Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-09 / 254. (407.) szám
Péntek, november 9. 3 gött, hogy adott pállana trian expiodáijanak és halomra döntsék azt a jól kiépített poíiüikai szervezetet, amit Koriad) és. Árky hosszú évek megfeszitett munkája hozott létre és tart fönn. Véleményünk szerint a cseh-szlo- vák kormánynak esze-ágában sincs, hogy Benes kül,•politikai „sikereim" ielbutzduiílva a ruszinszkói magyarsággal szentben engedékenyeibe magatartást tanúsítson. Azok a kilátásba helyezett belpolitikai változások csak szólamok, amiknek semmi komolyabb jelentőségük nincs. Bármi történjék te Magyarország és Cseh-Szlovákia közeledésének ügyében, a ruszinszkói ellenzéki magyar politikát ez nem befolyásolhatja. Amint Koriáth s Árky irányát eddig sem jelölte meg, az, hogy Magyarország milyen külpolitikát folytat, ezután sem fogja a ruszinszkói magyarság jogos érdekeiért folytatott küzdelmet feladni azért, mert a cseh-szlovák és a magyar külpolitika a kiegyezés felé halad. A ruszinszkói magyarságnak speciális gazdaságii, kulturális és politikai érdekei vannak. Ezek teljesen függetlenek miniden magyarországi külpolitikától. Aknapolitika tehát a ruszinszkói kor- miápysa'itóniaík az a törekvése, hogy a ru$zfn>- szíkóí magyarságot ellenzéki politikájának minden feltétel és biztosíték nélkül való feladására szólítják fel. Ennek nem szabad sikerülnie. Nem engedhetjük meg, hogy Benes belpolitikai téren szüretelhesse le külpolitikai téren szerzett „sikereinek" gyümölcseit. A magyar nemzet rovására a ruszinszkói magyar pártok lapjaik utján mutatnak rá erre •az aknapohüka és mindenkit figyelmeztetnek, hogy a konnlánysajtó akciója csak manőver, melyet a háttérben Benes vezet, hogy a prágai kormány ingadozó helyzetét a magyar ellenzéki front meglepetésszerü felrobbantásával is szilárdítsa. A kormánynak ez a terve azonban nagyon átlátszó, semhogy sikerülhetne. A niszinszkői rendszerváltozás Prága, november 8. Mértékadó helyről szerzett értesüléseink alapján már hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy Ruszáin&zikó kormányzójává Beszkid Antal dr.-t fogják kinevezni. Ezt a hírünket a kormánysajtó ma megerősíti. Ugyancsak megerősíti azt a hírünket is, hogy Elmen teld alkormányzó helyébe valószínűen Rozsypal közigazgatási főnök kerül. Pesek menesztéséről még nem. döntöttek, miivel a koalíciós pártok körében, erre nézve eltérnek a nézetek. Megkezdődött a szenátus külügyi vitája Mindezekből tehát láthatjuk, hogy az ültem a magyar iakobügyre aránytalanul kevés pénzt költ, a magyar kultúra egyéb agait azonban teljesen mellőzi. Mig a német kulturális intézményeknek az állam legalább ala- mizsnastzerii támogatást nyújt, addig a magyar kultúráról teljesen megfeledkezik. A magyarság azáltal, hogy becsületesen fizeti •az adóit, teljesíti kötelességét az állammal szemben, de az állam nem jár el hasonlóképpen. Akna-politika Ruszinszkóban Ungvár, november 8. fRuszinszkói szerkesztőségünktől.) Benes és Bethlen tárgyalásai foglalkoztatják a ru- szinszkói kormány sajtót, aundy a ruszinszkói ellenzéki magyar politikát mindenáron összefüggésbe igyekszik hozni a külpolitikával. Ez a kísérlet nem uj. Burkolt formában már máskor is hangoztatta a kormány ru- szirnszkói magyar lapja ezt az állítólagos kapcsolatot, most azonban párhuzamot von a Bethlen politikája és a ruszinszkói ellenzéki magyar politika között s úgy véli, hogy Korláth Endre c!r. és Árky Ákos magyar pártvezérek aszerint vezetik a ruszinszkói magyarság politikai irányát, ahogyan azt Magyarországról diktálják nekik. Szemére vetik továbbá a magyar pártvezéreknek, hogy míg eddig gravamens politikát űztek, most feltűnően hangoztatják a re árpolitika szükségességét Könnyű niegáhapitaim, hogy a ruszinszkói magyar politika mindig független volt a magyarországi külpolitikától, reál politika volt máidig, amely esetről-esetre számolt a magyarság eminens érdekeivel és ma is eszerint cselekszik. Mindazok a lapok tehát, amelyek Bethlen és Benes tárgyalásaiból ilyen következtetéseket vonnak íe, tudatosan ferdítenek. Annál meglepőbb, hogy a cseh-magyar viszony javulását a prágai kormány belpolitikai téren a magyar ellenzéki hangulat leszerelésére igyekszik fölhasználni. A kormány ruszmszíkói magyar lapjai föltűnő módon hirdetik, hogy a cseh-magyar „jóviszony“ teremtse meg a prágai kormány és a ruszin- szkói magyarság között is a békésebb hangulatot ég szűnjön meg minden ellenzéki akció. Ezt a szirénhangot a ruszinszkói lapok nap- ról-napra más formában, de ugyanazon tartalommal ismétlik. Az érvek egész sorát vonultatják fel amellett, hogy akkor, amikor Benes és Bethlen a teljes kibékülés és a múlt politikája likvidálásának utján van, a ruszinszkói ellenzéki magyar politikának rincs semmi jogosultsága. Mindezek a közlemények egy-egy politikai aknát rejtenek magukban, melyet észrevétlenül igyekszenek elrejteni az ellenzéki magyarság frontja mö— Vétettem. Megbántam. Visszaadok házat, földet, mindent . . . Megösmertem az Isten hatalmát . . . Bocsáss meg, Elekes István . . . Ez hörgött: — El, te gonosz! Legyen rajtad az Isten átka, hogy ezt a négy gyermeket ... El a szemem elöl, cudar! . . . Intett Molnár Gergely az esküdtnek, hogy engedje el a tehenet. Lehajtotta fejét, csendesem köszönt és a kapu felé indult. Öreges alakja meggörnyedt fájdalmában, vissza sem nézett, hiszen úgysem látott volna könnye záporától! Dülledt, vonag'ó szemmel meredt utána Elekes István aztán elnémult feleségére, síró gyermekeire és a kicsi, csonkaszarvu tehénre tekintett. Megtorpant, a melle zihált s megindult lassan, majd sebesebben, megfutamodott a kapu felé. — Gergely . . . Molnár Gergely keze már a kap ukil inasén volt. — Állj meg! Megfordult. Hosszan, mélyen, szomorúan néztek össze. Az asszony és a gyermekek szaladva jöttek, az emberek is, nehogy baj legyen. — Están! — Édesapám . . . _ Egy bek apcsolódot í a kezük keményen, férfias becsülettel. — Gyere be . . . S ki engesztelődre vitte vissza Molnár Gergelyt. Hátuk mögött az asszony a kötényébe temette arcát és hangtalanul sirt A gyermekek sugárzó szemmel kapaszkodtak a szoknyájába, öreg esküdt uram is igen szorongatta. foga közt a meggyfapipaszárat Bimbó tehén pedig szétvetette hajsza 'áriáit, fekete, fényes orrát fölemelte s nagy. szelíd szemével úgy csudálkozott . . . Prága, november 8. A képvíselŐház külügyi vitájának befejezése után ma a szenátus is megkezdte külügyi vitáját, amely meglehetős nagy rész- vétlenség mellett indult meg. A vita valószínűen éjfélig elhúzódik és holnap folytatódik. Az ellenzék részéről Niesner (német szociáldemokrata), Durtcansky (szlovák néppárti), Ledebur-Wiicheln (német keresztény szocialista), valamint Ohlumecki jelentkeztek szólásra, mig a koalíció Brabecet, Kloíácsot, Krupkát, Zi,mákot és Trcskát küldte ki a vitába. Az ülést fél ötkor nyitotta meg Sottkup alelnök. Az első szónok Niesner (német szociáldemokrata) örömét fejezi ki Benes expozéjának nyíltsága fölött és afölött, hogy a cseh-sxlovák köztársaság néni akar beavatkozni Németország beliigyeibe. Kérdésesnek tartja azonban, hogy a köztársaság, amely nem független és nem hozzáférhetetlen bizonyos befolyások számára, meg fogja-e tudni tartani ezt az irányt. Az ülés még tart. Elhalasztották az örökbefogadási javaslat tárgyalását. LA szenátus alkotmányjogi bizottsága mai ülésén letárgyalta a ceshországl járást pénzintézetekről szóló javaslatot. A bizottság foglalkozott az örökbefogadásokról szóló törvényjavaslattal is, de az érdemleges tárgyalást Krupka szenátor javaslatára elhalasztották. Megkezdődött a költségvetés részletes vitája a bizottságban Prága, november 8. A képviselőház költségvetési bizottsága-' uaík mai ülésén megkezdődött a költségvetés részletes vitája, Az előadók ismertették a költségvetésnek a köztársasági elnökre és az elnöki irodára, továbbá az állami' nyugdíjasokra és az ipari és kereskedelmi minisztériumra vonatkozó fejezeteit A nyugdijügyi fejezet előadója tiltakozott az ellen, hogy egyes katonai nyugdíjasok kisegítő munkát végezzenek a minisztériumokban és így kétszeres fizetést húzzanak, inig az ipari és kereskedelemügyi fejezet előadója, Prasek, sürgette a vámkoef- ficiensek rendezését és az engedélyezési eljárás teljes megszüntetését a küíkereskedelemben, valamint követelte, hogy Szlovén- szkon és Ruszmszkón a ház!ipar fejlesztése körül a minisztérium intenzivebb munkát fejtsen ki, A vitában először N o v á k kereskedelemügyi miniszter szófalt föl. Szerinte a minisztérium Szlövenszkóban és Ruszinszkóban igen nagy munkát végez a háziipar fejlesztése terén azáltal, hogy háziipari tanfolyamokat rendez. Rövidesen be fogja terjeszteni az egész államra érvényes ipartörvény tervezetét, amelyben a Szloveuszkóban és Ruszinszkóban, valamint a történelmi országokban érvényben lévő törvényeket unifikál- Ják. Az engedélyezési eljárást a külkereskedelemben nem lehet megszüntetni, mert az európai gazdasági életben állandóan nagy meglepetések következnek be. Ilyen a többi között a német márka óriási zuhanása is. Az engedélyezési eljárást Ang iában sem törlik el annak ellenére, hogy régi és kereskedelmileg Igen magas fokon álló állam. Azon van, hogy a háború emlékeit a kereskedelemből teljesen kiküszöbölje. Búbíiik (kommunista): Az utóbbi időben a köztársasági elnök környezetében olyan erkölcsök érvényesülnek, amelyek ellentétben áfának a demokráciával. A nemzetgyűlés reprezentációs költségeit törölni kel;. Követeli, hogy a kormány terjessze be a nyugdíjasok teljes nyilvántartását. Nováik miniszterrel szemben megállapítja, hogy a kereskedelmi minisztérium az ipar és a kereskedelem fejlesztése terén nem tett meg mindien lehetőt. Kivánű&i, hogy azt a 280.000 koronát, amelyet külkereskecieími úiforariációs célokra vettek föl a költségvetésibe, mire fordították. Petrovicky (cseh nemzeti demokrata): A kereskedelmi minisztérium túlságosan takarékoskodik, aminek az ipar és kereskedelem vallja kárát. A tanonciskolákra fordított 100.000 koronát és az idegenforgalom fejlesztésére szánt 150.000 koronát kevesli. Követeli <a- szlovemszkói ipartörvény sürgős reformját. Dietl (német szociáldemokrata): A kereskedelmi miniszter optimizmusát nem tartja megokoltnak. Statisztikai adatokkal bizonyltja, hogy ebben az évben a csodák és kényszeregyezségek passzívái kétmilliárd koronára rúgtak. A csehszlovákiai iparra pillanatnyilag kedvező befolyással volt a Ruhrvidék megszállása, de ez a jótékony hatás nem fog sokáig tartani. Horák (cseh kisiparospárti) a költség- vetés elein fog szavazni, mivel a kisiparosság érdekeit nem védi meg eléggé. Hackenberg (német szociáldemokrata) fölvilágositást kér, hogy mennyit fordít az állam a Hradzsin karbantartására. Követeli a kabinetiroda megszüntetését. Bobok (szlovák néppárt) fölpanaszolja, hogy Szlovenszkón a régi nyugdíjasok még mindig nem kapták meg illetményeiket. Szemére veti a kormánynak, hogy a szlovák részvénytársaságokat nem támogatja kellőképpen, sőt nehézségeket támaszt az exportnál. Ezzel szemben a szlovenszkói magyar társaságokat túlságosan pártfogolja (?!), aminek következtében a szlovák faipari cégek teljesen lehetetlenné vannak téve. Tiltakozik a magyar bor behozatala ellen, majd követeli az ipartörvény beterjesztését. P a t- z c 1 (német nemzeti szocialista) különösnek találja, hogy az elnök lanai birtoka miért passzív, amikor magánkezelésben igen szép jövedelmet hajtott. Az ülés még tart. Az amerikai pótválasztások eredménye Newyork, november 8. Tegnap folytak le az Egyesült Államokban a szenátusi pótválasztások, amelyekkel egyidöben néhány kormányzót és hivatalnokot megválasztottak. Az uj választások nem okoztak lényeges erőeltolódásokat. A ku- klux-klan befolyását ez alkalommal lehetett először érezni, még pedig különösen Ohióbay Ennek az államnak néhány városában polgármesterül c párt kimondott híveit választották meg, A Conradi-pör harmadik napja Lausanue, november S. A Conradi-pörben ma folytatták a tanuk ki- ' hallgatását. A Cccil-szálló pincéreinek vallomása szerint Conradi a tett elkövetése. után, mikor le- fegyverezték, kijelentette, hogy olyasvalamit követett el, ami az egész világnak hasznára van. Ezután Croisier Henryt, a Feuille d'Avis de Montreux szerkesztőjét hallgatják ki. Croisier elmondja, hogy húsz évig élt Oroszországban és egész munkáséletének eredményét, mintegy négyszázezer frankot képviselő vagyonát elvesztette a forradalomban. A részvényesek elvesztették vagyonukat, mert a gyárakat szocializálták és a részvények értéktelenné váltak. A tanú kijelenti, hogy mivel a szentpétervári törvényszéken számos vádirat volt a bolsevista vezérek ellen, a bolsevisták első tette tehát az volt, hogy a törvényszék irattárának c veszélyes dokumentumait megsemmisítették. Már 1917-ben érezni lehetett a bolsevista mozgalom előszelét. Kcren- szki ezt a mozgalmat elárulta. A bolsevistákat a német vezérkar finanszírozta. Dycker ügyvéd, a genfi némzeti tanácsos, szintén elbeszélte a kommunistáknak a szentpétervári törvényszék ellen intézett rohamát és kijelenti, hogy a kiszabadított foglyok nem politikai foglyok voltak, hanem közönséges gonosztevők, mert a politikai foglyokat másutt őrizték és legnagyobb részüket már azelőtt szabadlábra helyezték. A tanú kijelenti, hogyha Conradi azt mondta volna neki, hogy száz frankért hajlandó lelőni Vorovszkit, föltétlenül átadta volna neki ezt az összeget. (Nagy mozgás a teremben.) Ezután Polunin iinnepies nyilatkozattal akarta kieszközölni a tárgyalások megrövidítését. A maga és Conradi nevében kijelenti, hogy nem tartoznak politikai párthoz, hogy nem monarchisták és hogy tettük indító oka az Oroszország iránti szeretet és ezután is küzdeni fognak Oroszország elárulói ellen. Mélységes csend közepette hallgatták ki ezután Conradi feleségét, ki orosz nyelven tette vallomását. Elbeszélte családjának szenvedését. Eérje többször fenyegető kijelentéseket használt a bolsevisták ellen, a tanú azonban nem hitte, hogy be fogja váltani fenyegetését. Mayer ujahb cikke az ellenzéki egységről Prága, november 8. •Mayer József német agrárius képviselő, aki — mint ismeretes — az egységes ellenzéki front együk legagüisariri elöriarco&a, ugyaniakkor, amikor mi újból állást foglal tank .az' egységes ellenzéki front szükségessége mellett, a Deutsche Landpostbaai a külpolitikai vitával Kapcsolatban arról ír, hogy miután az ellenzék minden oldaláról ilyen kívánságok hangzottak el, az egységes ellenzéki front programjának első pontja: a nemzetgyűlés föloszíatása és az uj választások kiírása adva van, noha az annak meg valósítására irányuló kísérletek még sok kiván- nivailőt hagynak hátra. Mayer nem elégszik meg a német munkaközösség 'megalakulásával s annak kibővítését kívánja, de azt irta, hogy a tárgyalások a ncrnkötelezö megbeszéléseken túl még nem jutottak el. A cikk így végződik: A községi választások hatása erősen •érezhető a kormány többségnél. E pártok egymással szemben bizonyos tartózkodást tarru- sStauak. Különösen a szociáldemokraták fájlalják veszteségeiket és úgy a cseh agrárin- sok, miüt a katolikus néppárt számára megkeserítik az együttműködést. Valamennyi pánt azt hiszi, hogy túlságosan sok áldozatot hozott és már nem képes több áldozatot hozni. A cseh szociáldemokraták akciója a költségvetési bizottságiban csak előjáték volt, amely meg fog ismétlődni, ha majd a költség- vetést elintézték és a törvényhozási gépezetet működésibe kell hozni. Az ellentétek, amelyeke t ét kell híd almi, még sok nehézséget fognak okozni a kormánypártnak és nem egy
