Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-22 / 290. (443.) szám
A ázombat, december 22. pikkében kívánatosnak tartja, hogy a Magyarország és a kisantaut közötti tárgyalások Eredménnyel járjanak, A megegyezést áhitó t kárát mindkét félnél meg van. Az elhangzott beszédek Magyarország és a kisantant viszonyának szerencsés fejlődését hirdetik. Az agrárius Magyarország értékes piacává válhatna az iparos Cseh-Szlovákiának. Most minden áron meg kel! akadályozni a jóakarat megingását, vagy azt, hogy az hosszadalmas és bonyolult eljárásokban ellaposodjék, mert a sok halogatás mindent megsemmisíthet. 4mn>+t**&4**+**+++*+>+**+*+*+++'>***^t*'>4evő*, ví Görögországban köztársasági kormány alakni ? Paris, december 21. (Saját tudósítónktól.) A Petit Párisién jelentése szerint a republikánusok a kormány lemondását és egy köz- társasági kormány alakítását követelik. A kormány a nemzetgyűlés összeillése előtt vonakodik lemondani. A görög nép bizonyosra veszi, hogy a király soha többé nem tér vissza. Konduirótisz régens beköltözött a királyi palotába és tárgyalásokat folytatott a poüikai és katonai vezetőkkel. Ma este dől el az a kérdés, vájjon köztársasági kormány alakul-e Görögországban? Venizelosz nem tér vissza Görögországba Paris, december 21. A Petit Párisién Venizeloszró! Írva megjegyzi, hogy sem a királytól nem érkezett hozzá közlés, sem pedig hivatalos jelentés, melyben a görög politika vezetésére szólították volna föl. Venizelosz nem akar a sajtó számára nyilatkozatot adni. környezete azonban azt mondja, hogy Venizelosznak jelenleg nincs szándékában Görögországba visszatérni, mert politikai pályafutását befejezettnek tekinti. Venizelosz foglalkozott ugyan a rövid időre Görögországba való utazás gondolatával, hogy a különböző pártok között az egységet megteremtse és ezzel Görögországot kivezesse a káoszból, de a történtek után tervét elejtette. Erhardtot kiutasították Bajorországból München, december 21. Ehrhardt korvet- kapitányt Kahr állami főbiztos ellen tervezett puccskisérlei miatt Bajorországból kiutasították. Ehrhardt ínsburgba utazott. Zamoyskv visszautasította a lengve! külügyminiszteri tárcát Varsó, december 20. A Kurier Polski értesülése szerint Zaimoysky gróf párisi lengyel követ visszautasította a lengyel külügyminiszteri kire át. Kölcsön nélkül összeomlik Németország pénzügye Marx ka-ncellái nyilatkozata — Paradore olasz exminiszter a moraiőrium mellett — Amerikai hitel kilátásai Paris, december 21. (Saját tudósitónk- • ől.) Marx ár. birodalmi kancellár a New- Vork Hera.d berlini tudósítója előtt1 kijelentette, hogy a Rajna- és Ruhr-kérdés megoldásától függ a jóvátételi kérdés rendezése. Örömének adott kifejezést, hogy a szakértő vizsgá'Ióbízottságokban amerikai képviselőik is részivesznek s hangsúlyozta, hogy ezeknek a bizottságoknak nemcsak Párásban, de Berlinben is működniük kell, hogy a német gazdasági élet valódi helyzetébe betekintést nyerjenek. Németország gazdasági újjáépítése útban van, de a teljes fölépülés a külföldi kölcsön tő! függ. Németországnak nagyobb kölcsönre van szüksége, — mondotta —.mert különben feltétlenül bekövetkezik a német pénzügyek összeomlása. — Berlin, december 21. A Berliner Tagblatt római jelentése szerint Paradore volt olasz pénzügyminiszter németországi tanulmány u í‘j ár ól beszámolva kijelentette, hogy meggyőződése szerint Németország most jóvátételeket nem fizethet s hogy a németországi helyzet legfőbb baja abban rejlik, hogy hiányoznak az alkalmas emberek. Szükség van egy négyötéves moratóriumra s ez alaltt az idő alatt Németország köteles lenne a szövetségeseknek 23—25 millió tonna szenet szállítani. Ajánlatos lenne a birodalmi vasutakat is bevonni a jóvá tétel! garanciák közé. Hogyha a vasutakat a magánipar kezébe adnák, akkor a veszteséges mérleg eltűnne és fedezet létesülne egy húsz év alatt amortizálható 225—250 milliós dollá.rkölcsömre. Ebből húsz milliót népélelmezési célokra lehetne felhasználni, a többi pedig a szövetségesek zsebébe folyna be, úgy hogy azok a moratóriummal jó üzletet csinálnának. — London, december 21. (Havas.) A lapok washingtoni jelentése szerint Fisih képviselő törvényjavaslatot terjesztett be, amely szerint Németországnak élelmiszerek vásárlására tiz millió dollár hitelt engedélyeznek. Az egyházak közeledése Jugoszláviában A katolikus és a pravoszláv egyház egyesüléséről tárgyalnak Belgrád, december 20. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Az SHS.-királyság kormányának a legutóbbi időben folytatott hivatalos valláspolitikáját tekintve, a figyelmes szemlélőnek föltétlenül jelentős változást kell észrevenni az első idők politikájához képest, különösen a jugoszláviai római katolikus egyház és a pravoszláv egyház között kialakuló viszonylatban. A kölcsönös engedékenységnek egyre számosabb példái láthatók, amelyek közül a kormány részéről orvoslásra kerülő katolikus sérelmekre vonatkozóan egyelőre inkább csak Ígéretek vannak, de ezek is, valamint a katolikus egyház szervezeti kiépítésére irányuló engedmények (ezek * közé tartozik a szabadkai és nagybecskereki püspökségek fölállítása is) lényeges haladást jelentenek a kezdeti állapotokhoz képest. A beavatottak ezt a lényegesen megváltozott magatartást részben Janjics Voja dr., az uj vallásügyi miniszter befolyásának tulajdonítják, mert Janjicsről tudvalévő, hogy Rómában folytatott több évi tanulmányai során alkalma volt a Vatikánnal, a katolikus egyház hatalmával és jelentőségével egészen közelről megismerkedni. De ezen a véletlenen fölül egészen bizonyos, hogy az állam és a katolikus egyház közötti viszony barátságos alakulásában sokkal mélyebbre ható és nagyobb jelentőségű okok játszanak közre. szlávlai, horvátországi katolikus egyház hivatalos köreiben talál az eszme kedvező visszhangra. Itt a nagyorosz és a szerb pravoszláv egyház, valamint a horvát katolikus egyház egyesüléséből a szláv népek szerepének a viágegyházban való megnövekedését tartják szem előtt. Nagy szimpátiával kisérik az akciót az emigrációban lévő oroszok egyes körei is, sőt Szovjetoroszország pravoszláv egyháza is, Tichon pátriárkával az élén, igyekszik előmozdítani a mozgalom sikerét. Az SHS.-királyság belpolitikai konszolidációja szempontjából is elsőrangú fontossággal bir a horvát katolikus és a szerb pravoszláv egyház békés együttműködésének kérdése és ezért érthető, hogy a kormány a maga valláspolitikájával is igyekszik ezt a közeledést elősegíteni, amelynek végső megy’ósu- lásáig természetesen még sok tárgyald1- tata és z^pt fog lefolyni a két egyház között. Daruváry marad Budapest, december 21. (Budapesti szerkesztőségüník teleíonje- 1 öntése.) A prágai AbendZeitung azt írja a mai számában, hogy a Bettiién -kormány re- konstrukció előtt áll. Daruváry lemond és :ióda Klebdsberg lesz. Félhivatalos magyar helyen, ezt a hírt megcáfolják. Uj parlamenti blokk Bárczy István „Szabadalmi ellenzéki bk>k“ létesítésén fáradozik. Negyven tag csatlakozására számítanak. Az Esti Kurír szerint Anidrássy Gyula is csatlakozik a biokhoz. Mázszabáíyvita a nemzetgyűlésen A nemzetgyűlés ma délelőtti ülését csaknem teljesen kitöltötte egy hosszú házszabályvita. amelyben Payer Károly, Gaál Gaszton, Kiss Menyhért, Propper Sándor, Rassay Károly, Drózdy Győző és Pikler Emil vettek részt. Ezután Pikler Emil kérdést intézett Szcitovszky elnökhöz, hogy miért távolították el Jánossy Zoltán függetlenségi képviselő helyéről a névjegyét. Kérdezte, hogy Jánossy képviselőnek tekinthető-e vagy sem. Az elnök kijelentette, hogy a névjegy eltávolítása tévedésből történt, mert mindaddig, amíg a választási bíróság nem dönt. Jánossy képviselőnek tekintendő. Ezután Vanczák János szólt hozzá az indemnitáshoz és követelte az emigráció likvidálását. Hifii János szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Schöpflin Aladár — Akkor nem fogom azt nézni, hogy micsoda származású ember, van-e neve. vagy nincs, honnan ered, csak a szivem után indulok — felelt Irma bárónő és erősen olvadt tekintettel nézett Kiflire. Kitlft János érezte, hogy most, most kellene kirukkolni, egyenesen, huszáros-bátrán, itt a nagy pillanat. De ugyanekkor mintha megbénult volna a.z agya, nem jutott szó az eszébe, elfogta a gyávaság, az ö rettentő plebejus gyávasága, irma bárónő várakozással nézett rá, biztató mosollyal, de ez a mosoly pillanatról pillanatra halványodott, amint Kitli János makacs némasággal, ijedt borju- tekintettel ült előtte. Azián eltűnt a mosoly egy pillanatra ingerült kifejezés jutott a helyébe, melyet a bárónő hamar el is nyomott. Lesütötte a szemét és szórakozottan babrált a kis kávéskanalával. Kitli János elkeseredetten érezte, hogy a nagy percet elhagyta múlni, talán örökre. Ki tudja mikor jön és jön-e egyáltalán még egy ilyen perc. Most az volt az érzése önmagáról, hogy buta fickó s ezt Irma bárónő is megtudta és végképp elejtette öt. Ekkor az öreg báróné fölállt a másik asztaltól. Likőrös pohárral a kezében, meglehetős ingadozó lépésekkel odament a kis asztalhoz és mámoros hangon elég hangosan mondta: — No, mi lesz már? Mikor értitek meg egymást? Inni akarok az ifjú pár egészségére ! Irma bárónő elsápadt, Szereeseny és Vasad y, bár maguk is be voltak rúgva, odasiettek, hogy ha kell, lefogják a'bárónőt. Kitli János is felállt helyéről és ijedt zavarral hebegte: — Báróné ... de bocsánatot' kérek ... méltóztassék... Ekkor elállt a szava, ránézett Inna bárónő sápadt arcára, amely könyörögve nézett* fel rá, mintha ezt mondta volna: „látod, ez az én életem, igy kell nekem élni, ilyen anyával... Ments meg engem Kitli János ebből a szörnyűségből!“ Kitli Jánost rettente bátorság szállotta meg. Odaállt elszántan, keményen, feszesen az öreg báróné elé, eszébe jutott*, hogy csinálta ezt a szerelmes színész a Nemzeti Színházban : ö is szivére tette a kezét*, meghajolt és szavaló hangon mondta: — Báróné, méltóságcs asszonyom, kegyes engedehnével van szerencsém megkérni Irma bárónő kezét. Az öreg báróné kitárta a karjait1 és a vállára borult Kitli Jánosnak, aminek a.z színe volt, mintha nem tudna a saját lábán állani. — Édes fiam, tadtam én, hogy ez lesz a vége — kiáltotta mámoros hangon. — Jánoskám, csakhogy végre... a fiúmnak nevezhetlek. Szereeseny és Vasady úgy fejtették le Kitli, nyakáról. Kitti János ekkor Irma bárónőhöz fordult, aki pirulva, most már talán akarata ellenére, igazán megindulva állt az asztalnál és szemérmes szelíden nézett, félig lehunyt szemmel maga elé. — Innia bárónő, bocsásson meg — mondta Kitli János most már egészen bátran —, ha az édesanyja beleegyezik, akkor talán remélhetek ... — János, kedves baráoni... — rebegte a bárónő és kezét nyújtotta. — Sohase gondoltam, ilyen váratlanul... f Néztek egymásra, nem tudták, mit csináljanak. Kitli János nem tadta, ml illik és mi a szokás ilyenkor, Irma bárónőt meg zavarta az, hogy egy szálloda halMban vannak, ahol rajtuk kívül nincs ugyan már több vendég, de három-négy pincér összebújva, nevetgélve nézi őket egy sarokból. Az öreg báróné két kitárt karjával egymáshoz akarta őket tolni: — Csókoljátok hát meg egymást, gyerekek ! — Most nem, anyám, nyilvános helyen vagyunk — mondta- Irma bárónő pirulva és már arra gondolt!, hogy mielőbb likvidálni kell ezt a jelenetet. Vasady és Szereeseny a berúgott emberek vérfagyasztó komorságával gratuláltak először Kittinek, aztán Irma bárónőnek. Aztán kelten közrefogták az öreg bárónét, aki mindenáron csókolózást akart látni és vezették a ruhatár felé. Irma bárónő Kitli János karját fogadta el, szerelmes tekintetet vetett rá és birtokba vette, mint leendő férjét. Szereeseny két autót hozatott. Az egyikbe betuszkolta az öreg bárónét, aki mindenáron még egy pohár pálinkát szeretett volna inni. Vasadyal ketten mellé ültek az öregnek és elindultak. Irma bárónő Kitli vei a más'k autóba ült. Födött volt az autó, Irma bárónő erősen odasimult Kitli János vállára és csak ennyit mondott: — János. Ki Ti János ekkor nem törődött azzal, hogy mi illik és mi szokás, Vasadytól se kért tanácsot, hanem átfogta Irma bárónő vállát, magáihoz szorította, megkereste a szájával a száját. Egy csókban robogtak a „Ná- poly“-szállóig. Kitli János úgy érezte, a bárónő csókja forró és odaadó, mint egy asz- szonyé, Ígérettel teli, szerelmes csók. Nagyon boldog volt ebben az órában Kitli János. XVI. Marska kisasszony izgatottan csöngetett be Kitli János lakására, a szokott időben, délíájbaii. József mikor ajtót nyitott neki, intett^ hogy csöndesen, a gazdája még alszik, — Hosszú vőit ma az éjszaka — mondta aztán félhangosan. — Nem is voltunk egész józanok, mikor hazakerültünk. Mariska kisasszony bement Józseffel a cselédszobába, letölti letette a kis táskáját maga mellé és rosszkedvűen mondta Józsefnek: •— József nr, maga úgy látszik, nem tudja, mi történt az este. — Annyit tudok, hogy egy kis muri tor- tént, de másról nincs tudomásom. A Kitli nem szólt semmit, mikor hazajött. Nem is igen tudott volna sokat beszélni, mert jól el volt ázva. — Hát az igaz, jól eláztatíák — mondta Mariska. — Én mindent tudok, mert a bátyám, akivel lakom, íizetöpincér abban a szállodában, ahol tegnap nagy do gok történ tok. Mondta nekem ma reggel, na, azzal a Ki'tliddei nagyon nagyra lehetsz, jól kibabráltak vele az este nálunk. — Már mint hogy babráltak ki vele? — Elmondom, ahogy a bátyámtól hallottam. Hát ott vacsoráztak azzal a bárónővel, azzal a híressel. Aztán ben iga ttok Kitli urat. előbb berugatták, aztán beugratták szegényt valami nagyon csúnya dologba. Hálóba kerítették, befonták. A bárónő meg az a vén banya mamája, meg az a csirkefogó Vasady, meg még egy monoklis, a nevét nem tudom, elefelejtettem. Képzelje, odáig \ itták, hogy Ki Mi János berúgott állapotba:' eljegyezte magát a bárónővel. — Ez még nem olyan borza; ó baj. Örülhet a Kitli, hogy bárónőt kap í "égül — mondta József, aki nagy arisztokrata volt és lenézése jeléül beszélt a gazdájáról távollétében csak úgy, hogy a „Kitli4*. — Csakhogy a bárónő nem olyan rendes, tiszességes bárónő ám — mondta Mariska kisasszony. — A bátyáin ismeri jól. egy fizetopincér mindenkit ismer, ö tudja, hogy Irma bárónő Öméltósága miféle jónuulár. i Az SHS.-áHam és a katolikus egyház közeledése voltaképpen a jugoszláviai pra- voszlávság és kaloiikusság közeledését készíti elő és összefüggésben van azzal a jelentős és titokban már régóta folyó akcióval, amely az általános pravoszláv egyháznak Rómával való kiegyezésére, esetleg egyesülésére irányul. Ez az akció ez idő szerint Rómában állandóan napirenden van és ezt célozzák azok a tárgyalások is, amelyeket a Vatikán annak idején Csicserimiel. az orosz szovjetkormány külügyminiszterével és közvetve a Szovjet- oroszországban működő pravoszláv egyházzal folytatott. Ennek az eszmének megvalósulása a huszadik századnak történelmi jelentőségű eseménye volna, amely nagy kihatással lenne a világpolitika jövő alakulására, Kelet és Nyugat viszonyának további fejlődésére is. Természetesen a mozgalom sikerének egyelőre súlyos elvi és gyakorlati természetű akadályai is vannak. Hitelvi kérdésekben meglehetős nehézséget okoz a két egyház között fönnálló különbségek áthidalása. Ezek közül az úgynevezett fegyelmi parancsok (papok nősülése stb.) csak könnyebb természetű ellentétet szülnek, amiben mindkét fél könnyebben engedhet. A dogmatikus kérdések ellenben már nehezebben oldhatók meg. Ugyancsak nehézségeket okozhatnak a keleti és nyugati egyház egyesülésének gyakorlati, politikai vonatkozásai, különösen a nyugati katolikus államok magatartásának kérdése is. Mégis az akció szívósan folyik és mint a leiekből megállapítható, legelőször a jugo-----.. ----------------------------------------[ Ba scfo Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindnsska 6. szám ion? ____