Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-28 / 270. (423.) szám

Szerda, november 28. Két keresztényszocialista népgyülés Eperjesen Lelley Jenő beszélt — Munkácson megalakult a pártszervezet Eperjes, november 27. (Saját tutdós i tónflctó 1.) A keresztény szo­cialista párt vasárnapi gyűlése, amelynek kü­lönös jelentőséget adott Lelley Jenő dir. nem­zetgyűlési képviselő megjelenése, igen im­pozáns keretek között és mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Dobránszky János, a keleti szlovák osz­tály elnöke nyitotta meg a gyűlést és rámu­tatott azokra a célokra, amelyeket a szlovák keresztényszocialisíák maguk elé tűztek. Ezek a szlovák nép nemzeti és keresztény jellegének megvédése, a szlovák kultúra és a szlovák nevelés oltalmazása és gazdasági létünk, kenyerünk megvédése, amelynek összességét ml az autonómiára való törek­vésben fejezzük ki. Ezután lelkes üdvözlések között Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő lépett az emelvényre. Beszédét a cseh-szlovák egység fiktiv voltának fejtegetésével kezdte, amelyet azért találtak föl a csehek, mert magukban kisebbséget alkotnak, de ha a szlovákokat magukhoz számítják és a csehekkel egy népnek veszik, akkor tényleg többséget al­kodnak. Ezért kellett a cseh-szlovákizmus. Majd a keresztényszocializmus nemzetközi lényegét és elveit fejtegette, amelyekre Szlovenszkóban szükség van, mert a szlovák nép magában gyönge Szlovenszkó érdekeit, de magának a szlovák népnek érdekeit is megvédeni. A szlovenszkói népek maguk akarnak urai és intézői lenni Szlovenszkónak. A többség Szlovenszkóban a csehek szerint államellenes, de a mi véleményünk szerint nem államellenesség, hanem éppen ellenkezően az egyenjogúságra törekvő állampolgároknak természetes megnyilat­kozása, ha autonómiát akarnak. Az állam nemcsak kormányból és miniszterekből hanem a népből is áll. Kormányellenesek vagyunk, mert a kormány mindig ellenünk van. Elveszi politikai jogainkat, kultúrán­kat gazdaságilag temetővé változtatja Szlovenszkót. Ezért vagyunk mi kor­mányellenesek, nem pedig, mint állandóan hirdetik, államellenesek. A belpolitikai helyzetről szólva kijelentette, hogy itt nem uralkodik egyenjogúság az állampolgárok között, mert például Szlovenszkón egy képviselő-választási jelelőlista aláírására ezer, Csehországban pedig csak száz választó aláírására van szükség. A parla­mentben interpellálni csak Írásban lehet, mig az egész világon az interpelláció nyil­vános. Az interpellációkat pedig eltemetik a minisztériumokban. A költségvetéshez csak tizenöt percig beszélhet egy kép­viselő. Más fontos kérdéseknél csak öt percig beszélhet egy képviselő. Jellemző, hogy a költségvetés vitájánál a szociál­demokrata kormánypárt vezérszónokát egyetlen ember hallgatta végig. Sajtó- szabadságunkat üldözik. A legcsekélyebb ok miatt elkobozzák lapjainkat, ropiratain- kat. Ha az itteni nemzetiségek nem fogják egymást megérteni, hanem egymással marakodnak, akkor meghúzzák fölöttünk a lélekharangot. Ha azonban megbecsüljük egymást és együtt tartunk, akkor újabb ezer esztendőre biztosítjuk létünket. (Nagy lelkesedés és éljenzés.) Kniha János plébános szerint Szloven­szkó népe szét van tagolva nemzetiségi, tár­sadalmi, felekezeti és gazdasági okokból. Ahol a nép egyetemes érdekeiről van szó, ott nem volna szabad egymást marni, hanem össze kell tartani. Meg kell teremteni az autonómia egységes frontját. Ma már a munaknélküü éhező proletár nívójára sülyedt a szlovenszkói őslakosság túlnyomó része. Nem tud még az önálló ember sem megélni jövedelméből. Fölsorolja a földműves és kis­gazdaosztály sérelmeit. A földreformot a kormány korteseszköznek tekinti és mire földhöz jutna a nép, nem lesz pénze. Amíg itt a mezőgazdaság nehéz helyzetben van, addig a cseh ipart a kormány minden esz­közzel támogatja. Az itteni nép szegény, a cseh tisztviselők pedig Csehországban vásá­rolnak mindent és Így elpusztul itt a kisipar és kereskedelem is. Kiadták a jelszót, hogy olyan üzletben nem vásárolnak, ahol magya­rul beszélnek. Tehát a magyarokat kergessék ki, a csehek pedig nem jönnek vásárolni. A tisztviselők fölös'eges számban vannak, főleg az exponáltak, akiket direktívákkal is c lát­nak. Mmdezt a pénzt közmunkákra kellene fordítani. A szlovák nyelv veszélyben van, mert veszé’yézteti a cseh-szlovák fikciót. Ezután rámutatott a sz'ovák néppárt és a . kereszt étiyszociál is párt különbségére és kiemelte a néppárt türelmetlen sovinizmusát, amely a pártot erősebben uralja -a keresz­tén vsé'.rnc Ezért mm dán fáradozó'* * ellené.e sem sikerűd velük egyesülni és együtt mun­kálkodni, mivel a keresztényszociális párt feltételeit a néppárt nem fogadta el. A záróbeszédet Dadej Gyula mondotta. Megköszönte a szónokok fáradozását és a közönséget a keresztényszociális párt mellett való kitartásra szólította föl. A gyűlés mind­végig lelkes hangulatban folyt le. A katolikus olvasókör díszterme zsúfolásig megtelt lelkes ünneplő közönséggel. A munkácsi alakuló gyűlés Munkács, november 27. (Saját tudósítónktól.) A raszlnsizkói ke- 'reszíiényszoiciális párt vasárnap délelőtt tar­totta Munkácsom alakuló gyűlését, mely olyan impozáns kereitek között zajlott le, amiinőt még nem látott Munkács város őslakossága. A Peruizzi-vendiéglö nagytermét a város in­telligenciájának, iiparostársadalimának és munkásságának hatalmas tömege töltötte meg, az érdeklődők niagyrésze be sem fért a terembe, úgy, hogy egyes csoportok csak az utcáról és a szomszédos teremből hallgatták a gyűlést. Délelőtt tizenegy órakor a lelkes közönség éljenzése közben Bíró István volt állami igazgató, korelnök, nyitotta meg a gyűlést. Megnyitójában kifej tje jj-tte, hogy eljött az idő, amikor mindenkinek össze kell fogni, hogy egységes erővel sikeresen léphessenek síkra az őslakosság érdekeiért. Hokky Károly, a ‘párt rusizinszikói főtit­kára beszédében, melyet állandóan megsza­kított az éljenzés és helyeslés, kifejtette, hogy a Keresztény szociális párt a szeretet szigetét akarja teremteni az európai gyűlö­lettengerben. A jog, az emberiesség, a kul- mr.a, az igazságosság a társadalom minden kérdését legkönnyebbéin a szeretet alapiján lehet megoldani. Majd az itt érvényesülő de­mokráciát bírálta és előadta, hogy Cseh­szlovákiáiban a demokrácia annyit jelent, hogy a te néped uralma, a te szülőfölded uralma. Mi csak másodrendű állampolgárok vagyunk. Amikor csendőrök, rendőrök, finán­cok szépen öltözve járnak, az elbocsátott tisíztviselőknek éhen kell halmiok. Munkácsom történt meg az a hallatlan eset, hogy egy Prága, november 27. A nagyköveti konferencián nemrég létre­jött kompromisszum — mint azt megjósoltuk — rövid életű volt. A nagyköveti konferen­cia mai ülését nem tarthatták meg a terve­zett programmal, mert az angol és francia álláspont között áthidalhatatlan szakadék tá­tongott. Mig a franciák csak a német dologi szállításokat imák a német jóvátétel javára és a megszállott területekből befolyt összes adókat, nevezetesen a szénadót saját kasszá­jukba szeretnék beszedni, hogy velük a meg­szállás költségeit fedezzék, addig Anglia azt az álláspontot képviseli, hogy a megszállott területek minden jövedelme a jóvátételi bi­zottsághoz szolgáltattassék be. Bradbury tegnap már faképnél is hagyta Párist és Lon­donba utazott — újabb utasítások átvételére. A konferencia tehát valószínűen csak pénte­ken fog foglalkozni a ruhrvidéki jövedelmek szétosztásának kérdésével. London, november 27. (Wolíf.) A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója közüli, hogy az angol minisztereket és szakértőket ma rendkívül fontos konferenciára hívták egybe a jóvátételi és Ruhr-kérdés uj hely­zetének megbeszélése céljából, tekintettel arra, hogy a német képviselő a jóvátételi bizottság előtt a Ruh^-megszáláis legalitását vitatta és tekinetettel arra a meg­egyezésire, amely a Micuim és a Ruhr nagy­iparosok köz öt létrejött. A lap munkatársa azt inja, hogy a jóvátételi bizottság most már nem ódázhaíja eí a Ruhr-megszállás jogi kér­désének mérlegelését. Ami a nagyiparosokkal kötött francia—'belga megegyezésre vonatkozik, úgy a lap mun­katársának véleménye szerint az angol kor­mánynak minden akciótól tartózkodnia kell, amely álláspontját gyengitihetii, de másrészt meg kell védenie amaz érdekeit, amelyeket a versaillesi szerződés és aiz annak alapján kötött szövetségközi megegyezések, a spaal szerződés és a múlt év márciusában kötött megegyezés biztosit. A francia és a belga kormány le akarja vonni az önállóan kérész- tül vitt Ruihir-uragszállás költségeit azokból a fizetésekből, amelyeket a most létrejött meg- •gye 's értelmében te jesiteni fognak, holott a múlt év márciusában aláirt nemzetközi nyolcvankét éves asszony éhen pusztult el, mert megvonták a nyugdiját. Követeli, hogy végre ne tegyenek különbséget állampolgár és állampolgár között, mert nincsen olyan ember, akit az igazságtalanság elégedetlenné ne tenne. Olyanok lettünk, mint a sün, mely­hez, ha hozzányúlnak, szúr de növelünk nem lehet úgy elbánni mint ahogy a róka bánik el a sünnel, mert minket nem lehet úgy elin­tézni, ahogy ezt egy cseh-szlovák politikus mondotta, hogy busz év mu'lva itten nem lesz magyar-kérdés, mert mii ezer év múlva is magyarok leszünk! Végül kifejezte abbeli re­ményét, hogy el fog jönni az az idő, amikor a ruszinok iis a párthoz csatlakoznak. Szabó Lajos esperes-pre'látus, a kitűnő papszónok lépett azután a pódiumra. Hatal­mas éljenzés fogadta, amely beszéde végéig tartott. A többi között így szólt: „Tapaszta­lataink bebizonyították, hogy saját erőnkre vagyunk utalva, csak magunkban bízhatunk. A nép kívánta, hogy itt megalakuljunk é>s mi Ígéretet teszünk, hogy a legelhagyatottabb- nak is megvédijük érdekeit. Nincsen olyan nyomorúság, amely alól kivonjuk magunkat, mindenkinek sérelméért harcolunk! Velünk az Isten, mert velünk az igaizsiáig! Keresztül­törünk minden tűzön és mindén vizen, mig el neim érünk arra a földre, ahol jogainkat el­ismerik." Ezután kimondották a párt megalakítá­sát és hatalmas lelkesedéssel a gyűlés a kö­vetkező tisztikart választotta: Elnök: Méray Ádám ár.; álelinökök: Bíró István, Szopó Ká­roly, Kaldrovics Emil; titkár:' Szánthó Lász­ló; pénztáros: Mészáros János; ellenőrök: Sziim Laijos és Vadalma Mihály; jegyző: Locker Zoltán. Választmányi tagok: Adonyi Ede, Ádám Tibor, Bogár Sándor, Dóry Já­nos, Fábry József, Foltin János, Jungbauer Gyula, Ladányi Ferenc, Dobránszky Mihály. Pártügyész: Baternay Béla dir. Méray Ádám dr. erre átvette Biró Ist­vántól az elnöki tisztséget és lelkes és buzdító szavak kíséretében megköszönte a bizalmat. Kifejtette hogy meg fogják találni azt a leg­helyesebb középutat, amely az osztáilygyü- lölet helyett a szeretetet hirdeti és mindenki javáért küzd. Biró István aztán berekesztette aZ im­pozáns alakuló gyűlést, melyhez hasonló már régen nem volt Munkácson. pénzügyi jegyzőkönyv a megszállási költsé­gek maxíimiumát 240 millió aramymárkában állapította meg, amely összeg ált nem léphető, kivéve azt az esetet, hogyha a szövetsége­sek által elhatározott megszállás következik be, aminek a Rulhir-megsizálMis nem teinthető. A lap emlékeztet a békeszerződés második fejezetének tizenkettedik paragrafusára, mely szerint a jóvátételi bizottság a szövetségesek jóvá tétül bevételeinek „kizárólagos ügynök­sége" s a 237. szakaszra, amely szerint a Németország részéről történt fizetések és szállítások az összes szövetséges és társult kormányok között osztatnak szét az általuk megállapított arányban. Mivel a düsseldorfi egyezmény az amerikai érdekeket is érinti és azt a megegyezést, amely az amerikai megszállási költségek megtérítésére vonat­kozik, nem szabad meglepetésnek venni, ha az amerikai „megfigyelő" a jóvátételi bizott­ság előtt óvásokat fog emelni, ha a düsszel- dorfi egyezmény a bizottság elé kerüli. Az el­veknek ilyen lesziögezéséből következik az, hogy amíg a helyzetnek bizonyos részét a jóvátételi bizottságnak kell megvizsgálnia, addig másik részét közvetlenül a szövetsé­ges kormányoknak kell megtárgyalimok. A lap kijelenti, mivel a hozandó határozat majd­nem bizonyosain nem lesz egyhangú, való­színű, hogy a kormányoknak esetleg egy fel­sőbb döntőbírósághoz, például a hágai bíró­ságihoz kell fordulni ok. A lap végül megjegy­zi, hogy az angol kormány továbbra is ko­moly kifogásokat emel Parisban ama jelensé­gekkel szemben, hogy a megszálló hatóságok a szeparatistákat támogatásban részesítik. Koblenz, november 27. (Havas.) A kivi­teli engedélyek bizottsága a badeni ananin- és szódagyáirral mütirágyaszá’,Irtásokra ideig­lenes egyezményt létesített, továbbá angol megkeresés folytán egyezményt kötött a sol- lingeni ipar képviselőivel. * /§ imcsgBfisznr gonctofauhracift a mi *a Shenvnfi<aiűÍá>ieBl ...rfé «s<8«1 élt n a>t e&w í<éiUfvé»xó ismeneöstöt&wstp.fo, mint m<ef}> «ra<eim áuo&z.ö<iifo envwiM. UfacrPíí.'íJíi ffréttfeai yfíC'.nrA*?*™ 'M'ir­l«a;p> ua pub cr <deíb<eit Angol miniszteren i% szoltóftőh Konferenciáid Bradbury Londonba utazott — Anglia jogtalannak tartja a francia kormány álláspontját a düsszeídorfi egyezmény ügyében — Újabb megegyezés hire A nemei nemzeti szabadságpárt feloszlatása — Tüntetések Stuttgartban — Berlin, november 27. A Vossische Zei­tung kelni jelentése szerint a szeparatisták Rheinbreitbachban behatoltak Herzog Rudolf költő házába s azt teljesen kirabolták. Her­zog mellének revolvert szegeztek és úgy ürítették ki a zsebeit. Berlin, november 27. A B. T. stuttgarti jelen­tése szerint a stuttgarti rendőrség bezárta a Seeckt tábornok által betiltott pártok helyiségeit. A pártok irodáiban és a pártvezérek lakásán házkutatást tartottak. Berlin, november 27. A V.orwarts dorímundi jelentése szerint a franciák ott húsz német na­cionalistát letartóztattak és Düsseldorfba szállí­tották. Aláírták a bolgár-jiigc3z!áv egyezményeket Szófia, november 27. Ida délután ré y órakor aláírták a Bulgária és Jugoszlávia közö'tt létrejött három egyezményt. Az egyezmények igazságügyi kérdésekre, a go­nosztevők kiszolgáltatására és a jogi segít­ségre, valamint a kölcsönös orvosi segi'sé :- re vonatkoznak. Ezzel egyidejűleg aorták a szerb területen történt hadirekvirálásotoa vonatkozó kártérítési egyezményt is. me­lyeik alapján Bulgária 300 millió levát fog fizetni. Rövid táviratok A lengyel radikális néppárt és Domszki képvi­selő ellenzéki csoportja, mely a népegység pártja nevet viseli, fúzióba lépett és mint egységes ra­dikális iöldmives blokk fog a parlamentben sze­repelni. Az uj bolgár szobranjét december 9-ére hiv- ták össze. A vegyes bolgár—görög bizottság bolgár de­legátusai tegnap utaztak Szófiából Görögországba. A bizottság a népszövetség képviselőivel együtt a kivándorlási kérdést fogja szabályozni. Athénben tegnap megszüntették az ostromálla­potot. — (Az uzsoratörvény reformja.) Félhiva­talosan közlik: Az uzsoratörvény reformjára vonatkozó javaslatot, amelyről legutóbb megemlékeztünk már, a ..kormány beterjesz­tette a nemzetgyűlésnek. Bár a közvélemény az uzsoratörvények hatályon kívül való he­lyezését követeli és a termelők, valamint a kereskedők emellett arra hivatkoznak, hogy'’ a szükségleti cikkek ára már normálisan ki­alakult, az uzsoratörvényt mégsem lehetett teljesen megszüntetni, mert még mindig van­nak kereskedelmi ágak, amelyekben az uzsora változatlanul burjánzik. Sokan még nem tud­nak leszokni a háborús évek konjunkturális nagy nyereségeiről és az ellátási viszonyok esetleges átmeneti rosszabbodása beálltával nem lehetne hirtelen uj uzsoratörvényt életbe­léptetni. A novelláról, amelyet nagyjában is­mertettünk már, félhivatalosan közlik, hogy a megreformált uzsoratörvény szerint is lesz rá mód, hogy a súlyosabb uzsorakihágásokat a törvény teljes szigorával sújtsák, viszont elejtik a kisebb kihágásoknál eddig alkalma­zott súlyos szabadságvesztési és pénzbünte­téseket. Az uzsoratörvény novellája szerint a büntetés mértékét individualizálni fogják. Megállapították, hogy a népuzsorabiróságok nem feleltek meg céljuknak, mivel a laikus bírák nem nagy kedvvel látták el ezt a tisz­tüket,. nem jelentek meg a bírósági tárgyalá­sokon és inkább érzelmeik szerint ítélkeztek. Különböző érdekcsoportok befolyása alatt a bíráskodásba belevitték a politikai és osztály- viszályokat. Emiatt a kormány azt javasolja, hogy oszlassák föl az uzsoranépbiróságokat és utalják az uzsora üldözésével kapcsolatos eljárást a rendes bíróság hatáskörébe, ott pe­dig, ahol közigazgatási kihágásokról van szó, a közigazgatási hatóságok Ítélkezzenek. Az uzsoratörvény novellája hatályosabban meg fogja védeni a lakásuzsorát is. mivel az uj törvény a lelépési dijat és a lakásbérbeadó egyéb előnyeit mértéktelen lakásbár gyanánt fogja föl. & [Optikai intézeti • Mindennemű szemüvegek, csíptetek; J ----1 Mindennemű * í / állítások. Ja • S i *UA.sok bár- ; J // / moly rocepi I • I 'Ik/V/ alapján azon • S n íto1* lg e» <»:U Ponto- J Ültnek ! 5 Magyar kiszolgálás Magyar levelezési ’j Délitekéi Samu Pratia ll„ P'oíic 29j az Emjjeirtai-ozáttó melücn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom