Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-30 / 272. (425.) szám
(fáryiGfci — ^^ ^ ^™Sa> péntekül ^23 no^em^^ Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rtaszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A két végén égő gyertya Cg.) Prága, november 29. Nem kell hozzá sem az észszerüség távlatába vetítő guklker, sem valami különösen protekciós adag a böícseségböl, hogy az ember megállapíthassa azt, hogy a Németországban most lejátszódó eseményeik külső politikailag véve soha rosszat)bkor nem jöhettek. Amii hiait nap óta Berlinben a birodalmi kormány alakítása körül folyik, a nagy vajúdás, a pártok harca, kapkodás a kaneeliárjelöltek között, ez kétségtelenül igazolja azt a tételt, ami az események háttere és a külső politika perspektívája nélkül talán gorombának és merevnek tünket föl, hogy a német parlamentnek nincs kellő külpolitikai érzéke, sőt precízebben kifejezve és az ütésnél a szög fejét keresve: a német politikának ma nincs külpolitikája. Hogy ez igy van, azt az érdektelen és a pártharcok barikádjainak zilált világán kívül álló szemlélő szomorúan állapíthatja meg, mert a józan politikái gondolkodásává] abból indul ki. hogy a bukott antant cégtáblája alatt seftelő francia politika ellőtt kiürített a tér s nincsenek irányok,' elvek, vonalak és önmagukat erődítésekké kövesitő pózát'.vitások, amelyek á morális igazságból fáik ad ha. inának ki azon az oldalon, amely ellen a francia politika tör és ahol eredményeket akar elérni. . Hogy ez igy vsru ezt nem kell a külső politika belső világából kiilmlíáiszandó érvekkel demonstrálni, mert tö’ dicsen elég annak koostatálása, hogy amíg a francia politika a belső rendezettségre támaszkodva a céltudatosság és poziíiivdás tekintetében szilárd és bizonyos, addig a német politikában könnyelmű belpolitika! hardabandázás szorítja háttérbe a külső poétikát s a belpolitika ziláltságából kifakadó erőtlenség és enervált- ság lobé tétlenné tesz: a külpoitoka irányának határozottságát, a külpolitika! akc'ók pozdti- vitásiát — a nagy aktivitással szemben bármilyen aktivitást. Lehet, hogy ennek a nagy kancellár, Bismarck az oka, aki hozzászoktatta a német politikai életet ahhoz, hogy a külső politika terén a kormányzói akarat szuverén érvényesülése kívánatos, aki megteremtette azt a helyzetet, hogy a néme külpolitikában Bismarck beszélt és a parlament hallgatott. A helyzetnek, a mai konstellációnak nem abban rejlik a tragédia, hogy nincsen Bismarck, aki beszéljen és nincsenek képviselők, akik hajlandók lennének hallgatni, d sokkal inkább abban, hogy ma minden párt Bismarcknak képzeli magát, aki beszé'ni akar és rá akarja oktrojálni a többi pártokra a néma hallgatás kötelességét. De még inkább lehet az, hogy a mái helyzet fölidézésében vétkesség terheli azt a Németországban hatalmas erőt jelentő politikai frakciót, amely a szooiál demokrata doktrínáknak a praktikus politikai életbe való átültetésével kísérletezik, amely a weimari alkotmány óta nrind:g vezető szerepet játszik akár a kormányon, akár pedig a kormányok buktatása körül. Ez a párt borította föl az úgynevezett nagy koalíciót, ez buktatta meg Sfcre- semamn kis koalícióját s ez a párt az, amely ma mint tehertétel jelentkezik a német belpolitikában akkor, amikor a nemzeti erőik ösz- szefogásán akarják fölépíteni az uj kormányzási formákat. A nagy zűrzavar, amely ma a német belső politikában dúl, elsősorban a gazdasági bizonytalanság és az államhatalom destruálása következtében állott elő s mindjét jelenség fölidézése nem kis részben következménye annak a politikának, ami az í lanti érdeket sokszor puszta demagógiából az utca érdeke alá rendelte. Hogy ebben a zűrzavaros kapkodásban döntést hozzon a mai nap, az sem bizonyosnak, sem várhatónak nem mondható. Lehet, hogy napok, talán hetek fognak még eltelni, lehet hogy Kardoríf, Albert és Stegerwald neve után még egy csomó német politikus nevével fog találkozni az európai közvélemény, valószínű, hogy újabb kis ériét e zések történnek majd a válság pár Iáimén tár is megoldásának érdekében, mert csak egy bizonyosság látszik a mai német helyzetben s ez az, hogy a birodalmi gyűlés nem akar szétmenni, a birodalmi elnök niem akarja a birodalmi gyűlést szétküldeni s a koakciós megoldáshoz szükséges összekötő szátokat egy- beforrasztiani lehet étien és elképzelhetetlen feladat. Hogy ily körülmények között az antantpolitika a szó legteljesebb értelmében vett diktátum Németországra nézve, ez szomorú természetesség. Akkor, amikor a német birodalom területi és gazdasági léte forog kockán és ezek ellen szövődnek a francia politika szálai, a német politika fölkészületlenül, egység nélkül és a külpolitikai, célkitűzéseket teljesen figyelmen kívül hagyva kavarog és bomlik. A német birodalmat ma veszedelem fenyegíii kívülről, de talán még nagyobb annak belső veszedelme s a hetvemmilíiós máimét népnek országa ma úgy fest, mint egy gyertya, amelyet mind a két végén meggyup tottak. tett, hogy a cseh-szlovák kivándorlási kvótát fölemeljék. Bot tó alelnök: Samallik képviselő tegnapi beszéde alatt olyan közbeszó'ások hangzottak el, amelyeket az elnöki tribünön nem értett meg és csak a gyorsíró1' jegyzetekből állapította meg azokat. Egy képv:s ’ő ezt mondotta: „A fö 1 dbírtoikhivata>l rablás és fosztogatás fészke11. Mylivec •topvbeb ’gy kiáltott közbe: „Államilag segélyezeti rabló- fészek". Roudmicky így szólt: „Modern rablás". Ezekért a kijelentésekért az ismereti n képviselőt, valamint Rordnickyt és Myslive- cet utólag rendreu tusit ja. Borovszki (magyar szociáide.. o ra- ta): Nem lehet b'zalómmal oly kormány iránt, mely szuronyokra, gummibookra és börtönre 484 milliót áldoz. (Az elnök rcn re- utasitja.) A feudális Magyarország kormánya sokkal többet törődött a munkások érdekivei, mint a dmokrata cseh-szlovák kormány (!). így a magí'ar törvénvhoz's m g- alkotta a munkásbetegsegélyzési törvényt. A cseh-szlovák köztkrsaságtian a btoegse- gélyzők ügyét legfelsőbb fokon az or z gos munlkiabivatal vette át, mely elnyomja z :ij intézményt. Oly rende’e leket ad k;, hogy azok a szlovnszkói betegek kik fürdő kezelésit igényelnek, Pozsonyba kény eien k utazni, hogy ott a munkahivatal orvosa meg- vizsálja őket. A Csánki-pártról az a véls- ménye> hogy a kor^tány -kidobja a pénzt, ha 'íiy'partba fekteti. Csánkiéknaik célja a 1 tt volna, hogy a fcídmunlkásságot kivonja a Szent-Iv árnyék befolyása alól. Ez csak a földreform igazságos végrehajtásával sikerülhet, nem pedfig ilyen pártok utj’n. Hogy a kényszerga zdálkodás alá helyez ti t birtckor kon miképpen folyik a gazdálkodás azt egy konkrét példával illusztrálja. Egy száztizezer holdas birtok, mely 1918-ban tehermentes volt, hetvenkétszobás, gyönyörűen berendezett kastéllyá1 és szeszfőzdével rendelkezett, ötévi kényszergazdálkodás után teljesen el van adósodva s a kastély teljesen üres, ellenben a kastély berendezésével a földhivatal- egyik kirende.t- sége bútorozta be magát. Nálunk magyarul ezt úgy hívják, hogy rablás. Az e'nök ezárt a kifejezéséért másodszor is rendreutasitja Borovszkit. P e n k a v a (cseh néppárti), B r o d e c- ky (szociális egyesülés pártja), Chalupa (cseh-szíovák szociáldemokrata) beszédei után az elnök „formális okokból" félórára félbeszakította az ülést. A szünet valódi oka, a kiszivárgott hírek szerint az, hogy Roud- nicky képviselő zokon vette a-z elnök mai rendreutasíitáisáit és pártja elégtételt követel a koalíciótól. A koalíciós pártok tizes bizottsága lapzártakor még tanácskozik, hogy hogyan oldja meg ezt a kérdést. A második ülés Fél 7 órakor nyitotta meg Tomasek elnök az ülést. Meglepetésszerűen második ülésnek nyilvánította és bejelentette, hogy javaslat érkezett be a költségvetés rövidített eljárásban való árgyalására. Ez állítólag összefüggésben van a cseh néppártnak a koalícióval szemben elfoglalt álláspontjával. Az ülés tart. Bizottsági illés A föklmivelésügyi bizottság ma ülést tartott, amelyen újból foglalkozott a növényne- mesités megkedveltetésérő! szóló törvényjavaslattal. f@0 csch-szl. Koronáért fizettek ma, november 29-én: Zürichben 16.6375 svájci frankot Budapesten 58 200.— magyar koronát Bécsben 206100.— osztrák koronát Berlinben 1216950001)0000.— német márkát Mit fele MIMi hOHsegfctósi vita Pastyrik támadása a centraÜzmus ellen — Borovszki jobbnak tartja a régi magyar szociális törvényhozást Prága, november 29. A képviselcház folytatta a költ::égveté!s gazdasági vitáját. A szónokok nagy iz mára való tekintettel valószínű, hogy a mai ü és a késő éjjeli órákba fog elhúzódni és az elnökség el van határozva arra, hogy a holnapi napon minden körülmények között befejezteti a vitát. A mai szórnotok közöd ki kell emelnünk a cseh ellenzéki Pastyrikot, aki igen rokonszenvesen nyilatkozott Stiov n- szkó autonómiájáról, valamint a magyar rzo- c'áldemokrata Borooz'-y Gézát. alti ez Gtsáto lommal sok igazságot vágott a korm'ny szemébe. Mai beszéde lényegesen külenbezk utóbba emlékezetes fők záltiását ti. Talán jóvá .akarta tenni múltkori magyarellenes kirohanását? Az ülésről alábbi részletes tudósításunk számol be: Az ülést 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tomasek elnök, aki egynapi betegség után fölgyógyult. Pastyrik (cseh Iparospárt): A centralizmus a cseh-szlovák köztársaságban éppen olyan aggasztó, mint a néhai osztrák centralizmus volt. Ilyen körülmények között egyáltalában nem lehet csodálkozni azon, ha a szlovenszkőiak panaszkodnak a centralizmus miatt. Kcve'eü a minisztériumok létszámának apaszt'sát. Teljesen fölösleges, hogy tizenhét miniszter legyen, amikor azt látjuk, hogy a költségvetési vita alkalmával valamennyi miniszteri karosszék üresen áll. Követelte, hogy a kormány szüntesse be azokat a konzulátusokat és követségeket, amelyek olyan áramokban vannak, ahol nincs cseh-szlovák érdekeltség. A kczé'elmezési minisztérium teljesen fölösleges. Ezt a minisztériumot meg kell szüntetni, mért a népnek és a köztársaságnak csak kárára és gyalázatára van. Tomasek elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy mérsékelje magát. Pastyrik: Az állami ingatlanvásárlásokat bírálja és bebizonyítja, hogy az állam a legkedvezőtlenebb föltételek mellett vásárol. Mlcoch (cseh iparospárti közbeszól): A provízió volt itt a fontos. Adjon a miniszter ur fölvilágosltást. Pastyrik : Pártja a kormánnyal szemben bizalmatlan és ezért a költségvetés ellen fog szavazni. Petrovicky (nemzeti demokrata): A kisiparosság siralmas helyzetével foglalkozik. Med inger (német pártonkivüli): 'A földbirtokhivatal működését bírálja. A hivatal eddig nyolc milliárd békekorona értékű földet osztott ki. Ebből is látható, hogy igen nagy értékek fölött rendelkezik felelősség nélkül a földhivatal. Ennek ellenére a mai napig nem terjesztett számadást a parlament elé; noha csakis a parlament lenne illetékes az ellenőrzésre. Tudjuk, hogy a földhivatal különböző alapokat kezel, a telepítési, a kártalanítási és a nagybirtokon alkalmazott tisztviselők kártalanítására szolgáló alapot. Ezekről semmi számadás nincsen. Van ugyan egy fölfigyelő bizottság, amelynek összekötő kapocsnak kellene lenni a földhivatal és a parlament között, ezt azonban még a forradalom idejében alakították meg és az ellenzéki pártok nincsennek benne képviselve. A földhivatal költségvetése annyira bonyolult, hogy abból senki sem ismeri ki magát. Nem tudja megérteni, hogy hogyan tűrheti a parlament mindezeket. Langr (nemzeti szocialista): Kifogásolja.., hogy a törvényhozás szociálpolitikai ? -Pinkája igen- hiányos. S c h a 1 k y (német keresztényszocia- I lista): Követeli, hogy a hadirokkantak és ha- : diözvegyek ellátását biztosítsák. S e d 1 a c e k (cseh néppárti): Követeli, hogy az állami szállításokban részesítsék a j kisiparosokat is. j' Kucsera (kommunista): A cseh-szlovák köztársaságban szociálpolitikai tevékenységről szó sem lehet. Akik ennek elle- | nére szociálpolitikai eredményekről beszél- , nek, azok szocialista bohócok, akiknek semmi közük sincs a munkássághoz. A szénbányász- j sztrájkról szólva azt állítja., hogy a kormány ! nem képes a munkásság részére szociális engedményeket kivivni. (B u b n i k közbeszól: Csak a kapitalisták érdekeit nézik.) A szónok követeli, hogy törvényt hozzanak arról, hogy a hadirokkantakat mindenki köteles munkába fogadni. (Bubnik közbeszól: Most sokkal fontosabb gondjai és afférjai vannak a minisztériumoknak, semhogy ilyennel törődhessenek.) Teyerle (cseh szociáldemokrata: A szociáldemokraták azért vannak bent a kormányban, mert az adott körülmények között ezt pozdiv szocializmusnak tartják.- Schuster és Zeminova asszony után |Pitinger (német agrárius) beszé’t. Az ál- I iáim nem folytat körültekintő gazdasági politikát, minden cselekedetét a mac torna1! z>zmus és a sovinizmus jellemzik. A köztársaság uszályhordozója a francia politikának. Ennek következtében az egész nemzetgazdaság szenved. Követeli az adóügyi reformot és a forgalmi adók teljes eltörlését. Tiltakozik a községek szétválasztása és egyesítése elten, aminek csak az a célja, hogy a nemzetiségek hslyzétét sulyosbitsá!k. V e v e r k a (cseh nemzeti demokrata): A katonai b akancssz ál Irtás ok ra úgy a nagyiparosok, minit a kisiparosok igen sokat ráfizettek. Mikor a nemzetvédelmi minisztériumtól méltányos ráfizetést kértek, azzal utasították el őket, hogy a minisztériumnak nincsen pénze. A szónok szerint ez csak üres kifogás. Krausz (német nemzeti): A köTség- vetés évről-évre kisebb összeget fordít az ipar és a kereskedelem támogatására. Sopkó (r ölniük ár): Tiltakozik a magyarországi ló- és lisztbehozatal ellen. A budapesti cseh-szlovák követség megnehezítette a szlovenszkói fürdők látogatását azzal, hogy nem adott vízumot. Kifogásolja, hogy az amerikai konzulátus semmit sem
