Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-04 / 250. (403.) szám

Vasárnap, november 4. JP/úóAi­lyegzéssel fognak fedezni. A gyárhelyisége­ket és az üzletet egy magánkonzorcium veszi át. A részvénytársaság 1922 elején alakult 400.000 korona alaptőkével Smichovban és selyem- és textilipari félgyártmányok kiké­szítésével foglalkozott. — Uj bankfiók Rimaszombatban, A Rozsnyói Bank r.-t (azelőtt Rozsnyói Taka­rékpénztár és Zálogház r.-t.) a Szlovák Álta­lános Hitelbank affiüált intézete, Gömörme- gyének egyik legrégibb és legjobb hirü pénz­intézete Rimaszombaton rövidesen fiókot ál­lít fel. Kubinyi Emil, a Rozsnyói Bank r.-t. vezérgazgatója a napokban folytatott ebben az ügyben döntő fontosságú tárgyalásokat s mint értesülünk, a bók megszervezésével Dickmann Gyula dr.-t, ismert rimaszombati ügyvédet bízta meg. + A Nemzeti Hitelintézet tőkeemelése. Buda­pesti szerkeeztőségünk jelenti telefonon: A Nem­zeti Hitelintézet mai közgyűlése az intézet alap­tőkéjét hatszázmillió koronáról egymilllárd nyolc- százmillió koronára emelte. Az uj részvényeket ötezer koronás névérték mellett 1:2 arányban bo­csátják a régi részvényesek rendelkezésre. + A magyarországi fapiac helyzete. Bu­dapestről jelentik a Carpathiának: Magyar- országon a fapiac irányzata is lanyha. A he­tek óta tartó üzlettelenségnek okai: a pénz­hiány, spekuláció a faárak hanyatlására, a csekély rentabilitás és az üzletek nehézkes lebonyolítása, továbbá az a körülmény, hogy számos budapesti cég erősen angazsálva van a tőzsdén. Emiatt kénytelenek alacsony áron eladni. De mivel a termelési költségek úgy Szlovenszkón, mint Magyarországon emel­kedő irányzatot mutatnak és a vasúti tarifák is emelkedtek, nem számítanak a faárak to­vábbi csökkenésére. A puhafaüzlet forgalma erősen pang. Szlovenszkói eredetű épitőárut körülbelül 300 cseh korona, vagy 300.000 m. koronával ajánlanak köbméterenkint ab ma­gyar határ. Ugyanezért az erdélyi áruért köbméterenkint 1950—2150 leit, az erdélyi asztalos-anyagért 2400—2600 leit, ácsolt fáért 1300—1380, lécekért 2000—2150, sulyáruért 1500—1650 leit kémek. A keményfaárak a nagy üzlettelenség ellenére elég sokáig tar­tották magukat, de az úgynevezett gyönge kezek eladásai folytán valamennyi fanemnél, kivéve az exportminőségeket, árhanyatlást lehet észlelni. A gyárak teljesen tartózkodnak az uj vételektől, a kivitelt az exportdevizák beszolgáltatási kényszere teszi lehetetlenné. Hitelre sokkal könnyebben bonyolitják le az eladásokat bár a hitelezés a faszaiméban még nem honosodott meg újból. A kemény­fát földolgozó fűrészek gyöngén vannak fog­lalkoztatva, de bérmunkában is hiány van, aminek az is az oka., hogy a fűrész-munkabér (60—70.000 korona a gömbfa köbméteréért) rendkivül drága. Fölfiirészelésre alkalmas tölgy-, kőris- és jávorrönVfáért ezidőszerint 130—150 000 m. koronát fizetnek, bükkfáért 98—110.000 m. koronát, fehér bükkfáért 95— 120.000 m. koronát ab rakoóóállomás. A tűzi­fa üzlet szintén Ianvfo?. ámbár ezen a téren újabban némi javulás észlelhető. Az alacsony árak miatt a belföldi tűzifa termel ők tartóz­kodnak az ekdástol A belföldi száraz hasáb­fáért 850—000 000 m. koronát, vegyes fáért 780—8400QO koronát, dorongfáért 750— 780.000 koronát kérnek; román tűzifáért 610—640.000 leit. szlovenszkói áruért 1050 cseh koronát ab határ. Az import tűzifa 920— 940 000 magvar koronáért nagy mennyisé­gekben kapható, részben 30 napos váltóra is. A faszénüzlet sem akar javulni, a szükséglet csekély és a belföldi termelés is minimális. A magvar termelők árajánlatai 2.6—3 millió és 2.4—6 millió között váltakoznak príma é'S sectinda áruért vagononkint rakodóáltomás- róí. Az importárut körülbelül 3.2 millióval jegvzik príma szlovenszkói faszénért és 3.1 millióval román áruért. + Magyar vállalatok alaptőke-emelése. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A Gyapjumosó újabb alaptőkefelemelést készit elő. amelyet a vállalat tulajdonában levő ágytoll-gyár nagystilusu építkezése, valamint szövőgyárának továbbfejlesztése tesz szükségessé. Az alaptőkét nyolcvanmillió koronáról százhuszmillió koronára fogják felemelni és a részvényeket 2:1 arányban a régi részvényeseknek ajánlják fel. — A Honi Faipar alaptőkéjét 4 és félmillióról 14 és félmillió­ra emelte fel. Minden régi részvényre két újat adnak 5000 koronás árfolyamon. + Az Ernst-cég fizetésképtelensége. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Ernst- cég likvidátorai és a hitelezők között fölme­rült vitás ügyek eldöntését választott bíró­ságra akarják bízni, amely választott bíró­ságba egy tagot a hitelezők, egyet a tömeg delegál, mig a választott biróság elnöke egy kúriai biró lenne. A hitelezők között szerepel •többek között egy arisztokrata orvos és a filharmonikusok követelése körülbelül 45 millió korona. Ugyancsak a hitelezők között szerepel a Lipótvárosi Kaszinó krupiéja 15 millióval. + Mi okozta a budapesti besszt? A bu­dapesti tőzsde nagyarányú besszmozgalmá- nak okairól a Pesti Tőzsde megkérdezte Bu­dapest néhány számottevő bankvezérét, akiknek erre vonatkozó nyilatkozatát a kö­vetkezőkben foglaljuk össze: Az Angol- Magyar Bank egyik vezetője szerint a bessz oka a tulspekuláció, de a mostani bessz az ipar és kereskedelem néhány szakmájában érezhető gazdasági ellanyhulásnak is az oko­zata. Fónagy Aladár, a Mobilbank elnöke, a hosszantartó tőzsdei lanyhaságot a német- országi eseményekkel hozza összefüggésbe, mivel nem lehet közömbös az, ha Európa szivében polgárháború lehetősége fenyeget. A berlini helyzet visszahat a bécsi tőzsdére és ez magával rántja a budapesti piacot is, amely ma még jobban függ Becstől, mint valaha. A besszt azzal is magyarázza, hogy a belföldi magyar korona értéke a külföldön emelkedik. Végül hozzájárult a kiterjedt mé­retű eladásokhoz az is, hogy az október 31-én esedékes adófizetés igen nagy össze­geket vont el a piacról. A kontermin erősen kihasználta ezeket a besszmomentuimokat és ötven szervezett ember terrorizálja a szer­vezetlen részvénybirtokosok tömegét, amely nem tudta megakadályozni papírjainak a bel­ső érték alá való zuhanását. Hajdú Zoltán dr., az Angol-Osztrák Bank igazgatója, azzal magyarázza a besszt, hogy Bécsiből valóság­gal lavinaszerűen özönlöttek vissza a külföl­dön elhelyezett magyar papírok és a buda­pesti piac nem bizonyult ellentállóképesnek. De nézete szerint a helyzet javulni fog, mi­vel a bécsi tőzsdén máris jelentkezik a szi- lárduiás és a budapesti pénzpiac feszültsége is csökkenni fog. Kónyi Hugó, a Hazai Bank vezérigazgatója, szintén a kontermimi okolja a bessz előidézéséért, amelynek manőveré­ben erős bécsi kezek is segítettek. De véle­ménye szerint a kontermin és bécsi segítő­társaik lesznek azok, akik végül ráfizetnek a besszre. Urbanovich G. Zoltán dr., a Városi Bank vezérigazgatója, szintén a külföldi be­folyásra vezeti vissza a besszt. A külföld el­adásai azért érintették súlyosan a magyar piacot/ mivel éppen azok a nagyértékiü papí­rok kerültek vissza a budapesti piacra, ame­lyeknek elhelyezése annak idején súlyos fel­adatot rótt a magyar pénzintézetekre. A Pesti Tőzsde Végh Kálmánt, a tőzsde elnö­két is megkérdezte a besszről, aki azt mon­dotta, nogy az el lanyhulás a bécsi arbitrázs­értékek tömeges eladásával és a kontermin működésével függ össze, de nézete szerint a mai árfolyamok mellett a tőzsdén feltétlenül nagyarányú vásárlásoknak kellene megindul- niok és éppen ezért a mostani lanyhaság nem lehet tartós, + Fölfüggesztették a magyar gyapjú ki­viteli illetékét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Gazdasági körök kívánságára a pénz­ügyminiszter a mai nappal a kivitelre kerülő gyapjú kiviteli illetékét fölfüggesztette. + A magyar államvasutak talpíaszük- séglete. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar államvasutak 1.25 millió darab vasúti talpfára fognak nyilvános szállítási árlejtést hirdetni. A pályázatokban részt ve­hetnek belföldi és külföldi cégek. Az ajánla­tokat november 15-ig kell benyújtani a ma­gyar államvasutak igazgatóságához Buda­pesten. = Megalakult a romániai szeszszindlká- íus. Aradról jelentik: A hét elején tartotta .meg alakuló közgyűlését a Román Szeszér- tékesitő Részvénytársaság Aradon. Az ala­kuló gyűlésen Neuiman Károly báró aradi szeszgyáros elnökölt. Jelen voltak Nagyvá­radról Kálmán Oszkár és Kálmán Ernő, Ko­lozsvárról Wertlheimer, Temesvárról Tau- sziig, Brassóból Czell Konrád és Lobi Jenő Ipari szeszgyárosok. A mezőgazdasági szesz­gyárosok közül Semlyéin Ernő dr., Kupfer- stidi Árim'in, Hirsdh dr., Sólyom Dezső, Wertheimer Mór gyárosok. A Román Szesz- értékesitő Részvénytársaság hivatása a ro­mán szesz termékek központi értékesítése lösz. A részvénytársaság hivatalos irodahe­lyiségét Aradon az újonnan épült Neumam- háziban rendezik be. = A Centrosojus 25 éves jubileuma.' Moszkvai lapok jelentése szerint a Centrosojus orosz szö­vetkezeti központi szövetség november 5-én ün­nepli meg 25 éves fennállásának jubileumát. Az 1898-ban alapított szövetségnek már 1913-ban másfélmillió volt a tagja és ugyanebben az év­ben Oroszország közgazdasági forgalmában 35 százalékkal részesedett. 1920-ban a Centrosojus forgalma 94.5 millió háboruelőtti rubelre rugóit A Centrosojus, mivel Oroszország ismét beve­zette a szabad kereskedelmet, továbbra Is úgy működik, mint a békeévekben. Tőisáe és árupiac: — Nem változtak az árak az olmützl ter­ménytőzsdén. A mai tőzsdén a következő árakat jegyezték: Morva búza 165—170 (október 27-én 167—172), morva rozs 120—124 (120—125), mer­kantil árpa 115—118, román tengeri 135—137, Vik­tória borsó 315—330, lencse 560—600, bab 240— 250 (230—240), félédes préselt morva széna 60— 65, kötetlen széna 55—60, nullás GQ búzaliszt 285 —290 (285—295), nullás 1-es rozsliszt 190—200, rizs 265—270 (260—265), amerikai sertészsír 1370 —1375 (1370—1380). + Üzletfelén a budapesti magánforga­lom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te- fonon: A bankközi magánforgalom üzletfé­lén. A kötések a tegnapi zárlati árfolyamo­kon történnek. A bankok tartják ezeket az árfolyamokat. Becsből is gyengébb jelenté­sek érkeztek. = 420 milliárd a dollár Berlinben. (Pra- goradio.) Ma a devizák iránt ismét óriási ke­reslet mutatkozott, különösen a Rajnavidék- ről. A Birodalmi Bank a devizaárfolyamot 5 százalékos kiutalás mellett ismét magasab­ban állapította meg. A dollárt hivatalosan 420 milliárddal jegyezték. + A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai ter­ménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Bu­dapesti búza 84—85.000, vidéki rozs 54—55.000, tengeri 65—66.000, budapesti zab 66—67.000, prompt korpa 36.000 magyar korona métermá­zsánként. A többi árak változatlanok. Klafláimalall üzenetek L. F., Baéfa. A beküldött összeggel nb. elő­fizetési számlája december 31-éig rendezve van. — H. D„ Somorja. Lapunk szabályszerű kézbe­sítése érdekében reklamációt nyújtottunk be a postaigazgatósághoz. Amiéit egy asszony—visszafordul A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Anna. (34) Lágyszívű Judit elé vonszolta a baj lán­gét és a nevét mormolta. A keze nedves volt 'ennek a fiatalembernek, úgy, hogy a gyomra azonnal felkavarodott az érintésétől. Kirán­totta a zsebkendőjét és a szájához szorította. Ez a kis dolog eszébe juttata és rázutíi- totta a valóságot, íelietöltö'tte ideges izga­tottsággal, Megint a bizonytalanság, a me­nekvés kényszere, megint a fantasztikus ter­vek özöne, átvonulva minden más dolog fölött. Az alázatos fiatalember hangos irodalmi vitába keveredett Lágyszívűvel. Ebből a vi­tából szavak hangzottak ki: — őrület... óriási... fantasztikus ... Féifü'ilel rájuk hallgatott, a zsebkendőjét még minidig szorongatta és Fodor suttogott a fülébe: — Déiiuán találkozni akarok magával. Most már elértette. Kicsit elkáhult ettől a lépmvágástól, de megint nem tudta, hogyan viselkedjék. Ha felháborodik, ki fogják nevet­ni!. Azonkívül borzasztóan szégyelte az egé­szet. A szégyen mögött bizonyt a lanság égett benne és a nőknek az az örökletes ösztöne dolgozott, amely eldugdos és leleplez min­den, a nővöltukkal kapcsolatos dolgot. Csak a nagyon kevesek, szinte már ki­csit nem egészen fiatal nők mernek i.yenkor hangosak lenni, mert ezek egészen bizonyo­sak benne, hogy sohasem mentek eléje egy SéM epéssel sem az ilyen merészségnek ... Judit azonban zavarodott volt, kapkodó és bizonytalan. Rettenetesen bizonytalan. Ezek­nek a férfiaknak mindegyikében és a többi­ben is, akivel a sorsa összehozta, niem a férfit látta, hanem elsősorban a hatalmat, me­lyiktől a sorsa függött. És míg ö akörül jár­kált a férfi orvul megtámadta. így történhe­tett, ez Okozhatta, hogy a nevetséges, nyikor- gós o;pőjü tors ember elégedetten dörzsölte a kezét és szinte a képéből ordított ki: Más­nap délután már félnégykor. mert ötkor a szerkesztőségben kell lemniők. Támolyogva és kábán ment tovább a szerkesztő szobája felé. Már maga sem bánta az egészet. Feleslegesnek érezte a szándékát, kihagyni a cikket a lapból, mert nem való ilyesmi a napilapba. Másutt kell ezt megtárgyalni, mii köze ehhez a tömegnek? 'és ágy tovább, amit el akart mondaná és egy<< általán az egész különvéleményét arról, aho­gyan eziek az újságok csinálták ... összedőlt egyszerre a dolog fontosságának tudata, ho­mályosan érezte, hogy vele valami még sok­kal fontosabb történt . A szerkesztő előtte állott hirtelen. — Engem keres? Rálkényszeritetite a figyelmét a dologra, de az nem hagyta, hogy befejezze. — Az egész kimarad a mai lapból. Néz­ze, van itt valami sokkal fontosabb. Most mutassa meg, hogy mit tud. Lássa, az ilyes­mit maguk, asszonyok, tudhatják legjobban. Ilyenkor derül ki hogy van-e valami értelme az újságírásban a nőiknek... — és még sok egyebet mondott, mert ha belelovagolt a szó­ba, akkor nehezen tudta abbahagyni: sza­vakban irta ki magát. A szónoklat vége az volt, hogy Judit keressen fel egy ismert po­litikust a lakásán, ahova az akkor elsámcolta