Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-02 / 199. (352.) szám
A színtelenek (fi.) Szlovenszkó, szeptember 1. A választási harc ismét súlyos dilemma elé állította azokat az elemeket, akik a gyávaságnak velükszületett ösztönétől hajtva, sohasem mertek nyiltan szint vallani és azért ma sem mernek sem az ellenzék mellé csatlakozni, sem pedig a kormánynak nyiltan fölesküdni. A mindenkori hatalomnak voltak világéletükben a lakájai és ezért a látszatát is el akarják kerülni annak, mintha a titkos választások leple alatt esetleg az ellenzékre szavazhatnának. De viszont nem akarnak nyiltan a kormány mellé sem álliani, nehogy a lakosság, amelyre anyagi okokból reá vannak utalva, utálattal elforduljon tőlük és ezért hipokritia szemforgatással vagy gazdasági érdekeikre, vagy pedig a községek érdekeire hivatkozva, olyan sem hideg, sem meleg választási csoportot létesítenek. A kormány közegei a Pozsonyból kapott utasítás alapján szívesen támogatják őket, mert hiszen az ellenzéket gyöngítik és különösen ,a vegyes lakosságú területeken a kezükre járnak, csakhogy a magyar és a német népesség öntudatos képviselőinek esélyeit rontsák. Ennek a lesipuskás gondolkodásmódnak a gyermekei azok a különböző listák, amelyek itt .községi párt“, ott „szintelen lista", amott pedig „iparosok és kereskedők választási csoportja" címen burjánoznak föl. A zsidó pártok keletkezésének történetéi* ts; áz c-mlitett okok világítják meg. önérzetes választó nem ül föl az ilyen próbálkozásoknak, mert nagyon jól tudja, hogy honnan fuj a szél. Tudja, hogy az átlátszó manővert oh^anok eszelték ki, akiknek az an3ragi előny volt mindig az istenük, vágy akik a szél első leheletére máris köpönyeget cseréltek. A közvéleményt nagyon finom érzékszervekkel áldotta meg a teiuné- szet: egyhamar megérzi, hogy semmi jót nem várhat sem azoktól, akik a kormánnyal szeretnének üzletet kötni, esetleg italmérési engedélyeket és egyéb előnyöket várnak tőle, sem olyan volt miameluk képviselőktől, akik mindjárt a prevrat idejében elárulták a nemzetüket, sem pedig a járási főnök uraknak árnyékában sütkérező kijáróktól. Az ő céljuk nem az, hogy a község érdekeit szolgálták, hanem egyedül saját zsebük szolgálata. Jobb a nyilt ellenség, mint a kétszínű alakoskodó! Amaz nyiltan odadobja a kez- tyüjét, emez ellenben mézes-mázos szavakkal hizeleg, hogy azután alattomban beléd- döfje a tőrt. A mi nemzetünknek is a legveszedelmesebb, mert legálnokabb ellenségei azok, akik magukat magyaroknak adják ki, noha nem magyarok, hanem a kormány kegyeit leső bérencek. Ök hirdetik a gyáva meghunyászkodás szellemét és ők terjesztik a különböző híreket, amelyeket .az ellenzéki közvélemény megfélemlítésére hozott forgalomba a hatalom. A kereskedőt azzal ijesztgetik, hogy nagyobb adókat vetnek ki reája, hia az ellenzékre mer szavazni. A tisztviselőt azzal rémiígetik, hogy elcsapják az állásából, ha nem a kormányra adja a voksát. Mintha bizony a kereskedő, az iparos és a tisztviselő nem tudná, hogy a titkos választások rendszere mellett senki őkivüle nem tudhatja biztosan, vájjon kire szavazott. Ilyen bárgyú érvekkel ma már senkit nem lehet lévenni a lábáról. A konkolyhintök jól jegyezzék meg maguknak: nemcsak a kormánynak van hatalma, de a közvéleménynek is van ereje. Amaz szembetűnőbb és talán gyorsabban csap le, ámde a közvélemény, az ugyanabban a községben, vagy városban lakó népnek Ítélete is egyszer lesújthat az öklével a megalkuvókra, .az önzőkre, a kényelemszeretőkre és a lélekkufárokra. A közvélemény megjegyzi magának, hogy nehéz órákban kik helyezkedtek szembe az ő fölfogásával és nem felejti el sem a lélekvásárlók, sem a lelkűket eladók nevét. Aki nincsen velünk, az ellenünk van! Adott alkalomkor mi is tudni fogjuk a kötelességünket. A nemzet különbséget tud tenni azok között, akik csak a jóban kapaszkodtak a szekerébe, de a veszedelemben elhagyták és azok között, akik jó időben és zivataros korszakban egyaránt mellette állottak. Vasárnapig bizonyosan nem egy községben nyújtottak be úgynevezett szintelen listákat. Meg vagyunk.azonban győződve, hogy e listáknak kevés lesz a hívük, mert a választók józan esze meg tudja különböztetni a búzát a hitvány konkolytól. Számosz szigetét is elfoglalták az olaszok Görögországban kihirdették az ostromállapotot London, szeptember 1. A Times athéni jelentései szerbit Korfu bombázásának tizenöt halott áldozata van. Az olasz lobogót péntek este hat órakor tűzték ki a régi erőd tornyára, mire a hajóhad egységei a lobogót huszonegy lövéssel üdvözölték. — Athéni lapjelentések szerint az olasz hajóhad befutott a számoszi öbölbe és nagyobb csapattestek kihajózása után elfoglalta a szigetet. — Paris, szeptember 1. A Petit Párisién athéni jelentése szerint Görögországban kihirdették az ostromállapotot. Albán mozgósítás Róma, szeptember 1. A Giornale d’Italia jelenti Bariból, hogy a tiranai kormány csapatokat küldött a görög határra, hogy felkészüljön minden esetleges meglepetésre. — Az Itália jelenti, hogy a római albán követség Tiranából azt a telefonjelentést kapta, hogy a komitácsibandák fölszólították a ju- goszlárv-albáin határon működő szövetségközi határmegállapitó bizottságot, hogy működését hagyja abba. Az olasz hajóhad összelőtte Korfut Borzalmas pánik a városban — Olasz gyalogság elfoglalta a szigetet — A hajóhad Szamosz ellen indul Athén, szeptember 1. (Havas-) Korfuból! jelentik: Tegnap délután 13 órakor egy óla? '; hadihajó jelent meg Korfu kikötőjében. A hadihajó kapitánya partra szállt és közölte Korfu görög prefektusával, hogy az olasz hajóhad egy divíziója este 16 órakor befut a kikötőbe és tengerészcsapaitokkal megszállja a várost. Az olasz hajóhad nemsokára tényleg megérkezett s Bellini olasz tengernagy fölszólította a prefektust a váTos átadására. A prefektus arra kérte a tengernagyot, hogy i engedje meg, hogy először érintkezésbe lépjen az athéni kormánnyal, azonban mielőtt a . görög kormány instrukciói megérkeztek ; volna az olasz hajóhad bombázni kezdte Korfut. Mig a borzalmas pániktól elfogott városba lecsaptak a hajóágyuk gránátjai, az olasz ; hadinajókról megkezdődött a gyalogság partraszállitása. Egy nagy kaliberű gránát egy iskolaépületbe csapott, amely tele volt odamenekült polgárokkal. Az Iskolaépület porrá égett, sok embert darabokra tépett a gránát. A város közigazgatását átadták Bellini tengernagynak. Az olaszok a korfui katonaság és csendőrség leszerelését, valamint a laktanyák és hadianyag kiszolgáltatását követelik. — Mint Rómából jelentik, az olasz kormány elrendeli Szamosz szigetének megszállását és esetleg a görög kikötők blokádját is, hia a görög kormány Korfu megszállása után sem teljesíti követeléseit. A görög kormány tervszerűen Róma, szeptember 1. A Stefani-ügynök- ségnek sikerült fontos információk birtokába jutnia a görögországi olasz határkiigazitó bizottság működéséről és meggyilkolásáról. Tellini tábornok működése már junius óta a görög delegátusok állandó éles és rendszeres oppoziciójával találkozott, oly mértékben, hogy Tellini kénytelen volt a nagyköveti konferenciához fordulni és tőle kategórikus intervenciót kérni. A nagyköveti konferencia augusztus 7-én tényleg jegyzéket küldött Athénbe és közölte a görög kormánnyal, hogy az ellenállást adja fel, mert a flórenci jegyzőkönyvről nem lehet újból vitát kezdeni. A görög kormány augusztus 16-án a párisi görög követség révén közölte a nagyköveti konferenciával, hogy tiltakozik Tellini tábornok eljárása ellen, mert a tábornok rendszeresén az albánok javára dönt. A Páris és Athén közti tárgyalások alatt Tellini egyre növekvő ellenségeskedéssel találkozott különösen a bizottságba beosztott Bodzán görög ezredes részéről. Tellini tábornok pár nappal meggyilkolása előtt - kénytelen volt energikusan követelni Bodzari ezredestől, hogy büntessen meg egy görög tisztet, ki a nemzetközi határmegállapitó bizottság által elhelyezett határjelt letépte. Augusztus 27-én a gyilkosság napján, az olasz, albán és görög delegációknak Kakadia vidékére kellett menniök. A delegációk reggel hét órakor indultak el Janinábó! autón. Az olasz delegáció autója előtt a görög delegáció, autója haladt, több kilométer távolságban. Mikor az készítette elő a gyilkosságot olasz autó tizenhét kilométernyi utat megtett, utolérte a görög autót, mely állt. Mikor Tellini megkérdezte, hogy defektusról van-e szó és hogy ne segitsen-e a görögöknek, azt mondták, hogy csak menjen előre az autóval, ők mindjárt követik. Ötvennégy kilométerre Janinától erdőn vezet át az ut. Az autó óriási sebességgel haladt, mikor a soffőr egy fatörzset vett észre az utón keresztülfektetve. Mikor az autó megállt, szemmel láthatóan görög egyenruhába öltözött egyénekből álló banda rohanta meg és halomra lőtte a delegáció tagjait. A görög banditák az utolsó lövéseket közvetlen közelből intézték vérükben fet- rengő áldozataikra, kiknek koponyáit a golyók összeroncsolták. A gyilkosság színhelyén az utón rendszerint élénk forgalom van, azonban a gyilkosság órájában egyetlen ember sem volt látható sehol. A közelben álló görög őrség, mely a lövéseket hallotta, nem jött a bizottság segítségére. Janinában a merénylet napiján megállapították, hogy több görög bandavezér, ki állandóan Janinában tartózkodik, nincs a városban. A bandavezéreket röviddel a gyilkosság előtt a görög határőrség előtt látták. Bodzari görög ezredes autója csak reggel kilenckor érkezett a merénylet színhelyére. A merényletet csak öt órával elkövetés^ után jelentették a janinai csendorparancs- nokságuak és az o’asz konzulnak, mig a nyomozást csak másnap kezdték meg. A hullákat a gyilkosok nem fosztották ki, tehát nem rablás! szándékból végeztek velük. Az olasz tengernagy proklamáció ja Róma, szeptember 1. Solari olasz tengernagy Korfuba való bevonulása után a következő proklamációt intézte a lakossághoz: Az olasz katonai bizottságnak görög földön történt barbár lemészárlása és Olaszország követeléseinek visszautasítása következtében az olasz kormánytól azt a parancsot kaptuk, szálljuk meg a szigetet. Olaszország ezáltal nem hadi mozdulatot akar végrehajtani, hanem csak tántoríthatatlan akaratáról tesz tanúságot, hogy az őt illető elégtételt ki- kényszer’itse. A megszállás csak átmeneti és •békés jellegű és az is marad, 'ha a lakosság magatartása nem fogja az olasz parancsnokságot arra kényszeríteni, hogy az olasz katonaság biztonsága érdekében különleges rendszabályokat léptessen életbe. Olaszország már régóta aspirált Korfara Róma, szeptember 1. A Giornale d‘Italia az olasz—görög konfliktusból kifolyóan a korfui csatorna kérdésével foglalkozik és rámutat arra a diplomáciai hadjáratra, amelyet Olaszország éveken keresztül folytatott azért, hogy megakadályozza azt, hogy a csatorna mindkét partja Görögország birtokába jusson, mert a csatorna az Adria szratégiai torkolatát képezi és ha valamely tengeri hatalom birtokába jutna, akkor Olaszország élete ellen irányított fegyver volna. A görög imperialisták mindig azon voltak, hogy a szigetnek úgy a kontinentális párjait, mint a Stylos-foknak a kontinentális partjait is Görögország kapja. A görög imperializmus gyűlölete Olaszország ellen főképpen Olaszországnak a görög aspirációkkal szemben tanúsított elutasító magatartása és az albán érdekek támogatása következtében lobbant ki. A lap kijelenti, hogy az olasz katonai bizottság lemészárlása csupán egy epizódja a Venizelosz ideje óta Olaszország ellen folytatott harcnak. A lap hangsúlyozza, hogy az egész ország egységesen osztja a kormánynak azt a fölfogását, hogy Olaszország presztízse és állása a közel keleten, amelynek problémáit olasz befolyás révén kell megoldani, a légénergikusabb módon megvédessék. — Az Epoca kiemeli az olasz és görög politika antagonizmusát, amely mostan az olasz bizottság gondosan előkészített és ravaszul végrehajtott lemészárlásában tűnt ki. — A fascista Jmpero azt Írja, hogy Olaszország nemcsak azért fogja megkapni elégtételét, mert ehhez joga van, hanem különösen azért is, mert el van szánva rá, hogy követeléseinek érvényt szerez. — A Popolo kijelenti, hogy az ügyet azért nem lehet a népszövetség elé terjeszteni, mert Olaszország becsülete és az olasz katonák élete nem lehet .akadémiai vitáknak a tárgya. Anglia félti földközi tengeri uralmát Paris, szeptember 1. Az Echo de Paris jelenti Londonból, hogy a londoni külügyi hivatalban és a tengerészeti minisztériumban megvan a hajlandóság a görög-olasz konfliktusban való intervencióra. Azt mondják, hogy Anglia, mint a legelső földközi-tengeri hatalom, fenyegetve érzi magát Olaszország eljárása következtében. Az a vélemény, hogy Korfu elfoglalása által Olaszország a 100 cseli-sil. koronáén fizettek ma, szeptember 1-én: Zürichben 16.3275 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát fii jár W II. évfolyam 199. (352.) szám. I Jm jgm ^ Prága, vasárnap, 1923 szeptember 2. JsSif #Mf M Mg | |ii»ii mmi stOKadiWWW jéassK& asm Jj? » -------- aormm. ■■ - lOlőflsetósl árak bel- tm Külföldön; i J /VlftCri&RttFRT/H* R 4 Mg WkM f? jm m fflff fg| && ® Jgt Jm 11 MB J8r pánská-alice 40. L Telefon: 80349. MMM t#y ~ Sürgönyeim» Hírlap Praha. - | Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
