Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-02 / 222. (375.) szám

Kedd, október 2. 3 ütlegelni kezdtek. Amikor a rendőrök védel­mére rendőrcsapat vonult föl, a szeparatis- ták a rendőröket lövésekkel fogadták. A rendőrség erre sortüzet adott először a le­vegőbe, amidőn azonban a szeparatisták go­lyói egy rendőrt létcritettek, a rendőrség a tömeg közé lőtt és rövidesen megtisztította a Hindenburgwallt. Ezután következett be a szeparatisták intervenciójára a francia csa­patok támadása a rendőrség ellen. A düssel­dorfi polgárőrség az eseményekben nem vett részt. A lakosság egész nap nem mutatkozott az utcákon. Az éttermek, színházak és moz- gószinházak egész nap zárva voltak. Düsseldorf, október 1. (Havas.) A tengeri harcoknak mintegy hatvan súlyos sebesült áldo­zata van, sok németet, köztük három rendőrt agyonlőttek. Düsseldorf, október 1. (Havas.) Megcá­folják az angol forrásból eredő azt a hírt, hogy fölszólították a francia katonaság csa­ládi hozzátartozóit, hogy hagyják el Német­ország megszállott területeit és hogy kihir­dették az ostromállapotot Csupán forgalom- korlátozó intézkedéseket tettek. Páris, szeptember 30. (Havas.) Poincaré az affiy-i hadiemíékmü mai leleplezése al­kalmával beszédet tartott és rámutatott arra, hogy míg Németország a passzív ellenállás finanszírozására csak az elmúlt héten több billió márkát utalt ki, addig a francia elpusz­tított területek lakossága még ma is nél­külözésekkel teljes életet él. Poincaré ezután hangsúlyozta Németország kétszínűségét, mely a szövetségeseket arra kényszeritette, hogy résen legyenek, majd Ebért proklamá- ciójáról emlékezett meg és beszédét a követ­kező szavakkal zárta: A szövetségesek Né­metországtól tetteket várnak, amelyek bebi­zonyítják azt, hogy Németország hajlandó megkönnyíteni a szövetségesektől okkupáit területek kizsákmányolását. Németországnak nem szabad azt várnia, hogy a passzív ellen­állás beszüntetéséről elhangzott puszta sza­vak alpján kedvezményekben "fog részesülni. Clermont, szeptember 30. (Havas.) Ma- ginét francia hadügyminiszter itt tartott be­szédében kijelentette, hogy Németországnak a passzív ellenállás beszüntetése után fizet­nie kell. Ez a második csata, mely időt és erőfeszítéseket követel, amelyet azonban Franciaországnak szintén meg kell nyernie. A francia kormány nem fog megelégedni fél győzelemmel, sem pedig a tökéletlen bé­kével. Berlin, október 1. (Wolff.) Nemzeti kommu­nista tömegek ma reggel megrohanták Küstrlnt és behatoltak a katonailag meg nem szállott régi városba. A küstiinl parancsnok letartóztatta a kommunisták vezetőjét. A helyőrség, amelyet a szomszédos Reicbswebr-kötelékekböl megerősí­tenek, parancsot kapott, hogy a rendet kímélet­len eréllyel helyreállítsa. Köln, szeptember 30. A Ruihrvidéken ma nagy népgyülések megtartását tervezték, melyen a szeparatistáknak a rajnai köztár­saságot kellett volna kikiáltaíni. A francia hatóságok a gyűléseiket az utolsó órában be­— A kétszázat ugyan vászonra kaptam — mormogta Hanuszik —, de ez a fekete disznó megéri: nagyobb is, szebb is, mint Csóka és hozzá hibátlan. Fütyürészve terelte maga előtt a kötél­re fogott szerzeményt s jóizüeket kacagott, valahányszor Csóka uj tulajdonosára gon­dolt. — No hiszen nagyot fog az nézni két hónap múlva. Közben büszkén nézett a maga zsák­mányára. Ez aztán a disznó, magától tudja az utat! És valóban: taz okos állat biztos érzék­kel haladt Hanuszik faluja felé. Csak mikor már a harmadik keresztül következett s a fekete csoda isimét eltalálta a helyes irányt, akkor villant meg Hanuszik fejében, hogy ez talán nem is olyan örven­detes dolog. Csak egy pillanatig tartott, de tetőtől talpig megizzadt tőle. — Nem, nem — lökte el magától a po­koli hipotézist, az nem lehet, az lehetetlen... De a falu végén mégis úgy határozott, hogy eloldja a disznót és ha magától is odia- talál a Hanuszik-udvarra, akkor . . . Újabb verejtékhufám mosta végig: ez már hideg volt. Eloldotta a kötelet s kerülő utón, bujkál­va settenkedett a háza közelébe. Reszketve nézett be a 'kerítésen. A fekete disznó ott állt az udvaron s jó­kedvűen nyalogatta a vályú falára tapadt tegnapi korpamaradékot. Hanuszikból feltört a kétségbeesés: — Csókát vettem meg! A mellette nyújtózó eperfa lombjai fel­nevettek és suhogva folytatták: — Kétszáz korona ráfizetéssel! tiltották, mert csalódtak abban a számítá­sukban, hogy az általuk inspirált és támo­gatott mozgalmat a kommunisták támogatni fogják. A kommunista szervezetek erre nem voltak hajlandók és nem vették igénybe a franciák által rendelkezésre bocsátott külön- vonatokat, hanem kijelentették, hogy tovább küzdenek a passzív ellenállás beszüntetése ellen. A francia hatóságok, hogy akciójuk csődjét elleplezzék, a népgyüléseket betiltot­ták. Bérűn, szeptember 30. A birodalmi kor­mány ma délután tanácskozott a politikai helyzetről. A tanácskozásokon a birodalmi gyűlés megnyitásának előkészítését és a bi­rodalmi kancellárnak a gyűlésen mondandó beszédét vitatták meg. A beszéd elsősorban a kormány külpolitikai magatartására fog vonatkozni, majd ismertetni fogja a kivételes állapot kihirdetése által előállott helyzetet és a birodalomnak a német birodalom országai­hoz való viszonyát. A kancellár végül a vár­ható pénzügyi, gazdasági és szociális rend­szabályokról fog nyilatkozni. Kormánykörök­ben azt várják, hogy a birodalmi gyűlés meg­nyitásáig a kormány kezében lesznek Fran­ciaország és Belgium hivatalos nyilatkozatai a passzív ellenállás föladása által előállott helyzetről. Essen, szeptember 30. A rajnai köztár­saság megalapítása iránt egyetlen politikai pártban sem mutatkozik hajlandóság. Külö­nösen a szakszervezetek vannak e terv el­len, azonban a centrumpárti körök is a leg­hevesebben ellenzik annak meg valósítását. Berlin, október 1. (Wolff.) A Reichswehr- miniszter az alárendelt parancsnokságokhoz a következő parancsot intézte: A birodalom meg nem szállott területein előforduló zavar­gásokról a katonai parancsnokságok hivata­los közlésein kívül a sajtóban semmi hirt terjeszteni nem szabad. Prága, október 1. A prágai börzén délben az a bir terjedt el. hogy Bajorországban kikiáltották a monarchiát. A cseh-szlovák távirati iroda mün­cheni tudósitója e bírt megcáfolja. Münchenben teljes nyugalom van, azonban a közhangulat a monarchia visszaállítása mellett van. Berlin, október t. A Lokalanzeiger je­lenti a Ruhrvidékről: Pénteken, szombaton és vasárnap tárgyalások folytak a megszál­Budapest, október 1. Bethlen István gróf miniszterelnök szom­baton este érkezett meg Budapestre, akit feleségén kívül a közéletnek számos kitűnő­sége fogadott a Nyugati pályaudvaron. Da- ruváry Géza külügyminí’sztar magánügyei­nek megbeszélése végett egyelőre még Bécs- ben maradt. A miniszterelnök még Béősben nyilatko­zott az újságírók előtt és ismertette azokat a 'tárgyalásokat, amelyeket Géniben folyta­tott. Különösen fontosaik nyilatkozatának azok a részletei, amelyek Bethlennek a köl­csön ügyében a kisantanttal folytatott tár­gyalásait ismertetik. Ezek szerint a kisantant hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország olyan összegű kölcsönt vegyen föl, amely az or­szág pénzügyi helyzetének szanálására ele­gendő anélkül, hogy abból a jóvátételre bár­mit is fizetni kellene; hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a kölcsönt a népszövetség bo­nyolítsa le és végül hozzájárult ahhoz, hogy már most állapítsák meg azokat a határidő­ket, amelyeken belül a kölcsön lebonyolítása érdekében szükséges lépéseket meg fogják tenni. A kisantant a népszövetség tanácsához még ebben az ülésben olyan előterjesztést tesz, hogy amint a jóvátételi bizottság az újabb határozatot meghozza, a népszövetségi' tanács nyomban küldje ki Magyarországba a pénzügyi bizottság tagjait. Mivel a jóvár tételű bizottság határozata október első felé­re várható, a népszövetség pénzügyi bizott­ságának tagjai a hónap második felében való­színűen már munkához foghatnak, úgy hogy a népszövetség tanácsa december első felé­ben végleges határozatot hozhat a kidolgo­zott tervezetről. A miniszter elnök vélemé­nyét abban foglalta össze, hogy a kölcsön ügyét biztosítottnak látja, valamint biztosí­tottnak Iája az is, hogy a kölcsön bizonyos határidőn belül lebonyolithaitó lesz, mert im­pressziói szerint a kölcsön feltételei az or­szágra nézve is elfogadhatók. Ugyanazon a napon, amikor Bethlen így nyilatkozott Bécsiben, Genfben összeült a népszövetség tanácsa, hogy a kisantant kép­viselőinek jelenlétében foglalkozzék Magyar- ország pénzügyi helyreállításával. Magyar- országot Kálay Tibor pénzügyminiszter kép­lott területek vasúti forgalmának ujrafölvéte- léröl. A franciák a német vasutasokat a kö­vetkező föltételek mellett hajlandók alkal­mazni: 1. A német hivatalnokok esküt tesz­nek le a szövetséges szolgálati szabályzatra. 2. Csak oly hivatalnokokat alkalmaznak, kik működésűk helyén születtek. 3. Öregebb hi­vatalnokokat nem alkalmaznak. 4. A kiutasí­tott hivatalnokokat nem engedik vissza a megszállott területekre és nem alkalmazzák. 5. Az eddigi német alkalmazotti állománynak összesen csak az egyliarmadrészét alkal­mazzák. Düsseldorf, szeptember 30. (Havas.) A Hmdenburgwallen körülbelül tizenkétezer szeparatista népgyülésire gyűlt össze, ame­lyen a tilalom dacára mintegy negyvenezer főnyi szakszervezeti tag is részvett. Matlies szeparatista vezér szónoklata alatt a közel­ben tartózkodó rendőrség alaptalanul tüzelni kezdett a tüntetőkre. A francia egészségügyi személyzet számos sebesültet részesített se­gélyben. A rendőrség kaszárnyáiban szintén sok sebesült van, kiket a rendőrség letartóz­tatott. A -rendőrség egy része a franciák szigorú parancsa ellenére folytatta a ' tüze­lést, mire a kommunisták csapatai is tüzelni kezdtek a szeparaíi'stákta. A francia rendőr­ség erre megszállta a rendőrség kaszárnyáit és a rendőrlegénységet a francia parancs­nokságra vezette elő. A kommunisták és sze­paratisták között a város több helyén össze­ütközés volt, melyne kilenc sebesült áldozata van. A franciák letartóztatták a kommunis­ták vezéreit, kik a megszálló katonaság el­len izgatták a lakosságot. Köln, szeptember 30. (Wolff.) A kölni vásár területén a politikai pártoknak több mint százezer főnyi hive ma délelőtt gyűlést tartott, melyen a Rajnavild'ék nevében hűsé­get esküdtek a birodalomnak. A gyűlés egy­hangú határozatot hozott, melyben többek között kimondja, hogy a Rajmavidék rendít­hetetlenül kitart a német hazával való kap­csolatban és az utolsó csepp vérig ellen fog állami miniden oly kísérletnek, mely állami hovatartozásámak megváltoztatására irányul. A szeparatistáfknak nincs joguk a rajnai nép nevében cselekedni, mely a népek önrendel­kezési jogára való hivatkozással a német haza köbeiében akar megmaradni. viselte a népszövetségi tanács ülésén. A cseh sajtóiroda jelentése szerint a tanács felhatal­mazta a titkárságot és a pénzügyi bizottsá­got, részesítse támogatásban mindazokat az előkészítő tanulmányi munkálatokat, amelye­ket a jóvátételt bizottság szükségesnek tart, hogy a tanács a legközelebbi ülésen a köl­csön feltételeit megvizsgálhassa. Cséh-Szlo- vá'kiát, Romániát. Jugoszláviát és Magyar- országot meghívják a tanácsnak arra az ülé­sére, amely ezzel a kérdéssel fog foglalkoz­ni. A döntéshez az így összeállított tanács egyhangú állásfoglalása lesz szükséges. A Magyar Távirati Iroda jelentése nagy­jában azonos ezzel a jelentéssel. A Pesti Nap­ló Ulstein-itáivirat alapján arról vél tudni, hogy a bizottság ülésén a kölcsön keresztül­vitelén ismét akadályok gördültek, mert Franciaország különös aggályokat érvénye­sített azzal, hogy e határozattal precedenst teremtenének, amelyre később Németország hivatkozjhafilk. Ezeket az akadályokat azon­ban eloszlatták és a tanács a kölcsön tervhez a maga résziéről véglegesen hozzájárult. Mai távirataink az alábbiak: A budapesti sajtó Bethlen nyilatkozatáról Budapest, október 1. A vasárnapi lapok Bethlennek hazaérkezéséről cikkeznek. Több újság, különösen pedig a szélső jobboldali sajtó kommentálja a miniszterelnök bécsi nyilatkozatát. A Pesten Lloyd szerint a miniszterelnök számíthat a hazafiasán gondolkodók támo­gatására. A lap úgy véli, hogy a miniszter- elnöknek le kell számolnia a szélsőséges ele­mekkel, mert abban az esetben, ha pártjában akadnának olyanok, akik titokban rokon­szenveznek Edkhardt és Gömbös csoportjá­val. úgy alkalmas pillán atban könnyen mé- regauyaggal szolgáílh atnán ak. A Mgyarság azt hangoztatja, hogy Beth­len nyilatkozatában' elmulasztotta megma­gyarázni, hogy mit kell érteni ,mindennemű propaganda-tevékenység elfojtása41 alatt. A lap értesülése szerint Bethlennek Benessel folytat ott tárgyalása alkalmával szigorúan belpolitikai kérdések is szóba kerültek. Be- nes állítólag, miután gratulált Bethlennek a konszolidáció felé elért sikereihez, érthetően Bethlen hazaérkezésé után A budapesti lapok a miniszterelnök sikereiről — Három beszámoló A karcagi beszéd utóhangja kifejtette, hogy mennyire jó hatást tenne a külföldön, ha a baloldallal való leszámolás után a jobboldali szélsőségeseiket is vissza­szorítaná. A Magyarság úgy Véli, hogy a miniszterelnök, szerinte optimista nyilatkoza­tában nem számolt be arról, hogy milyen előzetes megállapodásokat kötöttek az ellen­őrzésről és ugyancsak hallgat Franciaország magatartásáról. A Pesti Napló a nyilatkozatból arra sze­retne következtetni, hogy eljön a szélsősé­geiktől mentes reálpolitikai középút, amely nemcsak végleges szakítást, hanem sorsdön­tő szembehelyezkedést jelent a fajvédőkkel. A Szózat szerint Bethlen nyilatkozata két fontos kérdésben kitérő választ ed. Az egyik a kölcsön föltételeire, a másik pedig perfek­tuál ásátnak időpontjára vonatkozik. Utal a keresztény ellenzék állásfoglalására, mely szerint a külföldi kölcsönt politikailag indii- rens érd'ekefségeknél, nem pedig a knlsantant- beli vagy a nemzetközi zsidótőkénél kell el­helyezni. Az Újság úgy véli, hogy a Bethlen által teremtett kedvező helyzetet meg kel! erő­sítenie a belpolitikának is. A Budapesti Hírlap azt írja, hogy négy év óta a magyar közéletben az égyedüli fix pont Bethlen személye. Egyéniségével ugyan­is imponálni tud az embereknek. A miniszter­elnök — hja a lap — a külföldön is dyan ha­tást ért el, mint a belföldön. Amikor átvette a hatalmat egy íéltucait bukott kormány örö­két, azt a cifra nevek összeadásából tákolt 'konglomerátumot, amely kormányait egy­két hónapon belül agyontámogatta: ő kezdte emlegetni az egységes párt 'Szükségét és azt létre is hozta. így volt a külfölddel is. Fél- siker volt az első lépése, amikor a kisantant ellenséges magatartása következtében is a jóvátételi bizottságban csak a francia elnök szavazásától buktunk el. Most már legalább is kétharmad sikerről beszélhetünk. Megesik, mire harmadszor kerül a dolog sorra, ott is lesz néki már egy „egységes pártja14, talán különb, mint az itthon való legalább eddig volt. Rakovszky Iván a magyar faj problémájáról és a fegyveres alakulatok ellen Budapest, október 1. Pesthy Pál nemzet- gyűlési alel nőknek Simontornyán tartott be­számolója alkalmával Rakovszky Iván bel­ügyminiszter is beszélt és a többi között eze­ket mondotta: — Az ellenzéken azt hirdetik, hogy a bajok megszüntetésére csak ők hivatottak, mert szerintük a kormány hibás abban, hogy külföldi kölcsönnel alkarja talpraállítani az országot. Amikor a keresztény ellenzék a külföldi kölcsönt kifogásolja, akkor meggyő­ződésem szerint bensőjében nem az fáj neki hogy a kölcsön lehetősége megvannak, ha­nem az, hogy a Bethlen-kormány szerezte meg a kölcsönt. Az ellenzéknek az a része, amelyet fajvédőknek szokás nevezni, azt mondja, 'hogy ők megoldják a gazdasági kér­déseket, mert kezükben van a varázsvessző, a tettre kész antiszemitizmus. — A magyar faj problémája súlyos kérdés. Megoldása égetően fontos. Ennek a problémának megoldása éppen úgy meg van a kormány programjában, mint a faj­védőkében. Csakhogy mi a magyar faj fej­lődését az intelligenciában, a magyar nép érvényesülésében és térfoglalásában lát­juk. Nézetem szerint helytelen utón járnak azok, akik lerombolni, tönkretenni akarják gazdasági életünket, kereskedelmünket, iparunkat és financiális javainkat csak az­ért, mert azon a zsidók is keresnek és mert abból zsidók Is megélnek. A' belügyminiszter aznitán tiltakozott az ellep, mintha kormányválság vofria, valamint Ai égési életre

Next

/
Oldalképek
Tartalom