Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-04 / 175. (328.) szám
^ II. évfolyam 175. (328.) szám. Ém jm» Prága, szombat, 1923 augusztus 4. Jr MM ^ M~* I/i/í 'Mf*\FYr W/KiTWTk gg&&£S v^/1 I^C-fyjjF ^®2íc *|íL <cí»Wfe. ulioo 18. bz., Telefon 6797. szám Sö®5' OJBl^ £V. - Sürgönyeim! Hírlap, Praha — l Ifilllf >mi|Mfi«l ,H tMni„ pyMilB>ytHP>B>l1t ^ a J-'V"-S" Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Még kétszer ennyi! (g.) Prága, augusztus 3. Akit magávail rántott a háború utáni idők íorgőszeíes politikája, aki nemcsak a logikájával és az agyvelejével boncolgatja az európai politika változatos eseményeit, de megőrizte a megkínzott szivében az érzéseket, a mcgtcpdesett lelkében a nyugalmas időben megfogant emberiességet, az nem tud más lenni ma, mint keserűen szkeptikus. Az nem tud bízni abban, hogy az európai politika egén egy hajnalon fölkel a nap, hogy abban a kohóban, amit gyűlöletté! és önzéssel intenek, a jó belátás szellője kiolthatja hamarosan a tüzet. Énnek az esett fejű embernek lelki utján kialudt a hit és bizakodás olajmécse, ennek a szivében csak a keserűséget kazlazza föl minden nap és a kétség fejcsóválása minden hírrel és eseménnyel kapcsolatban a reflex- mozdulata. Ennek a törtszemü embernek kínlódás az az élet, melyet Európa ma él. ennek hiába beszélnek békés konszolidációról, egy uj Európa felderengett hajnaláról, elvekről, amiken építik az uj politikát, ez az ember csak azt látja, (hogy mii bók. ellnek. Európában, akiknek 1914-ben még minden nap gőzölgött a hús a tányéron, 1918-ban még minden héten illatozott a pecsenye s ma legföljebb ha egy hónapban egyszer iüt egy húsos tatái. 1ízek arra gondolnak, hogy eljöhet még az az idő is, nékor ezeknek az embertársaknak évenként egyszer fő hús a fazékjukban. Ezek nem szakították meg azt a láncot 1918-ban, aminek az első szemet 1914-ben kovácsolták meg. de tovább vezették a mai napig s ezek rezignált a n állapították meg a most pergő napok évfordulós emlékezéseivel, hogy beléptünk a háború tizedik esztendejébe. Akadhatnak pszichiáterek, akik ezt az élő szkepszist a mai ideges kor egyik kórtü- netének minősitik. s akik ezekkel szembeállítják azt a sóik millió embert, aki megtalálta az uj Európában is a maga mindennapi pecsenyéjét, aki fiityörészve olvassa az újságokat, akinek jó üzlet a mai politika s akinek nyugodt álmait nem zavarja meg az a nagy vajúdás, melyben az öreg kontinens vergődik. Akik azzal vigasztalódnak, hogy a mai helyzetnek nemcsak megszomorodottjaí, de örvendező! is vannak, azok nem látják azokat az ideigszálaíkat, melyek belenyúlnak az európai helyzetbe s amelyeknek kiindulási pontja sok millió ember organizmusa. Azok nem látják azt, hogy ma Euróbában kétféle ember él: az egyik csoport a leikével politizál, a másik a zsebével. Az egyik csoport aiz ősmoralitás, az emberszolidaritás, a testvériesség érzésével várja napról-napra mit hoz a napi nyomtatott hetii. a másik az ős-kapzsiság. a szentté avanzsálhatott önzés és a száraz egoizmus szemüvegén bogarássza a börze hasábjait. A két embertípus élete egy nagy harc. Világnézeti és elvi harc s a lélekkel politizálok eddig vajmi kevés diadallal dicsekedhetnek. Ez a helyzet váltja ki bennük a szkepszist, amely sokszor beleszürkül a sötétlátás szférájába, amely lecsüggeszti a hitet és messzire hesegeti a bizakodást. Ezekben a hitetve sz tett emberekben csak sötétebbé teszi a kétség borutatát a momentán európai helyzet. Ezek nem hisznek abban, hogy az antant belső kontroverziáit úgy oldják meg. hogy a békés irányzat nyer teret a poincaréizmussal szemben. Ezek nem bíznak abban, hogy az a nagy port fölverő jegyzékcsata, mely London és Paris között folyik. London győzelmével végzőéibe tik s talán abban sem. hogy ha esetleg így is végződik, úgy jobb és rendezettebb állapotok lehetőségei nyílnak meg. Eddig mindennap rosszabbodott a helyzet, minden krízisnél feketére fordult a kocka — mondja ez a mentalitás — s hol van a reális pont, amelybe belekapaszkodva fordítani lehet egyet Európa vadul száguldó szekerén. Hol van? Ez a kérdés nemcsak a szkeptikusok 'kérdése, de ez a hatalmas ismeretlen az európai politika egyenletében, melynek megkeresésére nincs képlet, nincs séma és nincs rendszer. Ez a kérdés alapvető kérdés azok előtt is. akiknek nem szabad sem 3 lélek, sem a zseb nézőpontjából kiindul ni, de akik a száraz logika és a politikai é'szszerüség szerint mérlegelik az eseményeket. Hol van ez a pont és hol van az, aki fölfedezi ezt a sarkpontot? — ez az uj világtörténelem legnagyobb problémája. Ez előtt tétován néz a szem, tehetetlenül áll az ész és csütörtököt mond a- logika minden kombinációja. Csak egy nagy érzésbei; hang zug föl mély válaszként azt rezonálja. hogy nincs.. nincs sehol. Hogy ez a rezonancia borzalmas és lesújtó, az nem izgatja a zseb politikusait, az nem döbbenti meg a hivatalos politika modem Napóleonjait, az nem korbácsolja föl senkiben a politikai kutatás fölfedező vágyát, az csak a kétséget növeli és azt a föltevést ébreszti az emberekben, hogy a történelem sokszor megismétlődik s ki tudja nem-e éljük a harmincéves háború pendanját. Az egyik hivatalos vátesz. aki ismeri a csillagok mai járását, aki. az önzés politikáját egy egész nemzet számára diktálja és olvassa ki. a csillagokból, a múlt hetekben azt mondotta, hogy még húsz esztendő kell ahhoz, hogy Európa tökéletes békét élhessen. A tizedik esztendejét már éljük a tökéletes békétlenségnek, még kétszer ennyi és a harmincéves háború megismétlődött. Még kétszer ennyit hogy bírnak ki azok, akik lélekkel él Ük az életet és akik érzéssel percipi- álják az európai politikát? Megfialt Hardini r San Francisco, augusztus 3. (Havas.) Az Eszakamerikai Egyesült-Államok elnöke, Harding, tegnap 19 órakor meghalt, Prága, augusztus 3. Az amerikai elnököt elsöpörte a politika küzdőteréről az Hétnek végzetadta ellensége: a Hálái. A politika' jegyében megindult útjában, a választási kampány érdekében kifejtett agitációja közben rontott rá Kaliforniában a betegség s noha az erős szervezet dacolt a halálküldöttel, a halál diadalmaskodott. Harding tegnap este hideg halottja lett Amerikának és a világnak. Amikor 1920 november másodikán Wil- $011 örökébe lépett, Amerika még szervesen belekapcsolt volt az európai politikába, még élő idegek kötötték össze a béke második évében vergődő Európát azzal a tengerentúli hatalommal, amely pénzt és vért adott a világháborúban ahhoz, hogy az antant győzelme legyen a háború végső eredménye s amely elveket küldött, friss, fiatal és életerős elveket a vén Európának, hogy fölépíthesse a békét. Azóta elszáradt az európai politika gyűlölettel telített légkörében a Wilson bokrétája, azóta több választja el Amerikát Európától, mint hullámokat verő óceán---az óta a nemtörődömség politikájával magára hagyta Harding Amerikája Poincaré Európáját. Mikor jött Harding, az európai népek bizakodással és reménykedéssel néztek feléje, most, mikor a Halál fogta karon s elvezeti az élet és politika porondjáról, eszünkbe jutnak a széttépett illúziók, amelyek messzi sodorták tőlünk Harding alakját. De az illúziók szétíoszlásának keserű hangulatában is koncedálnunk kell, hogy Harding jószá-ndéku, erős gerincű és erős kezii politikus volt, akinek Amerika sokat köszönhet. Mardinig életrajza Prága, augusztus 3. Harding Warren Gama- lial 1865 november 2-án született Blooming Gro- veban. Morrrow countyban, (Ohio-államban) és ott clt elnökké történt megválasztásáig. 1879-től 1882-ig az Ohió-Ceutral College tanítványa volt,. Azután 1884-től kezdve mint az Eveimig Star munkatársa újságírói tevékenységet fejtett ki. 1899-ben Ohió-állam szenátusának tagjává választották s ezt a tisztséget 1903-ig töltötte be. Ebben az évben Ohió-áUam alkormányzójává választották meg s ezt a tisztséget 1903-ig viselte. 1915-ben a republikánus párt listáján az Egyesült Államok szenátusának tagjává választották lasztották meg s ezt a tisztséget 1906-ig viselte, november 2-án az északamekikai Egyesült Államok elnökévé választották. Hivatalát 1921 március 4-én foglalta el. Első elnöki ténykedése és legjelentősebb világpolitikai szereplése a leszerelési koní.TCiHia egybehivása vodt. Hardiag halálát széibüdés okozta Ssn Francisco, augusztus 3. Harding elnök ma este hét óra harminc perckor váratlanul meghalt, miközben családjának tagjaival beszélgetett. Az orvosok szerint halálát szélhüdés okozta. Har dingot állítólag megmérgezték Becs, augusztus 3. A Mittagszeituuig Har- díng haláláról a következőket írja: Már két h'ét óta olyan hírek keringtek Washingtonban, hogy két orosz anarchista merényletet tervez Hardimg elén. A két anarchistát azonban idejekorán letartóztatták. Aliig hangzottak el ezek a vészhiirek, miikor megérkezett a jelentés arról, hogy Harding hajója összeütközött egy torpedónaszáddal és a torpedónaszád súlyosan megsérült. Az összeütközéskor Harding sértetlen maradt. Rövidre rá. megtudta a viliág, hoigy Harding elnök súlyosan megbetegedett. Eleinte azt jelentették, hogy romlott hal élvezetétől gyamormérgezést kapott, mely később tüdőgyulladássá fejlődött súlyos sziv- komiplikációkkal. A jeiek szerint Harding váratlan halálát nem csupán az egyszerű megbetegedés okozta, hanem tervezett gonosztett vetett véget Harding elnök életének. A legközelebbi napokiban valószínűen ki fog derülni Harding halálának igazi oka. Ki lesz az uj elnök? Harding köztársasági elnöksége 1925 március 4-ig tartott volna és az uj elnök- választásra 1924 novemberében került volna sor. Harding halála ezeken a terminusokon semmit sem változtat, mert az Egyesült Államok alkotmánya szerint a helyettes elnök, a szenátus elnöke, jelenleg Galvin Coolidge, veszi át ex officio a hátralévő periódusra az elnöki tisztséget. A címben föltett kérdésre jól informált diplomáciai forrásból a következő választ kaptuk: Harding a republikánus párt választási agitációs utján betegedett meg. Ez a választási ut a nyugati államoknak a republikánus párt részére való megnyerése érdekében történt, ahol a mostani konmány- nyal szemben kedvezőtlennek látszott a talaj. A választási agitációs ni során St. Louis- ban, Kansas Cityben. St. Laké Cityben hatalmas beszédeket mondott és az útról szóló jelentések kedvező eredményről szólották. A választási agitáció Amerikában már most megkezdődött, noha az elnökválasztás a kongresszusi választásokkal együtt csak 1924 őszén lesz. de a kormány már most a választási kampány szempontjából állította he egész politikáját, hogy kedveitté tegye magát az amerikai nép előtt és biztosítsa a bizalmat és az elnöki széket. Ezért kellett Hardingnak a legtikkasztóbb amerikai hőségben útra kelnie és a nép kedvét keresve, lokális érdekeket és szokásokat kielégítenie. Ezért kellett Tllinoisban mozdonyt vezetnie, Kansasban aratógépet irányítania és az amerikai parasztok szemeláttára kévét kötnie. De ezeken a kicsiségeken és reklám- trükkökön kívül a kormány gazdasági politikája is arra irányult, hogy a pénzügyi piac és a gazdasági élet biztonságát — ha mesterséges eszközökkel is — fent arts-a és ezzel is bizonyságát szolgáltassa annak, hogy a republikánus párt simán és megrázkódtatás nélkül tudja vezetni az ország ügyeit. A választások 1924 novemberében lesznek és az uj elnök 1925 március 4-én vonul be a Fehér Házba. A választások előtt az egyes pártok kebelén belül megtörténik a jelöltek választása. Az előjelekből ítélve az uj választásoknál nemcsak a két régi nagy párt, a republikánus és a demokrata párt szerepel majd, de felszínre kerül egy harmadik párt is. amely egyesíteni fogja a Earmer-Labour Party körül csoportosuló frakciókat. Az ui párt megteremtésének azonban még számos akadálya van, mert az egyes frakciók között nem teljes az egyetértés. Mégis hallatszanak hangok arról, hogy Miram W. Johnson kaliforniai szenátor, aki elégedetlen a republikánusok politikájával, hajlandó az uj párt élére á.llaní és az elnökjelöltséget vállalni. Johnson most útban van Európából hazafelé s megérkezése után kezdi meg — állítólag — a választási kampányt. Nem lehetetlen azonban, hogy a republikánus párt ügyes taktikus vezére, John Adams keresztülhúzza ezt a számítást és ráveszi Johnsont arra, hogy vállalja a republikánus párt jelöltségét. Ez annál könnyebben lehetséges, mert Adams és hívei nem osztották Hardingnak, Hughesnek és Hoowernek azt a tervét, hogy Amerika vegyen részt a hágai döntőbíróságban és ez a nézetük találkozik Johnson álláspontjával. Ha Harding életben maradt volna, úgy a republikánus párt keretében éles harcok fejlődtek volna ki e kérdés körül. így az-onban nem lehetetlen az, hogy Adams teljesen kezébe ragadja a párt vezetését és Johnsont tudja előtérbe állítani. Johnsonon kívül még egy homo no- vus is föltűnt a választási küzdelem láthatárán és pedig Henry Ford, aki rövid idő alatt óriási vagyont és ennek folytán hatalmat szerzett és könnyű automobiljai révén a legnépszerűbb emberek egyike lett Amerikában. Nem lehetetlen, hogy a demokrata párt fogja Fordot jelöltjeként állítani, de esetleg arról is lehet szó. hogy Ford. aki gazdagabb, mint Rockefeller és Merlon, egv uj párt élén száguld be az amerikai elnökjelöltek sorába. Lehet-e szó cseh—német koalícióról? Erre a kérdésre a cseh agráriusok lapja, a Role, legutóbbi számában határozott nemmel felel s kijelenti, hogy a cseh—német kormány huszonnégy óra alatt megbukna s politikailag elsülyednének örök időre mindazok. akik egy ilyen koalícióban részt veiv nének. i 100 cseti-si! SíoroiiOért fizettek ma, augusztus 3-án: ! Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten 55 400.— magyar koronát Bécsben 206000.— osztrák koronát Berlinben 3316650.— német márkát
