Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-10 / 255. (408.) szám

Szombat, november lö. irodalom £§ nfifCsin <M»iM»uiL'ttBiffiBm^aímrnwwgaiHg)wii»iiiiiiiiiiiiiwiinniii ■wniirf ji Reprezentatív cseh-szlo vák—ma­gyar cserekiállitás lesz Prágában és Budapesten Budapest, november 9. (Saját tudósítónktól.) A Bethlen ííróf és Benes cseh külügyminiszter között Genfbén megkötött egyezménynek, amely a két ország egymasiránti barátságos viszonyát célozza közös szükségből, érdekes következménye lesz egy most előkészülő művészeti barátkozás. A magyar kultuszkormány ugyanis meghívja a reprezentatív cseh-szlovák képzőművészeket a januárban Budapesten rende­zendő nagy kiállításra, amely ünnepélyes keretek közt folyna le, mintegy a két ország békéjének hivatalos beiktatásaképpen. Ugyanakkor Prágában íog bemutatkozni a magyar képzőművészet ha­sonlóan ünnepélyes keretek közt. A prágai tárla­ton nyolc magyar müvészegyesület 280—300 kép­pel, 80—100 szoborral és klsplásztikával vesz részt. Az előkészítés munkáját tőként Kertész K. Róbert kultuszállamtitkár és Déry Béla festőmű­vész, a Nemzeti Szalon igazgatója, kultuszminisz­teri biztos végzik. A Prágában rendezendő ma­gyar míitárlat el fog térni attól a módtól, ahogy három év óta Hollandiában, Svéd-, Észt-, Finn- és Olaszországban rendeztek állandó anyagból kollektív magyar müldállitásokat. Az eddigieknek úgyszólván magánjellegük volt és csupán egy al­kalmi meghívás alapján történtek. Most az a cél, hogy az utódállamok kormányainak intenzív tá­mogatása mellett minden esztendőben mutatkoz­zék be a szomszédállamok kézőmüvészete uj pro­duktumaival a többi ország fővárosainak előkelő müintézetciben. így cserekiállltások lesznek Prá­gában, Bécsben, Budapesten, Belgrádban és Bu­karestben. A nagyszabású terv első megvalósulása lenne a Januári magyar—cseh-szlovák cseretárlat, amelynek előkészületeiről Déry Béla kormánybiz­tos ezeket mondotta munkatársunknak: — Tudvalevő, hogy a magyar müvészegye- s ül etek kiindulva abból a szempontból, mely sze­rint a béke tartósságát csak a nemzetek kultur- kapcsolata edzheti meg, közös magyar tárlatokat rendeztek Hága, Amsterdam, Stockholm, Velence, Révai, Dorpat, Abo és Göteborg városokban egy­részt, hogy az ott alig ismert magyar képzőmű­vészetet bemutassák, másrészt, hogy művészeti és igy társadalmi vonatkozásokat teremtsenek Ma­gyarország és a messzebb fekvő államok Között. Az onnan hozott meleg impressziók érlelték meg bennem azt a gondolatot, hogy ugyanilyen célból létesítsenek kapcsolatot egymással az utódálla­mok művészei is. Ötletemet közöltem a Képzőmű­vészeti Tanács egyik ülésén a kultuszkormáunyaV ahol a legnagyobb szimpátiával fogadták a tervet. — Ez a terv már annyira megérlelődött, hogy most már egy rendes, minden évben megismét­lődő reprezentatív utódálíamközi kiállítás megva­lósításán fáradozunk. Ezt Cseh-Szlováklával kez­denénk, természetesen mindkét részről való kor­mánytámogatással. Minden valószínűség szerint a közeli napokban megtesszük kezdeményező aján­latunkat, amely egyúttal meghívás is lesz egy ja­nuárban a budapesti Nemzeti Szalonban rende­zendő cseh-szlovák kollektív kiállításra. — Terveink szerint úgy a prágai, mint a bu­dapesti kiállításokat nagyszabású ünnepségekkel nyitnák meg, amelyre meghívnák kölcsönösen a diplomáciai testületet és az illető kormányokat, amely a két állam egymásiránt való barátságá­nak hivatalos beiktatása lenne. Természetes, hogy egyidőben megtesszük ajánlatunkat a jugoszláv, r^mán, osztrák és lengyel kormányoknak és mü- vészegyesületeknek is és hiszem, hogy akciónkba legteljesebb együttérzéssel íog mindenütt talál­kozni. Radnay Oszkár. (♦) öt kollekció a Műcsarnokban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Műcsarnok tradicio­nális őszi tárlataiból erre az évfordulóra öt festő kollektív kiállítása lett. Elmaradoznak lassan min­denfelől tehát azok az ünnepek, amelyek ese­ménnyé tettek egy-egy magyar mütárlatot. Nem vonjuk kétségbe az egyes művészek értékteljesit- ményét ezzel, de Így feltűnően vásári látszata van a dolognak és sehogyse látszik elő belőle az a misszió, amire a Műcsarnok vállalkozott a ma­gyar képzőművészet érdekében. Az öt kiállító kö­zül három meghalt mester hagyatéka szerepel. Béli Vörös Ernő ismert és sokat látott kedves, színes képeivel, amelyek mindegyike bizonyítja, hogy alkotójuk valóban pályája még felfelé lejtő- sődő közepén esett ki az élők sorából. Jávor Pál és Skuteczky Döme a másik két meghalt művész, akik azonban már kiforrott kész müveket hagy­tak vissza. Feltűnik Jávor Pál gyönyörű aktja, amelyet a Szépművészeti Múzeum vásárolt meg és egy nagy vászonra festett tempiom-interieurje. Skuteczky Döme pedig tüzreflexiós képeivel kelt komoly hatást. Poll Hugó és Glatz Oszkár az élő kiállítók. Az elsőnek pompás pasztellképei és viz- parti olaiképei a legkiválóbbak. Az utóbbi viszont portréiban mutatja be jellegzetes értékét. Ezenkí­vül három teremben megnyitotta a Műcsarnok az úgynevezett „karácsonyi képvásárát“ is. Radnay Oszkár. ♦ (Szabó Dezső Mécs László verseskönyvé­ről.) Szabó Dezső, aki az uj magyar irodalom­ban bizonyos ekszcentricitást*ilde nem értéktelen érdekességet jelent, most adta ki „Elet és iroda­lom" című havi szemléjének utolsó füzetét. A fü­zet irodalmi szemléje recenziót közöl Mécs Lász­lónak Hajnali harangszó című verseskötetéröl. A recenziót Szabó Dezső írta s abban megállapítja, hogy a Magyarországot darabokra törő katasz­trófa „határozottan termékenyebb hatással volt az elszakadott részek magyarjaira, mint a csonka országra." A nagy tragédia — írja — meglöKte, felszántotta két, életre hivott bennük minden rejtett csirát. Ma a magyarság az elszakadt részek magyarjainak pszihéjében él. Mécs Lászlp verses­kötete tagadhatatlanul erős ígéret, erősebb, mint bármelyik pesti költőé, akik az Ady-ge.ieráció (Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász, Babits) után jöttek. Az élet sokölelésü szereíete ad valami fia­talosan dús színezetet ezeknek a verseknek. Ren­geteg forma, ritmus, szó és kép áll rendelkezésé­re. Így elérkezett a művészet első nagy stációjá­hoz, amikor a költőnek minden emberi hang szá­mára van húrja. Még csak egy nagy szenvedésre, vagy egy nagy szenvedélyre van szüksége, begy a meglevő pompás formákba és gazdagon bim­bózó szavakba vért, könnyet, jajgató vagy ujjon­gó emberi szivet kergessen. Mécs László előtt még nagy és szép fejlődés áll. — így ír Szabó Dezső a P. M. H. illusztris munkatársának köte­téről. ******* »*+**+4+**M «*<-*+*+++* SZÍNHÁZ ÉS 1EÍE (*) A bőregér. (Johann Strauss operettjének előadása a prágai német színházban. A Cseh­szlovákiában élő osztrák ínségesek segitőegyesü- letének javára.) Az osztrák emberbaráti ügyért az ausztriai zeneszerzők egyik legfinomabb, de egyúttal legjellegzetesebb képviselőjét szólaltatták meg. Tegnap este Bécsben a 80-as évek Bécsié­ben érezték magukat azok, akik a prágai német színház ünnepies előadására eljöttek. A ma-holnap ötvenéves „Bőregér" művészi újjászületésének voltak tanul. Amikor Zemlinszky ül a karmesteri székben — mindig rendkívüli zenei élményre va­gyunk elkészülve. A Bőregér nyitányának elhang­zása után az áhltatos hangulat vidámságba, bécsi kedélyességbe csapott át és a közönség végig ki­törő, nem mindennapos lelkesedéssel táplálta a szereplők valóságos miivészversenyét. A közre­működő idegen vendégművészek: Liesl von Schuch, drezdai kamaraénekesnő, Hans Duhan, a bécsi állami Opera tenoíistája, Kar! Píann, a máh- risch-ostraui színház énekes igazgatója és Char- lotte Waldow, bécsi kabarémüvésznö úgy magá­ban a darabban, mint a második felvonásba ikta­tott hangversenyszámokban tudásuk legjavával Illeszkedtek a jeles prágai együttesbe. Schuch Liesl Rosalindát énekelte és a hangversenyben Strauss ismert koncertdarabjait. Elsőrendű kolo- raturénekesnő, aki a hangversenyrészben kissé fá­radtnak látszott, de a Közönség így is ritka ün­neplésben részesítette. Fhann Kari Eisenstein sze­repét adta. Mint Orlowszky herceg Anna Wolf— Ortner (a kiváló Wagner-énekesnö) nadrágszere­pet vállalt éS fess volt. Krarner igazgató a fog­házigazgató és Romanovszlcy a fogházőr szerepe­ket vállalták és főszerepekké alakították. Strack Theo, Hagen Josef és Ludwlg Hans egészítették ki a kiválóan megválogatott férfiegyüttest. Sík- lós3r Berta Adélt, a szobaleányt adta és a szub- rett-szerepkörben is ritka talentumnak bizonyult, aki az idegen vendégművészek mellett bontako­zott ki igazi teljességében. Sőt: — Krarner igaz­gatónak is ő tetszett — legjobban tegnap. Mellette Meixner Ida (a darabban is Ida) mint mindig, hal­kan finom alakításával kivált. Hans Duhan a hang­versenyrészben Strauss- és Grieg-darabokat adott elő, de legjobban tetszett a Figaróból olaszul éne­kelt áriával. Az előadás 11 óráig tartott A prágai német színház közönsége még sokáig fog rá visz- szaemlékezni. (—dély!.) (*) A Várszínház november 14-őn nyílik meg — mint Budapestről jelentik — Jean Gilbert- nek „Jojó három vőlegénye" című operettjével, amely Berlin szenzációja volt. A páratlan zenéjü Gilbert-operett főszerepeit Berczelly Magda, Papp Manci, D'Arrigó Kornél, Latabár Kálmán és Fülöp Sándor játsszák. Negyven tagú ballet és kórus, látványos díszletek és jó előadás biztosítják a Várszínház megnyitó operettjének sikerét. (*) Bíró Lajos és Lengyel Menyhért darabja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Biró Lajos és Lengyel Menyhért mint társszerzők együttesen darabot írtak, amelynek cime egy női név: „Evangeline" és tizenhárom képből áll. A szerzők még nem döntöttek arról, hogy hol adatják elő közös darabjukat. (*) A „Falu rossza" a Városi Színházban. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nemzeti Szín­ház november 9-én vendégszerepei a Városi Szín­ház színpadán a „Falu rossza" előadásával. A főbb szerepeket Kiss Ferenc, Nagy Izabella, Pe- thes Imre, Garamszeghy Sándor és Gömöry Vil­ma játsszák. (*) Szenes Béla uj darabot Irt. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Szenes Béla teg­nap nyújtotta be a Magyar Színház igazgatóságá­nak „Holdvilág" cimü uj háromfelvonásos vigjáté- kát. A darabban Csortos Gyula és Titkos Ilona fogják a főszerepeket játszani. (*) Kosáry, Király és Fellegi Teri sikere Amerikában. Newyorkból jelentik: Kosáry Emma és Király Ernő amerikai kőrútjuk során legutóbb Newyorkban, Filadelfiában és Csikágóban ven­dégszerepeitek nagy sikerrel. A két magyar ven­dégművésszel együtt lépett föl D. Fellegi Teri is, az Amerikában élő magyar operéttszkiésznö, aki „A diadalmas asszony" és „Az ezüstsirály" cimü operettekben a szubrett-szerepet látta el. (+) „a nagy bariton'4 — Csortossal. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Csortos Gyula, az Unió-szinházak újonnan szerződtetett kiváló mű­vésze, szombaton mutatkozik be a Belvárosi Szín­ház közönségének. Első fellépése „A nagy bari­ton" cimü rendkívül érdekes dráma íéríi-iőszere- pében lesz, mely darab The great Lov/er elneve­zés alatt Amerikában, továbbá a német színpadokon és ezidén tavasszal a prágai német színházban is Bassermannai a címszerepben szenzációs sikerrel szerepelt. A darab szerzői: Ditrichstein és Hátion, magyar színpadra Lengyel Menyhért ültette át. Csontoson ldvül Báthory Giza, Berky Lili, Bóth Klári, Bársony, Vándort, Hegedűs, Szegheö, Ma- tány és Bánky játszák a darab főszerepeit. • Az ungvári magyar színház műsora: Szombat: Bolond Istók. Vasárnap délután: Szépasszony' kocsisa. Vasárnap este: Bolond Istók. Hétfő: Elefánt. Kedd: Taifun. Szerda: Orfeusz a pokolban. Csütörtök délután: Ifjúsági előadás. Péntek: Szépasszony kocsisa. Szombat: Tangóklrálynö. A prágai német színház műsora: Szombat: Faust. (Margarethe), Bohnen Mi­hály vendégjátéka. Vasárnap délelőtt: Az orvostanhallgatók ma­tinéja. Vasárnap délután: Katja, a táncosnő. Vasárnap este: Az ördög. Hétfőn: A nürnbergi mesterdalnokok. (Bohnen vendégjátéka.) iftlSlIMSÍ® — Uj hitelszövetkezet Sziovenszkón. Késmárki tudósítónk jelenti: Az American Joint Distributian Comité közreműködésével Tátraijai Hitelszövetkezet névvel november íí-éti zsidó hitelintézet; alakul Késmárkon. — Szlovenszkói vállalat veszteséges mérlege. Késmárkról jelentik: A Késmárki Villamossági R.-t. 1922. üzletévében 199 526 korona veszteséggel zárja le mérlegéi.-r Magyarországnak Jugoszláviával és Romániával szemben fennálló tartozások és követelések bejelentése. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A külfölddel szemben fenn­álló tartozások és követelések rendezése vé­gett szervezett M. Kir. Felülvizsgáló és Ki­egyenlítő hivatal (Pénzintézeti Központ Buda­pest, IV., Deák Ferenc-u. 1.) felszólítja az érdekelteket, hogy az utódállamokkal megin­dítandó pénzügyi tárgyalások anyagának elő­készítése érdekében sürgősen jelentsék be a Jugoszláviával és Romániával szemben fenn­álló következő tartozásaikat és, követelései­ket: 1. Ó-Romániával és Ó-Szerbiával szem* ben fennálló, a háború kiörése előtt keletke­zett és a békeszerződés életbelépte (1921 jú­lius 26.) előtt lejárt követeléseket és tarto­zásokat. (Per analógiám a békeszerződés 231. cikke.) 2. Romániának, illetve Jugoszlá­viának a volt Osztrák ás Magyar Monarchiá­tól szerzett területein fennálló, a békeszerző­dés 254. cikke alá tartozó tartozásokat és kö­veteléseket. A békeszerződés 254. cikkének értelmezése körül fenforgó nézeteltérésekre való tekintettel el kell különíteni: a) azokat a követeléseket és tartozásokat, amelyek 1918 november 1-e előtt keletkezetek és a békeszerződés életbelépte (1921 julius 26.) előtt jártak le. b) A keletkezés időpontjának megjelölésével azokat a követeléseket és tar­tozásokat, melyek a békeszerződés éltebeíép- te előtt bármikor keletkeztek és a békeszer­ződés életbelépte után jártak le, vagy fognak lejárni. 3. A keletkezés és lejárat időpontjá­nak megjelölésével azokat a tartozásokat és követeléseket, amelyek Romániának és Jugo­szláviának más államokkal (Bulgáriától, Tö­rökországtól. Oroszországtól) szerzett terüle­tein esetleg fennállanak. A bejelentésekben a tartozások és követeléseknek a kikötött pénznem szerint való elkülönítése kívánatos. — Szükségesnek tartottuk erről a mi olvasó­inkat is tájékoztatni, mivel a Cseh-Szíováki- ával szemben fennálló magyar tartozások és követeléseket előreláthatóan ugyanilyen mó­don fogiák rendezni. , -r Uj vállalatok Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Néhány sop­roni nagykereskedő és egy osztrák tokeér- dekeltség bevonásával Sopronban szövő- és kenderkészitőgyár létesült, amely nem kész árut, hanem vastag gyapjukelmét, bélést és úgynevezett berlinerkendőt gyárt. A gyár egy havi teljesítménye körülbelül 2000 kg. szövet. — Miskolcon 100 millió K alaptőkével ..Felsőrnagyarországi Borkereskedelmi rt.“ céggel ui vállalat alakúit.' Uj bankok Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk jeleni: A közeljövő­ben Győrött uj pénzintézet alakul Győri ke­reskedelmi és ipari bank néven. Elnökéül Kohn Ignác keresk. tanácsost szeretnék meg­nyerni, mig igazgatója, Horváth Kálmán len­ne. — Merkúr Bank rt. név alatt Kaposvá- i rótt uj pénzintézet létesült, melynek alapto- j kéjét 50 millió koronában állapították meg. {Optikai intését! • Minden nem 0 szemüvegek, sslptetokl • m : /O Hladeoaem® 5 J állítások. Ja-£ : / cltAsok bár. f i 1 /J / recept 3 • eUpjiD ezoa- 3 • Jh ®* ponto-f I » ^ totnek. • ■ I Magyar kissotgas&s Magyar levelezés] II Bsinhsnker Samu Praiia il„ Pofic 291 ax luipertauszhtló mellett é++++++<•<*•** * 4>*i * 4 ^ ♦♦ + Magyarország külkereskedelme. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Magyaror­szág idei külker esk ed elméinek első kilenc hó­napjáról hivatalosan a következőket közük: Az első kilenc hónapban 28.3 millió métermá­zsát importált és 12 millió métermázsát ex­portált Magyarország. A legnagyobb import­tétel a fa 15.3 millióval. A faimport 30.3 szá­zaléka Gseh-Szlováikiából ered. Azonkívül 6.8 millió métermázsa szenet, 701.200 méter­mázsa vasat és 572.200 métermázsa ásvány­olajat importáltak Magyarországba, amiből szintén nagy mennyiségek esnek Cseh-Szio- vákiára. Magyarország legnagyobb export­tétele a liszt 1 millió miétermá.zsóval, utána következnek: a mészkő, homok, kavics, tégla, cement, vas és vasáruk. = Franciaország külkereskedelme. Párisi távirat jelenti: Franciaország külkereskedel­me az 1923. év első kilenc hónapjában a kö­vetkezőképpen alakult: A kivitel 20.400,398 ezer frankot tett ki az előző év hasonló idő- szakáinak 14.841,860.000 frank értékű kivitelé­vel szemben. A behozatal 18.787,115.000 fran­kot tett ki az előző év 13.187,875.000 frank ér­tékű behozatalával szemben, A francia-német viszonylatban általánosan csökkent a kül­kereskedelmi forgalom értéke. Mig ugyanis 1922-ben 954,828.000 frank értékű árut hoztak be Németországból, addig a folyó év első ki­lenc hónapjában csupán 639,928.000 volt a be­hozatal értéke. Az előző év első kilenc hó­napjában a kivitel Franciaországból Német­országba 1.494,964.000 frankot tett ki és ez az érték ezidén az első háromnegyedévben 752,953.000 frankra csökkent. = Az argentínai állatexport. Buenos Ayresböl táviratban jelentik: A kormány elhatározta, hogy az áiiatkivitel exportárairól szóló törvény életbeléptetését- hat hónapra elhalasztja. — Állatárak a Székely földön. Szókelyadvar- helyröl jelentik: Az élőállatok árai a következő­képpen alakultak: Borjas tehén darabja 6000 lei, 1—4 éves növendékmarha 1—2000, sovány sertés 2500, juh 400 iításló 15—18.000, kocsiló 20-25.000 lei. Igásökör páronként 20.000, hízott ökör 18, hí­zott sertés 35, soványé 25 lei kilogramonként. Egy liter tej 4, vaj kilója 60—80, tojás darabja I. 50 lel. TPzsűe is árupiac: — Bőrankció. A mahrisch-osiraui mészárosok és hentesek szövetkezetének november 8-án tar­tott bőraukcióján a következő árakat érték el: Üsző: 24 és fél kg 12.10, 29 és fél kg 11.50, 39 és fél kg 12.60; ökörbőrök: 24 és fél kg 9.50, 29 és fél kg 10.20, 39 és fél kg 12, 49 és fél kg 12.50, 59 és fél kg 12; tehénbőrük: 24 és fél kg 11.50, 29 és fél kg 11.20, 39 és íél kg 10.80, 49 és fél kg II. 70; bikabőrök: 24 és fél kg 10,30, 29 és fél kg 10.80, 39 és fél kg 10.80, 49 és fél kg 10.80, 59 és fél kg 8.80; borjubőrök: 3 kg 17.20, 4 kg 18, 5 kg 19, 6 kg 16.50, 6 kg-on tu! 16; lóbörök: 6.10 cseh korona.-i- A vegyiszerek ára Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Olajok: Nyers repce­olaj 4500, kétszer finomított repceolaj 5200, nap­raforgóolaj 5400, Vénus ételolaj, 6500, lenolaj 7700, ricinus olaj első sajíolás 10.000, második sajtolás 9500. Zsiradékok: belföldi faggyú 7500, külföldi juhíaggyu 7000, kókuszolaj-zsirsav 7200, Ceylon kókuszolaj 7400, Cochine kókuszolaj 8000. francia W. W. gyanta 2600, amerikai ü. gyanta 2500, gö­rög sötét g3ranta 2000, 80—85 fokos hamuzsir 5000. Szappangyártási nyersanyagok: marónátron 3000. marókáli 5000, amoniákszóda 1150, kristályszóda 950, vizüveg 50 korona kilogramonként. Irányzat- tartott. = A brassói termény- és élöáiiatpiac. Brassó­ból jelentik: Búza 520, rozs 480, zab 420. tengeri 420, széna 250, lucerna 230—260, lóhere 230—260, takarmányszalma 120. répa 100 lei mázsánként. Gabonában a kínálat nagy a búza kivételével, amelyet alig látni a piacon. Kelendősége inkább a tengerinek van. Piaci árak: Burgonya mázsán­ként 130—140, hab 12, borsó 16. lencse 2$ lei kí- logramonként. Vörösrépa mázsája 500. káposztáé 320. Tyuk darabja 50—55 csirke párja 70—75, ri­deg- kacsa párja 300—350, kövér kilója 54, rideg liba Párja 300—350. kövér kilója 54, rideg pulyka pária 240—300. kövér kilója 54 lei. Gyümölcsök: Alma 600—S0Ö. körte 800—1000, szilva 1000 lei mázsánként. Adatárak: borjas tehén 6—7000 lei, igásökör párja 26—30.000. hízott élősúlyban 20. növeiulékmarha 8, kövér sertés 36 kilogramon­ként, választott malac darabja 250—300. juh t;u- tnnivalő 320—350 vágnivaló 189—200. fgásló 8 • | 18 000. kocsiló 20 —22.000 lei. A gazdák a takar- [ mútiyhiány miatt kínálják az állatokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom