Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-23 / 190. (343.) szám

Csütörtök, augusztus 23. g.<Ka jjiw-igjarri'fif ^JTZgki.^.Mr.TijxiAjiior. i, m——aMcc*——H—■——————i——i—I————Ü^M1i *akjmanMD**CKa 4 Imádság Trianonban Versailles, augusztus 20. Rózsaszín és hófehér márványból fogant csodláiatosság, ki engem azzá tettél, ami va­gyok, mit kacagsz zöld kér tr irhádból az ég felé? Miért fürdesz ily gondtalanul nagy alko­tód testvérének, a napnak csiklandozó csók­jaiban, mintha ártatlan volnál és márványod még alaktalanul pihenne távoli bányák bol­dogságában? Mit kacagsz, mit kacagsz és csábítasz, hogy szeresselek én, akinek gyűlölnöm kel­lene. Vigyázz, mert visszaélnek veled és ne­vedét fölhaszmáliják, hogy könnyeket présel­jenek sok száz kilométerre élő emberek sze­méiből. Vigyázz, mert Mária Antoinette nem voltt az utoisó, aki halálba indiulb belőled. Minek építettek? Hogy sápadt már­vány oszlopaid egyenletes sora és kerted jól* eső rendezettsége misézze az ember ügyes ujjait — és misézze alkotásait, melyek belő­led világiba szálltak? Ó. ez a portálé és fehérre lakkozott fája! Ó, ezek a kis üveglapok, külön kere­tekbe foglalva, mily könnyedén és egysze­rűen adják vissza a lemenő nap vörös vilá­gosságát! Ó, ez a két keskeny oszlop a pu­fók amőreitekké!! ó, ez a portálé, ez a csil­logó rész a tompán rózsaszín falban, ebben a faliban, melyet csak néha szakit meg egy- egy enyhe fél oszlop és fehénmárvánjybetét! Ó, ez a hizelgős portálé! Itt jártak beidé és kifelé azok a fekete- fraMcos emberek, kik kisorsolták az uj életet Itt jártak kifelé és befelé, nem gondol­ván művészetedet, rózsaszín és hófehér vol­todat, de gondolván engem, hárommillió bá­tyámat és sorsúinkat. Hagyd, hogy megkérjelek. Hagyd, hogy hangtalan kérésem be- ivódjék márványod repedéseibe és korimtusi oszlopaid csipkézetébe és kerted rózsáinak kelyiheibe, egész nagy szépségedbe, mely kitártam és hajlamosán az idegent befogadná varázsliik a francia királyok gyönyörű kert­jében. Hagyd hogy megmondjam, hogy ne tűrj magadban papirost tolat és pecsétet, melyekkel visszaélnek és sorsokat ítélnek el. Ne tűrjed, hogy jó és hites emberek, még a szépet szeretők is, romlást kívánja­nak ragyogó bordáid s/zépivü karéjaiba és helyedre dludivát meg sást, pocsolyát és va­rangyokat... Sz. P. A jóvátételi kérdés kulcsa az orosz kérdés Kraraár befejező cikke a Národni Listyben — Németország imperialista törekvései akadályoz­zák öt a nyugalmas munkában Prága, augusztus 22. Kramár tegnap befejezte a Národni Listyben irt cikkét s azt állítja, hogy az antant hibát kö­vetett el akkor is, amikor a német jóvátételi fi­zetések teljesítését ötven esztendőre előre meg­állapította anélkül, hogy tudta volna, mi lesz Oroszcvszággal. Ez legalább is felületességre vall — mondja. Az angol munkanélküliség kér­dése -a Rulir-problémlval és a jóvátételi kérdés­sel még nem fog elintézést nyerni, mert itt lesz még a száziuiszmiliiós orosz nemzet, amelynek a világ gazdasági forgalmából való kikapcsolása szintén következményekkel fog járni. Oroszország jövője — irja Kramár — az egész jóvátételi probléma megoldása szempont­jából rendkívül nagy jelentőséggel bir. Német­ország elvesztette a gyarmatait és ennek kö­vetkeztében jelentékeny módon meggyöngült; a német export is sokat szenved a németéi lenes hangulat következtében. Németország fizetőké­pessége ennélfogva az Oroszországgal való .gazdasági kapcsolat fölvételétől függ. Vagyis bekövetkezhetek az a fatális iielyzet, hogy Oroszország fogja a jóvátételt kifizetni és Oroszország fogja Németországot az elveszett gyarmataiért kártalanítani. Az a szerencsétlen Oroszország, amely az antant győzelméért any- nyi áldozatot hozott A német iparmágnások: Stinnes, Tyssen és Krupp—Bolilen urak tehát azért szedtek össze a hadiszállításokból és há­borút követő inflációból annyi milliáirdot. hogy ennek a" segítségéve! előbb gazdaságilag, azután logikus következményként politikailag uralkod­hassanak Oroszország fölött És valószínűen nem azzal a céllal, hogy a békeszerződések betartá­sán őrködjenek. A rövidlátó francia politikusok .yrtagy Lengyelország" jelszava, mintha csak arra lett volna jó, hogy ezzel elősegítse a né­met—orosz közeledést, amelvfről kivétel nélkül minden német álmodik. Rz nem fantázia, mert Oroszország fölött az uralkodik, aki temérdek milliárdost képes rendelkezésére állítani, amely­re az oroszoknak szükségük van, hogy rendbe­hozzák zilált gazdasági helyzetüket. Milliárdok- kal pedig csak a német nagyipar rendelkezik Németországban és ha nem fogják Németorszá­got fizetésre szorítani, akkor a német nagyipar Oroszországban és a közel keleten fogja azt be­ruházni. Ezt a tervet önkéntelenül támogatják egyes „geniális" politikusok, akik vak frankofo- 'Májukban a német jóvátételi összeget a mini­mumra szeretnék leszáll hittatra. Az anlant kötelessége, hogy a német ipar­mágnásokat fizetésre kényszerítse. Ha az antant egységes lesz, akkor a Ruhr-kérdés is elveszti az élét, mert az egész antant elleni passzív el­lenállás kivihetetlen. Kramár ezután rámutat arra, hogy Oroszor­Komárom, augusztus 21. Fényes tanujelét adta politikai meggyő­ződésének az elmúlt vasárnapon Vajas-Vatta, Jóka és Csütörtök község lakossága. Az ál­datlan politikai viszonyok között a helyzet tökéletes felismerésére mutat a nemzetiségi kisebbségeknek ez a teljes öntudatra ébre­dése. Nincs az az erő, mely e zálrt sorokat megbontani képes volna, bár az uralkodó pártok, most a községi választásokat meg­előzően, úgyszólván naponta intéznek erő­teljes rohamokat a községek ellen a legrava- szabbul kieszelt kortesfogásokkal. Az itt élő magyarság azonban megértette az idők nagy intéseit és sorsát szivéből ki nem téphető hitéhez szabja: fajához, nyelvéhez, a magyar kulturközönséghez ragaszkodni kiváln. Az a kitörő lelkesedés, mellyel az Országos Ma­gyar Kisgazda, Földimives és Kisiparos Párt vezető embereit fogadták és amely végig kisérte őket az egész útvonalon, valósággal tombolassá fokozódott a tüzesszavu szóno­kok beszédei alatt. Reggel 8 órakor az uszori állomáson fes­tői látványban volt részük a csallóközi vona­lon utazóknak. Díszes lovasbandériuim és a kocsik megszámlálhatatlan sora várta a kis­Prága, augusztus 22. A hivatalos lap mai számában jelent meg a kormánynak 171. számú rendelete, amely a „Podkarpatska-Russ-i ideiglenes községi rendtartásról11 szól. A rendelet, mely a.községi választásokról is intézkedik, főbb vonásaiban a következő: Az alkotmánytörvény 3. §-ának 8. be­kezdése, valamint a 233—920. számú tör­vény 16. §-a s a 476—920. kormányrendelet 1. §-a alapján elrendeltetnek ia következők: I. Ungvár és Munkács városok 1. §. Ungvár és Munkács városok községi képviselőtestületi választásait az 1919. évi január 31-én kelt 75. számú törvény alapján tartják meg. A községi képviselőtestületi ta­gok száma 42. 2. §. A polgármester és helyetteseinek választása oly módon történik, hogy a vá­rosi képviselőtestület a saját kebeléből öt­tagú elnökséget választ. Az elnökség megvá­lasztása szavazócédulával történik. Egy kép­viselőtestületi tag csak egy személyre sza­vazhat. Ha egy szavazólapon két, vagy több név szerepelne, a szavazás az első helyen álló személy javára számit. Az elnökségbe beválasztottalak azok tekintendők, akik aránylag a legtöbb szavazatot kapták. Sza­vazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. Az így megválasztott elnökségből a zsupán ne­vezi ki a községi birót. A többi tagok közül a legtöbb szavazattal biró két személy a polgármesterhelyettes. 3. §. Ha a községi bíró meghal, lemond, vagy törvényes okból elveszti hivatalát, avagy négy hónapon keresztül nem végzi hivatalát, a hátralévő időre uj elnökségvá­lasztás rendelendő el. Ha valamely elöljáró- sági tagnál állanak be ugyanezek a körülmé­nyek, úgy a megüresedett helyre az a cso­port választ uj elnökségi tagot, amely cso­portnak a listáján lett megválasztva az előző tag. 4. §. A községi birónak ugyanaz a jogi helyzete, amilyen eddig az 1886. évi XXI11. számú. t.-c. alapján a polgármesternek volt, azzal az eltéréssel, hogy a községi biró nincs alávetve a fegyelmi eljárás 90—108. §-ainak. 5- §. A zsupán megfoszthatja hivatalától azt a községi birót, vagy helyettesét, akik durva kötelességmulasztást követnek el, vagy kötelességüket nem teljesítik. Ha a zsupán megfosztja a községi birót, vagy he­lyetteseit állásától, vagy ezek más törvényes okból nem láthatják el hivatalukat, akkor a zsupán az elnökségnek egy másik tagját hízza meg a vezetéssel az uj választás meg­tartásáig. Ilyen esetben a zsupán négy héten szagot az antantnak kell talpra állítani Amerika segítségével és nagylelkűen hozzájárul ahhoz, hogy éhből a munkából Németországot se re- kesszék ki A jóvátételi kérdés kulcsa az orosz kérdés mondja — és ennek a kérdésnek a megoldása után Németországnak nem lesz mire támaszkodni az imperiiaiisztikus törekvéseiben és mi valamennyien visszatérhetünk a nyugalmas munka mellé. gazdapárt komáromi központijának a kikül­döttjeit, Füssy Kálmán nemzet gyűlési kép­viselőt, Lukovics Ferenc pártigazgatót és Méhes Rudolf duma szerdahelyi osztály titkárt. Felvirágozott kocsiban, bogárszemü falusi urilányok és lobogó ingujjas szép magyar le­gények között vonultaik be a párt vezető emberei Vajas-Vaitta községbe, hol a szer­vezet ünneplés fogadtatásban részesítette őket. Egy ragyogó arcú urileány gyönyörű virágcsokorral üdvözölte Füssy Kálmán kép­viselőt. Füssy Kálmán meghatva köszönte ezt a megkülönböztetett figyelmet és azután el­mondta a nagy számmal egybegyűltek előtt szűnni nem akaró éljenzés között képviselői beszámolóját. Az egyszerű, keresetlen sza­vakkal elmondott, de annál őszintébb beszéd óriási hatást váltott ki. Utána Lukovics Fe­renc ismertette a politikai helyzetet igazi magyaros temperamentummal. Méhes Rudolf osztálytiitkár a gazdasági válság okairól tar­tott nagyszabású előadást. Innen a kiküldöttek Jókára. azután Csü­törtökre vonultaik, ahol áz érkezők tisztele­tére hatalas diadalkaput emelteik. A gyűlés lezajlása után a távozókat a közönség való­ságos virágesővel árasztott^ el. belül köteles összehívni a községi képviselő­testületet az uj elnökség megválasztása végett. 6. §. A községi birónak és helyetteseinek méltányos díjazásra van igényük. Az összeg nagyságát a képviselőtestület állapítja meg. E határozatok a zsupán jóváhagyása után lépnek érvénybe. 7. §. A városi tanács 14 tagból áll. A vá­rosi tanács választott tagjai az öt elnökségi tag, akik ama választási csoporthoz tartoz­nak, amelynek listáján megválasztattak. A többi kilenc tag a 75—1919. számú törvény 64. §-a szerint választatik. A városi tanács tagjai továbbá a községi főjegyző és ennek helyettese és a jegyzői hivatal egy tagja. A szakértők föl vannak jogosítva arra, hogy a tanácsülésen fölszólalási joggal részt vegye­nek. Egyet közülök tanácstagnak jelöl ki a községi jegyző. 8. §. A városi tanács teendője: előkészí­teni és végrehajtani a községi képviselőtes­tület határozatait önkormányzati ügyekben, vezetni a városi gazdálkodást, letárgyalni a községi költségvetést és zárszámadást a képviselőtestülethez való beterjesztés előtt. 9 §. A községi jegyzői hivatal vezetője a községi főjegyző, hivatalnokai állami tiszt­viselők, alklket a belügyminiszter nevez ki. A községi jegyzői hivatal ülésein szavazati joggal vehetnek részt a községi biró, továbbá az elnökség két tagja. Hogy mely ügyek in­tézendő, k testületileg, azt rendelet fogja sza­bályozni. Addig is testületilleg intézendők: építkezési ügyeik, illetőségi ügyeik, fegyelmi eljárás a községi tisztviselőik ellen. 10. §. Illetőségi ügyekben, ahol a városi tanács és a jegyzői hivatal között eltérés van, a zsupán dönt. 11. §. A községi jegyzői hivatal tisztvi­selőinek jogukban áll s a képviselőtestület kívánságára köteleseik résztvenmi a képvise­lőtestületi üléseken és a bizottságokban. A főjegyző és két jegyző tagjai a képviselőtes­tületnek és ugyanolyan jogaik vannak, mint a választott tagoknak. A főjegyzőnek a feleb- bezési jogon kívül megvan az a joga is. hogy kérje, hogy a városi képviselőtestületnek törvénysértő határozatai ne legyenek végre­hajtva. Ez a kérelem három napon belül a zsupánhoz adandó be. 12. §. A jegyzői hivatal tagjai a városnak felelősek. 13. §. A szak tisztviselőkről intézkedik. !4. §. Az a hatáskör, amely eddig 1. a pol­gármestert, 2. a városi rendőrkapitányt, 3. a főjegyzőt, 4. a városi főügyészt illette meg, az állami tisztviselőkre ruháztatik. 15. §. Az állami tisztviselők szolgálati vi­szonyairól szól. 16. §. Az állami tisztviselők képesítésé­hez a közigazgatási tisztviselőktől megkívánt (képesítés kívántatik meg. Az első öt évben a belügyminiszter jóváhagyásával kivételnek van helye s olyanok isa lkalmazhatók, akik­nek nincs meg az előírásos képesítésük. 17. §. A tisztviselők számát a belügymi­niszter állapítja meg. 18. §. Az eddigi tényleges szolgálatban levő városi tisztviselők — véglegesen kine­vezettek és ideiglenes minőségben levők is — e rendelet érvénybelépésétől számított hatvan napon belül kötelesek kérni állami szolgálatba való átvételüket a ruszinszkói kormányzónál. 19. §. Aki az átvétel iránti kérvényt a jelzett határidőn belül nem adja be, úgy te­kintetik, mint aki minden további igényéről önként lemondott. 20. §. Az át merni vett tisztviselők, akiket 1918 október 28. előtt alkalmaztak, nyugdi- jaztatnak s a magyar törvények szerint ne­kik járó illetményben részesíthetnek, ameny- nyiben erre jogigényük van. Ha azonban be- igazolást nyer, hogy a tisztviselők — jólehet ideiglenesen a cseh-szlovák hatóságok által is kineveztettek vagy állásukban megerősí­tettek — a cseh-szlovák állam ellen bünte­tendő cselekményt követtek el, minden igény nélkül elbocsáttatnak. 21. §. A városok kötelesek anyagilag hozzájárulni azokhoz a terhe,kihez, amelyek eme rend'eliettnek végrehajtásából az államra háramlamak. 22. §. A (községi jegyzői hivatal költsé­geit a község viseli. 23. §. Ungvár és Munkács ama tisztvise­lői, akik a jelen rendelet életbelépésének napján a magyar törvények, rendeletek és városi statútumok szerint hivatalukban van­nak, a belügyminiszter álal erősítendők meg. Ha nem lettek megerősítve, hivatalukat nem láthatják el. 24. §. A városi statútumok a kormányzó által meghatározandó határidőn belül össz­hangba hozandók a jelen rendelettel. II. Beregszász nagyközség 25. §. Beregszász megszűnik rendezett tanácsú t*aros lenni, nagyközséggé nyilvánit- tatik és a Beregszászban lévő szolgabiróság- hoz csatoltatik. III. Nagyközségek és kisközségek 26. §. A községi képviselőtestületek vá­lasztása a 75/1919. számú törvény szerint történik, mint Szlovenszkón. 27. §. A közigazgatási ügyeket a kis- és nagyközségekben a jegyző intézi. A többi ügyben (a község magánügyeiben) a biró intézkedik. 28. §. A községi és körjegyzők kötelesek szavazati joggal résztvenni a községi testü­let minden ülésén, amelyre a biró ugyanolyan módon köteles őket meghívni, mint választott tagokat. A községi és körjegyzőknek a köz­ség határozatai ellen felebbezési joguk van. IV. Átmeneti intézkedések a városok részére 30. §. Amennyiben Ungvár, Munkács és Beregszász városok tisztviselőit nem veszik át állami szolgálatba, nem nyugdíjazzák őket az esetben, ha városi tisztviselők maradnak, amihez a zsupán jóváhagyása szükséges. V, Általános rendeletek 31. §. Beregszász városnak joga van önmagát városnak nevezni. 34. §. A zsupánnak joga van bármely jogorvoslás kizárása mellett a községi kép­viselőtestületet íöloszlatni s ez esetben meg­teszi a köteles intézkedéseket a község (vá­ros) ideiglenes vezetésére nézve. 37. §. E rendelet a kihirdetés napján lép életbe és végrehajtásával az összkormány bi- zatiik meg. Masaryk szerint Európa nem stabil. A L‘Europe Nouvelle politikai szerkesztője fel­kereste a Párison átutazó H. Q. Wells!, kitől prágai tartózkodása alatt a Prágai Magyar Hírlap szenzációs intervjut hozott. Wells pá­risi nyilatkozatából az alábbi részletet kö­zöljük : — Mi lesz az antanttal? — kérdezte a párisi újságíró. És Wells így válaszolt behí­zelgő hangján, míg ti,sztafényü angol szemét rám szegezte: — Ki mondhatná ezt meg előre? A jövő bizonytalan. Mindazok az államférfiak, kik­kel európai tanuknányutaoi alatt beszéltem, azt tartják, hogy Európa nem stabil (mstable) és boldogtalan. Ez a nézete Masaryk cseh­szlovák elnöknek is, kivel nemrégen beszél­tem. Orvosságot kérünk, azonban senki sem nyújtja azt felénk. Füssy Kálmán Vajas-Vattán, Jókán és Csütörtökön Ünnepi fogadtatás — Képviselői beszámoló — Virágeső A P. M. H. .komáromi tudósítójától. Kormányrendelet a ruszinszkói községi rendtartásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom