Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-22 / 290. (443.) szám
Szombat, december 22. A szenátus utolsó ülése karácsony előtt Hihetetlen gyorstalpalás — Újabb íeleple- lezések előtt Prága, december 21. Ma este tizenegy óra tájban a szenátus is megkezdi karácsonyi szünetét. A délutáni ^ubelnöki értekezleten már boldog,újévet kívántak Prasek elnöknek. Feltűnést keltett, hogy a német klubelnökök közül egyedül az agrárius Zulegejh csatlakozott a jókívánságokhoz. Az utolsó mésen mindazokat a javaslatokat fogadták el expresszsebességgel, amelyeket a képviselőház e héten és az elmúlt héten megszavazott. Napirenden szerepelt Hel- ler német szociáldemokrata szenátor mentelmi ügye is. amelyre az adott okot, hegy Hel- ler a ház tegnapelőtt! ülésén azzal vádolta meg Novak minisztert, hogy a vámtarifát saját üzleti érdekeinek figyelembevételével állapította meg. A mentelmi bizottság a szenátor megrovását aján'otta. Hir szerint Hel'er újabb leleplezésekkel fog szolgálni. A mai ülésről az alábbi tudósítás számol be. Az ülést 3 óra 15 perckor nyitotta meg Prásek elnök. Második olvasásban elfogadták a tegnap első olvasásban elfogadott javaslatokat, majd elhatározták, hogy a napirenden lévő javaslatokat rövidített eljárásban tárgyalják le. Majd első és második olvasásban elfogadták a brünni csekkhivatalról és a közlekedési adóról szóló javaslatokat. A cukoradóról szóló javaslathoz Lorenz (német szociáldemokrata). szólt hozzá. Kijelentette, hogy ez az adó 18 százalékkal megdrágítja a cukrot. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a szenátus szólítsa föl a kormányt, hogy tegyen jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket a cukor árának leszállítása érdekében tett. A javaslatot ezután a szenátus Lorenz határozati javaslatának elvetésével mindkét olvasásban elfogadta. A forgalmi és fény űzési adóról szóló javaslatot tárgyalták azután. Figyelemreméltó, hogy az elnök a forgalmi adótavaslat vitájának idejét egy és fél órába korlátozta, ami e^ész szokatlan jelenség. Jellemző, hogy a költségvetés! b’zoitság- nak a javaslatról szóló jelentését ki sem bir- t'k nyomtatni és enélkiil kezdték meg a vitát. Szóval a gép nem tud lépést tartani az au tornai őszem'tus gyorstalpMnsi munkájával. HartI (német agrárius) megjegyezte, hegy a koalíciós pártok is a javaslat ellen szavaznának, ha nem tartaná őket össze a koalíciós fegyelem. Lorenz (német szociáldemokrata) tiltakozóit az ellen, hogy jótékonycélu szinielő- adásekat és hangversenyeket, továbbá a könyveket, újságokat, fényiizési adóval sújtják. Ind'tványozza, hogy a javaslatot adják vissza a költségvetési bizottságnak a fény- űzési adó alá eső tárgyak listájának uj ösz- szetaása céljából. A német agrárius Spiess sokszor kiszolgálta már szeparéban, tud róla furcsa dolgokat. Még azt is, hogy gyereke van, akit faun neveltet, titokban. Hát ezt vetetik most el ezzel a becsületes, derék emberrel. Hiszen ez borzasztó, keresztény ember hogy tudja ilyen flegmával nézni, mint maga, József ur? József ur közönbösen, csaknem kárörvendve vonogáttá a vállát. Ebben a dologban minden gazdája egyforma* volt neki, akár Levatiezky bárónak hívták, akár Kit- li Jánosnak, ő mindig kárörömmel nézte, ha valami baj érte. — Mit bánom én, kit vesz el a Katii feleségül. — De hát értse meg, ez a szerencsétlen ember boldogtalan lesz, csúf szégyenbe kerül, még majd kinkre is teszik, előbb-utóbb. Ezt &ürje az ember szó nélkül? Maga talán bírja, József ur, de én nem bírom. Kell valamit ellene csinálni. — De nagyon fáj a szive azért a Kifliért. Talán bizony ... no-no, vigyázzon, Mariska kisasszony, még kiderül, hogy maga Kifliibe... József ur olyan mozdulatot! csinált a kezével, amely azt akarta jelenteni, hogy „fülig van“. Mariska kisasszony nagyon elpirult, meg is haragudott. — Csak nem gondolja, hogy én olyan szamár vagyok és az után a szekér ubán kapaszkodom? Úgy se venne fel... Nem gondolok én olyanra. Ezt akarata ellenére is clszomorodott hangon mondta aztán, ha már egyszer benne volt a beszédben. így folytatta: — Nem mondom, hogy mikor még a Müller boltjában volt, mint egyszerű szegény ember, segéd ... Nincs abban szégyen, az ilyen magamfajtja egyszerű lány is csak férjhez akar egyszer menni, nem igaz? Akikor talán gondoltam volna rá, azt se mondom, hogy nem illet tönk volna össze, de hát most. Az a sok pénz, meg az úri élet... Nem mintás a német nemzeti H e r z i g is élesen támadják a javaslatot. Az utóbbi azt mondotta, hogy ma még egy aszkéta sem élhet Csehszlovákiában anélkül, hogy oly cikket ne legyen kénytelen venni, melyek a törvény szerint fényüzési adó alá nem esnek. Az előadó zárószavai után a javaslatot első és második olvasásban elfogadták. Majd vita nélkül elfogadták azt a javaslatot, melylyel a lakásbérleti ügyekben a birói illetékességet szabályozza. Ezután megkezdték a cselédek biztosításáról szóló javaslat tárgyalását. Az ülés még tart. „Avarescu-Ludendorff-Horthy-Goga összeesküvés* Bukarest, december 21. A román politikai életnek nagy szenzációja Averescu pártjának kettészakadása. Argetoiánu volt belügyminiszter több párttaggal együtt kivált a néppártból és külön pártot alakit. Egyes lapok híradása szerint Jorga is Arge- toiánuval tart. Lehetségesnek tartják, hogy Argetoiánu - Mamii t- Titulescu - Marghilo- mnn - Jorga - kormány jön létre. A nemzeti párt bukaresti lapja, a, Románia, hevesen támadja Avarescut és hilietet'en összeesküvést leplez le. Azt Írja, hogy Argeto'anu ki- !epésének oka az, hogy Averescu Ludendcrffal, Horíhyval és Gó- gával együttműködési p’attformot dolgozott ki és 1922 májusában Augsburgban titkos . összejövetelen megbeszélést folytatott Ludendorffa! s megáltapodott vele, hogy 1923 december végéig Ludsndoríf lesz a német kancellár. Averescu arra számított, hogy ez év decemberéig ő is kormányra keni'. Ebben a reményben azután Ludendorffa’ Románia- Magyarország és Németország hármas szövetségének tervét dolgozta ki. Ezenkívül azzal vádolja Argetoiánu Averescuí, hogy megegyezést irt alá a magyar kisebbséggé- a jövő kormányzás tekintetében. Errre a leleplezésre Avarescu fölényesen visszautasitja a vádakat, de kijelenti, hogy érdemben nem válaszol, mert ez számára morális lealacsonyodást jelentene. Poincaré Miije! Keres a flssiilépcirc A francia kabinet átcsoportosításának gondolata - Ma Pomcará beszédet ttok: fogja védelmezni, amelyet a kamara elfogadott és ped’g akként, hogy. a javaslattal kapcsolatosan fölveti a bizalmi kérdést. Rövid táviratok Gomperz Sámuel, az amerikai munkáspárt vezetője fölszólította az összes amerikai munkás- szövetségeket, hogy segítségükkel járuljanak hozzá a német munkásnyomor egyhitésébez. A belga képviselőház január 15-ig elnapolta magát. A Reuíer-ügynökség illetékes helyről arról értesül, hogy az Indiát és Ferkhanát elérni akaró bucharai, samarkandi ferkhanai csapatösszevonásokról szóló híresztelések minden komoly a’apot nélkülöznek. A tetszhalál Vita a tetszhalál lényegéről — Aki tetszése szerint meg tudta állítani a szívverését — Három napig elevenen a föld alatt London, december 20. Az angol tudományos lapok újabban élénk eszmecserét folytatnak a teszhalál lényegéről és egyhangúan megállapítják azt, hogy a légzőszervek működésének hiányából és a szívműködés megszűnéséből nem lehet biztosan a beállott halálra következtetni. Ez alkalommal ismét idézik Townsend angol ezredesnek a tetszhalál kérdésével kapcsolatban tett megfigyeléseit, melyekről Braid számolt be a múlt század közepén. Townsend- ről köztudomású volt, hogy tetszése szerint halotthoz hasonló állapotba tudta helyezni szervezetét. Egy napon Anglia három leghíresebb orvosa, köztük a hires Cheyne dublini orvostanár, jelen voltak egy ilyen kísérletnél. A három orvos a leggondosabban megvizsgálta Townsendet. mielőtt kísérletét megkezdte volna. Towsend pulzusa bár gyengén, de határozottan érezhető volt, szive pedig rendesen v-ert. Az ezredes ezután hanyatfekiidt ágyán és rövid ideig mozdulatlanul e helyzetben maradt. Cheyne orvos a kísérlet alatt az ezredes jobbkezének ütőerét fogta, hogy megfigyelje az ezredes pulzusát a kísérlet alatt. A másik orvos egy tükröt tar.ott az ezredes szája élé, míg a harmadik a szivét figyelte. Rövid idő múlva már gyengébben vert az ezredes pulzusa és megiassudott a szívverése, majd mindkettő teljesen elnémult. A száj előtt tartott tükrön már nem csapódott le több pára és teljesen tisztán és szárazon maradt, ami azt mutatta, hogy az ezredes lé'ekzetvétele megszűnt A három orvos ere gondosan megvizsgálta Townsendet, kínéi az életnek legcsekélyebb jelét sem tudták megfigyelni. A három orvos hosszasan taMég egyszer a numerus clausus. Schol- ler Ernő dr. német nemzeti párti képviselő, amikor a képviselőház tegnapi ülésén újból szóbahozta a numerus claususra vonatkozó javaslatát, a többi között úgy nyütkozott, hogy javaslatát a magyar irodának (?) adta át és onnan azt aláírva kapta vissza. Mivel ez a nyilatkozat azt a benyomást kelthetné, hogy Szent-Ivány neve is rajta volt már akkor a javaslaton, kérdést intéztünk a magyar képviselők klubtitkárságához, ahol újból megerősítették azt, amit már megádapitotlunk, nevezetesen, hogy a klübíikárság Szent- Ivány aláírása és nevének odajegyzése nélkül juttatta vissza javaslatot a német nemzeti pártnak. ha én nem tudnák úri asszony lenni, ha rákerülne a sor, tudnék bizony én, jobban mint az a bárónő, de hát Kifli urhaik magasabbra kell nézni... Nem gondolok én effélére, József ur... — Hát ha nőm gondol, én mondanék magának valamit, aMriska kisasszony — mondta ekkor József habozva és a nyakszbtjét vakarva. — Ha Igazán nem gondol a Kiflire ... én már-rég gondoltaim magáimban: ez a Mariska kisasszony milyen egy nett lány, ügyes és szépen manikűröz, kedves, tisztességes... Mit szólnál hozzá József, gondoltam magamban, ha te ... ha vele ... ha neked ,.. hiszen érti, Mariska lesasszony ... — Szóval, maga József ur, meg akar engem kérni? — áIlmáikodott Mariska kisasszony. — Miiért ne lehetne ez? — kapacittilt József. — Már én gondoltam arra máskor is, hogy ideje volna már megházasodni, maholnap kiköpök az időből Abbahagynám a szolgálatot, önállósítanám magamat. Tanult borbély vagyok, és van egy pár garasom, nyitnék egy kis üzleteli, együtt dolgoznánk benne, én borotválnék, maga manikűrözne ... nem volna ez rossz élet. Sőt jó élet volna. Nem igaz, Mariska kisasszony? Mariska kisasszony meg volt hatva egy kicsit, mint minden nő, akit megkérnek, de nem érezte magát túlságosan megtisztelve. Jóakaratuan, bár kissé felülről lefelé mondta Józsefnek: — Nohát', József ur, mindent gondoltam volna, de ezt már mégse. Mért is gondol maga ilyenre? Nem lehet az, kérem. Kereskedő, az más... de borbély... Nem, József ur, ne haragudjon, nem megyek én homályhoz ... Nem akarom megbántani, József ur, de ez lehetetlenség. József megint csak a nyakszirtjét vakarta, aztán legyintett egyet a kezével —- Há ha azt mondja, Mariska kisaszszony, hogy lehetetlenség, akkor persze, lehetetlenség. Én nem is bánom, jó nekem igy is ... csak úgy gondoltam ... Aztán valami bosszút még’s csak akart állni és ezeked mondta: — Már akármit mond is nekem, én csak az mondom, mégis csak ez a fene Kifli van az eszében, azért lehetetlenség. Mariska kisasszony rá sem ért felelni, mert Kifli János erősen csöngetett és József jónak látta az egyszer sietve bemenni hozzá és magára hagyni Mariska kisasszonyt. Mikor újra kijött, ezt mondta: ' — Amiig a reggelit készítem, bemehet manikűrözni, Mariska kisasszony. Mariska azzal a szándékkal ment be, hogy megmenti Kitti urat, elmond neki mindent, amit a bátyjától hallott, leleplezi a bárónőt, még azt is megmondja, hogy a bátyja véleménye szerint olyan volt tegnap, mint a gimpli a lépvesszőn. Mikor azonban ránézett Kifli János boldogságtól sugárzó arcára, füstbe ment minden bátorsága. Egyszerre megérezte, hogy úgy is haha való minden, nem érne el semmit leleplezéseivel, Kifli ur bele van bolondulva a bárónőbe, se lát, se hall, úgy se hinné el neki, amit mond, inkább nagyon megharagudna, talán még ki is utasítaná őt). Mindenesetre elveszne rá nézve mint kundsaft is. Nagyon elszomorodott Mariska ' kisasszony, fájt a szive szegény Kifli úrért. Szótlanul ült elébe, gyors, szapora mozdulatokkal vette kezelésbe a körmeit. — Miért olyan lehangolt ma, Mariska kisasszony? — kérdezte Kitti a boldog emberek érdeklődő jóindulatával. — Mindenkinek meg van a maga baja — mondta Mariska kisasszony szomorúan. — De én azt szeretném, ha magának is jókedve volna — mondta Kifli János, alig várva, hogy beszélhessen a nagy újságról. — Mert ón nagyon jókedvű vagyok. Nagy szerencse ért, Mariska kisasszony. — Nagy szerencse érte? Mariska kisasszony tudta, hogy mi az a nagy szerencse, de nem szólt többet, csak szomorúan nézett Kitli urra. — Tudja-e. mi tőrént tegnap este? Vőlegény vagyok, Mariska kisasszony. Még pe- d:g, ha tudná, kinek a vőlegénye! írma bárónőé, akiről már beszéltem magának. Az ám, bárónő feleségeim lesz, születet* bárónő, méltő'ságos asszony. Mit fog ehhez szólni a Páva-utca? Ha Mariska kisasszony meg merte volna mondani, hogy a Páva-utca az ő fő pincér bátyjának az előadása alapján fogja a dolgot) megtudni és ettől szomorú vége lesz a Kit i- legendának, melynek ő volt a legbuzgóbb terjesztője. Hát csak hűvösen mondta: — Nohát, akkor gratulálok, Kitli ur ... Kifli Jánost megütötte a hűvös hang. Azt szerette volna, ha Mariska kisasszony eí- sikolfja magát elragadtatásában, túláradó örömmel nagy áknéikodást mutat. — No-no, talán nem is tetszik a választásom? — mondta mosolyogva. — Miért ne tetszene — mondta Mariska kisasszony idegen hangon — Ma Kitti urnák tetszik, Kitli ur tudja, mit csinál. Hegy lehetne nekem ehhez szavam? Kitli János ránézett Mariskára és világosság gyűlt az agyában. Persze, ez a szegény Mariska ... hiszen már akkor, a Páva- utcában is ... Kicsit röstelkedve gondolt arra, hogy akkoriban ő is gondolt valami olyasfélét, tetszett neki ez az ügyes, csinos lány. Milyen jó, hogy népi könnyelmüsködte el a dolgot, most nagyon jól nézne ki. Szegény lány, csak nem reménykedett még most is? Ha nem is, akkor is nem csuda, lia rosszul esik neki... persze ... Amint erre gondolt, maga is zavarba jött, mintha valami helytelen dolgot követett volna el. Nem tudta, mini mondjon, tehát nem mondott semmit. (Folyt, köv.) Páris, december 21. (Saját tudósitónktól.) 1 Francia lapok híradásai szerint a kamara folyosóin az a vélemény alakult ki, hegy Poin» cáré ürügyet keres arra, hogy visszaléphessen és erre jó alkalomnak véli a tisztviselők drágaság! pótlékának kérdését. Más képviselők úgy vélik, hogy Poincaró szívesen látta volna, ha a kamara a pénzügyminisztert megbuktatja, mert Poincaré már régóta szeretné áícsoportositani kabinetjét. A Journce Indust- rielle megjegyzi, hogy nem engedhető meg az, hogy egy miniszterelnök ily módon aláássa tekintélyét. Tardleu a tegnapi ülés után jelentőségteljesen mosolygott. Meg kell adni, hogy Tardieunak ez a mosolya teljesen jogos volt. A L'Opinion, Miííerand szócsöve azon panaszkodik, hogy a kamarában nem egy, hanem négy ellenzék van s a kormány az egységes vezetést nélkülözd ellenzék támadását sorra vissza tudja verni. — A Petit Parislen szerint ma külügyi vita lesz a ka- j marában, amelyhez nyolc szónok iratkozott föl. Valószínű, hogy Poincaré is fontos beszédet mond. — A választási reform szenátusi bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen Jeanne Neys elnök bejelentette, hogy tárgyalt a miniszterelnökkel, aki kijelentette, hnw n srorsátne előtt azt a törvénviavaslafoí ! ü l€| f ®D33 és legOaCSO&Pl narácsoiigi mném €|?l 9MM& ffi
