Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-08 / 178. (331.) szám
(/ÓlRÁfrTl I m ív,ol,“178 mu ^ ^UjgpndSB^ 9^» fBEKfS»!ga><3g3a<i)Btf<tagB!IBgBESaE83SK3ffl«»Eara^:',;«|i»B^^ J.wwui|||^,*ltBit-*,.|gBIP,-'?» Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Irredentizmus (p.) Losonc, augusztus 7. Számtalanszor elmondottuk és indokoltuk, hogy a köztársaságban élő magyarság nem csinálhat irredenta politikát. Hiába hoztuk fel ennek az álláspontnak igazolására érveinket, a vád nem csendesedik el, mindig újból és újból felénk szórják ezt a vádat s minden megmozdulásunkat, még lélekzetvé- telünket is megvádolják és elmondják, hogy mi szünet nélkül, ébren és álmunkban mindig az állam ellen törünk, kémkedünk, összeesküvéseket csinálunk, lázadásokat szitunk és háborút készítünk elő. Ez a vádaskodás nemcsak üres szóbeszéd és értelmetlen kiabálás. Mindazok, akik ezeket a vádakat állandóan gyártják, azokat felszínen tartják, mindezzel határozott célt szolgálnak; e vádaskodások révén ugv gondolják könnyebben csinálhatják azt a politikát, amelyet saját hatalmi helyzetük megtartása érdekében követnek. Nemcsak a kormány erkölcsi és anyagi támogatása alatt megjelenő lapok, hanem a köztársaságnak hatalmon lévő. vezető államférfial is gyakran használják politikájuk helyességének igazolására velünk szemben ezt a vádat. Csak néhány ilyen jellegzetes kijelentést káván ufik itt reprodukálni. Kramár a nemzetgyűlésen mondotta el rólunk, anélkül, k'^v n kormánypártok részéről csak egy tiltakozó hang is emelkedett volna föl, hogy „a ma-, gyarok a mostani helyzettel soha megbékül- nl nem fognak, mindig ellenségeire lesznek". Milyen célt szolgálnak ezek a vádaskodások és azoknak felszínen tartása, arra rávilágít Srobárnak egy néipgyülásen mondott az az emlékezetes nyilatkozata, hogy a földreformra és annak gyors végrehajtására azért van szükség, mert Szlovenszkónak leggazdagabb termőföldje annak déli részén terül el és ez a föld túlnyomó részében még ma is a köztársaság ellenségeinek, a magyaroknak kezében van. Szlovenszkó régi városait ledegradálták községekké, a városoknak jelentőségét csökkentették azáltal is, hogy előszeretettel viszik el a hivatalokat és egyéb közintézmény eket olyan városokból, amelyek még néhány rövid esztendővel ezelőtt nagy vidékek kulturális és gazdasági életének központjai voltak. Ugyanezt a célt szolgálják azok a nyilatkozatok, amelyek hirdetik, hogy Szlovenszkó iparát le kell szerelni, az egész területet agrárizálni kell. Ezt a gondolatmenetet tükröztetik vissza azok az államférfim kijelentések is, amelyek azzal indokolják lelki nyugalmukat az itteni ipar és kereskedelem pusztulásának láttára hogy ez az ipar és kereskedelem túlnyomó részében ugyanis a magyarok és a magyaron zsidók kezében van. Ezek a kijelentések és nyilatkozatok, amelyek teljes összhangban vannak a kormány ténykedéseivel, intézkedéseivel, tisztán és félre nem magyarázhatóan mutatják be a kormány valódi magyar politikáját; de egyúttal magyarázatát adják annak, hogy miért kell az áliaimellenesség és a felforgatás vádiát velünk szemben állandóan napirenden tartani? Ha sikerül Európa közvéleményével elhitetni, hogy mi tényleg az állam ellen, annak területi épsége és igy Európa mostani rendje ellen dolgozunk, úgy remélik, szabad kezet kapnak eme politikájuk keresztülvitelére, amely nem kevesebbet akar, minthogy a magyarság előbb veszítse el vagyonát azután vetkőzzék ki kultúrájából és végül tagadja meg nemzetét. Ez az a politika, amelyet Benes dr. egy önfeledt pillanatában miniszterelnöki körútja alkalmával a magyar kérdésről tárgyalva ezekben a pregnáns szavakban fejezett ki: — Húsz év múlva Ruszin- szkon egyáltalán nem lesz magyar kérdés! Mi nyugodtan nézünk szembe az irredentizmus vácijával és meggyőződésünk, hogy minden jóhiszemű és tárgyilagos . ember. elhiszi nekünk, íhogy mi nem csinálunk és nem is akarunk csinálni irredenta politikát. Érzelmeinkért csak önmagunknak vagyunk felelősek. De sohasem haboztunk a nyilvánosság előtt is fenhangoti hirdetni, hogy az uj államok a mi akaratunk ellenére jöttek létre. A magyar nemzet minden ereiének teljes megfeszítésével azért küzdötte végig ai háborút, azért hozott mérhetetlen, talán minden más nemzetnél nagyobb és több anyagi és véráld ozat ott, hogy mindaz, ami most a háború után megvalósult, be ne következzék. Ha mi azt állítanék, hogy a, változásokat örömmel, vagy csak megnyugvással is fogadtuk, úgy megtagadnék mindazok emlékét, akik életüket áldozták fel nemzetükért és hazájukért. Azt is hirdetjük, hogy nem fogjuk soha föladni azt a jogunkat, hogy kulturális és érzelmi közösségben élünk az elhatárolások dacára az egész magyar nemzettel. Mindenki, aki ebben kivetni valót, vagy olyat talál, amit az államnak üldözni kell, annak nincs érzéke az emberi természet és a legelemibb emberi jogok iránt. Ezek az érzelmeink azonban nem parancsolnak reánk irredenta noli- tfkát. Ellenkezőleg, épp a magyar nemzethez j való hűségünk parancsolja nekünk a tartózkodást olyan politikától, amely a nemzet' t kockázatos kalandokba taszíthatná. b ir-pf?ryf* ■v/- bygrj, V ■ aktiiv politikát csináljunk, minden politikai szervezetünket és minden rendelkezésünkre álló eszközt arra használjunk fel, hogy Magyarországot régi határai között visszaállítsuk. Minden kisgyermek tudja, hogy ilyen tervet megvalósítani csak hábo-ru Utján lehet. Nem szükséges tulnagy politikai éleslátás és különös mérlegelési képesség annak megálja- pitásáihoz sem, hogy Magyarország nem rendelkezik azokkal az erőkkel, amelyek ilyen vállalkozásnál a siker kilátásait biztosíthatnák. De függetlenül az eredménytől, magában annak meggondolása, hogy egy ilyen vállalkozás a nemzettől olyan újabb áldozatokat igényelne, amelyek az amúgy is beteg nemzetet az elpusztulásba taszítaná, visszatart ilyen politikától. Az irrendentizmus politikája, különösen most az adott körülmények között a legnagyobb bűn volna a nemzet ellen, mert magát a nemzetet, annak jövőjét termők kockára. Es mert mi hti fiai vagyunk magyar nemzetünknek, ezért nem vagyunk és nem lehetünk irredenták. Még egy másik szempont is visszatart minket irredenta vállalkozásoktól. Még nagy nemzetek sem — annál kevésbé egy aránylag kis nemzet, mint a mi nemzetünk — nem tűzhetnek maguk elé olyan közvetlen célokat, amelyek csak olyan utakon és eszközök igénybevételével érhetők el, amelyek a körülöttük élő összes nemzetek érdekeivel ellentétben állanak, azokat veszélyeztetik és állandó zavar, nyugtalanság felkeltésére alkalmasak. Ha ma Európa bármelyik részében is fölcsap a mindenütt lappangó tűz, úgy fenfo- rog annak a veszélye, hogy csakhamar egész Európát a háború lángjai borítják el. Mit jelentene most Európára 'egy háború, azt megrázó erővel mondotta meg Lloyd George. Egy uj háború egész Európát visszataszítaná a barbárságba, elpusztítana minden kultúrát és koldusaikká tenné egész Európa nemzeteit. A magyar nemzet sohasem követte a des- peráció politikáját. A magyar nemzet soraiból nem kerülnek ki Sámsonok, akik elkeseredésükben, fájdalmukban és haragjukban magukra rántják a templomot, hogy vele együtt pusztuljon el minden. A magyar nemzet a maga jövőjét saját erejében, nemzeti önérzetében, kultúrájának és nemzeti vagyonának fejlesztésében keresi, de keresi egyúttal a vele együttélő, összes kulrturnemze- tek rokonszenvében is. így véli és fogja fölépítem szebb és igazságosabb jövőjét. Mi mindezt hangoztattuk itt és ha megkérdeztek, ugyanezt mondottuk el a határokon kívül is. Ismételjük, erős a hitünk, hogy elfogulatlan ítélet csak úgy szólhat, hogy ez az álláspontunk természetes, reális és nemzetünk iránti hűségünknek megfelelő. Tudjuk azt is, hogy a vádak ezentúl sem fognak elcsendesedni, itten mi elfogulatlan ítéletre hiába számítunk. De vegyék tudomásul. hiába szórják felénk a vádakat, minket terrorizálni nem tudnak. Mi rendületlenül haladunk tovább azon az utón, amelyet tápokon dón, augusztus 7. (Saját tudósitónktól.) A Morningpost jelentése szerint Coo- üdge, az uj amerikai elnök politikai programja a következő hat pontban foglalható össze: 1. Amerika nem vesz részt a népszövetségben, 2. csatlakozik a hágai döntőbírósághoz, anélkül, hogy ezzel elismerné a nép- szövetséget, 3. követeli a szövetségesek badíadósságainak visszafizetését méltányos sütik immár öt éve, folytatni fogjuk az élethalál harcot nemzetünknek feiimaradásáért. igazságosabb jövőjéért. Tudjuk, hogy ezen az utón előre csak úgy juthatunk, ha a mostani kormányzati rendszer megsemmisül, mert viszont ez a rendszer a maga uralmának állandósítását, előretörését csak a magyar nemzet megsemmisítése utján látja biztosítottnak. Mi bennünk meg van az elszántság, hogy a megkezdett utón előre jussunk és a bizalom, hogy élőire is fogunk jutni. feltételek mellett, 4. Amerika nem vesz részt a Rubr-kérdésben, kivéve, ha a szövetséges hatalmak erre meghívják, 5. a normális ösz- szekötteíések felvétele Mexikóval, 6. az alkoholtilalom pontos keresztülvitele, azzal a kikötéssel, hogy a külföldi hajóknak engedtessék meg, hogy az amerikai vizeken alkoholt szállítsanak. A mmrnUúm crciiicnecssc üianaK tenni Paris, augasááiá 7. A 'latin jcle-aíi-yR szerint Franciaország és Belgium legkésőbb augusztus 10-ig tanácskozni fog azokról a rendszabályokról, melyek révén a Ruhr- vidék kizsákmányolását eredményesebben és produktívabban hajthatják végre. Olaszország elítéli a Ruhrvidék további megszállását Róma, augusztus 7. (Havas.) Olaszország az angol kormánynak a jóvátételi kérdéssel foglalkozó kérdőívére adott válaszjegyzékében azt hangoztatja,, hogy a kérdés kielégítő és tartós rendezése a szövetség- közötti adósságok, a produktív zálogok és a jóvátételi fizetések kérdésének megfelelő rendezésétől függ. A jegyzék megerősíti Olaszországnak azt a kívánságát, hogy együttműködjön a szövetségesekkel az általános megegyezés közeli megvalósításán s azt javasolja, hogy nehézségek felmerülte esetén Anglia javaslatait és eltérő állásfoglalását előzetesen vitassák meg. szigorúan ragaszkodik azonban azon eddigi álláspontjához, hogy a jóvátétel és a szövetségközi adósságok kérdése együtt rendeztessék. Olaszország elvben nincsen egy szak- bizottság kinevezése ellen, melyet azzal bíznának meg, hogy Németország fizetőképességét megállapítsa, fen- tartja azonban magának azt a jogot, hogy a szövetségesekkel együtt döntsön e bizottság összetétele, jellege, kompetenciája és jogi hordereje fölött. A jegyzék végül elitéli a passzív ellenállást, valamint a Ruhrvidék további megszállását. Enyhüli a ruhrvidéki feányászsztrájk Essen, augusztus 7. A Ruhr-vidéki sztrájkban a feszültség enyhült. Sikerült a szükségpénzek gyártásának szaporításával a munkásság legsürgősebb váltópénzsziikség- 1 étéit fedezni. Számos bányában ismét megkezdték a munkát, azonban a Thyssen-kon- zern bányáiban a munkásság ismét megtagadta a munkát. A német kereskedők harca a kormány ellen Berlin, augusztus 7. A berlini kereskedők szövetsége elfogadta a német kereskedőszövetség vezérlő bizottságának határozatát. mely szerint az élelmiszerüzletek kivételével minden niás üzletet csütörtökön 'z'-p-y. ’taí..uuak. minőé fi' kirakatot kiürítenék,'' hogy az árjelző céduláikra vonatkozó rendelet következményei alól kibújjanak s végül az eladási időt napi hat órában állapítják meg. A kereskedők a kormánynak a beszerzést megnehezítő intézkedései miatt foglaltak el ily ellenzéki álláspontot. A németországi drágaság sulyosodik Berlin, augusztus 7. A márka újabb hatalmas zuhanása rendkívül felizgatta a közvéleményt. A Vossische Zeitung szerint a márka újabb zuhanása oly esemény, melynek borzalmas jelentőségét ebben a pillanatban még nem is lehet belátni, mivel azok az intézkedések, melyek arra szolgáltak volna, hogy a néptömegek számára a pénz elértéktelenedését elviselhetővé tegyék, már kezdetben csődöt mondottak. Az élelmiszerkereskedők arany alapra térnek át Berlin, augusztus 7. A német gyarmatáru- és élelmiszerkereskedők birodalmi szövetségének Lipcsében tegnap kezdődött közgyűlésén egyhangúlag határozatot hoztak, melyben az élelmiszerkereskedelemnek arany alapon való lebonyolítását követelik. A berlini fémipari alkalmazottajk sztrájkja Berlin, augusztus 7. A birodalmi munkaügyi minisztérium és a berlini fémipari alkalmazottak közötti egyeztetési tárgyalások nem vezettek eredményre. A fémipari munkások ma reggel sztrájkba lépnek. A fémipari munkásság szolidárisnak jelentette ki magát az alkalmazottakkal, kik tegnap este proklamálták a sztrájkot. A megszállás hírei A franciák Bochumban letartóztattak egy Fuchs nevű németet, kinél egy kézigránátot találtak. 100 csch-szl. KOTonáér! fizettek ma, augusztus 7-én: Zürichben 16.25 svájci frankot Budapesten 55 400.— magyar koronát Bécsben 207500.— osztrák koronát Berlinben —német márkát Coolidge hat pontja Az uj amerikai elnök politikai programmja
