Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-28 / 194. (347.) szám

jár A. évfolyam 194. (347.) szám. ^ Prága, kedd, 1923 augusztus 28. ... - — _____ ^IF Í|r — . - _ . ___ Előfizetési érák bel- és külföldön. 'Tísrrvr/ar wmcrb issss ^IJjKntfC w/ZftjyiX^ íSHIvEsru*£ iZE^ ''•tedC^ jA # ^ uliee ia ^ Telefon 6797. szám %n^dy^ siSfllBiiw^rr^Mf _ Sürgönyeim* Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETR06ALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A bölcs semlegesség (p.) Prága, augusztus 27. Szeptember 16-án zajlanak le a községi •választások. Azoknak jelentőségét a kor­mány táborában épp úgy átértik, mint az el­lenzéken. Tudja mindenki, hogy e választá­sok nemcsak a községek köziigazgatási és gazdasági ügyeiben fognak dönteni, de nagy •horderejű politikai jelentőségük is van. Mégis most, amikor a választási küzde­lemnek már teljes erővel meg kell indulnia, amikor a törvényben felállított különböző batáridők gyors és késedelmet nem ismerő tevékenységre kényszeritenek, egyszerre 'több oldalról és különösen a városokban hal­lunk közigazgatási bölcsességgel és fontos­kodó fölénnyel telitett fejtegetéseket, amelyek 'azt akarják bizonyítani, hogy a községi vá­lasztásoknál az általános politikai kérdéseket érvényesíteni nem szabad s máidén politikát ki kell zárni. Elmondják ezek az urak, hogy a megválasztandó községi képviselők a köz­ség gazdasági és közigazgatási dolgaiban fognak dolgozni és nem a nagy politika kér­déseit fogják a községi üléseken megtárgyal­ni. A községi közigazgatásnak és gazdálko­dásnak csak ártalmára van, ha képviselő­testületi tagokat politikai pártállás szerint választják meg és nem az egyéb rátermett­séget tartják szem előtt. Ez mind szép és ‘aranyigazság. Ezeket így tanultuk a igatási és a politikai tankönyvekből és erre tanított mindnyájunkat józan eszünk is. Mégis a leghatározottabban szembe kell helyezkednünk ezekkel a professzorkodó lírákkal, mert ha jóhiszeműen mondják el mindezt, úgy sajnálatos vakságban szenved­nek, mert nem látják a tényleges valóságot és öntudatlanul eszközei a cseh-szlovák kor­mánypolitikának, amely ezt a doktrínát sze­retné alkalmazni azokkal szemben, akik vele ellentétes politikai nézeteiket vallanak. A valóság az, hogy a most megtartandó községi választásoknak igenis politikai jelentőségük van. Ezt a politikai jelen­tőséget mi nem adjuk s nem is mi akartuk, hogy ilyen jelentőséggel bírjanak. Politikai jelentőséget ad a választásoknak a cseh­szlovák alkotmány, az általános politikai helyzet és az a mód, amellyel a kormánypár­tok választási küzdelmeiket vezetik. A köztársasági alkotmány, amint tudjuk, a politikai pártok szervezetein épül fel. Itten minden hatalom és minden jog az egyes politikai pártszervezeteket illeti meg. A pártok tagjainak egyéni függetlensége megsemmisül a pártszervezetek határozatai­val szemben. Ezt az álláspontot az alkotmány rendelkezései mereven kérész tüllviszik a törvényhozás két házában és az összes ön- kormányzati testületekben, a legkisebb köz­ségek' képviselőtestületeiben is. Ugyanezen választói névjegyzék alapján választunk nemzetgyűlési képviselőket, szenátorokat és községi képviselőtestületi tagokat, fia a köz­ségi választásoknál a politikai jelentőséget törölni akarta volna az alkotmány, úgy föl­állította volna legalább a községi választó- jogosultságnál az állandó lakhely feltételét, hogy igy azok szavazzanak, akik érdekeltek a község ügyeinek intézésében. Ezzel szem­ben szavaznak a községi választásoknál a tényleges katonák is és pedig ott, ahol hely­őrségük tartózkodik a választás napján. Váj­jon a községi érdekek indokolják-e a kato­náknak és különösen ilyen módon való sza­vazását? Mi érdeke fűződik annak a reichen- bergi német vagy pardubitzi cseh katona-fiú­nak például Kassa ügyeihez, csak azért, mert véletlenül szeptember 16-án Kassán van; épp úgy milyen jogon vesz részt Prága köz­ségi ügyei fölött való szavazásban az a ko­máromi miagyar fin, aki szeptember 16-át egy prágai kaszárnyában tölti? Ennek csak egy indoka van, hogy a köztársaság alkot­mánya a községi választásokat is az orszá­gos politikai pártok mérkőzésének tekinti. Az eddigi gyakorlat is a válasz­tásokat politikai jelentőséggel ruházza föl. A községi képviselőtestületeik tagjait politikai pártállásuk alapján és a pártoknak a törvény- hozásnál elért szavazataik számaránya sze­rint nevezték ki. A községek élére kinevezett vagy később a kinevezett vybor által válasz­tott szfcaroszták nem a községi lakosoknak vagy a községi érdekeknek voltak képviselői, hanem egyszerűen politikai pártoknak expo­nensei. Az általános politikai hely­zet is olyan, hogy nemcsak a mi, hanem a kormány és pártjainak akaratától függetle­nül politikai jelleget ad a választásoknak és azoknak eredménye súlyos kihatásokkal fog bírni magára a kormányzati rendszerre és az általános politikára. Lelley Jenő nyilatkozik a községi választásokról Válasz négy aktuális kérdésre — Az autonomista pártok fölényes győzelmét látja A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása községi Nyitra, augusztus 27. A községi választási küzdelem első forró napjaiban fölkerestük Lelley Jenő dr. nemzet­gyűlési képviselőt, az Országos Keresztény- szociális Párt elnökét s a legaktuálisabb po­litikai kérdéseikre kértünk tőle feleletet. A képviselő ur kérdéseinkre szívesen adíja meg a választ, amely éles belevilágít ás a szlo­venszkói választási harc küzdelmes világába, — Hogyan fogadta Szlovenszkó közvélemé­nye a községi választások kitűzését? — volt az első kérdésünk., —- A lehető legvegyesebb érzefeneldkd. Meglepődéssel, gyanakvással s talán meg­nyugvással — Annyiszor Ígérte már a kormány a választások megtartását s annyiszor halasz­totta el az ígéret teljesítését, hogy a hónapok óta terjesztett komoly híresztelések dacára se voltunk képesek szabadulni az újabb elha­lasztás lehetőségének aggodalmától. Sőt, ha egészen őszinte akarok lenni, mia is... no, de ne fessük az ördögöt a falra! — Meglepődésünknek azonban más oka is van. Aki nem szubjektív szemüvegen ke­resztül nézi a nép hangulatát Szlovenszkóu, annak meg kell állapítania, hogy a kormánykoalíció pártjai rövid három esztendő alatt úgyszólván teljesen hitelöket vesztették. — Tudva ezt, el kell ösmernünk, hogy a községi választásoknak kiírása amolyan ha­rakiri félének készük már pedig -három esz­tendő tanulságai semmi alapot se nyújtottak annak feltevésére, hogy a többség az elmú­lásnak ezt a — bizonyos tekintetben tiszte­letreméltó — formáját fogja választani. És itt van az oka gyanakvásunknak is. Mert hiába akarnak port hinteni a szemünkbe an­nak hánytorgatásával, hogy a községi vá­lasz tásóiknak politikai hatása nem lesz, hogy tehát a kormány bizonyos dezinteres szem ént álláspontján áll, biztosra vesszük, el vagyunk készülve reá, hogy a választásokon a kor­mánykoalíció érdekében még soha sem ta­pasztalt terror mellett elképzelhetetlen jelensé­gei fognak lejátszódni a választási szerencse — korrigálásának. — De mindezek d'acára megnyugvással fogadtuk a hint. Természetes ez! Hozzá va­gyunk szokva egyrészt a terrorhoz, nem uj előttünk másrészt az a törekvés, amely tör­vényes jogaink elmos terkedésére mindent el­követni kész, ezt már eleve bekalkuláltuk a mérlegbe, ettől tehát eltekinthetünk. Áim politikai életünk merőben szokatlan, a nép akaratának minden időközi megnyilatkozá­sát lehetetlenné tevő berendezése mellett minden alkalmat örömmel kell fogadnunk, amely nekünk módot nyújt erőink összemé­résére, igazunk bizonyítására. Minden aktív politikusnak — ha lelkiismeretes — éreznie kell a felelősség óriási súlyát, amely vállaira nehezedik. Annál inkább kell ereznünk ne­künk, akik itt Szovenszkón nemzeteink lé­téért vívott küzdelem zászlóit tartjuk s akik­nek éppen ezért kívánnunk kell népeink Íté­letét. — Milyennek látja képviselő ttr a választások eredményét Sztovenszkón? — Az autonomista pártok fölényes győ­zelmét látom. — Tudja ezt a kormány is és éppen ezért — úgy lehet utolsó — emberfeletti erőfeszí­téssel iparkodik a napról-napra világosabban látható győzeímet megakadályozni, esetleg csak ellensúlyozni, jelen tőségében csökken­teni. Nem akarom azt mondani, hogy a köztár­saság becsülésre méltó ősz elnök-ének szlo­venszkói körutazása, amely mindennek -nondható, csak üdülésnek vagy pihenésnek nem s ezeknek a látogatásoknak kísérő je­lenségei talán célzatosak, talán kiszáimltottak lennének, tény azonban, hogy szlovák polgár­társaink nem csiniáSInak titkot belőle, hogy az államfőt talán sokkal bensőbben, sok­kal szeretetteljesebben üdvözölnék olyan kö­rülmények közt, amikor a nép Ítéletének meg­nyilatkozása után iönne és hozná magával a nép kívánságának teljesülését — A cseh-szlovák politika mai szloven­szkói primadonnájának keleti diadálutja, az őt kisérő megnyilatkozásai a hivatalnoki szelíd nyomásnak, uj magyar pántok alakítása és pénzelése, a földreform erőszakolása, ígére­tek özöne; mind arravalók, hogy a kormány és az azt támogató pártok rettegését palás­tolják, esetleg — hiszen a kapanyél is elsül — elnyűtt népszerűségét megfoltozzák. Csak egy hiba van a számításban. Nem diadal utat akar a nép a választások előtt, nem igére téká­kéi eskomptálni szavazatot, nem idegen föld* dél — annak is csak Ígéretével — magát megvásároltatni, de munkát akar látni, három esztendő mun­káját szeretné látni. Azt a munkát, amely Javára, sorsának jobbrafaráulásáir a szolgál. És itt csak fekete űrt lát, sőt ennél rosszabbat: destrukciót minden téren. Ez a látás pedig aligha fog ró­zsákat teremni... — Mi a nézete a képviselő urnák a magyar­ság egységét megbontani célzó uj alakulatokról? — Semmi! De strigis, quae non sunt... Amíg a magyarság nem tudta, hogy kik ezek a „-magyar argonauták", veleszületett jóhi­szeműségében figyelt feléjük, most azonban, hogy igazi nevükön mutattuk őket be, hogy lelepleztük azt az aranyforrást, amelyet elég okosak voltak még a cél előtt kiaknázni, mo­solyogva fordul el tőlük minden tisztességes ember. Roppantul kellene csalódnom magyar népünk józanságában-, többet mondok: élet­képességében, hogyha ezeknek a politikai szegénylegényeknek felülne. Nem hiszem, hogy ez a csalódás érni fog... — Az ellenzéki pártok Szlovenszkóu együtt vesznek-e részt a harcban? — Nem. Csak egyazon irányban. A szlo­vák árt teljesen külön megy. út — né­zetem szerint — hiba. Náluk az autonómiáért küzdő pártok irányában csupán szimpátia észlelhető, amely, bármennyire értékes is, aprópénzre nem váltható. A néppárt izolálja magát, Hogy miért? Nem tudom, ők talán tudják... A kereszíényszociális és a kisgaz­dapárt közt a magyar vidékeket illetően kö­tött megáTlapadás ismeretes. Mindkét párt nagy, becsületes munkát végzett, melynek eredménye — hiszem — el nem fog maradni — A magyarság tudja, hiszen szóval, írásban feli világosi tottu'k, hogy miről van szó. Hogy erőpróba előtt állunk, amelytől végte­len sóik, talárn minden függ! Hiszem, tu­dom, hogy meg fogja tenni azt, amit lelküs- merete parancsol, amit tennie kell, hogyha a köztársaságban élni! akar, hogyha becsülettel és nem páriaként al'amiizsnaJkenyéren akar élni. Színtelen listára csalogatják a magyar választókat Az Országos Keresztényszocialista Párt fölhívása Pozsony, augusztus 27 i Újabban a községek lakossága között a közigazgatás! tisztviselők azzal korteskednek, hogy a lakosság színtelen listával szavazzon. Vagyis egyszerűen összeírják a jelölteket és a választást a kormánytámogató csoport részére akarják mint eredményt elkönyvelni. Ezzel szemben felhívjuk az összes pártszervezeteinket, hogy csakis a központ által küldött nyomtatványt használják fel a jelöléseknél és azt nyújtsák be mint hivatalos jelöltlistát. Az ellen­zéki pártok eddigi kitartó munkája csak úgy hozhatja meg a kellő eredményt, ha a községi válasz­tásoknál okosan és céltudatosan jár el. Tartózkodjanak mindentől, ami nem a központ utján jön. Testvéri üdvözlettel Az Orsz. Kereszíényszociális Párt Központja. A kassai választási küzdelem Kassa, augusztus 27. Kassai tudósítónk távi-ratozza: A keresztény- szociális párt Kassán a legnagyobb reményekkel megy neki a választási küzdelemnek. A párt je­lölőlistájának élén Körmendy-Ékes Lajos dr. nem­zetgyűlési képviselő áll. A Hodzsa-féle polgári párt pártalakltásl kísérlete, amelyet Kassán Bán Mihály propagált, csúfosan megbukott. A liberális elemek önálló ellenzéki polgári listával mennek a küzdelembe. HUnka fölhívása A Slovák Hl inka András fölhívását közli, Hlinka rámutat a sorozatos balsikerekre, me­lyek a kormányt támogató pártokat egymás­100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, augusztus 27-én: Zürichben 16.2125 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben 208000.— osztrák koronát Berlinben 16458700.— német márkát után érik. Dérért Újbányán csak harminc ember hallgatta végig. Hodzsának pedig a Magurában nem akadt hallgatója. Hlinka öntudattal állapítja meg, hogy a szlovákság nyolcvan százaléka mögötte áll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom