Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-09 / 228. (381.) szám
Kedd, október 9, Hodzsa Milán a szlovenszkói diktatúráról A földmiveiésügyi miniszter szépitgeti a rolnickárok vereségét 55 Páris, október 7. Poincaré vasárnap Ligny en Barroisban beszélt. Kijelentette, hogy Franciaország csak akkor vizsgáltja meg a németek várt precíz ajánlatát, ha meggyőződött arról, hogy a Ruhrvidéken a passzív ellenállás megszűnt s a jóvátétel! szállítások megkezdődtek. Poincaré hangsúlyozta, hogy az angolok nagyon csalatkoznak, mikor azt hiszik, hogy a francia közvélemény rövidesen meg fog változni, a parlament és ;a szenátus, valamint a közvélemény . túlnyomó többsége helyesli a kormány politikáját, mely a sárgakönyvben leszögezett programjától nem tér el. Berlin, október S. A We.lt arn Montag parlamenti körökből úgy értesül, hogy Stre- semann beszédét a koalíciós pártok általában kedvezően fogadták, csupán a baloldaliakat kedvetlenítette el az az éles hang, amellyel a kancellár a kommunisták ellen fordult. A második Stresemann-kormány jövője felől senki sincs eltelve különös optimizmussal. Berlin, október 8. A berlini szociáldemokraták tegnapi kerületi pártnapján Hilferding is felszólalt és rendkívül pesszimisztikus képét rajzolta a szociáldemokrácia helyzetének. A párt befolyása mindinkább csökken, a szakszervezetek egysége a kommunisták agitációja következtében megbomlott. A szociáldemokráciának nincs most annyi ereje, hogy a diktatúrát kézbekeritse. Az ellen- forradalom nagy léptékkel halad előre és készül a végső csapásra. Hilferding kijelentette, hogy attól tart, hogy négy vagy hat héten belül a szociáldemokratáknak már nem lesz módjukban e kérdések fölött tanácskozni, mert nem lesz már sajtójuk és nem fognak népgyiiléseket tarthatni. London, október 8. A francia Havas- ügynökség értesülése szerint Curzon lord beszéde a konzervatívok körében nagy nyugtalanságot keltett. Egyes körök állítólag mozgalmat indítottak, hogy Ourzont lemondásra bírják. Düsseldorf, október 8. A francia megszálló hatóságok kétszáznyolcvan német rendőrt kiutasítottak, százhúsz rendőrt pedig továbbra is fogságban tartanak. A rendőröket azzal vádolják, hogy a szeptember 30-iki vérfürdőt ők provokálták. Páris, október 8. Miller,and elnök a mainzi haditörvényszék által halálraítélt hét német polgár büntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatta. Rövid táviratok A varsói rendőrség kommunista titkos szervezetet fedezett fel. Húsz embert letartóztattak. ■ Római jelentések szerint Jonnart vatikáni francia követ tizennégy napon belül visszatér Rómába és bemutatja a pápának visszahívási okmányait. Tárcarovatunk: Szerda: Vécseyné Jankovich Lujza: Szabadulás. I. Csütörtök: Falu Tamás: Vándcr. (Vers.) Vécseyné Jankovich Lujza: Szabadulás. II. Péntek: Radnay Oszkár: Levél Luciliushoz. Szombat: Nimród*. Orosz Sándor: A Magas, . Tátrában. Vasárnap: Féja Géza: Köszöntő. (Mécs László könyvére.) (Vers.) Molnár Jenő: A púpos Berta. A bakkecske — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Nyáry Andor A júniusi vásár olyan forgalmas volt, hogy még a kisasszonynapit is fölözte. Pedig ez utóbbi volt a nevezetesebb, mert ezen szokták megvenni a hivatalnokféle emberek a hízónak valót, a gazdák meg a csizmát, hogy aztán a télen ne legyen baj a lábbeli körül. Meg aztán addigra már a búza ára is bejött, a kukorica is megmutatta a termését, ha nagyon kellett a pénz, hát hitelezni is lehetett rá. Még a hívők jóformán a hétórai kis- míséről sem jöttek ki, a nagy téren n.ár any- nyi volt az ember, mint a régi jó világban ujonobevonulás idején a kaszárnyák udvarán. A lacikonyhák felől, ahol az öreg vásáros Bábi néni sustorogtatta a forró zsírban a cigánypecsenyét, olyan pompás illat keveredett, hogy arra már Gábor bácsi is mcg- fintorgatta az orra ciimpáját, pedig tél órája sincs egészen, hogy amúgy istenigazába be- írüstökéit a szalonnából s hozzá még borral is kupán öntötte. Volt ott vcnnivaló, de még látnivaló is. Hanem olyant még kevesen láttak, mint amit a nagykocsma előtt mutogatott a bőr- nadrágos komédiás. Prága, október 7. A Tribuna egyik munkatársa beszélgetést folytatott Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszterrel, akitől a kővetkező kérdésekre kért választ. 1. Mi az oka a néppárt megerősödésének? 2• Milyen jelentőségük van a szlovenszkói megyei választásoknak az egész állam szempontjából? 3. Mi igaz azokról a hírekről, hogy Szlovenszkón diktatúrát vezetnek be. A miniszter válasza ezekre a kérdésekre sorjában az alábbiakban foglalható össze: l1. Hodzsa véleménye szerint sem a néppártot, sem pedig a rolniokapártot nem lehet Szlovenszkó legerősebb pártjának nevezni, mert mivel Szlovenszkó politikailag nincsen kellőképp szervezve, nagy érvényesülési lehetőségük van a szervezetien és névtelen „mítliaufereiknek". Míg a történelmi országokban már tizenkét évvel a fórra öa1 óim előtt meg volt az általános választójog, addig Szlovénokéban a polgároknak csak öt és i-l százaléka bírt választójoggal, amely állapotot egyszerre fölváltotta az általános választójog, a nőik választójoga és a legmodernebb választása technika. Ily kcrülrnünyek között Hodzsa szerint nem lehet azt mondani, hogy a szlovenszkói politikai szervezetek keveset dolgoztak, mert a szociálámokrácmnük 60.000 szervezetit tagja, a néppártnak 1000, a rölnicka Pártnak pedig 1720 helyi szervezete van. Valamennyi bárom párt szervezett választóinak száma körülbelül 350—400 .000. A községi választások5 alkalmával a pártok elosztása a miniszter szerint a következő volt: a rolrvck ároknak és a néppártiaknak mintegy 300—300 ezer főnyi blokkjuk volt. míg a szociáldemokratáik 60.000 a krmrnun;s- ták pedig 110.000 szavazatot kaptát. A irm politikai községi listákra körűibe1 ül 140 000 szavazat esett. Ebből a 140.000 szavazatból származik az a többlet, amit a néppártiak és a kommunisták értek el. Évképpen a néppártiak 70.000. a kommunisták majdnem 60.000 szavazattöbbletet értek el. A robrck.a párt a megyei választásokon körülbelül 305 000 sízavaizatot ért el, a szoc;ák1em okra t á1 * ellenben 63.000 szavazatot. Ez azt jelenti Hodzsa szerint. hogy azok a pártok, amec lyek a választókat nem tudták osaíopabú az adómégtagadással és egyéb jelszavakkal1 az említeti szavazatból nem tudtak semmiféle erősödést elérni és megmaradtak annál az állománynál, amellyel már a községi válasz tás oknál rendelkeztek. Az 1920. évi parlament: választásokon a néppártiak körűibe' í! 2>1 ezer szavazatot értek el. mo~t címben majdnem 400 ezer szavazatuk Telid. Ez az erősödés Hodzsa véleménye szerint nem olyan nagy, ahogy azt a néppártiak 'képzelOlyan bő volt a bugyogója. hogy az már egymagában is nevetséges volt Hát még az, amit mutogatott! Azt mondta, hogy aki az ő bakkecskéjét feltaszitja, úgy, hogy a kecske a végcélnál terpeszkedő németet fe'llöki a szarvával, hát annak fizet száz koronát Az meg. aki a kecskét nem tudja feltaszitani a németig, neki fizet minden próbálásért két koronát. Merthogy a német csak olyan rongyból csinált német volt s a levegőben négykézlábolt vasrúd volt szúrva a hasába s az tartotta. Tőle meg rézsútos sínpár vezetett le a földig s ezen a sínpáron meg kerekeken csuszkáit a bakkecske. Persze az is csak rongyból volt kiformázva, csak úgy, mint a német ember s akkora volt a szarva, mint a bajuszos Mihály bácsi bajusza. Húsz centi is lehetett egyhosszában s azzal kellett neki megduccantani a németet, hogy meg lehessen nyerni a száz koronát Nézték is sokan.. Annyi volt körülötte az ember, az asszony, a legény meg a gyerek, hogy annál többet még az se látott egycso- móban, aki a háborút végigjárta. Mind azt szerette volna meglátni, hogy a bakkecske hogyan duocantja meg a németet. De llát a komédiás nem hiába volt komédiás és nem hiába volt neki totyakos bugyogója, a masináját olyan boszorkányosán kifundálta, hogy ahhoz már igazán ember kellett, aki csak a német közelébe is fel tudta taszítani a kecskét. Pedig sokan próbáltáik és sokan szerették volna. Nemcsak a száz koronáért, hanem leginkább a német végett. Mivelhogy az úgy volt kifundálva, hogy a félszeniével visszasanditott a kecskére és mosolygott, mintha azt mondta volna: Miattam höröghetsz, a nadrágomat ugyan el nem éred szakállas pajtás, ha addig élsz is! Hát olyan gusztusos lett volna meg- taszittatni, hogy annál pompásabb niulatsáték, mert . ez a párt valamennyi szlovák szavazat 80—90 százalékra számított, noha csak 40 százalékot kapott. A rölnicka párt három évvel ezelőtt 240.000-nél valamivel több szavazatta! rendelkezett, amikor is vele szavaztak a nemzeti demokraták, az iparos pártiak, valamint a turócszentmártoni nemzeti párt tagjai is. Ezeknek most önálló listáik voltak és körülbelül 30000 szavazatot értek el. Hodzsa szerint a rölnicka pártnak önmagában 210.000 szavazata volt 1920-ban, jelenleg pedig 305.000, ami az ö véleménye szerint nagy megerősödést jelent. 2. Az egész állam szempontjából a szlo- yenszkói választásoknak jelentőségét a földmivelésügyi miniszter abban látja, hogy általuk megkezdődik a megyei törvény teljes terjedelemben való végrehajtása. E törvény értelmében a kormány tagokat nevezhet ki. valamennyi megyei képviseletben, amelyeknek száma aiz egész képviselet harmadrésze. Ez a rendelkezés, amely 1940 ig marad érvényben Szlovenszkóban, eloszlatta azt a félelmet, hogy ez az első választási nekifuss meghiusi habiá a megyei törvény intencióit. A szlovenszkói megyei képviselet leg- röv'debb időn belül megalakul és hozzá fog az örkoirmámwati tevékenységhez. 3- A Tribün,a munkatársának harmadik kérdésére így válaszolt Hodzsa: — A Szlovenszkó diktatúrájáról szóló híresztelések légből kapott gondolatok. Nincs szükségünk diktatúrára Szlovén szik ón és nem is akarjuk azt. Éppen az elevenen működő megyei beosztással olyan lehetőséget létesítünk, amelyre már régen várnak türelmetlenül, És ezzel a megyei beosztással törvényes és alkotmányos utón megszüntetjük mindazokat a helytelenségeket, amelyek a mai centrakz- miisimak a következményei. A gyakorlat majd megmutatja, hogy milyen irányban kell egyrészt a megyei testületek autonómiát, másrész’ a zsupánok, a zsupík szövetségének, valamint a főzsupánnak hatáskörét megállapítani, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyek a centralizmusból kifolyólag Szlovenszkón még nem értést eredményeztek, a jövőben az értelmes decen4raI?rTácró utján oldjuk meg, Hodzsa és Malypetr távozzanak a kormányból! A Prerauban megjelenő Pravo cimü cseh lap a szlovenszkói választásokról a többi közölt a következőket írja: „A választások nem az álliamfen tartó elv, hanem az agrárpárt! politikusok hibás szlovenszkói got már elgondolni sem lehetett volna. Hát még, mikor az öreg Füstös János azt mondta, hogy ő már látott ilyemféle mas- kulánciát, mikor Boszniában járt, az okku- páció idején. Egészen biztosan tudja, hogyha a bakkecske a németet eltrafálja, akkor a német a nadrágjához kap mind a két kezével, nagyot kiált és azt mondja, hogy jaj! Azonban még a száz korona is kiesik a szájából. Mivelhogy Boszniában igy volt. Sapkával kapkodták a százkoronásokat, azzal a különbséggel, hogy akkor a száz korona még öt korona volt, a próbát pedig két krajcárért vesztegette a komédiás. Füstös János beszéde még inkább kurázsira kapatta a legényeket. Hát hogyne! Hiszen nagy dolog volna az, ha valamelyik meg tudna birkózni a némettel. Olyan Ilire lenne, hogy másnap a nek, hogy az a száz koronát menten kiköpte, kas Gyurkáról vagy Beregszászi Misáról, hogy úgy nekitaszitotta a kecskét a németnek, hogy az a száz koronát menten kiköpte. A legények megvakarták a kupájukat: — A dicsőségit ennek a betyár kecskének! Nagyot fújtak, mindeniknek megcsillant a szeme a nagy vágyakozástól. Odasereg- lettek a komédiáshoz, a két korona próba- dijat, aztán hegyibe! Úgy meg agyú sztálták a bakkecskét, hogy majd letaszigá'lták a sínekről. De hiába volt minden erőlködésök, a német rendületlen nyugalommal állta a veszedelmet, még a szeme se rebbent még. Pedig Kolompos Jóska egyszer már olyan közeliibe taszította a kecskét, hogy Vidovics Mári néni már a „jajt" is hallotta, bár olyan süket volt, mint az öreg vasfazék. Kolompos Jóska szeme felcsillant: — A zannya! Egy csöpp kellett véna, oszt elérte vóna! Fazekas Márton bácsi eddig csak hallgatott, de most, hogy a Jóska gyerek is igy járt, megszólald rendszere fölött aratott győzelmet jelképezi. Az agráriusok rendszerének nemcsak a nyugalom és a rend. hanem a szlovák lakosság nagyrésze is áldozatául esett. Valameny- nyi párt előrelátó politikusainak, az agrárpárt! politikusok kivételével, be kell látniok, hogy a szlovák néppárt és a kormány közötti megegyezésre törekvő cseh néppárt igyekezetének sikerrel kél! járnia. A .szlovenszkói helyzet tisztázása és a köztársaság érdekei szempontjából feltétlenül szükséges, hogy úgy a belügyminiszteri, mint a földművelésügyi tárcában változás következzék be". ..... A Ceské SWo az állampénzek elpocsékolásával vádolja E^remfeldet Prága, október 8. A cseh nemzeti szocialisták lapjában olvassuk a következő sorokat: „Az ungvári kormányzóság eddigi ukrán irányzata halálos csapást kapott. A ruszinszkói nép érzelmeit a községi választások teljes mértékben érvényre juttatták (?), noha Bhirenfeld és Necsasz évek óta készitették elő a választásokat. Ebben a munkájukban egyáltalán takarékoskodtak a pénzzel- Ig~z, hogy nem az ő pénzükről, hanem az állam pénzéről volt szó. Erről a pénzbjjl teremtették meg a Rusim című napilapot is£ pfely naponta ajánlotta a polgároknak az ukránbarát koalíciót és támadta a koalíció ellenségeit/4 A C. S. kikel az állami pénzzel .való könnyelmű gazdálkodás ellen és úgy véli, hogy ,.a következményeket mo^t már le kell vonni és Ehrenfeld, Necsasz, Tisi. Pesko és Pankievics helyébe olyan embereket kell tenni, akik nem kompromittálták magukat". Csehországban a Jövő év nvarán lesznek a megve? választások Prága, október 8. A Prager Presse értesülése szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a megyei reformnak Szlovenszkóban való bevezetése után belátható időn belül a történelmi országokban is életbelépte ti a nagymegyei rendszert. A megyi választások a jövő évben aratás után lesznek, valószínűleg szeptemberben. A kormány végleg felhagyott azzal a tervvel,.hogy a nagy-megyei rendszert csak egy. vagy két megyében vezesse be és 1925 január elsjére az állam egész területén aktiválni akarja a megyei reformot. A kormány a megyei törvény novellálásán dolgozik és annak javaslatát még ez évben fogja a nemzetgyűlés elé terjeszti. A tervezett változások közigaizgatási-techniiikaii természetűek és a megyék területi beosztásával függnek ösz- sze. — Nem is lehet azt a kecskét nekiduc- cantani annak a németnek sohase! — Mért? — Hát csak azért — akkurátoskodott Márton bácsi —, mert a masinája ugy van megokosodval, hogy mindig a komédiás nyerjen. — Az már nem igaz — szóit a beszédbe egy tömzsi kis magyar, aiki Rácalmásra valósi volt és gúnyosan nézte a pentelei legények erőlködését. — A minapi almási vásáron Pálinkás Andris ugy feltaszitotta, hogy a németnek majd a lelke höppent ki a száján. Nagyon lekicsinylőiéig nézett a legényekre, aztán megszivta a pipáját: — Csakhogy az rácalmási legény volt ám! Az emberek összenéztek, Merthát, mióta a világ áll, a föld sohase hordott nagyobb ellenséget, mint amilyenek a penteleiek és a rácalmásak voltak. És most ez a pöttön kis ember azt meri mondani, hogy az almási legény a kecskét feltaszitotta a némethez. Ez olyan lefőzés, hogyha ez ellen nem cselekszenek valamit, hát a penteleiek a világ végéig alól maradnak s még az árviz se mossa le rólok a csúfságot a bakkecske meg a német irányában. Az öreg Pattantyús István bácsi, aki fiatal korában busz búcsúban is diadallal verekedett az almásiakkal s ezenképpen szörnyű sokat adott rá. hogy az erőbeli ^.tekintély az ő községe részén maradjon, nagyon megmérgesedett, a virtus nyomban lábujjhegyre ugrott a szivében és megfogadta, hogy azért is megmutatja, hogy a pentelei legény is kitesz magáért, ha arra kerül a sor. Elhívja Zsákos Balog Pétert, a kovács- legényt. Majd az elbán a némettel. Zsákos Balog Péter még csak most érte el 'a katonasort. de akkora legény volt, mint egy mohamedánus és olyan csuda ereje volt. hogy vasárnap, délután, mikor iddogálnl kezdett, elhúzódott mellőle mindenki, mert