magát és próbáljon tőle „kicsikarni" vala­melyes nyilatkozatot. A politikus a Városliget tájékán lakott, agglegény volt és híres á gorombaságáról. Amiig Judit odiaigyekezett hozzá, gondolato­kat fogdbsott a kérdésről, amiről sejtelme sem volt. A politikával addig nem foglalko­zott. Még csaknem gyermekkorában egy százhúsz ónkét füzetes ponyvaregényt olva­sott. Abban az orosz cártóik kezdve, végig az összes nagyhercegeket, minisztereket és jeles férfiakat, ez vagy amaz a szeretőjük rángatta kénye szerint, mint a pojácákat. Azonkívül emlékezett Dulbarry, Pompadour és a többi történelmi szeretőkre. Nem tehe­tett róla, egyelőre a körülötte lejátszódó ese­ményeket is ilyen szemüveggel nézte. Nem bírta még komolyan venni. Mikor becsöngetett, az forgott benne: Méig:s csak furcsa, nő létére egy agglegény­hez. (Folyt, köv.) Jí,. már fioxxánft favtosof. tartsd fc&tcfesséaertwetx m# is SíEcPr PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELL.ÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVAR. Kiadja Flachbartb Ernődr. - Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesellschaft nyomdá­jában, Prágában, — A nyomásért felelős: O. Holik. , Devizaárfolaffimoh Devizák PRÁGA 1 BUDAPEST BÉCS I BERLIN ZÜRICH Práira, csehszlovák Korona . . November 3 November i XI/.1 573-­Xl/i 573 — Xl/3 xi/a 2075 XI/3 XI/2 12469 9177 X/3I 16 45 XI 1 1645 Amsterdam, hollandi lorint . 1361.— 1365.— 7540— 7540.— 27550 — 164588 12.1695 217.75 218.25 Berlin, német márka ..... 0.08 0.10 50.— 160.— 210 — — _ — *— 5 Buenos Aires peno ....................... 1133.­1137.— — — 1336S5 98753 ____ ____ Br iissel, heljra frank.................... 174.75 176.25 1000.— 1010— 3504 — 20948 15561 27.75 28— jS Helsinpfors, finn márka. . • . 94— 94.50 —.— — — 11572 8579- — 623.50 626.— 3440— 3449 — 12653 — 75411 54663 _ ^__------í Ch ristiania, norvég korona . . 524.75 527.25 2920— 2930— 10533 — 63441 46883 84125 84 21 Kopenhága, dán'korona. . . a > 601.50 604.50 3380— 3330— 12060 — 73017 53660 96.875 96.5 ■ London, tont sterling ..... Madrid, spanyol peseta .... 1b5.7á 466. ­157.25 468.­87800— seooo— « 31700,' >. 9380 1895250 139650 56459 40898 25.093 74.90 25.14 75 ­Milano, olasz líra ....................... «M 1 56.50 158.— 830— 889.— U 31*4 — 18953 13965 24 95 '5 15 New York, dollár (kábel) . . . 3'*5­349— 18450— 18450— 70335 — 418450 319200 563.25 562 — Pária, francia frank.................... N 20*.$') 205.75 1145— 1155­—- 13354 32.25 32 7j Stockholm, svéd korona .... 920.50 923.50 5110— 5110— N 18470 — 112119 ­148 25 148— Belgrád, mgoszláv dinár . . . 40 55 41.05 228— 230 ­83C — 4938 3691 6 573 6 57 Budapest, matrvar korona . . 0.18 0.20 — .--­--.--­2 77 2 29 175 0.0305 0.0J Bukarest, romén le).................... 97— 97.­339 — 1990 — 2 70 — Koustautinápoljr. török font . 20.475 21.275 —-- --­Riga, lett lat ............................... 673.50 676.50-­-­— —-- --­--.--­---.-­So fta, bolgár leva....................... 32.90 33.30 181 — 181 — 652 — 3990 2893 5 20 5 275 Varsó, lengyel márka ................ « Bécs, osztrák korona ..... | Rio de Janeiro, Brazil, millreis 0.0025 0.047 31*7.— 0.0027 0.052 349.—-.016 0.275 tf.oie 0 275 0 04 60 43 37905 27930 0l00792 0!0079­i Prága és Zürich 100-as. Budapest, Bécs és Berlin pedig 1-es alapon jegyeznek. A márkát mindenütt milliárdos alapon jegyzik. A berlini jegyzés számai milliókban értendők. wmammaBssmas&&z. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom