Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-08 / 253. (406.) szám

Csütörtök, november 8. A költségvetési bizottság általános vitája Minden oldalról éles kritika — Franké az áralakulásról 2 tani szándékszik a némát fegyverkezés ellen­őrzését a birodalom egész területén, így Ba­jorországban is. A jegyzék említést tesz ama kényszerintézkedésekről is, melyeket az an­tant meg fog tenni, ha a német kormány a jegyzék követeléseinek nem tesz eleget. A birodalmi gyűlés jobboldali köreiben az a vé­lemény uralkodik, hogy a birodalmi kormány el fogja utasítani a jegyzék követeléseit A keresztényszocialista kongresszus visszhangja <» Prága, november 7. A Vetikov szerint a keresztényszocialis­ta kongresszus „leleplezi azt a cinikus örö­möt, amelyet a párt a megyei választások al­kalmával elért ellenzéki eredmények miatt érez“. A párt célja a lap szerint az, hogy ..visszaszerezze a magyarok eiöuralmát $ z lo v ens zk ób an ". A Venkov azután nekiront Lelieynek és szemérmetlennek mondja be­szédét. (Úgy látszik a miniszterelnök lapjai versenyeznek egymással, hogy melyiknek hangja durvább.) A Gesko Slovenska Repub- lik.-a ellenben úgy véli, hogy Petrasek és Dobránszky radikálisabban beszéltek, mint Leífey. A félhivatalos Prager Presse sze­rint a magyar politikusoknak az a törekvése, hogy eífelejitessék a szlovák néppel az „év­százados elnyomást'4, nem fog eredményre j vezetni. A magyar kisgazdapárt két impozáns népgyülése Komárom, november 7. (Saját tudósitónktól.) A magyar kisgaz­dapárt november 4-én Fiissy Kálmán nem­zetgyűlési képviselő és Lukovics Ferenc központi igazgató részvételével impozáns népgyülést tartott Egyházkarcsán és Böősön. A vendégeket a dunaszerdahelyi áru csarnok­ban nagy lovas bandérium, valamint Bartal Iván körzeti elnök és Méhes Rudolf körzeti titkár fogadták. Egyházkarcsán délelőtt ti­zenegy órakor kezdődött a gyűlés, amelyen Füssy Kálmánnak, Lukovics Ferencnek és Méhes Rudolfnak, az igaz szeretetnek és ra­gaszkodásnak jeléül, megszámlálhatatlan vi­rágcsokorral kedveskedtek a karcsaszéü magyar lányok. Mintegy 1800 lelket számlá­ló közönség előtt nyitotta meg Méhes Rudolf az egyházkarcsai dyülést és fölkérte Füssy Kálmánt beszámolójának elmondására. Füssy vázolta politikai működését s kérte a ma­gyarság további támogatását. A szónokot a közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig és biztosította tántoríthatatlan ra­gaszkodásukról. Délután 3 órakor Böősön mintegy 2500 jelenlevő előtt volt népgyülés. A szónokokat lebilincselő szeretettel fogad­ták és biztosították őket támogatásukról a jövő küzdelemben. mmmammamammmmammmmmakmmmmmmmmmmam Tárcarovatunk: Péntek: Lázár István: Jégvirág III. Szombat: Zsoldos László: őszutó. Vasárnap: Nyáry Andor: Az aranyostoilu tyuk. ölvedl László: Sorsom, Könnyű búcsú Láttalak a nyitott ablakon át Én szép szerelmem; Láttalak a rózsák között A kicsiny kertben. Testedet rózsaillat mosta Fehér virágom; Alakod árnyékba veszett... Minden fűszálon. Az élnek sötét lepkéi ültek. Hallgatva ültek. Megborzongtam. A rózsák fojtó Illata szállt. De mire hozzám elért, eloszlott, Én szép szerelmem. Egy virágágyra Nap sütött A kicsiny kertben. S megláttam a nyitott ablakon át, Halvány kedvesem, Megláttam sugarai táncát... S dúsan, szélesen. Tüzes aranyfolyót láttam omlani Egy üveggömbre, Mely lécen állt ott, A lényben maga. S árnyékod hullt a többiekre. S lelkem mint megriadt madár ■ Ijedten szállt a Nap után S otthagytalak örökre. Dutkó Zoltán. Prága, november 7. A képviselőház költségvetési bizottságá­nak mai ülésén folytatták a költségvetési ja­vaslat általános vitáját. Az első szónok Bitbnik (kommunista): A költségve­tési-javaslatot későn terjesztették be. A költ­ségvetés apasztása csak látszólagos és a ko­rona javulásának következménye. A költség- vetésben igen sok mproduktiv tétel szerepe], A nemzetvédelmi minisztériumra és az álla­mi adósságok törlesztésére előirányzott ösz- szegek igen nagyok. A kormány el akarja halasztani a szociális biztosításról szóló ja­vaslat tárgyalását, mert a költségvetésben erre a célra csuk 9 millió korona szerepel. Remes (cseh szociáldemokrata): Kifo­gásolja, hogy a költségvetésben nincsenek föltűntetve az állami üzemek bevételei és ki­adásai. Windirscfi (német agrárius): Tilta­kozik a javaslat elkésett benyújtása ellen. Megtakarításokat főképpen a hadügyi kiadá­sok leszállításával keli elérni. Kívánja, hogy kevesebb, de jobban fizetett és jobban kép­zett tisztviselője legyen az államnak. A mos­tani adórendszer teljesen tarthatatlan. Tilta­kozik az ellen, hogy a kormány a nemzetisé­gi és kulturális téren akarjon megtakarításo­kat elérni. Benda (cseh szociáldemokrata): Kifo­gásolja, hogy a nagy megyék céljaira a költ­ségvetésbe semmiféle tételt nem vettek föl, noha a nagy megyéknek óriási kiadásaik lesz­nek. A szlovenszkói iskolaügyet meglehető­sen elhanyagoltnak találja, aminek oka az, hogy a pozsonyi tanügyi referátusnak nincs elég szakképzett számvevője. Horák (haladó szocialista): Tiltakozik a kisiparosok és kereskedők nagy adója el­len, amelyek elveszik az iparosok és keres­kedők kedvét a munkától. B-úrival (nemzeti szocialista): Beis­meri. hogy a kormány eddigi szlovenszkói politikája hibás volt, részletekbe azonban nem bocsátkozik. Kifogásolja, hogy a vasut- ügyi minisztérium évente 240 millió koronát költ kamatokra. Véleménye szerint a kato­likus papság részére tulnagy fizetést állapí­tottak meg. Bobok (szlovák néppárti): Pártja tuda­tában van annaík, hogy Cseh-Szlovákiát el­lenségek veszik körül és hogy ezért erő-s hadseregre van szüksége. Elkeserítenek tart­ja azonban, hogy a hadsereget nem a szlovák nép kívánságainak megfeOeíö szellem tölti el. A szlovákoknak vasutügyi sérelmeiről be­szélt, majd kijelentette, hogy pártja a költ­ségvetés ellen fog szavazni, miért Szloven- szkón olyan szeriem uralkodik, mélynek ma­holnap nagyon veszélyes következménye5 lehetnek. Jégvirág (Pályanyertes novella.) — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Lázár István IV. A kocsis a lógós-lovat kifogta a :i bói. — Mi’ csinálsz? Hullott a lió vad férgéteggek — Itt hagyom . . . — Hová méssz? — kérdezte megdöb­benve. — Mondom, hogy itt hagyom . . . S fölült a didergő lóra. — Állj meg! Ment. — A lovam! Az én lovam! — Maga is elvette a másét . . . Nekifordult az erdőnek. — Állj meg . . . ne hagyj itt . . . — Nem akarok elpusztulni! — Ne hagyj itt! A kocsis keserűen kacagott. — Miért ne? Ki maga nekem? A hóhé­rom! Mi jót tett velem? — Itt veszek! — Vesszen! — Gazember! — Maga! — kiáltotta vissza és eltűnt a fák között. Még a kocsis is, aki legközelebb van hozzá, még az is elhagyja! — János! Leroskadt a szánba. János lova valahon­nan visszanyeritett és szomorúan felelt rá a másik kettő. Vagy a hó . . . vagy a farka­sok . . . Hörgőit a rengeteg. A vihar ereje percről-percre nőtt! — Éli Uram s ón Istenem . . . Úgy érezte, hogy gémberedmi kezd min­den tagja, csak a szive ver, csak a szive D i e 11 (német szociáldemokrata) beszé­de után Neme.c (cseh szociáldemokrata) múltkori nyilatkozatához, amelyben tiltako­zott a költségvetés elkésett beuyujása ellen, hozzáfűzi, hogy ez nem loy&litás a koalíció­vá' szemben, mert pártja a szabad kritika jogát nem adta fel. Sürgeti a mliűia beveze­tését. Tarthat,atlam, hogy a közlegénységre csak 65, a tisztekre pedig 360 millió koronát költenék évente. Meg kell szabadulni az orosz emigránsok segélyezésére fordított kiadások­tól. Az ülés még tart. Franké élelmezési expozéja A közélelmezési bizottság ülésén fölszó­lalt Franké közélelmezésügyi miniszter, aki előadta, hogy a békebeli árakhoz viszo­nyítva 1922 januárjában az árak átlagban 41 százalékkal emelkedtek. A korona stabilizá-' Iódása miatt az árak állandósultak. Mint­hogy a világpiacon az élelmiszerárak szilár­dultak, ez reánk sem maradt hatástalanul. A németországi vasúti díjszabásnak megdrágu­lása következtében amerikai búzát ismét nem tudunk kellő mennyiségben importálni. Ebben az esztendőben mégis 2500 vagonnal több búzát hoztak be, mint tavaly. A kor­mány azért kontingentálja a behozatalt, hogy a kompenzációs szerződéseknél a maga részére előnyöket tudjon biztositani. A kor­mánynak az a terve, hogy 500 vagon romá­niai hús behozatalával enyhítse a drágasá­got, nem vezetett célhoz, mert az importő­rök a húst napi áron adták el. A miniszté­rium az állam által segélyezett szövetkeze­teknek szeretné átadni a husgazdálkodást. A burgonya ára a rossz termés miatt drágulni fog. A cukor ára csökkenni fog, mert a cu­korrépatermés jobb volt, mint tavaly. A sör­gyárosok és vendéglősök megállapodását a sörárakról a vendéglősök nem tartották be és igy a sör csak jelentéktelenül olcsóbbo­dott. Az uzsorahivatalok munkája júliusban és augusztusban megszaporodott. A cukor-, bőr-, zsir- és az olajközpont likvidálása ez év végére, az állami gabonahivatalé pedig a jövő év februárjára várható. A szociális biztosítás A szociálpolitikai bizottság tiz perces ülésén Bros'Ük nemzeti szocialista azt kérdez­te, hogy miikor fognak hozzá a szociális biz­tosítási javaslat tárgyalásához. A ni miszté­rium képviselője küjeltentette, hotgy a javaslat rövidesen elkészül és a nemzetgyűlés elé kerül. Több az öngyilkosság a hadseregben A nemzetvédelmi bizottság ülésén a ka­tonai e lefogtatok dijáról szóló törvényjavas­latot vitatták meg, majd Udrzal miniszter ki­meleg, mely húsz éve nem tudott főim elé­gedni. A szélvész harsányan kiabált, mint a generális, mikor rohamra vezényli a sereg zömét. A hegyoldal megdördült az orkán alatt. Az élen álló fa recsegve vágódott a földre. Eélmázsás hódarabok zuhogtak a szánra; a szán oldala úgy dongott, mint a koporsófödél . . . — Uram-Isten! Fölvette az ostort s verni kezdte a lova­kat. Hiába! elvesz! A hó eltemeti ... a far­kasok megeszik . . . Vermet ásott Elekes Istvánnak s most őt nyeli el a halálverem. A vihar danája fölfelé hágott. A szelek lé tárnája sebes edett. Sátán és az Ur angyala perlekedett a förgetegben Molnár Gergely élete fölött . . . Arra riadt föl, hogy a szán közelében megroppan a hó. A farkasok . . . eljöttek, hogy megegyék a társukat. Riadtan nézett a mozgó alakra. János volt a lóval . . . Árva szót sem szóit, csak befogta a ló­góst és rángatni kezdte a rúd végét: — Gyi! Molnár Gergely nem tudott szólni. Úgy érezte, mintha az ajka üvegből lett volna. — Gyi-i-i! A lovak nekirugaszkodtak. Nem lehet. —- Szálljon ie, segítsen! Nem tudott lesz állni. A kocsis odament és az arcába nézett. — Mi baja? A vállát vonogáttá. A kocsis a gyeplő­höz kapott: — Gyi!! Suhogott az ostor. A lovak felnyögtek s a szán orrát valahogy kiszakították a iég- bilinosből. — Hajrá! Térdig törtetett János a hóban. A szán meg-megakadt, aztán tovább ... S egy­szerre csak gyönge-piros sugár esett Molnár jelentette, hogy a hadseregben alig valami ivei több aiz öngyilkosság, mint az osztrák-ma­gyar hadseregben. A Coaradi-pör főtárgyalása Lausanne, november 7. A Gonr.adi-pÖT rötárgyalásának tegnapi első. napján Comradi és Polunin vádlottakat hallgatták ki, kik megrendítő színekkel ecse­telték az orosz szovjetrezsim borzalmait. A tanúkihallgatások alkalmával Dosztoválcv tábornok a fehér hadseregek kegyetlen Ságéi­ról számiolt bej míg Sidney Grefs amerikai őrnagy vallomásában a cseh-s.zIováík légiók­ról emlékezett meg s kijelentette, hogy az ott tapasztalt fehér terror sokkalta borzalma­sabb volt mindem vörös terrornál. Moníaudon lausanne! orvos, tanú, Szemenov tábornok rém'tét téltől beszélt. Rappaport párisi újság­író, a francia kommunista párt egyik vezető tagja kijelentette, hogy a bolsevista vezérek ma már teljes biztonságban beszélhetnek a ■ népgyülóseken. Muralt-Jean ügyvéd elmond­ta, hogy Comradi nagy munkásbarát volt A kommunisták 1918 szeptemberében nagybáty­ját éjnek idején elhurcolták <a lakásából és meggyilkolták. Az egykor tekintélyes család tagjai ma a szélrózsa minden irányában szét­szórva el. Oroszországban sok svájci em­bert a szeme előtt lőttek agyon, másokat fél­ből íra kin óztak. A kivégzésekt kínaiak és vö­rös katonák éjnek idején hajtották végre gép­fegyverekkel Comradi sohasem foglalkozott politikává!. Conradi Edit, a vádlott uuokahu- ga elmondta, miként hurcolták el atyját a kommunisták s miiként rabolták kí lakásukat.' Po’ünin védőjének kérdésére a tanú elbeszéli, hogy az éhínség mint tizedelte meg Szent­pétervárt lakosságát. Muráit kije'ént', hogy a kommunisták nem fűtötték a börtönöket, ami az oroszországi félben egyértelmű a leg- kegyetlenebb kinzássiail A tárgyalás folyik. Benes külön fölvilágositásoVat adott a német szociáldemokratáknak. Benes kül­ügyminiszter tegnap délután a német szoc'ál- demoknata párt kiküldötteit fogadta és né­hány adattal kiegészítette expozéját. A ré­met szociáldemokraták több kérdést intéztek a külügyminiszterhez, főképpen a németor­szági helyzetről. Okos szavak. A Tribuna. amely már több ;zben adta tanujeléí arnak. hogy va’a- mivel mérsékeltebb, nrnt a többi cseh lap, mai vezércikkében a külügyi vitával foglal­kozik és megáílap’tiá hogy a parlament n°m érti meg Benest (?). Azután élesen elitéli és a politikai éleslátás teljes bányának minősíti egyes képviselőknek azt a nyilatkozatát, ho^y ..a magyarok és a németek a csehek ősi el­lenségei". A lap meggyőződése szerűt ugyanezek az urak Benestől legalább is d'p- lomáciai demarsot követelnének ha a ma­gyar nemzetgyűlésen valaki azt találná mon­dani. hogy a magyaroknak ősi ellenségei a csehek. Gergely réveteg szemébe! Olyan volt, mint valami távoli kicsi csillag a Te jutom Mécs! Mit a nyomorgó világ sok-sok ezer eszten­deje éget az Éjszakának . . . V. A lovak keresztülvágtuk az irtáson. A ló is érzi az élet sugarát. A fény nagyobbo­dott s barna tömegével egyszerre csak előt­tük ált az erdei kunyhó. A vihar hörgőtt. Az uzsorás hörög úgy, mikor kezéből kifut az áldozat.. A szán meg­állt. János átkapaszkodott a fenyősöveny- kerten s megzörgette a kunyhó ajtaját. — Ki az? — Eltévedt emberek . . . Az ajtó kinyílt. Világosság vetődött az éjszakába. A fénysugarak reszketve hempe­regtek a hó tetején. — Szállást kérünk . . . — Horniét jöttök? — Zettal akarói. — Istené a szállás! A kapurés vízszintes deszkáit kihúzta, azzal lement Jánossal a szárihoz. Köszönni sem lehetett, a vihar dühe akkorára nőtt! Lesegitették Molnár Gergelyt a szánról. A szénégető a kunyhóba vezette.-— Üljön le. A lovakat a pajtába vezet­jük . . . Kisietett. A szénégetöné alacsony bükk- faszéket tolt a boglyakeunence mellé. Leült Molnár Gergely úgy bundástul. Az egyik gyermek fölriadt az ágyon. Az asszony ölbe vette és altatga'tta. — Dicsértessék ... — köszönt, be János. — Most és mindörökké. — No ülj le, eosém! A kocsis a ..góc" alá kuporodott. — Nehéz idő mii! — mondta a szén­égető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom