Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-04 / 250. (403.) szám

IÜMIÍF1 £s Plíií SZEI * (November tizenegyedikén kezdődik az er­délyi irodalmi OHmpiász.) Nagyváradról jelentik: Nagyvárad irói és színészei november tizenegye­dikén kezdik meg az irodalmi Olimpiászt a ko­lozsvári színház színpadán. A következő vasár­napokon Arad, Marosvásárhely, Temesvár irói jönnek Kolozsvárra. Majd pedig Nagyváradra, Aradra, Marosvásárhelyre, Temesvárra fognak lerándiüni Erdély irói és művészei. Nagyvárad már teljesen elkészült programjával, melyet Ko­lozsváron Parlaghi Lajos, a nagyváradi színház igazgatója iog konferánsszal bevezetni. A mű­soron levő novellákon és verseken kívül négy eredeti egyíelvonásos szerepel. Ezek Tabéry Gé­za: ,.Kolozsvári bál“, melyet a kitűnő iró hasonló eimii regényvázlatából dramatizált; Pálffyné Gu- lácsy Irén: „Kobra11, Szegedi László: „Inkább a börtön11, Marót Sándor: „Egérfogó11. Költemé­nyekkel Biró György, Ruth Klári, Korda Béla és Kondor László szerepelnek. A nagyváradiak­kal együtt lép a kolozsvári közönség elé Bartalis János, a Kosályon élő jeles poéta is. Az aradi irók műsorát állítja össze a Kölcsey-egyesület és Nagy Dániel. A marosvásárhelyiek is erősen dol­goznak s Temesvár java írói is résztvesznek az Olimpiászon. SZÍNHÁZ és 11ME Lila ákác (Szép Ernő szerelmes históriájának bemutatója a budapesti Renaissance-Szinházban.) Második Liliom. Csakhogy nem férfi, hanem női alakban. A régi, a háboruelötti, a kedves, ro­mantikus, ifjú nagyváros éjjeli életéből, a mulató­ból kerül elő a lovasrendőr leánya, táncosnő, aki­nek ajkát még nem érintette férficsók. Áltaában naivnak, drámaiatlannak, limonádé- szerűnek és erkölcstelennek is mondhatnék ezt a darabot. Istenem, dehát bün-e a naivság, amely a nagyváros bűnös forgatagában, romlott félvilá­gában is megtartja jóságos érintetlenségét, dehát kivánunk-e drámát, ha a szerző maga nem azzal a szándékkal irta, hogy merev formák és dogmák szerint szigorú drámát kreáljon, vagy rosszabb-e a. üsotn, halk muzsikás szerelem romantikája az absziaíes romlásnál, avagy erkölcstelen-e az a szerző, aki a mocsárban, a szemétdombon is meg­találja az örök emberi értéket és az a darab, amely azt példázza, hogy nem a konvenció az erkölcs, nem a tisztességes asszony az erkölcsös, aki a férjét minduntalan, közös megegyezés alap­ján megcsalja, a mulatót végiglorgnonozza, izlés- telenkedő és a hitet, a szerelmet, a tavaszt ki­neveti, mert csak az érzéki tornát keresi, hanem sokkal többet ér a jószivü kis midinette, avagy az elveszett, sorsába kényszeritett kis leány, aki mer és tud szivet adni, még ott is, ahová a sors mostohasága folytán került? Nem adhatunk igazat a fölényes erkölcsbi- ráknak, ezúttal a szerzőnek kell igazat adnunk. Az öt képben megírt darabon átvonul a nosz­talgia, a régi, kedves és jóságos békeidők után, szív csillog benne, poézis szövi át arany szálaival és sok apró, értékes ötlet. Határozottan költői munka, amelyet ha vé­gigélveztünk, minden elfogultságtól mentesen úgy érezzük, hogy valamit kaptunk és nem hiába ül­tünk a piros bársonyszékben. Csacsinszky Pali szerelmes Bizonyosné őnagyságába. Kitűnik, hogy ez a nagyságos asz- szony egy romlott és értéktelen nő. Bánatában megvigasztalja a kis Tóth Manci, a Casino fiatal táncosnője. És ez a nő, akit eleinte megvetett, első szerelmét érzi iránta, egyszerűen, szépen, nagylelkűen ajándékozza, pazarolja el minden me­legségét, mig egyszer eltűnik, kimegjr messze Oroszországba artistanőnek. Ez a rövid mese, mely azonban tele van ag­gatva ötlettel, átkisérve kedves, melankolikus hangulattól és enyhe iróniával leöntve. Csacsinszky Pali szerepét Törzs Jenő adta. Kissé kevesebbet szavalt és aránylag jobb volt a szokottnál, a Ií. Lajosi maszk mégis itt-ott át­ütött a pesti bankfiu képén. ilosvay Rózsi mint Tóth Manci kitűnő volt. Élethü, kedves, természetes, szellemes és bájosan együgyű, melegszívű és huncut. Mintha csak reá szabták volna a szerepet. Jó volt még Harsány!, a férj, Várnay, a bo­hém artistaügynök szerepében. Molnár Valéria egy másik jólelkü táncosnőt alakított sikerrel. Láttunk szeparét, zserbót, ligetet, zöldet, hal­lottunk cigányzenét és elvonult előttünk a béke­világ kotilonnal, vurstlival, pezsgővel, virággal, mint egy álom. Kedves, szomorkás álom volt. És jobban hatott, mint a könyvben, erősebb, markán­sabb, vonzóbb volt, uj volt és régi mégis, vala­honnan a vízözön előtti időkből előcsengö régi muzsikaszó. Hála ezért szerzőnek, színháznak. A közön­ség bizonyára nem lesz hálátlan. Farkass Jenő dr. {*) Két bemutató Kassán. Kassai tudósítónk jelenti: Szerdán mutatta be a kassai színtársulat Maurice Hennequin és Pierre Wcbcr „Elefánt" ci- mü bohózatát. Az „Elefánt", a mindenre kapható és mindenbe beugró pali, hálás alakja a vigjáték- g,városoknak. A megcsalt asszony-szerető bonyo­dalmas utón való megtérése szintén nem újkeletű, ennek ellenére a darab elég erősnek bizonyult a kabarém üsorra éhező publikum megnyerésére. Vasárnap, november 4 Justh Gyula boszorkánjms ügyességgel kreálta a címszerepet. Balázs Mária kedves jelenség. Orso­lya Böske ezúttal ismét szépen — de igen gyor­san beszélt. Farkas Pali a felszarvazott férjek mintaképe a színpadon. — Csütörtökön Farkas Imre „Rózsika lelkem" bemutatóját láttuk. Ezút­tal a pesti jaszromantikával próbálkozott meg Farkas Imre egy nagyon szegényes meséjü ope­rettben. Egy városligeti jaszleány (Rózsi) ka­landja a Balambéri grófoknál és szerencsés meg­térése a vurstliba. Ennyi az egész. A muzsika, egy-két hangulatos daltól eltekintve, üres fox- trott és onstep-keverék. Németh Irén (Rózsi) nagyszerűen győzte hanggal, tánccal és tempera­mentummal. Latabár kitűnő partnere volt. Farkas és Szigethy jaszalakitásai elsőranguak. Dobokai Ilonka, Teleki, Iván, H. Körösi Valér, ifj. Földes és Thuróczy a többi szerepekben arattak sikert. A zenekart id. Mihályi karnagy vezényelte, (b.) (♦) Péchy Erzsi Délanierikába megy. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Péchy Erzsi Becs­ből levelet küldött a Fővárosi Operettszinháztiak, amelyben azt kérte, hogy adjanak neki hat havi szabadságot, mert Délamerikába hívják vendég­szerepelni. A színház igazgatósága az engedélyt megadta. (*) A Renaissance-Szinház újdonságai. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: „Első hajnal", ez a cime Csergő Hugó társadalmi színmüvének, amelynek eredetileg a Magyar Színházban kel­lett volna szinrekerülnie. Törzs Jenő távozása a Magyar Színháztól azonban megnehezítette a da­rab előadását és igy a szerző elvitte darabját a Renaissance-Szinházhoz, melynek a „Lila akácot" követő újdonsága lesz a két főszerepben Törzs Jenövei és Simonyi Máriával. — A Renaissance- Szinház megszerezte Eíreimov „A szerelem fan­tazmagóriái" cimü háromfelvonásosát is. Az orosz iró eddig érdekes egyfelvonásosaival lett világ­hírű, amelyek saját színházában, az úgynevezett „Görbe tükör"-ben kerültek előadásra. Különösen „A lélek kulisszái" cimü egyfelvonásosa aratott nagy sikert, amely érdekes tárgyával (a darab ugyanis az emberi test belsejében játszódik) vi­lághírűvé tette Efreimovot. (+) Becs operettujdonságai. Bécsi szerkesztő­ségünk jelenti: Ebben az évben a következő operettujdonságok kerülnek bemutatásra a bécsi színházakban. Strauss Oszkár „Kleopátra gyön­gyei" Massary Fricivel a címszerepben és Pallen- berg Miksa fellépésével (Theater an dér Wien november 16-án). A Carltheaterben november 30-án Granic’nstádten „Szerencse az asszonyok­nál" cimü operettjét mutatják be Werbezirk Gi­zellával a címszerepben. Ugyanebben a darabban lép fel Illing Louis is, a prágai német színház volt énekes bonvivantja. A Wiener Stadttheater- ben: Gilbert Jean „Biborruhás hölgyét" készítik elő. A Wiener Kammerspiele-ben Benatzky Ralph dr. „Adieu Mimi" cimü operettjét Selim Josmá- val a címszerepben. A Neue Wiener Bühne leg­közelebbi operettujdonsága a „Fi-Fi" Freund Grete-vel; és. a Wiener Bürgertheater is készít elő egy Lehár-operettet karácsonyra. (*) Le akarták bontani az újpesti színházat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Újpestnek, a százezer lakosú munkásvárosnak egyetlen szín­háza van. A színház épülete magántelken épült s most a telek tulajdonosa, Körösi Albert műépí­tész azon a címen, hogy a területre szüksége van, felszólította a színház igazgatóját, hogy bontássá le az épületet záros határidőn belül. A színigazgató Újpest városi tanácsához fordult se­gítségért, a tanács azonban tehetetlen, miután kulturális célokra csak Budapesten sajátítható ki terület. Az újpesti közönség a városi vezetőség segítségével most barátságos utón keres meg­egyezést a telek tulajdonosával. (♦) Szabóky Zslgmond Ralael. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az idei színházi szezon kiemelkedő eseménye a Vígszínház első magyar újdonsága lesz: Szomory Dezső uj szinmiive: Szabóky Zsigmond Rafael. A Glória szerzője csak a napokban fejezte be uj müvét, mely a Vígszín­házát nagy művészi feladat elé állítja. Hat nagy női szereplője van a darabnak, ezek közül né­gyet Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Gaal Franciska és Gyöngyössy Teréz játszanak, két női szereplőre ezideig még nincs megállapodás. E szerepek betöltésénél a tervek szerint szó le­hetne Fedák Sáriról, Márkus Emíliáról és Med- gyaszay Vilmáról, ha e művésznők bármelyike is játszhatna a Vígszínházban. A címszerepet, egy bankvezért Fenyvessy Emil fogja kreálni. (♦) Miért nem utazhatott el Petráss Sári szlo- venszkói turnéjára? Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: Petráss Sári kéthetes művészi körutat tervezett Szlovenszkóra Érsekújvártól Pozsonyig. El akarta játszani kisebb együttesé­vel Zerkowitz „Varsói menyasszony" cimü ope­rettjét. A Petráss-müvészegyüttesnck ma kellett volna elindulnia, mert ma estére volt hirdetve az első előadása Érsekujvárott. A budapesti cseh­szlovák követség utlevélosztálya azonban megle­petésszerűen megtagadta a vízumot Petrásstól, állítólag azért, mert a művésznő ismételten „szlo­vák propagandát csinált népszerű szlovák népda­lok éneklésével." (+) Rövid magyar színházi hírek. Fenyvesi Emil, a Vígszínház művésze, egy berlini filmgyár meghívására Ferenc József alakját fogja megsze­mélyesíteni „A mayerlingi tragédia" cimü film­ben. Szereptársai egy osztrák főhercegnő és egy osztrák herceg lesznek. — Budapesten a Színházi Élet közlése szerint még ebben a hónapban egy teljes néger operett-társulat fog vendégszerepelni. Hogy melyik színházban, az még titok. — A pé­csi színházban Kürthy György és Asszonyi László igazgatók vezetése alatt a vidéki nívót messze meghaladó megnyitó előadással megkezd­ték a szezont. A megnyitó előadáson Kiebelsber- ger I<unó kultuszminiszter is megjelent. — Szek- szárdon Kmetty Károly színigazgató kezdte meg szezonját. A kassai magyar színház miisora: Vasárnap délután: Levendula. Vasárnap este: Bajadér. Áz ungvári magyar színház műsora: Vasárnap: Diadalmas asszony. A prágai német színház műsora: Vasárnap délután: Traviata. Vasárnap este: Mádi. Hétfő: Manón Lescaut. Hétfő: Manón Lescaut. Kedd: Filharmonikus hangverseny. Szerda: Mádi. Csütörtök: A denevér. Péntek: A merész úszó. Szombat: Faust. (Margarethe), Bohnen Mi­hály vendégjátéka. Vasárnap délelőtt: Az orvostanhallgatók ma­tinéja. Vasárnap délután: Katja, a táncosnő. Vasárnap este: Az ördög. Hétfőn: A nürnbergi mesterdalnokok. (Bohnen vendégjátéka.) KÖZGAZDASÁG Ruszinszkó szőlőtermelése Beregszász, november 3. (Saját tudósitónktól.) A szőlő s a bor Ruszrnszkónak tudvalévőén egyik legfonto­sabb jövedelmi forrása. Ezidén is gyönyö­rűen indult a szőlő s nagy reményekkel tel­tek el a gazdák. De a virágzás ideién hirtelen jött esők hátráltatták a termékenyülést. Egyes fajok, igy ia dhiasseías-fajtáík és a piros bakator le is rúgtak. („Lerugás“ alatt azt ér­tik, amikor a virágok nem tudnak bogyókká fejlődni.) Ahol kifejlődtek is, tökéletlenül tör­tént a fejlődés. Sok lett a „madárkás“, vagy „gazdabiztató. (Madárkás, vagy gazdabizta­tónak azt nevezik, amikor apró szemek je­lennek meg tömegesen a fürtön. De nem fej­lődnek ki.) Egész nyáron nem volt kiadós eső, mely a gyökereket alaposan átjárta volna. Ez volt az oka, hogy a szőlő vastag, kemény kérgü volt s nem elég leves. Emiatt gyönge a ter­més, amely a tavalyinak körülbelül a felét teszi. Egyedül Beregszászon és közvetetlen környékén: a benei, muzsalyi és kászonyi hegyeken, ahol négyezer hold beültetett szőlő van, kis termés idején is 60—80.000 hektoliter bor van, jó termés idején százon is fölül jár. De ha mennyiség dolgában még kö­zepesnek is alig mondható a termés, minősége annál többet érő. Áz átlagmust 20—21 klosterneuburgi. A tájborok rizling, furmint, muskotály 23—24 fokig is fölemelkedtek. Ebből 13—14 mali­gán fokos bor lesz, amely erős bornak mond­ható. Újabban kezdenek már a gazdák na­gyobb gondot fordítani a fajborok szüretelé­sére is. Ez azonban csak ott lehetséges, ahol táblák szerint történik a termelés és a szü­retelés is. A borértékesítésbe eddig erősen bele­szólt a közvetítő kereskedelem. A gazdáknak már régi vágya, hogy a közvetítő kereske­delmet kiküszöböljék. A termelő és nagyke­reskedő közvetetlen kapcsolatát most sikerül megvalósítani: a borszövetkezet utján. Ez Beregszász központtal és több fiókkal máris szépen dolgozik. Ebbe kapcsolódik a Sze- rednye—munkácsi szövetkezet is. A bereg­szászi központ tekintélyes mennyiségű bort vásárolt össze: Beregszászon 1800, Nagy- szöllősön 700, Mezőkászonyban 800, Mu- zsalyban 200 hektolitert. De tekintélyesebb az a mennyiség, amely nincs a szövetkezet Basch Tivadar ntóda órás és ékszerész Prága, JmdriSska 6. szám 1038 pincéjében, hanem csak nyilvántartásban van ugyanott. Ez uj alakulás nagy szociális és gazda­sági jelentőségén kívül jó hatással lesz az intenzivebb termelésre és a pincegazdaságra is. A szövetkezet pincéjében lévő borok keze­lése mintaszerűbb lesz, mint a legtöbb gaz­dáé. Ez annál inkább remélhető, mert a szö­vetkezeti pincében túlnyomóan a kisgazdák borát helyezik el, mint akiknek legkevésbbé van meg a szükséges berendezésük a borok rendes kezeléséhez. Ki kell itt emelnünk a kormány jóindulatú segítségét, amely kétségtelenül elősegítette a szövetkezet létesülését. A beígért millió he­lyett csak 300.000 koronát adott ugyan s azt is erős megszorításokkal. Nem engedte pél­dául az adott összeget a borok lombardiro- zására fordítani. Ami pedig lényeges hiba, mert a kistermelők borai alig kerülnek a szö­vetkezet pincéjébe, mielőtt egy kis előleget kapnának. A bankoknál a szövetkezet né­hány tagja saját zsírójára fölvett 500.000 ko­ronát s ebből folyósították a kistermelők elő­legeit. Az állam kikötötte, hogy a szubvenció csak pincebérekre és invesztálásra fordít­ható (kádak, prés, morzsoló, szivattyú, cső, hordó stb.). A borárak még nem alakultak ki. De már történtek eladások. A beregszászi szövetke­zet eladott körülbelül 1000 hektoliter átlag­bort 2 korona 90 fillérért. De történtek már eladások 3 korona 80 fillérért is. A fajborokat Beregszászon 4 koronáért, Nagyszöllősön 4 korona 25 fillérért adták el. A legnagyobb cé­gek még tartózkodnak a vételtől. így a prá­gai Tauber testvérek és a bécsi Metzger cé­gek még nem vásárolták meg egész szükség­letüket. Érthetetlen azonban ez a magatartá­suk, mert az idei termés, mint jeleztük, lénye­gesen kevesebb a tavalyinál: Beregszász környékén 60—65%, Mezőkászonyban 70%, Nagyszöllősön 55—65%, Ungvár—Szerednye vidékén 50%, Munkács vidékén még ezen is alul marad. Tavalyi s előző évjáratú bor már alig van a pincékben. A magyar borok a vám miatt sem csinálhatnak nagy konkurenciát. Ezidén kedvezőbb a gazdák helyzete azért is, mert az idei termés jó minőségénél fogva könnyebben tartható s ha egy pár évig el­marad s megérik, palackozható lesz. Ezzel az ágával a bor értékesítésének eddig nem törődtek gazdáink. A szövetkezet szakszerű munkája révén gazdáink nagy reményekkel tekinthetnek a ruszinszkói szőlőkultura jövője elé. Olcsóbb anyagbeszerzést, intenzivebb művelést, faj­kiválasztást, kedvezőbb és szolidabb értéke­sítést, jobban kezelt borokat s a termelőnek minden tekintetben való megvédését remél­hetik tőle. — A Rimaszombati Takarékbank köz­gyűlése. Rimaszombati tudósi tónk jelenti: A Rimaszombati Takarélkbanik október 30-án tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen az igazgatósáig beszámolt arról, hogy az előbbi közgyűlés határozata érteimében a már meg­lévő szanálási tervezet mellett más kibonta­kozási lehetőségeket is keresett és előterjesz­tette a Pozsonyi I. Takarékbank reorganizá­lást javaslatát. Bejelentette az igazgatóság, hogy a régebbi szanálási javaslatot visszavon­ták s igy most csak a Pozsonyi I. Takarék- banik előnyösebb javaslata jut tárgyalás alá. Á Rimaszombati Takarékbank kényszer- egyezségének sikeres keresztülvitele után a szanáló Pozsonyi I. Takarékbank a 65 százalékos fizetési kvótát garan­tálja és ennek megtörténtével a 62 év óta fennálló Rimaszombati Takarékbank fizeté­seit azonnal fölveszi és rendes üzleti műkö­dését újból megkezdi A közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy a Pozsonyi T. Taka­rékbankkal a szerződést perfektuálja, — Olcsóbbodtak a papírárak. A „Die Wirtschaft" közlése szerint a vezető papír­gyárak a papírárakat csekély mértékben bár, de leszállították. A papírgyárak a következő árakat állapították meg a standardminősé­gekre nézve: famentes papír 7 korona (előbb 7.15). finom, kevés fatartalmú papirps 6.70 (6.75), fogalmazó papiros 3.95 (4.—), színes papiros 4.50 (4.55), nyomó papiros 3.35 (3.40), szatinirozott 3.70 (3.80). A hengernyomó pa­piros árait nem állapították meg. a‘gyárak általában 300 koronát követelnek kilogram- monkint az 50 grammos papírért. — FölsZiámol a Batik & Aerograph r.-t. A tegnap tartott közgyűlésen megállapította az említett társaság, hogy az 1922. évi vesz­teség 162.000 korona, amelyet részvénylcbé­\ .—\ Menyasszonyi kelengyék áruház? £ < \ ► í ^ J \ Saját készitményü finom férfi £ * \ és női fehérnemű, asztal- mí. £ * \ térítők és mindennemű lenáru £ * \ . ► 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ *fTYYYT1TYYYfYY¥VYYYYYnTrf¥lTVVYYYYYYY¥YTTfVTTtY1TTYTT'n,?TYT?YYfYT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom