Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-14 / 208. (361.) szám

4 Péntek, szeptember 1^. Az uj agrártörvényjavaslatok Az uj vadászati törvény — Törvény a me­zei lopásokról — A földbirtokok kikerekitése — Az uj állat- és növényíenyésztö törvény — A községi birtokok sorsa Prága, szeptember 13. Mint már jelentettük, a földmive- lésügyi minisztériumban a jövő ülés­szak részére néhány törvényjavas­latot készítettek elő, aemlyekről fél­hivatalosan a következőket közük: Az uj, az egész államterületre kiterjedő vadásztörvény egyelőre magán-elaborátum, amely lényegében a cseh-szlovákiai vadász- törvények legmodernebbjére, az 1914-böl való, általában bevált morva országos va- dásztörvényre támaszkodik. A javaslat min­denekelőtt a magánvadászat kérdésével fog­lalkozik, amely eddig 115 hektáros földbir­tokhoz volt kötve és amelyet a föl dbir tökre- fonm tendenciája szempontjából a feudális birfokgazdál'kodás maradványának tekinte­nek. A törvény valószínűen beleolvasztja a inagánvadászatokat a községi vadászatok­ba, amelyeknek értéke ezzel emelkedni fog. Azonkívül foglalkozik a javaslat a vadászati bérletekkel, amelyre nézve előreláthatóan a szabad kézből és az árlejtés utján való bér­beadást fogják főn tartam, mivel mindkét mód bevált. A törvény ebben a tekintetben külö­nösen a vadállomány szaporítására lesz fi­gyelemmel. Egy másik kérdés azzal foglal­kozik, hogy kinek engedjék át a községi va­dászatokat. Az agrár körök azon a vélemé-> n-yen vannak, hogy a községi vadászatokat csak a mindenkori vadásztársulatok tagjai­nak adják bedbe, úgy hogy ezeknek a tagok­nak volna igényjogosultságuk, viszont a vá­rosi lakók elesnének a vadászat jogától. De ezzel az irányzattal szemben állást foglal­nak a városi érdekkörök, úgy hogy ezt a kérdést nyilván kompromisszum utján old­ják meg. A régi országos törvények értel­mében fönnálló vadászati bizottságokra néz­ve eddig a szavazatok a földbirtok méreté­hez igazodtak, úgy hogy négy hektár föld egy szavazatot jelentett. Az aránylagos kép­viselet leve tehát emellett nincsen végrehajt­va, mint például az autonóm és a politikai választásoknál. Erre nézve még tárgyalások folynak. A javaslat azzal is foglalkozik, hogy melyik vadat kell duvadnak tekinteni, ame­lyet saját birtokán mindenki szabadon lelő­het, ha fegyvertartási engedélye van. A ra­dikális elemek e tekintetben még a nyulat is a duvadak közé szeretnék sorolni. A javas­lat végül a kártérítési esetek szabályozásá­val foglalkozik, vagyis azokkal, amikor a földbirtokos a vadászat bérlőjétől a vad ál­tal okozott károk megtérítését igényli. A va­dászati bizottságok választási jogát is sza­bályozni fogják. Az uj vadászati törvényja­vaslatnak a nemzetgyűlés elé való terjeszté­se időpontjáról még nem történt döntés, mi­vel hír szerint ezt a javaslatot a történelmi országok megyei reformja elintézéséig el kell halasztani. A vadászati törvénnyel összefügg a me­zei lopásokról szóló 1875. évi törvényhez ké­szítendő novella is, mivel a régi törvény el­avult és büntető tételei túl enyhék. A tör­vénynovellát tulajdonképpen csak a mező­gazdasági körök követelik és ebben az eset­ben többé-kevésbé politikumról van szó. amely előbb a politikai pártok egységes tisztázására szorul, mivel a legjobb javaslat sem hidalhatná át az e tekintetben való vé- leményeltéréseet. Ebben a törvénybe ugyan­is a tulajdonantagonizmns kérdése is bele­vág és annak a hatóságnak a kijelölése, amely végső fokon döntsön a mezei lopások­ról. A kecskék és nyulak tartása azokban az esetekben, amikor a tulajdonosnak nincs földje, valószínűen a takarmánykiutalás en­gedélye alá fog esni. Ez a?, intézkedés első pillanatra kissé drákóinak látszik, de hatásai­ban mindenesetere kedvezően oldaná meg a mostani állapotot. Az erdővédő törvényen kivül a földmű­velésügyi minisztérium javaslatot készít a földbirtokok összevonásáról és egyéb agrár­jellegű műveletekről is. A javaslat, amely az egész állam területére kötelező lesz, a föld- birtokreíorm szellemében való törvénykiegé- szités és a földbirtokok kikerekitése által közgazdasági célokat kíván szolgálni,' nrvel a célszerű kikerekitések által a mesgyék és mezei utakból vetési területeket létesítené­nek. Azonkívül az egységes és zárt földbir­tok időmegtakarítást is jelent a mezei mun­kánál. A javaslatban a kényszerkikerekités eszméje is felvetődött olyan esetekre nézve, amikor meghiúsul a felek kölcsönös egvetér- tésc, vagy amikor valamelyik fél a felfolya- modási határozat érvényét el nem ismerné Az ugyancsak előkészítés alatt álló uj állatvédő törvény racionális alapra. kívánja fektetni az egész államterület áliattenyész iiMnm ^rma^axmpammatammmBKaBaamammmmmmmaBacaxm lését és emellett az állattenyészést fajok és körzetek szerint osztja föl abból a célból hogy az olyan területek, amelyek bizonyos állatfajokra nézve kedvezőtlen tenyésztési feltétekkel birnaik, az állattenyésztésből ki­zárassanak. Azonkívül a törvény alapelvei- és rendszereivel azonos a növénytermelés védelméről szóló törvényjavaslat is. Nincs még megoldva a községi birtokok sorsa, amelyek ma községi vagyont alkot­nak. Az erre vonatkozó törvény novellírozá- sát is tervbevették és ezt a kérdést oly mó­don kívánják megoldani, hogy a volt községi birtokok jövedelméből egy bizonyos száza­lék a községet illesse. A komplikált problé­ma végleges szabályozósáról még nem ha­tároztak, mivel az e kérdésben legjobban ér­dekelt pártban sem alakult ki még egységes nézet. Református templomszentelés és egyházmegyei gyűlés Nagykaposon Nagykapos, szeptember 13. Nagy ünnepség keretében szentelték fel vasárnap a kálvinisták nagykaposi megújí­tott templomát. A vallási szertartások elvég­zésére megjelent ez alkalomból Nagykaposon pálóczi Czinke István tiszai és Bertók Béla káupátaljai püspök is. A püspököket Szűrte állomáson Chrneló János dr. a hatóság, Sziics István ungi esperes pedig az egyházmegye nevében ünnepélyes fogadtatásban részesí­tették. A kocsisor Ungnyiarád községben ment, ahol a diadalkapuval ékeskedő parochi- án megszálltak a püspökök és Nyomárkay Sándor lelkész szívesen látott vendégei vol­tak. A szentelés napján hatalmas lovas ban­dériummal az élén — amelyben szép szám­mal vettek részt szlovák lovasok is — vo­nult be a két püspök a diadalkapus Nagyka- posra. A paTOchián Maksa József lelkész kö­szöntötte az illusztris vendégeket. Az üd­vözlésre Czinke István püspök válaszolt. Az ünnepi istentisztelet három helyen folyt le. Maga a szente'lési szertartás a templomban Ezenkívül a szabad ég alatt két helyen is — a magyar és a szlovák hívek számára. — A szentelő imádságot Czinke István püspök mondta el. Az egyházi beszédet Bertók Béla püspök ‘tartotta. A templomszentelés után a püspökök küldöttségeket fogadtak, amelyek közül ki­emelendő a szlovák egyházaknak mintegy harminc tagú deputációja. A szlovákok azért jelentek meg Czinke István püspök előtt, hogy iránta érzett szeretetiiknek. ragaszko­dásuknak és bizalmuknak kifejezést adjanak és tudomására adják abbeli szándékukat, hogy ők továbbra is együtt akarnak működ­ni a református egyház kebelében magyar testvéreikkel. Czinke püspök megköszönte a bizalom- nyilvánitást és hangoztatta abbeli felfogását, hogy a református egyháznak a múltban sem volt célja az, hogy a szlovák reformá- tusságot nyelvének gyakorlásában megaka­dályozza. ..A szlovák reformátusok — mon­dotta — éljenek nyelvükben és hitükben ez­után is s tartsák meg továbbra is szereteti!— két és bizalmukat magyar református hittest- véreik/iránt.“ Bejelentette, hogy az eddig el­készített szlovák nyelvű énekeskönyveken és konfirmációs kátékon kívül Irittankönyvek- keí és vallásos iratokkal is el fogja láttatni a szlovák híveket. A szlovák hívek a püspök áldása után megelégedetten távoztak. A fo­gadtatások után százötven terítékes közebéd következett, amelyen az első pohárköszön­tőt a megjelent püspökökre Isaák Imre va.iá- ni lelkész mondotta, amelyre Czinke István és Bertók Béla püspökök válaszoltak. A kö­vetkező nap-'/n az ungi református egyház­megye rendes őszi közgyűlését tartotta meg az újonnan szentelt templomban. „A kisebbségek békerontó férgek." Ezt a kijelentést nem egy felelőtlen Kramár tette, nem egy sovinista kótyagos, de Románia külügyminisztere: Dúca. Ez a kijelentés méltó ahhoz a politikához, amelyet a kisan- trnt három állama a területén élő kisebbsé­gekkel szemben követ s nyílt beszéd, egye­nes beszéd, nem benesi mézes-mázos szóvi­rág. Megmondja Dúca nyíltan, hogy az ö szemében a nekik Ítélt magyarok és németek milliói férgek s mert a férgeket irtani és cl­taposni kell, ennek megfelelően állítja be politikáját. A kisantant tehát fölvette üzlet­körébe a féregirtás dietriclisteini mesterségét is. Dúca irt. Dúca tisztit, levelezőlapra ház­hoz jön s eltapos, vagy kigőzöl bennünket a kisantant nevű hotelből, amelyben én és te, magyar testvérem, poloska vagy.. Furcsa! Mi vagyunk a poloskák és mégis a mi vériin- j két szívják! Az osztrákok megszüntették a magyar iskolákat Burgenlandiban Becs. szeptember, 13. (Saját tudósítónktól.) Az uj tanév bekö­vetkeztével nagy meglepetés érte a burgen­landi lakosságot. Az osztrákok elrendelték, hogy a jövő tanévben Burgeniland valameny- iiyi iskolájában meg kell szüntetni a magyar nyelv tanítását. Ez az intézkedés nagy meg­lepetésként hatott a hiencekre, annál is in­kább, mert az utóbbi időben azt sem akarják megengedni,, hogy a szülők magániskolában 'taníttassák gyermekeiket a magyar nyelvre. A magyar nyelvű lakosság pedig, amely mintegy harmincezerre tehető, semmi áron 'sem fog belenyugodni abba, hogy egy csa­pásra megfosszák anyamyeJivétői Itt van például Felsőőr és környéke, az úgynevezett Őrség. Ennek a vidéknek a lakossága telje­sen magyar. Innét a gyermekeket Stájerbe szokták küldeni német szóra, amelyet mint melliéknyelvet ma is elfogadnák az iskolák­ban, mert általános szokás ezen a tálon, hogy három nyelvre tanítják a fiaikat: magyar, 'német és horvát nyelvre. A kisebbségi szerződés biztosítja a nem­zeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát és az ifjúságnak anyanyelvén való iskoláztatá­sát. Az osztrákok ennek ellenére még a ma­gániskolákat is beszüntették. Nómetujvárott Volt egy magángimnázium, most ezt is be­zárták. Az iskoláknak ez a reformja általá- hios felzúdulást keltett és mozgalom indult ineg oly irányban, hogy a lakosság memo­randummal forduljon a népszövetségi tanács­hoz és kérje Ausztriát a kisebbségi szerző­dés betartására kötelezni. Az osztrák kor­mánynak ismertetett rendelkezése teljesen 'érthetetlen, hiszen vele éppen azoknak az államoknak kezébe szolgáltat újabb fegyvert, akik a bennük lakó németek kisebbségi jo­gainak legnagyobb ellenségei. Valóban kevés bölcseséggel kormányozzák a világot! Dúca a nemzeti kisebbségekről Bukarest, szeptember 13. (Saját tudósi tónktól.) A román külügy­miniszter, Dúca ur a Vitorulban feltűnést keltő cikket irt a kisebbségekről és azt a kijelentést kockáztatja meg, hogy a kisebb­ségek nyílt irredentizmust csinálnak s elis­mert jogaikat arra használják fel, hogy meg­zavarják annak az államnak az életét, mely­ben élnek. Daca úgy látszik, megirigyelte Bernes „sikereit" és a népszövetségi tanács­nak legutóbb hozott határozatát használta föl arra, hogy üssön egyet a nemzeti kisebb­ségeken. A külügyminiszter cikkével szemben a Lupta védelmébe vette a kisebbségeket. Sze­rinte a külügyminiszter aláírta a békét és most mégis azt akarja állítani, hogy a kisebb­ségek jogai az állam életét zavarják. A lap kérdi, hogy ez a cikk vájjon diplomáciai előkészület müve-e, vagy pedig csak a nyári szabadság üres peroeiben megszüleett sti­lisztikai gyakorlat. Mert föltehető, hogy a külügyminiszter a dolgok helyes ismerete alapján irta meg cikkét, de akkor ne foglal­kozzék Írásos vádakkal, mint valami felelőt­len publicista, hanem járjon el erélyesen a törvényesség védelmében. Ál olcsóbbodás a legifjabb választási Jelszó! Prága, szeptember 13. A kormány a választások előtt igyekszik hangulatos jelszavakat kovácsolni és terveit a néphangulathoz idomítani. így félhivatalos közlés szerint a közélelmezési minisztérium az élelmiszerek és közszükségleti cikkek ol­csóbbodása érdekében kifejtett akciója kere­tében előkészületeket tesz a börárak leszállí­tására nézve. (No. ez most nem lesz túlságo­san nehéz, amikor a nyersbőrárak, amint azt legutóbb megírtuk, a prágai minta vásár he­tében maguktól leszálltak 30—35%-kai.) Az uj gyógyszerészeti törvény során a gyógyszerek és orvosságok árának leszállí­tását is tervbe vette a minisztérium. Ezt a verseny kiterjesztésével akarja elérni oly módon, hogy azokat a gyógyszereket, ame­lyeknél a gyógyszerész csak mint közvetítő kereskedő szerepel (tehát a nem saját készí­tésű orvosságokat), szabaddá teszi a dro- guisták számára. Leginkább csomagolt im­portgyógyszerekről van szó. A balkonzervipar fejlesztését is napi­rendre tűzték a minisztériumban, ahol a jövő héten értekezletre gyűlnek egybe az érde­keltek, hogy a tengeri halak behozatalával kapcsolatos vám- és tarifakedvezményeket és az eddigi Korlátozásokat megvitassák'. Ez­zel akarják a halkonzervipart, amely már hatezer munkást foglalkoztat, üj alapokra fektetni. Az utóbbi időben — hir szerint — Po­zsonyból nagyobb mennyiségű szlovenszkól szénát exportáltak Svájcba és Franciaor­szágba. A minisztérium intézkedett, hogy a spekulációs szénakivitelt haladéktalanul be­szüntessék, mivel ennek nemcsak a hadse- regszállitá.soknál, de a tej-, vaj- és húsárak kalkulációjánál is árdrágító hatása van. A gyufaárak újabb leszállításáról is van szó. Ennek a cikknek az árát néhány fillérrel már október elsejével le kellett volna szállí­tani, abban a föltevésben, hogy a nyárfa és vegyszerek árai is leszállanák és olcsóbbod­nak a vasúti tarifák. Ez a föltevés azonban nem vált valóra, úgy, hogy a gyufaárak le­szállítását is el kellett halasztani A minisz­térium a gyufa árak leszállítását tehát 1924 január elsejére halasztotta, de kikötötte, hogy a gyufagyárak október elsején visszafogad­ják mindazokat a munkásokat, akiket ez év március elseje óta elbocsátottak, — 11— ....■TM— I Hl ■» i■ !■■■■■! mm miiinn i—...... A n épszövetség Üesujto kritikája (leni, szeptember 13. Cecil lord szerdai beszédét a delegációk élénken kommentál­ják, mivel a beszéd fontos célzásokat tesz á népszövetség jövő feladataira és hangsú­lyozza, hogy a népszövetségnek a jövőben sokkal fontosabb feladatokat kell végeznie, mint amilyen Ausztria újjáépítése vak. — A népszövetségnek leszerelési bizottsága foly­tatta a tárgyalásait. Br uniting svéd delegátus beszédében hangsúlyozta, hogy a népszövet­ség hatalma és tekintélye ma még nem elég nagy ahhoz, hogy a béke igazságos és ha­tásos garanciája legyen. Cecil lord beszéde után Lángé norvég delegátus nemcsak kato­nai, hanem morális és jogi garanciákat kö­vetelt. A holland és jugoszláv delegátusok beszédei után az egyezmény első szakaszát elfogadta a bizottság. A jogi bizottság szin­tén folytatta ülését, melyen egy albizottsá­g-öt választottak a kanadai pótjaváslat ki­dolgozására. Elfogadták Berzeviczy javaslatát Géni, szeptember 13. (Saját tudósítónk távirata.) A népszövetség leszerelési főbi­zottsága elfogadta Berzeviczy Albert ma­gyar delegátusnak azt a javaslatát, mely mó­dosítást ajánl a leszerelési garanciaszerződés szövegében. A népszövetség tagjai között ugyanis v-annak államok, amelyek a. béke- szerződés értelmében olyan mértékben sze­reltek le, amely fölülmúlja a szerződő álla­mokra előreláthatóan megállapítandó mérté­ket. Ezek az államok joggal számíthatnak a garanciaszerződésre és a népszövetség vé­delmére, ment — fegyver teleinek lévén — őket jobban fenyegetik támadó aktusok, mint máis államokat. Oroszország pár évig békét akar London, szeptember 12. Wise, az orosz kooperatív társaságok angol titkára a mun­káspárt egyik gyűlésén tartott beszédében kijelentette, hogy Oroszország bármily kül­politikai esemény történjen is, három-négy évi békét akar, mert egy háború Oroszor­szágban az utolsó évek belpolitikai és gaz­dasági eredményeinek megsemmisülését je­lentené. Gazdasági tekintetben addig nem áll helyre Európa egyensúlya, még a Ruhrkon- fliktus elintézése után sem, inig Oroszország mint Középeuró-pa élelmiszerszállitója el nem foglalja régi pozícióját. Meghiúsított kommunista puccs Bulgáriában Sok száz letartóztatás Szófia, szeptember 13. Tegnap délután öt órakor Szófiában letartóztatták a kommunisták egész vezérkarát. Bulgária többi városaiban ez­zel egyidejűén négyszáz letartóztatás történt. A kommunista klubnak levéltárát lefoglalták Csak néhány kommunista vezérnek sikerült elmenekül­nie a külföldre. A letartóztatás oka a kormánynak az az értesülése, hogy a kommunisták szeptem­ber 17-ére puccsot készítettek elő és Moszkvá­val egyetértésben magukhoz akarták ragadni a hatalmat. — Szófiában teljes nyugalom uralko­dik. — A szobranje-választásokat Czankov mi­niszterelnök nyilatkozata szerint november 11-én fogják megtartani. Franchet d‘Esperey Jugoszláviában Belgrád, szeptember 12. Franchet d‘Es- porey francia tábornagyot jugoszláviai ut­ján mindenütt díszes fogadtatásban részesí­tik. A tábornagy egy újságírónak kijelentet­te. hogy utjának az a célja, hogy a francia L ormány köszönetét tolmácsolja a jugoszláv Lom lánynak a szalonildi fronton levő fran­cia katonai sírok karbantartásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom