Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-30 / 272. (425.) szám
Péntek, november 30. tegnapelőtti kijelentésére, hogy az engedélyezési rendszert protekció és koirrupció kiséri. A miniszter a leghatározót.tafbban visszautas itotta ezt a táimadást és kijelentette, hogy a kiviteli engedélyek kiáll teá sával megbízott ügyosztály tisztviselői a létszámcsökkentés folytán túl vannak ugyan halmozva munkává1!, de kötelességüket a legpontosabban teljesítik. A kivételes eseteikben váló döntés jogiát a miniszter önmagának tartotta fönn. A szabályokat, pontosan betartják. Bizonyos esetekben meg van engedve a gyorsabb elintézés, ez azonban szántén törvényes alapon történik. A miniszter végül is kifejezte abbeli reményét, hogy Mlcoch be fogja látni, hgy tegnap hibát követett el, ezért elég tétéi t szolgáltat úgy a miniszternek, mint az ügyosztály tisztviselőink és visszavonja átlátásait. A vita során M1 c o c h (cseh iparospárti) újból felszólalt és kijelentette, hogy nem a minisztert vádolta korrupcióval. A miniszter személyes becsületéhez szó sem férhet, azonban nem hallgathatta el azokata dolgokat, amelyekről ipari és kereskedelmi körökben ál tál álban beszélnek. Az engedélyezési politika — a szónok szerint az ipari és kereskedelmi körökben azt a benyomást kelti, hogy csak az tud ki- vagy beviteii engedélyt szerezni, aki kellő összeköttetésekkel rendelkezik. Egy konkurrens cég azonban semmi körülmények között sem tud ugyanarra a cikkre behozatali vagy kiviteli engedélyt szerezni. Beismeri, hogy egyetlen egy tisztviselőiről sem tusdija bizonyítani, hogy megvesztegették, de a megvesztegetésre szánt pénzt nem úgy adják,' tanuk előtt vagy nyugta ellenében. A polgárságnak az a véleménye, hogy meg nem engedett dolgok történnek és a képviselőknek kötelességük, hogy erre figyelmeztessék a minisztert. Hogy ilyen dolgok történnek, arról már a verebek is csiripelnek a háztetőkön. Az utóbbi időben olyan hírek is elterjedtek, hogy a ki- és beviteli engedélyekre külön tőzsde van és közismert dolog, hogy ilyen engedélyek szerzésével egyesek iparsze- riileg foglalkoznak. Reméli, hogy úgy a miniszter, minit az engedélyezési ügyosztály vezetői ezzel a . nyilatkozatával megelégszenek. Ezzel az ülés véget ért. 1 Á spanyol-olasz politika egyetértése Megszűnt antagonizmus — Közös érdekek — Déligyümöics- és bortröszt Javaslat a hadikáiosultakról A kormány törvényjavaslatot terjesztett be, amely megállapítja azokat a jövedelmi határokat, amelyeken túl a hadikáro- sultaktnak nincsen igényük illetményekre. A javaslat szerint az illetmények csak azokat a hadikárosultakat illetik meg, akiknek évi jövedelme nem haladja meg az ötezer koronát. Ha azonban a nagyobb jövedelem kisebb, mint az ötezer korona és ama jövedelem összege, amely a hadikárosultat más cimen illeti meg. a különbözeire van igényük. A törvény hatálya 1924 december 31-ig terjedne. Az eddigi törvény a határt négyezer koronában állapította meg, ha önálló gazdasági keresetből ered, mig a nem önálló gazdasági működésből eredő jövedelemnek a felét vette számításba. Újabb szenátusi illés a szeszpanama ügyében Prága, november 29. A szenátus mai ülése, amelyet elnökségi és klubelnökségi értekezlet előzött meg, ismét a szeszbotrány jegyében indult meg. Prásek szenátusi elnök az ülés megnyitásakor megemlítette, hogy Prusz kommunista szenátor fölszólította az elökséget, hogy addig ne engedje meg Prásek elnöklését, amig a szeszügyet nem tisztázzák. Prásek az elnökség nevében kijelenti, hogy az ügy teljesen el van intézve azzal a nyilatkozattal, amelyet a szenátus többségének adott(?!), valamint a tegnapelőtti üléssel. A csehországi mezőgazdasági előlegpénztárakról szóló javasaltot ezután rövid vita után elfogadták. Majd több szenátornak az elemi csapásokkal sújtott lakosság kártalanítása iránt benyújtott javaslatai kerültek napirendre és elfogadták a nemzetgazdasági bizottság jelentését, amely a többi között a fel- sővizközi károsultaknak pártfogását ajánlja. Egy kisebb mentelmi ügy letárgyalása után az 1918 december 17-én kelt erdővédelmi törvény módosítása került szóba. A javaslatot elfogadták. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés december 4-én lesz. A szenátus költség- vetési vitája december 12-én kezdődik meg. Bizottsági ülés Az alkotmányjogi bizottság a rádióiavas- lattal foglalkozott és annak tárgyalását elnapolta. A ruszinszkói esküdtbiróságok működésének korlátozásáról szóló javaslatot, amelyet a képviselőház már elfogadott, szintén elfogadták. Spiegel szenátor azt indítványozta, hogy ne 1925, hanem csak 1924 végéig hosszabbítsák meg az erre vonatkozó törvényt.-------------- — i ir«»—-----------Ko rrupció és ciiiC'iélijesésl rendszer Novak miniszter váiaszol — Mlcoch újból megismétli vádjait Prága, november 29. Az ipari és kereskedelmi bizottság mai ülésén Novak kereskedelmi miniszter válaszolt Mlcoch cseh iparos pár ti képviselőnek Tárcarovatunk: Szombat: Molnár Jenő tréfái: A természet ölén. Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragédiája. (Vers.) Q1 in: Hubay Jenő Prágában. Első hó Fehér lényben áll a tél-eíeji est. Fekete világra liamvas hófehérrel, Havazó hold-fénnyel, puha hóplhével Valaki rajzol, valaki fest. Felhö-ecsetébül huil, hull a fehér. A iöld megélénkül, légtere megéled, Pici parány népnek, pillangó pihékiiek Csapata éled, serege kél. Valaki ma éjjel ui világot képzel S fest a feketére sziizi hófehérrel S fehér álom már a fekete való. Mint puhán pehelyzö fehér liliom, Mint heted hét mennyből Imllongó szirom Hahó! Hull, hull a hó. Darvas János. Az igazi apa — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — írta: Zsoldos László. Uzsonna után két kislány sétálgatott a süppedés parti fövényen a balatoni gyer- mekszan a tó r i u mban. Mind a kettő vagy tigy-cgy félik áré j vaja-skenycret szórón gatuDt a kezében s beszélgetés közben abból ba- rapdáltaik jóízűen. MoH ismerkedtek meg egymással, hát ki-ki elbeszélte magáról a másiknak, anút fontosnak tartott, é Róma, november 29. . (Sajá t tudósítónk tői.) Az olliaisz politika miniden érdeklődését abszorbeálja a spanyol hinálynak és „Mussolinijának14, Primo de Riverániak olaszországi tartózkodása. Az olasz politikának egyik benfemties egyénisége e látogatás jelentőségéről szólva kijelentette, hogy ez a látogatás megteremtette azt a politikai egyetértést, amely évtizedeken át hiányzott a két latin nemzet között. A spanyol konzervatívok ugyanis gyűlölettel tekintettek az olaszok felé, mert az olasz állam elfoglalta a pápának örök városát, a liberális és demokrata spanyol körök pedig Franciaországra támaszkodtak politikájukban, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség köztársaságára. A viágiháboru még élesztette a két nemzet közötti autagoniz- rniust, mert az olaszok rendik ívül rossz néven vették, hogy a spanyolok nem voltak hajlandók fegyvert fogni „a miiitarizmus és abszolutizmus44 ellen indított harcban, sőt alközponti hatalmakkal szemben árultak el bizonyos mértékű szimpátiát. Most azonban a külső politikáinak tényei áthidalták ezeket az ellentéteiket s Olaszország és Spanyolország látja azt, hogy egyrészt az angolszász, másrést a francia iirnp ériül izmussal szemben védekeznie kell. Mindkét állam egyformán érzi azt, hogy az olasz Mafta angol kéziben és a spanyol Gibraltár angol fönhatóság alatt lehetetlenné teszi a két állam földlközitengari politikájának érvényesülését s az a körülmény, hogy Amerika elzárja önmagát az olasz kivándorlók elől s igyekszik követelései révén Olaszországot függő viszonyban tartani, éppen olyan fontos érdekbeli jelenség, mint Északame-r ik ánaik hegemen iáfis tö— Minekünk négyszobás lakásunk van Pesten, — kezdte a waifesztendős Gizibe — de most nincs benne semmi. Itt lakóik én apukával, meg anyukával. — Nekünk szép házunk volt faluin, — szólt a tízéves Irmus — die azért ottan se volt jó. — Miért? — A mostohaa.páim mindig szid. — Milyen az, hogy mositohapapa? — Tudod, az nem az igazi apja az embernek. Hanem az igazi elválik és Isten tudja, hova lesz és akkor jön helyette ez a másik. Tudod? Ez a mostoha. És ez olyan, mint a betegség. Mindenki megkaphatja. — Hogy válik el? __ Nagyszerű! Nékem a mamámtól vált el. És aztán jött ez a betegség. Érted már, Giziké? — És most ugy-e, te azért jöttél ide. hogy ki gyógyítsanak ebből a mostoha-betegségből ? — Nem tudom. 0 küldött ide. Biztosan, hogy ne legyen rám gondja; Mert most már nincs meg a falusi szép házunk. És még most is csuk egy szobánk van, meg konyhánk Pesten. Ottt se jó. — Na, de a ti szobáitok legalább biztosan tele van. — Poloskával? — Dehogy is! Bútorral! — Poloska több van benne. _ Mert a mi négyszobás lakásunkban, írd od, nincs más, mint a képok a falon, meg egy szekrény meg egy asztal és két szék és egy ágyt meg külön szalmazsák, amelyiken rekvése a Délamerilkáiban lévő spanyol gyarmatok ellen. De éppen ilyen mértékben érzik a francia politika hatását is, különösen Marokkóban, ahol Franciaország, a hűt élen latin testvér, elnemzötleni'teni igyekszik az olaszokat és spanyolokat s látják azt i's, hogy Franciaorsiziág a riffeket, a spanyol és a tri- pol'isziiiakat az olasz uralom élten fegyverzi s mindkettőt igyekszik a tengeri kérdés meg- oldásánátL-kizárni. Eme külső politikai alakulásokon kívül hozzájárult a spanyol—olasz közeledés megteremtéséhez a két állaimban lévő belpolitikai rendszerazonosiság is és kialakult körülbelül az a helyzet, hogy Spanyolország belátta, hogy Olaszország az egyedüli, amely képes a világháborúban való részt nem vétel folytán lehanyatlott világpolitika jelentőségét felemelni. Olaszország viszont tudatára ébredt annak, hogy a délamerikai spanyol gyarmatok révén könnyen megoldhatja areá nézve kínos kivándorlási problémát. Komoly híreik szólnak arról, hogy a két állam között gazdasági téren is szövődtek a kapcsolatok s mivel a déligyümölcs és a bor terén erősen jelenkiezett eddig spanyol— olasz konkurrencia, felmerült annak terve, hogy egy déligyümöics- és borfröszt létesülne, amely megvédene mindkét állam gazdasági érdekeit. • A latin blokk kilép a népszövetségből Paris, november 29. (Havas.) A Maiin madridi jelentése szerint az olasz—spanyol diplomáciai tárgyalások, melyeket a latin blokk megalakítása érdekében folytatnak, arra az eredményre vezethetnek, hogy a latin b!ok én alszok. Képzeld, Irmuska, a többi bútort mind megettük! — A bútort? — Hát persze! Meg a tükröt és a szőnyegeket és a szekrényeket is mind! Eladta őket az apus és oszt megettük. Az ám! Irmus lekuporodott a bársonyos homokba. Már mind a Ivetten elköltötték a vaus kenyeret. / — Szóval tik is tönkrementetek? — Nem mentünk sehova! Mondtam, hogy még mindig a régi lakásban vagyunk, csacsi! — De most már tiik is koplaltok otthon? — Hát persze! Azért hozott ide az anyus. — És jómaga is leheveredett, bas- mánt. az uj barátnéju mellé. Mind a kelten hallgattak egy darabig. A menekült gyermek szólalt meg hamarább Hanem csak maga elé mélázva, inkább maga mag ánaik: — Úgy szeretném tudni, höl van az én igazi apám. — Nemi mondta meg, höl van? — Nem . . . — Rég elment? — Tudod, én akkor még nagyon kicsi voltam. Nem is emlékszem rá, hogy milyen volt. Csend. Irmuska félkönyökre fordult s ujjával vonaliakat próbált bef'evájni a finom fövénybe. Valami emberi ábrázat* akarhatott lenni, de csupán kriksz-kraksz vált belőle. — Úgy szeretném legalább lerajzolni - s eltűnődve nézte a kusza vonalakat. .Giziké fölszedte két tenyerében az áliát. három tagja, Olaszország, Spanyolország és Dóiamerika egy része kilép a népszövetségből. A spanyol király a látogatás „áldásos gyümölcsét*4 reméli Nápoly, november 29. XIII. Alfonz spanyol király a „Duilió44 csatahajó fedélzetén tegnap fogadta a Stefani-iigynökség képviselőjét, kit felhatalmazott a következő nyilatkozat közléséire: — Olaszországból való távozásom pillanatában nem mulaszthatom el, hogy a legmélyebb hálámat ne tolmácsoljam az egész olasz népnek és ne bizositsam arról, hogy utam emlékei életem legszebb emlékei maradnak. Olaszországnak csaknem egy negyedrészét beutaztam s mindenütt őszinte csodálattal kellett adóznom a tapasztalt rend és fegyelem miatt. A haditengerészetnél, a hadseregnél és az összes közszolgálatban álló szervezeteknél tapasztalt kifogástalan magatartás fogalmat nyújtottak arról a ragyogó útról, melyen Olaszország most halad. Örömmel láttuk, hogy az irántunk megnyilvánult ovációkban a nép minden osztálya részt vett, ami azt bizonyítja, hogy az olasz nemzet szive együtt dobog királya és. kormánya szivével. Szilárdan meg vagyunk győződve arról s reméljük, hogy az elmúlt napok eseményei a legerősebb visszhangot fogják kelteni az egész latin világban és a legrövidebb időn belül áldásos gyümölcsöket fognak hozni Olaszországnak és Spanyolországnak. Nápoly, november 29. A „DuiÜo44 csatahajó fedélzetén tartott dísze beden Alfonz spanyol király és di Revei olasz tengernagy tartottak pohárköszön tőit. Alfonz király Brassó bárónak, az olasz miniszter elnöki kabinet- iroda főnökének kijelentette, hogy reméli, hogy Mussolini rövidesen látogatást tesz Madridban. A spanyol flotta ezután az őt Gapri szigetéig elkísérő olasz hajóhad dísz- lövései közben elhagyta a nápolyi kikötőt. Cseh hang a Vatikán politikai hatalmáról Prága, november 29. A Národni Listy, foglalkozva a spanyol király római látogatásával, Spanyolországnak a Vatikánhoz való viszonyára is kitér. A lap szerint a spanyol király emlékeztetve a Vatikánt arra, hogy nemzetközi intézmény, Délamerikában uj spanyol bíborosok kinevezését kérte és a spanyol nemességnek a pápai testőrségbe való fölvételét is szorgalmazta. A Vatikán azonban állítólag elutasította a spanyol kormánynak azt a kívánságát, hogy Délamerikában uj spanyol biborosokat nevezzenek ki, mivel Délamerika nem lehet nagyobb számú bíborossal képviselve a tábornoki kollégiumban, mint az Egyesült Államok. A lap elismeri, hogy a Kúria reális politikai hatalmat képvisel és XI. Pius pápa nagy politikai aktivitást fejt ki. — (Május 1-én lép életbe a nyári menetrend.) Az államviasuti tanács tegnapi ülése elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve a nyári menetrendet nem junius 1-én, hanem május 1-én vezetik be. — De hogy akarod lerajzolni, ha nem Is ösm erted? — Tudod sokszor úgy elképzelem magamnak, hogy milyen is lehetett. A négyszobás lakás gyermeke részvéttel függesztette kis barátnőjére a szemét. —- Szegény Irmuska . . . Gondolkozott kicsit s aztán megkérdezte csöndesen: — Es hogy hívták te igazi papádat? — Úgy mint engem. Makkody. Gizi feszökött a helyéből, mint a minima x. — Makkody? Hisz az az én apuskáminak a neve! — Mi,t mondtál? — hördült fel rekedtem a falusi leányka s a következő szempillantásban már ő is talpra ugrott. — Igenis az! Az én apukám Makkody Béla! —- s csípőre tett kézzel hajlott a másik felé. Emennek, szegénykének, egyszerre nagyon elváltozott az arcocskája. Majdnem hogy eltorzult örömében. A szeme kivörösödött, szája pedig percekig rángat ódzott, két kezét pedig többször egymásután görcsösen csapdosta össze. Többször, de nem valami sokáig: mert Giziké, aíki az első percek döbbenetében szinte rémülten bámult a barátnőjére, egyszerre csak nekiesett fanatikusan a tiz körmével: —. Az nem igaz, te hazudsz! Az én apuskám, az sohase volt a te papád! Tudod?! — s a hat eves és tiz esztendős már síró kiáltozások közt hempergett egymáson 4 parti homokban.
