Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-14 / 233. (386.) szám

Vasárnap, október 14. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jindrisska 6. szám 1038 is csökkent. A gyökér oukormermyisége 1.5 grammal emelkedett és mig Csehországban a cukor tartalom kis emelkedést matat, Mor­vaországban ez a nagy esőzések miatt csök­kent. A gyökér ez idén Csehországban 11 százalékkal kisebb, mint az előző évben, vi­szont Morvaországban körülbelül 10 száza­lékkal többet nyom és a.z egész köztársaság­ban körülbelül 5 százalékkal kevesebb súlyú. Az egy gyökér oukorrnennyisége az előző éVrvel szemben átlagosam másfél százalék­kal nagyobb. A sajtolt cukorlé tisztasági há­nyada 22 cukorgyárnál átlagosan 89.5. — A vasuíigazgatás intézkedései a bá­nyászsztrájk után. Félhivatalos közlés szerint az á'llamvasuti igazgatás a zavartalan szén­ellátás biztosítása érdekében a következő intézkedéseket tette: A csak kisebb hibák miatt javításban lévő kocsikat nyomban át­adják a forgalomnak és belevonják a lehető­ség szerint a külföldi vagonokat is. Megálla­pították a cukorkampány vagonkontingensét, A! vontató vasutak tulajdonosait is fölszólí­tották, hogy kocsijaikat bocsássák a vasut- igazgatás rendelkezésére. Az egész teherfor­galom számára mintegy 55.000 vasúti kocsi áll rendelkezésére, amelyből hetenként 36.000 vagont lefoglal a szénszállítás, vagyis napi 6000 vagont. Ha a közönség a be- és kirako­dás gyorsítását előmozdítaná, a szénvagon- mennyiség heti 11.000-rel volna fölemelhető. A cukorkampány számára hetenként 2—2 és fél napra legalább 11.000 vagonra van szük­ség. A burgonyaszállitásra elég kocsi áll ren­delkezésre, mivel a burgonyát födött kocsik­ban szállítják. A vasutigazgatás azokat az árukat, amelyeket rendszerint nyitott kocsik­ban szoktak szállítani, födött kocsikban is fogja szállíttatni. A forgalmat természetesen csak úgy lehet zavartalanul lebonyolítani, ha a közönség a vasutigazgatást a lehetőség szerint támogatja. Amennyiben az itt fölso­rolt intézkedések nem járnának kellő ered­ménnyel, a vasutigazgatás a tarifaszabályzat értelmében az előirt berakodótartamokat meg fogja rövidíteni, még pedig az egyszerű kezelési tartamot 24-ről 6 órára, .a kettős ke­zelést pedig 48 óráról 9 órára. — A szénárak uj törvényes szabályozása. Á pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériu­mok közös rendelettel hatályon kivül helyez­ték az eddigi szénárakat és a szénipar munka- és bérviszonyaihoz alkalmazkodóan, uj irányárakat állapítottak meg. A P, M. H. olvasóit a következő bányavidékekre vonat­kozó ármegállapítások érdeklik: Handlova (Szlovenszkó): darabos és kockaszén 17 kor. 93 fill., diószén 17.03 kor. Az ostrau-karwini vidéken: darabos és kockaszén 18 kor., dió- szén 16.85 kor., apró szén 14.71 kor., mosott szén: kocka 20.13 kor., dió 20 kor., öntőde- és kockakoksz 28.70 kor., darabos koksz 27.70 kor. és dió I. és II. 30.70 korona. Az árak métermázsánként ab bánya, a szén- és forgalmi adón kivül értendők. A szénadó Szlovenszkón 8%, az ostrau-karwini bánya­vidéken 10%. — Bevezetés és törlés a prágai tőzsdén. A pénzügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a So!o gyufagyár részvényeit, amelye­ket eddig a külső értékekhez soroltak, a kor­látba bevezessék. Ugyanakkor (október 15) a Prágai Papírgyárak címleteit az árfolyam­lapról törölni fogják, mivel ez a válla'at az Oieschaui papírgyárral fuzionált. + A Magyar-cseh iparbank tőkeemelése. Megírtuk már, hogy a Magyar-cseh iparbank részvénytőkéjét 200 millióról 700 millió ma­gyar koronára emeli fel. Ebből a célból ki­adnak 2,500.000 darab uj részvényt, melyek­nek felét a régi részvényeseknek a követke­ző feltételeik mellett engedik át: 1. Az eddigi részvényesek, akik cseíh-szlováik áHamipo’gá- rok, a cseh-szlovák lebélyegzésü négy régi részvény alapján 5 uj részvényt vehetnek át 15 cseh korona áron, még pedig 1923 októ­ber 20-ig. 2. A magyar államipolgárok részé­re az uj részvények kibocsátási árfolyama 8000 magyar korona. 3. A részvények 1923 január 1-től osztalékjogosultaik. + A magyar vasutak eiektrifikáíása. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Államvasutak igazgatósága a Budapest kör­nyékén levő helyiérdekű villám osvasutak vonalain egy villamos üzemire berendezett mozdonyt próbál ki és ha a kísérlet kielégítő lesz. a magyar államvasutakat — amint azt már jelentettük — elektrifilkálni fogják. A villamos mozdonyokat Budapesten fogják gyártani, mivel a magyar gépipar ilyen moz­donyokat Svájcnak és Olaszországnak is szakított már. + A magyar háboruelőtíi járadékok. A Pr. Pr. közlése szerint a cseh-szlovák pénz­ügyminisztérium néhány delegátusa Buda­pestre érkezett, hogy a T. jelzésű háború előtti járadékok ügyében tárgyalásokat foly­tasson. Ezeket a járadékokat hír szerint a budapesti Magyar-cseh iparbank fogja át­venni. = Románia lisztkivitele. Bukarestiéi jelentik: A lisztkivitel ügye újabban abba a fázisba került, hogy az erdélyi és bánsági malmok 3000, a re- gátbeliek pedig 9000 vagon liszt, főképpen nullás kivitelére kértek engedélyt. A tárgyalások a kor­mány és a malmok között még folynak. = Milliárdos és milliós árhullámzás Né­metországban. Berlini szerkesztőségünk je­lenti: Október 12-től kezdve a bérkocsik ár- mulíipJikátora 300 millió, a bérautóké 600 millió márka. A német szádok, éttermek és rokonin arágak ármul tipliké torát október 11- én 600 millióra emelték. Ugyanettől a naptól kezdve a szén- és kokszárak a következők: brikett ab raktár 1.96 milliárd, pincébe szál­lítva 2.059 milliárd mázsánkult. Gázkoksz 5.112 milliárd, pincébe szállítva 5.218 mübárd mázsánkint. Fuvaronként a pincébe szállítva a brikett 21 milkóval és a koksz 14 millióval olcsóbb mázsánként. = Zágrábban megalakult a Jugoszláviai Ganz Rt. Zágrábból jelentik: Most történt meg Zág­rábban a Jugoszláviai Ganz Rt. bejegyzése. A vál­lalat elektromos központok és egyéb ipari vállal­kozások berendezésével fog foglalkozni. A rész­vénytőke 1 millió dinár. Eddig az alaptőke 37 százalékát, vagyis 370.000 dinárt jegyeztek és fi­zettek be. A íenmaradó 63 százalék jegyzése még ebben az évben fog megtörténni. A Jugoszláviai Ganz Rt. megalakulása alkalmából a horvát sajtó éles támadást intéz a vállalat ellen. így a „Zagra- ber Tageb!att“ felháborodik azon, hogy a Zág­rábban bejegyzett cég igazgatóságába négy bel­grádi lakost és négy magyart — budapesti lakost — választottak. Csak az ügyvezető igazgató la­kik Zágrábban, de ez is magyar születésű és ma­gyar állampolgár. = Az uj romániai kiviteli rendszer. Bukarest­ből jelentik: Az uj kiviteli rendszer exportdijait a módosítás során a következőkben állapították meg: Tojás, friss, konzervált és füstölt hús (ser­téshús kivételével) 20 lei kilónként. A friss, kon­zervált vagy preparált sertéshús és sonka kilója után 25 lei, szalámi 30, moldvai szalámi 25 és föl­vágott szintén 25. Ló- és szarnárhus, gyapotrong3r után 6 lei kilónként. A gipsz kiviteli dija 500 lei vagononként. Az ökör, tehén, bivaly után nyolc­ezer, a kos után 400 lei a fejenkénti dij. A bá­rány, kos, nyirott, idősebb bárány 30 lei kilón­ként. Belföldi üvegáru és az olajpogácsa ezer lei vasúti kocsinként. A komissziódij bele van szá­mítva ezekbe az exportdijakba. Az uj rendszabály október 12-én lép életbe. Permisz nélkül szabad a kivitel minden más árura, de bivaly- és sertés­húsra nem, amelyeknek kivitele tilos. A tojás ki­vitelének szabadságát november elsejéig hosz- szabbitották meg. = Uj maximális árak Nagyváradon. Nagyvá­radról jelentik: A városi tanács a következő uj maximális élelmiszerárakat állapította meg: bar­naliszt 5.50, főzőliszt 8.50, nullás 9.50 ab malom kg-ként. Viszontelárusitóknál kenyérliszt 5.75, főző 8.75, nullás 9.75 lei. Barna kenyér 5.50, má­sodosztályú fehér kenyér 9, elsőosztályu 10 lei kilónként. Rozskenyér 5.50. Egy liter tehéntej 5 lei, házhoz szállítva 5.50. Marhahús 18 lei, borjú 24, sertés I. 38, sertés II. 36, háj vagy zsir 78, juhhús 12 lei kilónként. A vendéglői árakat is mérsékelten emelték. — Szállítások. A kereskedelemügyi miniszté­rium 1000 méter csíkos bélésszövetre (70 cm szé­les), 20.000 m fekete gyapotkrepbélésre (136 cm széles) és 10.000 m tiszta vászonra (70 cm szé­les) hirdet szállítási árlejtést. Közelebbi résziete­ket a prágai kereskedelmi és iparkamarában, ajánlatok október 30. — A pozsonyi államvasuti igazgatóság nyilvános árlejtés utián kát alg használt amerikai gyártmányú kőtörögénet, egy drótkötélpályarészt és más kavicstermelő'’épeket ad el. Közelebbi részleteket a hivatalos lapokból lehet megtudni. Az ajánlathoz ötszázalékos óva­dék kell. Tdzsőe és órapiac: — Az olraützi terménytőzsde. A mai termény- tőzsdén a következő árakat jegyezték: Morva búza 160—168, rozs 116—120, merkantil árpa 1°5 — 115, jugoszláv tengeri 141—143, Viktória borsó 315—330, lencse 550—600, bab 230—240, félédes préselt széna 55—60, kötetlen 50—55, kézzel csé­pelt rozsszalma, hosszuszáru 40—45, kötetlen ta­karmányszalma 35—40, nullás GG búzaliszt 280— 285, nullás 1-es rozsliszt 185—195, rizs 270—275, kötetlen édes széna 54—58, préselt édes széna 60 —65, kötetlen alomszalma 34—38, amerikai zsir 13.40—13.50. = Tartózkodó a berlini spekuláció. (Prago- radlo.) A devizákat ma hivatalosan nem jegyez­ték. A szabadforgalomban nyugodt üzlet mellett a tegnapi árszinten mozogtak, még pedig London 25 milliárd, Newyork 5.5 milliárddal. A spekuláció tartózkodó álláspontra helyezkedett és a viszo­nyok tisztázódásáig igen óvatos. = A galacl terménytőzsde. Gáláéból jelentik: A terménytőzsdén a forgalom lanvba, csupán babban történtek nagyobb kötések. Nyolc-tiz va­gon cserélt gazdát vagononként]' 106 ezer leies áron. A zabért 39 ezer leit kértek, de kötések csak 36 ezer leles vagononkénti árban történtek. A tenregit 45 ezer leiért vették vagononként. = A romániai terménypiac. Kolozsvárról je­lentik: A magas vámdijakkal és a CFR negyven­öt százalékkal magasabb kiviteli tarifájával meg­bénított romániai terménypiac teljesen elvesztette a külföld érdeklődését. Egyedül lóheremagban és lucernában volt erős kivitel s a Banca Centrala most is intenziven vásárol. De ezekben is lany­hulás állott be, mert Franciaország és Olaszor­szág hatalmas készleteket dobtak a világpiacra. Különben is a romániai termés minősége gyen­gébb, tehát nem versenyképes. Hasonló stagná- ció állott be a kivitelben, mert az oroszok Sietti- nen át olcsóbb áruval tudják Németországot el­látni. A külföld most kizáróan a romániai bab iránt érdeklődik. Ebben a cikkben már jelentős kötések is történtek s ezért a belföldi árak meg­szilárdultak. Ha igaznak bizonyul a Gabonaszin­dikátusnak az az értesülése, hogy a kormány az olajpogácsa kiviteli illetékét hatezer leire szállí­totta le, a komissziós dijakat eltörö’te s permissz nélkül megengedte a kivitelt, ebben a cikkben nagy üzletek lesznek, mert Románia nagy olaj­pogácsa-készletekkel rendelkezik. Versenyképes lesz a finom liszt is, amelyből az erdélyi mal­mok háromezer, a regátbeliek kilencezer vagon­nal exportálhatnak. A ókirályságbeli előnyösebb kvóta miatt az erdélyi cégek működés! körüket a regátba tették át, ahonnan a Dunán és a tenge­ren szállítanak. |P©1I A bécsi magyar válogatott és a pozsonyi vá­logatott csapat mérkőzése elmarad. Ehelyett ok­tóber 28-án Pozsony és Kassa válogatott csapa­tainak mérkőzése lesz Kassán. Gyilkosság a futballmeccs alatt. Rio de Ja- neiróból jelentik: Az United Tiete és a Heros des Chammas san-paulói csapatok bajnoki mérkőzé­sén Antonio de Paduau Barros festő és Francisco Parrotti a játék egy fordulata miatt összevesztek. A veszekedésből verekedés támadt, mire a festő kirántotta kését és szivenszurta Parrottit, ki kór­házba való szállítás közben meghalt. A festő me­nekülni akart, azonban a sportpálya kijáratánál elfogták. A nép meg akarta lincselni, azonban a rendőrség ezt megakadályozta és beszállította a gyilkost a rendőrlaktanyába. Szezoiizárás Kassán. A bajnoki futballmérkő­zések lezajlottak s a három egyenlő erejű csapat közül a Kassai Törekvés került ki egy pont kü­lönbséggel kerületi győztesként. Ilyenformán a kerületi döntők volnának hátra, bár a programba vett szövetségi válogatott meccsek tilalmi napjai folytán aligha lesz a dologból valami. A csapatok azonban szinte érezve ki nem elégítő szereplésü­ket, melynek során a régebben oly elismert kas­sai futballnivó meglehetősen leszállóit, igyekez­nek barátságos mérkőzések rendezésével vissza- lo'pni a közönség lelkesedését és szimpátiáját. A KAC-nak ezúttal sikerült volna a legnagyobb attrakciót nyújtani a budapesti MTK csapatának vendégjátékával, ámde a kiváló együttesnek sem­miféle szabadnapja nincs. Remény van arra, hogy helyette a kevéssel gyengébb FTC látogat el no­vember elején derültebb időjárás esetén és ha... A KSC régi riválisával, a Kassai Törekvéssel kötött le egy amolyan revánsmérkőzést, egyrészt a Törekvésnek nyári legyőzetése, másrészt a Tö­rekvésnek legutóbbi bajnoki győzelme folytán papírforma szerint is előállott egyenlő erőviszo­nyok tisztázására. Bár a Törekvés védelme és kezdősebessége ma elismerten a legjobb a kassai csapatok között, viszont a KSC csatársorának egyéni tudása és összjátéka gyakran szerzett győzelmet a klub szineinek s igy a reváns nagy érdeklődésre tarthat számot. — A KAC-nak egy valószínű Slavia elleni mérkőzése, a pozsonyi MLSz válogatottnak kassai szereplése még hátra van és a szomorúra fordult őszi szezonnak meg lesz ugyan a maga futballsorozata, de a nemzet­közi mérkőzések által oly nivóssá, változatossá és főleg látogatottakká fejlesztett kassai futball- sport Igen sokat vesztett immár fokozatos fejlő­désének lehetőségeiből. A budapesti birkozóversenyek. A professzio­nista birkózások tegnapi fordulóján Jágó észt 45 perc alatt letette Petrovics orosz birkózót. Euró­pa bajnoksága ezek után Jágó és Schwarz bajor között fog eldőlni. IwSMiér*) Köszönetnyilvánítás! Alulírott kedves kötelességem­nek ismerem, hogy e helyen is hálás köszönetemet nyilvánítsam Picsa István dr. pozsonyi orvos, egyetemi tanárse­géd úr iránt, aki egy súlyos és előre­haladott vérmérgezési esetben, gondos, önfeláldozó és szakszerű kezeléssel, több mint három hónapi kitartó ápo­lás után kigyógyitott betegségemből, illetve megmentette az életemet. Losonc, 1923 október 11. Czánt Lajos cégvezető *) E rovatban közöltekért nem vállal fele­lősséget a, szerkesztőség. Amiért egy asszony—visszaíoidu! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Anna. (17) — Ez magánügy — vágta vissza Judit. — Az magánügy — ismételte egész csende­sen és a föld alól vagy a háta mögül, tudja Isten, balén a feje fölött, rikácsoló keserű hangot hallott: ,,£n visszakérem azt, azt, aimit elvett tőleim... Maga megölte bennem a poézist... Undorral telitett meg, miikor dalolni kezdek, rikácsolás, károgás, vijjog ki belőlem...“ Magánügy, — sóhajotta — mért hány forgatják mindig azt, ami elvégre nem tartozik a dologhoz. Az irodalom is más és . . . Kertész Józsi nem várta, mig befejezi. — Ezt maga sem hiszi, Judit. Emlék­szem olyan időre, amikor éppen ellenkezőleg beszélt. De nézze csak, a szerkesztő már ugyancsak köszönget ide. Meglátja, ide fog jönni. Ez nem tud nyugodni, ha szép nőt lát. Már jön i’s. Magas, barna ember volt, puhára hízott. Keretóéjü, kerek arcú. Az egész arckifejezés- ben valami gyerekesség, csak két felső szem­foga rontotta el azt. A szemfogai tühegye- sek voltak, előre görbültek, hörcsög mivol­tára emlékeztettek. Mikor beszélt, mosoly­gott. A hangja selymes volt, a tenyere is. Puha tenyerű férfi volt, tésztában puha te­nyerű. Belesüppedt az ember a kezébe, alig várta, hogy kfcászólódjék belőle. — Jó reggelt, Lágyszívű. Kezét csóko­lom! Váradi Tamás vagyok. — Borongás Zalárdná, Koszorús Judit. A szerkesztő ur a széket igazgatta. — Megengedi? —■ Tessék, parancsoljon. Fesztelenül nézett az asszonyra. Gesz­téi ta. — Koszoinus Judtt. Szép neve van, nyom­tatás után kívánkozik. Ilyen névvel karriert lehet csinálná. Ilyen névvel és ilyen fejjed. — Az utolsó szavakat kifejező mozdulattal kí­sérte. Egy lendülettel fogta át mindazt, ami a fejen alul van. Borangos ... Borongós ... — motyogta és kis gondolkozás után élén­ken csapott bele az újság közepébe. Csupa szokásból már felkapta és tapogatta, amíg beszélt. Az ujjai hegyével kereste az ,.át­vágni“ valókat. — Persze, most már tudom. Borongós Zalárd, a költő és tanítónő me... Mocsoilás és Vidéke „Kopfot“ irt róla a Hírek fölé. Én is átvágtam. Kicsit elhall­gatott. Őszinte, de tolakodó kíváncsisággal merült bele Judit szemeibe. — ön volt az!? Tudja, hogy ez nagyon érdekes. Fejeljen nekem őszintén. Jó volt a szerelem? Judit mondaná akart valamit, de nem engedte. — Még nőm végeztem be. Lássa, olyan kievesen Vagyunk már itten, akik hiszünk benne. Olyan hétköznapivá lesz daráló ma­kim életünkben, tudja, olyan kapor-mártás... Szereti a kapor-mártást? Én utálom. Csak miég a vöröshagyma-mártást jobban. Úgy tesz, mintha mártás volna, körítés a húshoz, pedig valóságos rántás az egész; rántás, barnára pörkölve, meg is kozmásodva néha, pfuj... és akkor hallja az ember, hogy vala­hol a sötét vidéken, a torra imkognitán, az áporodott egyformaságban, akad két ember, akik oldalba rúgnak törvényt, társadalmat, otthagynak csapot, papot, hogy a saját kü­lön útjukat járják. Én is gondoltam ilyesmit valamikor. Amikor még azt hittem, hogy lesz belőlem valami. Amikor még én is hit­tem ... — Nagyon tetszik neki, mert már an- zá'goá, — gondolta Lágyszívű és arra ké­szült, hogy meglöki az asztal alatt a Judit lábát figyelmeztetésül. De még seim merte megtenni, mert félt, hogy mást gondol majd. A szerkesztő ur elhallgatott kicsit és azután egyszerre, egészen más, gunyorkás hangon kérdezte: — Persze, már regényt irt belőle, há- romszázhetvenhét folytatásban ? — Nem írtam. — Az nem lehet, hiszen önök mindent bekennek tintával. — Én nem írok. __ Még nem ít, akkor majd fog írni. — Nem fogok és ha írnék i's, nem adnám ki nyomtatásban. — Aha! — Nem hiszi el, szerkesztő ur, amit mondok? — Nem. — Az kár. — Azért csak mondja tovább, nyugodtan. __ Én már megmondtam, amit akartam. — Hiszen a nők akkor kezdenek beszél­ni, akkor nincs semmi mondani valójuk. Csak mondja tovább. (Folyt köv.) ■s

Next

/
Oldalképek
Tartalom