Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-30 / 196. (349.) szám
» (7&JRÁfíM I " m-,mi ** Prága, csütörtök, 1923 augusztus 30. t J^Zwt^fSW/%^fí t §tisisSiíi %^^L/ W%4-ljr JrMwOM m. M # w/~Wj£ ísasMihSíuiiKS Sffl WtóáSK*-a^ ali06 ia ^ Telefon 6797. szám- Sürgönyeim: Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszínszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja HMMBBaarnBi—wm\mmm uraim ... Fe lelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Az álkonszolidáció (g.) Prága, augusztus 29. Aimig Benes Rómában tárgyal és a LJbre Pár öle szerint „olajágat" visz ajándékba Mussolininek, amig készül a nem messzi levő genfi tanácskozásokra s igy belejátsza önmagát abba az európai viharzásba, amelyet „nagypolitikának" neveznek, addig idehaza föl gyújtott kedéllyel lobog a „kispoliti- ka“ emésztő tüze — készül a községi választás. Benes, akinek a határon túl mindég megoldódik a nyelve és aki külföldi utazásai között az interjúk légióiban szeret eldicsekedni azzal, hogy az ő országában igy meg amúgy bal ad előre a békés konszolidáció, bizonyára most sem fogja elhanyagolni ebbeli kötelességét, de igyekezni fog kifelé színes és tetszetős képet vetíteni Cseh-Szlová- kia belső állapotairól. Mi, akik éljük ezt a konszolidált békét, vagy békés konszolidációit, mióta hozzákapcsolódtunk a prágai politikai élethez, nem lepődünk meg azon, hogy lehet és szabad a szavak és tettek politikáját mereven elkülöníteni egymástól, hogy a politikai morál szó nélkül tűri azt, hogy odakünn nagyhangú kijlentések hirdessék azt, aminek mi idebenn semmi, de semmi jelét sem látjuk. Nem lepődünk meg sem ezen, sem azon, amit nap-nap mellett meg kell Írnunk a politika száraz eseményeit regisztrálva, mert négy év alatt rájöttünk arra. hogy a prágai politikának fölötte furcsa fogalmai vannak a konszolidációról, az államföntartás művészetéről, a néppel való demokratikus bánásmódról s általában magáról a politikáról és annak elvi és gyakorlati világáról. Nem kacagunk föl bármennyire komikus is, hogy akadnak politikai faktorok, akik kijelentik, hogy a községi választások a konszolidációt fogják Szlovenszkóban és Ru- szinszkóban előrevinni, mert jól tudjuk, hogy ők azt értik konszolidáció alatt, hogy a kormány akarata és imperatlv cselekedete a politikai szentség fogalmában testesül s hogy mindazok, akiknek ez az akarat fáj és ez a cselekedet a lelkét tépi, vagy a szivébe vág, mindazok, akik a politikáról másként gondolkodnak, mint a prágai kormány füstöldéjében konzervált agyvelők, elkerülnek a láb alól és mint bukott angyalok sompolyognak el a demokrácia menyországát jelentő határokon túlra. Bennünket nem téveszt meg a szó csengése és a hang megejteni szándékolt muzsikája, mi látjuk, hogy tajtékzó szájakból ömlik a szó és ismerjük a dudát, amelyből felénk sajtolják a hangokat. Mi a tettek után irányítjuk a mi politikánkat és felőlünk szavalhat a konszolidációról akár Benes, akár más, akinek élethivatása a mai kormány életbentartása, mi tudjuk nagyon jól, hogy az ő konszolidációjuk nem a szó benső és nemesebb értelméből nőtt ki, nem arra irányul, hogy az államban élő minden nép megnyugvással élje az állami és a maga nemzeti életét, de kizáróan és egyedül arra, hogy a lábuk alatt lévő talajt megkössék, hogy a saját hatalmuk életét nyugodalmassá tehessék. Ezért látjuk mi úgy a mai helyzeteket, hogy a községi választások nem az állam konszolidációját igyekeznek előmozdítani, mert akkor minek a szurony, a bankó, a sok Hodzsafiók, az erőszak, az ármányos trükkök s a hajsza mindenki ellen, aki nem ko.r- mányhü, de a mai kormányzati rendszer konszolidációjáért folyik a harc, annak érdekében dolgozik ma minden kéz, amelynek karja beleölelkezik a prágai jóllakott gyomorba, vagy megtelt zsebbe. És amint érdekünk, lelki, ekziszíeuciális és politikai érdekünk, hogy az állam konszolidálója előre haladjon, úgy nem érdekünk, de veszedelmünk s sorsunknak megpecsételése az, ha a mai kormány és annak szlovenszkói és ruszínszkói kiskirályai számára hoznak konszolidációt a községi választások. Ebből a konszolidációból mi nem kérünk többet, ebből eleget kaptunk eddig s amit kaptunk az mind egy-egy bizonyítéka volt ama meggyőződésünknek, hogy a kormány konszolidációja nem más, mint egy pusztító vihar, amely derékba töri a mi törzsünket, amely nem hagy Szlovenszkó napfényes mezőin egyetlen virágot sem s amely igy messzire hajtja tőlünk az állam oly nehezen várt konszolidációját. Abauj derék magyar és szlovák lakossága imponáló jelét adja a választások előtt higgadt gondolkozásának s a föld népének szivből termett őszinteségével ezrével csatlakozik az ellenzéki pártok soraiba. Hosszúra nyúlt ábrázattal és lelógó orral kullognak ki a falvakból a kormányagitátorok. Kassától Tornáig az ellenzéki pártok egy-egy szilárd erődje a legtöbb falu, ahol a kormánypártoknak semmi keresnivalójuk nincsen. Hogy mi az oka ennek a szívós ellenállásnak, arra igen könnyen megkapjuk a választ, ha meghallgatjuk a falvak panaszait. A súlyos adókon s a nemzetiségek erőszakos elnemzetlenitésén kívül a mai politikai rendszer ezer tüskéje vérezte meg szivét a föld népének. * Zs. községben beszélték nekem az emberek. H. János kisgazdától megvonták a vadászati engedélyt s vadászfegyverét elvették. A puskát el fogják árverezni, de azt senki más nem veheti meg, csak egy spicliszolgálatokat teljesítő, a falu lakosságától általánosan megutált ember. Ez egy látszólag jelentéktelennek látszó eset. Pedig nem úgy van. A szokatlan eljárás az egész községet fölizgatta, mivel a gazdák között sok vadász akad. Természetes, hogy ezek után mindnyájan a keresztényszocialista párt jelölőlistáiét támogatják. Egy puska egy egész községébe került a kormánynak... * Sz. község évek óta harcol furfanggal elrabolt óvodájáért. Talán tiz interpelláció volt az ügyükben. Simecek Garának azonban mindig sikerült az óvodájáért harcoló községet — az ő jólismert eszközeivel — elütni törvényes jogaitól. A kilencven százalék magyar lakossággal biró falu kisgyermekei Mikor jön már közzénk egy prágai koffe- j rés ur, akinek nem lesz üres és telitömésre | váró a podgyásza, de aki elhozza nekünk j azt a bizonyos „olajágat", amivel most állí- i tólag Benes Rómában kedveskedik? A községi választások előtt ne várjuk — azután ha erővel é's akarattal vívtuk meg a küzdelmet, elő kell keríteni a prágai díszkénekből valahonnan ezt az okjágat is. Elgondolhatjuk, hogy milyen örömmel fogják itt az uj választásokat —■ természetesen egyhangú ellenzéki listával megejteni. * Színtiszta magyar falvakon vitt keresztül az utam. Sehol egy magyar fölirás, mintha valahol Morvaországban járna az ember- Az iskolák ügye még ma is változatlanul szomorú. A tornai vasútvonaltól délre eső részen még találni magyar nyelvű állami iskolát. A vasúti vonaltól északra egyetlen egy sincs és nem is lesz addig, amig Simecek Gara boldogítja Keletszlovenszkót. A nép között ez a közmondás járjai: „Azért nem kapunk magyar iskolát, mert a vasúti töltésen innen lakunk." Erről pedig a falubeli cseh-czlovák tanító kijelentette, hogy „ez a történelmi nyelvhatár" (!?). * 1920-ban, & képviselőválasztások idején a kassai zsupán társaságában Stodola tartotta agitációs beszédét N. J. községben- Stodola negyven lóerős sebességgel ontotta az Ígéreteket s igy harsogott: „Kitartás, bizalom, barátaim, mindenük meg lesz, arról gondoskodunk s hogy jó dolga legyen a földművesnek, az már a mi dolgunk!" A szép Ígéretek szappanbuborékokká váltak. Stodola mestert nem látták többé a vidéken, csak a gazdákat fojtogató adók és egyéb csapások jelentkeztek. Ma N. J.-án oda jutott a. kormánypárt, hogy az ellenzéki vezetőknél könyörögtek listakapcsolásért. A „közeledést" természetesen elutasították. „Hogy a kormánypártnak nálunk hire- hamva se maradjon — az már a mi dolgunk, — mondják most egymásnak mosolyogva a derék falubeliek.., Egységes polgári jelölőlista Losoncon Megegyezés a kisgazda-, keresztényszociá- lls, jogpárt és zsidó párt között Losonc, augusztus 29. (Saját tudósitónk- tólj A választási előkészületek Losoncon is javában folynak. A mozgalmas napok legnevezetesebb eseménye az összes őslakos polgári pártoknak egy választási csoportban való egyesülése. Ez a Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos Párt, a Keresztényszociális Párt, a Magyar Jogpárt és az Egyesült Zsidó Párt között létrejött megegyezés előreláthatólag biztosítani fogja a megválasztandó képviselőtestületben a magyar polgári elemek fölényét. A jelölőlista összeállítása mindenekfölött a város gazdasági érdekei szempontjából történt és minden érdekeltséget kielégít. A lista elején a következő nevek szerepelnek: Herzog Ignác gyáros és kereskedő, Dortsák Lajos iparos, Giller János dr. ügyvéd és pártelnök, Tarján Ödön gyáros, Wagner Sándor nyugalmazott polgármester, Nagy Sándor iparos, Sacher Gusztáv földbirtokos, Novek Béla gyáros. Sörös Béla református lelkész, Oppenheimer Ferenc dr. ügyvéd, Zorkóczy Ede nyugalmazott tanár, Halmi León magántisztviselő, Kristóff Sándor pártfőtitkár, Stiga Béla munkavezető és pártelnök, Kuszy Emil evangélikus lelkész, Tarjány János iparos, Reinfeld Bertalan orvos dr., Fekete István iparos. Steüner Géza kereskedő. Lengyel Dezső gyáros, Hertskó Jenő dr. ügyvéd stb. Választási meghatalmazottak: Giller János dr. és Kristóff Sándor. A munkáspártok közül eddig a kommunista és a magyar szociáldemokrata párt föllépése bizonyos. Két-három kormánypárt is részt vesz a választásban az állami közalkalmazottakkal és a katonák egy részével és a szavazatoknak körülbelül negyed részére számíthat. Hir szerint a jelenlegi sztaroszta. Voda Gusztáv dr., a Kramár-párt listavezetője lesz. Nógrádmegye magyar községeinek túlnyomó részében a Magyar Kisgazda-, Föld- míves és Kisiparos Párt dominál; mellette néhány helyen csakis a Kommunista Párt és a Keresztényszociális Párt jöhet még számításba. Komárommegyében is színtelen listával operálnak Komáromi tudósítónk jelenti: Barényi Kálmán, a volt Komárommegyei Szent-Péter község jegyzője, azon az alapon, hogy mindenkinek joga van jelölőlistát állítani, összeírt egy névsort, amelybe természetesen belevette a tanítókat, vendéglősöket és más olyanokat, akikről azt remélte, hogy a kezében tartja őket és egyenként behivatta a „jelölteket" hivatalába s kit szép szóval, kit fenyegetéssel igyekezett rábírni arra, hogy a jelölést fogadja el és a nyilatkozatot írja alá. A gazdák nem voltak erre hajlandók s azt kivánták, hogy a község saját akarata szerint jelölhessen s ragaszkodtak ahhoz, hogy a jelölőlista ne legyen színtelen és névtelen, hanem a magyar kisgazdapárt nevét viselje. A párt elnökének a jegyző estig haladékot adott arra, hogy gondolkozzon s mikor az elnök ifj. Koczor Gyulával, a kisgazdapárt ügyvezető elnökével este fölkereste, rövid, nyugodt beszélgetés után egyszerre rájuk támadt, kijelentette, hogy ebbe a dologba senkit nem enged beavatkozni, mert 10© cscli-sil. koronáért fizettek ma, augusztus 29-én: Zürichben 16.2825 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben 208000.— osztrák koronát Berlinben 21945000.— német márkát Vándoruton a választások előtt álló falvakban A falu nem hisz többé az Ígéreteknek — Az ellenzéki pártok riadójára ezrével sorakozik a föld népe az autonómia zászlaja alá — Apró esetek, amelyek egy-egy falujába kerültek a kormánynak A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Kassa, augusztus 29. A Prágai Magyar Hírlap kassai tudósítója beutazta a községi választásokra készülő. Aba- ujmegyének a Tornától Kassáig terjedő szakaszait s az útjában szerzett érdekes tapasztalatokat. — melyek különösen a községi választások előtt álló abauji falvak hangulatát tükrözik vissza — az alábbi'riportban közölhetjük: Tornától Kassáig megmozdultak a községek. A községi választások kiírása a legnagyobb munka idején találta a falvak lakosságát, de ez nem akadályozta meg a községeket, hogy a Szövetkezett ellenzéki p ’ tok riadójára csatasorba ne álljanak. Szlo- venszkó autonómiájától hangosak ma újra a falvak. Hiába agitál a kormány, hiába hangoztatja, hogy a községi képviselőtestületekbe nem szabad belevinni a poiiíikát, a falu nem hisz többé a csalfa Ígéreteknek s tudja, hogy a kormánypárt oldaláról elhangzó „politikamentes községi képviselőtestület" s hasonló jelszavak mögött a legádázabb soviniszta törekvések s politikai célok rejtőznek. most az utcán kódorognak. Az egyik négyéves csöppséget e napokban gázolta halálra egy szekér. A szülők elkeseredése óriási. „Magyar óvódánkat elvették — mondják az emberek — s most kormánytámogatásra csábítgatnak." Ilyen erős ellenzék még .nem volt a faluban s jaj annak a rolnicka stratnásnak, aki ide a lábát beteszi... * A falun — akár a városban — vezetőszerepet játszanak s kiváltságos helyzetet élveznek a saját fajtájukat áruló elemek. Az egyik község bírája is ilyen húron pendülő férfiú. A képviselőtestület már számtalanszor fölszólította, hogy számoljon el az 1918 óta tett kiadásokról. A biró csöppet sem siet a számadásokkal. A falu utánjárása Pontiustól- Pilátusig kárba veszett, mert a bíró fölöttes hatóságai egyáltalában nem sietnek „hűséges" emberüket megregulázni. Utóvégre egy jó besúgó többet ér egy ezerkétszáz lelket számláló falu minden bajánál.
