Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-11 / 256. (409.) szám

Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Saszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETR0GALL1 OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Hitler és Ulain (fi.) Prága, november 10. A legutóbbi napok müncheni és buda­pesti eseményeiben, amelyek messze túl a kirobbanásuk színhelyén is izgalomba hoz­ták a kedélyeket, igen sok analóg vonást fe­dezhetünk föl. Már egymagában a közös cél, amely itt is, amott is ultranacionalista fölfor­dulásra irányul, szerves belső összefüggést teremt Ulainék és Hitlerék próbálkozása között és a célnak ezt az azonosságát még jobban kidomborítja a pártütők közösen megállapított taktikája, amelyet egy megle­hetősen furcsa „állami szerződés*4 körvonala­zott. De ha mélyebben belehatolunk a mün­cheni és budapesti események boncolgatá­sába, a külső analógiák ellenére csakhamar arra az eredményre fogunk jutni, hogy nem egy lényeges pontban homlokegyenest el­térnek egymástól. Nem abban, hogy az egyik eljutott a kísérlet stádiumáig, mig a másik az előkészületi cselekmény embriójában ma­radt, hanem eltérnek egymástól annyiban, hogy azok a körülmények, amelyek között ugyanannak a célnak ugyanazokat az esz­közeit választották, lényegesen eltérnek egy­mástól. Mivel a politika az adott viszonyok­hoz való alkalmazkodás művészete, igen ér­dekes Ulainék és Hitlerék próbálkozásának ebből a szempontból wló összehasonlítása, amely nézetünk szerint nem Ulain és társai­nak javára üt ki. Hitler és Ludendorff mozgalma abból indult ki, hogy a mai berlini kormány nem képes az ügyeket úgy vezetni, amint azt az ország érdekei és a lakosság kívánságai meg­követelik. Az ő nézetük szerint a berlini kor­mányzás, amelyben a forradalomtól kezdve egészen a legutóbbi napokig erősen érvénye­sül a szociáldemokraták befolyása, nagy mértékben hozzájárult a birodalom fokozatos sülyedéséhez. Az ő harcuk a baloldali vörös rémnek szó!:, ezt akarták kizárni az állam irányításából, hogy a nemzeti c'ze!lemet is­mét visszaállítsák régi lovaiba. Mozgalmukat némiképpen igazolta, frgy az elmúlt öt esz­tendő német kormánvai. amint azt e napok­ban egy elfogulatlan német publicista mon­dotta, magukkal szemben találták a nép túl­nyomó többségének „etikai ellenzékiségét**. A tömegpszihének ezt az ellenzéki hangulatát eléggé megmagyarázzák az előzmények. A koalíciós kormányzat, amelynek a szociál­demokrácia a legbefolyásosabb ' tényezője volt, feneketlen mélységekbe taszította a márka árfolyamát, a létminimum alá szorí­totta a lakosság életstandardját, elidegení­tette magától-a szövetséges országok:t, se­hogy sem tudta föntartani a rendet és való­ságos árnyékba talommá vált. Mindehhez pe­dig hozzájárult az. hogy a Ra:na felől szünte­lenál újabb és u.rbb pörölycsapások sújtot­tak le az országra, amelyet Poincaré mindig újabb megaláztatásokba kényszerítőit. A kormány — bizonyosan nem a jóakarót hiánya miatt — nem tudta meggátolni és el­lensúlyozni a Nyugat felől jövő támadásokat és ily körülmények között könnyű helyzetük volt a desnerádőknak. akik az egész játsz­mát egy téttől teszik függővé és attól váriák vagy teljes sikerüket, vagy teljes elpusztulá­sukat. Hitlerék is egy téttől: Ludendorff ki­próbált kardjától remélték az uj szabadság- harc győzelmét, de megfeledkeztek arról, hogy a zseniális katona nem föltétlenül jó politikus, mint ahogy az ügyes máznlósegéd sem lesz föltétlenül ügyes -államférfin, ha ne­talán a politikai pályára lép. Megindították tehát az akciót, még pedig reájuk nézve a legszerencsétlenebb időben, mert .hiszen a berlini kormányban a szociáldemokraták ki­válása következtében éppen a legutóbbi na­pokban erősödött meg a nemzeti pártok- be- íolvása. sőt számolni kellett azzal, 'hogy a szélső nacionalisták: a Hergtek és Westar- pok belátható időn belül kormánvrn kerülnek és a nem egészen érthető okokból olyannyira gyűlölt Stresematm visszalépni kényszerül. Magyarországon Ulainék egészen más helyzetet találtak. Legelőször is azért, , mert velük szemben nem egy szociáldemokrata irány állott, hanem egy olyan rezsim, amely­nek gyökerei a nemzeti érzés éltető talajába nyúlnak és amely létét éppen annak köszön­heti, hogy az országot megszabadította a legvörösebb boisevizmustól. Azután pedig, ez a kormányzat ismételten tanujelét adta an­nak, hogy az államot az egészséges nemzeti érzés jegyében konszolidálni akarja. Távol áll főiünk az .a szándék, hogy védelmünkbe vegyük egy más állam kormányát; mint minden kormány, úgy ez sem ment a hibák­tól; annyi azonban bizonyos, hogy igen sú­lyos viszonyok között, amelyek könnyen végzetesekké válhattak volna, erősen meg tudta fogni a gyeplőt és nem engedte, hogy az ország a belső rendetlenség, vagy az irigykedő szomszédok prédájává váljék. A magyar jogfejlődés egészséges ösztöne kü­lönben is mindig irtózott a forradalmaktól. A magyar történelem folyását az evolúció irá­nyította, amelyet Deák Ferenc kevésbbé modem szóval jogfolytonosságnak nevezett. Ulainnak és társainak, mint képviselőknek nyitva állott az alkotmányos ut, melyen töre­kedhettek volna fölfogásuk érvényesítésére. Ha nem ezt az utat választották, úgy már eleve beismerték, hogy alkotmányos eszkö­zökkel nem tudják megszerezni a hatalom egyedül jogos alapját. Katesztrófapolitikát követtek tehát, noha ezt a luxust a magyar nemzet nem engedheti meg magának. Eleget szenvedett és eleget vérzett e maroknyi nép s ezért bűnt követ el ellene az, aki a test­vért a testvér ellen igyekszik -harcba vinni. Uiainékat átkisériék az ügyészségre A főkapitánysági cellákban jelenleg Ulain Ferenc; Szemere Béla, Bogula Titusz, Adorján Géza, Dániel Sándor, Homonnay Jenő és négy olyan egyén van, akik az ed­digi zavargásokban is szerepet játszottak. Homonnay Jenőt azért tartóztatták le, mert neki,- mint vasutasnak, kellett volna a bajor csapatszállitásokia't lebonyolítani. A minisztertanács döntése alapján az ügyészség elrendelte Ulain további íogvatar- tását. Ma délben Ulain Ferencet, Szemere Béla dr.-t és Bogula Tituszt átkisérték az államügyészség fogházába. A többiek egyelőre a rendőrség fogházá­ban maradnak, ahol tovább folytatják a nyo­mozást. A letartóztatottak közül ma délben négy fiatalembert, mivel semmi bizonyíték nem merült föl ellenük, szabadon engedtek. Jelenleg az ügyészségre átkisért három fog­lyon kívül heten vannak a rendőrség őri­zetében. Sztrache Gusztáv főügyész az eljárás le­folytatásával Meszner királyi ügyészt bízta meg, aki át is vette a foglyokat és hozzákez­dett az iratok tanulmányozásához. Az Uj Nemzedék értesülése szerint a rendőrség a nyomozás ügyében ina délután, vagy az esti órákban újabb jelentést fog I kiadni. Cáfolatok A rendőrség ina délben megcáfolta egyes lapoknak azt a hírét, hogy Ulain laká­sán egy fekete listát találtak, amely a. ki.yég- -zen-dőik. névsorát, tartalmazta. Hasonlóképpen nem felel meg a valóságnak, hogy. Weiss Konrád nemzetgyűlési képviselőt letartóztat­ták. Weiss a m:ai déli lapokban nyilatkozatot tett közzé, amely megállapítja, hogy semmi köze sincs az Uiain-ügyhöz és a rendőrség­hez nem is kapott idézési. Elfogott kampóskeresztesek A rendőrség tegnap éjszaka razziát tar­tott a főváros területén, amely alkalommal nyolc bajor kampóskeresztes íiata’em- bért, akik nem tudták igazolni, hogy mit keresnek Budapesten, előállítottak. Ki iogják őket toloncolni Magyarországból. Andrejka Károly főkapitányhelyettes a Magyar Hírlap munkatársának kijelentette, hogy az államügyészség Ulain és társai ellen, akikről kétségkívül kiderült, hogy , lázadást készitettek elő, lázadás és hazaárulás bün­tette miatt indítja meg az eljárást. Az ébredők megtagadják a vallomást A rendőrségen ma délelőtt akarták ki­hallgatni Adorján Gézát, Dániel Ernőt, Kahn Lászlót és Homonnay Jenőt, akik valameny- nyien funkcionáriusai az ÉME-nek. A letar­tóztatottak azonban a következő szavakkal megtagadták a vallomást: — Nekünk olyan eskünk van, amelyet magasabb hatóság előtt tettünk le, mint amilyen a rendőrség és éppen ezért az or­szág érdekében kifejtett munkánkról még a rendőrség előtt sem mondhatunk semmit. Csupán akkor vagyunk hajlandók vallo­mást tenni, ha eskünk a’ól feloldozást ka­punk. Addig azonban ne is kérdezzenek bennünket, mert úgysem mondunk semmit. 100 ($eh sil. koronáért fizettek ma, november 10-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát r6g(9alifldWésá$ üt dllitfAH Az „államszerződés" pontjai — Ulaint, Szemerét és Bogulát átkisérték az ügyészség fogházába — Nyolc kampőskeresztest kitoloncolnak Budapestről — Az Ébredek megtagadják a vallomást Budapest, november 10, (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Est teljesen megbízható tor-' rásból arról értesül, hogy Ulainék ügyében 8—10 napon belül a rögíöniíéíő bíróság fog eljárni. Az „államszerződés" A rendőrség a Magyar Országos Tudósitó utján a követkéz őket közli: Az Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő-tői le­foglak „államszerződés** a következő ciUike- iyeket tartalmazza: 1. A szerződő felek érdekelnek és szán­dékainak te jes azonossága a apj iji minden tekintetben és minden esetre a legszoro­sabb együttműködésben állapodnak meg. 2. Á szerződő államok szuverenitása a köztük fonnák ó politikai és katonai kö­zösség ellenére érintetlen marad, tehát egyik állam sem avatkozhat be a másik beliigyeüje, kivéve, ha a másik állam bele­egyezik. 3. A szerződő felek mindegyike szö­vetkezhet más állammal, ha az a másik fél érdekeit nem érinti kedvezőtlenül, vagy nem sérti meg. 4. Ha az egyik szerződő - fél egy har­madik hatalommal a másik szerződő léi sé­relmére szerződést köt, akkor azonnal meg­állapodást kell kötni az esetleges ellentétek teljés kiküszöbölésére. 5. Bajorország az újonnan megalakuló magyar államot az 1914 julius elsejei ha á rokkái elismeri cs fordítva. Ma a szerződő felek egyike határ változtatásokra (annex'ó- ra) határozná el magát, úgy azt a másik szerződő fé! elismeri, ha az annexió foly­tán nem érzi magát érdekeiben megsértve. Ilyen esetben haladéktalanul békés meg­egyezést kell létesíteni. 6. A felek minden eszközzel támogat­ják egymást a közös cél elérésében, 7. Bajorország a hiányzó eszközöket Magyarország rendelkezésére bocsátja és viszont. A szerződéshez csatolt négy melléklet közül az e'sö kettő erre a pontra vonat­kozóan azt mondja, hogy Bajorország Ma­gyarországnak a magyar kormány által megjelölt időben megfelelő mennyiségű ha­dianyagot, katonát és tisztei bocsát rendel­kezésére, viszont Magyarország a sikeres akció esetén Bajorországot előreláthatóan január 1-től élelmiszerekkel támogatja. 8. Bajorország speciálisan képzett le génységét is rendelkezésére bocsátja Ma­gyarországnak. A harmadik számú melléklet tartalmaz­za a részletesebb rendelkezésekét. 9. A közös akció megkezdésének ide­jéről, amely egy olyan rendszer létesítésére irányul, amelyet a szerződő felek egyedül tartanak célszerűnek, a szerződő felek egy­mást kölcsönösen értesítik. (Egy póijegyzet szerint a magyar akciónak előreláthatóan november vége körül kellene befejeződnie.) 10. A vámjogi, rendőri, kereskedelmi, politikai és kisebbségi ügyek külön meg­állapodás tárgyát alkotják. 11. Ez a szerződés csak ideiglenes, mert a két újonnan megalakult ország kö­zötti viszonyt a tervezett akció végrehaj­tása után külön konferencia fogja szabá­lyozni. A szerződéshez fűzött pótcikkely szerint a monarchia kérdését az akció befejezéséig függőben tartják. A szerződés kelte: Budapest, november 3. A müncheni dátum nincs kitöltve. A szer­ződést a Bayerisdher Vöíkisohoa tion aler Ak- tionsaussclinss nevében Daliméi diplomáciai delegátus, az Unván sebe r Völk'-schnationa.er Aktion saussehuss nevében pedig Szemere Béla dr. és Boguk Titusz Írták alá. A MTI jelenti: Az Ulain-ügyben egyes újságok fantasztikus híreket közöltek nagyobb számú német alattvaló Budapesten tartózko­dásáról és arról, hogy a rendőrség fegyver­raktárakat fedezett föl. A valóság ezzel szem­ben az. hogy a rendőrség fegyverraktárt nem talált és német alattvalók sincsenek nagyobb számban az országban. A Hás határoz Az MTI. jelenti: Bethlen István gróf mi­niszterelnök hivatalosan bejelentette Szci- tovszky Bélának, a nemzetgyűlés elnökének, hogy az államrendőrség lázadásra irányuló szövetség büntette miatt Ulain Ferenc nem­zetgyűlési képviselőt tetten érte és letartóz­tatta. Tekintettel arra, hogy tettenérés esetén bármelyik képviselő letartóztatható, azonban a joggyakorlat szerint a letartóztatás föntar- tása, vagy megszüntetése ügyében a nemzet- gyűlés dönt. kéri a miniszterelnök, hogy a házelnök a tényállást további határozathoza­tal céljából a nemzetgyűlésnek bejelentse. Minisztertanács A kortfrány tagjai tegnap este minisz­tertanácsra gyűltek öss^e, amelyen Nagy Emil igazságügyminiszter bejelentette Ulain Ferenc letartóztatását. A letartózta­tást azért kellett elrendelni, mert tetten­érés esete forgott fönn. A minisztertanács a miniszter bejelentését tudomásul vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom