Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-09 / 254. (407.) szám
ÍS£' '" atsrd^^*^ BMBSBB^^^^ ' " Sfirsr'ön v«im ^ Hirlap.'~Prnha —ji ii^irgj^*8»aBi»jgMfiaggs£sgqgi3g|ro|gpg«^ . n»«wi>yup^qp7P|» Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. A Szlovenszkói és Raszmszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Izvolszkij tanítványa (p.) Losonc, november 8. Benes külügyi expozéja nem olyan parlamenti nyilatkozat, amely fölött könnyen napirendre térhetnénk. Benes egyénisége, befolyása a köztársaság politikájának megállapításánál és politikájának kihatása egész Kö- zépeurópának sorsára és békéjére, megokolná teszik, hogy az ő működését különösen éber figyelemmel kísérjük. Annál inkább legutóbbi emlékezetes expozéját, amelynek Magyarországra vonatkozó kijelentései alkalmasak arra, hogy bennünk a legnagyobb nyugtalanságot és terveivel szemben a legnagyobb bizonytalanságot keltsék föl. Benes, mint mindig, úgy ez alkalommal !s igen szép, jóakarattal telitett nyilatkozatokkal vezette be expozéjának azt a részét, amelyben körvonalozni kívánta a köztársa- Ságnak és az egész kisantantnak Magyarországgal szemben követendő uj politikáját. Helyesen állapította meg a szomszéd országoknak s különösen a köztársaságnak egyrészt és másrészt Magyarországnak gazdasági egymásrautaltságát. Helyesen emelte ki, hogy a békés- szomszédi viszony megteremtése nélkül Középeurópa konszolidációjáról beszélni nem lehet. Kifogástalan nyilatkozatának az a része is, amelyben közölte, hogy Bethlen gróffal folytatott tárgyalásai során a megegyezést kereste és több főpontban megegyezésre is jutottak s hogy törekvése kölcsönös jóakarattal a teljes megegyezést biztosítani. Végre elismerte Benes azt is, hogy Magyarországnak gazdasági szanálása, a re- paráoiős zálogok fölfüggesztése és a külföldi kölcsön nyújtása utján, nemcsak Magyarországnak speciális érdeke, de előfeltétele Középeurópa konszolidációiának is. Kicsit későn jutott Benes ennek tudatára, vagy legalább is későn adott kifejezést e meggyőződésének; mégis ezzel is megelégednénk, mert jobb késön, mint soha. Benes nem mulasztotta el, hogy nyilatkozatának ,dóiudulatii“ részében is olyan hangot használjon, amelv bántóan juttatja kifejezésre azt a fölfogását, hegv ha ő tárgval Magyarországgal, akkor nem két egyenrangú fél ül a tanársknző aszf^nál, hanem ő. a győző leereszkedik a legyőzőhöz s annak jókedvében és mert jól viselkedik, kegveket hallandó adni. Debát ez mar Ben esnek olvan egyéni tulajdonsága. amelyről ő leszokni nem tud. Mi már ezen nem ütközünk meg, csak megállapítjuk, hogy ez a tulajdonsága nem tartozik azok közé, amelvek államférfim nagyságát öregbíteni alkalmasak volnának. Ellenkezőleg, leszállítja egyéb kétségtelenül kiváló tulajdonságainak értékét is. Az örökös hivalkodás és a pro+ektor szerepében való tetszelgés inkább a távolabbi keletnek európai formákat nélkülöző diplomáciájára emlékeztet. De Benes ur — itt is következetes maradt önmagához — a jóindulatú nvlatkoza- tait a végén, egv-két közkeszurt mondattal, halomra dönti s gondoskodik arról, hogv azokat senki ne vegye komolyan és lehetetlenné teszi, hogy az érdekelt országok közvéleményeiben tényleg nyugalom és bizalom állmn elő. Előbb méhadankorlvn utasítja el nrgátol azt a föltevést, hoe^ ő M^gva^ország be1- ügyeibe kivárnia avatkrznii s ayután a tartós jóviszonv föltétele gvat^nt b;íe;ez' azt a vá- rav°zását, hogv a magyar korrnánvzatban befolvá^r-’ tegyen c««rt ? mostani demokratikus elbnzék és kfd“r,ö<-or! 07, emigráció: is A trianoni békes^e-ződé5, g^rantáb’a Magyarországiak, mint önálló "”amnak függetlenségét. Az állami f"gg^+1enségnek legelemibb követ űménve. hogv beh'5gyeiben önállóan ít> 1 óyVp/tUr. óIV nitiö Vr>rmónyr forrná-''t álht'a " "e k^nr^nvát. Mi nem birálb’V rí rz\ a ' á. d/W. b'-rrrr vájjon Ma- gva'-omz,’g kormánya elég demokra.,:kus-e és magatartásunk': t Magyarorsz Aggal szemben nem befolyásolja, hogy nézetünk szerint nekünk szimpatikus, vagy antipatikus kormány vezeti az ország ügyeit. Ebben a kérdésben kizárólag Magyarország népe hivatott dönteni. De milyen jogon avatkozik Benes ebbe a kérdésbe, amikor az ő politikájának fundamentuma a trianoni szerződés és amikor a beavatkozás a trianoni szerződés ffegráns megsértését jelenti. Különben is helytelen az a beállítás, hogy két állam között a békés szomszédi jóviszonynak alapföltétele a két országnak hasonló szellemben vezetett kormányzata. A kisálltam létezése már megában megcáfolja Benesnek e tételét. Románia kormányzata abszolúte nem demokratikus és tudtunkkal Románia kormánya nem is ambicionálja, hogy kormányzatát azonosítsák, vagy hasonlónak mondják a csehszlovák állam kormányzatával. Benes vissza fog emlékezni arra is, hogy mostani főprotek- torának, Franciaországnak a háború előtt benső és őszinte szövetségese volt az orosz cári birodalom, noha a két ország kormányzata között semmi hasonlóság nem volt. Vitatkozni sem lehet afölött, hogy olyan föltételnek fölállítása, kik legyenek a magyar kormány tagjai, a legdurvább beavatkozás egy idegen országnak bélügyeibe. S ha akad ország, amely ilyen föltételeket elfogad, az a züllés és sülyedés legalsóbb fokára jutott már el. Benes mindezt tisztán látja és tudatában yan annak, hogy egy önérzetes és. tisztességes magyar kormány az ilyen foltéig két köteles a legélesebben vísszautasreáni. Ha nem tenné, úgy a közvéleménynek fölhá- borodása söpörné el. Benes szándékosan játszik a tűzzel, amikor a magyar kormánynak közeledését és amint azt expozéjában hangoztatta, a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során lehetővé vált megegyezésnek létrejöttét lehetetlenné teszi. A köztársaság elnöke az állam megalakulásának ünnepén mondott üzenetében örömmel adott kifejezést ama reménységnek, hogy Magyar- országgal a békés megegyezés létre fog jönni. Milyen intenciók vezették tehát Benest, hogy három nappal ennek az üzenetnek elhangzása után a képviselőházban szétoszlasson minden reményt és maga tegyen lehetetlenné minden további közeledést s a meg- békülés és káengeszíeiődés helyett u.jabb bizalmatlanságnak, újabb elkeseredésnek és újabb gyűlölködésnek magvait hintse el? Benestől mi nem tagadtuk meg soha kiváló diplomáciai tulajdonságait, de egyet kénytelenek vagyunk tőle megtagadni és pedig azt, hogy politikája, módszere, nyelvezete a legkisebb eredetiséget tartalmazná. Benes sohasem mulasztja el külügyi politikájának demokratikus jellegét kiemelni és rendszerint nyugat felé fordulva teszi meg kijelentéseit. Csodálatos módon az az iskola, amelyet ő egész terjedelmében lekopiroz, nem demokratikus és. nem is nyugati iskola. Benes az orosz cári diplomácia kiváló tanítványa. Kijelentéseiben mintha szószerint idézné az orosz cári birodalom volt külügyminiszterének, Izvolszkijnak és utódjának, Szasza- novnak stílusát. A háború alatt és a háború után közzétett diplomáciai okmányokból alaposén ismerjük az'orosz cári birodalom e két boldogtalan emlékű külügyminiszterének stílusát. Az osztrák-magyar monarchia külügyminiszteréhez intézett jegyzékeik kivétel nélkül mind azzal kezdődnek, hogy Sfmlengő és meleg szavakkal biztosítják a cári kormány abszolút béke-haji ndóságát és ama törekvését hngv a szomszédos monarchiával békés és lojális viszonyt akar teremteni. Azután egyszerre megváltozik a jegyzékek hangba s olyan hangon, amely erősen seitfeti az oroszok legyözhetlen seregének ere’át, előálltnak olyan követelésekkel, amelyeket nem lehetet^ telieskeni és amelyekről már a jegyzék elküldésénél tudták, hogy a morr"^'ia kor- rmmva azokat teljesíteni nem f g'a Fzeknek á minisztereknek a politikája telte lehetetlenné a két birodalom között a megértést és nagymérvben e politika miatt tört ki a világháború. A világháború eredménye ugyan megadta Izvolszkij és Szaszanov politikájának azt az elégtételt, hogy a monarchia szét- omlott, darabokra szakadt, de összeomlott, darabokra szakadt és teljesen lezüllött az orosz birodalom is. Egyes államférfiaknak szándékait abszoBudapest, november 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Országos Tudósító jelenti: A belügyminisztérium nyomozó osztálya több politikust a bajorországi antiszemita eseményekkel szemben való magatartása miatt állandóan figyelemmel kisért. Néhány nappal ezelőtt liláin Ferenc- nemzetgyűlési képviselő a. rendőrségen útlevelet kért Bajorországba, amit meg is kapott. Ettől kezdve a rendőrség még éberebben figyelt. Ulain a tegnapi gyorsvonattal Bécs felé indult. Detektívek követték, akik Komáromban igazoltatták, iratait lefoglalták és visszatérésre szólították föl. Ulain délelőtt visszaérkezett a fővárosba, fölkereste Eckhardt Tibort, akivel hosszasan tárgyalt, majd lakására ment. Nemsokára detektívek jelentek meg nála, fölszólították, hogy kövess-e őket a rendőrfőkapitányságra, ahol időközben a lefoglalt iratokból megállapították, hogy Ulain és társai mozgalmat indítottak ia kormány eltávolítására. Ulaint őrizetbe vették. Az iratokból kiderült, hogy a mozgalomban Szemere Béla dr. főorvos és Bobula Titusz, az „Amerika11 cirnü kp budapesti szerkesztője is részesek. Mindkettőjüket még tegnap délután letartóztatták. Hir szerint a letartóztatottak ellen az ügyészség felségsértés miatt indít port. Több újabb letartóztatás várható. Tegnap este kihallgatták Ulain cselédjét arra vonatkozóan, hogy Ulain nem érintkezett-e bajor nacionalistákkal. A nyomozást nem a rendőrség politikai, osztálya, hanem az újonnan alakított titkos politikai ügyeket vizsgáló csoport vezeti. A letartóztatással kapcsolatban különféle hírek terjedtek el. Az egyik fö'íe- vés szerint Ulain az Eskütí-ügy aktáit akarta kivinni az országból, a nyomozás adajíai szerint azonban Hitler részére akart bizonyos iratokat vinni. Ulain állítólag vezetője annak a csoportnak, amely Hitlerekkel all összeköttetésben. A magyar Hitler-csoport „Magyar Kulturliga“ név alatt működött. A Világ arról értesül, hogy Ulain letartóztatásával kapcsolatban éjszaka minisztertanácsot tartottak. A rendőrség figyelmét az irányította Uiiainra, hogy az utóbbi időben rendkívül sok fiatalember jött Magyarországba, akik a németországi fölfordu'ásra hivatkozva útlevél és beutazási engedély nélkül, mint menekülök lépték át a határt. A német követségen és a rendőrség ut’evélosztályán azonban enm jelentkeztek és ezért a detektívek figyelni kezdték őket. A detek- íiveknek föltűnt, hogy ezek a fiatalemberek rendkívül kőitek^'*/) életmódot folytatnak és összejöveteleket tartanaik, amelyeken több ismert jobbo'dall politikus is részlvesz. lut bizonyossággal megállapítani nem lehet, De azt igenis meg lehet állapítani, hogy az az ut, amelyet Beüss Magyarországgal szemben követ, oda akar vezetni, hogy Magyar- országot a teljes pusztulásba taszítsa. De jól vigyázzon arra, hegy e törekvésének megvalósítása közben ne juttassa el a saját országát is oda, ahová juttatták tanítómesterei: Izvolszkij és Szaszanov az orosz birodalmat. A Nemzeti Újság értesülése szerint Ulain egy Szemere Béla és társai által szerkesztett nyilatkozatot vitt 'magával, amely kötelezettséget vállalt a bajor nacionalistákkal való együttműködésre. A fajvédő képviselők éjszaka bizalmas értekezletet tartottak. Arról tanácskoztak, hogy a kormánynak e magatartásával szemben miként lépjenek föl Ulaint rendkívül erős őrizet alatt tartják £ rendőrségen. Még az ügyvédjét $ern engedik hozzá. Ma reggelig tizenöt egyént állítottak elő a rendőrségen, akik összeköttetésben állottak Ulainnal. Megállapították, hogy a bajor kampóskeresztesek és Ulain között kapcsolat állott fönn, amelynek az volt a célja, hogy a jelenlegi uralmai megdöntsék és a fajvédőket juttassák uralomra. A terv az volt, hogy Hitler személyes vezetésével a kampóskeresztesek Ausztriába vonulnak, ahol egyesülnek az osztrák kampóskeresz- íesekkel és velük együtt vonulnak be Magyarországba, ahol az Ulain vezetése alatt álló csoport csatlakozik hozzájuk. A kormányt el akarták távolítani és helyére uj kormányt állítani, amelynek elnöke Gömbös Gyula,' belügyminisztere pedig Ulain Ferenc lett volna. A terv úgy pattant ki, hogy a rendőrséghez bizalmas jelentés érkezett a határrendőrségek parancsnokaitól, hogy sok kam- póskeresztes . igazolvány nélkül, tiltott utón lépi át a határt és Sopronban gyülekezik. Erre igen erélyes nyomozást indították meg. Megállapították, hogy a Németországból Magyarországra jött kampóskeresztesek egy része Budapesten, nagyobbik része pedig Sopronba gyülekezett, ahol Ulahítól várták a jelt arra, hogy akciójukat megkezdjék. A budapesti kampóskeresztesek Szemere Béla dr. vezér* le te alatt állottak, aki nemrégiben érkezeit meg Bajorországból, ahol Hitlertől kapta meg az instrukciókat. Egyes foglalkozás- nélküli fiatalemberekből Budapesten is megalakult a kampóskeresztes-csoport. A főhadiszállás Sopronban volt Állítólag a szervezetnek fegyverek is állottak rendelkezésre. A rendőrség Sopronra is kiterjesztette a nyomozást és reméli, hogy a fegyvereket még a mai nap folyamán kéz- rekeriti. A letartóztatások sora még nincs befejezve. Hir szerint szenzációs letartóztatások várhatók. Az elfogottak ellen az állami és társadalmi rend hatályosabb véde!I®® cseh-szl. haronflírf fizettek ma, november 8-án: Zürichben 16.525 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsben 207 500.— osztrák koronát Berlinben 1835400000000.— német márkát \ szocialisták SSlfclciíéscrc történt. Ulgíii letartóztatása Tizenöt letartóztatás — Újabb elfogatások várhatók — Kétszáz detektív nyomoz — Hogyan leplezték le a puccsot ? — Az elfo- goitakat állami és társadalmi rend elleni bűncselekménnyel vádolják
