Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-11 / 256. (409.) szám

55

A rendőrtisztviselők minden igyekezete, hogy Dánielt és társait vallomásra bírják, eredménytelen maradt.

Az angol sajtó helyesli a kormány eljárását

A London News nagy cikkben foglalkozik az Ulain-esettei. A híradás megemlíti, hogy a kormány határozott magatartását a sajtó és a közvélemény az egész vonalon támogatja. A Times kiemeli, hogy a magyar kormány akciójának gyorsasága a kormány erejét és határozottságát dicséri. A Manchester Guardian és a Morningpost szintén foglalkoznak a budapesti eseményekkel és helyeslik a kormány eljárását.

Tárcarovatunk:

Kedd: Maróthy Jenő: Kezdet és vég.

Szerda: Farkas Jenő dr.: Hubay: Karenin

Anna.

Csütörtök: Törköly A. Géza: Csillaghullás. (Vers.)

Diósy Béla dr.: Hubay Jenő.

Péntek: Radnay Oszkár: Szodomá égi Szombat: S c h ö p f 1 i n Aladár: Shakespeare sikere Budapesten.

Vasárnap: Féfa Géza: Porladó ember. (Vers.)

L Ő r i n c z y György: Bosszút áll az erdő.

Sorsom

íiju képzelmem fürge táltosára.

Ha felkaphatnék, álmodnék sokat.

Repül, sebesen száll a gondolat,

Hipp-hopp, mögöttem mesék büszke vára, Valóság lett a tarka délibáb.

Utána nyúlok, hátha még elérem,

S megyek, futok mindig tovább, tovább.

Csak Isten tudja, hogy mi lesz a bérem, Szomjamra forrást vajion hol lelek?

Avagy széthordták mindent vakszelek És nem lehet u múltat visszakérnem? Megpróbálom még, hátha tán szabad —

S a pattant huru kobzok halk regéje Könnyes dalomnak röpke szárnyat ad.

Uram: Artus, fovaghad gyűl köréje,

Csatába* hősi társam Páréivá).

Téged kerestünk titkos égi Grál,

Belőled árad Krisztus drága vére,

Mely lelhet enyhít, bűvöl és Igéz,

Artus király hí: s tizenkét levente F. serlegért tusázni, halni kész.

Vérblborfátyolt sző a naplemente,

Halvány ezüsttel vonja bé a hold.

Élő csak egy van: kürtje felslkolt,

Panaszát Roncevalles völgye visszazengte. Roland! hiába szól a harsona,

Illába láttuk oly lélekszakadva.

Rá visszhang úgyse válaszol soha.

Vasárnap, november II.

alatti nyomdából került ki s a legnagyobb titokban lett szétküldve. Ebben terjesztette ö a cárizmus és Oroszország elleni küzdelem gondolatát és a lengyel függetlenség eszméjét. Mikor kitört az orosz-japán háború, Pil- sudski Tokióba utazott s felajánlotta a lengyel függetlenségi szervezetek munkáját az orosz hátának nyugtalan:tása céljából. E munkáját azonban megakadályozta legnagyobb politikai tT.nfele D>no,va\i, ak: ami; kor megtudta, hogy Pilsudski felajánlotta szolgálatát .a japánoknak után sietett s ellene dolgozott, mire a japánok zavarba jöttek s nem vették igénybe a lengyel segítséget.

A világháború kitörésekor azután megalakította a lengyel légiót s a központi hatalmakkal küzdött az ősi ellenség: az orosz

ellen. Mikor azonban a cárizmus Összeomlott s nem kellett már tőle tartani, Pilsudski szakítani akart a németekkel, mire ezek 1917 nyarán elfogták s Magdebnrgba zárták, honnan csak 1918 novemberében szabadult ki. Ö a legtisztább s leginíranzigensebb lengyel nemzeti és függetlenségi gondolat kifejezője.

Kitűnő ismerője az orosz léleknek s az orosz politikai törekvéseknek. Ismeri azt az engesztelhetetlen gyűlöletet, melyet minden orosz érez a lengyel iránt, ismeri azt az erkölcsi romlottságot, melyet az oroszok a lengyelek körében terjesztettek, tudja, hogy a történelmi Lengyelország területének túlnyomó részét az oroszok foglalták el és ezért őket tartotta a lengyelek legnagyobb ellenségének.

Mivel az moszt tekinti a legnagyobb ellenségnek, szerinte oda kell törekedni, hogy Oroszország meggyengüljön s mindama népek megerősödjenek, melyek azelőtt orosz uralom alatt voltak, tehát a finnek, esztek, lettek, a kaukázusi népek stb. Ezért nagyban propagálta a balti államokkal való szorosabb szövetséget, va’ammt egy önálló Ukrajnának szervezését. Véleménye szerint az volna a legelőnyösebb Lengyelországra nézve. ha Oroszország alkotó elemeire bomla- nék. Oroszellenes orientációjából következett az is, hogy kereste a közeledést mindazokkal az államokkal, melyek oroszellenes politikát folytattak. Ezért közeledett Romániához is és kötött vele katonai szerződést. Mint intrarizigens, függetlenségi lengyel, ellensége a pánszláv gondolatnak s nem rokonszenvezik ama népekkel, melyek ez eszmét propagálják, mert ezek Oroszország nagyságát akarják, ami pedig veszedelmes Lengyelországra nézve. Magyarországgal rokonszenvezik s azt tartja, hogy sok közös érdeke van Lengyelországgal.

Pilsudskit mint intranzigens lengyelt nem lehet németbarátnak mondani, bizonyos azonban, liogy politikájának nem volt oly támadó éle Németországgal szemben, mint a nemzeti demokratáknak. Ami Franciaországot illeti, lojális volt vele szemben, de ügyeli arra, nehogy a túlzott francia befolyás esetleg háttérbe szorítsa a lengyel érdekeket.

Pilsudski külpolitikai programját magukévá tették az összes baloldali pártok, valamint a centrum és a kis-lengyelországi kon- zervativek. Sok híve van Pilsudskinak különösen Vilmában és a keleti végeken, hol az orosz közelség érthetővé teszi ezt. Az oroszellenes tájékozódásnak markáns reprezentánsa Studnicki. Vladiszláv, a kiváló lengyel public'szta, ki csak úgy, mint Pilsudski, a kelétéi végekről — Dünaburgból — került ki és csak úgy. mint ez. halálos gyűlölettel viseltetik az oroszok iránt. A háború alatt a központi hatalmakkal tartott, de m:g Pilsudski Ausztra-Magyarországgal dolgozott együtt, addig ő a németbarát orientációnak volt h'- ve, amiért most háttérbe szorították. Ennek az iránynak hívei nagy bizalmatlansággal viseltetnek a cseh-szlovák külpolitika iránt, mert azt tartják, hogy az Oroszországgal való közös határ elérésére törekszik.

Az oroszellenes iránnyal szemben áll a nemzeti demokraták németellenes és oroszbarát orientációja. Hogy ezt megérthessük kissé vissza kel! mennünk a lengyel történelemben. Lengyelország önállóságának megszűnte óta a lengyel nemzet három nagy fölkelést szervezett a gyűlölt orosz uralom lerázására, 1794-ben, 1830—31-ben és 1863- ban. A legnagyobb s a leglelkesebb az első volt. a második már gyengébb s a harmadik még erőtlenebb volt, mert a lengyel nép fáradtabb, fásuttabb és közönyösebb kezdett lenni. Az orosz-japán háború sem hozta meg a remélt változást, sem pedig az utána következő orosz forradalom, melyet a szentpétervári kormánynak sikerült elnyomnia. A lengyelek reményei füstbe mentek. Ez radikális változást idézett e’ő a nemzeti demokrata pártban, mely idáig oroszellenes volt. 1908- ban következett be a fordulat, midőn Dmow- ski ’á-tva az eddigi szertelenségeket, az oroszokhoz kezdett közeledni, azt tartva, hogy az orosz kontúr nyal szemben v.Vó o- jális magatartással többet fognak elérni mint a merev ellenzékteskedéssel. Az oroszok iák való behódolással együtt nr a neo-szláv eszmék elfogadása és a nagy szláv vizekre való áthajózás.

Ennek egyenes következménye volt a németellenes hangulat erősödése is, amit különben a poroszok a maguk szerencsétlen lengyelüldöző politikájukkal még inkább elősegítettek. Dmowski és a nemzeti demokraták a németeket tartották és tartják veszedelmesebbeknek a lengyelekre nézve, mert a németek sokkal magasabb miivelíségiiek és szervezettebbek, hatalmasabbak, mint az oroszok.

Dmowski oroszbarát, megalkuvó politikája azonban nem vezetett semmi eredményre, mert az orosz kormány nem engedett semmit lengyelellenes magatartásából.

A háború kitörésekor a nemzeti demokraták programjuk értelmében az oroszok mellé állottak, de midőn Dmowski látta, hogy az oroszok nem fognak győzni, nyugatra utazót s Párisuan és jLvuiiuonuan Kezdett dolgozni Lengyelország érdekében, ami azonban nehezen ment, mert sem a francia, sem az angol kormány az orosz szövetségesre való tekintettel nem akarta elismerni Lengyelország függetlenségét. Ez csak akkor következett be, amidőn a cárizmus ösz- szeomlott és Kerenszki kormánya elismerte Lengyelország függetlenségét.

Dmowski azután teljesen alávetette magát Franciaország politikájának. A párisi lengyel bizottság kiadásait a francia kormány előlegezte s ezzel lekötötte magának Dmow- skit és az egész bizottságot. Ennek következtében ők nem folytathatnak tiszta lengyel politikát, hanem kénytelenek alávetni magukat a francia érdekeknek.

Ez látható volt eddigi politikájukon s valószínűen Dmowski is francia Útmutatás szerint fog eljárni. ?

Francia- és oroszbarát politikájukból folyik, hogy hivatalosan hangoztatják a Csehszlovákiával való jó viszony szükségét, bár maguk között szidják a csehieket.

Nem akarván a jövendő (nem bolsevista) Oroszország érzékenységét bántani, ellene vannak egy önálló Ukrajna szervezésének s ezért támadták úgy Pilsudskit is, aki támogatta ez eszmét. Innen van továbbá az is, hogy nem sietnek a balti államokkal való szorosabb szövetség kötésével, mert ennek, noha csak védőszövetség volna, mégis csak bizonyos oroszellenes éle van. Innen van az, hogy amikor a nemzetek szövetségében arról volt szó, hogv Észtországot és Lettországot fölvegyék, Paderewski ellenek szavazott, atni nagy fölháborodóst idézett ‘elő magában Lengyelországban is

Ami Magvarm-szág^t illet5, rokonszenveznek a monarchlsfa, konzervatív, antiszemita s fajvédő áramlatokkal de külpoliHvai- lag félnek Magyarországhoz közeledni mert azt tar dák, hogy a magyar noh'Eka a nemetekkel rokonszenvezik s velők egvfítt menni, már nedte T.engyelország. mín+ Franciaország szövetségese, ezt nem teb°F

Ami magát Dmowsk't Htet; e^Fte^k, hogv értelmes, eszes és étel vés emb°r ög beteg s ameltett nincsen *?eronr'tec vere. Fog-e mindenben előbbi elveihez ’-a'ncr- kodni. nem tvdfvF’uk. az azonbn« hteorrnns, hogv van benne biznrivos m^oobiavom-^MS s hogv az érzelmekre n°m ad cermrUt ^a- nem ridegen, -z ó^rte^ke^ rrterFrroivp <•'>■<*>-. Vnft esetek ed ni Az b?znPxros. hpgrr " :s kém/feten lesz a reális viszonvokhoz alkalmazkodni.

Decemberben válasza** aV Angiéban

London, november 10. Az angol kormány tegnapi ülésén az uj választások kiírásának időpontjáról tanácskozott. A konzervatív párt többsége amellett van. hogy a 1 választásokat decemberben tartsák meg.

I ... Szemem vágyódva néz egy büszke hadra, Bontott zászlója csattogón repes,

\ A gálya száll, száz férfikar evez És partot érnek másnap virradatra.

Pogány félhold hatalma ködbe vész,

A megváltóiéi már a szent sir ormán —

Mért nem lehettem keresztes vitéz?

... A szélkakas zúg, bog a böjti orkán,

Meleg ölébe rejt a gót terem;

Kékes fény villog selymen, fegyveren.

A várúr Jnt, ha tettlt eldalolnám.

| Gitárom peng, a szemem könnyre gyűl, j Hitet másnak tesz bús dalába* mostan | F.gy szegény, bohó, kósza troubadour.

Pazarlóit kincsből, amit visszahoztam.

Csak egy sírhant, maroknyi föld enyém,

| Ha görcsösen még ezt se védeném, Pusztulnom kéne rútul, átkozotían.

Ha harc, legyen harc, állom emberül.

Mienk a fű, föld és mienk a, végvár,

Becéző nap ránk máshol nem derül.

l)e vész riad: a Játékból elég már:

Pogány ököl dong Drégely kőfalán;

Győzünk holnap, nagy meghalunk talán,

Künn százezernyi bőszült hadi nép vár,

De éltem olcsón oda nem adom!

S ha elhullok, ml őrzi porié testem :J Zászlós kopja, vagy jeltelen halom?/

Cslllagvllágos, enyhe, nyári esten Folyó vizében gyöngyöket lelek S e gyöngyök: fényes, drága kiínnysze- Néyy égtáj felöl sodrónak színieden; {niek, Ml hátat ég e sok-sok ékkövö’ü S hogy sz’krát verjem véreim ,fez!vében,

E gyöngyöket füzérbe én kötöjm!

Álarcba* többé nem járok, felérem,

.16 táltosom megejt megnyerőiéin:

Hív, szólít, vonz egy álom sejtelem —

Valóra váltom, esküszöm, leérem...

... £ fto'ty ezt a sorsot adjad énnekem, Forrón köszönöm neked, Istenem 1

öl védi László,

Az aranyostollu tyuk

— A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája. —

Irta: Nyáry Andor

e A menyecske az utolsó szakajtó lisztet is felsiütötte s éppen akikor húzta ki a kenyeret a kemencéből, mikor az ura hazajött.

— Holnap elviheti a búzát a gőzmalomba — szólt neki. — A lisztes Zsák kiürült.

Csányi Péter rábólintott:

— Jól van.

Másnap befogott s a mázsa búzát bevitte a városba. Délre még vissza is ér.

A malom udvarán sűrűén álltak a kocsik, Csányi Péterinek várnia kellett, amíg rákerül a sor.

Hát várt.

Az istrángot a lovak hátára vetette, aztán a kocsisaroglyából fel nyalábolt egy csomó szénát s az éhes állatok elé tette. Haád egyenek. Ő maga meg, más dolog hiányában, csendesen szemlélődött az udvaron.

Amint nézdelődött, pipázgatott, arra vetődött a malmos sárga tyúkja. A lepotyogott buzaszemeket szedegette a kocsik alól.

Szép tyuk volt, olyan volt a tolla, mint a színarany, a fején meg bóbita ékeskedett.

Az emberek nézték, gyönyörködtek benne.

— Milyen tyuk lehet ez? — fcünőlődtek, mert ilyen tyúkot még sohase láttak.

Végre is Füstös Töni, aki katona volt s mint ilyen a világháborúban bejárta fél Európát s egy Ízben a Kaukázusban is megfordult, azi mondta, hogy mongol tyuk.

— Az lehet — hagyta rá Csányi Péter

— mert igen szép.

Nagyon megtetszett neki a furatollu mongol tyuk. Elgondolta, hogy milyen szép 'lenne az az fi udvarában. Járkálna, ők meg gyönyörködnének benne a feleségével.

Mikor az őrléssel rákerült a sor, megkérdezte a malmostól:

— Nem adja el azt a sárga tyúkot?

— Azt a bóbitást?

— Azt. Megvenném.

A malmos ránézett:

— De eladom — mondta. — Csakhogy drága ám. Mert az a tyuk fajos.

— Tudom — bólintott Csányi Péter —, mongol.

A malmos ráhagyta s megalkudtak a tyúkra. Csányi Péter két malacot Ígért érte.

A tyuk lábát összekötötték s minthogy azalatt az őrléssel is végeztek. Péter gazda felült a kocsira, az ölébe fektette a finom tyúkot és elindult hazafelé.

— Tudom, megörül az asszony az ara- nyostoiliu tyúknak!

A menyecske krumplit hámozott a szederfa alatt.

Csányi Péter befordult a kapun s mikor meglátta a párját, meg se várta, hogy a kocsi odaérjen, hangos örömmel újságolta:

— No, Zsuzsi, most hoztam ám valamit. Olyant te még nem is láttál.

A menyecske megállt a kocsi előtt.

— Ugyan mit hozott volna? — kérdezte kíváncsian.

Csányi Péter a kabátja szárnyával eltakarta a tyúkot, hogy az asszony mindjárt ne lássa meg, most azonban elővette és elébe tartottal

— Bhum-e’ — mondta boldogan.

Az asszony visszalépett:

— Mi ez?

— Tyuk.

A menyecske arcára csalódás árnyékolód ott:

— Minek 02?

I

A lengyel

külügyminiszterváltozás

Dmovski és Pilsudski

{—) Varsó, november 10.

(Saját tudósitónktól.) A lengyel külügyminisztérium gazdát cserélt. A két balkezü Seyda helyébe a lengyel politikusok egyik legmarkánsabb alakja, a nemzeti demokraták vezetője, Dmowski Román került. Seydának hihetetlenül sok kudarca annyira aláásta a nemzeti demokraták presztízsét, hogy helyzetük megmentésére kénytelenek voltak az eddig háttérben tartott Dmowskit tolni előtérbe, hogy kireperálja elődjének kudarcait. Fog-e az neki sikerülni? Vederemül Annyi bizonyos, hogy Dmowski szellemileg magasan fölötte áll Seydának, de viszont mindinkább elharapódzó betegsége gyakran akadályozza őt munkájában.

Dmowski és Pilsudski! E két férfiú a lengyel külpolitika két nagy irányának legmarkánsabb kifejezője s azért e két vezető egyéniség politikájának ismertetésével már Tulajdonképpen jellemeztük a lengyel külpolitika legfőbb irányait.

Kevés országnak van olyan kedvezőtlen földrajzi fekvése és oly kevés természetes határa, mint Lengyelországnak. A déli határt kivéve, hol a Kárpátok alkotnak pompás természetes határt, úgy keleten, mint nyugaton, valamint északon nyitott sík területet alkot. Ebből származik a lengyel politikának az az örök kérdése is: melyik a veszedelmesebb szomszéd, a német, vagy az orosz?

Az oroszellenes orientáció vezető embere Pilsudski, a volt lengyel államfő, ki most visszavonultan emlékiratain dolgozik. A litvániai végekről származik, honnan oly sok kiváló lengyel férfiú került ki, mint Kosciuszko, Nickiewicz és még sokan mások. Kora fiatalságául küzdött az orosz cárizmus ellen, melyet a lengyelség legnagyobb ellenségének tartott s ezért minden eszközzel ellene dolgozott. Ezért szerkesztette a „Robot- tűk" című szocialista munkáslapot, mely föld-