Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-24 / 291. (444.) szám
Örök karácsony (fi.) Prága, december 22. Békesség a jóakarata embereknek! Az örökkévaló Isten dicsérete mellett ez a nagy ígéret és örök emberi kívánság hangzik föl a karácsonyi angyalsereg halblujájában és ez markol bele a szivekbe a kereszténységnek bensőséggel teljes szeretetünnepén. Békesség, békesség, békesség ... Ahogy lelkünk szárnyain ma végigszál- lunk az emberek országain, sokáig nem tiltunk rnegszabcdulni attól az érzéstől, hegy mindaz, ami ma történik a világon, profán kigúnyolása és hitvány megcsúfolása a szeráfi szózatnak. Államok harca államok ellen és nemzetek küzdelme nemzetek ellen: ez az emberiség élete; társadalmi osztályok vad tusája: az államok és nemzetek története; az egyedek tülekedő harca a létért: a társadalom biológiájának alaptörvénye. Nem a szeretet evangéliuma kell ezeknek, hanem a gyűlölet ’g'He. rém Jézus e^teerszeretete hanem a Treitschkek, Marxok és Smithek tanítása a nemzetek, az osztályok és az egyedek soha meg nem szűnő fene-kedéséről. Az apostoloknak úgyis kineveótetés a bérük és mindig a legkíméletlenebbek viszik a legtöbbre, míg a königsbergi bölcs tanítványai ugyan hiába prédikálnak az örök békéről. A világ mai állapotán', k szemlélete valóban sokban hasonlít,ahhoz a képhez, amelyet durva vonásokkal az imént megfestettünk. A háború utáni világ fizibgnömiája ez, amelyet nem tud ebüirtetni -2 ^etnforg: tó államférfiaknak még oly vastag arcpirosítója sem, iz erősek állandó hadat viselnek a gyöngék $en' és más alakban ügyen, de újból és újtól megismétlődik a középkori jelenet: az országút védtelen vándorára magasan fekvő sziklavárából nap-nap mellett lecsap a rrbló- lovag, A különbség csak az, hogy a résieknek háborunyugíaíó intézménye: a treuga Deí, amelynek a keresztény békegondoM adott életet, péntektől hétfőig, mostanában nem csöndesiti le a tusát. Végzetes hibába esnénk azonban, ha e szomorú viszonyok láttára végképpen lemondanánk a békesség reményéről, mert hiszen ez azt jelentené, hogy fökdjuk az emberiség lassú, de folytonos fejlődésébe vetett hitünket. Már pedig ez a fejődés örökké, tart. Véres háborúk pillanatnyilag talán visszavethetik egyre előrevezető ut.ián, de tartósan nem akadályozhatják meg dk dal át. Míg a római birodalom történetében' alig ötször- hatszor zárták be a kétfejű Jamis templomát jeléül annak, hogy Róma nem hadakozik r.z ellenséggel, addig közvetlenül mielöítnnk élt egy nemzedék, amely hosszú évtizedekig örvendezhetett a béke áldásainak. De nemcsak az államok és a nemzetek, hf-nem a társadalom és az egyedek életében is párhuzamosan halad a fejlődés. Az oszíályharc dogmája Marx óta már lényegesen veszített erejéből és mindinkább háttérbe szorul a társadalom szolidaritásának egyre fokozódó fölismerése mögött, míg az ortodox kapitalista irány smiíhi versenyelméletéből is sokat lefaragott a keresztény emberszeretet talajából mindig uj erőket meritŐ altruista belátás. Soká fog far+,am ^g az on-fjezvszer trónjára ülteti a Béke feiedelmét. de hogy ez az idő egyszer el fog következni és hogy a békegondolat addig is egvre enyhíteni fertia a háború mindenféle hutáiánok borzalmait, abban rendíthetetlenül hiszünk. Hogyne hinnénk benne, amikor van egy ünnepünk, amely — miként a havas télben örökzöldjével a fenyő — a szeretettel tüntet a gyűlölet korszakában. A szeretet eszmé!e teremtette meg ezt az ünnepet és egymagában az. hogy az emberek karácsonyt ünnepelnek, fényes bizonysága annak, hogy a szeretet szelleme és a békesség eszméje igenis cl a szivükben. Karácsonykor melegebben közeledünk a mieinkhez, karácsonykor közelebb érezzük magunkat embertársainkhoz, karácsonykor erősebben kongatjuk rneg a szeretet harangját és ezért jogunk van hinni, hegy a békesség, amit az egyes ember érez ilyenkor a szivében, valamennyi embernek békességre való törekvésén át egyszer elhozza minden ember békeünnepét: elhozza az örök karácsonyt. Cecil lord az nj itóitora mitlgtrői es a maggir bdlcstaröi Paris, december 22. Róbert Cecil lord, a népszövetségi tanács angol delegátusa párisi tudósítónknak a következő nyilatkozatot adta a népszövetség jövőjéről, föladatairól és a magyar kölcsönről: — A népszövetség tekintélye évről-évre növekszik. Minden hónapban uj, megoldandó föladatok hárulnak rá, tevékenységének köre mindjobban kiszélesedik, állandóan nő azoknak a bonyolult nemzetközi kérdéseknek és vitás eseteknek száma, amelyeket elébe terjesztenek elintézés végett. A népszövetség- általában a siker nagyon figyelemre méltó fokával hajtotta végre a rábízott föladatokat, amit talán nem is reméltek azok, akik a nép- szövetséget megalakították. Másrészt azonban, ha azokat a nemzetközi kérdéseket nézzük, amelyeket nem a népszövetség tárgyalt, nagyon gyakran azt látjuk, hogy az érdekelt kormányok nem tudnak megegyezni és ennek következtében e sürgős és nrgyíontos- ságu problémák megoldatlanul . maradnak, Európa állapota mind rosszabbá válik és nő a kölcsönös animozitás, ami végtelenül nehézzé teszi majd a jövőben a népszövetség munkáját. Ha azonban sikerül kilábalnunk a válságból, amelyben most élünk, azt hiszem, hogy Európa gyorsan föl fog gyógyulni sebeiből és az országok kormányai mindinkább igénybe fogják vermi a népszövetség eszközeit, hogy egymás között fölépítsék a nemzetközi viszonylatoknak egy uj rendszerét, amely az emberiség együttműködésén és közös jrván alapszik. — Mély meg^őződéseni, hogy a nyugati civilizáció jövője ama kormányok erőfeszítésének sikerétől függ, amelyek a népszövetség utján arra törekszenek, hrgv megteremtsék a szilárd alapokon nyugvó békét. — Ha a népszövetség nem bizonyul o*y erősnek, mint amilyennek remé’ik, akkor előbb, vagy utóbb, va'ószintien azonban előbb, mintsem később, bekövetkezik az uj világháború. Azt hiszem, hogy egyetlen ország közvéleménye sem Hídja pontosan elképzelni, hogy mit je’entene egy ily uj háború, a szakértők vé'eménye megegyezik azonban abban hogy ez a háború összehasonlíthatatlanul rombolóbb vohia, mint az elmuft és ann*! összehasoniithatat- lanabbu! több áldozatot követelne emberéiben és anyagiakban, Félek attól, hogy egy i’y katasztrófa kikerülhetetlenül az európai politikai és társada'mi rendszer szétromhcrRsához vezetne és civilizációnk éppen úgy elpusztulna és eltűnne, mint a történelem több nagy civilizációja. — Ez ellen egyedül a népszövetség tud megvédeni. Minden kormánynak létérdeke tehát, hogy hozzájáruljon a népszó véts 'g morális eredének a megerősítéséhez, amelytől a siker függ. A magyar kölcsöntárgyalásokról Róbert Cecil lord a következőket mondotta: — Örömömre szolgál, hogy a népszövetség pénzügyi blzoHs^g'nak és a nép- szövetségi tanács a’bizotts'gának sikerirt k»r!vgozni egy olyan tervezetet, amely nézetük szonnt alkalmas a Magyarországnak nyíljl~ndó a^onna'i rekonstrukciós kö’csön kiutalására. Ha a pénzügyi bizottság e tervezetét sikerrel végrehajtják, akkor a pénzügyi bizottság, e rendkívül tiszteleíre- móiíó testület, eggyel szaporítani fogja azokat a nagy szolgálatokat, amelyeket eddig a világnak tett. Ily rekonstrukciós tervezetek csak a népszövetség eszközeivel való- siíhatók meg. Ily természetű föladatoknál egyetlen kormány, vagy a kormányok egy csoportja nem érheti el a kivánt célt. Csak egy pártatlan és reprezentációs tesiü’et, amely az államok összességének közös javáért működik, teremtheti elő azokat a szükséges elemeket, amelyeken egy ily rekonstrukciós tervezetnek nyugodnia kell. A magyar kö’csön ügye uj:bb példával igazolja a népszövetség sürgős szükségességét, amely a világ népeinek egyesített támogatására támaszkodik és újabb példa arra is, hogy mennyire szükséges az együttműködés szellemének a megerősödése, amelyre a mai nemzetközi ügyek elintézésénél! mindenek fö’ött elsősorban szükség van. öesztesi Gyula. Az olasz delegátus a kölcsönről Róma, december 22. (Saját tudósítónk távirata.) A Tribuna munkatársa meginterjúvolta Boni Longari ! grófot, a népszövetségi tanács olasz tagját a népszövetség párisi tevékenységéről. A legfontosabb kérdés — mondta Boni Longari —, amelyet a tanács mostani ülésén elintézett, Magyarország pénzügyi újjáépítésének kérdése volt. Amiig azonban az osztrák kölcsönért valamennyi hatalom elvállalta a garanciát, addig a magyar kölcsön biztosítékául csupán a magyar állam jövedelmei szolgálnak. A kölcsönösszeg kétszázötven millió aranykorona lesz, amelyet több bank fog jegyezni. A népszövetségi tanács tervezetét a jóvátételi bizottság rövidesen fölülvizsgálja és Magyarország valószínűen már januárban hozzáfoghat pénzügyi újjáépítéséhez. A német ügyekről Boni Longari kijelentette, hogy Németországról az ülésszak során egyáltalán sző sem esett. A német kormány eddig a nép- szövetségi tanácsnál semmi lépést nem tett. Ha Németország egyszer elhatározná magát arra, hogy a népszövetséghez forduljon, ez nem jelentené Németország kapitulációját. A francia lapok a döntésről Párisból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A párisi sajtó .kedvezően fogadja a kölcsön- tárgyalások eredményét. A Maiin a döntést nagy lépésnek nevezi Magyarország pénzügyi konszolidációja felé. A Republique Franca lse azt írja, hogy becsületes, nyílt és egyenes munka volt amit Bethlen, Kálíay, Valkó és Korányi végeztek. A munka meghozta gyümölcsét: a főakadályokat sikerült elhárítani. A kisantant delegátusainak kijelentései mutatják, hogy a két állam közötti jó viszony szerencsésen fejlődik. A kisantant a magyar kormány okos és becsületes magatartásából megértette, hogy Magyarország gazdasági romlása az 5 stabilitását is veszélyeztethetné és hogy mindenki csak nyerhet Magyarország talpraállitásával. Prága jól tudja, hogy a földmivelő Magyarország a cseh ipar értékes piacává válik A Homnie Libre örül a megoldásnak, amely, ha nem is tökéletes, módot ad bizonyos háború utáni nehézségek megoldására. Visszapillantás Irta: PetrogaHi Oszkár dr. Losonc, december 22. Az 1923. esztendő elmúlt kormányválság nélkül.. A köztársaság megszületése óta ehv szőr történt, hogy egy esztendő politikai eseményei közül hiányzik egy uj kormány megjelenése a politikai színpadon. Elmúlt az esztendő anélkül, hogy mozgósítást rendeltek volna el és statáriumot, vagy katonai diktatúrát proklaniáltak volna. E negatívumok mellett pozitív tények is a kormány helyzetének megszilárdulására látszanak mutatni. l923-b:n iktatták bs a demokratikus köztársaság törvénytárába, mint a szabadság és a demokrácia hathatós biztositékát, a köztársaság védelméről szóló törvényt. A boldogtalan Vrbemky és társainak szomorú sorsa bizonyltja, hogy a választási , bíróság is hathatós biztosíték minden olyan kísérlettel szemben, amely a kormány ’-ely- zetét fölbontással fenyegeti. A külső jelenségek tehát nem kedvezőtlenek a kormány , helyzetének vizsgálatánál. Igen ám, de a politikai mérleg fölállításánál egyéb tételeket kell számba venni. . A köztársaság életkérdése, hogy olyan kormányzati rendszere legyen, amely békét teremt a köztársaságot alkotó népek között, amely az összes itt élő nemzetekben fölkelti, a bizalmat az állam iránt, azt a tudatot oltja be a nemzetek köz tudatába, hogy az állam intézményei és szervei egyenlő odaadással biztosítják minden nemzet egyenlő jogát fejlődésének, boldogulásának lehetőségét. Ezt a problémát a kormány nem hozta közelebb a megoldás felé, sőt kísérletet sem tett annak megoldására. Folytatta az elmúlt esztendők nemzeteket elnyomó politikáját, ezzel a nemzetek közötti ellentétet növelte, az elnyomottak bizalmatlanságának, elkeseredésének a kormányzati rendszerrel szemben újabb tápot adott és ezzel mélyítette a szakadékokat, amelyek az elnyomott nemzeteket elválasztják a hivatalos hatalomtól. A gazdasági válság nőtt méreteiben. A kormány erőtlennek, képtelennek bizonyult a válság leküzdésére. Hiányzott az erő $ hiányzott a komoly akarat is a küzdelem fölvételére. Az elcsendesedett gyárak ma is némán állanak, hacsak meg nem töri a csöndet az a munka, amely a szünetelő gyárak gépeit, berendezését szereli le s amely munka úgy hangzik, mint a lélekharang kondulása, mert azt hirdeti, hogy oda többé az élet visz- szatémi nem fog. A munkanélkülieknek és a kivándorlóknak száma szaporodik. A gazdasági krízis növekedése és állandósulása érezteti hatását pénzügyi téren is. Az állarra bankhivatal devizakészlete rohamosan fogy. A külkereskedelmi mérleg aktivitása szüno- félben van. A gazdasági válság immár általános, ma már itt van az agrár válság, a íöldmives- népre súlyosan nehezedik a megélhetés gondja, újból hitellel dolgozik s a hitele is a kimerülés felé közeledik. A fizetésképtelen kereskedők száma mindig nagyobb lesz. A kisiparos műhelye csöndes, nincs munkája, nincs vásárló közönsége Most kézbesítik ki a vagvondézsmakiróvásokat, már nem is háborodnak föl az emberek, csak vállat vonnak. éppen olyan közömbösen olvassák hogy egy törvénynovellával leszállítják a kiszabott dézsmáí. Csöndes rezignációval állapitICO cseh-szl hrtronCérl fizettek ma, december 22-én? Zürichben 16.7875 sváxi frankot Budapesten 62 590.— magyat koronát Bécsben 207900.— osztrák koronát Bérünkén 123S9 OÖÖ 000 CÖÖ- — néme! márkát száxüianlí ára % if«»fir4»xi«i Ér évfolyam 291. (444.) szám 0 Prága, hétfő, 1923 december 24 MW *TTTTTf—- mwmwfc. jfflwT ijraJT - —— Előfizetési árak bel- és külföldön. t J/VU%(ÍVM^4tI¥$T/1>J> ” ,-v.J W JaV mmdnlf mii mm &W SSP SKm Érfgk JBr pénské-ullce 40. I. Telefon: 30349. V*#' w JBLy m.MM mj — Sürgönyeim: Hírlap. Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkéi és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.-------------1