Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-25 / 192. (345.) szám

s Szombat, augusztus 25. A mi pártunk nem pártérdekből megy a küz­delembe. A mi hivatásunk az, hogy nemze­tünket biztosíthassuk arról, hogy Miamiinkat a demokrácia szellemében fogjuk kiópiteni. A demokrácia biztosítékát pedig abban lát­juk, hogy a mennél tökéletesebb önkormány­zaton belül a legszélesebb rétegek is vegye­nek részt a munkában. Nézetünk szerint a jelöltlaístromok felállításánál ügyelni kell arra, hogy azokba jogászok, orvosok, kultur- mumkások, technikusok, iparosok és mindazok a tényezők bekerüljenek, akik a községek felvirágzását élősegithetik, A sokat beszélő és keveset cselekvő emberek helyébe tárgyi­lagos embereknek kell kerülni. A kommunista Rt ide Právo a legéleseb­ben a szocialisták ellen kel ki és felhívja a munkásságot arra, hogy a szociáldemokrata pántra még akikor se adja a szavazatát, ha az illető községben a komtministapárt nem állít jelölteket. — Inkább ne szavazzatok, ez bizonyítéka lesz a mai uralommal szembeni elégedetlenségeteknek — írja. A szociáldemokrata Právo Li-d-u azt ál­lítja, hogy a „reakciós*4 pártok kétszínű játé­kot űznek, amikor a vidéken politikai jel­szavak helyett gazdasági jelszavakkal do­bálóznak. — Valójában — írja — egyébről nincsen szó, mint a szociáldemokrata párt­nak a községekben való befolyását meg- gyöngiteni. A kommunista sajtó eljárását megbélyegzi, mert az szerinte magatartásá­val csak a reakció szekerét tolija. Többről van most szó — állítja —, mint a párt be­folyását megtartani és ezért minden erőnket mozgósítani kell a cél érdekében. A Vrbensky-pártnak aránytalanul köny- nyebb a helyzete. A párt méig uj s így a So- cialisita című lapjának hasábjain rámutat a koalciós pártok hibáira és ígéri, hogy a szo­ciális egyesülés pártja fogja a hibákat jóvá­tenni. Kiírták a községi választásokat Prágában. A prágai községi választásokat ma szeptember tizenhatodikára kiírták. *A vá­lasztási törvény értelmében száz tagot fog­? ak választani. A jelöltrajstromoik Nagy­sága minden községházában megtekint­hetők. De Monzie francia szenátor oroszországi missziója Moszkva, augusztus 24. De Monzie fran­cia szenátor, aki jelenleg Moszkvában időzik, nyilatkozott az .,Iswestijá“-nak. A szenátor kijelenti, hogy állandó politikai és diplomá­ciai összeköttetés nélkül gazasági összeköt­tetés el nem képzelhető Ooszországgal. Re­méli, hogy még az 1924. évi franciaországi választások előtt, az orosz-dán kereskedelmi szerződés mintájára, létrejön az orosz-fran­cia kereskedelmi szerződés is. Ha a francia választásokon a baloldaliak győznek, akkor Franciaország újra helyreállítja Szovjet- oroszországgal a diplomáciai viszonyt. A mi jiyöxefmilnft a #e ér delied f lücrpcliíci# § szász irreguMris hadsereg SelálSifásárél Drezda, augusztus 24. A német nemze-! tiek azt a föJtiinést keltő interpellációt tér- j jesztették a szász tartománygyiilés elé, hogy j a kommunisa sajtó jelentései szerint a szász kormány a szociáldemokraták és a kommu­nista párt között újból tanácskozások folytak s a tárgyalások alatt a kommunisták többek között azzal a követeléssel állottak elő, hogy a nagyobb községekben fegyverraktárakat létesítsenek, a kormányalakításkor történt megegyezéseknek megfelelően. Az interpellá­ció megemlíti még, hogy Reichenbachban Schützinger rendőrezredes egy előadás alkal­mával .azt követelte, hogy a rendőrséget a baloldali proletárszáadokkal erősítsék meg. Fejtegetései szerint irreguláris hadsereg föl­állításáról van szó, amely a szász és a tliürin- giai kormányoknak külső, vagy belső ellen­ségekkel szemben rendelkezésére állana. Az interpellálok megkérdezték a kor­mánytól. hogy a rendőrség fegyverkészletein kívül még milyen fegyverraktárak állanak a rendelkezésére, továbbá, hogy milyen meg­állapodások történtek a kommunistákkal a kormányalakításkor e fegyverraktárak fölötti rendelkezést illetően. Thüringia válaszúton Weiinar, augusztus 24. A thüringiaji tar- ; tománygyülés szeptember 11-én összeül. Az í ülés döntő jelentőségű lesz ,az ország jövő­jére nézve. Tárgyalni fogják a birodalmi kormánynak Thüringia elleni támadásait; A kommunisták interpellálni fognak a thürin- giai kormánynak a birodalmi kormány poli­tikájával szemben elfoglalt magatartását illetően. A thüringiai szocialista kormány sorsáról a jobboldaliak és a kommunistáik javaslatai fognak dönteni, melyek szerint a thüringiai kormánytól teljes egészében meg kell vonni a bizalmat, illetve magatartásával szemben rosszalás-t kell kifejezni. Stresemann tanácskozása a bajor miniszterelnökkel München, augusztus 24. Stresemann kancellár a bét végén valószínűleg találkoz­ni og Mittelwaldban Knilling bajor miniszter- elnökkel. Hírek a készülő bajor jobboldali puccsrél Berlin, augusztus 24. Münchenből jelenti az Acht-Uhr-Abendblatt, hogy a jobboldali körökhöz közelálló személyek azt a hirt terjesztik, hogy a nemzeti szocialisták és a német nemzetiek két-három héten belül megkezdik tervezett akciójukat. Nyolc nap előtt volt a vezérek tanácskozása, melyen elhatározták, hogy a három főből álló direk­tórium élén Híttler lesz, teljhatalommal fel­ruházva. A jobboldaliak vezető személyisé­gei ezeket a híreket cáfolják és kijelentik, hogy erőszakos akcióra nem gondolnak. E híreket a nemzeti szocialistáknak és a német m nemzetieknek a bajor kormány ellen mind­inkább elfajuló támadásaira vezetik vissza. Tény az, hogy a bajor kormány egységes abban, hogy minden felforgató törekvést a legerélyesebben elfojt. Hilferding programbeszéde Berlin, augusztus 24. A birodalmi gyű­lés főbizottságának tegnapi ülésén Hdlfer- ding pénzügyminiszter programbeszédében ismertette Németország pénzügyi helyzetét és az annak szanálására hivatott rendsza­bályokat. A magángazdasági meggazdago­dásnak nem szabad az állam teljes elszegé­nyedését előidézni. A kormány először az uj adókat fogja behajtani, azután az ország de­vizaállományának kényszerleadása révén megteremti azt a devizaalapot, mely szüksé­ges a márka megszilárdításához s az élel­miszer- és szén-ellátás nehézségeinek leküz­déséhez. A berlini sajtó a vagyondézsmát sürgeti Berlin, augusztus 24. Hiliferding beszédét a mai berlini sajtó bátor tettnek nniíiősiti. Nagy érdemének tartqák, hogy Németország pénzügyi helyzetét az igazsághoz híven tel­jes fenyegető komolyságában vázolta. A Hil- ferdiing álltai bejelentett kormány rendszabá­ly okkal szemben nem oly teljes az egyetér­tés, mert azt hiszik, hogy nem elegendők arra, hogy a helyzetet megjavítsák. Különö­sen nelhézményezik azt, hogy a de viza rende­let azokat az osztályokat, melyek az infláció révén rendkívül meggazdagodtak, alig érinti. Azt hiszik, hogy az aranykölcsön és a deviza- készletek leadása révén nyert értékkészletek nem fognak sokáig tartani és elŐbb-utóbb arra kell kényszeríteni a lakosság eddig meg­kímélt osztályait, hogy vagyonuk egy részét leadják. Egy font cukor közel hárommillió márka Berlin, augusztus 24. (Berlini szerkesztő­ségünk -telefonjelentése.) A beriini élelmiszer- piacon az árak erős emelkedése észlelhető esmét. A margarin ma 900,000 volt, mig szer­dán osaik 6—700,000 márkát fizettek érte. A vaj 1.4 millióról 1.7 millióra emelkedett fon­tonként. A zsírt 1.2 millióval jegyezték 4­800,000 márka helyett, mig a cuikor ára 1.8 mÜiáról 2.7 millióra szökött. A kolbás-záruk fontjáért több mint két millió márkát fizet­nek. A tojás ára 80,000 márkáról 110,000-ne, a Uszít ára 180,000-ről 320,000-re emelkedett. A gazdasszonyok között nagy a kétségbe­esés és felháborodás, mert nyilvánvaló, hogy jórészt az uzsora hajtja fel az árakat. A ru­haárak szintén emelkedtek. Egy kötény ára 3.6 millió, egy női kabát 70 millió, kész női kos'zJtümök a legolcsóbb kivitelben 30—40 millió, férfiruíhák 60 millió, gyermekcipők 20 millió, férficipők 30 millió márkás árat ér­tek el. Tömeges üzembeszünfetések Berlin, augusztus 24. A Rote Faluié közli a Wiener Neue Zeitung egy jelentését, mely szerint a német üzemi tanácsok Poroszor­szágban feloszlatott birodalmi választmánya székhelyét Berlinből Thüringiába tette át, ahol folytatni fogja tevékenységét. A lapok az üzembeszüntetéseknek egész sorát közük. A berlini magánfürdőintézetek szintén be­csukták kapuikat. A berlini reklámtársaság beszüntette a plakátok kiragasztását. A ke­reskedőszövetkezetek szövetsége egy kör­iratban azt a tanácsot adta az élelmiszer- kereskedőknek, hogy összes alkalmazottaik­nak mondjanak fel szeptember végére. A körirat szerint az uj -adótörvények hatása a halálos döfést adja meg a kiskereskedelem­nek és az október 5-én esedékes második adóré-szlet megfizetése megpecsételné az üzletek tönkremenését. — A Berliner Tag­blatt Írja: A kereskedői szövetkezetek fel­hívásukkal súlyos felelősséget vettek ma­gukra, -mert az élelmiszerkiskereskedelem beszüntetése beláthatatlan következmények­kel járhat. A Lap reméli, hogy ezzel csak nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, ezt a taktikát azonban .a legerélyesebben el kell Ítélni. Munkabeszüntetés a boroszlói nyomdaiparban Boroszló, augusztus 23. A boroszlói új­ság- és könyvkiadók mai ülésükön elhatá­rozták, hogy üzemeikben az egész technikai nyomda személyzetnek felmondanak, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy az uj béreket megfizessék. Fellázadt spanyol csapatok Malaga, augusztus 24. Spanyol gyalogos ka­tonai osztagok megtagadták az engedelmességet a Marokkóba való behajózás alkalmával. A ka­tonák vonakodtak a hajóra szállni s miden a tisz­tek erre kényszeríteni akarták Őket, egyik tiszt­jüket agyonlőtték. A katonai hatóságnak sikerült a rendet helyreállítani és a csapatok behajózását folytatni. A katonai parancsnokság a legszigorúbb rendszabályokat lépteti életbe. A spanyolok veszteségei Tifrauenné! Madrid, augusztus 23, (Havas.) A spa­nyolok vesztesé125 a Tifrauen melletti har­cokban 300 balosa és sebesültre rúg. A rit- fejí vesztesége, zsooctén jelenít ékeny. Spanyol repülőgépek és 'hadihajók bombázták a riffek hadállásait. Borzalmas mészárlás Teinánhan Tanger, augusztus 24. Kétszáz benszülött éjszaka benyomult Tetuiáinba és lövöldözni -kezdett a lakosságra. Óriási pánik támadt. A bennszülöttek lemészároltak fiz spanyolt, harmincnégyet megsebesítettek. A prágai spanyol követ cáfolata Prága, augustus 24. A prágai spanyol követség megcáfolja a spanyolok marokkói vereségéről terjesztett hire-ket és kijelenti, hogy a spanyolok mellilai hadműveletei tel­jes siker koronázza. Tárcarovatunk: Vasárnap: Szereday Gruber Károly: Nincs menekvés (Vers.) Zsoldos László: Ami megmaradt a „fa­luból/*___________________________ Lerbier kisasszony legényélete (La gar^onne) Victor Margueritte szenzációs regénye — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Vass Béla dr. A párisi irodalmi és társadalmi körök­ben nagy port vert fel nemrégiben az a hi­vatalos hir, hogy a neves regényírót, Victor Margueritte-et megfosztották a becsületrend tiszti keresztjétől, mivel francia iró létére romlott, erkölcstelen szinben tüntette fel a párisi nőket és férfiakat, miáltal pellengérre állította őket. Jobb reklámot keresve sem adhattak volna a regénynek s igy nem csoda, hogy alig bírnak belőle eleget nyomtatni Francia- országban s ahol csak olvassák, mindenfelé a garszon-leány problémájáról vitatkoznak s gyors ütemben fordítják le a világ minden müveit népének nyelvére — és mindenütt szétkapkodják az Összes példányokat. Ma­gyarra a Pegazus kiadásában Kállay Miklós fordította le a fenti címen s majdnem min­denütt hűen tolmácsolja a francia szerzőt. Anélkül, hogy egy pillanatra is száraz­zá vagy tudákossá válnék az író, nagy tár­sadalmi problémákat vet fel a hősnő Mo­nique Lerbier sorsának megrajzolásában. A férfi és nő örökös harca, a monogámia és polygámia eltévelyedései, a világváros meg­kapó verizmussal festett erkölcsi képe bon­takozik ki előttünk a gazdag és előkelő Ler- bier-család egyetlen leányának kalandos éle­téből. Barátnőitől eltérően ritka egyenes, őszinte, emelkedett lélek, áthatva az igazság legbensőbb szere tété tői. Szórakozások után futkosó anyja, üzle­tileg örökké elfoglalt atyja helyett a hozzá mindenben hasonló nagynéni, Sylvestre, ne­veli fel vidéken s midőn mint a Sorbonne hallgatója visszatér szüleihez, telve van esz­ményi lelkesedéssel és idealizmussal az em­beriség iránt. Azonban éles szeme csak­hamar meglátja a züllött romlottságot, mély siilyedést. melyben a társaságához tartozók élnek és utálattal fordul el tőlük, az „ál- szentektői**. Mindenkinél különbnek, jobbnak tartja vőlegényét, Lucienn-t, kit fehér lány- lelke rajongó imádatával vesz -körül. Annál megrenditőbb és tragikusabb lelkivilágában az összeomlás, midőn véletlenül hűtlenségen éri vőlegényét. Korrekt és egyenes gondo­latvilágában úgy érzi, hogy ez a közönséges aljasság és hazug álnokság összetörték és megsemmisítették szerelmi álmait hitével együtt. Vérző fájdalmában nyilvánvalóvá válik előtte, hogy vőlegénye sohasem sze­rette, csak játékszernek, üzleti ..ugródeszká- nak“ tekintette s megrendüli bánatában el­határozza, hogy még emlékét is kitépi magá­ból. Gőgös daccal visszaadja a kölcsönt, sza­bad e-határozásból, megfontoltan odadobja magát egy ismeretlen férfinek, hogy helyre­hozhatatlan gátat emeljen Lacién elé s más­nap az egészet leplezetlenül szemébe is vág­ja a megdöbbent, kidobott vőlegénynek. itt következik a szépséges párisi leány életének tragikus fordulata: szülei ki­űzik a házból, a társaság, mely fantasztikus pletykákat szőve rágódik a botrányon, el­fordul tőle. De Monique nem csügged. EL szánt akaraterejével, Ízlésével lakásberen­dező és mükereskedést nyit a nagynéniétől ráhagyott vagyonból s szalonja csakhamar egyike lesz a legfelkapottabb üzleteknek. Fáradhatatlan, komoly alkotó és tervező munkássága, választékos Ízlése fényes sike­reket ér el, soha nem remélt mértékben gyűl hozzá a pénz és gyors tempóban gyarapo­dik a vagyon. Utálattal látja, hogy a társa­dalom, mely kitaszított elhagyatottságában hátat mutatott neki, most újra körülhizelgi. csak azért, mert most már képességei hír­nevet szereztek neki és sok pénzt, mely mindent megbocsáttat. A munka áldása és öröme visszaadja nyugalmát, majd szabad függetlenségének féktelen temperamentumával szeretkezik a neki tetsző férfiakkal, mint garszonleány, minden priidéria nélkül, mint a legtávolabbi oceánsziget leánya, csak úgy l’art pou-r Fart, oly egyszerű természetességgel, mintha csak egy szelet fagylaltot kívánna meg a rekkenő hőségben, édes, ellenállhatatlan gondolat válik úrrá rajta: hogy gyermeke legyen, egy szabad lény, kit saját képére és hason­latosságára fog felnevelni, fittyet hányva a társadalmi törvényeknek és szokásoknak, melyek miatt neki annyit kellett szenvednie. Felelőtlenségének teljes tudatával elmerülve az érzéki gyönyörökben, sorra váltogatja meghökkent szeretőit, amint nyilvánvalóan látja, hogy nem képesek anyává tenni. De a sors nem volt kegyes hozzá, meg­tagadta leghöbh vágy,a teljesítését, mire fáj­dalmas levertség töltötte el s céltalan életé­nek elgondolása a bánat fekete éjjelét bori- l tóttá lelkére. Elveszteíto akaraterejét és életkedvét is. Ernyedt idegei már nem talál­nak örömet a legtombolóbb orgiákban sem, melyekben ott -hullámzanak, lihegnek körü­lötte az előkelő társadalom legjobb nevű alakjai, kiknek alacsony színvonalára le­s-hlyed! Monique is. Bár orvosa kijelenti, hogy meddőségén könnyen lehet segíteni: keserű megadással bízza magát sorsára. Mi célja lenne, mikor úgysem szeretett senkit és őt sem szerette senki. Eimbergyiilölete lassanként a beteges exaltságig mérgesedvén, a kokain élvezeté­ben, az ópi-umszivásban keres menekülést, -hogy vészes kábulatban megszabaduljon a gyűlöletes világtól, főképip saját lényétől. Komor elfásults-ágában csak vak ösztönei vezetik tetteit, mert „az energia, amely az élet felé hajtotta, nem volt már elég erős, hogy újra vezére legyen és másfelé terelje**... Azonban a Nirvánába való elmerüléstől, a szexuális bűnök hajmeresztő hekatom-bái- nak tobzódásaiból a tizenkettedik órában ki­menti jó csillaga, midőn úgy hiszi, tiszta szerelemre gerjedt a férfias, egyeneslelkü, hires regényíró Regis Boisselot iránt, aki viszon-tszereti öt nagy műveltségéért, értel­mi finomságáért és nyíltságáért. Mámoros szerelmi hópapok következtek s azután egy fájdalmas kiábrándulás, melyet Boisselot zsarnoksága, dühös durvasága és tűrhetet­len, gyötrő féltékenysége idézett elő s ön­kéntelenül belehajtotta Monique-ot a finom- lelkű filozófus tanár Georges Blanehet kar­jaiba, ki őt már régóta szerette. A profesz- szor végigszenvedve a lövészárkok poklát, azok közé az emelkedett lelkek közé tarto­zott, kik a krisztusi tanítások elterjedésében látják a világ nvcgjavulását. kik az életben s ennek legnugasabbrendu formájában, a szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom