Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-24 / 291. (444.) szám
december 24. *y7zxGAT,'tu5?,wffmm? hidrogénatomnál. A rád.óhémla kutatásai az atomvüág sok titkára derítettek világossá ou A quantenteória a mikrokozmosz v:!ágában sok újabb érdekes adatra bukk-nL Ázatorro’ szerkezete bolygórendszerünk parányi képmása. A pozTv töltésű atomok körű! úgy keringenek az elektronok, ahogy a planéták a nap körül. Kepler törvényei itt is érvényesek Az atommag és az elektronok között arányi iatalmas távolságok tátonganak. A legkisebb méretek' világa nem t;tok’ többé. Ismeretlen izonban még az ekktromosság lényege, a nehézségi erő és as éter fogakna A fövő f I- idata*. lesz' az atom szétbontása következtében felszabadult erők gyakorlati célokra való alkalmazása* IÜ9£A10I»I ÉS MÍÍf£§12f ff** * r 1^1 ,<*■» „Kozepenropa békéjét a művészeknek kell megszilárdítani T‘ Budapest, december 21. ■ {Saját íiidósiíőfi&tól.) A népszövetség legutóbbi genfi ü ésszakána'k folyamán határozott formábban futott kifejezésre az a gondolat, hogy a vilá'g'békét megszilárdítom csak a nemzetó; ksaltorális • együtiunüködésé tudja, amiért meg kell kezdődd m'előbb az m-ter- uacl'cmá.iss művészeti barátkozásmak, amit ímrrden ország kormányának legiiíteuzrn fa- ben támoga.íM kötelessége. Ehhez. a. meigál- lapiíástioz igen sokban Járult hozzá a magyar reprepewtat'v képzőművészet vándortrarája, hogy s háborúban semleges országok fővárosaiban kiállításokat rendeztek, ahol mindenütt kidomboritolták a magyar művészvilág békekivánásiát. A magyar festők és szobrászok kezdeményezésére teremtődött meg és a fövő évtől áilandésul az utódállam- közi reprezentál; cserek LáUtás Intézmény-e, ame ynek első m-ozza-rata a januári cseh— magyar cserekiáilitás less. Á zeneművészet Időközben eljutott az első burai.ozási meg- nyi.yándáshöz aszal, hogy Hwbay Jenő Gsdi- Szlovákig fővároséban fényes sikerre' hangversenyezett és hang-versenyén jelen voltak a cseh-szlovák zenevilág v’lágtorességei, de az oltom kormáinyférftok is, amivé! &z első t&Iá közös megtörténi. A magyar művészek kezdeményező akciója világieBegiü: Magában hordja lehetőségét elsősorban a középeurópai, béke megszilárdításának, de a .háborúban .egymástól any- nyira elkü önfilt nemzetek bará okozásának is. "A Jeléntőség nagy - súlyára való tekintet körkérdés Intéztünk erről a magyar ksiltur- élet legszámottevőbb a akjavhoz, akiknek nyilatkozatait a következőkben soroljuk fel: Apponyi Albert grófs — Erős nemzőt voltunk, mert ezer.eszteníiős. kuHurát neveltünk: erős nemzet leszünk mert az ezeresztendős kultúránk egyvcsrlban fejlődik a nagy nyugati nemzetekéivel. Kui^rhivatá- sunk nem csökkent a területi veszteségekké!. csak az érvényesülési lehetőségek leJ.®ek kisebbek. Félő, hogy ezzel a párisi urak a nyugat pozícióját tették kéfeé-gi. ssé, mert Magyarország ennek a 'pozíciónak ieg’to’e- tebbre tóit védibásiyája volt és :gy amit Magyarország vesztett e, a nyugati civil záció veszteséjé. A müvészka.rnak azonban át. kell nyűin! a polif ai határokon és egészen bizonyos, hogy amit politika megt>. rémién! nem tudott: a békéi, azt a művészet sz've. agya, keze meg fog'a tudni teremteni és szilárdítani. Hubay Jesiö: — Én a nemze&öz], elsősorban' az útódállarnközi m ü vészei bar átko- aásró mim tényről beszélek hiszen ilyenné tette ezt a prágai hangversenyem és. annak következményei. Meg kell állap'tanom, hogy e tekintetben Cseh-Szlovákia adja a legjobb alkalmat és mutatja a egíobb hajlandóságot arra, hagy jó viszony fejlődjék ki köziünk. Ez.a jóviszony már megindult és folytatódik abban, hogy a m..kif. Operaházbaci legei'óbb bemutatott „Karemn Anm“ cimü operámat a prágai állami opera is be fogra matatok ugyanakkor bemutatják B-dalesten Smctona kiváó cseh muzsikus „Eladott . m-enyasz- szony“ cimü operáját. Mindenesetre boldog vagyok, hogy a magyar—cseh müvészet- barr hozásnak első' valósága én lettem. Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója. A kultúra az a világnyelv, ame yen mindenhol értenek. Ezt különösen’most állapotom meg, hogy a háború után való viszonyok között reprezentatív képzőművészeti kiál kasokat rendeztem a' bábomban semleges országok fővárosaiban, így Svéd-, Norvég-. Finn- és Észtországban, ahol azonkívül, hogy a lakosság körében általános és nagyjelentőségű sík.. retek voltak. c'Jöttek jőkiváíia‘tikkal hozzánk, magyar művészekhez az ott székelő csoh-szlováík, román és jugoszláv követek és követségi roagasrangu tisztviselők. ak’k m'nd kijelentették, hogy Közép- euróoa békéiét a nemzetek művészeinek kell megteremted. Ez foy auraiban Is van. KépzőI művészete reprezentatív cy.rekiMfi'tásí kez- deméfiyeztürjk as utódállamok között* elsősorban CseSt-SzSovákia és Magyarország között, ami már a legközelebbi jövőben a légié jesebben meg is valósul Az erre való élö- | készülőtök nagy munkája okozza azt, hogy eredeti terv 'szerbi lanwárra hmm feheíűnlk képesek Prágában megrendezni a magyar i reprezentatív tárlatot • és ugyanerre az időre meghívd a cseh-szlo-vá'k.iai művészeket a budapesti Nemzeti Szalonba. A terminus | szórtban csak két-feirosn léé ítél fog minden valósztoüség szerint' kitolódni Utána már a jövő év fogászán Jugoszláviával rendezünk cscrek'iállitáist. Ugyanis a mi kezdesnényezé- sürik hatásaként a vajdasági képzőművészek egyesülete fejt ki tevékenységei aziránt* hogy segítségünkre legyen a rendszeres éveniktofci utódálla-mközi rsp rezén tat# v kiáHi- íésailcció megteremtéísében. A vajdasági képzőművészek egyesü ebe 1 Boltos Radoije elnök, képzőművész propozicíóiára a körve'len íí'.r- ! gyalus lefolytatására Oláh Sándor xesiőroü- ! vésat delegálta, aki ebben .az ügyben folyi.- S tol* is velünk megbeszé őst. Ugyancsak meg- | mozdultak az- erdélyi kép2/örraivészeken kell resztül a románknak is, sőt bizonyosnak lát- I szik, hogy már a légik öze'e-bbi jövőben, de mindenesetre a cseh-szlovák iái és jwgoszlá- I váai cserekiál! tá sok után Nagyváradon állítunk ki reprezeptativ magyar m-ütárlatot. Vegyük talán ehhez a soroza-'ihoz a-ztt is, hegy a Szlnyea Merse-Társaság a jövő év őszén I Párisban rendez meghívásra kiá -tiié&L Ábrányi Emil; — A művészet mi-uden 1 időben ■■ósziloptartója volt a nemzeti béké- : jenek. Est fel tudjuk, de fel is kei] építeni a i mari Európában Sok eszköze van a müvé- ; szétnék a béke megtartására, amik mind- ! egyikét használjuk is az áltatok elérhető legnagyobb eredmények kivívása érdekében. Az én művészetem a zen-e és én ennek a művészetnek gyönyörűségeit szívesen kínálom j oda mtoden embernek, akinek szive és agya van a nagy gyönyörűségek felfogásához. És ekkor az emberen nem lehe« azt nézni, hogy melyik ország határai mögé való. Én : barátkozni hívek mindenkit a muzsikámmal. , Márkus Dezső, a Város5 Színház zetie- I igazgatója: — Az én. életemben a csehek jó | emléket hagytok. A prágai operának eszien- j dókig volton dirigense és így a cseh zene- i Iculturát alapjiba-n és jó! ismerem. Zenére i predesztinált népnek tariom őket, al<Sknek Ima élő reprezentánsai vi ágiién Aségüek. | Éppen ezért nem tartom utópiszt''kusnaik a i iegt'cözelebbi csdi-szlovák—magyar kulítir- 1 viszony 'kifejlődését, aiirit igazol Hubay Jenő i: hegedümüvészünk műk betekben történt i prágai. hangyersenyc. Ml, magyar zenészek = és színházak, szívesen nyújtunk baráti jobbot szosiTSzédá lámáink mű vésze Vek és hfez- ; szűk, hogy azok réflektálnak is barátságunkra. Az általános mii vész: íbaráíkozá.s pedig 1 kétségtelenül alapja lesz az utódá lamközi | békének. Blaha Lujza; — A magam művészetinek végállomásáról intek a művészek fe á — I mondjuk úgy — búcsút. Ok, az aktívak, majd mcgíeremiik a bűkét. Blaha Lujza ínár csak az ő szive véréből szakadt magyarságnak köl- | di meleg szive minden üdvözletét. Vitéz Miklós, a Magyar Szi-nipadi Szerzők Egyesületének titkára: —- A magyar í színpadi szerzők voltak cula’dónk éppe n! kez- | dom-ényezői a nemzetek közti kai!turbóké i meg 'e rom t és ének. Hiszen tudjuk, hogy a [ magyar Írók darabjait úgyszólván az egész világon mindenütt játsszák. Törzs Jenő; A magyar sznészet a mű- j vészét! barátik ozás megterem '.ősében aktív szerepet nem is Játsziját, kivéve az énekes színészeket, meg azok ét, ak:(k. külön so r skegyel ks ég fo’ytán idegen nyelveiket beszélnek. Mi, drámai szinhá-zok tagja} csalk itthon se- g'liet'ük a rnü v é s z c- fha r á tkoz ás szükséges kialakulását és ezt a legnagyobb intenzitással tesszük is, JRadnay Oszkár, * (Síéi"len halálához.) Párisi tudósi ónk $c- ’ent! Steíhlcn, a minap elhunyt iegkiváló b illusztrátor és p'akátrai.olő szú.élésére n*zve svájci volt, de már fiatalon — 3878-ban — Parisba került és 45 év óta éh a francia főváros-1 bán. Théophile Alexandre Stein'en Lausnnne-han született 1859-ben Kezdetben Parisban ba’siker kis'rte, kemény küzdclrnel kellett vívnia metéi- bétrséért s véKül is, hogy megélhessen, ipari rajzoló lett. Később a Chat Nolr számár.) festett egyik p’akát’áva! tűnt fel. Kitűnő humoráról tanúskodó lendületes rajzainak nag> rte e a ,0'i Blas Hlustré‘‘-ben, az .-Assiette au beurre“ben és a „Le Chpmbnrd‘s-ban jelent meg Sok r-gtoyt illusztrál, Így Couríé’íne-nek „Femmcs dtem'sc0' *s „Train de 8 hemes 47“ cimü köteteit Híresek voltak Arlsfide Bruant és Paul s^n^ónjzihoz, valam’nt FelfcSen Champsnur. .fuUs Mo1- neaux és Jehan Rictus müveihez készített ra'zai. A rendkívül soko’dalu müvéss mint szobrász is kiváló tehetséget árult el * (A vajdasági magyar képzőművészéi. a«t*> lója.) Jugoszláviái szerkesztőségünk lelenti: A nemrég megalakult Vajdasági Képzőművészek Egyesülete nagyjelentőségű kulturális ákefót kezdeményezett, amely azt cé ózza. hogy a kuiturá- Üs téren eddig egymástól teljesen elszigetelt utód- ílamok között végre megkezdődték a produktív kulturá’is érintkezés. A vaidasági magyar képzőművészek tervbe vették, hogy a Jug''S'ldviáva5 szomszédos államok képzőművészeivel érintkezésbe fognak lépni és kiesz' özlik, hogy az utőd- éi’amok területen kölcsönösen reprezentatív kiál- Ht'sokaf rendezhessenek az egyes államok képzőművészei A vajdasági k'-pzőmüvészck egyesü'e- t'teek válns'Ttmár'yi illésén már konkrét formát öltött ez a nigyjelentőségfi Hrv Lenkei Jenő festőművész, az eeve*ü’et tbkára beielcntette. hogy a belgrádi Illetess helyeken már meg^tték a s^B^s'ges 1^^ 'seket ebben az Ir-'nyban. a terv redto minden ^ó-om^n a tegteljese’’b megértésre és pártfogásra talált. SZIMMJl ÉS 2EMSS ’ Milyen lesz a pesti színházak jövő esztendeje? —. A P=ágal Magy-ar Hirlap eredeti színházi rlpo ia. — Budapest, december 22. Az — adja Isten!' — uj esztendőre kés ülőclés ! igen nevezetes mozgalma a magyar kultúrának, j Kitái u| a karácsonyi piacra az irodalom, válogat a iníernadonáiis versenyre a képzőművészet és' ezek mellé a legnívósabb programmai üleszked-' nek oda a magyar színházak jövő esztendei elő-1 munkálatai, amik összessége méltán fogja bizto- j sitani azt a teljesítményt, amire szűk haláratok ; között is kell vállalkoznunk, amire felkészü'tsé-; günkncl. hivatottságunknál fogva tudunk is vállalkozni, hogy nemcsak megőrizvük, de növeljük kulturpozlciónk értékét a többi nagy nemzetek sorában. Kibontakozott programmal, mint a m!ndcukor i lega’ tivabb művészet, a szinhdzkultnra rendclke- i zik. Mindegyikük műsora magán viseli a magyar és külföldi színpadi irodalom legértékesebb g\ ön- j gyeit. Erre kénys-erülve is vannak a szinházve- j zetőségek, mert a háború kitörése óta alakult publikum Ízlés vissza vezetődött a komoly teljesítmények követeléséhez; ma már megbuknak a j kétes értékű szinházípari produktumok és Így a direkciók — válogatták a műsort Legkomolyabb és legnagyobb feladatokra s Renalssance-Szlnház készöl. Hogy en® jogcime, sőt kötelezettsége van, ; nyilvánvaló, ha megállapítjuk, hogy igazg tója, j Bárdos Artúr dr., a Belvárosi Színház nevű az-1 előtti modern irodalmi möintézetnek megterem- j tő]©, a legkiválóbb magyar rendezőink egyike és j munkatársai Törzs Jenő. Sfmonyl Mária. Tőkés j Anny, Makiár,y, Bérezi, Nagy Margit és a társu- ; lat minden egyes tagja, akik nevezetességek mind. { Legközelebb Taddeus í?>ttne? „Farkasok az éjsza-j kában** cimB hatalmas darabját hozzák ki QaáS i Mózes fordításában és Törzs Jenővel, Simonyf Máriával, Tőkés Annával, Aknay Vilmává'a főszerepekben. A darabot Bárdos Arthur dr. rendezi. Utána Ibsen „Kísértetek” cimü drámája kerül sorra. Hardu Henrik fordította (a legtökéletesebb íbsen-forditó!) és Törzs Forray Rózsi. Simonyi Mária játsszák a főszerepeket. Majd Gaál Mózes ,Az idegen” cimü háromfeivonásos drámája kerül sorra Törzs és a végleg a Rena!ssance-Szitoháztíoz áttelepült kolozsvári művész. Táray Ferenc együttes fel’épésével. Ez az előadás nevezetes eseménye lesz a budapesti szlnházl-ulturának. Aztán Földes Imre .Szent házasság” vigjátéka után Mae- terlinck „Aglavaine és Selysette” c!mü csodálatosan szép munkáját mutatják be. A darabot Bárdos Arthur dr. fordította és rendezi. A sz'nház ezre! nagy művészi állomás fe'é száguH, ahonnan azon-, bán még két hasonlót készül elérni: Evre’noT i „A szerelem délibábja” cimü monodrámájában, mint amely az első ilyen irányn darab ^ertr'tatása » lesz Magyarországon és Ham'etben. Eri termé-1 szetesen Törzs Jenő fogja alakítani, de Bárdos dr. j rendezi — szerényen hirdetett -ui felfogás sze- j rint”, ami azt jelenti hogy Bárdos dr. már dolgo- zik a szemináriumon és máris lázban vannak min-1 denfefé . Ezeken kivü! sorra kerü: Vajda Ernő j .,Álarcos nő“-je Lengyel Atenyhért „Evan^e'lne”-1 ie, Paul Oerardy világh'rü „Almer“-le Aknay ViL | mával és esetleg a második Gaál Mózes darab, a J „Török ház” cimü 5 íelvonásos magyar paraszt' dráma* A Nemzeti Színház játékterve is nevezetes. Legközelebb „Oedlpus ki-1 ráiyt” és a „M;santrop‘-ot hozza ki Kürthy, Odry, j Jásza! Mari és Váradi Aranka szereposztással Az utóbbi darabot Hevesi Sándor fordította és rendezi. Majd uj formában és részben ui szereposztással a „Bánk bán” kerül műsorra. Utána nagy esemény fesz Tolstoj „Élő halottijának és Rern- hard Shaw „Ördög cimborájának hemiitaf/,sa. • Az elsőben Pethes. Aczél Hona és Bajor Gizi iát- szák a főszerepeket, az utóbbiban pedig Kis Ferenc. Pethes Imre és Váradi Aranka. A Januárban kezdődő modern magyar ciklust végérvényesen Harsány! Zsolt ..Vén gazembere” fogja bevezetni.: amely darab tulajdonképp M!kszáth Kálmán azonos dmö regényének dramatizálása Ebb^n Rózsahegyi és Pethes kapták a főszerepeket. Sorra kérdi még Zilahy Lajos „Süt a nap” és Csnthö Kálmán „Házasságok az égben köttetnek” cimü darabja. A Nemzeti Színház programjához tartozik a Kamara-Színház mogv dós!tilsa és ícntartásn Is Ilyen Géha Intézménye nincs még Budapestnek, hacsak nem számítjuk ennek Forgách Rózsi ambiciózus kísér eteit — pedig épp a magyar ku túrában volt erősen érzett hiánya. Most Hevesi .Sándor dr. építi meg végre és rendezi a Nemzeti Színház művészi égisze alá, amivel biztosította nívóját de léteiét is. Programja — a legközelebbi természetesen — már kész. M igvar darabba! nyitják meg és műsorán van Ibsen . Solncs.*‘ ie, h'aidu Henrik fordításában Odry és Bajor Gizivel a főszerepekben majd Bemhard Shaw „Candid.r** ja N. Tasnády I’onával. Az Opera játékterve még nem kiahku't. Legközelebbi űUn sága Mohácsi Jenő—Zádor Jenő „Diana” *:imJ eredeti oper.áia és az ezzel egy esfn s inrekerü'ő Heutsche! Károly „Aphrodista” cimü 2 íelvonásos táncköl.emcnye lesz. A Városi Színház januárban újra műsorra tűzi a visszat'rő Kosáry Emmive] és Kirá'y Ernővel a „Diadalmas asz- szony” operettet, utána kihoz a Környei Béla rS Lábas Juci részvéteiévé! a . Bacchus éj* : rnü nagyoperettet Ezek felett természetesen m-'-s operareportoárja dominál, amik közé most a „Sá- ba királynő“-jét is beillesztették. Az Unió-színházak közül a Magyar Színház a „Ho’dvllág**, a „Miháiyiné két leánya”, „toLato a -,Kék Haway”, , A vadkan” és „Judith” oim3 darabokra készül. A • ■ Belvárosi Színház | „Délibáb”, „Mámor" és Xharly” című darau'-kn. A Blaha Lujza-Szinház a „Balga szűz” operettre. A Klráiy-Sznház-nak viszont nincs a most bemutatott „Mí/eskalács‘'on kívül egyéb édessége, mert te'jes lebontására és újjáépítésére készül a részvényt.!. . ívig Radnav Oszkár. (•) Küry Klára Amerikába megy. Küry Klára körútra megy Amerikába Grill Lola szava ó- müvés^nö társaságában. (*) Henry Chrlstine uj operettét a budapesti Vígszínház szerezte meg előadásra, A párisi lheatre Daunou szombaton mutatta be Henry Christinének, a ,.Fi-Fi“ és a „Dódé" kompon stá- iának „Madame” cimü uj operettjét, melynek szöveget Mlrande, Quinson és W.llometz, „A kék frakk” és a „Cserebere” szerzői írták. Az uj operettnek rendkívüli sikert volt és egyik Parisban tartózkodó magyar színházi ügynök a sikerről értesítette a Vígszínházát, amely sürgönyileg lekötötte a darab e'őadási jogát. Hogy a „Madame” mikor kerül bemutatóra, az még bizonytalan. (*) Prager Thcaterbuch 1924. Schluderpacher Károly kiadásában megjelent a prágai német színház jövő évi évkönyve, amely a német szinpad! művészetről, a prágai német színház múltjáról és lelenérő! ad cikkeket és érdekes Írásokat. Az évkönyv írói a német színházi irodalom, kritika és a színházi munka legtekintélyesebb reprezentánsai s a cikkek belevilágítanak a német szinházi éleinek és a prágai német színészetnek összes aktuá is problémáiba. Az Ízléssel és csinosan kiállított könyvet több illusztráció díszíti. Az évkönyv ára 38 korona s megi endethető Fantn utódai kiadócégnél (Prága. V--208) (*) Liliputi színházi hírek. A budapesti Városi Színház tavaszi újdonsága Nádor Mihály uj operettje, amelynek „Krlzantémek* ‘a címe. — Januárban Székelyhidy és Medek Anna Bécsbcn vendégszerepelnek. Ezalatt a budapesti Operaházban Grozavescu. bukaresti tenorista fog három estén fellépni, valószinii’eg mint a Rigoletto hercege, Don Jósé és M Cavaradossi — A Hamlet budapesti rcprizének dátuma január 10. — A farsangi lakodalom budapesti bemutatója január 24. —• Heltai Ida, a budapesti Operahár volt tagja legutóbb Bukarestben 'épeit fel. Walkürben- Brün- hildáí énekelte és pedig magyarul, frenetikus sikerrel. — Kremer-Tardoss Viktor „Caesar papucsban** cimü történelmi vígjátékét a budapesti Magyar Színház hozza színre. — Heltai lenő uj színmüvet ir, melynek cselekménye egészen kü’önös miliőben játszódik la. Appon-yl Albert gróf, Hubay Jenő, Déry Béla, Ábrányi Em!8, Márkus Dezső, Elailia Lujza, V.'iéz Miklós és Törzs Jenő nyilatkozatai a Fo M. fi. szánjára
