Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-09 / 228. (381.) szám

Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Széljegyzetek (fi.) Prága, október 8. Hodzsa Milán földniivelésíigyi miniszter — :az utolsó hónapokban Isten tudja már há­nyadszor — újból szabadságot vett magának és Szlovenszkóban piheni ki a választások [izgalmait, amelyek — elismerjük — alaposan megviselhették a kormány szlovenszkói vá­lasztási diktátorának idegeit A miniszter nemsokára azután, hogy^zlóvenszkóba ér­kezett, megintérjuvolt atd^nagát a Tribuna tudósítójával és ez alkíMűnfal több olyan nyilatkozatot tett, amelyefíiél érdemes egy pillanatra megállni. Amis a cseh agrárius'sajtó mind a mai napig azt a hitet igyekszik közönségében kelteni, hogy a megyei választások a rolnic- káröknak biztosították az'első helyet a szlo­venszkói pártok rangsorában, addig Hodzsa nyilatkozata részben már számol a valóságos helyzettel és megállapítja az általa képviselt politika kudarcát. Még az ö tendenciózus számításaiban is kifejezésre jut az a tény, hogy a szlovák nép többsége, akárcsak a magyar és német nép, az autonómia táborá­ban helyezkedett el. Hodzsa szerint ugyanis a szlovák néppárt 400.000, a rolnicka strana A05.000 és a szociáldemokrata párt 60.000 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy a szlovák néppárt erősebb, mint a centraliz­mus két legnagyobb szlovenszkói reprezen­tánsa; a rolnicka párt és a • szociáldem ov :;*t- - párt együttvéve, sőt, ha ezekhez hozzászá­mítjuk még Hrusovszky nemzeti szocialis­táit, ■valauiin.t Fajúin* nemzeti demokratáit, még akkor is bátran elmondhatjuk,' hogy a szlovák néppártban elhelyezkedett autón ó- misták egymagákban véve erősebbek, mint a négy centralista párt együttvéve. Ha ehhez hozzávesszük még*a szlovák népnek azokat a tekintélyes csoportjait, akik a keresztény- szociáJis párthoz csatlakoztak, úgy nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy az autonómia győ­zelme a szlovák nép körében egy pillanatig sem lehet vitás. A szlovenszkói és rusziii- sZkói. ellenzéki pártok diadalai után pedig vi­szont nem kétséges, hogy a sziovenszkói magyarok és németek többsége akarja az autonómiát. Világos tehát, hogy Szlovenszkó őslakossága túlnyomó részében az autonómia mellett foglalt állást, amin semmi szépitgetés és semmiféle csürés-csavadjg nem segíthet. A dolognak ilyen állását Hodzsa. úgy igyek­szik szépitgetni, hogy rámutat a „mitlaufe- rek“ nagy számára és arra, hogy a községi választások „színtelenjeinek** egész hadse­rege a megyei választások alkalmával az autonómistákhoz csatlakozott... Nem veszi észre; hogy ezzel a megállapításával újabb kudarcot ismer be, A községi választások al­kalmával — mint ismeretes — a kormány, nyilván az ő tanácsára, úgy igyekezett meg- gyöngiteui az ellenzék támadó erejét, hogy a községi érdekekre hivatkozva, az ellenfél és maga közé bomlasztó elem gyanánt be­állította a „községi** csoportokat, amelyeknek föladata az volt. hogy az ellenzéktől minél több választót elhőditsfuak. Nos, ez a terv nem sikerült, mert — amint Hódosa Milán maga megállapítja — a színtelen listák vá­lasztói a megyei választások alkalmával ki­vétel nélkül az autonómisM táborba özönlöt­tek. Végül csúfos kudarc érte Hodz^rP azzd is, hogy a Csánki-párt, amely az ő védőszár­nyai alatt indult el a szövetkezett ellenzéki pártolwnegbontására. bármennyire is tagadja NodzW, apró helyi sikerektől eltekintve, ak­ciók éo teleti nek bizonyult, ami leginkább ab­ból tűnik ki. lioyy egyetlenegy megvei man­dátumot sem tudott elérni Hodzsa ooliT'ála tehát három ponton szenvedett csődöt: néni tudta megtörni az autmiómista pártok ira­mát, azután csúfot vallott a szívtelen. listák tervével, végül pedig hiába próbálkozott meg a magyarság meg!v>tiHsánaV módszerével; Kudarca annyira k-z^^kvő. hogv egy cseh lap már Hodzsa fejét követeli. Az autonómia eszméje tehát hatalmába kerítette a lelkeket. Sziovenszkó népe tőle, nem pedig a Hodzsa—Srobár-féle centraliz­mustól várja a jobb jövőt. Az őslakosság ! azonban nem elégszik meg a megyei decent­ralizációval, .amelynek a földniivdéstigyi .mi­niszter újból reklámot csinál, hanem való­ságos autonómitát követel, amely a tör­vényhozásban és végrehajtásban is érvénye­sítse a nép akaratát. A mai megyei rendszer különben sem elégíti ki a helyi önkormányzat irányában támasztott igényeinket. A nagy­megyei rendszer ugyanis inai alakjában való­ságos korcsszülött, hiszen a forradalmi tör­vényhozás nagyon szűkre nyirbálta a me­gyei képviselet hatáskörét. Föladatai mind­össze ezek: a politika elvi kizárásával a rne- j gye közigazgatási é,s gazdasági ügyeiről való Í gondoskodás és ebből a célból indítványok {előterjesztése, valamint interpellációk és pa- Jnászok benyújtása; azután olyan intézetek, vállalatok és berendezések létesítése, ame­lyek a lakosság testi és erkölcsi javát, vala­mint művelődését előmozdítani alkalmasak, továbbá a megye közlekedési, lakásügyi, egészségügyi és szociális viszonyainak javí­tása s a lakosság kulturális és gazdasági szük­ségleteinek szolgálata; pótadók, illetékek és hozzájárulások kivetése; .továbbá a megyei vagyon kezelése azsupán f ö 1 ii g y e 1 e t e alatt és a költségvetés elkészítése; a kor­ín á n y í ö 1 s z ó 1 í t á s á r a a megyei kép­viselet a törvények • -Végrehajtása tekinteté­ben részletes előírásokat bocsáthat'ki. íneg- áHapitliatja az általa létesített, vagy kezelt intézetek alapszabályait és a törvények kere- [ teli bellii a‘ községeknek, jáfásokiíák s"a mc- í gyeknek, valamint vállalataink és intézetek j uek vagyonkezelésére és azok fölülvizsgálá- sára nézve részletes, előírásokat tehet, de mindezek a határozatai csak akkor érvénye­sek, ha a belügyminiszter jóváhagyja őket; a megyei képviselet végül tanácsadó testületé a. zsupánnak és a központi hatóságoknak a megyei igazgatás ügyeiben és ezek megkere­sésére véleményt ad és javaslatokat készít. A zsupánnak jogában áll a megyei képviselet minden határozatának végrehajtását fölfüg­geszteni és azt a belügyminisztérium dön­tése alá bocsátani, a belügyminiszter pedig tetszése szerint bármikor feloszlathatja a megyei képviselőtestületet. így fest a mai megyei önkormányzat, . mely meg sem köze­líti azt a jogkört, amellyel a régi magyar me­gye bírt. De ez az önkormányzat is teljesen ülnzóriüssá válik, mert — amint Hodzsa sze­mélyében most már egy felelős miniszter is ! bejelenti — a kormány a megyei képviselő- ; testületbe tizenkét kinevezett tagot fog koin- ; m; ndtrozni. Ilyen körülmények között bizony a miniszternek az az ígérete, hogy a kor­mány nem szándékozik Szlovenszkóban életbe léptetni a diktatnrát, úgy hat, mintha gúnyolódni akarna velünk. Ilyen áIdecéntralizációva 1 mi nem elég­szünk meg és az uj megyei képviselőtestület ; működésének megkezdése nem fogja lan- ikasz’ani azt a törekvésünket, amely a tör- |vényhozási cs végrehajtási autonómia utján akarja szolgálni a magyar—szlovák és német nép boldogságát. A harcot folytatni fogjuk még akkor is, ha netalán egyedül maradunk a fronton A kormánynak Ceskosloyenská Republika cimü félhivatalosa a P. M. H. szombati vezércikkével polemizálva, a szö­vetkezett ellenzéki pártok és a szlovák nép­párt törekvései között úgy huztameg a határ­vonalat, hogv mig. szerinte, ? szlovák néppárt az autonómiát célnak tekinti, addig az ellen­zéki pártszövetség azt csak eszköznek, efappnak nézi egv távolabb fekvő cél eléré­sére A kormány félhivatalosa ezzel a furcsa megkülönböztetésével éket igyekszik verni az eutonómista ellenzék két legerősebb cso­portúi, közé és ugyanazt a célt szolgálja azzal az odavetett megjegyzésével is, hog-v a. cseh. uénoárt ti'bél kísérletet tett az „államalkotó14 i többség és a szlovák néppárt között tátongó szakadék áthidalására. Meg vágyunk győ-1 ződve arról, hogy a szlovák néppárt politi-j Kaiiag van annyira megfontolt, hogy. az'ilyen sitnog,áfásokat ne vegye komolyan. A kor­mány' érzi, hogy • a játszmát elvesztette és ezért egy időre félreteszi a • dorongot és hí­zelgéssel-szeretné-ellenfelét a lábáról -levenni. Hz a próbálkozás eszünkbe juttatja a cseh bajvívó történetét, aki legyőzetése után ri- mánkodva kért kegyelmet Toldi Miklóstól és amikor a. magyar, hős megkegyelmezett neki, a dunai sajkában orvul le akarta szúrni. A szlovák néppárt is — úgy hisszük — lesz annyira előrelátó, hogy a győzelem után nem esik bele a kelepcébe. A iiciiic! birodalmi hozzőfároll i leHiafalnaiást íörvftif clilcricsilcscbcz Vörös blokk a bajor fascizmus ellen — Thünngiában a kommunisták belépnek a kormányba — A francia sajtó szerint nyitva áll az ut # a tárgyalások megkezdéséhez Prága, október 8. Sfresemoiuí kancellár, midőn a szombati birodalmi gyűlésen bemutatta az uj kormány tagjait és beszélni kezdett. Ily kiáltások kai fogadták a kommu.nIsták: „Stjnées kulisszája megszólaí!t“. Stresenfann a közbekiáltásokra erélyesen kijeién tette, hogy Stánnesnék sem­mi közé sincsen a. kormány újjá alaiki fásához, majd megadta a kellő választ a vas- és acél- iparosok birodalmi szövetségének ama kije­lentésére is. hagy a német parlamentarizmus csődöt mondott. ..A gazdaság nem mondott c csődöt, űrkor nem bocsátotta erejét az á.l- V^K- rrüdelkczésé;éV“ mondottá Seresé- mami és a ház többsége zajosán helyeselt neki, A kancellár azután hangsúlyozta, hogy a kormány a ml,ljata:!imaz;isb törvényt -kéri a háztclV mélynek’ hosszú1 időre le'kell ■'monda­nia rámám anyós jogairól’ és a kormányt sok íekfctefbeir oly teljhatalommal kel! felruház­nia! amelyre még nem volt példa'a néniét, történelemben. Ezután'a külpolitikai viszo­nyokat' ismertette és rámutatott' arra, hogy Németország kaotikus gazdasági viszo­nyai miatt nem volt remény arra, hogy dip­lomáciai sikereket érjen eí, miért is a kor­mány kénytelen volt a passzív ellenállás be­szüntetés évei lehetővé tenni a politikai tár­gyalásokat. A német nép teljesítette Francia- ország követeléseit abban a tudatban, hogy a jóval!,ékeli problémát csak az antantszövet­ségesek és Németország megegyezése old­hatja meg s ezért meg fogja ismételni a r uhrvldéki rendes viszon.yok vissz-aáUi-tásá ra vonatkozó ama kívánságait, melyekre eddig választ nem kapott. Stresernann végül Né­metország pénzügyi helyzetéről beszélt és bejelentette, hogy. a birodalomnak, a „szövet­séges állam okinak és a városoknak saját ki- adágiiként ezentúl teljes felelősséget kell válfelhrdk. A 'kormány legfőbb' feladata, hogy uj pénzt teremtsen s ennek érdekében befo­lyást fog gyakorolni az árak alakulására is- Streseniann az/vl zárta beszédét, hogy fel- szóbtciíita a házat, hogy szavazza meg a fcl- hatalímazáis.i törvényt. -- A beszédről a vita ma délelőtt kezdődött meg. Mik orr Síre se maim expozéját elmondot­ta. okkor már Síinues. aki több német nagy­iparos kíséretében felkereste Düsseldorfban Degouíte tábornokot s tárgyalt vele a rubr- vkléVi inart-elepek üzemének újból való meg­kezdéséről ne a dologi jóvátéteíi sz állít ás ok megkezdéséről. . útban . volt .Düsseldorfból Berlin felé hogy jelentést tegyen Sfcrese- maninaík a tárgyálások eredményéről. Egyes HTék szerint Stlinmes Streseniann megbizá- r-rbőf tárgyaiét, a berlini Monifag Mérgén azöuibmT ügy tudja, hogy Stüines saját itri- oüifiyájá'ból kezdett akciót. Stinnes jelentése és a birodalmi gyűlés mai döntése a feUw- Dlniazási törvényről, megjelöl’ majd azt a' foirdnVvnauífot. ahova Németország elérke­zett. Mai távlataink; Berlin, október 8- A birodalmi gyűlés mai ülésén megszavazták a felhatalmazási törvénytervezet előterjesztését. A felhatal­mazási törvény tervezete igy hangzik: A bi­rodalmi kormányt felhatalmazzák, hogy hozzon oly intézkedéseket pénzügyi és gaz­dasági téren, melyeket halaszthatatlanul szükségesnek tart. Ez intézkedések megtéte­lénél eltekinthet a birodalmi alkotmánytól. A felhatalmazás kiterjed a munkaidő szabá­lyozására a járadékok s segélyek korláto­zására. A kormány által hozott rendeletek haladéktalanul a birodalmi gyüés tudomásá­ra hozandók és a birodalmi gyűlés kívánsá­gára azonnal visszavonandók. A törvény ki­hirdetése napján lép életbe, azonban a mos­tan? kormány, vagy a kormán} párt politikai Összetételének megváltozása esetén, legké­sőbb azonban 1924 márcii;^ 31-én érvén} te­leimé válik. .Berlin, október 8. A Montagspost mün­cheni értesülése szerbit vasárnap voltak Zeigner miniszterelnök és Frölích thüringiai állam-miniszter tanácskozásai a középnémet államoknak a hajor fascizmus elleni szövet­ségéről. A tanácskozások eredményeként a vörös blokk megalakult. A két ország közös álláspontra helyezkedik Bajorországgal szemben. Thüringiában a kommunisták be fognak lépni Frölich kormányába. A lap ér­tesülése szerint Stresernann Zeignert és Fröchlicbet ma délben Berlinbe kérette. Drezda, október 7. A két baloldali párt megállapodott programjának számos pontjá­ban, igy abban, hogy minden hivatalt terv­szerűen csak republikánusokkal fognak be­tölteni, hogy a proletárszázadokat a köztár­saság veszélye esetében fölíegyvérzik és hogy meg fogják akadályozni az üzemek be­szüntetését. Az ellenőrző bizottságokat az uzsora rendőrség egy fajtájává fogják ki­épít eni. Paris, október 7. A francia sajtó a teg­napi birodalmi gyűléssel foglalkozva megál­lapítja. hogy a Franciaország és Németország közötti tárgyalásokra nyitva van az ut. A Maiin igy ir: A versaillesi békeszerződés aláírása óta először szólalt níeg a józan ész Berlinben. — A Petit Journal a Gaulois meg­állapítják, hogy Stresernann mérsékeltebb hangot használt, mid Lord Curzom mig a Figaro kijelenti, hogy Stresernann tegnapi beszéde megnyitotta a Franciaországgal va­ló tárgyalások útját. Berlin, október 7. Amint parlamenti kö­rökben hírlik, n lefegyverzés kérdésében az antantnak egy újabb jegyzéke érkezett, mely követeli: 1. a katonai ellenőrző bizottság mű­ködésének azonnali fölvételét. 2, a küstrini puccs alkalmával kimutatott törvénytelen szervezetek lefegyverzését. 100 cseli-sil. koronáért fizettek ma, október 8-án: Zürichben 16.55 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsben 209300.— osztrák koronát Berlin, 2473800000.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom