Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-24 / 291. (444.) szám

: fíétfö. december 24. Prága, december 22, A fti-egyei bizottságok összehívásának idő­pontja mérföldes lépésekkel közeledik. A szö­vetkezett ellenzéki pártok nemsokára meg­vívják első csatájukat a kormány kinevezett darabontjaival. Az ellenzéki közvéleményt, ' amely oly óriási lelkesedéssel állott az ősszel a ml táborunkba, bizonyosan élénken érdekli, hogy megválasztott bizottsági tagjai milyen programmal mennek neki az uj küzdelemnek. A P- M. H. azért időszerűnek látta hogy kör­kérdést intézzen szövet; ezett pártjaink veze­tőihez az egyes megyékben és körkérdésére megyék szerint az alábbi nyilatkozatokat kapta. Pozsonyi nagy megye Lukovícs Ferenc (magyar kisgazdapár.i): : A megyei önkormányzat, ame y a hivatalos helyről tett kijelentések alapján a szloven- szkői autonómét van hivatva helyettesi éni, nem egyéb-szemvesztésnél, porhintésnél az adózó polgárság szemében. Az ellenzék fölé­nyes győzelmét a hivatalosan kinevezett me­gyebizottsági tagokkal ellensúlyozzák, akik­nek nmes szabad véleményük, hanem hivata­los parancsra fognak ott funkcionálni. Ez mé­lyen sérti az ellenzéki megyebizottsági tagok érzületét, aminek a legelső közgyűlés alkal­mával kifejezést is fognak adni. Ez nem azt jelenti, hogy ne reménykedjünk abban, hogy a megyei kormányzatnál akaratunkat ér­vényre juttatjuk, mert a szlovenszkói ellen­zék győzelmében a polgárság többségének akarata jutott kifejezésre s ez a tudat erőssé­get ad nekünk a küzdelemre, amelyet a me­gye; önkormányzatnál ki fogunk fejteni Kü­lönösen a magyarság :skolasére’mei. közigaz­gatási tisztviselőinek folytonosan növekvő el­bocsátása. a tanhók áTampo!gárságá"ak el nem ismerése tartozik a legfontosabb felada­taink közé, Küzdem fogunk tör ényadta jo­gainkkal az igazságért, amelynek győznie kell és ha összetartunk gyözm is fogunk. A me­gyei bizottságban az ellenzéknek egy közös frontot keli alkotnia. hogy akaratát feltétlen érvényre tudja juttatni. Kyitrai nagymegye Hoiota János dr. (magyar kisgazda párti)-: -Nyitra vármegye képviselőtestületé be a magyar kisgazdapárt részéről négy tőrölmetszetí magyar kisgazda társammal együtt öten vonulunk be. Magunktartásái illetőleg az aktív ellenzéki elvet fog;uk kö­vetni s részt kívánunk venni a vármegye, képviselőtestület és a vármegyei választ­mány munkájában minden irányban, mive! csak így véljük hathatósan szó gálni a vár­megye magyar lakosságának érdekelt. Meg , vagyunk győződve arról, hogy e cél érdé kében kifejtendő munka rendkívüli módoi , igénybe fog venni, mivel eltökélt szándé kunk, hogy magyar polgártársaink közsé­geink, intézményeink, egyesületeink és tes- tületeink temérdek sérelmét orvoslás nélkül • hagyni nem engedjük s e tekintetben min- - den törvényes eszközt kihasználunk. A vár- ., megye két szlnmagyar és három vegyes já­rásában a közigazgatás, közoktatás, adó- igazgatás terén és az utak föntartása körű számtalan sérelem történt és ferdeség ho­nosodott meg, amelyekkel szemben a ma 1 gyár polgárság sehol nem talált védelmet Minthogy a vármegyei képviselőtestület ha tásköre pontosan nincs körülírva, rendkivü fontos szerep jut a vármegye ellenzéki pártjainak e hatáskör gyakorlati klalaku á- sának szabályozása körül. Részletes pro­• gramunk még nincs, csak általános irány­elveink. A vármegye ellenzéki pártjait sziv- vel-lé ekkel támogatni fogjuk; különösen benső munkaközösséget kívánunk • teremteni a kereszténykzocialista párttal és amennyi­., ben lehetséges, a • Hlinka-párttal. A vár- ... megyei képviselőtestület első ülésén, mint magyar nacionalista párt, a magyar lakos­ság kívánságait és. sérelmeit deklarációba foglalva terjesztjük elő. Egyébként a vár­megyei képviselőtestületek működésétől a i vármegye magyar lakosságának szempont­jából nem sok eredményt várok annak ma. összetételében, mivel a .valódi népükara: megnyilvánulása mindig megtörik majd a kormány által a demokratikus elv megcsúfo­lásával kinevezett tizenegy disztag, vagy jobban mondva a „modern virilisták** és az ; „államalkotó** pártok szavazatain. Myomi nagy megye PetrogalÜ Oszkár dr. (a losonci központi iroda igazgatója): Magunktartását a megye- bizottságokban ina még nem határozhatjuk meg teljes részletességében. A törvény kö­rülírja ugyan a megyei bizottságok íratás- körét, ámde hogy e hatáskörön belül meny­nyi mozgási szabadságunk vám azt a ta­nácskozási és ügyrend állapit ja meg. Ilyen ügyrend azonban mai napig nincs. A tör­vény az ügyrend megalkotását a kormány kötelességévé tette, a kormány pedig ezen kötelességének m-ostanig nem tett-eleget. Nagyon jellemző az itteni rendszerre, hogy bár már szeptember végérj megvoltak a vá­lasztások és bár a törvény előírja, hogy , a megyebizottságok negyedévenként egybs- hlvahdók s január elsejével a választások óta az első negyedév letelt, mai napig még a megyebizottságok egy behívására semmi­féle intézkedés nem történt meg, sőt még az ügyrendet sem készítették e . A rendszer sajátosságaihoz tartozik a meglepetésekké: való oprálűs. Ugyláísz'k mo.st is meglepetés­sel akarnak szó1 gálni s az eddigi tapasztalatok után minden okunk megvan arra, hogy szá­molnunk kell kellemetlen meglepetésekkel. Akármilyen lesz az ügyrend, nem fog min­ket eltéríteni attól, hegy kötelességünket teljesítsük. A kinevezett bizottsági tagokkal, a modern darabontokkal szemben ál alpon­tunk ez: őket a kormány azért nevezte ki. hogy Így meghamisítva a népnek a választá­soknál kifejezett akaratát, a kinevezések ut­ján többséget ad a kormány azoknak a pár­toknak, amelyeket a nép a választásoknál ahbuktatott. A Zólyornmegyébe kineve­zett darabontok egytől-egyig az „áliam- íentartó** pártok tagjai s va amennyien „cseli-szlovák“ nemzetiségűek, azaz a kor­mány meghamisította a politikai arányt és a nemzetiségi arányt. Nem foguk engedni, hogy ezek a darabontok a bizottságokban kénye mesen érezzék magukat és feledésbe menjen az* hogy miért és hogyan lettek bi­zottsági tagok. Mi alapos és komoly munkát kívánunk a megyében végezni. Külön klubot alakítunk- az ügyeket egymás között ^szét­osztjuk, minden megyegyülés előtt e őérte- kezíeteket fogunk tartani, hegy minden gyű­lésre jól fe készülten jelenhessünk meg. Megtörtént a kezdeményezés annak érdeké­ben is, hogy a pártjainkhoz tartozó összes megyebizottsági tagok közös értekezletet tartsanak s tr.egá'lapodjanak az egységes taktikában. Keresni fogjuk s reméljük, meg is ta áljuk az együttműködés feltételeit ^ a többi ellenzéki párttá’, elsősorban a szlovák néppárttal. Zólyom nagymegye spec’á'is ügyei közé tartozik a megyei székhely kér dése. A megye székhelyét tudvalévőén Besztercebányáról áttették Zó yomba, bá: Zólyomban egyáita'án hiányoztak _ mind­azok az előfeltételek, amelyeket a törvén’ egy megyei székhelyen megkíván. Zólyom bán meg ma sincs megyeháza s nincsenek tisztviselők elhelyezésére alka'mas épület Zólybmot székhellyé egypár kormánypárt politikus kijárása tette. A megyei székhely visszahelyezése nemcsak Besztercebánya érdeke, ez közügy s ezt követeli meg a tör vény, Zólyomban va ó meghagyása egysze­rűen a törvény megsértését jelenti, mer Zó yom nem képes a törvény azon rendel kezemének eleget tenni, hegy a saját költse gén létesítsen megyeházat és azt d.jtalanu bocsássa az állam rendelkezésére. Tudtom- ma’ a szövetkezett pártok programjává megválasztott hét megyabizottsági tag egy értelműén amd'ctt foglal állást, hogy a szék­hely Zólyomból helyezhessék vissza Bánya ra. Rémé uik, hogy eredményt érünk el mert a mi álláspontunk mellett áll a törvény, a Zólyomban meghagyás mellett pedig csak hét-három kormánypárti képviselő akarata Gyapay Ede dr. (keresztéryszoc'alNta): A zólyomi (garamment') nagym.egyébcn a szövetkezett ellenzéki pártok’a megyei élet ben az egész vona’on, — a békeszerződések­ben lefektetett s a nemzeti kisebbségek ré­szére szerződés’lég biztosított összes jogok­nak életbe léptetéséért, megvalósításáért fog­nak küzdeni, — az adott helyzetben és az adott v’szonyok között — a rendelkezésre ál­ló törvényes eszközökkel. A magyar nemzed kisebbséget megillető jogoknak az érvényesí­tése a cél: az iskolaügy. közigazgatás, igaz­ságszolgáltatás, közgazdaság, pénzügy, de kiváltképpen a földosztás és adóztatás terén és főleg nyelvhasználati jogunknak, magyar anyanyelvűnk hasznáVánok a biztosítása Ostorozása annak a kormányzati rendszer­nek, mely ezeknek megvalósítását életbelép­tetését öt hosszú éven át megtagadta, terv­szerűen és rosszakaratnan elodázta és halo­gatta. A szolgalclkii tisztviselőknek, a gerinc- nélküli cs a t'1 ós ok „ t u lk a p á s a ‘ ti ak törvénytelen sokszor embertelen ©Párásuknak és tényke désüknek az ostor ozása és nyilvánosságra hozatala. Küzdelmünk, munkánk célja tehát: tör­vénykönyvvel a kezünkben szerződésileg biz­tosított csekély jógá nknak mindenkivel szem ben való megvédése. Szíovenszkó autonómi­ájának a kivívása és a jelenlegi népünk szo­kásaival, meggyőződésével, erkölcsi és anya­gi érdekeivel ellenkező közigazgatási beosz­tásnak megváltoztatása és e helyett árviszo­nyoknak megfelelő helyes közigazgatási be­osztás létesítése. Táíraaíjai nagymegye Soltész Eéra dr., (magyar kisgazdapárti)- előrebocsátom, hogy megyénkben az ellen­zéki pártok mindeddig még semmiféle közös programban nem egyeztek meg, így tehát csupán saját véleményemnek és szándé­kaimnak lehetek a tolmácsé'-ója. Bár a me­gyebizottságok ülésterme azelőtt sem volt a politikának s a politikai küzdelmeknek po­rondja, most kimondottan a lelkünkre kötik a törvény 30. szakaszában, hogy „politikai kérdések tárgyalása nem tartozik a megyei képvise ötestulet hatáskörébe**. Ez az ártat­lan kis mondat, legalább én úgy hiszem, az ellenzék számára készíteti és tartogatott szájkosár. Hisz a demokrácia mindenből po­litikumot csinált, politika nála a gazdasági kérdés, politika a közlekedési, az ember- baráti, a szoclá is ügy, politika legfőképpen népünk kulturális érdeke. Ha elkeseredett s ellenfeleinktől — előre tudom — cinikus gúnnyal és szemérmetlen moso lyai fogadott panaszaink, kifogásaink, megjegyzéseink, illetőleg jól megokolt indítványaink csopor­tosításába valami rendszert akarunk be­hozni, úgy hiszem, négy pontba foglalhatjuk össze programunkat:: 1. Követe ni fogjuk a közigazgatási botrányok megszüntetését, megjelö vén azoknak legfőbb forrását is, ne­vezetesen azt a körülményt, hogy a mi uraink és parancs-dóink többnyire kvalifi­kálatlan embereket alkalmaznak sokszor be­folyásos ál ásókban is. (A mi főbírónk pél- dáu az egyetem jogi fakultását csak kívül­ről ismeri, állítólag technikus akart lenni, el­képzelhető már most, hogy m’csoda nagy­szerű iíé eteket konstruál össze.) Az a b'zo- nyos októberi páifordulás többet ér minden diplománá l 2. Megbolygatjuk az iskolaügyet is. Hisz ez nem politizálás, ez kulturkérdés. Erről sokat és gyakran fogunk beszélni, rm- Vel sajnos gén haás és kifogyhatatlan téma. 3. Megyénknek egyik specialitása a köz! éke­dé®ügy. Tessék cs3k megtekinteni az uj me­gye térképét. Egyik nagy-megyének sincs oly szerencsét en fekvése, mint ennek a torzsziilötínek. S u-gy hiszem, hogy nem ki­zárólag ellenzéki követelés, de minden józan észnek s elsősorban magának a székhely­nek, L'-ptószrntinik ósnak lecz a kívánság!, hogy szabadítsák meg attól a nagy dicső- égtől, me yné! fogva a tát ralijai nagyzsupa székhelye lehet. Vagy nem abszurdum, hogy őcse szépséges megyeháza üresen álljon s Upiószentmiklós meg ne bírja elhelyezni a zsupanátus hivató alt? (A megye erdőfel- igye'őségé így is Popra dón székel.) Hát tiég hivat,a noka'í? Nem egv szegény em­ber kénytelen Miklós közelében valamely áros kis faluban meghúzódni, mig a farni- iája még mindig Lőcsén kínlódik. Még csak gy siró-íá!ó sebre fogunk rámutatná me’y ugyancsak szégyene e bo'dcg országnak s nrnly ismét nem kizárólag ellenzéki kérdés s ez a munkanélküliek nagy nyomora. Oly borzasztó a helyzetük különösen azoknak, kiknek nincs. rendben az illetőségi ügyük, v-’gy idegen ál'arnpolgárok, hogy az ’eirha- tatlan. £s a közigazgatás csigalassúsággal siet segítségükre. Lesznek még más, felada­taink is. lesznek olyanok, melyek a megye­szövetség hatáskörébe tartoznak s amelyek megoldása az országos megyei ko'légium tagjaira vár. Hogy hányán s hogy egyá'te- án lesznek-e ezek között ellenzékiek, kik Szíovenszkó Messiását, gazdasági autonó ódáját (politizálni nekik tie-ni szabad!) ez or­szág-ész végromiásának ez egyetlen ment­ségét meghozhatnák, ki tudna most erre a kérdésre választ adni? Fcdor Miklós (keresztény szocialista): Hogy melyek azok a feladatok, amelyeket elsősorban k-e'len-e a mi megyei pártszerve­zetünknek megoldania? Azt hiszem, ezt egy tömör mondatban lehet Összefoglalni: Mind­azt. amit az ötévi rezsim a demokrácia ne­vében tönkretett, lerombolt, elpusztított és fejlődésében erőszakkal meggátolt — újra felépíteni s olyan alapokra fektetni, ame­lyeket többé semmiféle erőszak megingatni nem lesz képes! A pártszervezet egyik leg­fontosabb feladata a kulturális, iskolai és nyelvi kérdés megoldása olyképpen, hogy a sz’ovák nemzetiség mellett a kisebbséget alkotó magyar és német nemzetiségek is szabadon fejleszthessék kultúrintézményei ■ két, hogy megfelelő számú nép-, közép- és szakiskolák rendelkezésükre álljanak; nem­zeti nyelvük pedig az állam nyelve mellett :áz egész vonalon, vagyis nemcsak társadal­mi, ipari és kereskedelmi téren, hanem a közigazgatásban is oly mérvben érvénye­süljön, amint azt egy magát demokratikus­nak nevező államtól megkívánni lehet. Gon­doskodás tárgya kell hogy legyen a régi vármegyék visszaállítása. Nem csupán azért, mert az uj nagymegyei rendszerrel a közigazgatás teljes csődöt mondott és ide- oda való kapkodásával, lehetetlen összeköt­tetésekkel az adófizető polgárság ügyeit nemcsak rosszul, de egyáita'án sehogys-em tudja elintézni; hanem azért, mert az egy évezred alatt kiválóan bevált rendszer és a pontos működéséről külföldön is elismert közigazgatás ma, a haladás korában nélkü­lözhetetlen és mert ennek megbolygatása ezreket tett tönkre és amíg a régi rendet vissza nem állítják, még többeket fog tönkre tenni. Hogy Szepesmegye bányászata, nagy és kis ipara, kereskedelme stb. ma mi.yen állapotban van, azt szükségtelen részletez­ni. Mindenütt meglátszik a pusztulás és az enyészet. A hajdan világhírnek örvendő fürdők a külvi’ágtól el vannak zárva, a gaz­dag gyógyvízforrások gondozat anok, a ha­talmas fenyvesek rothadnak és a munkások tíz- és százezrével műnk anélkül vannak. A hegyi köves szántó alig adja vissza az el­vetett magot, a ' jobb minőségű föld nem bírja az adóterheket és igy a szántővető itt hagyja szülőföldjét és kivándorol. A közép- osztá'y eladogatta már mindenét, ennek már nincs semmi kívánsága, semmi igénye, várja a megváltó — halált! Ez a hajdan vi­rágzó Szepesség képe! Tehát mely feladato­kat kell előbb megoldani, meiy igényeket előmozdítani? Valamennyit egyszerre! Sz o- venszkó autonómiájával! Akkor a Szepes­ség is a szepesieké lesz s a puszt'tó enyé­szetet ujbó felváltja a virágzó é’et. Itt tág tere van a pártszervezet működésének, és összetartással a legnehezebb és teljesithc- tetlennek látszó feladatokat is meg lehet ol­dani a köz javára. Nitsch Andor és Kéler Tibor dr. (sze­pesi német pártiak): Mi is át vagyunk hatva attól a gocloiattól. hogy a megyei Önkor­mányzat valóban és tényleg olyan legyen, hegy abban az egyes kisebbségek is meg- talá'ják nemcsak a he yüket. de a kellő meg­értést is. Tudva azt, hogy a hátóság a leg­erélyesebben meg akarja akadá yozni. hogy az egyes képviselők a megy együ'.éseken polit’zá'ianak és afelett akar őrködni, hogy tisztán közgazdasági és adminisztratív ügyekkel fogla kozzanak, mi is népünk és szükebb hazánk javára készek vagyunk dolgozni ennek az önkormányzatnak kere­tében. Szívesen támogatjuk a megye veze­tőségét m'nden közgazdasági és közös ér­dekű adminisztratív munkájában a többi pártokkal egyetértésben is addig. m:g ez a munka tényleg a köz érdekében va'ó lesz és ameddig a kisebbségek természetes és tör­vényadta jogait respektálni fogják. Ha azon­ban legelemibb jogainkat akarnák csorbítani vagv megtagadni, avagy szepesi német né­pünkkel mint másodrendű állampolgárokkal bánni, minden rendelkezésünkre álló esz­közzé1 harcolni fogunk jogaink elismeréséért. . .......... A r gai „ & F ölkészül az ellenzék a megyei csatára As ellenzéki pártszövetség programja az ■ egyes nagyzsnpákfeaia ^fensége**! Gettismet nracj* w* *nrK«rj£xfcnr r<&£**. « te it&jp&eS is Megjelent j 01 a legújabb hl és legteljesebb ívj | magyar | I üöitpicápélí | I I I ti | ===== Ej rj Kérje és díjtalanul megkapja WE1SS M. könyvkereskedés ppn sében Bratislava, Halászkapu — utca 3. szám. - jej

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom