Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-08 / 178. (331.) szám

(/ÓlRÁfrTl I m ív,ol,“178 mu ^ ^UjgpndSB^ 9^» fBEKfS»!ga><3g3a<i)Btf<tagB!IBgBESaE83SK3ffl«»Eara^:',;«|i»B^^ J.wwui|||^,*ltBit-*,.|gBIP,-'?» Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Irredentizmus (p.) Losonc, augusztus 7. Számtalanszor elmondottuk és indokol­tuk, hogy a köztársaságban élő magyarság nem csinálhat irredenta politikát. Hiába hoz­tuk fel ennek az álláspontnak igazolására ér­veinket, a vád nem csendesedik el, mindig újból és újból felénk szórják ezt a vádat s minden megmozdulásunkat, még lélekzetvé- telünket is megvádolják és elmondják, hogy mi szünet nélkül, ébren és álmunkban mindig az állam ellen törünk, kémkedünk, összees­küvéseket csinálunk, lázadásokat szitunk és háborút készítünk elő. Ez a vádaskodás nemcsak üres szóbe­széd és értelmetlen kiabálás. Mindazok, akik ezeket a vádakat állandóan gyártják, azokat felszínen tartják, mindezzel határozott célt szolgálnak; e vádaskodások révén ugv gon­dolják könnyebben csinálhatják azt a politi­kát, amelyet saját hatalmi helyzetük megtar­tása érdekében követnek. Nemcsak a kor­mány erkölcsi és anyagi támogatása alatt megjelenő lapok, hanem a köztársaságnak hatalmon lévő. vezető államférfial is gyakran használják politikájuk helyességének igazo­lására velünk szemben ezt a vádat. Csak néhány ilyen jellegzetes kijelentést ká­ván ufik itt reprodukálni. Kramár a nemzet­gyűlésen mondotta el rólunk, anélkül, k'^v n kormánypártok részéről csak egy tiltakozó hang is emelkedett volna föl, hogy „a ma-, gyarok a mostani helyzettel soha megbékül- nl nem fognak, mindig ellenségeire lesznek". Milyen célt szolgálnak ezek a vádaskodások és azoknak felszínen tartása, arra rávilágít Srobárnak egy néipgyülásen mondott az az emlékezetes nyilatkozata, hogy a földreform­ra és annak gyors végrehajtására azért van szükség, mert Szlovenszkónak leggazdagabb termőföldje annak déli részén terül el és ez a föld túlnyomó részében még ma is a köztársaság ellenségeinek, a magyaroknak kezében van. Szlovenszkó régi városait le­degradálták községekké, a városoknak je­lentőségét csökkentették azáltal is, hogy előszeretettel viszik el a hivatalokat és egyéb közintézmény eket olyan városokból, amelyek még néhány rövid esztendővel ez­előtt nagy vidékek kulturális és gazdasági életének központjai voltak. Ugyanezt a célt szolgálják azok a nyilatkozatok, amelyek hirdetik, hogy Szlovenszkó iparát le kell szerelni, az egész területet agrárizálni kell. Ezt a gondolatmenetet tükröztetik vissza azok az államférfim kijelentések is, amelyek azzal indokolják lelki nyugalmukat az itteni ipar és kereskedelem pusztulásának láttára hogy ez az ipar és kereskedelem túlnyomó részében ugyanis a magyarok és a magyaron zsidók kezében van. Ezek a kijelentések és nyilatkozatok, amelyek teljes összhangban vannak a kor­mány ténykedéseivel, intézkedéseivel, tisz­tán és félre nem magyarázhatóan mutatják be a kormány valódi magyar politikáját; de egyúttal magyarázatát adják annak, hogy miért kell az áliaimellenesség és a felforgatás vádiát velünk szemben állandóan napirenden tartani? Ha sikerül Európa közvéleményével el­hitetni, hogy mi tényleg az állam ellen, an­nak területi épsége és igy Európa mostani rendje ellen dolgozunk, úgy remélik, szabad kezet kapnak eme politikájuk keresztülvite­lére, amely nem kevesebbet akar, minthogy a magyarság előbb veszítse el vagyonát azután vetkőzzék ki kultúrájából és végül ta­gadja meg nemzetét. Ez az a politika, amelyet Benes dr. egy önfeledt pillanatában minisz­terelnöki körútja alkalmával a magyar kér­désről tárgyalva ezekben a pregnáns szavak­ban fejezett ki: — Húsz év múlva Ruszin- szkon egyáltalán nem lesz magyar kérdés! Mi nyugodtan nézünk szembe az irreden­tizmus vácijával és meggyőződésünk, hogy minden jóhiszemű és tárgyilagos . ember. el­hiszi nekünk, íhogy mi nem csinálunk és nem is akarunk csinálni irredenta politikát. Érzelmeinkért csak önmagunknak va­gyunk felelősek. De sohasem haboztunk a nyilvánosság előtt is fenhangoti hirdetni, hogy az uj államok a mi akaratunk ellenére jöttek létre. A magyar nemzet minden ereié­nek teljes megfeszítésével azért küzdötte vé­gig ai háborút, azért hozott mérhetetlen, ta­lán minden más nemzetnél nagyobb és több anyagi és véráld ozat ott, hogy mindaz, ami most a háború után megvalósult, be ne kö­vetkezzék. Ha mi azt állítanék, hogy a, vál­tozásokat örömmel, vagy csak megnyugvás­sal is fogadtuk, úgy megtagadnék mindazok emlékét, akik életüket áldozták fel nemze­tükért és hazájukért. Azt is hirdetjük, hogy nem fogjuk soha föladni azt a jogunkat, hogy kulturális és ér­zelmi közösségben élünk az elhatárolások dacára az egész magyar nemzettel. Minden­ki, aki ebben kivetni valót, vagy olyat talál, amit az államnak üldözni kell, annak nincs érzéke az emberi természet és a legelemibb emberi jogok iránt. Ezek az érzelmeink azon­ban nem parancsolnak reánk irredenta noli- tfkát. Ellenkezőleg, épp a magyar nemzethez j való hűségünk parancsolja nekünk a tartóz­kodást olyan politikától, amely a nemzet' t kockázatos kalandokba taszíthatná. b ir-pf?ryf* ■v/- bygrj, V ■ aktiiv politikát csináljunk, minden politikai szervezetünket és minden rendelkezésünkre álló eszközt arra használjunk fel, hogy Ma­gyarországot régi határai között visszaállít­suk. Minden kisgyermek tudja, hogy ilyen tervet megvalósítani csak hábo-ru Utján lehet. Nem szükséges tulnagy politikai éleslátás és különös mérlegelési képesség annak megálja- pitásáihoz sem, hogy Magyarország nem rendelkezik azokkal az erőkkel, amelyek ilyen vállalkozásnál a siker kilátásait bizto­síthatnák. De függetlenül az eredménytől, magában annak meggondolása, hogy egy ilyen vállalkozás a nemzettől olyan újabb ál­dozatokat igényelne, amelyek az amúgy is beteg nemzetet az elpusztulásba taszítaná, visszatart ilyen politikától. Az irrendentizmus politikája, különösen most az adott körülmények között a legna­gyobb bűn volna a nemzet ellen, mert magát a nemzetet, annak jövőjét termők kockára. Es mert mi hti fiai vagyunk magyar nemzetünk­nek, ezért nem vagyunk és nem lehetünk irredenták. Még egy másik szempont is visszatart minket irredenta vállalkozásoktól. Még nagy nemzetek sem — annál kevésbé egy arány­lag kis nemzet, mint a mi nemzetünk — nem tűzhetnek maguk elé olyan közvetlen célo­kat, amelyek csak olyan utakon és eszközök igénybevételével érhetők el, amelyek a körü­löttük élő összes nemzetek érdekeivel ellen­tétben állanak, azokat veszélyeztetik és ál­landó zavar, nyugtalanság felkeltésére alkal­masak. Ha ma Európa bármelyik részében is fölcsap a mindenütt lappangó tűz, úgy fenfo- rog annak a veszélye, hogy csakhamar egész Európát a háború lángjai borítják el. Mit jelentene most Európára 'egy háború, azt megrázó erővel mondotta meg Lloyd George. Egy uj háború egész Európát visszataszítaná a barbárságba, elpusztítana minden kultúrát és koldusaikká tenné egész Európa nemzeteit. A magyar nemzet sohasem követte a des- peráció politikáját. A magyar nemzet sorai­ból nem kerülnek ki Sámsonok, akik elkese­redésükben, fájdalmukban és haragjukban magukra rántják a templomot, hogy vele együtt pusztuljon el minden. A magyar nem­zet a maga jövőjét saját erejében, nemzeti önérzetében, kultúrájának és nemzeti vagyo­nának fejlesztésében keresi, de keresi egy­úttal a vele együttélő, összes kulrturnemze- tek rokonszenvében is. így véli és fogja föl­építem szebb és igazságosabb jövőjét. Mi mindezt hangoztattuk itt és ha meg­kérdeztek, ugyanezt mondottuk el a határo­kon kívül is. Ismételjük, erős a hitünk, hogy elfogulatlan ítélet csak úgy szólhat, hogy ez az álláspontunk természetes, reális és nem­zetünk iránti hűségünknek megfelelő. Tudjuk azt is, hogy a vádak ezentúl sem fognak elcsendesedni, itten mi elfogulatlan ítéletre hiába számítunk. De vegyék tudo­másul. hiába szórják felénk a vádakat, minket terrorizálni nem tudnak. Mi rendületlenül ha­ladunk tovább azon az utón, amelyet tápo­kon dón, augusztus 7. (Saját tudósitónk­tól.) A Morningpost jelentése szerint Coo- üdge, az uj amerikai elnök politikai pro­gramja a következő hat pontban foglalható össze: 1. Amerika nem vesz részt a népszö­vetségben, 2. csatlakozik a hágai döntőbíró­sághoz, anélkül, hogy ezzel elismerné a nép- szövetséget, 3. követeli a szövetségesek badíadósságainak visszafizetését méltányos sütik immár öt éve, folytatni fogjuk az élet­halál harcot nemzetünknek feiimaradásáért. igazságosabb jövőjéért. Tudjuk, hogy ezen az utón előre csak úgy juthatunk, ha a mostani kormányzati rendszer megsemmisül, mert viszont ez a rendszer a maga uralmának ál­landósítását, előretörését csak a magyar nemzet megsemmisítése utján látja biztosí­tottnak. Mi bennünk meg van az elszántság, hogy a megkezdett utón előre jussunk és a bizalom, hogy élőire is fogunk jutni. feltételek mellett, 4. Amerika nem vesz részt a Rubr-kérdésben, kivéve, ha a szövetséges hatalmak erre meghívják, 5. a normális ösz- szekötteíések felvétele Mexikóval, 6. az al­koholtilalom pontos keresztülvitele, azzal a kikötéssel, hogy a külföldi hajóknak enged­tessék meg, hogy az amerikai vizeken alko­holt szállítsanak. A mmrnUúm crciiicnecssc üianaK tenni Paris, augasááiá 7. A 'latin jcle-aíi-yR szerint Franciaország és Belgium legkésőbb augusztus 10-ig tanácskozni fog azokról a rendszabályokról, melyek révén a Ruhr- vidék kizsákmányolását eredményesebben és produktívabban hajthatják végre. Olaszország elítéli a Ruhrvidék további megszállását Róma, augusztus 7. (Havas.) Olaszor­szág az angol kormánynak a jóvátételi kér­déssel foglalkozó kérdőívére adott válasz­jegyzékében azt hangoztatja,, hogy a kérdés kielégítő és tartós rendezése a szövetség- közötti adósságok, a produktív zálogok és a jóvátételi fizetések kérdésének megfelelő rendezésétől függ. A jegyzék megerősíti Olaszországnak azt a kívánságát, hogy együttműködjön a szövetségesekkel az álta­lános megegyezés közeli megvalósításán s azt javasolja, hogy nehézségek felmerülte esetén Anglia javaslatait és eltérő állásfog­lalását előzetesen vitassák meg. szigorúan ragaszkodik azonban azon eddigi álláspont­jához, hogy a jóvátétel és a szövetségközi adósságok kérdése együtt rendeztessék. Olaszország elvben nincsen egy szak- bizottság kinevezése ellen, melyet azzal bíznának meg, hogy Német­ország fizetőképességét megállapítsa, fen- tartja azonban magának azt a jogot, hogy a szövetségesekkel együtt döntsön e bizottság összetétele, jellege, kompetenciája és jogi hordereje fölött. A jegyzék végül elitéli a passzív ellenállást, valamint a Ruhrvidék további megszállását. Enyhüli a ruhrvidéki feányászsztrájk Essen, augusztus 7. A Ruhr-vidéki sztrájkban a feszültség enyhült. Sikerült a szükségpénzek gyártásának szaporításával a munkásság legsürgősebb váltópénzsziikség- 1 étéit fedezni. Számos bányában ismét meg­kezdték a munkát, azonban a Thyssen-kon- zern bányáiban a munkásság ismét meg­tagadta a munkát. A német kereskedők harca a kormány ellen Berlin, augusztus 7. A berlini kereske­dők szövetsége elfogadta a német keres­kedőszövetség vezérlő bizottságának hatá­rozatát. mely szerint az élelmiszerüzletek ki­vételével minden niás üzletet csütörtökön 'z'-p-y. ’taí..uuak. minőé fi' kirakatot kiürítenék,'' hogy az árjelző céduláikra vonatkozó rende­let következményei alól kibújjanak s végül az eladási időt napi hat órában állapítják meg. A kereskedők a kormánynak a beszer­zést megnehezítő intézkedései miatt foglal­tak el ily ellenzéki álláspontot. A németországi drágaság sulyosodik Berlin, augusztus 7. A márka újabb ha­talmas zuhanása rendkívül felizgatta a köz­véleményt. A Vossische Zeitung szerint a márka újabb zuhanása oly esemény, mely­nek borzalmas jelentőségét ebben a pilla­natban még nem is lehet belátni, mivel azok az intézkedések, melyek arra szolgáltak volna, hogy a néptömegek számára a pénz elértéktelenedését elviselhetővé tegyék, már kezdetben csődöt mondottak. Az élelmiszerkereskedők arany alapra térnek át Berlin, augusztus 7. A német gyarmat­áru- és élelmiszerkereskedők birodalmi szö­vetségének Lipcsében tegnap kezdődött köz­gyűlésén egyhangúlag határozatot hoztak, melyben az élelmiszerkereskedelemnek arany alapon való lebonyolítását követelik. A berlini fémipari alkalmazottajk sztrájkja Berlin, augusztus 7. A birodalmi munka­ügyi minisztérium és a berlini fémipari al­kalmazottak közötti egyeztetési tárgyalások nem vezettek eredményre. A fémipari mun­kások ma reggel sztrájkba lépnek. A fém­ipari munkásság szolidárisnak jelentette ki magát az alkalmazottakkal, kik tegnap este proklamálták a sztrájkot. A megszállás hírei A franciák Bochumban letartóztattak egy Fuchs nevű németet, kinél egy kézigrá­nátot találtak. 100 csch-szl. KOTonáér! fizettek ma, augusztus 7-én: Zürichben 16.25 svájci frankot Budapesten 55 400.— magyar koronát Bécsben 207500.— osztrák koronát Berlinben —német márkát Coolidge hat pontja Az uj amerikai elnök politikai programmja

Next

/
Oldalképek
Tartalom