Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-02 / 173. (326.) szám

Csütörtök, augusztus 2.

Pozsonyban megnyílt a Városi Takarékpénztár

Pozsony, augusztus 1.

(Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) Ma délelőtt tiz órakor nyitották meg ünneplésen a prímás! palota tükörtermében a Városi Takarékpénztárt. Az ünneplés aktusnál a várost Okanik Lajos dr. polgármester, a kormányt a távollévő Kállay József dr. teljhatalmú miniszter helyett Halfa János dr. kormánytitkár, a belügyminisztert Domin dr. miniszteri tanácsos, a pozsonyi zsupánt pedig Marsik dr. zsupánhelyettes képviselte. A polgárság részéről igen kevesen voltak jelen, mindössze harminc-negyven ember lézengett a hatalmas teremben.

A megnyitó beszédet Okanik Lajos dr. polgármester mondotta szlovák nyelven. Masár Ágoston helyettes polgármester németnyelvű beszédet mondott, majd Förster Győző dr., keresztényszociális városatya, a Takarékpénztár helyettes elnöke, mondott magasszárnyalásu magyar beszédet. Ismertette a<z uj pénzintézet megalakulásának nehézségeit és rámutatott arra, hogjr a takarékpénztár szlovák intézmény ugyan, de mégis mindenkinek anyanyelvén kell rendelkezésére állania. Beszéde végén Isten segítségét kérte Pozsony város legújabb intézményére. Ezután Halla János dr. a kormány, Domin dr. pedig a belügyminiszter nevében beszélt, majd a takarékpénztárt átadták a forgalomnak.

Ma délelőtt ötven betétet helyeztek el a takarékpénztárban. Az első volt Kállaj' József dr. szlovenszkói teljhatalmú miniszteré, akinek megbízásából Halla dr. tízezer koronával nyitotta meg a betétek sorát. Ma délig mintegj'- ötszázezer koronát helyeztek el a takarékpénztárban.

Egy fiatal magyar festő provokálta az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőjét

A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja.

Budapest, július vége.

Bizonyára emlékeznek még arra a jóakaró hangra, mellyel a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak és végzett növendékeinek kiállítását az egész magyar sajtó, különösen a Prágai. Magyar Hírlap ismertette.

A Prágai Magyar Hírlap egyik munkatársa, aki az Amerikai Magyar Népszavának is munkatársa, arra kérte a lap Budapestre küldött főszerkesztőjét, Kende Gézát, tegye lehetővé, hogy a Képzőművészeti Főiskola végzett növendékeinek képeit és szobrait egy Amerikában létesítendő állandó múzeumban kiállítsák, hogy ezáltal anyagi helyzetükön segítsenek. Másrészt müveik ismertetésére az amerikai lap egy állandó rovatot nyisson, melyben az Írónő irói honorárium nélkül lett volna hajlandó ismertetni az iíjaság müveit.

Erről jelentést tett Lyka Károly főiskolai rektornak, aki a végzett növendékek által alapított ,.Ifjúsági kör“-be utasította nagylelkű ajánlatával.

Az Ifjúsági kör elnöke Rozgonyi László, Olgyay tanár unokaöccse. Örömmel vette tudomásul a tervet és azt Ígérte, hogy a bizományosoknál elhelyezett képeket összeszedeti s abból egy kis kiállítást rendeznek Kende Géza részére.

A Benczúr telep egyik termében volt is néhány vázlat egy lengyelzsidóról, meg egy részeg parasztról, néhány rajz és egy-két nagyon értékes mü Goebel Jenőtől, 0. Szabó Lászlótól, továbbá Schwerák József nagy feltűnést keltett „Ádám és Évá“-jának egy vázlata, Szűcsnek egy tanulmánya, egy valósággal Rubensre emlékeztető rajz, egy ,.Tavasz“-t szimbolizáló meseszép karc stb.

Ez azonban korántsem volt az az anyag, amit a főiskolát végzett növendékek müveiből együtt láttunk a kiállításon. Ezúttal csaknem csupán Réti növendékei szerepeltek.

Rozgonyi László két festőnővel hivatta meg Kende Gézát.

A szerkesztő útközben kedélyesen tréfálhatott velük és minden mellékgondoltat nélkül kérdezte:

— Maguknál csak képet lehet vásárolni?

A Képzőművészeti Főiskolában ugyanis európai nívón álló müipari tanfolyamot is tartanak fenn és a növendékek müipari munkáit ki is állították.

Vidám hangulatban értek el a Benczúr telepre, ahol a kitűnő Rozgonyi fogadta őket.

A szerkesztő vett néhány rajzot és megígérte, hogy barátait is elküldi vásárolni, az írónő megírta az ismertetést és az amerikai állandó kiállítás, illetve muzeum megalakításának megvolt minden előfeltétele.

Közben a kedélyéről jól ismert Kcilőc ártatlanul kérdezte a hölgyektől:

— A növendékek egymásnak is szoktak modellt állni?

Barátságosan távozott a kiállításról.

Másnap reggel két nagyon erélyes ifjú kereste a Ritz-hotelben és kijelentették, hogy Rozgonyi László megbízásából jöttek, aki elégtételt kér tőle, amiért a két festőnőt megsértette. Minek is kérdezte tőlük: maguknál csak képet lehet vásárolni? És mért kérdezte, hogy a festőnők modellt állnak-e festőknek?

Kende Géza nyájasan megígérte, hogy a művészek között ezentúl a politika audienci- ális hangján fog beszélni.

így dőlt dugába az amerikai állandó kiállítás ügye, bizonyára nagy bánatára a milliárdos mübarátoknak . . .

••

Ötszázezerre rssg az olasz feketeinges hadsereg

Milánó, julius 31. A fascisták nagy tanácsa kiáltványt intézett a párt tagjaihoz, melyben rámutatott a tanács legutóbbi ülésének fontosságára. A bizalmi emberek jelentései azt mutatják, hogy az oiv-z fascismus- nak nagy morális és számbeli ereje van. A belső egyenetlenségek lokális természetűek. A háromszázezerről ötszázezer főre emelkedett fekete inges hadsereg feladata, hogy a fascista kormányt támogassa. A nemzet nagy részének támogatása őszinte. A pártnak azonban teljes belső fegyelemre van szüksége. Nem szabad megfeledkezni a hatalomra jutott párt nagy felelősségéről. Az ellenzéknek mostani megbénulása nem szabad, hogy csökkentse a fascisták harci erejét. Don Sturzót és pártját a kormány ellenségének kell tekinteni. A szocialista unitáriusok és néhány demokrata és liberális frakció nem adja föl az ellenzékiséget és ezért résen kell lenni. A fasciztóus garantálja, hogy programjához hű marad. A nép dolgozik, erőhöz jut és a külföld nem kételkedik többé a fascista kormány állandóságában. A világ észreveszi, hogy Olaszországban uj idő kezdődött, a nemzet negyedik újjászületése. A fasciznius- nak minden áron el kell érni kitűzött célját, — A proklamáció avval a fölszólitással végződik, hogy minden fascista vakon engedelmeskedjen M ussolininek.

Pesti divaíreiieszáHSz

Mademoiselle Contat rőzsaiáuca

Budapest, julius vége.

Nyáron nem viselünk ékszert, legfeljebb csecsebecsét.

A szép kis biljouk szezonjában divatba jött a rózsailánc, madeimoisdle Contatnak, „a minden kecsesség kiralytójériék“ kedvenc ■nyakőke, mellyel valamikor meghódította Paris kényes publikumát a színpadról és az életben.

Contat kisasszony nem hiába volt sza- lonhősniö, emellett esztétikai tanitója egy nem„ ■zedéknek, ékszere valóban kedves. Csiszolt, egyszerűsített elefántcsont gyürücskék lapos gyönigyalakban, láncszem nagyságba faragva alkotják a nyakláncot, mely kebelig ér.

Ott egy elefántcsontrózísa lóg re róla, mint egy nagy gyöngyszem.

A rózsa iirizáló, ivoire színbe hajló elefántcsont, alig szilvaszem nagyságú. Levelei egymásra hajlók, mint a lótuszéi.

Stílusát a szép faragás adja, szépségét a finom anyag: egészen kinyílt rózsát ábrázolva kevéssé szép.

Fiatal leányoknak ez a legbájo-sabb ékszer, melyet csipkeruhához épp úgy viselhetnek,' mint sötét utcai kosztümhöz.

Viselik még a biedermeier-kori stílus szerint is, fekete bársony szalagon.

A szalag csalk úgy szép, ha nagyon fiuiom, ujjnyi széles és a csontvirág is valódi, mely nincs ráöltvc. a szalagra, hanem vékonyka •félujjnyi hosszú elefántcsont láncról függ le. A láncot észrevétlenül a szalag baloldalára fűzik.

Nagyon kedvelt a csontigyöngy collier is, majdnem derékig érő, nagy szemekből, nem túlságosan elkicsinyedö fokozatú mintázatban.

Ezt diszkrét, tompa fényéért kedvelik, mely kellemesebb a korall színeinél.

A gyöngyök csukója az alapanyagból készül két félgyöngyszem alakban, vaigy láncszemekből összeállítva. így nem veszik észre, hogy külön motívum és nem is zavarja a collier Egységét. Bercndy Katalin,

Béke Marokkóban

Madrid, augusztus 1. (Havas.) Mellűéből származó lap jelentések szerint a fölkelők vezére, Abd el Keriin odaérkezett, hogy a békekötésről tárgyaljon. A lapok Barcelonából azt a hirt kapják, hogy a spanyol kormány a további csapatszállitásokat Marokkóba beszüntette.

IAP1H1HK

Figyelmeztetés!

(Mindazok figyelmébe, akiket állampolgárságuk e! nem ismerése címén töröltek a választói névjegyzékekből)

Losonc, julius 31.

(ESŐ.) A pozsonyi választási iroda hivatalosan közölte, hogy a választói névjegyzékek közzététele alkalmából 22.391 reklamációt adtak be a fölszólamlási bizottsághoz. Ebből 5745 reklamáció ugyanannyi egyén állampolgárságát vonta kétségbe. Az érdekelt 5745 egyén közül 1781 tudta igazolni állampolgárságát; 3964 egyén ezt nem volt képes igazolni s ezeket a fölszólamlási bizottság ily címen törölte a választói névjegyzékből. Mivel az 1919. évi 663. számú törvény 10. §-a értelmében „a kifogást emelő fél köteles a kifogásban az indokoló tényeket föltüntetni és az állított tények helyességét a lehetőség szerint igazolni11 s miután ezen esetek legtöbbjében ez nem történt meg és a íölszóalmlási bizottság az idézett törvényes rendelkezéssel ellentétben, a kifogásolt választókat szólította föl állampolgárságuk igazolására, az ily cimen választójoguktól megfosztott egyéneknek a fönt idézett törvény 13. §-a és az 1920. évi 125. számú törvény 8. és 11. §-ai értelmében joguk van a fölszólamlási bizottság döntése ellen a választási bírósághoz föllebbezést nyújtani be. Ezen föllebbezésekben az is sérelmezhető, hogy a fölszólamlási bizottság az illetőségi bizonjútványok beszerzésére igen rövid határidőt (három napot) adott, amely idő alatt képtelenség egy illetőségi bizonyítványt beszerezni. A föllebbezés a fölszólamlási bizottság döntésének kikézbesítésétől számított 14 napon belül (illetve, ha a kikézbesítés nem történt meg, a helyesbített választói névjegyzékek kiállítására megállapított határidő utolsó napjától, tehát julius 31-től számított 14 napon belül) nyújtandó be a prágai választási bírósághoz ügyvédi ellenjegyzéssel. még pedig annyi példányban, hogy a belügyminisztériumnak és az érdekelt felek mindegyikének is jusson egy-egy példány. — Az érdekeltek bővebb fölvilágositásért a szövetkezett ellenzéki pártok központjaihoz és titkári hivatalaihoz fordulhatnak.

Prágai képek

Kereskedelem

A kofa — egyetlen elhízott sziget a cseresznye és barack végtelen tengerében -- épp újságolvasással volt elfoglalva, amikor feléje közeledtem. Természetesen a Narodni Politikát olvasta. Már a végére járt a görög— cseh viszonyról szóló elmefuttatásnak. ami számos reflexiót váltott ki belőle, de nem volt mindenben egy nézeten a cikkíróval. A napi híreknél különösen sokat időzött. Élénk felháborodással olvasta a németek legújabb gazságairól szóló jelentéseket, amelyeket a védtelen cseh kisebbségekkel szemben követtek el s izzó haragját osák fokozta az az izgatott hangú közlemény, amely arról számolt be a nagy nyilvánosságnak, hogy tegnapelőtt este az egyik gyorsvonat második osztályú fülkéjében egy társaság hangosan magyarul merészkedett beszélni.

— Herrgott — mondta mérgesen a kora többször egymásután, mert ez utóbbi aljasság már majdnem teljesen kihozta a sodrából. Már ami sok az sok. Épp a Daruváry beszédéhez fűzött u tóm égj egy zések olvasásába kezdett bele élénk érdeklődéssel, amikor megszól itottam.

— Ale pane, — szólt az újságra mutatva

— tem madarski ...

A folytatást már nem vártam be. „Na ja‘‘

— vágtam közbe s határozott érdeklődéssel kezdtem szemlélni a gyümölcs-állományt.

— Hogy ennek kilója — kérdeztem egy hirtelen fordulattal a barack felé mutatva. Szavaimat vakmerő módon tekintet nélkül a Narodni Politika jelenlétére, németül intéztem hozzá.

— Tiz korona, — volt a nyájas válasz

— mézédes friss gyümölcs — tette hozzá -hamisítatlan smi-ohovi cseh-német dialektusban. Elszörnyüködtem, nem a kiejtésen, hanem az áron. Hallatlan, tiz korona cs még erre mondják, hogy „reklamni cena“. Tiz korona, az egy harmad dollár, öt francia és majdnem két svájci frank, nem is beszélve arról, hogy márkában vagy magyar koronában mit tesz ki.

— Mibe került ez tavaly — kérdem.

— Ugyanennyibe.

— Tudja-e, hogy a cseh korona azóta milyen jó pénz lett?

— Ez jó pénz magának? vetette oda ütjrau#ölag a kofa. — Hiszen még az amerikainál is harmincszor rosszabb. Egy kiló barack csak tiz korona, a tiz csak igazán nem nagy szám. Képzelje el, milyen jó dolga van itt ezeknek az americkyknek, mindent olcsón összevásárolhatnak nálunk. Különben is, ha éppen akarja tudni, a korona tegnap esett Zürichben 16.95-röl 16.90-re, mi mégse emeljük az árakat. Bezzeg ott Németországban, azok a hitvány németek napról-napra drágábban árulnak.

Örült vagy szent eme kofa? Avagy csupán szűk értelmem az, amely nem képes differenciált lelkiéi etének s mélységes gondoatvi- 1 ágának komplikált benső rejtőkébe belátni s bölcs nézeteinek sajátos összefüggését felfogni? !

— De talán mégis sok ezért tiz korona — kockáztattam meg félénken és bizonytalanul.

— Ez sok magának? Tudja-e maga. hogy a barack mily .nemes, tápláló és felfrissítő eledel? Tudja-e, hány százalékos cukor- és nedvtartalma van, van-e egyáltalán sejtelme arról, mennyi kalóriát ad? S gondol-e rá, mennyi időbe s fáradságba, munkába kerül, amíg az ily szép gusztusosán a vevő elé jut?

Ezt magam is kezdtem belátni, valóban, nem is lehet oly egyszerű barackot csinálni, amint én azt eddig képzeltem.

— Nem adja olcsóbban? — kérdeztem végső elhatározással.

— Olcsóbban? — mondta a kofa kihívóan — azt már nem. Nem fogunk, mint a bolond, ugrándozni az árakkal, amikhez már oly szépen hozzászoktunk. Ha évekig jók voltak s beváltak, jók lesznek ezután is. Tisztességes ember különben is kitart azon. amit megkezdett. Jó hazafi sem volna az, aki egyszer így csinál, másszor úgy. akárcsak a bolse- vikíek.

Az utóbbi szavakat már csehül mondta. Abban a pillanatban, amikor rájött arra, hogy nem fogok vásárolni, nyomón megvonta tőlem a németül-beszélés kedvezményét, amit én oly rútul s ravaszul kicsaltam tőle s amivel aztán oly hálátlanul visszaéltem. Minden jel arra vallott, hogy' politikai térre készül átvinni a dolgot.

Békeszeretö ember lévén, a kitöréssel fenyegető nemzeti villongások elöl gyorsán menekültem. Barack nélkül, de hasznos közgazdaság! okulásokkal gazdagabban.

László Gábor,

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése,) Idő jóslás: Még .mindig esőre hajló idő várható későbbi javulással.

—■ (Sárnál kancellár szabadságon.) Sárnál dr. kancellár augusztus 1-én megkezdi szabadságát.

— (Harding állapota javul.) San Francis- kóból táviratozzak: Harding elnök a szerdára virradó éjjelt jól töltötte el. Szívműködése határozottan javult. Harding rendesen vesz már táplálékot magához.

— (Elhalasztották a jugoszláv király párisi utazását.) A Rjecs jelentése szerint Sándor jugoszláv király párisi útját elhalasztották.

— (Apponyi a Keleti tengernél.) Apponyi Albert gróf családjával együtt a Keleti tenger partján lévő Batizinban nyaral, ahonnan augusztus közepe felé tér vissza Budapestre.

— (Az olasz kormány átirata Zita királynőhöz.) Rómából táviratozzak: Az olasz kormány hivatalosan közölte Zita királynővel. mint Habsburg Károly kiskorú gyermekeinek törvényes képviselőjével, hogy az olasz állam szilárdan el van határozva arra. hogy minden a nemzetközi egyezményekben neki biztosított jogát a niodenai könyvtárban levő kéziratokra és a toscanai korona ékszerekre, köztük az ismert flórenci gyémántra főn tartja. Egyidejűén közölte az olasz kormány a császárnővel, hogy a királynő nem rendelkezhetik semmiféleképpen a nevezett tárgyakkal és ha a tárgyakat esetleg eladná, akikor az adásvételnek nem volna semmi jogi alapja.

— (Nemzetközi erdészkongresszus.) Az erdészegy ©sülietek- és testület dk legutóbbi gyűlésén 1924-re egy nemzetközi erdészkemgresszus megtartását határozták el. A kongresszust az idei szeptember 8—9-re tervezett országos er dészkongresszu-s helyett fogják megtartani.

— (Uj olasz’ gazdasági miniszter.) Rómából táviratozzák: Corbino szenátor volt közoktatásügyi minisztert gazdasági miniszterré nevezték ki. Serpieri flórcnzi tanár államtitkár lett.

— (Merénylet a lourdesi zarándokok vonata ellen.) Parisból jelentik: A Lourdes felé haladó zarándokokkal telt égjük vonat ellen ismeretlen tettesek merényletet követtek el. Először megpróbálták kisiklatni, azután hibás váltóállítás segítségével összeütköztették egy másik vonattal. A vonatnak azonban a gonosz kezek munkája ellenére semmi baja sem történt,