Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-04 / 200. (353.) szám

A kávéházi benesek (g.) Prága, szeptember 3. rÁ kávéházi benesek, a béke állapotának külpolitikai időjósai, a közvélemény reflek­torának szénpálcái napok óta izgalomban él­nek és lázasan vitatják azt a kérdést, lesz-e görög—olasz háború s ha lesz, miképpen alakul a különben sem rózsás európai holna­pok képe. Az unalomba húzódó Ruhr-kérdés nem érdekes többé, a márkabillióban fuldokló Németország sorsa egyszerre elveszítette az aktualitás szenzációját, nem beszél senki Poincaréról, vagy Baldwinról, sőt a belpoli­tikai nagy esemény, a községi választások küzdelme sem melegíti a kedélyeket. Min­denki délre néz, Mussolinit és Korfut emle­geti s építi a kombináció, a politikai találga­tás légvárait. A kávéházi benesek jellegzetes típusai a béke társadalmának. Hajtásai annak az at­moszférának, amely telítve van külső politi­kai problémákkal, eredményei annak a tény­nek, hogy a háború utáni európai helyzet élére áhított egy sor súlyos és megoldatlan kérdést, amelyek kinőttek a diplomácia rövid nadrágából és belejátszanak minden európai ember sorsába. A külpolitika az emberek ér­deklődésében megvalósította a vele kapcso­latban oly sokat hangoztatott demokráciát — legalább itt legyen meg, ha a külpolitikai cse­lekvésekből kikergetett fölösleges, jövevény­A kávéházi benesek izgalma tehát ért­hető, de érthető és megmagyarázható azok­nak fokozottabb érdeklődése is, akik nem a délutáni fekete mellett tárgyalják meg a világ sorát, de akik önmagukban hordják a prob­lémák súlyát, akik az életük sorsával össze- nőttnek érzik az európai eseményeket s akik a nagy hang helyett nagy aggodalommal la­tolgatják a fórumokon kívül a világpolitikai kérdéseket. Ezek számára momentán sem jó, sem abszolút rossz hirt nem adhatunk. Nem biz­tathatjuk őket azzal, hogy a népszövetség cselekedni fog és megmenti a békét, nem állíthatjuk kategórikus bizonyossággal, hogy nem lesz háború, de viszont azt sem hirdet­hetjük, hogy dobjuk el a béke reménykedésé­nek sokszor megcafatositott lélekdarabját és készüljünk arra, hogy a sancti quarantai gyilkosság nyomán lángba és gyilkolásba borul újra Európa. A pillanatnyi helyzet vá­rakozást parancsol és korainak ítél minden messzebbnéző jósolgatást. Ma még korai do­log lenne arról meditálni, mint fogja az angol politika hangoztatott erős kezét érvényesí­teni, miképpen fogja Poincaré a konfliktusba beleilleszteni a maga európai koncepcióját s mi lesz háború esetén szerepe a katonai kon­venciókkal lekötött kisantantnak. Ma csak az bizonyos, hogy a görög—olasz konfliktus komoly és súlyos, hogy az olasz politika makacsul ragaszkodik álláspontjához, hogy a fenyegetőzések periódusán túlléptek az események s hogy oly cselekvések történtek, amelyek nem szokták a békés és simán vég­ződő akciókat bevezetni. És bizonyos az, hogy mindezért hiába keressük akár a görög, akár az olasz politi­kában a biinbakkot, mert ennek a konfliktus­nak elsősorban és talán kizárólagosan az az oka, hogy a háború utáni történelmi fejeze­tet még elfogult antantszemmel sem lehet a béke korszakának nevezni, hogy a békekö­tésnél az európai politika hullámos vizein könnyen robbanó aknákat felejtettek, vagy szándékosan hagytak ott s hogy az Írásbeli békeszerződéssel együtt nem csinálták meg a lelkek békéjét, a beföldelt lövészárkokkal együtt nem földelték el azt a szellemet, mely az embert az ember ellen, ,a nemzeteket a nemzetek ellen tüzeli, A görög—olasz konfliktus csak egy szimptóma, a legérzékenyebb ponton: a bal­káni porondon kirobbanó akna, ame’ynek mása akadhat ma és akadhat holnap, itt, vagy ott, vagy ahol akarják, mert sehol sincs az európai kontinensen oly pont, ahol az ab­szolút njmgalom és béke számára egy te­nyérnyi száraz hely is kínálkozna. És mert ez a feszült, izgalmakkal és gyülölséggel fütött helyzet rágja mindenki­nek a lelkét, apasztja, vagy növeli a zsebe­ket, kergeti a fantáziát és festi a maga rém- látomásait, ezért horkant föl a görög—olasz Prága, szeptember 3. A bécsi .meteorológiai intézet szombat délután 4 óra 15 perckor jelezte tizenkét­ezer kilométer távolságban a jelen egyik legnagyobb földrengését. A szeizmográfok rezgéshullámainak regisztrálása este nyolc óráig tartott, mikor a készülékek újabb földrengést jeleztek. A szeizmográfok tűinek kilengése oly nagy volt, hogy a húsz centi­méter széles regisztráló szalJag szélét elér­ték és a legnagyobb földlökéseket nem is tudták fölrajzolni. Ez a földrengés a legna­gyobb, amelyet az intézet valaha felvett. Kevéssel a meteorológiai intézet alarmirozó jelentései után megérkeztek a táviratok Ja­pánból. melyek jelenítették, •■hogy a. főlek e-n- gés Tokióban, Yokohamában és Yokosaká- bán pusztított. A borzalmas katasztrófáról részletes távirataink a következők: San Francisko, szeptember 3. Tokiói rádiótáviratok szerint Tokió lángokban áll. A házak egymás után dűlnek össze, a víz­vezeték hálózata el van pusztítva, a sebe­sültek száma nagy és a város környékén is pusztít a tűz. A jelentések szerint a földren­gés több Tokió felé haladó vonatot nyílt pá­lyán feldöntött. A vonatok utasai leg­nagyobbrészt meghaltak. A tűz a tokiói csá­szári palotát is kikezdte. Az úgynevezett Shiba negyed kivételével az egész főváros lángokban áll. Szerencse, hogy tegnap egész nap esett az eső, ami enyhítette a tűz pusztításait A London, szeptember 3. (Reuter.) Tokio-1 bán kihirdették az ostromállapotot. A föld­rengés következtében Tokióban és Yokohamában több mint száz­ezer ember halt meg. Csupán Yokohamában kétszázezer em­ber vált hajléktalanná. A Graphicaiy, Osa- kában megjelenő lap tudósítója elmeséli lap­jában a tokiói földrengés részleteit. Tokió­ban kora hajnaltól erős szél dühöngött. Az égen felhők tornyosultak és óriási hőség uralkodott. Délben borzalmas földlökés ráz­ta meg a várost, melyet hosszabb időközök­ben tiz újabb lökés követett. A földlökések halomra döntötték a házakat. Amely ház állva maradt, súlyos sérüléseket szenvedett. A házakból előrohanó lakosság az utcákon és a tereken torlódott össze. A földlökéseket egész naplementéig érezték. A városnak egyszerre számtalan helyén kiütött a tűz s a forró permet az erős szél széthordta a vá­ros minden részébe. A vízvezetéki hálózat elpusztulása következtében lehetetlen volt az oltásra csak gondolni is. Mikor az angol hírlapíró a városból távozott, óriási robaj­jal dűltek össze a kormányzósági épületek, a főposta, a rendőrigazgatóság és a ka­szárnyák. A lángok átcsaplak az arzenál épületeire is, melyek borzalmas robbanással a leve­gőbe repültek. A robbanás a környék egész lakosságát ; elpusztította. Az újságíró szerint Tokióban konfliktus hírére oly élénk figyelemmel a közvélemény s ezért van ma nagyszerű te­repük, kitűnő szezonjuk és érvényesülési alkalmuk a kávéházi beneseknek, akik vészt és véres veszedelmet jósolnak. Vájjon ki tudja, nem-e lesz nekik igazuk? Vájjon ki tudja, hol végződik az európai politika esz- telensége s hol és meddig alszik még a béke sápadt csecsemője?! földlökések egész nap tartottak. Különösen borzalmas volt a földrengés a kialudt Fud- siama tűzhányó környékén. Japán egész északkeleti részén elpusztult a telefonháló­zat. Yokosaka és Tokió közt szünetel a vas­úti forgalom. Tokió, szeptember 2. Yokohama váro­sát a. földrengés pár perc alatt teljesen el­pusztította. A város helyén egyetlen füstöl­gő romhalmaz van. A katasztrófát növelte az, hogy a földrengés idején a várost árviz is elön­tötte, mely temérdek áldozatot követelt. Az első jelentések több mint hétszáz ha­lottról szólnak. Yokohama lakossága a ki­kötőben horgonyzó hajókra menekült. Tomi­kából jelentik, hogy Hirsito trónörökös és családja biztonságban van. London, szeptember 3. A japámi borzal­mas földrengésről csak szórványos hírek érkeznek. Tokióban mérhetetlen kárt oko­zott a földrengés. A legfontosabb épületek legnagyobb része megsemmisült és ugyan­csak elpusztult az egész kereskedőinegyed. Yokohamában az áldozatok száma tíz­ezerre emelkedett. Mivel minden vasutösszeköttetés meg­szakadt, a város lakosságát az élelmiszer és víz hiánya következtében éhségkatasztrófa is fenyegeti. Az összes áldozatok számát ed­dig még hozzávetőlegesen sem lehet föl­becsülni. több mint kétszázezer ház egyetlen füstölgő romhalmaz. Az államnyomdában sok mun­kás elpusztult. A nihonei villamossági mü­veknél hatszáz munkást temettek el az alá­zuhanó falak. Az ország többi részeiből ha­jókon szállítják Tokióba az élelmiszert és vizet meg a kötszereket. Megállapítást nyert, hogy a trónörökösnek és családjának sikerült megmenekülnie. A császár és a, császár nő Nikkóban tartózkodnak. YokosIlkában a földrengés után óriási tűzvész ütött ki, melynek áldozatul estek az összes tengerészeti épületek és kórházak. A városban óriási hiány van gyógyszerek­ben és kötszerekben. Hatame várost -a föld­rengés a földdel egyenlővé tette. Itt több mint tízezer ember pusztult el. Yto városát árviz öntötte el, mely bedöntőtte a szasza- kói vasúti alagutat is. Ytóban az áldozatok száma a hatszázat meghaladja. Százezer ember vesztette életét A város fölött kihirdették az ostrom- állapotot s a városban nincs viz és nincs élelmiszer. Egy szikratávirat szerint Tokio és Osaka között az összes városok és fal­vak elpusztultak. Tokióban tizenöt város­negyed közül tiz romhalmaz lett. Egész hul- 1 ahegyek tornyosulnak. Az áldozatok szá­mát még nem lehet megállapítani. Paris, szeptember 3 (Havas.) A tüzet Tokióban lokalizálták. Coolídge elnök föl­ajánlotta Japánnak Amerika segítségét. Az amerikai flottát Port Arthurból Yokohamá­ba vezényelték. San Francisko, szeptember 3. Tokiói szikirajelentés szerint az összes ujságépüle- tek, a rendőrlaktanya, a császári színház, az arzenál és az összes pályaudvarod omlottak. Az összes hidak rombadóitok. A földrengés háromszázötven kilométeres vo­nalon pusztított. Japán leggazdagabb és legnépesebb területe pusztult el. Újabb erős földrengés Páris, szeptember 3. Az Echo de Paris Jelenti, hogy a párisi szeizmográf az elmúlt éjszaka egy második, csaknem olyan erős földrengést jelzett, mint amely Yokohamát elpusztította. — A Journal newyorki jelen­tése szerint Namazu város, mely Tokiótól Százharminc kilométerre fekszik délnyugat- fa és amelynek százharmincezer lakosa van 'és császári székhely volt, romokban hever. Osokai távirat szerint az osakai kormányzó szikratáviratot intézett a yokosakai és kö­bei kormányzókhoz s közölte, hogy városa a tűznek és földrengésnek áldozata lett. Franciaország tántoríthatatlan Páris, szeptember 2. A bretagúéi Renan- ünnepség alkalmával Poincaré egész sereg beszédet tartott Saint Brieuxban kijelentet­te, hogy az egész ország azt követeli, hogy a kormány eddigi politikáját folytassa. Poin- caré beszéde végén kijelentette, hogy a kül­föld, mely a francia akciót paralizálni' akarja, rosszul számit, mert Franciaország nem vál­toztatja meg politikáját. Franciaország tudja, hogy mit akar és azt el is fogja érni. Stresemann Németország gazdasági és politikai garanciaajánlatairól Stuttgart, szeptember 3. Stresemann j kancellár tegnapi beszédében rámutatott ar­ra a külpolitikai nyomásra, melyet a Ruhr- vidék megszállása Németországra gyakorolt. Németország minden külpolitikájának azt a célt kel! szolgálnia, hogy Németország visz- szanyerje e területek feletti szuverénitását. E céi érdekében az országnak legsúlyosabb anyagi terheket is magára kell vállalnia. Stresemann végül hangsúlyozta, hogy egy szoros gazdasági kapcsolatban lévő Német­ország é!s Franciaország a béke legnagyobb garanciáját képezné. — (Prágában megkönnyítik az utlevél- kiállitást.) A prágai rendőrség újabban ör­vendetes reformot léptetett életbe. Az út­levelet kérők iratait már nem küldik az adó­hivatali hatóságokhoz, hanem kiadják az út­levelet kérelmezőknek, ha azok bemutatják az adóhivatali igazolást, hogy kötelezettsé­güknek eleget tettek. Az újítás bevezetése óta a kérelmezők negyvennyolc órán belül — sürgős esetekben még rövidebb idő alatt — hozzájuthatnak az útlevélhez. A rendőr­ség továbbá bevezetni szándékszik azt is. hogy az útleveleket két évi érvényességgel fogja kiállítani. A pénzügyminisztérium, ér­tesülésünk szerint, a tervhez hozzájárult. Az utóbbi reform azonban nem lehet általános jellegű, mert az ntlevelek kiállítása egyes esetekben a katonai hatóságok engedélyétől és az érvényben levő rendőrségi szabályok­tól függ. !@o cseh-szi. S«®r®páéii fizettek ma, szeptember 3-án: Zürichben 16.375 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Becsben 209'30ö.— osztrák koronát fiMben 28428700.— német márkát ÉL jfjr* W évfolyam 200. (353.) szám. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és RsEszissszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETKOGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A Japénoiizégl végítélet Egész Tokió lángokban áll — Yokohamában kő kővön nem maradt— Ár­viz tetézte a földrengés pusztítását — Eddig százezer halott Tokió pusifaiáiának résiiefei Tokió lángtengerhen — Az arzenál a levegőbe repült — Hajón szállítják a vizet Tokióba

Next

/
Oldalképek
Tartalom