Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-22 / 290. (443.) szám
Az ököljogrend (g.) Prága, december 21. Pozsonyban egy újság.rótársamat éjjel, az utcán leütötték. Napokkal ezelőtt egy másik velem egykenyéren és vizen élő társamat érte Pozsonyban hasonló sors. Szóval úgy tetszik — bár nekem egyáltalában nem tetszik— a dolog, hogy rendszerré váló fejbeütésekkel állunk szemben. Úgy látszik, hogy a szlovenszkói emberi együttélésnek, az úgynevezett társadalomnak mindenhetes jelensége kezd lenni az, hegy azt az embert, aki a világnak leghálátlanabb, de a hivatás alapparancsclatját: az igazság Írását teljesítő mesterségét vállalta magára, az, vagy azok, akiknek fricskát ad ez a hivatásos mester- ségiizés, meglesik és irgalmatlanul véresre püfíölik. Hogy ez a jelenség nekem nem tetszik, ebből ne következtessen arra az újságot olvasó, hegy csak azért nem tetszik, mert az esettel kapcsolatosan fölébredhet bennem az a nem kellemes tudat, hogy lehet és elképzelhető, hogy egy szép, vagy nemszép este a fejemen egy koppanás kergeti ki belőlem annak önös tudatát, hegy ember vagyok — nem, ne higyjék azt, hogy az, aki ma és itt az igaz és becsületes újságírásra adta a fejét, nem számolt le már régen annak lehetőségével, hogy ezért léket kaphat egyszer a koponyája. Nem a féleleni riadt idegessége kergeti a toliamra ezt az eseményt, de annak parancsszerii érzése, hogy az újságírók leütésének rendczerré fejlődése szomorú és elgondolkodást kívánó kórtünete a mai állapotoknak . Nemcsak a kollegiális együttérzés kesereg bennem és nemcsak annak aggodalma, hogy minket, kik mindennap föllépünk festék és reflektor nélkül, tanulatlan szerepben és súgó nélkül a papirosbrettliken. kezdenek úgy tekinteni az egy tojás értékét produkcióinkért leszurkoló publikumból egyesek, mint akiket nemcsak kritizálni, fumigálni és oldalbalökcösni, de egyszerűen és amúgy banditásan leütni is lehet, de megszólal bennem az a soha ki nem fizetődő altruizmus is, amely mindent beállít a mindenki nagy határai közé és minden föllökésre, ami bennünket, mint egyéneket ér, pardon nélkül is sebajt tud mondani. És ez a megszólalás arról kezd meggyőzni, hogy a mai társadalomban az emberek közötti érintkezési forgalom aranyvalu- tája: a morál katasztrofális bessz állapotában van. Vannak emberek, akik a legönzőbb egyéni érzékenységük valóságos, vagy képzelt megsértésére a legönzőbb elégtételt, a balkáni és középkori vérbosszú betyáros tempóit választják s akik az emberi együttélés rendjének törvényes normativumrin természetes könnyedséggel teszik túl magukat. Hogy vannak ilyen emberek, hegy leütögetik a megszólalni merőket, hegy miden nyilvános vitatkozás, polémia és még az elvek magasabb régióiból is kifakadó harc eszközeiben vad és brutális, hangkában komisz és goromba, hogy a „gazember44 kifejezése m:: már nem a legutolsó sértés és hegy a betűk egy- besorakozásából ma sokszor oly kifejezések kerülnek a nyomtatott papirosra, amiket azelőtt csak pálinkagőzös korcsmái duhajkodásoknál használtak — ez a közmorál züllésének mai mélységes stádiumából fakad, És mert a társadalmi élet kialakulása és annak erkölcsi színvonalában történt • elgörbülése szorosan összefügg a ma minden fölött uralkodó politika külső kirezgéseivel: konstatálnom kell azt, hogv az agyonpolitizált, az uszításra megtanított és az emberi békés hang helyett a gyűlölet furulvaszőjánál megtáncoltatott társadalom mai állapotát a politikának köszönheti. Az a politika, amely mindennap arról beszél a tetteivel mindenkinek, hogy frzudni az annyit jelent, mint opportunitás, eladni lelket, meggyőződést és becsületet, ezt úgy hívják, hogy lojalitás, kivenni a kézből a kenyeret és dupla adagot mérni annak, akinek tátott a szája a husosfazék felé lihegő bámulástól, ezt úgy nevezik, hogy egyenjogúság, ez a politika volt a bacillushordozója annak a morális elkódorgásnak, ami ma a társadalmi életben észlelhető. Ez a politika vezette be a maga kiválasztottjai számára az ököl jog rend modern barbarizmusát s hogy ez a vad elv megmételyez lefelé és kifelé a társadalomban rétegeket és egyéneket, azért elsősorban ez a politika felelős. Ez billentett föl elveket és meghigg.rdt formákat, ez tette úrrá a bosszú i eszközeit és fegyvereit, ez az oka annak, ! hogy amint nincs nemzeti, gazdasági és 1 exisztenciabeli biztonsága ma az embernek, úgy nem lehet biztos érzése a társadalmi ■ renddel, az emberi morállal és az emberies életközösséggel kapcsolatosan. Ahogy a politika fütyül, úgy táncolnak a társadalom kötelékébe szorított gondola-! j tok. Ahol a politika bosszút és gyűlöletet pré- j | dikál, ott megterem az emberek lelkében a ; bosszú és gyűlölet bogáncsa. Ahol a demokráciát az erőszak fekélyes testrészének . kötözőanyagául használják, ott a jogrendet | fölváltja az ököljogrend s ahol igy alakul az' ! élet, ott revolver nélkül kockázatos dolog írni j és abból élni, hogy az ember igazat és becsületeset ir... Ugy-e, igy van, feibekólintott társam? Ugy-e, jó lett volna, hasznos lett volna a tegnapelőtt éjszakán egy jó hatlövetű jószág, de nem élnénk az ököljogrend korszakában, ha | neked és nekem engedélyt adnának ilyen jó- I szág viselésére. Bethlen iOntartásohat felemelt he Pilisiül Magyarország1 nem foirja el az évi tízmilliós Jóvátételt — A magyar miniszterek holnap tanácskoznak Stumessel — Részletek a népszövetség határozatáról Budapest, december 21. . (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Havas-ügynökség jelenti: Á népszövetségi tanácsnak és a-k!santantnak a. magyar kormánnyal MágyarorSzág pénzügyi újjáépítése érdekében folytatott kedvező tárgyalásain a népszövetség egyhangúan a következő határozatot fogadta el: A népszövetség tanácsa elismerését fejezi ki azért a jelentékeny segítségért, amelyben a pénzügyi bizottság Magyar- ország újjáépítésének kérdését részesítette. A tanács hozzájárul az első és második jegyzőkönyvhöz és átveszi azokat a kötelezettségeket, amelyek e jegyzőkönyvek alapján reá hárulnak, mihelyst azok az érdekelt kormányok aláírása után érvénybe lépnek. A tanács a magyar albizottságra ruházza a telhata’mat, hogy meghozza mindazokat a döntéseket, amelyek szükségessé válhatnak a pénzügyi tervnek — a mostani időpont és a tanács legközelebbi rendes ülése között való — kiegészítésére és végrehajtására. A tanács súlyt helyez arra. hogy kifejezze reménységét, hogy mindazok, akiknek hozzájárulása a függőben levő és még a jegyzőkönyvek aláírása előtt megoldandó kérdések rendezéséhez szükséges, minden erőfeszítést meg fognak tenni, hogy — mihelyt lehetséges — helyes és méltányos megegyezésre jussanak. Róbert Cecil lord viszapillantott a tárgyalásokra s abbeli kívánságát fejezte ki, hogy azokat olyan siker koronázza, amint Ausztria újjáépítésénél. Magyarország újjáépítése további lépés Európa gazdasági talpraáílitására. Titulescu román delegátus bizonyos fönntartásokat tett a jóvátétel! ősz- szeg tekintetében. Reméli, (hogy a még függő kérdések megoldásánál a kisantant a tárgyaló feleknek ugyanarra a jóakaratára számíthat, mint most. Gyurics Jugosz'ávia nevében. Benes pedig Cseh-Szloválkia nevében csatlakozott e kijelentéshez. Bethlen István gróf miniszterelnök köszönetét mondott a népszövetségi tanácsnak és a kormányoknak támogatásukért, de szintén kijelentette, hogy kormánya bizonyos fön- tartásokat tett bizonyos jóvátétel! összegek tekintetében. Honnotaux szerint az egyezmény Európa békéjének megszilárdulását jelenti. Bethlen nevét Seipellel együtt ama nagy férfiak sorában említette, akik ma megteremtették Európa gazdasági újjáépítését. A tanács ülését ezután Ishii gróf japán delegátus berekesztette. Párisból jelenti a Wolff-iigynökség: A pénzügyi bizottságnak a népszövetség tanácséihoz terjesztett jelentése megállapítja, hogy i a magyar újjáépítési kölcsön elhelyezése tekintettel az ország fizetési képességeinek minimális voltára, az ország külső terhének kor- ilátozásét teszi szükségessé. E terhek megállapítására a bizottság nem illetékes, csupán arra a kijelentésre szorítkozik, hogy a trianoni békeszerződésből eredő terhek az átlagos évi tiz millió aranykoronát nem haladhatják túl. A kölcsön összege 250 millió aranykoronát tesz ki. A népszövetségi tanács által hozott határozati javaslatban említett két jegyzőkönyv részletesen intézkedik a magyar pénzügyek ellenőrzéséről és kifejezésre juttatja az érdekelt hatalmaknak azt a kötelességét, hogy Magyarországhoz való viszonyukat nem fogják különleges előnyökre kihasználni. A népszövetség által kidolgozott programnak keresztülvitele most már a jóvátételi bizottságtól függ, amelynek az a feladata, hogy a magyar jóvátétel összegét megállapítsa és a Magyarország vagyonára vonatkozó zálogjogokat fölfüggessze. A program végrehajtása ezenkívül Magyarországnak a szomszédos államokkal és a szövetséges hatalmakkal folytatandó tárgyalásoktól függ. Párisból jelenti a MTI.: A jóvátétel! bizottság október 17-én hozott határozata kimondta, hogy, ha a zálogjogok fölfüggesztene esetén a magyar kormány egy későbbi kölcsönt akar felvenni, úgy ez a későbbi kölcsön vagy részben vagy egészben a jó- vátételi fizetésekre fordítandó. A népszövetség pénzügyi bizottsága ezt a döntést a hitelezők szempontjából nem találta kielégítőnek, mivel a hitelezők érdeke megkívánja, hogy Magyarországot azalatt a busz év alatt, amíg a kölcsönt le nem törleszti, még az alól a jóvátétel! fizetés és egyéb szolgáltatás alól is mentesítsék, amelyet eddig teljesített. Ezért a bizottság úgy dönött, hogy az az összeg, amelyet Magyarország évente a trianoni békeszerződésből folyó kötelezettségei tejesítéseképpen fizet, nem haladhatja meg a tízmillió aranykoronát abban az esetben, ha ez a fizetés a magyar korona stabilitását és a magyar költségvetés egyensúlyát veszélyezteti. Kívánatos, hogy Magyarország azokból az összegekből, amelyeket a jóvátételi szénszállítások megszüntetése révén megtakarít, egy kölcsöntörlesz- tési alapot létesítsen. Bethlen kijelentette, hogy mivel kormánya tagjaival nem volt módjában érintkezni, csak fentartással járul hozzá az egyezséghez. Hasonlóan nyilatkoztak Titulescu és a kisantant megbízottai Is. A pénzügyi bizottság jelentését és a magyar albizotsáig jegyzőkönyveit még nem tették közzé. Hír szerint a jegyzőkönyvnek főbb tartalma a következő: 1. A banképrésí megállítják és a koronát stabilizálják. 2. önálló jegybankot állítanak föl. 3. A költségvetés egyensúlyát 1926 junius 30-ig helyre kell állítani. 4. Erre a célra 250 millió aranykorona kölcsönt utalnak ki. 5. Magyarországra a népszövetségnek felelős ellenőrző főbiztost küldenek ki. Az ujjáépitésip roigram clöfelételei hir szerint a követlkezk: Magyarország jó viszonyt teremt szomszédaival. Megállapítják Magyarország külföldi kötelezettségeit. Magyarország a kölcsön törlesztésének 20 éves ideje a att nem fizet több jóvátételt évi 10 millió arany koronánál. A magyar kormány 1926 ig, a szanálási program befejezéséig néni fizet jóvátételt. Párisból jelentik: A népszövetség tanácsa elfogadta a londoni tervezetet és megbízta a pénzügyi albizottságot a kölcsön feltételeinek kidolgozására. A pénzügyi bizottság bizonyosra veszi, hogy a kölcsön 1926 junius 30-ig képes lesz a magyar költségvetés egyensúlyát fedezni. Előreláthatóan a kölcsön lebonyolítása a következőképpen fog történni: A jóvátétel! bizottság ma megálía- pitja azokat a föltételeket, amelyek mellett hajlandó a zálogjogokat feloldani. Ezt követik az egyes kormányoknak egymás között folytatott tanácskozásai. Eztfíán lesz a pénzügyi bizottság döntő illése, amelyet a jegyzőkönyvek aláírása fog követni. Ezután január 16-án Londonban a jóvátétel! bizottság föloldja a zálogjogokat. Februárban érkezik* Budapestre a népszövetség küldöttsége. Ezzel egyidö- beri megkezdik Magyarországon a belső kölcsön jegyzését. Márciusban megérkezik Budapestre a népszövetség ellenőrző főbiztosa és megkezdődik Magyarország pénzügyi ellenőrzése. Ekkor fölvehető a külföldi kölcsön is. Stinnes ma este érkezik Parisba és holnap tárgyal Beth ennel és Kállayval. A magyar miniszterek holnap este indulnak vissza. Benes külügyminiszter ma teát adott Bethlen és Rállay tisztel eér e. Titulescu román megbízóik az Est munkatársának kijelentette, hogy a magyar kölcsön mos már nem a kisan- tanttól, hanem a nagyhatalmaktól és Magyarországtól függ. A kisantant elment az engedékenység végső határáig, Bethlen so- kalta az évi 10 millió arany koronás jóváté- telif izetést, a kisantant pedig keveselte. Ezért úgy Bethíen, m‘ní a kisauaní csak feltételesen vették tudomásul a döntést, Párisból jelentik: Januárban a kisantant és a nagyhatalmaik között újabb tanácskozás lesz a miég tisztázatlan kérdések rendezésére. A Figaro a döntésről megállapítja, hogy annak jóváhagyásához még a jóvátételi bizottság és a magyar kormány hozzájárulása szükséges, amely utóbbi túlságosan magasnak tartja az évi tízmillió aranykorona jóvátételi fizetést. Magyarország és a kisantant tárgyalásairól a lap azt írja, hogy egész Európa kivánja. hogy Magyar- ország és szomszédai között békés politika fejlődjön ki, nehogy az ellenőrző bizottság a nagyhatalmak részéről bizalmatlanságot tapasztaljon. Laskine a Republique Francaiseba irt 100 cseh-szl. koronáért fizetted ma, december 21-én: Zürichben 16.812b svájc’ rankot Budapesten 62 600.— magyai koronát Bécsben 207900.— osztrák koronát Berlinben 12369000000000.— némei márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ ár.
