Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-23 / 190. (343.) szám
C'b'íit.Givüii., A pénztelen Németország Mark Twain hőse éhen halhat — Egy hét óta hatszorosan megdrágult az élet — Útban a világparitás és a cseh-szlovákiai árak felé — Az idegenek tömeges távozása — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Schliersee, augusztus 22. Mark Twainnek egy jólismert groteszk- jében két jóbarát fogadást köt, amely akörül forog, hogy egy ember, akinek — mondjuk — csupán egy százmilliódolláros bankjegy van ,a zsebében, ezzel az összeggel tud-e magának annyi hitelt szerezni, amennyi megélhetéséhez szükséges, vagy pedig éhenhal. A fogadás megkötése után egy szegény ördögöt szednek föl az utcáról, a kezébe nyomnak egy százmilliódolláros bankjegyet és azzal a kikötéssel, hogy egy hónap múlva visz- szaadja a pénzt, sorsára bízzák. A multimilliomos nem tudja ugyan beváltani a bankjegyet, de már egymagában annak birtoklása révén oly nagy hitelre tesz szert, hogy nemcsak reggelit, ebédet és vacsorát és előkelő szállodai lakosztályt tud magának rajta szerezni, hanem ékszereket és egyéb magyér- tékü tárgyakat is- A rábízott bankjegy megalapította a szerencséjét. Ha az amerikai hümorista történetének színterét a mai Németországba helyezte volna át, a fogadás egészen másként dőlt volna el. Hőse itt ugyanis rövid időn belül éhen halt volna. Hiába van az ember tárcájában százmilliómárkás bankjegy, azt senki sem tudjia fölváltani, hiába van a zsebében számtalan dollár, vagy svéd korona, pénzét sehol sem váltják be márkára és hiába próbálkozik meg azzal a módszerrel is, hogy pénzéért alacsonytételü csekkeket szerez a bankban, mert a vendéglők étlapján az a zordon figyelmeztetés fogadja, hogy csekkjét fizetési eszköz gyanánt nem fogadják el. Az éhező milliárdosokról szóló hírek tehát nem puszta rémlátások. A németországi gazdasági életnek ez a jellemzése nagyban, egészben megfelel a tényleges viszonyoknak. A bankóprés tiz nap óta megállt és a készpénzforgalom szinte teljesen megakadt. A bankokban töméntelen ember akarná pénzét, vagy csekkjét fölváltani, vagy beváltani, de napról-napra ugyanazt a választ kapja: „készpénz nincsen"- Pénzéért legföljebb csekket kap, amellyel az üzletekben talán tud nagyobb bevásárlást eszközölni, de amelyért ebédet, vagy vacsorát sehol sem kap. Az idegen devizák tulajdonosa horribilis gazdagsága ellenére szintén teljesen tehetetlen. A bankokban csekket ő is kaphat, de úgy jár vele, amint az imént ecseteltük. Készpénzt csak magánemberektől kaphat, de olyan áron, hogy a háta borsózik tőle. Németországban ma a készpénz a legnagyobb ritkaság és a legmegbecsültebb kincs. Ha egy héttel ezelőtt még .azt Írtam, hogy a külföldi fürdővendégek itt valóságos Eldorádóra találtak, úgy azóta úgy fordult a helyzet, hogy ennek a megállapításnak éppen a fordítottja az igaz. Amikor a márka árfolyama zuhanni kezdett, az árak hirtelen nem tudták követni ezt a folyamatot. Egy pár nap múlva azonban megkezdődött az árak merész fölfelé kúszása is, amely akkor sem maradt abba, amikor a márka hirtelen — egy pár napon át — magához tért és még kevésbé fog megállarii most, amikor a német pénz árfolyama ismét esik- Az elmúlt hét óta az árak meghatszorozódtak, noha a cseh korona körülbelül ugyanazon a szinten áll. Egy kilogramm hús egy millió négyszázezer márkába kerül, egy kiló burgonya négyszázezer márkába, egy liter tej nyolcvanezer márkába, egy pohár sör nyolcvanezer márkába, egy zsemle tízezer márkába, egy öltöny ruha kétszáz millió márkába stb. Az árak tehát nagyjában elérték a világparitást és számos cikknél megközelítik a cseh-szlovák piac árait is. A drágaság arra kényszeritette a vasutakat, hogy a menetjegyek árát kilenc- száz százalékkal fölemeljék, úgy, hogy a német vasút, amely egy héttel ezelőtt még nevetségesen olcsó volt, drágaság dolgában augusztus 20-tól kezdődően vetekszik a csehszlovák vasúttal. A mindennapi élet megdrágulása, a vasúti tarifa emelése és a hirtelen becsapott zord idő egyaránt oda hatnak, hogy a külföldiek pánikszerűen búcsút mondanak a bajor nyarclótelepeknek és pedig még olyan időben, amikor a vasúti jegyek áremelkedése még nem következett be. A bajorországi hegyek és tavak birodalma nemsokára teljesen néptelen lesz, amihez hozzájárulnak a hatóságok is azzal, hogy újabb beutazási engedélyeket nem állítanak ki és a már megadott tartózkodási engedélyeket nem hosszabbítják meg. Ezt a rendszabályt a bennszülött lakosság és főként a munkásság zúgolódása váltotta ki. Egy héttel ezelőtt, amikor az idegenek valóban ingyen éltckj helyénvaló volt, ma azonban már időszerűtlen. Az idegenek eltávozása elsősorban mégis magát a bennszülött lakosságot fogja sújtani, hiszen ez a lakosság jövedelmének legnagyobb részét az idegeneknek köszönheti. Csak gyökerükig beteg gazdasági viszonyok idézhetnek elő oly meglepő változásokat, mint amilyeneket föntebb festettem. Mire múltkori jelentésem nyomtatásban ideérkezett, számos megállapítása már nem felelt meg a megváltozott viszonyoknak. A márka rohamos zuhanása hamarosan halomra dönthetné ezeknek a soroknak a következtetéseit is í. e. IEGPIABB Rád íc§ és herceg elleialíoriit^iisjf alakítanak Budapest augusztus 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarság bécsi tudósítás alapján azt a hírt közli, hogy Radics György herceggel együtt tartózkodik Londonban, ahol az olasz körök ajánlásával folytatja tárgyalásait. Radics a népszövetség genfi ülésén a György herceget elismerő hor- vát kormánnyal fog megjelenni s a horvát köztársaság önállóságának elismerését fogja Tífusz és vérhas a Ruhrvidéken Essen, augusztus 22. A Ruhr-vidékein, az elmúlt napokban feltűnően elszaporodtak a tífusz- és vér has-esetek. A lakosság elégtelen táplálkozása, a lakáshiány és az életmód számtalan korlátozása, melyek a megszállásnak a következményei, járvány veszedelmes terjedésével fenyegetnek. A spanyolok óriási veresége Marokkóban Paris, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) A Journal madridi jelentése szerint Marokkóban a spanyolok jobbszárnya rendkívül veszélyes helyzetben van. Tiseraui mellett két század gyalogságot, egy gépfegyverosztagot és egy szakasz Besztercebánya, augusztus 22. A Prágai Magyar Hírlap már részletes tudósításban beszámolt a Szent Béla egyesület (Sv. Vojtedh) augusztus 19-ik.i Besztercebányán megtartott országos közgyűléséről s a Hlinka-pátrt augusztus 20-iki besztercebányai tanácskozásairól. Az augusztus 20-ilki tanácskozásokon részt vettek az Orol- és a katolikus fascista-szervezetek fe- keteinges és bárdljelvényes kiküldöttei is. Számtalan beszéd hangzott el. Bucsek Mátyás a választási akció tervezetét olvasta fel. Maohácsek, a „Slovák" szerkesztőségének tagja és a ludova strana országos főtitkárja az uij tagok toborzását és a legélesebb választási akciót javasolta. Ezután az összes jelenlevők ünneplése mellett felszólalt Hlnlk;a András. A választásokról beszétt és a mostani hatalmon levő parányi kisebbség jogtalan terrorjának a letöréséről. Kikelt a cseh centralista politika ellen, amely Szlovenszkóból gyarmatot csinált. Az legyen minden szlovenszkói: embernek a jelszava, 'hogy „Szlovenszkó a szlovákoké!" Cseihlhé és istentelenné akarják tenni Szlovenszkó katolikus népét. Tíz tankönyv közül hét cselh és három cseih-szlovák zagyvalék. Főiskolát végzett szlovenszkói litfjaik napszámosoknak mennek és minősítés nélküli csehek a legmagasabb hivatalokba jutnak. A „teljhatalmú" miniszter s az összes zsupánok csak dekorációk, mert a helyettesként és látszólag alájuk rendelt csehek döntenek minden ügyben végső fórum gyanánt. Ma hiába való a mi szlovák születésünk, a szlovák hivatalnokokat egy fokkal lejebb minősítették. A csehek elleniben előléptek. Katolikus tanítóinkat kényszeríteni akarják arra, hogy jelentsék ki, hogy ők kívánják az államosítást. És hogy istentelen tervüket keresztül kényszerítsék, öt hónapja oeim fizették már ki az állami hozzájárulást a gerinces tanítóiknak. A tanfelügyelők egymásután idézik maguk elé a tanítókat és kifogásolják, hogy a saját falubeli katolikus papjukkal jó viszonyban vannak. A katolikus magyarság nem volt soha sem a szlovák nemzet ellensége. Ezer éven át megfértünk egymás mellett. Ma keresztlevelünk, mely szlováknak tüntet föl bennünket, kizár minden állásból Szlovenszkó földjén. Legyen az egy kerületi főnöki vagy hivatalszolgai állás. A választásoknál még az ördöggel is szövetkezünk, hogy annak a kisebbségnek erőszakos uralmát letörjük, amely Sziovenkérni. György herceg szerb elienkormánya hozzájárul a horvát önállósághoz. Radics és György herceg nagy keleteurópai blokká akarják a kisantantot kifejleszteni, amelybe beleveszik Lengyelországot, Ausztriát, Magyarországot s esetleg a törököket és görögöket is. A horvát-szlovén-bosnyák köztársaság és György herceg szerb királysága testvéri szövetségben lenne egymással. utászt elvágtak a föcsapattól s ezek elkeseredett harcot vívnak a jól felfegyverzett íölkelök ro- hamtámadásaival szemben. Repülök megállapították, hogy a íölkelöknek nagy csapattartalékaik vannak. A spanyolok csapaterősitéseket küldtek Marokkóba. Tetuan mellett a fölkelök offenzívat kezdtek s a spanyolok súlyos vereséget szenvedtek. A halottak száma hetven A spanyol sajtó élesen támadja a kormányt és a hadvezetőséget. A német kormány kiadta a devizabeszolgáltatási rendeletet Berlin, augusztus 22. A kormánykörrétidé leiben fölszólította az összes cégeket és magánszemélyeket, hogy a birtokukban levő devizákat szolgáltassák be a birodalmi bankba. szkót a legutolsórangu néger gyarmattá sülyesztette le. Kije lenit ette még beszéde végén azt is Hlinlka, hogy őt hiába rágalmazzák meg, mintha ő és pártja a szabadságjogok ellen volna. A németség és a magyarság jogtalanul panaszkodik reá, mintha ő a nemzeti elnyomásukat tűzte volna ki célul. Ő a katolikus Szlovenszkón mindenkit egyenlő jogokban kivan részesíteni. Hlioka Andrást beszéde végén az ösz- szes jelenlevők lelkesen ünnepelték. Ezután beszélteik még Bobok dr„ Juriga és mások. Ezzel a Hlinka-párt országos értekezlete befejeződött. A kiküldöttek. és a sok ezer résztvevő távozásával hétfő este és kedd délelőtt ugyancsak elhagyta a várost az a sok civilruhás cseh csendőr és detektív is, akiket, nem tudni mily célból, messzi vidékekről összpontositottak e napokban Besztercebányán. K. E. A versaiSlesi szerződés és a fegyverszüneti szerződés megszegése London, augusztus 22. Thornas angol mumikásvezér Óbesterben tegnap tartott beszédében kijelentette, hogy a mai helyzet veszedelmesebb, mint az 1914. évi volt. A korona jogászainak nemcsak arról kell véleményt monidaniok, hogy vájjon a Ruhrvidék megszállása törvényes-e vagy nem, hanem arról is, vájjon a vensaihesi békeszerződés vallóban törvényes, kötelező erejű okmány-e vagy pedig azoknak a feltételeknek megsértését jeleníti, amelyek mellett a fegyverszünetet megkötötték. Nem szabad elfeledni, hogy a fegyverszünetet Wilson 14 pontja alapján kötötték meg. Németországot akkor megkérdezték, hogy hajlandó-e mindazt a kárt megtéríteni, amit szárazföldön, tengeren és a levegőben okozott. Németország igennel felelt. Mikor azonban azt követelik tőle, hogy iaz antant-hadseregbeli katonák és hozzátartozóik nyugdiját is fizesse meg, akkor az nem egyéb, miint a fegyverszüneti szerződés megsértése. Németországtól any- nyit követelnek, hogy a szerződés maga is elismeri, hogy Németország nem teljesítheti teljes mértékben azokat. Ez törvénytelenség, melyért Anglia épp úgy felelős, mint Franciaország. Míg ezt be nem látják és nem orvosolják, addig nem lehet elérkezni az összproblémák orvoslásához. MAPlUREy Simongáti lányok A Simongáti lányok élete ott kezdődik, amikor a zöld asztalnál egy szincs papírlapra vonalzót fektettek. A Simongáti lányok, anélkül, hogy tudnának róla — Trianonban születtek. Rövid néhány év alatt annyira megnőttek, hogy amikor az ember arról a bizonyos vonatozott vonalról akar beszélni, arról a térképen keresztülhúzott, földeken, kerteken, embereken átgázoló vonalról akar néhány szót mondani, akkor nem szabad, nem lehet mást látni, csak a Simongáti lányokat. A Simongáti lányokat, akik rakott szoknyában já(rnak, akik a konyhagőzös vasaló- művészet remekét libbcntik elénk: a fodros rakott szoknyát, az ős riszálás finom mosolyát... Átrepülnek a zöldasztalos vonalzón és megint élnek hiú hírességgel, fiitymálással a lányok, a Simongáti lányok: a trianoni tinta porzójának életre varázsolt fantomjai... Valahol egy (rossz tréfás kéz a levegőbe hajította őket: kacagó tündéreknek és álomnyomó lidórcnek: ugna-bug- ra fodros szoknya, hipdiop lánykacagás. Bizony ...bizony... a verkli húzza, a cigány nyúzza, a suszterinas fütyüli Kassán, Pozsonyban, Rozsnyón a pesti nótát és én nem tudom, nem tudok semmit, nem is gondoltam még epre: lányt látni, csúnyát, vöröset, kacagót, szépet, sirót, barnát... Simongáti lányt... Nevetni kéne ám nagyon, igy, tele torokkal: há-há... utána egy szomjas szájat csókolni vagy már a pohártördelésnél tartani... cigányt ölelni... Vagy sírni ... sírni? Testvégem, aki itt magyar betűket láttál és belefogtál az olvasásba, testvérem ne hidd, hogy a garabonciás iródiák most hirtelen megzavarodott, hogy sokat ivott és .nem tudja, miit beszél... Hidd el, hogy veled egyformán, együtt csak azt érzi, csak az nézi, csak azt várja, amfi nincs, ami el van takarva, ami el van lopva, kf- semmizve... Egyformán együtt: a régi utat félelem, nyaggatás nélkül, egyformán együtt a réigi vé'rtkeningést, a régi szivet, ahová életre ömlött minden és vissza életre megint. És most még a régi szív veréséit, dobogását, jriadozását. munkáját se lehet látni, ismerni, érezni. A vonalzó kettészakított mindent. _ Odaát maradt minden, ami mi voltunk, amit ml adtunk és kaptunk: az, ami szép és jó és élet, mert az én nyelvem, iaz én vérem, az én szivem. Élet onnan, csak onnan. És nem kapunk semmit. Bedugták a fülünk, befogták a szemünk. Hunyt szemmel az idegen szív tes tv értélén dobbanására féljük az életünket ... Nézd, testvérem... én csak azt akarom mondani, hogy odaát az én hangomon, az én nyelvemen beszélnek, írnak, gondolkodnak, sírnak, élnek és ebiből évek óta hozzám nem ért semmi. Nem érhetett. Nem tudom, mit írnak, hogy gondolkodnak, mit csinálnak, nem tudom, érzik-e rokonukat, elszakított, kerítéssel elválasztott rokonukat, ■■-gondolnak1*© rájuk. Nem tudok visszaírni, hogy hogy vagyunk, hogy élünk, nem tudom nekik az üzenetet se elküldeni. Ilyeneket tudok: vannak anyák, akik évek óta kiterjesztett karokkal állnak a kőfal előtt és fiukat várják. Néha egészen kicsi kis fiukat: iskolás- gyereket. Ilyeneket tudok: a kőfal mögött meglett emberek néznek felfelé behunyt, faltörő szemmel egy hegy felé, egy falura, egy házira, ahol éltek, ahol otthon vannak. Ilyeneket tudok: hogy várnak... És a palánk mögött csak a véletlenül átpisiantó cselédlány nótás feje bukkan fel, csak a Simongáti lányok lidérces hangja tudja és meri az utat. Magyarországot járt utasok hozzák a nótát: „Ha nincs nektek berakott szoknyátok..." ... Látod, testvér, most mondhatnád: sijrni... sírni. És én bután, bambán sírás helyett nyögöm, nyöszörgőm a kintornás nóta butaságát: „Ha nincs nektek berakott szoknyátok .. Legalább, ezt. ...A Simongáti lányok pedig bocsássák meg, hogy amikor hozzám jöttek csókkal, nevetéssel, régi szerelemmel — én nem tudtam őket csókos örömmel fogadni, hogy bambán nézek a szemükbe zaviarjral ijedten, riadtan... Pedig fiatal vagyok: csókos szájú, dalos sízivü és nekem is van ... nekem is volt ott tulnan az Avashegy alján régi, drága, máitkás szeretőm. Tisztelem. (Fy.) — (A prágai meteorológiai intézet jelentése augusztus 23-ára): Hűvösre hajló, szeles idő várható helyi zivatarokkal. # — (Recepció a köztársasági elnöknél.) Masaryk köztársasági elnök tegnap másodízben fogadott a tapolcsányi kastélyban. Erre a fogadásra meghívta a szlovenszkói politikai élet jelentékenyebb személyiségeit. A fogadásnak társadalmi jellege volt. de a köztársasági elnök Sziovenszlkó politikai és közgazdasági kérdéseiről ismét behatóan tájékoztatta magát. A recepción Káillay, Benes. Hodzsa és Markovics miniszterek, Dérer és Hrusovszky képviselők, Halla kormánytitkár. Belly, Jesensky. Országit, János d.r., Ruman dr. zsupánok. Fajnor pozsonyi és Micsura kassai táblai elnökök, Dolejs osztályfőnök, Viest pozsonyi és Sláviik kassai vasutigaz- gatósági főnökhelyettesek, valamint Hoppé ezredes vettek részt. — (A walesi herceg kanadai farmján.) Londoniból táviratozzak: A walesi herceg szeptember 5-én inkognitóban Kanadáiba utazik, hol a Rociky Moinitaius-hegységben levő farmján hosszabb időt fog tölteni. „A választásoknál még az ördöggel is szövetkezünk...“ Hlinka beszéde a besztercebányai kongresszuson — Mindenkit egyenlő jogokban kiván részesíteni A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása
