Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-08 / 253. (406.) szám
Éf évfolyam 253, (406.) szám. y osb^ Prága, csütörtök, 1923 november 8. éffiÓsP MMuiimí ^wi'ULn» amnaa^ M&? /&& — ______ - ———^ ÖlŐflaetóSl *T*fc bei* «S Külföldön; ^fjrj^rc* €# glM%£r%£7 "®':í*v %:-•^i-^' "'"t,r 49toksat8,-3«BSagg||gg^gQ^g^^?»^ — Sürgönyeim i Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Följegyzések a külügyi vitáról (fL) Prága, november 7. A prágai képviselőház álmos légkörében csak ritkán fejlőének ki nagyszabású, temperamentumos és érdekes viták. A szónokok legtöbbje olvassa a beszédét, közbeszólások csak ritkán -hangzanak el, a polémiának ezért igen szűk tere kínálkozik és a szónok s hallgatósága között hiányzik a közvetlen kapcsolat: egyszóval hiányzik az a lüktető elevenség, az a fordulatos változatosság és nem utoljára az az attikai só, mely más parlamentek vitáit a nagyközönség számára is oly élvezetessé szokta tenni. A külügyi debatt, amely a prágai képviseiőházban három ülésen át tartott, hogy tegnap este egy szokásos bizalmi vótuimmal befejeződjék, külsőségeiben szintén egyhangú volt. Csak a legvégén élénkült meg egy kevéssé, amikor Miinka és néhány temperamentumos híve parázs szócsatát rögtönzött Dérer Iván beszéde közben. Ha tehát külsőségeiben nem is volt érdekes ez a vita, tartalmilag mégis figyelmet érdemel mert néhány olyan momentumot vetett föl, amelyek bennünket közelebbről érdekelnek. Miként Benes expozéjának gerince a magyar kérdés volt, úgy a nyomában megindult vita részletesebben tért ki a magyar'ügyekre, mint ahogy azt eddig tapasztaltuk á prágai parlamentben. A cseh-szlovák külpolitika vezető gondolata ugyanis, amiről az ellenzék túlnyomó többsége is sajnos gyakran' megfeledkezik, Magyarország bekerítése. A kis- antant is ennek a gondolatnak köszönheti a létét. Mindaz, ami ezenkívül még meghatározza a hradzsini külpolitikát, csak függvénye e vezető eszmének. A „középeurópai komszoli- dáció“ jelszava pedig, amelyet oly nagy előszeretettel szokott Benes használni, külügyminiszterünknek minden egyéb frázisával együtt csupán arra való, hogy tetszetős burokba foglalhassa politikájának ezt a magvát. Franciaországra azért támaszkodik a kis- antant, mert hathatós diplomáciai és katonai támogatást vár tőle egy netalán bekövetkező magyar konfliktus esetére. Lengyelország barátságára azért van szüksége, hogy biztosítsa annak jóakarata semlegességét. Olaszországtól főként azért hidegült el, mert az már többször kifejezést adott Magyarország iránt érzett rokonszenvének. A benesi szintézisnek ütőerére tapintott rá tehát Kaffka Brúnó, a németeknek ez az ügyes debattere, amikor fölvetette a kérdést: vájjon a magyar probléma megoldása után is meghagyják-e a kls- arutant lejátszott zongoráját az európai szalonban? Ha a kisálltant viszonya Magyarországhoz rendeződik, valóban semmi célja nincsen többé ennek a képletnek és el kell tűnnie, hogy tartalmasabb és az állam érdekeinek jobban megfelelő, tij iránynak adjon helyet. Ez a gondolatmenet igen logikus és kell, hogy Benest is, aki nagyon szereti a logikai problémákat, ugyancsak gondolkodóba ejtse. Kaffka beszédének egy másik mondatával is alaposan fejéri találta a szeget, amikor kimondotta, hogy Benes nem jókedvében, hanem csak Páris és London nyomására járult hozzá a magyar kölcsönhöz. Ha ez valóban így van, amiben nincsen okunk kételkedni, ügy lényegesen leegyszerűsödik az egész probléma. Benes akkor nem játszhatta a nagylelkű adakozót, mert az elmúlt évek tapasztalatai után ezt a pózt senki sem veszi komolyan. De nem öltheti föl a könyörtelen hitelező maszkját sem és nem diktálhat föltételeket, mert hiszen a kölcsön és föltételeinek megáli-apitása nálánál nagyobb hatalmasságoktól függ. Winíer, a vita cseh szociáldemokrata szónoka, nyilván mások befolyása alatt, már nyomatékosan hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság nem akar a magyar belügyekbe avatkozni. Ez a retré annál meglepőbb, mert az a párt, amelynek nevében Winter fölszólalt, hivatalos szócsövében még igen rövid idővel ezelőtt erősen hangoztatta, hogy a mai magyar rezsimnek semmiesetre sem szabad, kölcsönt nyújtani. Ezt a fordulatot észrevehette volna Borovszfcy Géza is, aki magyar ember létére nem átallotta tanácsolni, hogy a mai magyar kormányzatnak semmi esetre se adjanak segítséget. Palkovich Viktor joggal tiltakozott Borovszky magyar- gyalázó beszéde ellen, amely annál bántób- bau hatott azért, mert Kaffkán kivüil egy másik német, a nemzeti szocialista Knirsch, élesen ostorozta Benesnek erőszakos, magyarellenes politikáját, amelyet egy magyar képviselő a jövőre nézve is föntartani kívánt. A vita belpolitikai szempontból is értékes tanulságokat nyújt. Ebben a vonatkozásban meg kell emlékeznünk .Túriga beszédéről, aki a parlament színe előtt kijelentette, hogy pártja nem tartja jogosnak a mai kormány uralmát és ezért a parlament fölosalatását s az uj választások kiírását követeli. Juriiga beszéde véget vetett azoknak a mendemondáknak, amelyek a szlovák néppártnak a koalícióba való belépéséről szóltak, azonkivű|pe- dig rámutatott egy olyan alapra, amely a mi véleményünk szerint az ellenzék taktikai együttműködésének természetes platformja: Prága, november 7. A német belpolitika legjelentősebb eseménye a nemz. pártnák a birodalmi gyűlés elé terjesztett ama javaslata, hogy küldjenek ki huszonnyoJjctagu bizottságot, mely felülvizsgálná a weimari alkotmányt és javaslatot terjesztene elő az egészséges föderalizmus alapé Iveinek érvény r eljuttatására. A nemz. párt javaslatának egyik érdekes előzménye Stre- samann kancellár levélváltása Faiullbaber müncheni hercegérsekkel. A hencegérsek a kancellároak hozzáinfézeít levelére 'válaszolva kijéleimtette, hogy a katolikus egyház lel- kiiisimeretbeli kötelességének tartja a közreműködést a társadalmi ellentétek megszüntetésében. a közösség érzetének ápolásában, azonban rendkívül szükségesnek tartja a weimari alkotmány föderalisztikus szellemben való megváltoztatását. A nemz. párt javaslata arra mutat, hogy Berlinben keresik az utat a Bajorországgal való megértésre és a veszélyes belpolitikai helyzetinek alkotmány- jogi utón való rendezését. Valószínűnek látszik, hogy a kormány a további tárgyalások ■során engedményeket fog tenni úgy a nacionalisták, mint a föderalistáknak. A nemz. párt tegnapi ülésén újból megnyilvánult az a kívánság, hgy a nacionalistákat vonják be a kormányba. A kancellár igy al'gha tud tartósan ellentállni pártja jobbra való orientálódásának. Hergt, a nacionalisták vezére, tegnap már tanácskozott is a kancellárral, de kijelentette, hogy a nacionalisták csak ugy lépnek be a kormányba, ha bizonvos befolyást biztosítanak nekik a kormány politikájára. A polgári középpáríok közül a demokraták a nacionalistáknak a kormányba való befogadása ellen foglaltak állást s valósz nüen ilyen értelemben fog dönteni a centrum többsége is. Hir szerint a nacionalisták a kormányba való belépésük esetére uj kancellárt követelnek, amely esetben a bajor néppártot is meg lehetne nyerni az uj kabinet számára. Németország belpolitikai eseményeinek mostani fázisa természetesen élénken érdekli Franciaországot: A félhivatalos Le Temps vezércikkben foglalkozik a németországi belpolitikai helyzettel és azt Írja, hogy Francia- ország nem tűrhetné el, ha Németországiban „katonai hatalomra támaszkodó törvénytelen és diktatórikus uralom vetné meg a lábát". Ellenőrizhetetlen hírek szerint az antanfaz uj választások kiírásának követelésére. Nem véletlenség, hogy. az opportunusnak tartott német-munkaközösség a külügyi vitába hivatalos szónok gyanánt éppen Mayer Józsefet küldötte ki, aki az utóbbi időben dicsé- retreméitó agilitással fáradozott az egységes ellenzéki front megteremtésén. A kommunistáik részéről Kreíbich ugyan feltűnően gazsu- lál't Benesnek, de már Taussik beszédéből ugyanaz az intranzigems hang áradt ki, amelyet ez a képviselő, aki alaposan ismeri az áldatlan szlovenszkói. és ruszinszkói viszonyokat, 'állandóan használni szokott. A szlovenszkói. kommunista képviselők bizonyosan Smerál ellenében is érvényesíteni tudnák inr trunzigens fölfogásukat. Véleményünk szerint a német szociáldemokraták sem zárkózhatnának el a föntebb vázolt együttműködéstől, még ha az uj választásokon rájuk nézve nagy veszteségek is várnak. A mai kormányzati rendszer nekik éppen olyan ellenségük, mint minden más ellenzéki pártnak, igy tehát annak megbuktatása céljából számukra nem volna nehéz a szövetkezés a többi ellenzéki párttal. Nem tartjuk kizártnak, hogy ezen az alapon végre mégis csak sikerülni fog az egész ellenzék taktikai egységének megteremtése. hatalmak között máris megbeszélések folynak arról, hogy a berlini külföldi missziók és a Berlinben élő külföldiek védelmére milyen intézkedéseket tegyenek. A francia kormány azt javasolja, hogy szövetségközi különítményt küldjenek Berlinbe. Szó van arról is, hogy a legfontosabb vasúti vonalakat katonai védelem alá helyezik. Anglia erélyes demarsának a rajnai szeparatizmus ügyében megfelelő hatása volt Belgáimra. A belga csapatok a szeparatista bandáknak Aachenből való eltávolítása után .a belga zóna többi helységeiből is kiverték a szeparatistákat, klikkel szemben kérlelhetetlenül végrehajtják a fegyverviselési tilalomra vonatkozó határozatokat. Az angol sajtó. egyhangú örömmel ir a belgáik magatartásáról s azt mondja, hogy megérdemlik az •egész civilizált világ köszönetét. Felfedi miniszterelnök a szász ország- gyűlés tegnapi ülésén, kormány nyilatkozatot tett, melyben hangsúlyozta, hogy az uij kormány komoly kísérletet fog tenni arra, hogy alkotmányos és parlamentáris állapotok teremtésére kiküszöbölje a katonai diktatúrát lés visszaállítsa a rendes kormányhatalmat. Berlinben tegnap délután és este tovább tartottak a fosztogatások. A csőcselék a város minden részében megrohanta az üzleteket és kirabolta a járókelőket. Mivel a rendőrség, melynek á llóim árnya 2500 emberrel kisebb az előírtnál, tehetetlennek bizonyult az óriási méreteket öltő zavargások megakadályozására, a kormány elhatározta, hogy szükség esetén a Rei'ohswehrt veszi igénybe a rend íentartásána. Egyszersmind kiáltványban felszólította az alfcotmánybü eleimeket, hogy lépjenek be a rendőrség szolgálatába. Tegnap megérkezett Londonba Poiimoaré válasza., mely annak a meghívónak a szövegével foglalkozik, melyet Anglia, Olaszország és Belgium javasolták. Poincaré a meghívó szövegét nem fogadja el, hanem továbbra i's kitart ama követelése melllett, hogy a tervezett szakértői konferencia hatáskörét bizonyos korlátozásoknak vessék alá. A szakértői konferencia megtartása elé tehát Franciaország áthidalnia tatain nehézségeket gördít. Ezután kiváncsiak vagyunk az angol kormány válaszára, mely londoni jelentések szerint valószínűen még ma megérkezik Párizsba. Amerika egyébként még nem döntött véglegesen a konferencián való részvételéről. mert a vélemények további kicserélését akarja bevárni. Poincaré miniszterelnök táviratilag újabb utasításokat adott Jussérand washingtoni francia követnek a Hughes elé terjesztett expozéjának kiegészítésére. A francia külügyminisztérium megkezdte a szakértői bizottság munkaprogramjának a tanulmányozását. Amerika nem vesz részt a szakértői konferencián ? Newyork, november 7. A New-York Héráid jelentése szerint Hughes államtitkár tervének megvalósításáról lemondtak és Amerika a legnagyobb valószínűség szerint nyilatkozatot fog tenni, hogy a szakértői konferenciában ezentúl nincsen érdekelve. Washington, november 7. (Havas.) Az amerikai kormány hajlandó elfogadni Poincaré ama kikötését, hogy a szakérőti bizottság ne tárgyaljon a Ruhrvidék megszállásának törvényességéről és okairól, de nem tartja lehetőnek a Ruhrvidék megszállása által előidézett gazdasági helyzet megvizsgálásának elkerülését. Amerika álláspontja a szövetségközi adósságok kérdésében nem változott. Az amerikai szenátus és Németország London, november 7. A Reuter-ügynök- -ség washingtoni jelentése szerint Coolidge elftök a kongresszus összehívását rövid időre el .alkarja halasztani, hogy azon már megtarthassák a vitát Amerikának németországi segélyakciójáról. Az elnök meg van győződve arról, hogy Németországban télen éhínség fog kitörni. A szeparatisták bankóprése Berlin, november 7. (Wolff.) A szeparatisták Kreunachban. hatalmukba kerítették a városi szükségpénzt előállító nyomdát és naponta jelentékeny mennyiségű szükségpénzt nyomatnak. A szövetségközi bizottság kerületi delegátusa elrendelte, hogy a magánbankok ezt a pénzt beváltani tartoznak. Szászország sérelmeit az állami bíróság elé viszi Drezda, november 7. A szász kormány az államtörvényszék elé terjeszti a Szásizor- szágot a birodalmi kormány részéről ért sérelmeket és a következő kérdésekre nézve kéri az állami törvényszék döntését: 1. A kormánynak és a kancellárnak eljárása a Zeig- ner-kormány ellen. 2. A kormány tagjainak Heinize kormánybiztos által történt elmozdítása. 3. Az országgyűlés október 30-iki ülésének betiltása. A német kormány elutasítja a nagyköveti konferencia jegyzékét Páris, november 7. (Havas.) A nagyköveti konferencia november 3-án átiratot intézett a német kormányhoz, melyben emlékezteti a kormányt a nagyköveti tanácsnak október elején hozzá intézett ama átiratára, melyben felszólította a kormányt, hogy közölje vele, hogy milyen intézkedéseket szándékszik tenni a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság németországi munkájának a lehetővé tételére. A nagyköveti konferencia a német kormány ezirányu válaszát november 10-ig kéri. A Le Journal berlini értesülése szerint a nagyköveti konferencia jegyzéke kategorikusan bejelenti Stresemann kancellárnak. hogy az antant haladéktalanul megun100 cseti-szl. Koronáért fizettek ma, november 7-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsbeír 207500.— osztrák koronát Berlinbeo 1835400000000.— német márkát lliiiiiiíiifíüiiíi elölt Néiieí@r§MgB*an A nacionalisták javaslata — A müncheni érsek a föderalizmusért Amerika nem vesz részt a szakértői konferencián?
