Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-04 / 200. (353.) szám
A kávéházi benesek (g.) Prága, szeptember 3. rÁ kávéházi benesek, a béke állapotának külpolitikai időjósai, a közvélemény reflektorának szénpálcái napok óta izgalomban élnek és lázasan vitatják azt a kérdést, lesz-e görög—olasz háború s ha lesz, miképpen alakul a különben sem rózsás európai holnapok képe. Az unalomba húzódó Ruhr-kérdés nem érdekes többé, a márkabillióban fuldokló Németország sorsa egyszerre elveszítette az aktualitás szenzációját, nem beszél senki Poincaréról, vagy Baldwinról, sőt a belpolitikai nagy esemény, a községi választások küzdelme sem melegíti a kedélyeket. Mindenki délre néz, Mussolinit és Korfut emlegeti s építi a kombináció, a politikai találgatás légvárait. A kávéházi benesek jellegzetes típusai a béke társadalmának. Hajtásai annak az atmoszférának, amely telítve van külső politikai problémákkal, eredményei annak a ténynek, hogy a háború utáni európai helyzet élére áhított egy sor súlyos és megoldatlan kérdést, amelyek kinőttek a diplomácia rövid nadrágából és belejátszanak minden európai ember sorsába. A külpolitika az emberek érdeklődésében megvalósította a vele kapcsolatban oly sokat hangoztatott demokráciát — legalább itt legyen meg, ha a külpolitikai cselekvésekből kikergetett fölösleges, jövevényA kávéházi benesek izgalma tehát érthető, de érthető és megmagyarázható azoknak fokozottabb érdeklődése is, akik nem a délutáni fekete mellett tárgyalják meg a világ sorát, de akik önmagukban hordják a problémák súlyát, akik az életük sorsával össze- nőttnek érzik az európai eseményeket s akik a nagy hang helyett nagy aggodalommal latolgatják a fórumokon kívül a világpolitikai kérdéseket. Ezek számára momentán sem jó, sem abszolút rossz hirt nem adhatunk. Nem biztathatjuk őket azzal, hogy a népszövetség cselekedni fog és megmenti a békét, nem állíthatjuk kategórikus bizonyossággal, hogy nem lesz háború, de viszont azt sem hirdethetjük, hogy dobjuk el a béke reménykedésének sokszor megcafatositott lélekdarabját és készüljünk arra, hogy a sancti quarantai gyilkosság nyomán lángba és gyilkolásba borul újra Európa. A pillanatnyi helyzet várakozást parancsol és korainak ítél minden messzebbnéző jósolgatást. Ma még korai dolog lenne arról meditálni, mint fogja az angol politika hangoztatott erős kezét érvényesíteni, miképpen fogja Poincaré a konfliktusba beleilleszteni a maga európai koncepcióját s mi lesz háború esetén szerepe a katonai konvenciókkal lekötött kisantantnak. Ma csak az bizonyos, hogy a görög—olasz konfliktus komoly és súlyos, hogy az olasz politika makacsul ragaszkodik álláspontjához, hogy a fenyegetőzések periódusán túlléptek az események s hogy oly cselekvések történtek, amelyek nem szokták a békés és simán végződő akciókat bevezetni. És bizonyos az, hogy mindezért hiába keressük akár a görög, akár az olasz politikában a biinbakkot, mert ennek a konfliktusnak elsősorban és talán kizárólagosan az az oka, hogy a háború utáni történelmi fejezetet még elfogult antantszemmel sem lehet a béke korszakának nevezni, hogy a békekötésnél az európai politika hullámos vizein könnyen robbanó aknákat felejtettek, vagy szándékosan hagytak ott s hogy az Írásbeli békeszerződéssel együtt nem csinálták meg a lelkek békéjét, a beföldelt lövészárkokkal együtt nem földelték el azt a szellemet, mely az embert az ember ellen, ,a nemzeteket a nemzetek ellen tüzeli, A görög—olasz konfliktus csak egy szimptóma, a legérzékenyebb ponton: a balkáni porondon kirobbanó akna, ame’ynek mása akadhat ma és akadhat holnap, itt, vagy ott, vagy ahol akarják, mert sehol sincs az európai kontinensen oly pont, ahol az abszolút njmgalom és béke számára egy tenyérnyi száraz hely is kínálkozna. És mert ez a feszült, izgalmakkal és gyülölséggel fütött helyzet rágja mindenkinek a lelkét, apasztja, vagy növeli a zsebeket, kergeti a fantáziát és festi a maga rém- látomásait, ezért horkant föl a görög—olasz Prága, szeptember 3. A bécsi .meteorológiai intézet szombat délután 4 óra 15 perckor jelezte tizenkétezer kilométer távolságban a jelen egyik legnagyobb földrengését. A szeizmográfok rezgéshullámainak regisztrálása este nyolc óráig tartott, mikor a készülékek újabb földrengést jeleztek. A szeizmográfok tűinek kilengése oly nagy volt, hogy a húsz centiméter széles regisztráló szalJag szélét elérték és a legnagyobb földlökéseket nem is tudták fölrajzolni. Ez a földrengés a legnagyobb, amelyet az intézet valaha felvett. Kevéssel a meteorológiai intézet alarmirozó jelentései után megérkeztek a táviratok Japánból. melyek jelenítették, •■hogy a. főlek e-n- gés Tokióban, Yokohamában és Yokosaká- bán pusztított. A borzalmas katasztrófáról részletes távirataink a következők: San Francisko, szeptember 3. Tokiói rádiótáviratok szerint Tokió lángokban áll. A házak egymás után dűlnek össze, a vízvezeték hálózata el van pusztítva, a sebesültek száma nagy és a város környékén is pusztít a tűz. A jelentések szerint a földrengés több Tokió felé haladó vonatot nyílt pályán feldöntött. A vonatok utasai legnagyobbrészt meghaltak. A tűz a tokiói császári palotát is kikezdte. Az úgynevezett Shiba negyed kivételével az egész főváros lángokban áll. Szerencse, hogy tegnap egész nap esett az eső, ami enyhítette a tűz pusztításait A London, szeptember 3. (Reuter.) Tokio-1 bán kihirdették az ostromállapotot. A földrengés következtében Tokióban és Yokohamában több mint százezer ember halt meg. Csupán Yokohamában kétszázezer ember vált hajléktalanná. A Graphicaiy, Osa- kában megjelenő lap tudósítója elmeséli lapjában a tokiói földrengés részleteit. Tokióban kora hajnaltól erős szél dühöngött. Az égen felhők tornyosultak és óriási hőség uralkodott. Délben borzalmas földlökés rázta meg a várost, melyet hosszabb időközökben tiz újabb lökés követett. A földlökések halomra döntötték a házakat. Amely ház állva maradt, súlyos sérüléseket szenvedett. A házakból előrohanó lakosság az utcákon és a tereken torlódott össze. A földlökéseket egész naplementéig érezték. A városnak egyszerre számtalan helyén kiütött a tűz s a forró permet az erős szél széthordta a város minden részébe. A vízvezetéki hálózat elpusztulása következtében lehetetlen volt az oltásra csak gondolni is. Mikor az angol hírlapíró a városból távozott, óriási robajjal dűltek össze a kormányzósági épületek, a főposta, a rendőrigazgatóság és a kaszárnyák. A lángok átcsaplak az arzenál épületeire is, melyek borzalmas robbanással a levegőbe repültek. A robbanás a környék egész lakosságát ; elpusztította. Az újságíró szerint Tokióban konfliktus hírére oly élénk figyelemmel a közvélemény s ezért van ma nagyszerű terepük, kitűnő szezonjuk és érvényesülési alkalmuk a kávéházi beneseknek, akik vészt és véres veszedelmet jósolnak. Vájjon ki tudja, nem-e lesz nekik igazuk? Vájjon ki tudja, hol végződik az európai politika esz- telensége s hol és meddig alszik még a béke sápadt csecsemője?! földlökések egész nap tartottak. Különösen borzalmas volt a földrengés a kialudt Fud- siama tűzhányó környékén. Japán egész északkeleti részén elpusztult a telefonhálózat. Yokosaka és Tokió közt szünetel a vasúti forgalom. Tokió, szeptember 2. Yokohama városát a. földrengés pár perc alatt teljesen elpusztította. A város helyén egyetlen füstölgő romhalmaz van. A katasztrófát növelte az, hogy a földrengés idején a várost árviz is elöntötte, mely temérdek áldozatot követelt. Az első jelentések több mint hétszáz halottról szólnak. Yokohama lakossága a kikötőben horgonyzó hajókra menekült. Tomikából jelentik, hogy Hirsito trónörökös és családja biztonságban van. London, szeptember 3. A japámi borzalmas földrengésről csak szórványos hírek érkeznek. Tokióban mérhetetlen kárt okozott a földrengés. A legfontosabb épületek legnagyobb része megsemmisült és ugyancsak elpusztult az egész kereskedőinegyed. Yokohamában az áldozatok száma tízezerre emelkedett. Mivel minden vasutösszeköttetés megszakadt, a város lakosságát az élelmiszer és víz hiánya következtében éhségkatasztrófa is fenyegeti. Az összes áldozatok számát eddig még hozzávetőlegesen sem lehet fölbecsülni. több mint kétszázezer ház egyetlen füstölgő romhalmaz. Az államnyomdában sok munkás elpusztult. A nihonei villamossági müveknél hatszáz munkást temettek el az alázuhanó falak. Az ország többi részeiből hajókon szállítják Tokióba az élelmiszert és vizet meg a kötszereket. Megállapítást nyert, hogy a trónörökösnek és családjának sikerült megmenekülnie. A császár és a, császár nő Nikkóban tartózkodnak. YokosIlkában a földrengés után óriási tűzvész ütött ki, melynek áldozatul estek az összes tengerészeti épületek és kórházak. A városban óriási hiány van gyógyszerekben és kötszerekben. Hatame várost -a földrengés a földdel egyenlővé tette. Itt több mint tízezer ember pusztult el. Yto városát árviz öntötte el, mely bedöntőtte a szasza- kói vasúti alagutat is. Ytóban az áldozatok száma a hatszázat meghaladja. Százezer ember vesztette életét A város fölött kihirdették az ostrom- állapotot s a városban nincs viz és nincs élelmiszer. Egy szikratávirat szerint Tokio és Osaka között az összes városok és falvak elpusztultak. Tokióban tizenöt városnegyed közül tiz romhalmaz lett. Egész hul- 1 ahegyek tornyosulnak. Az áldozatok számát még nem lehet megállapítani. Paris, szeptember 3 (Havas.) A tüzet Tokióban lokalizálták. Coolídge elnök fölajánlotta Japánnak Amerika segítségét. Az amerikai flottát Port Arthurból Yokohamába vezényelték. San Francisko, szeptember 3. Tokiói szikirajelentés szerint az összes ujságépüle- tek, a rendőrlaktanya, a császári színház, az arzenál és az összes pályaudvarod omlottak. Az összes hidak rombadóitok. A földrengés háromszázötven kilométeres vonalon pusztított. Japán leggazdagabb és legnépesebb területe pusztult el. Újabb erős földrengés Páris, szeptember 3. Az Echo de Paris Jelenti, hogy a párisi szeizmográf az elmúlt éjszaka egy második, csaknem olyan erős földrengést jelzett, mint amely Yokohamát elpusztította. — A Journal newyorki jelentése szerint Namazu város, mely Tokiótól Százharminc kilométerre fekszik délnyugat- fa és amelynek százharmincezer lakosa van 'és császári székhely volt, romokban hever. Osokai távirat szerint az osakai kormányzó szikratáviratot intézett a yokosakai és köbei kormányzókhoz s közölte, hogy városa a tűznek és földrengésnek áldozata lett. Franciaország tántoríthatatlan Páris, szeptember 2. A bretagúéi Renan- ünnepség alkalmával Poincaré egész sereg beszédet tartott Saint Brieuxban kijelentette, hogy az egész ország azt követeli, hogy a kormány eddigi politikáját folytassa. Poin- caré beszéde végén kijelentette, hogy a külföld, mely a francia akciót paralizálni' akarja, rosszul számit, mert Franciaország nem változtatja meg politikáját. Franciaország tudja, hogy mit akar és azt el is fogja érni. Stresemann Németország gazdasági és politikai garanciaajánlatairól Stuttgart, szeptember 3. Stresemann j kancellár tegnapi beszédében rámutatott arra a külpolitikai nyomásra, melyet a Ruhr- vidék megszállása Németországra gyakorolt. Németország minden külpolitikájának azt a célt kel! szolgálnia, hogy Németország visz- szanyerje e területek feletti szuverénitását. E céi érdekében az országnak legsúlyosabb anyagi terheket is magára kell vállalnia. Stresemann végül hangsúlyozta, hogy egy szoros gazdasági kapcsolatban lévő Németország é!s Franciaország a béke legnagyobb garanciáját képezné. — (Prágában megkönnyítik az utlevél- kiállitást.) A prágai rendőrség újabban örvendetes reformot léptetett életbe. Az útlevelet kérők iratait már nem küldik az adóhivatali hatóságokhoz, hanem kiadják az útlevelet kérelmezőknek, ha azok bemutatják az adóhivatali igazolást, hogy kötelezettségüknek eleget tettek. Az újítás bevezetése óta a kérelmezők negyvennyolc órán belül — sürgős esetekben még rövidebb idő alatt — hozzájuthatnak az útlevélhez. A rendőrség továbbá bevezetni szándékszik azt is. hogy az útleveleket két évi érvényességgel fogja kiállítani. A pénzügyminisztérium, értesülésünk szerint, a tervhez hozzájárult. Az utóbbi reform azonban nem lehet általános jellegű, mert az ntlevelek kiállítása egyes esetekben a katonai hatóságok engedélyétől és az érvényben levő rendőrségi szabályoktól függ. !@o cseh-szi. S«®r®páéii fizettek ma, szeptember 3-án: Zürichben 16.375 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Becsben 209'30ö.— osztrák koronát fiMben 28428700.— német márkát ÉL jfjr* W évfolyam 200. (353.) szám. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és RsEszissszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETKOGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A Japénoiizégl végítélet Egész Tokió lángokban áll — Yokohamában kő kővön nem maradt— Árviz tetézte a földrengés pusztítását — Eddig százezer halott Tokió pusifaiáiának résiiefei Tokió lángtengerhen — Az arzenál a levegőbe repült — Hajón szállítják a vizet Tokióba
