Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-14 / 258. (411.) szám

Szerda, november !4, 3 3%ÍGJuJU>?íJ,R7fÍRMP fO!éitpf᧠Dasikolov gyilkosának pártáén Nikola Atanáz az esfiüdtbirősáy előtt — Szenzációs részletek a kuigár titkos szervezetek működéséről Prága, november 13. A prágai esküdtbiróság előtt ma kezdő­dött meg a főfcárgyalás Nikolov Atanáz hu- szonkétéves diák bűnügyében, aki, mint is­meretes, a Sztambuknszki-reudszer bukása után Prágában megölte Daszkalovot, Sztam- bulin-szki kormányának volt prágai követét. A tárgyalás iránt a legnagyobb érdeklő­dés nyilvánult meg. A főtárgyalási teremben a többi között ott láttuk a meggyilkolt követ özvegyét, Szokov, volt varsói bolgár köve­tet, aki ellen a macedóniai titkos szervezetek szintén halálos ítéletet hoztak, azután Jugo­szlávia katonai attaséját és számos külföldi újságírót, közöttük a legnagyobb amsterda- mi, párisi, bolgár és szerb lapok tudósitói't. A főtárgyalás elnöke Kratochil országos főtörvényszéki tanácsos, aki annak ideién a Baeran-pör fő tárgyalását is vezette. A vádnt Thornsa áltamügyész képv'seli, a védelmet Renner ügyvéd látja el. Az esküdtbiróság tagjai között hét nő van. A váüsrat A vádirat nem nagyon terjedelmes, mi­vel a vádlott tettét beismerte. N'ko’-ov 1921 augusztus 26.-án Daszkalovot a villája előtt akarta megvárni, később azonban egy szmichovi utcában húzódott vissza, hogy ott várja be a követet. Két bolgárul beszélgető férfi jött arra, kiket egy harmadik követett Nikolov a három bo'gnr egekében Daszka­lovot vélte felismerni és a föltevésében meg­erősítette egy cseh lapból kivágott fénykép, amelyet állandóan magával hordott. Ez* * *rt tovább követte a három férf!t és végül is Smichovnak egy forgalmas utcájában rálőtt a követre, aki rögtön előrántotta a revolveréi, azonban összeroskadt még nrelött elsüthet­te volna fegyverét. Rövidesen azután meg-' halt a podoli szanatóriumban. A tettest azon­nal leartóztatták. A boncolási jegyzőkönyv szerint Daszkalovot három lövés terítette le amelyek közül az egyik a vakbelét, a másik a bal vesé’ét, a harmadik pedig a hasüregét sértette meg. A halál a vese megsérülése következtében állott be. A vádirat Nko'ov cselekményét orvgylkosságnak minősíti és terhére írja a vádlottnak azf is. hogy Hasa­ik alovnak egyik kísérőjét, Boladjev Ivánt egyik revolverlövésévd könnyen megsebe­sítette. A vádlott vallomása A vádlott intelí'gens fiatalember benyo­mását kelti. Arcvonásai kissé durvák, haja hosszú és göndör. Úgy látszik jól félkészük a íőtárgyalásra. Előtte különböző iratok fe- küsznek. amelyek között egy brosúra is van a macedóniai forradalmi’ szervezetekről. Ezt brosúrát a szófiai királyi nyomdában állí­tották elő. A vádlott gyorsan és pátosszal beszél. Mmdenekelőít a bulgáriai titkos szer­vezeteket ismerteti, amelynek ő is tagja volt. Május 15.-én a titkos szerveze‘ek végre­hajtó bizottsága értekezletet tar­tott, amelyen élesen birá ták Daszkalov el­járását és halálra ítélték, mivel miniszter­ségének ideje alatt több macedóniai embert kivégeztetett és a bábom alatt gyáván vi­selkedett. Az értekezleten sorshúzással döntötték el, hogy ki hajtsa végre az Íté­letet. A sors Nikolovra esett, aki kezdet­ben húzódozott és arra hivatkozott, hogy nem tud esetiül, pedig Daszkalov Prágában tartózkodik. Erre az elnök a szervezet ama rendelkezésére figyelmeztette, am'ynek érteimében azf, aki a szervezet parancsát teljesben! vonakodik, huszonnégy órán be­iül föbelövik. A védő ekkor azt indítcányoztn. hogy rnóg egy tolmácsot alkalmazzanak, mivel a buóság hites tolmácsa tökéletlenül torait es kérte, hogy a bi»ós«ig a jelenlevő Sík Dol.rár tőkonzult fogadja ei tolmács,uvc. Miután az ügyész és Daszkatov özvegye tiltakozott a védelemnek ez el v az mdinárr/a e'cn. hi­vatkozva arra, hogy Sak, mint a jelenlegi bolgár kormány tisztviselője barátságos ér­zülettel viseltetik a vádlott irányában, a bíróság elutasította a védelem indítványát. A vádlott a főtárgyalási elnök kérdésé­re azután elmondja, hogy a szóbanforgó titkos szervezetnek már megszületésétől fogva tagja, majd elbeszélte, hogy szervezete pénzzel, ruházattal és revolverrel látta el, mielőtt meg­kezdte volna'1 útját. A vízumot úgy szerezte meg, hogy egy embert kétezer leivel meg­vesztegetett. Ilyen módon sikerült neki julius S.án bolgár földre lépni, honnan Budapesten és Bécsen keresztül Prágába utazott tovább. Julius 16.-án érkezett meg Prágába, ahol a Royal-szállóban szállt meg. Minden törekvé­se arra irányult, hogy Daszkalovval, akit fénykép után ismert, találkozzék és agyon- lőjje. Mivel megtudta, hogy a bolgár követség tagjai gyakran járnak el a Beránek-szálíó- ba, többször megfordult ebben a helyiségben. Itt akarta megölni Daszkalovot és azzal a tervvel foglalkozott, hogy slmiznl fog vele és zeneszó mellett lövi agyon. Ez a terv azonban meghiúsult, mivel a követség tisztviselői figyelmesek lettek rá és egy pincérrel megkérdeztették tőle, hogy ki­csoda és mit akar. Szerb festőnek adta k! magát, aki testvére meglátogatására jött Prágába. Azóta nem járt többet a szállóba és éjjel-nappal figyelte Daszkalov villáját anél­kül, hogy tettének végrehajtására megfelelő alkalmat talált volna. Ezt megírta Szófiába, ahonnan Michajlov Kocze, szervezetének egyik tag­ja ezer cseh koronát küldött neki azzal, hogy nem szabad visszatérni Bulgáriába mindaddig, amig Daszkalovot meg nem ölte. Amikor az elnök fölmutatta azokat a cseh lapokat, amelyek Daszkalov fényképét hozták, a vádlott egy hirtelen ugrással az elnöki emelvényen termett, kirántotta az elnök kezéből a lapokat és a karzat felé for- difva harsány hangon igy kiáltott fel: „Lás­sátok, itt vannak a gyilkosok!“ Az elnök rendreutasítása után a vádlott a vádirattal megegyezően elbeszélte a cselekmény tör­ténetét és elmondta, hogy miután leteriíette Daszkalovot és az segítségért kiáltott, igy szólt hozzá: „Neked már nem használ sem­mi, Miattad folytak a macedóniai anyák könnyei, te ölted meg fiaikat, most halj meg!“ Az elnök -kérdésére Nikolov ezután elmondta, hogy Daszkalov kísérőjét csak véletlenül sebesitette meg. Nagyon jól tudta ugyan, hogy Daszka'ovot detektív követi és mivel az utca üres volt, mind a három embert megölhette és elmenekülhetett vol­na, de azért nem tette, mivel nem akart gyilkosságot elkövetni, hanem csak egy ha­lálos ité'etet végrehajtani. Mivel nem érezte magát közönséges gyilkosnak, azonnal je­lentkezett a rendőrségnél. Ezután a tárgyalási félbeszakították és az esti órákban folytatták, ítélet éjfélre vár­ható. Illáin rendas feirósáp mié kerül Bogula tizenötezer dollárt fordított a szervezkedésre — Prómayt is kihallgatta a rendőrség — Fantasztikus terv —*■ A jóvátétel! bizottság és a népszövetség delegátusai befejezték kihallgatásaikat valami — hód len svájciassággal formázza. Az eredmény — zene. Látható, szembe rontó zene. A hangnak képen komespond'á’ó eleme: szín. Szín és forma: kép, Szimbő mm. Több ■a koptatott szónál. Feloldott, beszélő, szem- nyitó szimbólum. És mégis — formába kény- szeiitett — kozmikus összevontság. Davosi krematoríumi falképe: hat, háttal íordult- tcrdeplő, imádkozó szín- és hangkontur. Fel­ismerhető a'akotk: mindenki Arc né kük Hát. Elől — élet, hátul — halál. Megfordítva. Halál — itt, élei — ott. Nem igaz. 1 óbb. Nem élet. Nem halál. Az, ami nincs. Az, ami van. Amire nincsen szamunk. Se szavunk. Csak — zene. Itt: hal háttal fordult ember alak — szem nélkül, száj nélkül. És mégis ez van: elöreküldötf szemek, elörekiá tott hangok és — visszafutó, íeiénkíordult érzés. Életérzés. Halálseités. Adómtól — hozzám ért örökétet. Sem Ádám. Sem én. Szemhuryással, a'áza- tos biztos megismeréssel a —■ mind:ínség. Ami volt, ami lesz, ami örök. Ez — művészet. Mert élő, beszélő, teremtett forma. Nem stílusgyakorlat, tanul­mány, egyoldalú formáé em : kubizmus. Tul- tengésre példa: J. Molzahn E. Wiosc tol­mácsolásában. A kub izmust legjobb francia és német teoretikusai képviselik: Leonce Rosenberg és a feledhetetlen halott: P. E. Kiippers. (Pótlólag itt említem meg a Oí acommeti-e ss a y kon zseni ábs íróját: E. Poeschel-t.) Az idei évkönyv egyik u<j érté­ke, hogy nagyobb teret enged ót a francia művészetnek. Igaz, hogy ezek a cikkek több­nyire informatív jellegűek, de mégis élénk állítják a nagy horderejű Marchamd-Scgon- zac-Moreaii-tr'ó't, La Fauconmer ui müveit u monumentalitás felé haladó Kisláng et és azj Budapest, november 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az Ulain-ügy súlypontja mára átte­relődött az ügyészségre. A rendőri nyomozás megállapította;, hogy Bogula Amerikából ti­zenötezer dollárt kapott. Ezzel a pénzzel Knansziroszták a mozgalmat. A Budapestre érkezett bajor kampóskereszteseket és olasz íaszcistákat részben állásokban helyezték e, részben tízezer korona nap'dijat adtak nekik zsoldelölegként. A tervbe beavatták Vikár Bála könyvelőt és Gaal József hírlapírót is, akiket szintén átkisértek az ügyészségre. újabb p asztillát (Bnamcousi még mindig göm­bökkel dolgozik). — A grafikai, részt (analóg: L. Corinth) Slevogt i'lusztratlv művészete vezet! be. Hogy milyen nagy a különbség a Slevogti, a szó szoros érteOmében vett „illusztratív4* művészet és*a világháború utá­ni drámai egyszerűségű, éle'tes grafika közt: azit az itt képviselt Mesedk, Zab: inger, Lángé és Jamsen dönt IIen igazolják. * Ifjú művészet... Biztató élet és csalo­gató veszély. Egyet nem szabad elfelejteni: az ,/íju- ság“ csak egy dolgot ismer: azt, ami épp — szükséges. Ez a felismerés nem .át akadályt. A bűnök korában ez bíztató élet, de egy ve­szélye van: az idő. Helyesebben az időpont. A pillanat élete. „Brutális** szóra fordítva: a — divat. Mart kétféle művészet van és volt örök­től! fogva: az időponttal tükrözött, meghatá­rozott, megszokott szükség: a divat, és van végül — a művészet: mely az Tjuság nagy horizontú lábadozásában nem keresi a pilla­natén ib erek és pü'anatterek tükrét de egy­formán izzó keménységgel, férfiassággal: maradandó élettel gördül egyre nagyobb sugárkévével az örök ifjúság, az örökkévaló­ság felé. Kétféle művészet van: divat és örökké­valóság. Divat... Még van. Még élünk. Még a pillanat nem múlt el. Ez az évkönyv is bizo­nyltja. B'zonyitja: egyre ritkább ad átokká'. Ez a felfedezés: élettartó csendes öröm... E zer k He nes z á zhu s zonhár ómb an s z e rén y te len - cég volna: a megkínzott, éledő embertől töb­bért kivánni. Mi volt a terv? Az Újság értesülése szerint a rendőri nyomozás megállapította, hogy terv szerint az egyik november 26-ika utáni napon — a 1 bajor események alakulásától' függően — az egyes kerületek főparancsnokai riadójelzést adtak volna. Ezt úgy tervezték, hogy meg­bízható emberek lakására gyülekezési paran­csot küldenek és a Tisza Krteán-iéren ösz» j szejönnek. A bajoroknak az lett volna a fol- ' adatuk, hogy a „zsidóbérenckereszíények" lakosaiban mindenkivel: növel és gyermek­kel is rohamkéssel végezzenek. Közben az összeesküvők megszállják a középületeket és lemondatják a kormányt, ha kel!, vér árán is, azután pedig a rendőrséget kerítik hatal­mukba. ífajna'ban Héjjas vezetésével a kees- keméi’ek megérkeztek volna Budapestre, hogy az utca rendjét biztosítsák. Az éjszaka ío'vamrn ezer túszt akartak szedni a tarsa- da'ora minden rétegéből. A mmisz/eri listán a következők szerepeltek: Gömbös Gyula mln'sztareJnök és be’ügvmin’szter, Eckhardt Tibor külügyminiszter. Turcsányi Egon kut- tuszmlníszter, Oaat József tárcané’küli mi- n’szter. Szemere Béla népjóléti miniszter, Ulain Tibor pénzügyminiszter. A hadügyi és a kereskede’mi tárca betöltéséről még nem inMzkecEek. A hadsereg főparancsnokává Prónav Pált szemelték ki. Illetékes helyen közlik, hogy az Ulainnál lefoglalt iratok között nem volt egyetlen akta sem, amelv az Eskíitt-ügyre vonatkozott. Sztrache dr. főügyész az Az Est munka­társának interjút „ adott. „Ulain és Szemere kihallgatása után — mondotta — Döhnielnek a kihallgatása következik, amelytől nagyon sokat várunk. A dolgok je’enlegi á'lása azt mutatja, hogy Utalnék nem a statariális, hanem a rendes büntető eljárás alá kerülnek." Az­után megemlhette a főügyész, hogy a nyo- j mozás során tényleg találtak egy listát, azonban nem Uíainnál* hanem Döhmelnél. Az eddigi adatok szerint Ulain és a lista között semmiféle nexus nincsen. Eddig! semmiféle bizonyítékok nem merültek föl, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy Ulain részt vett volna azokon az ér­tekezleteken ahol az állítólagos atrocitások ; elkövetéséről tanácskoztak egyesek* A 8 Órai Újság arról értesül, hogy Utalnék mégis statáriális bíróság elé kerül­nek, hacsak a parlament hosszadalmas kiada­tási eljárás ez meg nem akadályozza. Ha a vizsgálattal e hét végéig elkészülnek, akkor semmi oka sincs annak, hogy ne a statáriális bíróság ítélkezzen. Az MTI jelenti: Azok a hírek, hogy a kormány ugratta be Ulainékat egy bajor em­ber utján, tendenciózus valótlanságok és ar. a céljuk, hogy az ügyet mellékvágányra te­reljék és a vádlottakat vádlókká léptessék elő. Schindler soproni polgármester és Kiss rendőrfőkapitány a leghatározottabban meg­cáfolják azokat a híreket, hogy a bajor kam- póskereszteseknek Sopronban volt a főhadi­szállásuk. A hatóságok tudomása szerint Sopronban csak két bajor fiatalember volt, akik az Erzsébet-kórházban ápolói szolgálat­tól teljesítettek. Prőnay lesuító véleménye A rendőrség vasárnap délelőtt a puccs ügyében kihallgatta Prónay Pált, az ÉME egyik vezérét is. A kihallgatáskor Prónay azt mondotta, hogy az egész ügyről a véle­ménye annyira lesújtó, hogy nem is tartja szükségesnek nyilvánosságra hozni. Kijelen­tette, hogy az ÉME tagjai távol állanak ettől, az ábrándos szövetkezéstől. Döhmel nála is jelentkezett, de ő lerázta a nyakáról. Prónay a fajvédők kőnyomatodban is nyilatkozott. Elmondotta, hogy a rendőri ki­hallgatásnál alkalma volt betekinteni a ter­vezetekbe és a fekete listába is. Találkozott azzal a bajor emberrel is, aki beugratta a tár­saságot. Ez nála járt, azt mondotta, hojgy egyenesen Hitlertől jön és őt, mint az Ébre­dők egyik vezérét kereste föl, hogy össze­köttetést teremtsen a bajor kampóskereszte- sek és az ÉME. között. Néhány tájékoztató kérdés után azonban kiderült, hogy agent provokátorról van szó és ezért kitette a szű­rét. A fekete listáról azt mondotta Prónay, hogy ez a névsor olyan tarka, hogy, ha birő lenne, nehéz szívvel tudná rászánni magát arra, hogy kit eresszen szabadon és kit Ítél­jen el. Három nap múlva elutaznak a delegátusok Budapestről Az Est jelenti, hogy a jóvátétel! bizott­ság és a népszövetség budapesti delegátusai a mai nappal befejezték megbeszéléseiket a magyar közgazdasági, pénzügyi és politikai élet vezérférfiáival. Ma délben a pénzügymi­nisztériumban értekezlet volt, amelyen a de­legáció vezetői Káílay pénzügyminiszterrel közölték tapasztalataikat. Délután a minisz­terelnökségen volt konferencia, amelyen Bethlen István grófon kívül a kormány több tagja is részt vett. A delegátusoknak a kor­mány tagjaival folytatandó konferenciája há­rom napig fog tartani, amelynek elteltével a delegátusok a magyar kormány megbizottai- nák kíséretében Londonba utaznak, hogy ott a népszövetség pénzügyi bizottságának meg­tehessék jelentésüket. Sir Wsilsam Good elutazott Budapestről Sir Whlliam Good, akit az angol pénzér- dekeltségek küldöttek Budapestre, a kölcsön gazdasági tanulmányozásaira, tegnap Loiv dómba utazott. Háuom-négy hét múlva ismét visszatér Budapestre. Londoni utiáról nem nyilatkozott, de minden valószínűség szerint a népszövetségi delegátusok tanulmányutiá- val kapcsolatos kérdésekről számol be meg­bízói előtt. A fővárosi választások Az Est értesülése szerint az uii fővárosi választási törvény nem sokban különbözik az eddigitől. A Üajstroimos rendszert és a fit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom