Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-20 / 263. (416.) szám
Elszólások (fi.) Prága, november 19. Ellentétben sok más országgal, itt mitiá- limk, Cseh-Szlovákiában a miniszterek, az egyetlen Benes kivételével, aki — igaz — annyit beszél, mint kollégái együttvéve, nem szívesen nyilatkoznak a nyilvánosság előtt. Svehla, a kabinetelnök, valósággal, irtózik a közvélemény tájékoztatásától és példáját követik a resszortminiszterek is. Számukra csak a minisztertanácsok és a petka értekezletei léteznek, ahol jól kipárnázott ajtók mögött kitárják a szivüket a főfőkorifeusoknak, de már a parlamentben és a bizottságokban nem szívesen hallatják a szavukat. Ilyenkor novemberben azonban a miniszter uraknak mégis csak a nyilvánosság elé kell lépniük, mert a különben tradiciónélküli parlamentben kifejlődött az a szokás, hogy a költségvetés megvitatása alkalmával, az egyes tárcák büdzséjének tárgyalása során a szakminiszternek beszámoló- és programfélét kell elmondania és egy pár órára szemébe kell néznie az ellenzéki bizottsági tagok kérdéseiből rázúduló pergőtűznek, ilyenkor azután a kormánjr egyes tagjai néha el is szólják magukat és olyanokat mondanak, amiért a peí- kában bizonyosan megmossák a fejüket. Nem hisszük például, hogy a koalícióban valami nagy lelkesedéssel vették tudomásul a miniszíCíadnöknek: azt- a--kevésr&bé-átkerüli kiszóíását, amelyet a költségvetési bizottság j ellenzéki tagjainak kollektív „demarsára" adott válaszában használt. Azt mondotta Svehla, hogy amikor azoknak 'gyávaságáról beszélt, akik nem mernek1 a felelősségben osztozni, a német birodalmi szociáldemokratákat értette, akik kiléptek Stresemann koalíciójából. Gyönge kis kim: gyarázkodás volt ez, mert ki hinné komolyan, hogy a miniszterelnökség költségvetésénél, amely az állami nyomdák, a szlovénszkói teljhatalmú minisztérium, az állami statisztikai hivatal és egyéb kitűnő intézmények kiadásait sorolja föl, a cseh-szlovák kabinet feje éppen Scheide- mann, Ledebur és Breitscheid urak eljárását fogja sző tárgyává tenni. Ugyanolyan joggal a bulgár árusbasistákra. az orosz szociálfor- radalmárokra. vagy az olasz popolárikra is hivatkozhatott volna Svehla! Ugyanúgy nem hisszük, hogy a petkábsn kitörő örömmel fogadták Becska pénzügyminiszternek a szeszbotrány kirobbanása alkalmával adott magyarázatát. A pénzügyminiszter ugyanis egy szóval sem utasította vissza a szenátus elnöke ellen emelt igen sulybs vádakat-, amelyek egy más országban a kompromittált kamarai elnök azonnali lemondását vonnák maguk után.' Valamennyi miniszteri nyilatkozat közül azonban a legérdekesebb a nemzetvédelmi miniszteré volt, aki olyan vigyázatlan kije- jelentéseket tett, amelyek teljes joggal magukra vonhatják a magas petka legmélyebb haragját. A hazafiui kebleknek bizonyosan jól esett, hogy Udrzsalt, akit éppen úgy,' mint egykor Cincinnaíust, az eke szarva mellől hozták el a badügyek élére, oly nagyszerű szakértelemmel beszélt a tüzérségről, a fojtó gázokról, a tiszti kardokról, a repülőilottáról, valamint a rnilicia elvi alapján álló antimilita- rista köztársaság egyéb rekviziíuinairól, mintha Krobatintól, vagy Schönaichtól tanulta volna ezeket a szép dolgokat. Mindezekért a fejtegetéseiért megérdemelné a fehér oroszlánrendet, ha cseh-szlovák állampolgárhoz nem volna méltatlan dolog, hogy ilyen hivságokkal éktelenitse magát. De amit az ármádia és a lakosság viszonyáról mondott a nemzetvédelmi tárca kitűnő burzsoá-mi- nisztere, amiatt valószínűen megbotránkozással rázzák fejüket a koalíció kiérdemesült bölcsei. Hogyisne, hiszen azt mondta, hogy a cseh-szlovák hadsereg legjobb katonái a magyarok és németek s nem átallotta a per te kimondani, hogy a lakosság „egy része" nem lelkesedik az ő hadseregéért, noha annakidején valósággal megostromolták a k. u. k. Kriegsministeriumot, hogy nekik is adjon gárnizont. Ilyet még sem - lett volna szabad elmondani egy olyan helyen, ahol még azok a németek is képviselve vannak. Elég nagyfokú vigyázatlanságot követett el már egyszer Benes, amikor a legutóbbi mozgósítás után kijelentette, hogy a magyar és német katonák teljesítették állampolgári kötelességeiket, egy más alkalommal pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyarok ideális állampolgárok. Ezek a nyilatkozatok sok kellemetlenséget okoztak, mert hiszen a kisebbségek azóta folytonosan arra hivatkoznak, hogy mivel az ő fiaik pontosan teljesitik katonai kötelezettségeiket, ők pedig becsületesen fizetik az adót, most már hasonló lojalitást-várnak az államtól. Mennyire megduzzad most ezeknek taraja, ha a nemzeti védelem miniszterének szavaira hivatkozva, azt fogják mondhatni, hogy a cseh-szlovák hadseregnek legjobb katonái s legvitézebb legényei az ő soraikból kerülnek ki. Len dón, november 19 , < BaMwin miniszterelnök kiáltványt intézett az angol nemzethez,- melyben a kor-, mányinak v'édbvámpo 1 itikáyáiyal foglalkozik. A miniszterelnjölk kijelenti,, hogy ezelőtt egy esztendővel Bonar Law még kedvezőbb kereskedelmi viszonyokban bízhatott és azok jelntös újjáépítését várhatta abban az esetben is, ha ia pénzügyi politikában nem történne változás, melynek szükségességéről maga Bonar Law is meg volt győződve. A RiubrvMék megszállása után azonban nyilvánvalóvá tett, hogy ha a viszonyok nem súlyosbodnak, akkor sem lehet normális állapotokat várni a következő évre. Európa dezorganizáltsága és el s ze gény edetts égé, mely a valuták sülyedlésének és az egész világon felemelt vámtarifáknak következménye, közvetve és közvetlen mégiszükitette Angik külföldi kereskedelmi piacait. Az elértéktelendett fizetőeszközök és a legtöbb európai államban lecsökkenteti életnívó kö-, vetkeztében olcsó külföldi áruk behozatala a belföldi piacot is nem fair kotikiirrenciára kény szeri tette, -mely megbénít^ az in i dalivá t és a vállatkozószel'lernet. Ilyen körültné- nyek kötzctk kellett munkaalkalmat szerezni a lakosság számára, melynek száma a háború következtében megszűnt kivándorlások miatt egy és háromnegyed millióval szaporodott meg. A miniszterelnök a munkaalkalmak szaporítása céljából azt javasolja, hogy n behozott árukra a következő feltételek mellett rójanak ki vámokat: 1. A belföldi termelés bevételeinek fair módon való növelése. Jelenleg egyedül a belföldi gyártmányok viselik az összes helyi és állami adóterheket, beleértve a munkanélküliek támogatására befizetett összegeket. is, 2. A merni fair külföldi konikurreücia által veszélyeztetett iparágak különös támogatása. 3. A külföldi vámtarifák leszállításával foglalkozó tanácskozáson a vámokat olyan árukra nézve kell kihasználni, melyek ’ révén az angol kivitel' elősegíthető. 4. A birodalmi kereskedelem számára jelentős kedvezményeket kell biztosítani A miniszter elnök igy folytatja a ' kiáltványban: — Ilyen politika fogja megvédeni iparúinkat a jelenlegi válságtól és teszi majd lehetővé, hogy normális körülmények között visszatérhessünk majd a munkához és.biztosi Uh ássuk az igazi szabadkereskedeitmet a birodalom határain beiül és a külfölddel egyAz esztétika a szatírát mosolyok között való könnyezésnek mondja. Amikor e sorainkat papírra vetettük, a szemünkből egy könnycsepp buggyant ki. Furcsa, nagyon furcsa mindaz, amit Udrzsal miniszter mondott; szatirmosolyokra késztet, de ugyanakkor fájdalmas érzéseket is kelt bennünk. A magyar katonák a cseh-szlovák hadsereg legjobb katonái, de mivel hálálják meg a fegyelmezettségüket, pontosságukat és dere- kasságukat? Azzal, hogy idegen tisztek alá rendelik őket, mert hiszen a miniszter előadása szerint a hadseregben alig van aktív magyar tiszt, inig a tartalékos tiszteknek mindössze egy százaléka magyar, a többi magyar nemzetiségű tartalékos tisztet megfosztották a tiszti rangjától és nem fogadták el a jelentkezésüket. Gyönge vigasz, a mi számunkra, hogy szlovák testvéreink sem jártak sokkal jobban, ami kitűnik -abból, hogy a nemzetvédelmi miniszter 10.452 aktív tiszt közül csupán 180 kimondottan szlovák tisztet tudott kimutatni. Gyönge vigasz, hogy nemcsak a magyarságnak bére ,a háládatlanság. asráut $- a legnagyobb mérteikben.. Semmi esetre sem nevezhető szabódnak az a keres-; kebelem, mely ki van téve minden önkényes európai tarifának és , kéiiyre-íkedivre ki van szolgáltatva az európai összeomlás után keletkezett 'rendezetlenségnek. — A miniszteir- '•ebfliök ismételten kijelenti, • hogy seimmiesetrc sincs szándékában adót róni a búzalisztre, zabra, húsra, szalonnára, füstölt árukra, sajtra, vajra vagy tojá-sra. A kézműipart előmozdító kormány a mezőgazdaság támogatását javasolja. A mezőgazdaság Angliának nemcsak a legnagyobb és legfontosabb nemzeti iparága, hanem elsőrangú .fontossá-' ga van azért i's, -mert legáliand-óbban és legteljesebben látja el a belföldi piacot. A miniszterelnök azt javasolja, hogy a mezőgazdaságot egy acre termőföld után egy font jutalomban részesítsék. Hogy a mezőgazda- sági munkások nagy fizetését biztosítsák, a fö’dbürtokosnak cslak abban az esetben adják át a jutalmat, ha a jó munkásoknak nem adnak' 30 silfeginiél kevesebb heti bért. A miniszterelnök kijelenti, hogy ezek' a rendszabályok egy összefogMó, sokoldalú és részeiben egymástól függő politikát fognak megteremtem. A vámok révén elért bevételeket a mezőgazdaság támogatására fogják fordítani és ezek. a bevételeik előteremtik a kormánynak apojkíat az eszközöket, melyekkel többek között előmozdítja a gyapotbehozatalt a blro- d-aioiffiibn és a munkások háztartásában oly fontos cukor és tea vámjának leszállításával meglcönnyitilk a munkásság terheit. Végül a kormány jelenlegi törekvéseiről számolt be a miniszterelnök, melyek a munkanélküliség megszüntetésére irányulnak, és megemlíti, hogy a hajó-építés az angol ipar legkomolyabb hiánya. A kormány azt fogja javasolni, hogy engedélyezzék neki a köny- nyü ci-rtkálóik építési programjának gyorsabb keresztülvitelét. Tcngerésizetügyi szakértők ■véleménye szerint a következő években tizenhét könnyű cirkálóra és több kisebb hajóra lesz szükség, melyeknek építését azonnal megkezdik, amint az összes tervek elkészülnek és a parlament megadja ehhez a s zü ksége s bel e egy e zést. Lloyd George beszéde London, november 19. Lloyd George Northamptonban választási beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a kormány veszedelembe sodorja az országokat. A munkanélküliség valódi oka az, hogy a nagy háború következtében elszegényedtek Anglia vevői, sőt az Anglia vevőitől vásárló fogyasztók is. Anglia hatvan millió font sterlinggel kevesebbet ad el Európában, mint a háború előtt. Európa nem vásárolhat, Európa éhezik. Még ha vásárolhatna is, akkor Is előbb élelmiszereket venne s csak azután gondolhatna arra, hogy ruháit és cipőit Angliától szerezze be. Az első tennivaló rendbehozni Európát, ismét fölépíteni Európa gazdagságát s akkor újra vásárolni fognak Európa népei Angliától. De tovább, is ment Lloyd George és kijelentette, hogy Anglia kevesebbet ad el Ausztráliában. Uj-Zeland- ban, Délnyugat-Afrikában, Kínában és Indiában is s ez a vesztesége valószínűen további hatvan millió font sterlinget tesz ki. Ezek az országok ugyanis Németországnak, Ausztriának és Oroszországnak adták el azelőtt nyersanyagjaikat s azzal a pénzzel vásároltak Angliában, amit ezektől az országoktól kaptak. Élénk helyeslés mellett jelentette ki, hogy nem a francia gyárak, de a francia militaristák ellen kell védekezni. — Sajnálatos dolog — mondotta hogy politikai és személyi, érdekek miatt játékot űznek az angol kereskedelemmel. Az angol hitelt lerontották, a kereskedelmet megnyomorították, mert a kormánynak nem sikerült a világ nyugalmát visszaállítani. A földhivatal újjászervezése. Mint ismételten jelentettük, a koalíció több pártja erélyesen követeli a földhivatal fokozott ellenőrzését. A Národni Lisíy értesülése szerint már a cseh agráriusok egy része is hozzájárul a földhivatal újjászervezéséhez, noha közöttük és a többi pártok között az újjászervezés módjára nézve igen nagy ellentétek mutatkoznak. A kormányhoz e lap értesülése szerint már konkrét indítvány okát. is benyújtottak, amelyek még november havában követelik a földhivatal újjászervezését és követelik, hogy a hivatal összefoglaló kimutatást készítsen mindazokról az ingatlanokról, amelyeket eddig átvett. E kimutatásban részletezni kellene, hogy mennyi mezőgazdasági földet, mennyi nagybirtokot és egyéb ingatlant vett át az állam és milyen áron, hogy továbbá kik között és milyen áron osztották föl ezeket az ingatlanokat, végül a nagybirtokoknak mennyi alkalmazottja vesztette el állását a parcellázás miatt. Úgy hírlik, hogy minden nagybirtok lefoglalása alkalmával ötven hivatalnok és száz munkás veszíti el az állását, míg az állásukat vesztett alkalmazottak száma ezrekre rúg. Nagyon jellemző a Národni Listynek az a megjegyzése, hogy a földhivatal ellenőrzése főként arra fog kiterjedni. vájjon a földreform nemzeti és szociális céliát nem veszélyezteti-e a földhivatal működése. A költségvetési vita programja. A kép- víselőház holnapi ülésén nyomtatásban kiosztják a költségvetési bizottság jelentését Az eddigi tervek szerint a ház szerdai ülésén kezdődik meg a költségvetési vita. amely december 5-én fejeződik be. Nyolcórás üléseket akarnak tartani, amelyek délelőtt 10 órakor kezdődnének és délután 6 órakor érnének véget. Hétfőn és szombaton is lesznek ülések, még pedig úgy, hogy a szombati ülések délelőtt 10 órától délután 3 óráig, a hétfői ülések pedig délután 1 órától 6 óráig fognak tartani. !®@ cseii-sil. koronáért fizettek ma, november 19-én: Zürichben 16.71 svájci írankot Budapesten 58 000.— magyar koronát Bécsben 204.000.— osztrák koronát Berliflllfill 7,381.500 000 090-— német márkát islflwii t fcűiwámrél — llogtf §£@rge az angol MercsMelcsnril Az angol választási kampány két hatalmas tényezőjének megnyilatkozása Jy&ÁfÍTLJ Prága» kedd, 1923 november 20 &%AJrjg7ÖF1 m m. - k tar,-: a- ^ ftóssS* iw WdÉaiüfe ^ alice t& Telefon 6797. szám VHBSSS££$&^ — SnreBnyeim > Hirlap, Praha. —• Főszerkesztő: A Szlovénszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR őr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
