Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-24 / 291. (444.) szám
Styjj$v. íU&yvR7fmm> zös fellépésének előfeltétele tehát az, hogy pártérdekeiket alárendeljék a választók általános érdekének. Hogy a koalíció mennyire fél az uj választásoktól, azt bizonyítja ama javaslatom sorsa, amelyben indítványoztam, hogy a képvise őház szólítsa föl a kormányt, hogy a köztársasági elnöknek a két kamara feloszlatását és az uj választások kiírását ajánlja. A koalíciós pártok a javaslatot már a kezdeményezési bizottságban elvetették, tehát nem is került tárgyalásra az alkotmányjogi bizottságban, ami demokratikus szempontból kétségtelenül hallatlan e’járás. Ha az ellenzéki pártok mégis ki akarnák kényszeríteni az uj választások kiriását, úgy valamennyöknek együtt ki kellene jelenteniük, hogy a jelenlegi képviselőházat a választók felfogasával összeegyeztethetetlennek tartják és nem vesznek részt annak tanácskozásain. A csehek akkor egyedül maradnának és a cseh koalíción belül egyre é'e- sebb formát öltenének az ellentétek, mivel már nem tartaná össze az ellenzék nyomása, igy tehát e'őbb-utóbb a koalició jelenlegi akarata ellenére mégis sor kerülne az uj választásokra. A koalíción belül fönnálló ellentétek megértésének legjobb eszköze éppen az volna, ha az ellenzék elhatározná, hogy a cseh uraságokat magukra hagyja annál is inkább, mivel részvétele amugyis szemfényvesztés és gyakorlati eredménnyel nem jár. Azonban ezt az eszközt nem lehet a’kalmazni azért, mivel az ellenzék bensöleg szétszakadt és képtelen arra, hogy határozott lépésre szánja el magát. Mindjárt olyan hangok hallatszanának, amelyek a lakosság „hátrányára41 mutatnának rá- ha a képviselők azt „cserben hagynák44, mintha bizony részvételükkel segíteni tudnának. Hogy az uj választások után erősebb ellenzéki front jön-e létre, az mindenekelőtt azoknak kimenetelétől függ. Lehetséges, hogy az uj választások olyan időben és olyan körülmények között lesznek, amelyek a mai ellenzéket többséggé alakítják át. Akkor természetesen te'jesen más helyzet alakul ki Irányadó e tekintetben Szlovenszkó lesz, mivel a történelmi országokban csak kis eltolódások jönnek tekintetbe, amelyeknél a cseh szociáldemokraták az ellenzéki kommunistáknak lesznek kénytelenek átengedni szavazataiknak egy részét, az eltolódások tehát a mai koalíciós pártok között lényegtelenek lesznek. Kostka Károly dr.: (német demokrata) — Az ellenzék tartós szövetsége a parlamentben éppen olyan szörnyszülöttnek tűnik föl előttem, mint a mostani cseh koalició. A csehszlovákiai politikai élet továbbfejlődése szempontjából mégis egyike a legfontosabb körülményeknek az, hogy az ellenzék mint eddig — a döntő pillanatban, azaz a szavazásnál, előzetes megbeszélés nélkül is teljes számban megjelenjék. Szabály szerint a szavazásnál valamennyi német polgári párt és a szociáldemokrata párt soraiban fölemelkednek a kezek, a magyarok csatlakoznak, a terem közepén pedig a cseh kommunisták ugyanígy cselekszenek, a túlsó oldalról pedig a szlovák Iudova strana kezei integetnek. Egy sürgős interpellációnál igy 117 szavazat került össze. Nem tudták keresztülvinni az interpelláció tárgyalását ma sem tudnak valamit keresztülvinni és mégis ma is folytonosan ugyanabban az irányban érvényesítik hatásukat: a mai cseh-szlovák többség alapjai lázitásának irányában. Ebben rejlik a fontos lélektani mozzanat: az ellenzék folytonos megállapodás nélkül való együtthatásában, amely ellenzék részben tüzböl és vízből áll. A tűz és víz is néha úgy működhet ösz- sze, hogy egy rosszul épült ház összeomlik. Ha egy uj választás esetén a szavazatarány 24 szavazattal eltolódik, amely az ellenzékre esik, a mostani koalició számára pedig hiányzik, úgy ez azt jelenti, hogy a belpolitika háza helyett uj házat kell építeni. Hogy ki fog az első emeletre költözködni, ki tudná ma megmondani? Valószínűen azok fognak a földszinten lakni, tkik ma az önkormányzatra irányuló minden törekvést, valamint a politikai igazságosság valamennyi elvét lábba! tiporják. Ennyit tudok és ennyit óhajtok ma nyilatkozni az ellenzéknek hatásáról a csehszlovák parlamentben. Knlrsch János: (német nemzeti szocialista) — A római parlamentben az ellenzéknek Mussolini ellenére is van befolyása a parlamenti munka menetére és a törvényhozásra. A prágai parlamentben, amelyet a csehek szívesen tüntetnek föl a parlamenti demokrácia mintaképének, az ellenzék tisztára szavazógépezetté sülyedt le. Az ellenzéki bírálatnak inkább csak párt-agitatórirus hatása van. éppen úgy nem csapódik le a törvényekben, mint az ellenzéki képviselők javaslatai. A parlamenti munka menetét pedig a házelnök egészen önkényesen szabályozza, igy például •egy ülés napirendjére tizennégy javaslatot tűz ki, amelyek közül többnek lényegbevágó jelentőségük van. Egy angol parlamenti tag azt hinné, hogy egy egész ülésszak programja fekszik előtte. Prágában azonban ezt a munkarendet valójában egyetlenegy ülésen intézik el. Az ügyrendre való hivatkozással a szónokoknak csak korlátozott száma szólalhat föl és minden szónok beszédidejét tíz percben mérik ki. Ez a törvényhozás kign- nyolja a demokratikus parlamentarizmust, vagy a demokratikus kormányforma gondo'atát, de azonkívül megszégyenítő és méltatlan egy ellenzékre nézve, amely számbelileg majdnem olyan erős, mint a kormánytöbbség. Ennek az álapotnak kiküszöbölését, valamennyi ellenzéki párt közreműködésével bizonyosan el lehetne érni. Véleményem 1 szerint valamennyi ellenzéki párt részére még ezen túlhaladó feladatok és célok is léteznének, amelyeknek kidomboritása azonban mindaddig fölöslegesnek látszik, inig az ellenzék nem tud ína- ' gának általános érvényt és befolyást szerezni. változni. Oroszország nagyon sokat tett a szlávok, Szerbia és Bulgária felszabadítása érdekében. Azt1 hiszem, hogy ha az oroszok, győztesen kerültek volna ki a háborúból, altkor r°m tehetik meg velünk, ami történt, mert akkor fejede erőség leJtünk volna. Most gyöngék vagyunk, gazdaságilag tönkre vagyunk téve, a nemzet még nem halad eléggé előre. Nagy a íájdijalmam, ha lánom kell, hogy mit csinálnak vetünk. A szlovák azokban, mint minden hegvlakó nép, uj erőket kap a ügyektől és ezért nem lehet kétségbeesnünk a sorsunk miatt. Van nekünk elég emberünk, de még szlovák szolgát .sem akarnak alkalmazni, mindenkit kiküszöbölnek. Azt mondják, hogy a szlovákok nem megbízhatók, csak a cseh-szlovákok, azok a húrban iták csak magyarónok. — Iliter arma silent Musae. A szlovák kultúra munkásai elkedvtelenedtek. A szlovák irodalmi nyelvet nem pártolják, hanem azt akarják, hogy térjünk vissza a cseh Íráshoz és a cseh legyen az irodalmi nyelv. A néppárt és a hlasistáfc — A szlovák nép pártokra szakadt. Egységes pártunk volt Magyarországon, ez mosfj különféle részekre bomlott, ami igen nagy baj. Mi képviseljük egyedül a szlovák népet. A nemzeti párt nem jő számba, mert mindössze mintegy ötszázan tartoznak hozzá. E párt lassanként át fog pártolni hozzánk, főtitkáruk: Kötésár és néhány nagyon befolyásos emberük már is belépett a szlovák néppártba. Minél jobban támad , a kormány, annál inkább pártunkba kergeti a nemzetet. Magam is úgy csatlakoztam a néppárthoz, hogy mikor láttam az összeházasítást, két kérdést intéztem a párthoz: Milyen álláspontot foglalnak el 1. az autonómia, 2. az evangélikus egyház tekintetében. Az első kérdésre azt válaszolták: a párt célja az autonómia, a második kéerdésre pedig azt, hogy az evangélikusokat ugyanolyan keresztényeknek tekintik, mint a katolikusokat, legfőbb céljuk a kereszténység megvédelmezése. Erre azonnal beléptem. —- Srobárró! régen tudjuk, hogy mit akar, Hodzsáí úgy lehet jellemezni, hogy olyan ember, aki egy garas ára. dolgot tiz garasért árul. A Masinák 1889-ben atyáimat és Hurbán- Vajairskyti támadni kedzték, de siker te le Már akkor hirdették a cseh-szlovák kölcsönösséget, persze, a mai értelemben. — A szlovák nemzet legnagyobb ^fenségei a hlasisták táborából kerültek ki. Ezek az emberek bennülnek a kényszergondnokságokban és szép pénzt húznak. Ha ezek az emberek más tanácsot adnak, úgy Prága nem merészelt volna igy cselekedni. Ha megsegít az Úristen és eljön az önkormányzat, vala^ieny- nyien a vádlottak padján fognak ülni. Félrevezették a cseh kormányt, legnagyobb árulói a szlovák nemzetnek. Egyetlenegy bűnös nem fog elmenekülni. Nobüior pars regni — Werbőczy Tripart;tornában azt olvassuk egy 'helyen a Felvidékről, a mai Szlo- venszkóról: „nobilior pars regni“, az ország előkelőbb része. A legjobb koponyák mindig innen kerültek ki. Ezért félnek a csehek attól, hogy megegyezünk a magyarokkal, mert akkor innen kerülnének ki az állam vezetői... Ezzel az érdekes, most kissé bizarrnak hangzó mondattal fejeződött be a beszélgetés. _________ h. ő. „S zlovenszkó az ország előkelőbb része" A szlovák magyar megegyezés — A nemze íiségi kérdés megoldása a szabad verseny Hodzsa egy garasos árut tíz garasért árui — Beszélgetés Mudron Jánossal Prága, december 22. A prágai Paris-szállóban a minap alkalmunk volt hoszabb beszélgetést folytatni Mudron János szlovák néppárti szenátorral, vagy amint öt baráti körben be- cézgetik: Mudron Jankóval. Beszélgetésünk a Slovák egyik múlt heti cikkéből Indult ld, amely az ellenzéki elemek szorosabb tömörülését indítványozta. Olva- •sóink bizonyára emlékszenek a cikkre: mi is ismertettük, meg is válaszoltuk. Később több közös ismerősünk telepedett le az asztalunkhoz, szó szót követett és beszélgetésünk hamarosan átterjedt az aktuális politikai életnek csaknem minden -mezejére, sőt a társadalmi és kulturális kérdésekre is. Ez is oka annak, hogy a • kissé rapszodiS’Ztikus beszélgetést nem préseljük be az intervjuk megszokott és talán már meg is unt kérdés és feleletes formájába, hanem csali néhány frappáns ötletet ragadunk ki belő'e. Az olvasó is bizonyosan olyan élvezettel fogja olvasni a szenátor nyilatkozatait, mint amilyen élvezettel mi hallgattuk őket és velünk együtt sokban igazat fog adni Mudron Jánosnak, akinek szavaiból — úgy rém- lett -néha — a szlovák nép lelke hangzott ki. KeH valamit csinálnuk! —- Nekünk, akik Magyar-országból — itt maradtunk —- e szavakkal kezdte el a beszélgetést Mudron — kell valamit csinálnunk, mert különben elveszünk az egységes Csehországban. Hogy pedig ennek megvalósításán fáradoznak, azt a legjobban bizonyítja pénzünk elnevezése. Cseh koronának hívják, nem pediglen cseh-szlovák, vagy szlovák koronának. Tehát, mint mondottam, kell valamit csa- nálnunk. A szlovák néppárt részéről már történt kísérlet arra nézve, hogy a megválasztott megyei bizottsági tagok gyűljenek össze és tekintsék magukat a szlovák nép képviselőinek. A kísérlet megtörtént és köny- nye-n ki lehetne építeni éppen a zsupai rendszerben. Ezek a zsupák már nem olyanok, mint a régiek, amelyek dicsőségére váltak a magyar alkotmánynak: volt kérvényezési és föiirati joguk, kis parlamentek voltak, de ez itt mind elmaradt. Az itteni megyei képviselőtestületekben csak gazdasági és kuituráls ügyekkel lehet foglalkozni, de ezekben sem tehetünk semmit, mert itt vannak a kinevezett megyei bizottsági tagok. Egyedül a vágaljai zsupában — ahol huszonhárom az ellenzéki megyei bizottságok tagok száma —* biztosítaná a kinevezési rendszer a korín.* .ypár- tok többségét, ámde itt is jogában áll a kormánynak öt tisztviselőt szavazati joggal fölruházni. A1 szlovák-magyar megegyezés — A magyarokkal való megegyezés a mi föíadaunk volna. Együtt éltünk velük, nekünk voltak bajaink velük, nem pedig a cseheknek, mi voltunk az elnyomottak, mig a csehek a nyolcvanas években és kilencvenes évek elején politikai barátságban voltak a magyarokkal, mert az ő segitségükkel akarták megkoronáztatrii Ferenc Józsefet. Akkor ránk sem hederitettek. Most ped:g, hogy a magyarokkal folynak a tárgyalások, a bizottságban csupa csehek ülnek, mi ellenben kirekedtünk és gyámság tűtől a alatt vagyunk. — Ezért kívánatos, hogy egymással állapodjunk ineg „ezeknek" kizárásával. Há mi meg tudjuk érteni egymást, úgy „ezeknek" is bele kell törődniük. A magyarok és szlovákok megegyezése véleményem szerint lehetséges. — A háború alatt a külföldön Stefanik Milán vezette be Benest és Masarykot a külföldi politikusokhoz és ő, a szegény boldogult Stefanik intézte voltaképpen az ügyeket. Mindennek ellenére mi rosszabb helyzetbe kerültünk, mint a minoristák. Önöknek vannak legalább iskoláik (csakhogy nem elég. A szer.), a mi iskoláinkban ellenben csehül tanítanak. Azt hittük, hogy a szlovákság fogja kezébe venni a politikai közigazgatást és oly szép terveink voltak: miniaközigazgatást akartunk teremteni, hogy a magyarok, németek és szlovákok együttérezzenek, a szlovákiai magyarok pedig —- ha lehet — jobban érezzék magukat, mint anyaállamukban. Igazságos közigazgatást akartunk szervezni, különösen kulturális téren, hogy minden nemzet saját szellemében fejlőd- hessen, mert ha a nemzetnek nem marad meg a géniusza, úgy ez csak teher az államra nézve. — Amikor 1918 október 30-á:n kimondottuk az egyesülést, hatvan cseh csendőr volt az utcán teljesen fölfegyverkezve, de nekünk is voltak a Piavétói visszaáradt katonáink. Akkor nem volt tudomásunk, hogy mi történt Pétervárom Moszkvában és Pitísburgban, csak 1919-ben tudtuk meg, hogy Stefánik már előre megállapodott abban, milyen lesz a cseh-szlovák köztársaság. Mindezeket a megállapodásokat sztornírozták. Ezzel éppen olyan hibába estek, mint a magyarok. Ugyanabból a szempontból indulnak ki: az egységes és oszthatatlan politikai nemzet fogalmából és az egynyelvű ország eszméjéből. Pedig a szláv nem kicsinyes és a szláv érzés diktálja az egyenjogúsítást úgy gazdasági, mint kulturális téren. — Létrejött a saint-gerniaini szerződés, amellyel végleg uj államokat akartak teremteni és kiszabták iá határokat. E? ellen nem lehet semmit sem csinálni, hanem arra kellene törekedni, hogy e határok között jól érezzük magunkat. A két nép: a szlovák és a magyar között soha nem volt semmi, a múltban — éppen úgy, mint most — a politikusok rontották el a dolgot. Versenyeznünk kell a szépért és a nemesért. Azt hittük, hogy uj eszmék fognak jönni, ahelyett azonban átvették a germán imperializmust. Jugoszláviában a horvátokat, Lengyelországban az ukránokat, itt pedig bennünket akarnak elnyelni. Ezzel azokban a nép nem elégedhet meg. Az ellenzék kooperációja — Anti az ellenzék tömörülését illeti, ez — mi látjuk — nehezen megy, bár kívánatos volna. A nemzetgyűlés beteg és ezért nem hisszük, hogy egészséges folyamatba lehetne terelni. Ez nem demokratikus kormány, hanem tisztán oligarchikus kormány. Itt vannak a panamák. — Úri emberek között az a fölfogás, hogy ha valaki annyira eltévedt, akkor nincs helye az úri társaságban. De azokkal, akik ma a kormányon vannak, abszolúte nem lehet beszé’ni. Ideje volna, hogy tömörü'jünk, mert különben annyira elgyengülünk, hogy nem leszünk képesek az önvédelemre. A szlovák nép — A nemzetiségi kérdést olyképpen kell megoldani, hogy biztosítjuk a szabad verseny lehetőségét. — Tessék versenyezni a szellemi erővel! Ha nem vagyok képes elleutállni, akkor nincs jogom a földön. A demokrácia legfőbb fö'adata szabad teret biztosítani az evolúciónak, a szabad, természetes fejlődésnek. — Darwin elmélete szerint ellenben az erős elnyomja a gyöngébbet. Az erősebb fa elveszi az életerőt a gyengébbtől, az erősebb nemzetnek szabad elnyomni a gyöngébbeL A csehek, akik ezt az elméletet köveik, teljesen eimémetesedtiek. Mi, szlovákok hálásak vagyunk nekik, mert föl tartózhat ták a germán Drang tiach Ostent, de érmék a viasko- dásmak áldozatul esett nemcsak a nyelvük, hanetm a faji jelegük is. Nekünk a szemünkre veik, hogy ma;gyarón éizelimüeik és könnyelműek vagyunk, de nem tudják-e, hogy a többi szláv nép: az oroszok, lengyelek és szerbek is tudnak vig.ak lenini és lelkesedni. A komolyság és a kiszámítás a németeket jellemzi és nekünk, a szlovákoknak kell kivernünk belőlük ezt a germán szellemet, hogy visszatérjenek önmagukhoz és a természet megujhodjék. — Oroszország mai helyzete meg fog 3 Hétfő, december 24. | A !e&f£S !€<§®!€§élri> 1 | karácsony afftndgk | \ egy OTTOtM éri \ 5 * i| |/iibm 41/ ifk f#tf a m előtti északba vezethető vissza az ígmandi Keserűi vnzí ! I * i i I IMI ifit 1 H 99 3 áfm Bn i*B Ej ij 38a jfö j§ flij képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld fi Mii Mm M MM MJr gyomrában, (felfedezve Schmidthauer A. által az 1863. évben) s mini ilyenS ; — páratlan természetes gyógyszere a 015‘DIHIW- Ü5£U* s eszvéb hp+eo-*;£oreVnek 1 Kapható minden gyógyszertárban es iobb tüszerüzJetben. ioi» Rendszeres ada^, reggelizés előtt fél pohárral. ^ „iGMANür néni teveszicuuo ooo« mao.tt.w „cooüvgekkeli ■iMMMBMiiMHMMWBWiJWWMWWwMBWwBwwwMMBBWBMWwwwMiiMwiwwwMMnwiiwiMwiwiwnigriínTinnrrrTiFTn iTiriBiii iiiiiiPiinpiiiiiiiiir i ni—wwhwiíhi hímwiim pjiiwwmiririmHiw---rm• r t~ i "rriwn wi
