Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-11 / 205. (358.) szám

Kedd. szeptember 11. Bechyne meghátráíí — Pesek megbukott A nagyorosz irányzat győzött az ukrán irányzat fölött Ungvár, szeptember 10. (Ruszmszkói szerkesztőségünktől.) A vá­lasztási harcok közepette is élénk figyelem­mel kísérte Ruszinszkó lakossága annak a küzdelemnek végső kimenetelét, amelyet a nagyorosz irányzat az ukrán irányzattal vív a ruszinszkói nyelvkérdés terén. Megírtuk má'r, hogy Bechyne iskolaügyi Miniszternek a politikai kényszer hatása alatt kellett jönnie Ruszimszkóba, hogy a nyelvkérdés terén folytatott magatartása fö­lött éppen a legkritikusabb pillanatban dönt­sön. Alig érkezett Ungvárra a miniszter, a nagyorosz irányzat képviselői minden követ megmozgattak, hogy az ukrán irányzatot, amelynek egyik kifejezője a Panykievics-féle nyelvtan terrorisztikus terjesztése volt, meg­buktassák. Ebben az akcióban a „Hríyizdó"- klub járt elől jó példával, melynek elnöke maga Zseltvay János zsupán. Ez a klub memorandumot szerkesztett, melyben köve­teli a Panykievics-féle nyelvtan elvetését, Pasek azonnali eltávolítását és a nagyorosz nyelvnek .mint irodalmi nyelvnek az összes iskolákba való bevezetését. Ebben az ügyben különben öt deputáció járt szeptember 7-én a miniszter előtt, aki az általános óhaj és a döntő érveik hatása alatt lemondott a Panykievics-féle nyelvtan­nak Ruszinszkóra való oktrojálásáról és 'ki­jelentette, hogy legyen úgy, amint a nép többsége akarja. A miniszter tójejlentésével Pesek buká­sa befejezett tény. Ezt a bukást azonban úgy kell értelmezni, hogy magasabb pozícióba ke­rül, mivel Pesek soha sem a maga imciativá- jából tett valamit, hanem mindig a kormány utasításait teljesítette. Amit tehát Pesek ed­dig a magyarság ellen elkövetett, az mind a prágai kormány rovására írandó. Útközben Irta: Dobay István dr. Hamburg, szeptember 10. Hogy mennyi nehézséggel jár manapság hosszabb útra a szükséges előkészületeket megtenni, az ut- és a többi levelet, minden vizát és devizát beszerezni, akkor. tudja meg csak a jámbor utas, amikor már költsé­get, fáradságot és bosszúságot elpazarolva, ott áll a Keleti pályaudvar mázsálójában s mint utikészülődése utolsó bosszantójáyal, a pápaszemes forgalmi tiszttel intézi el kálvá­riája végső stációját. De amikor aztán jól megtömött kedves angol kofferjei társaságában a frissen párná­zott közvetlen német kocsiban elhelyezked­tünk, feledtünk papot és csapot, minden ma­gyar hivatalos és nem hivatalos szekatúrát, nem törődünk a tegnappal, csak a holnapot látjuk s szinte előre áldjuk mindazt a szépet, újat, érdekeset, ami más emberek között, friss légkörben, uj világrészen ránk vár. Amerika! Micsoda hatalmas képzelő­tehetség k£ne ahhoz, hogy ábrándjaink vász­nára előre odavetitsiik grandiózus képedet. Óriás területedet szélességben öt nap és öt éjen át rohanja végig a világ leggyorsabb expressze. A gondolat is csak nehezen ér ■utói. S a világóriás lelkét akarom én fel­kutatni, megismerni? Mily merészség, mily elbizakodott önteltség kell .ahhoz, hogy ezt csak meg is kíséreljük. De vakmerőké a vi­lág. Próbáljuk meg! — „Dié Fahrkaríen bittel" riaszt fel álmodozásomból a szürkén pedáns német kalauz. A magyar pénzzel előre megváltott jegyfüzet német lapjára csak önkéntelenül tekintettem. Utiszakaszonként adom össze a német milliókat. 7 meg 6 meg 3 meg 4 meg 32 millió. Passautó! Hamburgig 52 millió né­met márka egv II. osztályú 1 asüti jegy. Feladott podgyászomért szintén csak P,as- sautól Hamburgig csekély 22 millió márkát fizettem. Kezelési díj címén azonban külön 1,700.000 márkát számítottak fel. Ez nem tréfa, ez szörnyű valóság. Négy szem szilva a nürnbergi perronon 100.000 márka. A B. Z. egy száma 200.000 márka abban az ország- • bán, ahol a lipcsei könyvkiállitáson egy tel­jes Schiller- és Goethe-kiadást egy már­káért vásároltam 19'4-ben. Eppur si nruove! S mégis mozog a föld, a hamburgi, gyors percre indul, percre érkezik, a germán óriás meggörnyed, de megtörni nem fogják soha. Még ha száz Poincaré és ezer Ördög is szö­vetkeznek megrontására. Ne politizáljunk, Hamburgba égkezfímk. * Dobay István dr. volt kormánybiztos a ma­gyar kulítiszkotrmány megbízásából a magyar- amerikai diákcsereakció előkészítése és lebonyo­lítása végett szeptember 8-án az északamerikai Egyesült Államokba utazott a Cunard Une „La- conia“ hajóján. Dobay több amerikai egyetemen fog az akció érdekében felolvasásokat tartani. Apponyi Albert felkérésére részt vesz a nagy Belgrád, szeptember 9. A Politika teljesen autentikus informá­ciók alapján közli, hogy a macedóniai szer­vezet Várnán keresztül nagy tömeg fegyvert és pénzt kapott. A fegyvereket és haidiszere- ket egy olasz hajó szállította. A macedóniai szervezetnek ezt az akcióját — mondja a po­litika — Adrián túli szomszédaink a fiumei és korfui kérdések megoldásának idején sa­ját javára akarja kihasználni. A déli határon bekövetkezett helyzet arra késztette a mi­niszterelnök helyettesét, hogy tegnap este külön minisztertanácsot hívjon össze, melyen a belügyminiszter és a hadügyminiszter je­lentést tetteik a délszerbhatár helyzetéről és a kormány ellenrendszabályairól. A minisztertanács végén az üszkübi had- szeregparancsnokság megkapta a parancsot, hogy azonnal hajtsa végre az elkészített ak­ció tervez etet. A délről érkező jelentések szerint komi- tábsi bandák betörései Délszerbia határterü­leteire még ezen a héten várhatók. A Politika Így végzi jelentését: Úgy látszik, hogy leg­magyar politikus amerikai utjának előkészítésé­ben s részt fog venni Apponyi newyorki fogad­tatásában. Dobay rendkívül érdekes utjának rész­letes leírás a P. M. H.-ban fog folytasokban megjelenni. ■ közelebb nemcsak országunknak, hanem egész Európának érdeklődése az Adria part­jára fog terelődni, hol nagy események van­nak készülőben. Jugoszláviai iapjelentések szerint Amtonievics követ kormányának ren­deletére arról értesíti Mussolini miniszterel­nököt, hogy a paritásos bizottságnak nem adhatnak további haladékot a tárgyalásokra és a jugoszláv kormány kérni fogja a fiumei kérdésnek döntőbíróság által való elinté­zését. London, szeptember 10. A Daily Tele- grapíh írja: Az angol és szövetséges politikai körök némi aggodalommal tekintenek szep­tember 15-ike elé, mely napon lejár Musso- íininek Jugoszláviához a fiumei kérdésben intézett ultimátuma. Belgrád visszaút ásította az ultimátumot, viszont bizonytalan, vájjon Olaszország beleegyezik-e Svájc döntőbírói szereplésébe. A lap római diplomáciai tudó­sítója attól tart, hogy Olaszország Fiume annexióját tervezi. Ez nyilvánvaló abból is, hogy Olaszország katonai intézkedései sok­kal nagyobbak, mint amennyit Korfu átme- 1 ne ti megszállása követelnie meg. ftgcaif unt Franciaország Jugoszlávia olda­lán a fiumei kérdésben Berlin, szeptember 10. Az a körülmény, hogy d‘Esperay francia marsall Pasiccsal együtt Jugoszláviába utazott, világos figyel­meztetés Olaszország számára. Francia po­litikai körökben úgy magyarázzák, hogy ez nyílt demonstrációja nnak, hogy Franciaor­szág Olaszországgal szemben Jugoszlávia oldalán áll. V a s s József dr., a miniszterelnök he­lyettese: Kéri a Házat, hogy a mentelmi bi­zottság előadójának határozata értelmében határozzon és függessze föl Lendvai men­telmi jogát. A nemzetgyűlés ezután a szélső baltól a szélső jobboldalig, Gömbös Gyula, Ulain Ferenc. Zsirkay János, Kiss Menyhért és Csik József szavazata ellenében, megsza­vazta Lendvai kiadatását, akit másik men­telmi ügyében, a ceglédi beszéd miatt, szin­tén egyhangúan kiadtak. Ulain Ferenc men­telmi jogát ismeretes ceglédi beszéde miatt, amelybe a részvényügyet hozta föl, szintén fölfüggesztették. Gömbös Gyula: Helyesli a kiadatást, inért igy Ulainnak a bíróság előtt módjában fog állani a bizonyítás. Kiss Menyhért mentelmi ügyének a tár­gyalása következett. A bíróság Kiss Meny­hért mentelmi jogát hivatalos hatalommal való visszaélés miatt kéri fölfüggeszteni. A mozdonyvezetők sztrájkja alkalmával, mint ismeretes, küldöttséget menesztettek a ke­reskedelemügyi miniszterhez- A miniszter előszobájában volt Andréka Károly főkapi­tányhelyettes is, akit Kiss Menyhért nem is­mert föl és arra biztatta, hogy tartson ki és ne engedjen. Peidl Gyula: Az esetben a legtipiku­sabb politikai, zaklatást látja és ezért a ki­adatás ellen szavaz, annak ellenére, hogy egy egész világ választja el Kiss Menyhért­től. (A szélső bal zajosan helyesel.) Az ülés fart. Újabb politikai affér A nemzetgyűlés pénteki ülésén Rassay Károly összeszólalkozott Bogya János nem­zetgyűlési képviselővel, aki - valami sértő megjegyzést kiáltott Rassay felé. Rassay Ká­roly szombaton délben megbízottai utján pro­vokál tatfia Bogya Jánost. A gomon magyar tanítók gyűlése Várgede, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) Szeptember 6-án tar­totta a űömörmegyei Maigy-ar Tanítók Egyesülete rendes évi közgyűlését, ámenen mintegy százöt­ven tanító vett részt. A gyűlést féltekor nyitotta m.eg Schmögner István rozsnyói igazgató tani tó, az egyesület agilis és fáradhatatlan elnöke, akit közfelkiáltással tijból elnökké választottak. A gyű­lésen vendégként részívettek a feledi járási fő­nök és Uram János tanfelügyelő. Ozvald losonci tanító bejelentette, hogy a nógrádmegyei magyar tanítók az egyesülethez csatlakoznak. A har'minci tanító azt fejtegette, hogy miként lehet a magyar nyelvet az iskolákban eredményesen ta­nítani. A serkei tanító a felekezeti tanítók hely­zetével foglalkozott. Határozati javaslatában az állami tanítókkal egyenlő elbánást, jogokat és egyenlő fizetést követelt. Követelte továbbá, hogy a nyugdíjas tanítók ne koldusbotért, hanem olyan nyugdijat kapjanak, amiből meg lehet élni. Uram János tanfelügyelő beszélt ezután. Ahelyett, hogy a sérelmek orvoslását Ígérte vol­na meg, előráncigálta a vallásoktatás kérdését és azt a kijelentést tette, hogy „ne beszéljenek a papok, hanem tanítsák a vallástant." Uram be­széde volt a méltóságos lefolyású közgyűlésen az egyetlen durva hang, amely mindenkiben visz- szatetszést szült. Uram megkondltotta a halálha­rangot a felekezeti iskolák fö’ött. valami egysé­ges-iskoláról beszélt Hogy mit gondolt Uram az egységes iskola alatt, az nem kétséges. Egy prá­gai tanár kifejtette nemrégiben e sorok írója előtt, hogy mi is az az egységes iskola. Az egy­séges iskolában egységes lesz a nyelv, termé­szetesen a cseh nyelv, egységes (cseh) tan­könyvvel, egységes módszertannal, történelem­mel s tantervvel vallásoktatás nélkül. De mi tör­ténik a magyar tanítókkal? Erre is meg volt a válasz. Útlapot kötnek a talpuk alá. Tíz év múlva — mondotta a cseh tanár — egy magyar iskolát sem akarnak láitni. Éppen azért csodála­tos volt, hogy az elnök, aki bizonnyal félreér­tette Uram szavait, gratulált eszméjéhez a tan­felügyelőnek. Pedig ö is jól tudta, hogy magyar iskola kell az ittlakó magyar népnek, magyar szellemmel és magyar kultúrával, nem pedig holmi egységes iskola. Egy vendég. nrsáiK ftozieánft íorioxolf. tavtsdi fo&tcícamé&enimefc uj tkinefket is sstccresKvuif §€í!í£i£ü fontosnak torifák a magyar keríts iiegolüásái Az angolok rendkívül érdeklőditek a magyar ügy iránt — Lendvai, Ulain és Kiss Menyhért mentelmi ügye a Ház előtt Budapest, szeptember 10. (Budapesti szerkesztőségünk te le fon je­lentése.) A Hétfői Hírlap jelenti Géniből, hogy az olasz—gö rög-konfliktusban és a fiúiméi kérdésben elfoglalt diplomatáik tár­gyalásai miatt Bethlen István gróf miniszter- elnök és Daruváry Géza külügyminiszter ta­nácskozásai csakis az alapvető kérdésekre vonatkoztak és a részletes megbeszéléseket legközelebb tartják meg. Bethlen érintkezést keresett a mgyawtant több diplomatájával, semleges politikusokkal és igen sok pénz­ügyi kiválósággal. Diplomácia körökben fontosnak tartják a magyar kérdés megoldását, mert a német vál­Benes a magyar kölcsönről Prága, szeptember 10. A Právo Lidu genfi levelezője beszélge­tett Benessel. A beszélgetés során Benes nyilatkozott a lefogyverkezésről is és úgy vélte, hogy Cecil lord és Requin ezredes in­dítványaira alapított garanpiaszerződéske el­fogadása esetében a katonai terhek lényeges leszállítását lehet remélni. A lefegyverzés nem fog egyszerre jönni, de lépésről-lépésre mégis tisztességes eredményeket lehet majd elérni. A magyar kölcsön ügyében — Benes szerint — óvatosan keü eljárni, itt nem ugyanolyan eset forog szóban, mint Auszt­riával szemben, az akadályok ugyanis fő­ként politikai természetűek. A biztosítékok, amelyeket Magyarországnak meg kell ad­nia, nemcsak pénzügyi, hanem politikai jel­leggel is fognak birni. Benes szerint a ma­gyar kölcsönre sor fog kerülni, de valószí­nűen nem a közvetlen jövőben és bizonyo­san nem előzetes biztosítékok nélkül. Ma­gától értetődik, hogy nem arról van szó, hogy mi egyedül kölcsönzőnk Magyaror­szágnak, vagy hogy kezességet vállalunk azért a kölcsönért, amit másutt vesz föl. Ez az ügy a jelenlegi ülésszak alkalmával kisebb szerepet játszik, mint ahogy még röviddel ezelőtt gondolni lehetett. A Ceské SIovo Bethlen mellett Benes lapja, a Oeske SIovo, vezércikk­ben foglalkozik a magyar kérdéssel és azt állítja, hogy egyes tünetekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az irredentizumis nem fog megszűnni. Utal Horthy kormányzó állító­lagos karcagi beszédére, amelyből azt a nya­katokért következtetést vonja le, hogy az államfő Bethlen ellen az ébredőket támogatja. Az állítólagos beszéd alapján megfontolandó­nak tartja, vájjon a kisantant hozzájáruljon-e a Magyarországnak nyújtandó kölcsönhöz. Bethlen középút-politikája — írja tovább a lap — különböző eredményeket tud fölmu­tatni Bethlen javára kell írni Gömböseknek a kormánypártból való kiszorítás,át is. De ság, az olasz—görög-konfliktus és a fiumei kérdés zavarai nagyon sürgőssé teszik Kö- zépearópa nyugalmának helyreállítását. Kü­lönösen az angoi diplomácia érdeklődik a ma­gyar ügy iránt, de Franciaország is szíve­sen veszi a kisantant álláspontjának kedvező­re való válását, hogy ennek következtében csatlakozhassák a zálogjogok fölíüggesztésé- nek kérdésében elfoglalt angol—olasz állás­ponthoz . A genfi tanácskozások befejezése .után a magyar kormány komoly tárgyalásokat kezd­het az úgynevezett kiskölcsön fölvételéről. A zálogjogok fölrúg geszté se ügyében a nagy­követek tanácsa már októberben döntő ha­tározatot hozhat. nincsen biztosíték arra, hogy Bethlen tovább tud-e haladni a megkezdett utón és hogy kormányon tudja-e magát tartani, mikor Héj- jas és Prónay nagyobb népszerűségnek (?) örvend, mint ő. A lap ezután a legutóbb le­leplezett ébredő-kísérlettel foglalkozik és azt írja, hogy Bethlen kapitulálni fog az ébredők előtt. A lap azzal fejezi be cikkét, hogy a helyzet még néhány nappal ezelőtt kedvező volt, de az állítólagos karcagi beszéd újból fölkeltette a bizalmatlanságot. Hogy Ma­gyarország megkaphassa a kölcsönt, ahhoz az szükséges, hogy a hadseregbe mérsékelt demokrata szellemet vigyenek be és a-z éb­redőkkel számoljanak le. Mentelmi ügyek a Ház előtt A nemzetgyűlés mai ülését nagy érdek­lődés mellett féltizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirenden szere­pelt a létszámcsökkentésről szóló törvény- javaslat harmadik olvasásban. A Ház a ja­vaslatot harmadik olvasásban is elfogadta. Ezután LendAmi István ceglédi ébredő képviselőnek két mentelmi ügyét tárgyalták. Lendvai A Nép cimü lapban „Levél a ceglé­diekhez" cím alatt cikket irt. amelynek tar­talma a mentelmi bizottság előadója szerint alkalmas arra, hogy a nemzetgyűlést olyan színben állítsa be, amelyből a nemzetgyűlés lekicsinylésére lehet következtetni. A men­telmi bizottság előadója Lendvai kiadatását javasolta a Háznak. Eckhardt Tibor: Hangoztatja, hogy a kitételek olyan súlyosak, hogy tulmennek a mentelmi jog keretein és ezért azokat bonckés alá kell venni. Nemcsak nem kifogá­solja, de kívánatosnak tartja, hogy amikor ilyen súlyos kritika hangzott el a nemzetgyű­lés ellen, azzal a Ház behatóan foglalkozzék. A döntés elhalasztását kéri addig, amig Lendvai állításait, amelyekben az egész köz­életet behálózó kórfíinetről beszél, behatóan nem vizsgálják meg. Rassay Károly: A kiadatás mellett be­szél. Lendvainak a biröság előtt alkalma lesz bizonyítani. Jugoszlávia katonai intézkedései a déli határon Olaszország támogatja a macedón kouiiíácsikat — Rendkívüli minisztertanács 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom