Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-04 / 175. (328.) szám

^ II. évfolyam 175. (328.) szám. Ém jm» Prága, szombat, 1923 augusztus 4. Jr MM ^ M~* I/i/í 'Mf*\FYr W/KiTWTk gg&&£S v^/1 I^C-fyjjF ^®2íc *|íL <cí»Wfe. ulioo 18. bz., Telefon 6797. szám Sö®5' OJBl^ £V. - Sürgönyeim! Hírlap, Praha — l Ifilllf >mi|Mfi«l ,H tMni„ pyMilB>ytHP>B>l1t ^ a J-'V"-S" Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Még kétszer ennyi! (g.) Prága, augusztus 3. Akit magávail rántott a háború utáni idők íorgőszeíes politikája, aki nemcsak a logiká­jával és az agyvelejével boncolgatja az euró­pai politika változatos eseményeit, de meg­őrizte a megkínzott szivében az érzéseket, a mcgtcpdesett lelkében a nyugalmas időben megfogant emberiességet, az nem tud más lenni ma, mint keserűen szkeptikus. Az nem tud bízni abban, hogy az európai politika egén egy hajnalon fölkel a nap, hogy ab­ban a kohóban, amit gyűlöletté! és önzéssel intenek, a jó belátás szellője kiolthatja ha­marosan a tüzet. Énnek az esett fejű embernek lelki utján kialudt a hit és bizakodás olajmécse, ennek a szivében csak a keserűséget kazlazza föl minden nap és a kétség fejcsóválása minden hírrel és eseménnyel kapcsolatban a reflex- mozdulata. Ennek a törtszemü embernek kínlódás az az élet, melyet Európa ma él. ennek hiába beszélnek békés konszolidációról, egy uj Európa felderengett hajnaláról, elvekről, ami­ken építik az uj politikát, ez az ember csak azt látja, (hogy mii bók. ellnek. Európában, akik­nek 1914-ben még minden nap gőzölgött a hús a tányéron, 1918-ban még minden héten illatozott a pecsenye s ma legföljebb ha egy hónapban egyszer iüt egy húsos tatái. 1ízek arra gondolnak, hogy eljöhet még az az idő is, nékor ezeknek az embertársaknak éven­ként egyszer fő hús a fazékjukban. Ezek nem szakították meg azt a láncot 1918-ban, ami­nek az első szemet 1914-ben kovácsolták meg. de tovább vezették a mai napig s ezek rezig­nált a n állapították meg a most pergő napok évfordulós emlékezéseivel, hogy beléptünk a háború tizedik esztendejébe. Akadhatnak pszichiáterek, akik ezt az élő szkepszist a mai ideges kor egyik kórtü- netének minősitik. s akik ezekkel szembe­állítják azt a sóik millió embert, aki megta­lálta az uj Európában is a maga mindennapi pecsenyéjét, aki fiityörészve olvassa az újsá­gokat, akinek jó üzlet a mai politika s akinek nyugodt álmait nem zavarja meg az a nagy vajúdás, melyben az öreg kontinens vergő­dik. Akik azzal vigasztalódnak, hogy a mai helyzetnek nemcsak megszomorodottjaí, de örvendező! is vannak, azok nem látják azo­kat az ideigszálaíkat, melyek belenyúlnak az európai helyzetbe s amelyeknek kiindulási pontja sok millió ember organizmusa. Azok nem látják azt, hogy ma Euróbában kétféle ember él: az egyik csoport a leikével poli­tizál, a másik a zsebével. Az egyik csoport aiz ősmoralitás, az emberszolidaritás, a test­vériesség érzésével várja napról-napra mit hoz a napi nyomtatott hetii. a másik az ős-kap­zsiság. a szentté avanzsálhatott önzés és a szá­raz egoizmus szemüvegén bogarássza a bör­ze hasábjait. A két embertípus élete egy nagy harc. Világnézeti és elvi harc s a lélekkel politizá­lok eddig vajmi kevés diadallal dicsekedhet­nek. Ez a helyzet váltja ki bennük a szkepszist, amely sokszor beleszürkül a sötétlátás szférájába, amely lecsüggeszti a hitet és messzire hesegeti a bizakodást. Ezekben a hitetve sz tett emberekben csak sötétebbé teszi a kétség borutatát a momen­tán európai helyzet. Ezek nem hisznek ab­ban, hogy az antant belső kontroverziáit úgy oldják meg. hogy a békés irányzat nyer te­ret a poincaréizmussal szemben. Ezek nem bíznak abban, hogy az a nagy port fölverő jegyzékcsata, mely London és Paris között folyik. London győzelmével végzőéibe tik s talán abban sem. hogy ha esetleg így is vég­ződik, úgy jobb és rendezettebb állapotok lehetőségei nyílnak meg. Eddig mindennap rosszabbodott a helyzet, minden krízisnél fe­ketére fordult a kocka — mondja ez a menta­litás — s hol van a reális pont, amelybe be­lekapaszkodva fordítani lehet egyet Európa vadul száguldó szekerén. Hol van? Ez a kérdés nemcsak a szkep­tikusok 'kérdése, de ez a hatalmas ismeretlen az európai politika egyenletében, melynek megkeresésére nincs képlet, nincs séma és nincs rendszer. Ez a kérdés alapvető kérdés azok előtt is. akiknek nem szabad sem 3 lé­lek, sem a zseb nézőpontjából kiindul ni, de akik a száraz logika és a politikai é'szszerüség szerint mérlegelik az eseményeket. Hol van ez a pont és hol van az, aki fölfe­dezi ezt a sarkpontot? — ez az uj világtörté­nelem legnagyobb problémája. Ez előtt té­tován néz a szem, tehetetlenül áll az ész és csütörtököt mond a- logika minden kombiná­ciója. Csak egy nagy érzésbei; hang zug föl mély válaszként azt rezonálja. hogy nincs.. nincs sehol. Hogy ez a rezonancia borzalmas és le­sújtó, az nem izgatja a zseb politikusait, az nem döbbenti meg a hivatalos politika mo­dem Napóleonjait, az nem korbácsolja föl senkiben a politikai kutatás fölfedező vá­gyát, az csak a kétséget növeli és azt a föl­tevést ébreszti az emberekben, hogy a tör­ténelem sokszor megismétlődik s ki tudja nem-e éljük a harmincéves háború pendanját. Az egyik hivatalos vátesz. aki ismeri a csil­lagok mai járását, aki. az önzés politikáját egy egész nemzet számára diktálja és olvas­sa ki. a csillagokból, a múlt hetekben azt mondotta, hogy még húsz esztendő kell ahhoz, hogy Európa tökéletes békét élhes­sen. A tizedik esztendejét már éljük a töké­letes békétlenségnek, még kétszer ennyi és a harmincéves háború megismétlődött. Még kétszer ennyit hogy bírnak ki azok, akik lé­lekkel él Ük az életet és akik érzéssel percipi- álják az európai politikát? Megfialt Hardini r San Francisco, augusztus 3. (Havas.) Az Eszakamerikai Egyesült-Államok elnöke, Harding, tegnap 19 órakor meghalt, Prága, augusztus 3. Az amerikai elnököt elsöpörte a politika küzdőteréről az Hétnek végzetadta ellen­sége: a Hálái. A politika' jegyében megindult útjában, a választási kampány érdekében ki­fejtett agitációja közben rontott rá Kalifor­niában a betegség s noha az erős szervezet dacolt a halálküldöttel, a halál diadalmasko­dott. Harding tegnap este hideg halottja lett Amerikának és a világnak. Amikor 1920 november másodikán Wil- $011 örökébe lépett, Amerika még szervesen belekapcsolt volt az európai politikába, még élő idegek kötötték össze a béke második évében vergődő Európát azzal a tengeren­túli hatalommal, amely pénzt és vért adott a világháborúban ahhoz, hogy az antant győ­zelme legyen a háború végső eredménye s amely elveket küldött, friss, fiatal és életerős elveket a vén Európának, hogy fölépíthesse a békét. Azóta elszáradt az európai politika gyűlölettel telített légkörében a Wilson bok­rétája, azóta több választja el Amerikát Európától, mint hullámokat verő óceán---­az óta a nemtörődömség politikájával magára hagyta Harding Amerikája Poincaré Euró­páját. Mikor jött Harding, az európai népek bizakodással és reménykedéssel néztek fe­léje, most, mikor a Halál fogta karon s elve­zeti az élet és politika porondjáról, eszünkbe jutnak a széttépett illúziók, amelyek messzi sodorták tőlünk Harding alakját. De az illú­ziók szétíoszlásának keserű hangulatában is koncedálnunk kell, hogy Harding jószá-ndéku, erős gerincű és erős kezii politikus volt, aki­nek Amerika sokat köszönhet. Mardinig életrajza Prága, augusztus 3. Harding Warren Gama- lial 1865 november 2-án született Blooming Gro- veban. Morrrow countyban, (Ohio-államban) és ott clt elnökké történt megválasztásáig. 1879-től 1882-ig az Ohió-Ceutral College tanítványa volt,. Azután 1884-től kezdve mint az Eveimig Star munkatársa újságírói tevékenységet fejtett ki. 1899-ben Ohió-állam szenátusának tagjává vá­lasztották s ezt a tisztséget 1903-ig töltötte be. Ebben az évben Ohió-áUam alkormányzójává vá­lasztották meg s ezt a tisztséget 1903-ig viselte. 1915-ben a republikánus párt listáján az Egye­sült Államok szenátusának tagjává választották lasztották meg s ezt a tisztséget 1906-ig viselte, november 2-án az északamekikai Egyesült Álla­mok elnökévé választották. Hivatalát 1921 már­cius 4-én foglalta el. Első elnöki ténykedése és legjelentősebb világpolitikai szereplése a leszere­lési koní.TCiHia egybehivása vodt. Hardiag halálát széibüdés okozta Ssn Francisco, augusztus 3. Harding el­nök ma este hét óra harminc perckor várat­lanul meghalt, miközben családjának tagjai­val beszélgetett. Az orvosok szerint halálát szélhüdés okozta. Har dingot állítólag megmérgezték Becs, augusztus 3. A Mittagszeituuig Har- díng haláláról a következőket írja: Már két h'ét óta olyan hírek keringtek Washingtonban, hogy két orosz anarchista merényletet tervez Hardimg elén. A két anarchistát azonban ide­jekorán letartóztatták. Aliig hangzottak el ezek a vészhiirek, miikor megérkezett a jelentés arról, hogy Harding hajója összeütközött egy torpedónaszáddal és a torpedónaszád súlyo­san megsérült. Az összeütközéskor Harding sértetlen maradt. Rövidre rá. megtudta a viliág, hoigy Harding elnök súlyosan megbetegedett. Eleinte azt jelentették, hogy romlott hal élve­zetétől gyamormérgezést kapott, mely ké­sőbb tüdőgyulladássá fejlődött súlyos sziv- komiplikációkkal. A jeiek szerint Harding vá­ratlan halálát nem csupán az egyszerű meg­betegedés okozta, hanem tervezett gonosztett vetett véget Harding elnök életének. A leg­közelebbi napokiban valószínűen ki fog derül­ni Harding halálának igazi oka. Ki lesz az uj elnök? Harding köztársasági elnöksége 1925 március 4-ig tartott volna és az uj elnök- választásra 1924 novemberében került vol­na sor. Harding halála ezeken a terminuso­kon semmit sem változtat, mert az Egye­sült Államok alkotmánya szerint a helyettes elnök, a szenátus elnöke, jelenleg Galvin Coolidge, veszi át ex officio a hátralévő pe­riódusra az elnöki tisztséget. A címben föltett kérdésre jól informált diplomáciai forrásból a következő választ kaptuk: Harding a republikánus párt vá­lasztási agitációs utján betegedett meg. Ez a választási ut a nyugati államoknak a re­publikánus párt részére való megnyerése érdekében történt, ahol a mostani konmány- nyal szemben kedvezőtlennek látszott a ta­laj. A választási agitációs ni során St. Louis- ban, Kansas Cityben. St. Laké Cityben ha­talmas beszédeket mondott és az útról szóló jelentések kedvező eredményről szólották. A választási agitáció Amerikában már most megkezdődött, noha az elnökválasztás a kongresszusi választásokkal együtt csak 1924 őszén lesz. de a kormány már most a választási kampány szempontjából állította he egész politikáját, hogy kedveitté tegye magát az amerikai nép előtt és biztosítsa a bizalmat és az elnöki széket. Ezért kellett Hardingnak a legtikkasztóbb amerikai hő­ségben útra kelnie és a nép kedvét keresve, lokális érdekeket és szokásokat kielégítenie. Ezért kellett Tllinoisban mozdonyt vezetnie, Kansasban aratógépet irányítania és az amerikai parasztok szemeláttára kévét köt­nie. De ezeken a kicsiségeken és reklám- trükkökön kívül a kormány gazdasági politi­kája is arra irányult, hogy a pénzügyi piac és a gazdasági élet biztonságát — ha mes­terséges eszközökkel is — fent arts-a és ezzel is bizonyságát szolgáltassa annak, hogy a republikánus párt simán és megrázkódtatás nélkül tudja vezetni az ország ügyeit. A vá­lasztások 1924 novemberében lesznek és az uj elnök 1925 március 4-én vonul be a Fehér Házba. A választások előtt az egyes pártok kebelén belül megtörténik a jelöltek válasz­tása. Az előjelekből ítélve az uj választások­nál nemcsak a két régi nagy párt, a republi­kánus és a demokrata párt szerepel majd, de felszínre kerül egy harmadik párt is. amely egyesíteni fogja a Earmer-Labour Party körül csoportosuló frakciókat. Az ui párt megteremtésének azonban még számos akadálya van, mert az egyes frakciók kö­zött nem teljes az egyetértés. Mégis hallat­szanak hangok arról, hogy Miram W. John­son kaliforniai szenátor, aki elégedetlen a republikánusok politikájával, hajlandó az uj párt élére á.llaní és az elnökjelöltséget vál­lalni. Johnson most útban van Európából hazafelé s megérkezése után kezdi meg — állítólag — a választási kampányt. Nem le­hetetlen azonban, hogy a republikánus párt ügyes taktikus vezére, John Adams keresz­tülhúzza ezt a számítást és ráveszi Johnsont arra, hogy vállalja a republikánus párt je­löltségét. Ez annál könnyebben lehetséges, mert Adams és hívei nem osztották Har­dingnak, Hughesnek és Hoowernek azt a tervét, hogy Amerika vegyen részt a hágai döntőbíróságban és ez a nézetük találkozik Johnson álláspontjával. Ha Harding életben maradt volna, úgy a republikánus párt ke­retében éles harcok fejlődtek volna ki e kérdés körül. így az-onban nem lehetetlen az, hogy Adams teljesen kezébe ragadja a párt vezetését és Johnsont tudja előtérbe állítani. Johnsonon kívül még egy homo no- vus is föltűnt a választási küzdelem láthatá­rán és pedig Henry Ford, aki rövid idő alatt óriási vagyont és ennek folytán hatalmat szerzett és könnyű automobiljai révén a legnépszerűbb emberek egyike lett Ameri­kában. Nem lehetetlen, hogy a demokrata párt fogja Fordot jelöltjeként állítani, de esetleg arról is lehet szó. hogy Ford. aki gazdagabb, mint Rockefeller és Merlon, egv uj párt élén száguld be az amerikai elnök­jelöltek sorába. Lehet-e szó cseh—német koalícióról? Erre a kérdésre a cseh agráriusok lapja, a Role, legutóbbi számában határozott nem­mel felel s kijelenti, hogy a cseh—német kormány huszonnégy óra alatt megbukna s politikailag elsülyednének örök időre mind­azok. akik egy ilyen koalícióban részt veiv nének. i 100 cseti-si! SíoroiiOért fizettek ma, augusztus 3-án: ! Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten 55 400.— magyar koronát Bécsben 206000.— osztrák koronát Berlinben 3316650.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom