Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-04 / 175. (328.) szám
Szombat, augusztus 4. a * ** 11'' ..................— I ——————WWW M8.HI m^AfljgP Anglia közzéteszi az aniantfcgpCkekei Baldwin és Garzon nyilatkozatai — Vita az angol akóházban London, augusztus 3. Tegnap Baldwin az akóházban. Curzon pedig a felsőházban nyilatkoztak: a kormány nevében azokról a tárgyalásokról, melyeket Anglia szövetségeseivel a R'iübr- és a jóvátételi kérdésről folytatott. A két nyilatkozat a juníus 7-ike óta eltelt események részletes vázolása után a következő konkrét megállapítással végződik: — Az angol kormány nem tudja eléggé Ismételni, hogy — bár szövetségeseinek érdekeit a saját érdekeivel egybekapcsoltunk tekinti s bár vonakodik, mint eddig is, oly lépést tenni, melyet a szövetségesek közötti szakítás kezdetének lehetne tekinteni. — azonban az a szilárd véleménye, hogy az elöl a probléma elöl, mely most minden szövetséges elé támadt, nem térhet ki és míg a szövetségesek barátságuk hangoztatásával tanácskoznak egyes részletek és javaslatok felett, addig az európai helyzet gyógyit- hatafíannl szétzülltk. Ily körülmények között az angol kormány elhatározta, hogy minél hamarább bemutatja a parlamentnek azokat az okmányokat, melyek nézeteit és fára- dözásait tükrözik. Felkéri tehát a szövetségeseket, hogy hatalmazzák fe! jegyzékeik és követeléseik közzétételére. Az angol kormány reméli, hogy az okmányok közzététele meg fogja győzni a világot a gyors és egységes cselekvés parancsoló szükségességéről. London, augusztus 3. Baldwin és Curzon nyilatkozatának gondolatmeneté a következő: — Az angol kormány a német kormány juníus 7-ilkS emlékiratára július 12-én az aflsó- és felsőházban nyilatkozattal válaszolt, melyben oly akció szükségességét emelte ki. mély a helyzetet végérvényesen tisztázni volna hívatott. Mivel a francia és belga kormány nem volt hallandó az angol kormány által javasolt közös válasz összeállítására az iniciaíivát megragadni, az angol karmám- magára vállalta ezt. Megszerkesztette a közös válasz tervezetét és azt egy kisérő ie;<r’ zákk-el együtt július 20-án megküldte a szövetségeseknek. A tervezet a békeszerződés presztízsének teljes megóvása mellett azt javasolta, hogy szakbizottság állapítsa mc Németország teljesítőképességét. Á kísér” jegyzék a szövétségközi konferencia egyhe- Jnvását javasolta, hogy azon a véleges pénzügy} kiegyezés tervét dolgozzák ki. Az angol kormány most kapta meg szövetségesei válaszát. Az olasz válasz szövege ugyan még nincs kezében, azonban az oíász kormány kijelentette, hogy általában csati:akoztk az -angol kormány nézeteihez és javaslataihoz. Franciaország és Belgium kü- föu-kiüön adtak választ. Az angol kormány nMRV&A&mMnáLMigikM awanamu ■■■■■■nrana legnagyobb sajnálatára nem talál semmi anyagot e válaszokban a Németországnak küldendő közös választ illetően, mely pedig az angol kormány szemében rendkívül nagy fontosságú. Sem a francia, sem pedig a belga válasz említést sem tesznek arról a választervezetről, melyet az angol kormány eléjük terjesztett. Úgy látszik, hogy ez a két jegyzék nem nyújt semmi határozott kilátást arra, hogy Ruhr vidéken a helyzet rövidesen megváltozzék és a jóvátétel fölötti vita meglátása lehetségessé váljék, mely két kérdés pedig az angol kormányt elsősorban érdeklik. — A kormánynyilatkozat végül a föntebb közölt záradékkal végződik, melyben az angol kormány bejelenti, hogy a fiaskóval végződő tárgyalások anyagát közzé fogja térni. Franciaország nem a iővátéfe! miatt ss üta meg a Ruhrvidéket Baldwin alsóházi beszéde után Macdo- náld, az ellenzék vezére emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy mélységesen csalatkozott Franciaország és Belgium válaszában, csupán az a körülmény tölti el megelégedéssel, hogy az angol kormány végre elhatározta magát arra, hogy külön politikát formuláz meg a maga számára és azt végre is hajtja Mindenekelőtt véget kell vetni a titkolózás rendszerének. Világos, hogy Franciaország nem a jóvátétel miatt nyomult be a Ruhrvidékre. hanem inkább azért, hogy a formális békekötés után folytassa a háborút és területeket hódítson. Macdonald azt kérdezte ezután, hogy a kormány meg fogja-e kísérelni szakbizottság összeállításának kiforszirozását s általában mi fog történni, hogy Középeurópát az összeomlástól megmentsék Németországnak hitel kell, hogy importálhasson. — Macdonaidnak Chamberlain válaszolt, megkérdezte Macdo- naldot, hogy vájjon azt akarja-e. hogy Anglia lemondjon a jóvátételi kérdésekről. Ellenzi azt a kezdeményezést, hogy Németországnak hitelt adjanak. Macdonaidnak a titkos diplomácia elleni támadása alaptalan. Chamberlain ezután megállapítja, hogy az európai helyzetben veszélyes változást jelent az a körülmény, hogy a francia és angol kormány január óta mindinkább eltávolodnak egymástól. Megkérdezte a miniszterelnököt, hogy biztosítani tudja-e őt arról, hogy már julius 12-iki kormánynyilatkozat előtt is számításba vette az^ a lehetőséget, hogy Franciaországgal nem fog tudni megegyezni. — Asquiíh azt kérdezte a kormánytól, hogy vájjon össze fogja-e hívni a parlamentet, mielőtt egy komoly éc visszavonbatalan döntésre szánja el magát Panaszkodott azért, hogy a ház a német válaszon kívül egyetlen más okmányt sem ismer és ezért tájékozatlan a helyzetet illetően. A parlament csak akkor mondhat ítéletet a kormány politikájáról, ha mindenről részletesen informálva van. Baldwin nem adta f6l a reményt A beszédekre Baldwin válaszolt. Mikor kormányra lépett, világos volt előtte, hogy Bonar Law által szükségszerűen követett passzív magatartás megváltoztatására elérkezett a pillanat. A Ruhrvidék okku paci ója már az egész világ kereskedelmi érdekeit érinti. Szükséges a helyzetet gyorsan tisztázni, mert senki sem tudja mi történik, ha Németország összeomlik.; Még nem adja föl teljesen a reményt, hogy a szövetségesek megegyezése elérhető lesz. Baldwin végül hangsúlyozta, hogy szükséges, hogy Németország szomszédja. Oroszország kedvező pénzügyi helyzetbe kerüljön. A pénzügyek szabályozásával nemcsak Középeurópa pénzügyi stabilitását akarják elérni, hanem az egész világét, meg akarják Németországtól kapni azt, amivel tartozik. Ha Anglia és Franciaország között kitörne a végleges krízis, akkor nem fog késlekedni a parlamentet azonnal összehívni. A felsőliáz illése A felsőbázban Curzon lord mondott hasonló nyilatkozatot. A szövetségeseket foglalkoztató probléma az európai és nemzetközi kérdés. Már csupán Anglia érdekeire sem lehet engedni, hogy Franciaország és Belgium c kérdésben saját politikájukat űzhessék. Franciaország beleegyezik az okmányok nyilvánosságra hozatalába Paris, augusztus 2. (Párisi tudósítónk távirata.) Mértékadó francia részről az angol kormánynyilatkozatra vonatkozóan a következőket jegyzik meg: A írneia kormányt kellemetlenül érintette az angol kormánynak az a bejelentése, hogy a tárgyalások aktáit nyilvánosságra fogja hozni. Az angol ügyvivő ma megjelent a Ouai d'Orsayn s fölszólította a francia kormányt, hogy adja beleegyezését a diplomáciai akták nyilvánosságra hozatalára. Várható, hogy a francia kormány az angol okmányok közzétételére á francia • okmányok közzétételével fog válaszolni. Legközelebb tehát valószínűen • megjelenik az angol kékkönyv és a francia sárgakönyv. .Mivel Baldwin már mai nyilatkozatában közölte az utolsó angol válaszjegyzék tartalmát, számítani kell avval, hogy a francia kormány szintén közzéteszi legutolsó válaszát, hogy bebizonyítsa, hogy jegyzékének semmiképpen nem volt az a célja, hogy a tárgyalások folytatását megakadályozza. A Havas-ügynökség szerint a francia Tárcarovaíunk: Vasárnap: Okin: Magyarnak lenni. (Vers.) Sz. Szigethy Vilmos: Török császárné. A nagy fréfacsináló — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Nimród I. A várutca, melynek szükebb vége oda- torkolilik a kurucíejedelem egykori sasfész- kének bástyafornyaihoz, most egészen ei- csöndesedett. Mióta itt is sok az ismeretlen, az uj arc, a régiek visszahúzódnak bolthajtásos szobáikba tűnő emlékeik közé; h*a mégis kibújnak, halkan, szomorúan elindulnak a fatemp- \pm felé. amely mint elhagyott, régi műemlék ott búslakodik téglavörös utódja mellett. Pedig ezelőtt, nem is olyan régem de szívesen megálltak az emberek a messzire kiugró ereszek alatt, tekintetük át villant Ko- benhayerék patriciusháza felé. ahol a csodaember lakott, aki a tréfa varázserejével a város száz és száz emberének arcára bűvölte a derű verőfényét, a jókedv feltörő kacaját. Ha a niokány ember talányos arcával, Őrökké hunyorgató szemeivel, amelyek belső énjét elzárták a kutató szem pillantása elől, vadászatok után az utcán megjelent, az ismerősök körülfogták és szeretettel faggatták: — Palikáin, mi volt tegnap az erdőben? — Mi lett volna — zsörtölődött rendszerint —■ a paoorek rosszul lőttek, mint mindig! Időjárásról, esőről, füzekről és jelenték- j felen apróságokról egykedvűen elbeszélgetett, csak arról nem szólt cg.y kukkot sem, hogy az erdőben mi történt. Rendszerint mindig történt valami és a hir csak napok múltán szállt szájról-szájra, hogy Pali bácsi valakivel megint járatta a bolondját Mert a felültetésnek, a tréfacsinálásnak nálánál nagyobb mestere nem akadt a Tátra alján. És a legnagyobb tréfával, melytől sírásra görbültek az arcok, akkor lepte meg az embereket, mikor váratlanul itt hagyta törzsasztalának híveit és áttelepedett a túl világiak asztalához, hogy a régi barátokat, vadászcimborákat tréfáinak derűjével ott fölviditsa Azóta elcsöndesedett a várutca. az emberek már csak Péter-Pálkor pillantanak a régi patriciusi ház felé: hátha most lép ki rajta a csodaember, hogy a szomorú lelkek - i ben ismét fölélessze a derű, a jókedv elhamvadt füzeit! * A fogékony gyermeki lélek fehér kedé lyére rendszerint a környezet festi az első, maradandó benyomásokat, A várfalu, bolt-hajtásos zipser házak, ellenséges betöréskor csupa el torlaszolt vár, a zárkózottság kemény vonásait vésték a felnövő ivadékok jellemébe, kevés férőhely jutott ott osztályrészül a derűnek. A régi patriciusi ház élbe futó. emeletes zsindelytetőzetén léket tépett a tátrai felszél, a jókedv huncut koboldiai besurrantak rajta, a kis Palkót álmaiban körülduruzsolták és mosolyra derítették pufók arcát. A tréfás istenek ajándéka azóta olt égett a szive mélyében. A csintalanság derűje elkísérte a mogorva líceumba, csókafészek- szedéskor a zordon várfalakra, sötét tornyokba és akkor sem hagyta cl hűtlenül, miikor serkedő bajusszal kezébe kapta a patikusok kuíy ibörét: csöndesen összehajtogatta, asztalának fiókjába zárta és az atyai örökségbe ült gazdálkodni, kupeces-kcdni. Mert a patriciusi ház alatt ott terpeszkedett az ősök cseppköbaHangja: a Polyákország- ban messze földön híres aszuborok pincéje, az atyai vagyon forráskút ja. Ez az anyagi függetlenség volt tréfát fakasztó kedélyének éltetője. Tréfáinak, felültetéseinek sem szeri, sem száma. Kijutott belőlük mindenkinek, a tömegnek, ióbarátnak, viadászcimborának egyaránt. Ott künn, a fenyvesek között, ő volt a zöldkabátosok respublikájában a derű koronázatlan fejedelme. Meghitt körbe való, vaskos tréfáit valóságos legendakor övezi és ez fogja a Tátra alján emlékezetét gránitkőnél maradandóbban megőrizni. * Két héttel rá, mikor a napilapok Bieriot fővárosi repülésének hírét elterjesztették, a tátrai fürdőket, városokat és falvakat óriási hirdetmények százai lepték el: Bieriot aero- plániáva! a lomnici versenytéren megismétli repülését! Az embereken végigfutott az izgalom láza, az újkori csodát: a repülő embert, meg kell nézni! A jelzett napon négyes fogatok leírás cs'ézák. zsúfolt vonatok a lomnici versenytérre ontották a fel zarándokolták tömegét, '•’cg-.is nyugtalansággal ott várták a vajúdó ■'.''Anstoí. mikor a boszorkányos francia na;!é* a épén levegőbe száll. Aki pedig nem jelent meg. az a repülő ember volt! És mg a becsapoltak Lomnicor zúgolódtak, Páü bnivónk vérbeli pajtásaival az erdei ..v:adávzház“-ban iilt és kacagva fogta a hasát Barátai csak egv év múlva tudták rneg talányos nevetésé^m okát: a nagyszabású fel-ültetés mestere ö \ üt! * kormány eleget tesz az angol kormány töl- szólításának az okmányok közzétételét illetően. Az egész világoi mobilizálsák Franciaország ellen Páris, augusztus 2 A Temps vezércikkben foglalkozik az angol kormány-nyilatkozattal. Megállapítja, hogy a kormánynyilatkozat nem egyéb, mint a francia és belga kormány elleni polémia folytatása, tehát természetéből kifolyóan negativ okmány. A francia félhivatalos kétségbe vonja azt, • hogy Olaszország valóban Anglia oldalán áll. Az angol kormánynyilatkozatnak ama szemrehányása, hogy az angol választervezetrő! a francia válasz nem emlékezett meg, a lap kijelenti, hogy mielőtt Franciaország és Belgium az angol választervezetben változtatásokat javasolhatott volna, tudnia kellett, hogy Anglia tulajdonképpen mit akar. Anglia szándékai azonban a jóvátételi és a szövetségközi adósságok kérdésében Curzon kísérőlevelében nincsenek precizirozva, ezért kellett a francia kormánynak Curzonhoz számos kérdést intézni, melyekre most várja a választ A Temps azután manővernek nevezi Ang’iának azt a szándékát, hogy közzéteszi a diplomáciai okmányokat, hogy a világ közvéleményét a maga oldalára nyerje meg s kijelenti, hogy ez a .manőver soha jóvá nem tehető veszekedést idézhet elő Németország hitelezői között. A Temps így végzi cikkét: Hangsúlyozni kell, hogy semmi sem kényszeríti Angliát, hogy Franciaországtól elszakadjon. Ezt hangr súlyozni kell akikor, mikor Baldwin és Curzon megkísérlik, hogy az egész világot Franciország és Belgium ellen mobilizálják. Németország vagy kapitulál, vagy összeomlik Lloyd George beszéde az angol alsóházban London, augusztus 3. Az alsóház külügyi vitája alkalmával Baldwiu beszéde után Lloyd George emelkedett szólásra. Méltányolni tudja a kormány nehézségeit, azonban mégis ki kell jelentenie, hogy Baldwin beszédéből hasztalanul igyekezett megtudni azt, hogy mi tulajdonképpen a kormány végérvényes politikája. Jobb volna bevallani, hogy a francia kormány végérvényesen nyilatkozott politikáját illetően. A francia miniszterelnök kifejezetten kijelentette,. hogy Németországgal nem hajlandó tárgyalni addig,' míg nem kapitulál, sőt ami még borzasztóbb, hogy Franciaország addig nem' üríti ki a Ruhrvidéket. míg a jóvátétel utolsó részletét le nem fizették. Mivel a francia nép túlnyomó többsége támogatja a kormány politikáját, nem lehet föltételezni, hogy Poincarét további jegyzékek elküldése révén politikájának föladására lehet indítani. Ha egy miniszterelnök ily határozott politikát követett, akkor nincsen számára visszavonulás. Lloyd George hangsúlyozta, hogy Az automobilnak halálos ellensége volt. Ha töfögő gépkocsi közeledett, nagyot káromkodott és leszállt a csézáról: ő bizony mások kedvéért nem töri ki a nyakát! A törzsasztalnál ültek a cimborák és a megnyitó vadászat eshetőségeiről évödtek. Egyszerre belép az egyik megkésett tag és hozza a rémhírt: a hatóság az autóforgalomnak is megnyitotta a tátrai kocsiutat, mivel Frigyes főhercegék Tátralomnicra érkeztek. A pajtások összenéznek, Pali bátyánkra kacsintanak, kezdetét veszi az ugratás: — Ebből nagy baj lesz! — Hogy-hogy? — Robogó autónak a keskeny utón nem lehet kitérni! — Kocsiéi ragadás, fölborulás lesz holnap! — Jó lesz doktort is vinni! — Kár, Palikám, hogy nem jöhetsz ki velünk! Pali bátyánk sűrűn hunyorgatja a szemét és halkan mondja: — Már pedig én ott leszek! A cimborák nagyot nevetnek befele, fölkelnek, fizetnek, sietnek hazafelé, mivelhogy csomagolni felejtettek. Reggel elindul a kocsisor. A kocsisok, mintha csak összebeszéltek volna, a városon kivii! lépésre fogják a tne nést\ egyik sem akar az élére állni. Robogva jönnek Pali bátyánk pejkói a: vadászkalapok lerepülnek n fejekről és ö mosolygó szeinhmiyorgatással fogadj- a kö szöntéseket. Mikor az élre kerül, nyomában sebes ügetéssel fölzárkózik a menet. A keskeny tátrai kocsiuton minden vadásznak egy a gondolatja: bárcsak most megjelenne egy autó! Alig fordulnak a második kanyarulatba, szemben már fölhangzik közeledő gépkocsik brugása. ■ Most megjelenik az első udvari kocsil
