Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-09 / 228. (381.) szám

Kedd, október 9, Hodzsa Milán a szlovenszkói diktatúráról A földmiveiésügyi miniszter szépitgeti a rolnickárok vereségét 55 Páris, október 7. Poincaré vasárnap Ligny en Barroisban beszélt. Kijelentette, hogy Franciaország csak akkor vizsgáltja meg a németek várt precíz ajánlatát, ha meggyőződött arról, hogy a Ruhrvidéken a passzív ellenállás megszűnt s a jóvátétel! szállítások megkezdődtek. Poincaré hang­súlyozta, hogy az angolok nagyon csalat­koznak, mikor azt hiszik, hogy a francia közvélemény rövidesen meg fog változni, a parlament és ;a szenátus, valamint a közvéle­mény . túlnyomó többsége helyesli a kor­mány politikáját, mely a sárgakönyvben le­szögezett programjától nem tér el. Berlin, október S. A We.lt arn Montag parlamenti körökből úgy értesül, hogy Stre- semann beszédét a koalíciós pártok általá­ban kedvezően fogadták, csupán a balolda­liakat kedvetlenítette el az az éles hang, amellyel a kancellár a kommunisták ellen fordult. A második Stresemann-kormány jö­vője felől senki sincs eltelve különös opti­mizmussal. Berlin, október 8. A berlini szociáldemo­kraták tegnapi kerületi pártnapján Hilferding is felszólalt és rendkívül pesszimisztikus ké­pét rajzolta a szociáldemokrácia helyzeté­nek. A párt befolyása mindinkább csökken, a szakszervezetek egysége a kommunisták agitációja következtében megbomlott. A szociáldemokráciának nincs most annyi ere­je, hogy a diktatúrát kézbekeritse. Az ellen- forradalom nagy léptékkel halad előre és készül a végső csapásra. Hilferding kijelen­tette, hogy attól tart, hogy négy vagy hat héten belül a szociáldemokratáknak már nem lesz módjukban e kérdések fölött ta­nácskozni, mert nem lesz már sajtójuk és nem fognak népgyiiléseket tarthatni. London, október 8. A francia Havas- ügynökség értesülése szerint Curzon lord beszéde a konzervatívok körében nagy nyugtalanságot keltett. Egyes körök állító­lag mozgalmat indítottak, hogy Ourzont le­mondásra bírják. Düsseldorf, október 8. A francia meg­szálló hatóságok kétszáznyolcvan német rendőrt kiutasítottak, százhúsz rendőrt pe­dig továbbra is fogságban tartanak. A rend­őröket azzal vádolják, hogy a szeptember 30-iki vérfürdőt ők provokálták. Páris, október 8. Miller,and elnök a mainzi haditörvényszék által halálraítélt hét német polgár büntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatta. Rövid táviratok A varsói rendőrség kommunista titkos szer­vezetet fedezett fel. Húsz embert letartóztattak. ■ Római jelentések szerint Jonnart vatikáni francia követ tizennégy napon belül visszatér Ró­mába és bemutatja a pápának visszahívási okmá­nyait. Tárcarovatunk: Szerda: Vécseyné Jankovich Lujza: Sza­badulás. I. Csütörtök: Falu Tamás: Vándcr. (Vers.) Vécseyné Jankovich Lujza: Szaba­dulás. II. Péntek: Radnay Oszkár: Levél Luciliushoz. Szombat: Nimród*. Orosz Sándor: A Magas, . Tátrában. Vasárnap: Féja Géza: Köszöntő. (Mécs László könyvére.) (Vers.) Molnár Jenő: A púpos Berta. A bakkecske — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Nyáry Andor A júniusi vásár olyan forgalmas volt, hogy még a kisasszonynapit is fölözte. Pe­dig ez utóbbi volt a nevezetesebb, mert ezen szokták megvenni a hivatalnokféle emberek a hízónak valót, a gazdák meg a csizmát, hogy aztán a télen ne legyen baj a lábbeli körül. Meg aztán addigra már a búza ára is bejött, a kukorica is megmutatta a termését, ha nagyon kellett a pénz, hát hitelezni is le­hetett rá. Még a hívők jóformán a hétórai kis- míséről sem jöttek ki, a nagy téren n.ár any- nyi volt az ember, mint a régi jó világban ujonobevonulás idején a kaszárnyák ud­varán. A lacikonyhák felől, ahol az öreg vásá­ros Bábi néni sustorogtatta a forró zsírban a cigánypecsenyét, olyan pompás illat keve­redett, hogy arra már Gábor bácsi is mcg- fintorgatta az orra ciimpáját, pedig tél órája sincs egészen, hogy amúgy istenigazába be- írüstökéit a szalonnából s hozzá még borral is kupán öntötte. Volt ott vcnnivaló, de még látnivaló is. Hanem olyant még kevesen láttak, mint amit a nagykocsma előtt mutogatott a bőr- nadrágos komédiás. Prága, október 7. A Tribuna egyik munkatársa beszélge­tést folytatott Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszterrel, akitől a kővetkező kérdésekre kért választ. 1. Mi az oka a néppárt megerő­södésének? 2• Milyen jelentőségük van a szlovenszkói megyei választásoknak az egész állam szempontjából? 3. Mi igaz azok­ról a hírekről, hogy Szlovenszkón diktatúrát vezetnek be. A miniszter válasza ezekre a kérdésekre sorjában az alábbiakban foglal­ható össze: l1. Hodzsa véleménye szerint sem a néppártot, sem pedig a rolniokapártot nem lehet Szlovenszkó legerősebb pártjának ne­vezni, mert mivel Szlovenszkó politikailag nincsen kellőképp szervezve, nagy érvénye­sülési lehetőségük van a szervezetien és névtelen „mítliaufereiknek". Míg a történelmi országokban már tizenkét évvel a fórra öa1 óim előtt meg volt az általános választójog, addig Szlovénokéban a polgároknak csak öt és i-l százaléka bírt választójoggal, amely állapo­tot egyszerre fölváltotta az általános válasz­tójog, a nőik választójoga és a legmodernebb választása technika. Ily kcrülrnünyek között Hodzsa szerint nem lehet azt mondani, hogy a szlovenszkói politikai szervezetek keveset dolgoztak, mert a szociálámokrácmnük 60.000 szervezetit tagja, a néppártnak 1000, a rölnicka Pártnak pedig 1720 helyi szerve­zete van. Valamennyi bárom párt szervezett választóinak száma körülbelül 350—400 .000. A községi választások5 alkalmával a pártok elosztása a miniszter szerint a következő volt: a rolrvck ároknak és a néppártiaknak mintegy 300—300 ezer főnyi blokkjuk volt. míg a szociáldemokratáik 60.000 a krmrnun;s- ták pedig 110.000 szavazatot kaptát. A irm politikai községi listákra körűibe1 ül 140 000 szavazat esett. Ebből a 140.000 szavazatból származik az a többlet, amit a néppártiak és a kommunisták értek el. Évképpen a néppár­tiak 70.000. a kommunisták majdnem 60.000 szavazattöbbletet értek el. A robrck.a párt a megyei választásokon körülbelül 305 000 sízavaizatot ért el, a szoc;ák1em okra t á1 * el­lenben 63.000 szavazatot. Ez azt jelenti Hodzsa szerint. hogy azok a pártok, amec lyek a választókat nem tudták osaíopabú az adómégtagadással és egyéb jelszavakkal1 az említeti szavazatból nem tudtak semmiféle erősödést elérni és megmaradtak annál az állománynál, amellyel már a községi válasz tás oknál rendelkeztek. Az 1920. évi parla­ment: választásokon a néppártiak körűibe' í! 2>1 ezer szavazatot értek el. mo~t címben majdnem 400 ezer szavazatuk Telid. Ez az erősödés Hodzsa véleménye szerint nem olyan nagy, ahogy azt a néppártiak 'képzel­Olyan bő volt a bugyogója. hogy az már egymagában is nevetséges volt Hát még az, amit mutogatott! Azt mondta, hogy aki az ő bakkecskéjét feltaszitja, úgy, hogy a kecske a végcélnál terpeszkedő németet fe'llöki a szarvával, hát annak fizet száz koronát Az meg. aki a kecskét nem tudja feltaszitani a németig, neki fizet minden próbálásért két koronát. Merthogy a német csak olyan rongyból csinált német volt s a levegőben négykézlá­bolt vasrúd volt szúrva a hasába s az tar­totta. Tőle meg rézsútos sínpár vezetett le a földig s ezen a sínpáron meg kerekeken csuszkáit a bakkecske. Persze az is csak rongyból volt kiformázva, csak úgy, mint a német ember s akkora volt a szarva, mint a bajuszos Mihály bácsi bajusza. Húsz centi is lehetett egyhosszában s azzal kellett neki megduccantani a németet, hogy meg lehes­sen nyerni a száz koronát Nézték is sokan.. Annyi volt körülötte az ember, az asszony, a legény meg a gyerek, hogy annál többet még az se látott egycso- móban, aki a háborút végigjárta. Mind azt szerette volna meglátni, hogy a bakkecske hogyan duocantja meg a né­metet. De llát a komédiás nem hiába volt ko­médiás és nem hiába volt neki totyakos bu­gyogója, a masináját olyan boszorkányosán kifundálta, hogy ahhoz már igazán ember kellett, aki csak a német közelébe is fel tud­ta taszítani a kecskét. Pedig sokan próbáltáik és sokan szeret­ték volna. Nemcsak a száz koronáért, ha­nem leginkább a német végett. Mivelhogy az úgy volt kifundálva, hogy a félszeniével visszasanditott a kecskére és mosolygott, mintha azt mondta volna: Miattam hörög­hetsz, a nadrágomat ugyan el nem éred sza­kállas pajtás, ha addig élsz is! Hát olyan gusztusos lett volna meg- taszittatni, hogy annál pompásabb niulatsá­ték, mert . ez a párt valamennyi szlovák sza­vazat 80—90 százalékra számított, noha csak 40 százalékot kapott. A rölnicka párt három évvel ezelőtt 240.000-nél valamivel több szavazatta! rendelkezett, amikor is vele sza­vaztak a nemzeti demokraták, az iparos pártiak, valamint a turócszentmártoni nem­zeti párt tagjai is. Ezeknek most önálló lis­táik voltak és körülbelül 30000 szavazatot értek el. Hodzsa szerint a rölnicka pártnak önmagában 210.000 szavazata volt 1920-ban, jelenleg pedig 305.000, ami az ö véleménye szerint nagy megerősödést jelent. 2. Az egész állam szempontjából a szlo- yenszkói választásoknak jelentőségét a föld­mivelésügyi miniszter abban látja, hogy ál­taluk megkezdődik a megyei törvény teljes terjedelemben való végrehajtása. E törvény értelmében a kormány tagokat nevezhet ki. valamennyi megyei képviseletben, amelyek­nek száma aiz egész képviselet harmadrésze. Ez a rendelkezés, amely 1940 ig marad érvényben Szlovenszkóban, eloszlatta azt a félelmet, hogy ez az első választási neki­fuss meghiusi habiá a megyei törvény in­tencióit. A szlovenszkói megyei képviselet leg- röv'debb időn belül megalakul és hozzá fog az örkoirmámwati tevékenységhez. 3- A Tribün,a munkatársának harmadik kérdésére így válaszolt Hodzsa: — A Szlo­venszkó diktatúrájáról szóló híresztelések légből kapott gondolatok. Nincs szükségünk diktatúrára Szlovén szik ón és nem is akarjuk azt. Éppen az elevenen működő megyei be­osztással olyan lehetőséget létesítünk, amelyre már régen várnak türelmetlenül, És ezzel a megyei beosztással törvényes és al­kotmányos utón megszüntetjük mindazokat a helytelenségeket, amelyek a mai centrakz- miisimak a következményei. A gyakorlat majd megmutatja, hogy mi­lyen irányban kell egyrészt a megyei tes­tületek autonómiát, másrész’ a zsupánok, a zsupík szövetségének, valamint a főzsu­pánnak hatáskörét megállapítani, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyek a cent­ralizmusból kifolyólag Szlovenszkón még nem értést eredményeztek, a jövőben az értelmes decen4raI?rTácró utján oldjuk meg, Hodzsa és Malypetr távozzanak a kormányból! A Prerauban megjelenő Pravo cimü cseh lap a szlovenszkói választásokról a többi közölt a következőket írja: „A válasz­tások nem az álliamfen tartó elv, hanem az agrárpárt! politikusok hibás szlovenszkói got már elgondolni sem lehetett volna. Hát még, mikor az öreg Füstös János azt mondta, hogy ő már látott ilyemféle mas- kulánciát, mikor Boszniában járt, az okku- páció idején. Egészen biztosan tudja, hogy­ha a bakkecske a németet eltrafálja, akkor a német a nadrágjához kap mind a két kezé­vel, nagyot kiált és azt mondja, hogy jaj! Azonban még a száz korona is kiesik a szá­jából. Mivelhogy Boszniában igy volt. Sap­kával kapkodták a százkoronásokat, azzal a különbséggel, hogy akkor a száz korona még öt korona volt, a próbát pedig két kraj­cárért vesztegette a komédiás. Füstös János beszéde még inkább kurá­zsira kapatta a legényeket. Hát hogyne! Hiszen nagy dolog volna az, ha valamelyik meg tudna birkózni a né­mettel. Olyan Ilire lenne, hogy másnap a nek, hogy az a száz koronát menten kiköpte, kas Gyurkáról vagy Beregszászi Misáról, hogy úgy nekitaszitotta a kecskét a német­nek, hogy az a száz koronát menten kiköpte. A legények megvakarták a kupájukat: — A dicsőségit ennek a betyár kecs­kének! Nagyot fújtak, mindeniknek megcsillant a szeme a nagy vágyakozástól. Odasereg- lettek a komédiáshoz, a két korona próba- dijat, aztán hegyibe! Úgy meg agyú sztálták a bakkecskét, hogy majd letaszigá'lták a sí­nekről. De hiába volt minden erőlködésök, a német rendületlen nyugalommal állta a ve­szedelmet, még a szeme se rebbent még. Pedig Kolompos Jóska egyszer már olyan közeliibe taszította a kecskét, hogy Vidovics Mári néni már a „jajt" is hallotta, bár olyan süket volt, mint az öreg vasfazék. Kolompos Jóska szeme felcsillant: — A zannya! Egy csöpp kellett véna, oszt elérte vóna! Fazekas Márton bácsi eddig csak hall­gatott, de most, hogy a Jóska gyerek is igy járt, megszólald rendszere fölött aratott győzelmet jelképezi. Az agráriusok rendszerének nemcsak a nyugalom és a rend. hanem a szlovák lakos­ság nagyrésze is áldozatául esett. Valameny- nyi párt előrelátó politikusainak, az agrár­párt! politikusok kivételével, be kell látniok, hogy a szlovák néppárt és a kormány kö­zötti megegyezésre törekvő cseh néppárt igyekezetének sikerrel kél! járnia. A .szloven­szkói helyzet tisztázása és a köztársaság érdekei szempontjából feltétlenül szükséges, hogy úgy a belügyminiszteri, mint a földmű­velésügyi tárcában változás következzék be". ..... A Ceské SWo az állampénzek elpocsékolásával vádolja E^remfeldet Prága, október 8. A cseh nemzeti szocialisták lapjában ol­vassuk a következő sorokat: „Az ungvári kormányzóság eddigi ukrán irányzata halá­los csapást kapott. A ruszinszkói nép érzel­meit a községi választások teljes mértékben érvényre juttatták (?), noha Bhirenfeld és Necsasz évek óta készitették elő a választá­sokat. Ebben a munkájukban egyáltalán takarékoskodtak a pénzzel- Ig~z, hogy nem az ő pénzükről, hanem az állam pénzéről volt szó. Erről a pénzbjjl teremtették meg a Rusim című napilapot is£ pfely naponta ajánlotta a polgároknak az ukránbarát koalíciót és tá­madta a koalíció ellenségeit/4 A C. S. kikel az állami pénzzel .való könnyelmű gazdálkodás ellen és úgy véli, hogy ,.a következménye­ket mo^t már le kell vonni és Ehrenfeld, Ne­csasz, Tisi. Pesko és Pankievics helyébe olyan embereket kell tenni, akik nem kom­promittálták magukat". Csehországban a Jövő év nvarán lesznek a megve? választások Prága, október 8. A Prager Presse értesülése szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a megyei reformnak Szlovenszkóban való bevezetése után belátható időn belül a történelmi orszá­gokban is életbelépte ti a nagymegyei rend­szert. A megyi választások a jövő évben aratás után lesznek, valószínűleg szeptem­berben. A kormány végleg felhagyott azzal a tervvel,.hogy a nagy-megyei rendszert csak egy. vagy két megyében vezesse be és 1925 január elsjére az állam egész területén akti­válni akarja a megyei reformot. A kormány a megyei törvény novellálásán dolgozik és annak javaslatát még ez évben fogja a nem­zetgyűlés elé terjeszti. A tervezett változá­sok közigaizgatási-techniiikaii természetűek és a megyék területi beosztásával függnek ösz- sze. — Nem is lehet azt a kecskét nekiduc- cantani annak a németnek sohase! — Mért? — Hát csak azért — akkurátoskodott Márton bácsi —, mert a masinája ugy van megokosodval, hogy mindig a komédiás nyerjen. — Az már nem igaz — szóit a beszédbe egy tömzsi kis magyar, aiki Rácalmásra va­lósi volt és gúnyosan nézte a pentelei legé­nyek erőlködését. — A minapi almási vásá­ron Pálinkás Andris ugy feltaszitotta, hogy a németnek majd a lelke höppent ki a száján. Nagyon lekicsinylőiéig nézett a legé­nyekre, aztán megszivta a pipáját: — Csakhogy az rácalmási legény volt ám! Az emberek összenéztek, Merthát, mióta a világ áll, a föld sohase hordott nagyobb ellenséget, mint amilyenek a penteleiek és a rácalmásak voltak. És most ez a pöttön kis ember azt meri mondani, hogy az almási le­gény a kecskét feltaszitotta a némethez. Ez olyan lefőzés, hogyha ez ellen nem cselekszenek valamit, hát a penteleiek a vi­lág végéig alól maradnak s még az árviz se mossa le rólok a csúfságot a bakkecske meg a német irányában. Az öreg Pattantyús István bácsi, aki fiatal korában busz búcsúban is diadallal ve­rekedett az almásiakkal s ezenképpen ször­nyű sokat adott rá. hogy az erőbeli ^.tekin­tély az ő községe részén maradjon, nagyon megmérgesedett, a virtus nyomban lábujj­hegyre ugrott a szivében és megfogadta, hogy azért is megmutatja, hogy a pentelei legény is kitesz magáért, ha arra kerül a sor. Elhívja Zsákos Balog Pétert, a kovács- legényt. Majd az elbán a némettel. Zsákos Balog Péter még csak most érte el 'a katonasort. de akkora legény volt, mint egy mohamedánus és olyan csuda ereje volt. hogy vasárnap, délután, mikor iddogálnl kezdett, elhúzódott mellőle mindenki, mert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom