Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-25 / 192. (345.) szám
Szombat, augusztus 25. A szolyvai ukrán főszolgabíró önkényuralma Mint uralkodnak a főszolgabíró és kebel- barátai a szloyvai járásban? Szolyva, augusztus 23. Szolyvút s az egész szolyvai jáTást valósággal rómaira lóimban tartja Stefan Ste- belsky ukrán főszolgabíró. Néhány dédelgetett emberével, akik kémszol gála tót tartanak körülte, a szó szoros értelmében terrorizálja a környék lakóit. Szivvel-lélekkel az uikirám irányzat Inve s miniden cselekedetével azt szolgálja. A legnagyobb jogtalanságot is eltűri, ha az ő emberéről van szó. Jobbkeae Komarnioky Mihály ukrán kályhás, aki a háború alatt került Szolyvára. A földosztásnál három hold első osztályú földhöz juttatta s azonkívül a marhaleveleik kezelését is reábizta, ahol súlyos visszaéléseiket követett el. A nép állandóan panaszkodott, hogy többet szed a marhalevelekért, mint amennyi meg van engedve. Az akkori községi bitró és törvén,ybiró kimutatták, hogy 1000 uj rédiámál többet állított ki s több mint 2000 átírást csinált s ezáltal körülbelül 4000 korona erejéig károsította meg •a népet. A bemutatott számadást Stebelsky keresztülhúzta s ad acta tette. (Komarnicky egyébként az ukránok behozatalában is bűnös. Hatvan embert hozott egy őrnagy vezetésével, hogy a csehek bejövetelét megakadályozzák.) Másik kebelbarátja Kosom Iván. Erről 1922 december 17-én az irodájában a régi elöljárósággal tartott értekezleten kijelentette, hogy a légértelmesebb ember s meg fogja tenni elöljárónak. Elöljáró is lett, jóllehet tudta, hogy 1922 augusztus álban beverte özv. C-zányka Pétermé ablakait s éjjel bemászott a lakásába s kényszeritette, hogy adjon neki 1500 koronát. A szegény asszony félelmében, nehogy agyonüsse, adott neki. 1923 január 3-ikán a régi elöljáróság előtt következőképp nyilatkozott: — Maguk a repuiblikával tartanak, maguk nekem nem lesznek jók a választásokhoz. Másnap elvette a peosétet a huszonhárom év óta bíráskodó Hruby Jánostól, aki mindig közmegelégedésre végezte birói tisztét s az elöljáróságot elbocsátotta. A volt bírót 1923 január 2ó-ikán csendőrökkel- kísértette be. Egy Kalusz nevű embert csendőrökkel kényszeritett a bíró elleni vallomásra. De három nap múlva Ungváron a vizsgáló bíró előtt bevallotta Kialusz, hogy a biró ártatlan s ő csak a csendőrök kényszerítésére vallott a biró ellen. Vallomása alapján a bírót 21 napi sötét börtön után szabadon bocsátották, ötször doboltatta ki, hogy akinek hadikára van. jelentkezzék, die mikor jelentkeztek, az volt az első kérdése, mit tud felhozni a volt biró ellen. De senki sem tudott kompromittáló adatokat adni a volt biró bűnösségére vonatkozóan, kit az egész község szeret és becsül. Gsernik község elöljárói 1923 április 5-iikén megkérdezték tőle, hogy az ukrán vagy az agrárpárthoz csatlak az zanak-e ? Ő azt felelte, hogy három hónap múlva meg fogja esketni a bíróit az ukrán pártra. 1923 április 25-ikére várták az élelmezési minisztert s ő kioktatta ukrán elöljáróit s különösen Likovics Mihályt, hogy dicsérjék öt a miniszter előtt, hogy ő mily finom ember s mennyire meg vannak vele elégedve s hagyják őt a helyén. Ugyanezzel a Likovics Mihállyal aláírásokat gyüjtet a falvakban, hogy a jelenlegi papokat és tanítókat távolítsák el, mert nekik ukrán emberek kellenek. A földosztásnál is a saját embereit tolta előre. Csupa jómódú ember kapott földet s a hadi özvegyek és rokkantlak legfeljebb egy holdat. Likolvics Mihály kapott négy hold első- osztályú földet, Túránicza Jan 5 holdat, Lá- bik Jan jelenlegi biró 5 holdat, Csuíbirkia Mihály nőtlen ember 3 holdat. Egytől-egyig jómódú emberek. Az egyetlen rokkant Tura- nicza Vaszyl, az i's csak 20 százalékos. így basáskodiik Stellán Stebelsky Szolyvám. Svájcban (aláittozlh Bethlen és lenes Rövidesem meglesz a találkozó — Franciaország igyekszik az ellentéteket elsimítani? — A fajvédők és Friedrichék keresztény ellenzéki szövetséget alakítottak Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A sajtó hetek óta különféle kombinációkat közöl Bethlen István gróf miniszter- elnök és Benes Ede dr. oseh-szlovák külügyminiszter találkozásáról, a jelentések annyira fixirozatlanok voltak, hogy politikai találgatásoknál nem látszottak egyebeknek. Ma végre teljes bizonyossággal sikerült a valóságot megállapítanom. Félhivatalos helyről minden kétséget kizáróan leszögezték előttem, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes Ede dr, cseh-szlovák külügyminiszter oly régóta várt és hetek óta beharangozott találkozása a közel jövőben meg lesz. A találkozás, amelynek a két állam jövendő viszonyára és a magyar köl- csöniigyre nézve messze kiható fontossága van, még ebben a hónapban, legkésőbb azonban a jövő hónap elején megtörténik. A találkozás minden valószinüség szerint a népszövetség genfi kongresszusa előtt fog lezajlani, előreláthatóan Svájc valamelyik városában. Ezzel ia jelentéssel, amely teljesen hiteles, minden a találkozásra vagy a találkozás meghiúsulására vonatkozó egyéb híradás, tárgytalannak tekintendő. A találkozás ideje azért húzódott el mostanáig, mert a két kormány megbízottai nem tudtak a taláíko- kozás helyében megegyezni. Szó volt arról hogy Szlovén,szkó valamelyik városában, a cseh-szlovák—'magyar :határ mentén, vagy pedig Becsben fog egymással a két államférfin találkozni, azonban e helyek egyike sem volt annyira alkalmas, mint a teljesen semleges Svájc valamelyik városa. Franciaország közvetít a kisantant és Magyarország között A kisaníajií engedékenységet mutat meg, akik már a patológia körébe tartoznak s a nemi aberrációk összes fokain végigbot- ránkoztatnak, de senki nem gondolja róluk, hogy párisi tipusok, hanem inkább, hogy egy ideggyógyintézet szegény, szánalmas alakjai, kik véletlenül kiszabadultak a józan társadalomra. Mig Zola -sokkal tendenciózus abban, színesebben -rajzolja a nemi jelenségeket, Marguerittenél el kell ismernünk, hogy hamarább megtalálja a határt s nem vájkál az élet fertőinek ábrázolásában. De legnagyobb a jellemzésben, a lélekfestésben, valamint a meseszövésben, keresetlen, mesteri, mint maga az élet. Ahogy a hősnő lelkivilága, fejlődése, hánykolódása az érzelmek tengerén elénk van tárva, amint majd nagy- lendületű, jellemző vonásokkal, majd filmszerű gyorsasággal előttünk lepereg: egy nagy író avatott művészetét érezzük és élvezzük. A regény a nagy világégés után, napjainkban játszódik le s közbe vannak szőve aktuális események: a Ruhr-teriilet megszállásának problémája (melynek határozottan ellene érvel), a relativitás elmélete, Stendha! müvei, Mary angol főhercegnő esküvője stb. Végső impressziónk nemcsak Margue- ritte nagy regényírói, bölcselői mivoltának elismerésére késztet, hanem arra is, hogy őt mint moralistát felfedezzük, ki ebben a regényben elrettentő példát nyújt arra, mire vezet a szabadosság, a női egyenrangúság — ha véletlenül a Gondviselés nem kedvez, mert „mindnyájan oly erők játékszerei vagyunk, amelyek meghaladják hatalmunkat. Az öröm és fájdalom vakok, egyedül az erők cselekszenek. Mi csak elkönyveljük öket“... lyezkedett, bár Benes erősen exponálta magát a zálogjogok felfüggesztéséért. Benesnek ezt az állásfoglalását a külföldi sajtó angliai utazásával hozta kapcsolatba, mert Londonban meggyőződött arról, hogy az angol pénzpiac nem felejtette el a kisantantnak a jóvátétel! bizottságban tanúsított magatartását. Szinajában azonban ennek ellenére sem történt egységes megállapodás, bár Dúca és Benes meggyőzték Nincsicset arról, hogy Jugoszláviának a magyar kölcsönnel szemben tanúsított politikája káros a kisantantra. Ha most Marienbadban — Írja tovább a lap — tényleg történnek majd kísérletezések az ellentétek kiküszöbölésére, akkor úgy látszik, hogy a kölcsön ügye még mindig a kisantant magatartásától függ. Állítólag Franciaország közvetít, hogy a kisantant előzékenységet mutasson Anglia és Olaszország kívánságai Iránt. Francia hang a kisantantról A budapesti angol követségnek a magyar helyzetről adott jelentése kiemeli, hogy Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy a maga ereiéből taipraálljon. A párisi Agenoe Telegraphique Universelle megjegyzi, hogy a kisantant újabban Magyarország gazdasági helyreállítása irányában engedékenyebb magatartást tanúsít. Örömmel üdvözli ezt a változást, mert a kisantant korábbi merevségét mi sem igazolta és csak arra vol alkalmas, hogy Európa újjáépítésének munkáját megakassza. Bethlen és a pártok A kormánypárton 'nagy megelégedéssel konstatálják, hogy a miniszterelnök minden emberileg lehetőt elkövet és személyének teljes súlyát iatbaveti, hogy a külföldi kölcsön ügyét elintézhesse. Természetesen az ellenzéken sem hibáztatják a miniszterlnök- nek ezt a lépéisét, de rossz néven veszik hogy a parlamentet nem tájékoztatta elutazása előtt a helyzetről és azt mondják, hogyha a plénum előtt nem is, de a külügyi bizottságban, amelyet össze kellett volna hivatni, informálhatta volna a vezető politikusokat útjáról, annak céljáról, várható eredményéről, sőt arról is, hogy eredménytelenség esetén mit szándékozik tenni. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés inai üléséit délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly elnök. A napirend értelmében folytatták a lakásépitési javaslat vitaiját. Györki Imre szociáldemokrata: Szociális szempontból kifogásolja, hogy a kapitalistáknak újabb milliárdokat juttatnak. Kívánja, hogy a kormány bemutassa a bankokkal kötött és a házépítésre vonatkozó szerződését. Kiss Menyhért (keresztény ellenzéki szövetség): Mindenütt a nagytőkének kellett áldozatot hozni és a nép szükségletén segíteni, egyedül nálunk fordul elő, hogy a tőke még az Ínségben is nyerészkedni akar. Bejelenti, hogy pártja a javaslat ellen fog szavazni. Kállay védi a bankokat A javaslat általános vitáját ezután befejezték, majd Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszolt a fölszólalásokra: Kijelenti, hogy közönséges hitelügyletről van szó húsz százalékos kamatozással. A bankok tehát jóval magasabb kamatot fizetnek, mint amennyire ez ellenzéki képviselők számítottak. A valorizá- 1 ciós kölcsön lehetetlen, mert a valorizációs I hitel behozásával a gazdasági és kereske- 'delmi élet olyan megrázkódtatást szenvedne. 1 amely teljesen tönkre tehetné az országot. Majd az őszi ülésszak alkalmával javaslatot fog előkészíteni a valorizációról- Hibáztatja, hogy az ellenzék heccpolitikát folytat a bankok ellen és a közönség körében olyan színben tünteti föl, mintha meg kellene azokat szüntetni. Kéri a javaslat elfogadását. V a s s József népjóléti miniszter szólal föl ezután: Rámutatott arra, hogy a lakáskérdés kétségbeejtő és sürgősen és föltétlenül meg kell oldani. Szivettépő jelenetek játszódnak le előtte naponta, amikor ezrével jönnek hozzá emberek, özvegyek és árvák lakásért és semmiképpen sem tud rajtuk segíteni. Építés nélkül nincs lakás. Gyors és föl- tétken segítségre van szükség. Építkezés nélkül nem mehetünk neki még egy télnek. A lakáskérdést úgy fogja megoldani, illetve úgy akar a legsürgősebb szükségen segíteni, hogy a hivatalokat kitelepíti a magánházakból- Az állam a kisalkások építését tovább folytatja, a nagytőkét pedig a kormány építkezésre fogja kényszeríteni. Ézt a célt szolgálja a jelenlegi lakásépitési javaslat is. Kéri elfogadását. A miniszter szavait a Ház általános helyesléssel fogadta. Ezután a nemzetgyűlés a javaslatot nagy többséggel általánosságban elfogadta. Az ülés vége délután két órakor. Friedrichék és a fajvédők kooperációba Tegnap délelőtt a nemzetgyűlés kupola- tenmébem a keresztény ellenzéki képviselők értekezletet tartottak, amelyen kimondották, hogy közös keresztény és nemzeti alapon álló ellenzéki szövetséget alkotnak. Az uj párt deklarációja kimondja, hogy a keresztény és nemzeti gondolat veszélyben van. mert a hivatalosan kereszténynek nevezett politikai irányzat az 1919. évi ellenforradalom alkotó eszméjét rendszeresen elsíilyeszti. A deklarációt a fajvédők nevében Gömbös Gyula, a keresztényszociálls párt részéről Hal’ler István, a keresztény nemzeti alapon álló ellenzéki képviselők nevében pedig Fried- riidh Istváfn irta alá. A keresztény ellenzéki szövetséghez eddig a következő képviselők csatlakoztak: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Bell Miklós, Ulain Ferenc, Zsirkay János, Hír György. Haller István, Homonnay Tivadar. Csík József. Haller József, Eöttövényi-Szabó József, Szabó József, Grieger Miklós, Friedrich István. Huszár Elemér, Lendvai István, Szabó Sándor. Kiss Menyhért és Bogya János. Ezt a névsort óvatossággal kell fogadni — mint a kormánypártban mondták — mert többen a listán szereplő képviselők közül nincsenek Budapesten és vannak a névsorban olyanok is, akik még nem jelentették be kilépésüket az egységespártból. Általánosan feltűnt Grieger Miklós csatlakozása, akinek demokratikus éis liberális meggyőződésétől áthatoat beszédei után nehéz elképzelni, hogyan mehet együtt a jobboldali szélsőségesekkel. A blokk már a nemzetgyűlés mai ülésén Az ^l@fr© síéi# éra Egy grazi távirat belgrádi lapok közlése nyomán hitül adta, hogy a kisantant miniszterelnökei szeptember 15—19. között Marien- badban értekezletet tartanak, amelyen megbeszélik a magyar kölcsön és a jóvátétel kérdését. A grazi hithez az Újság állítólag illetékes 'helyről a következőket közli: — A szinajai konferencia után elhatározott dolog volt, hogy a kisantant miniszter- elnökei eszmecserére jönnek össze, csak a találkozás helyéről nem volt még pozltiv döntés. Valószínű, hogy az egyik csehországi fürdőhelyen nem szeptemberben, hanem már a jövő hét végén vagy az ezután! hét első napjaiban megtörténik a tanácskozás, amely tényleg döntö elhatározás lesz a kölcsön előfeltételeinek megteremtésében. A jelenlegi helyzet szerint a magyar kormánnyal is sikerül megegyezni, mert teljes mértékben megvan a kisantantban a hajlandóság arra, hogy az állami szuveréniíást nem érintő feltételektől tegye függővé hozzájárulását a kölcsön megadásához. A kérdésről a Pesti Hírlap is ír és elmondja, hogy Szinajában Benesse! és Dúcával szemben Nincsics a legmerevebb álláspontra hereiemben csak egymással teljesen egyenlő- rangú és szabad lényeket látnak, kikkel szemben egyik félnek sincs több joga, mint amennyit a másik féltől kap. Teljesen ismerve Monique múltját, érzi, hogy a leány még mindig, mindenek dacára az a tiszta lélek, ki „hévvel tör minden felé, ami felmagaszto- sitja a szegény emberi akaratot. Igazságért és igazságosságért rajongó lélek. Olyan lény, amely nem tört össze, hanem megnőtt a szenvedésekben, jótékony erőket hordva magában: a béke, az igazságosság és jóság hatalmát14.,. , Monique is egész lényét betöltő, igazi szerelemmel szereti meg Blanchet, ki saját élete kockáztatásával menti meg Monique életét ' a dühöngő Boisselot golyójától és ideális, forró szerelme egyszerre felperzseli, megsemmisíti lelkében múltjának minden emlékét. Könnyező boldogsággal nyújtja kezét Georges-nak, ki feleségül kéri s tiszta homlokkal indulnak boldogságuk felé... Érdeklődéssel olvastuk ezt a tipikus párisi erkölcsrajzot s bár ízlésünk gyakran tiltakozott az élet túlságos naturalisztikus színezésénél, nem tagadhatjuk meg elismerésünket az iró kiválóságai előtt. Hogy pedig Párisban vannak olyanok, akik ilyen életet élnek- abból egyetlen józan ember sem következtet arra, hogy ott, vagy Franciaországban teljesen romlottak az erkölcsök. A napnak is vannak foltjai, a világháború egyetlen országot sem kiméit, mindenhová juttatott egy kis dekadenciát s aki Párisban járva nézelődött, meggyőződhetett, mily sok téves információi voltak a franciák felől. Nem is akart egyebet bemutatni a regényíró, mint hogy nézzétek, ilyenek is vannak! Az bizonyos, hogy egész sereg alakot rajzolt