Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-23 / 190. (343.) szám
Csütörtök, augusztus 23. y^awJ^'W&iTfrfiTA-p Az elnökváró Selmecbánya Se pénz, se hitel — A meg nem szavazott költségvetés — Jörgesz ur és a hermelin — Memorandum a köztársasági elnökhöz — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — . Selmecbánya, augusztus 22. Ki tudja, mennyi tengeraranyon tapos a selmeci nép, mennyi kincset rejt még a görbe hegyek rnéhe? Kincsek a hegyben s a hegyen épült városnak egyetlen fillérje sincs. ;A folyó évi költségvetésnek 765 ezer korona a deficitje, melyet a városi magisztrátus 350 százalékos pótadóval akart fedezni. A képviselőtestület azonban kijelentette, hogy a város polgárainak csekély teherbíró képessége a magas pótadót elviselni nem tudja s a költségvetést elvetette. így esett azután, hogy ma a város még tisztviselőit sem tudja fizetni. Négy hónap óta éheznek a városi alkalmazottak, négy hónap óta nem kaptak egy garast sem illetményeikből. A város hitelezőinek egy része porol, más része pedig beszüntette a közszállitásokat. A gázgyár, amely egy trieszti cég tulajdonában van, a gázszolgáltatást megtagadta s a városra valóságos egyiptomi sötétség borul. A városi hatóság a renitens képviselőtestülettel szemben teljesen tehetetlen. Pótadót nem szedhet, kölcsönt nem kap. Egy év óta házal a bankoknál kölcsönért s bár tízmilliónyi vagyonát alig három és félmilliós adósság terheli, sehol sem bir kölcsönt fölhajtani. Öt millió koronára lenne szükség, hogy a város kikerüljön a csávából, de öt fillért sem bir fölhajtani. A városi vezetőség Masaryk köztársasági elnökben reménykedik, aki augusztus 26-án látogat el Selmecbányára, tőle várják, hogy a város száz baján segíteni fog. A hivatalos város memorandumot szerkesztett, amelyben fölsorolják a város bajait, szivhez- szólóan ecsetelik kétségbeesett helyzetét s az államfőtől kérnek segítséget. A memorandum a kölcsöniigy megoldásán kívül kéri a selmeci vicinálisnak szélesvágányu vonallá való kiépítését, a dohánygyárnak cigarettaosztállyal leendő kibővítését, a gimnázium uj épületének átépítését, erdészeti főiskola létesítését, a bányákban uj kutatások elrendelését s a bányaüzem újból való megkezdését. A ' memorandumot a képviselőtestület élén a sztaroszta fogja átnyújtani a köztársasági elnöknek, akinek ünnepies fogadására máris nagyban folyik a készülődés. A hatóság fölhívta az összes háztulajdonosokat, hogy házaikat lobogózzák föl, mert ennek elmulasztását államellenes cselekedetnek minősitik. A hivatalos városra Jörgesz Gusztáv Selmecbányái nyomdatulajdonos és könyv- kereskedő még rá is licitált. Megjelent a képviselőtestületi ülésen s ott indítványt tett, hogy ia város üléstermének falairól a volt selmeci főispánok művészi portréit távolítsák el, mert az érkező köztársasági elnök meg fog botránkozni „a magyar diszruhás és hermelines" főispáni portrék fölött. Jörgesz ur selmeci őslakó, akiről köztudomású, hogy egész életében szörnyen szeretett a hermelinhez dörgölőzni s a régi főispánok leghűségesebb csatlósa voltA selmeci képviselőtestület méltó választ adott Jörgesz urnák. Visszautasította Jörgesz urnák azt a föltevését, hogy a köztársasági elnököt bánthatná a város polgárságának kegyelete s a hajdani vezetők megbecsülése s az indítványt egyhangúan elvetette. Érdekes, hogy Jörgesz indítványa ellen a képviselőtestület szlovák tagjai keltek ki legélesebben. A város uj sztarosztája rendkívüli igyekezettel látott hozzá a munkához s első évi programjában szerepel a város pénzügyeinek rendezése, villamos világítás létesítése, az iparfejlesztés és a lakásszükség nehéz problémáinak megoldása. A város egész polgársága az uj sztaroszta mögé sorakozik s igy remélhető, hogy a város, ha régi aranykora nem is tér vissza, csakhamar kikerül a mai válságból. Bethlen Párisiid utazik Állítólag- nem is fog tanácskozni Benessel — Tiz napi szünetelés után összeült a nemzetgyűlés — Megcáfolt hírek a pénzügyminiszter lemondásáról Budaipest, augusztus 21. ('Budapesti szerkesztőségünk teleíon- j elöntése.) A politikai világ figyelme a nemzetgyűlés szünete alatt elfordult a belpolitikai eseményektől és teljesen a külpolitika felé fordult. A jóvátétel és a külföldi kölcsön kérdése ismét az időszerűségek sorába lépett. Napok óta különféle hírek jelentek meg a sajtóban Bethlen és Benes közeli találkozásáról. E hírek, amelyeket nem cáfoltak meg. de meg sem ‘erősítettek, annyira különfélék voltak, hogy a valóságot alig lehetett belőlük kihámozni. A tény mindössze annyi volt bennük, hogy a magyar miniszíeirelnöfc találkozni fog a cseh-szlovák külügylminisztenrel, de hogy ez a találkozás hol és mikor fog megtörténni, arról csiak kombinációk voltak forgalomban. A helyzetet némileg tisztázni hivatott az Ujs-ág mai híre. . A lap ugyanis állítólag teljesen beava. tott forrásból arról értesül, hogy Bethlen István gróf kormányelnök a közeli napokban a jóvátétel! bizottság székhelyére, Pá- risba utazik és csak párisi tanácskozásai után megy el Genfbe a népszövetség ülésére. Bethlen párisi utazásának az a célja, hogy módot találjon arra, hogy a népszövetség már szeptemberi ülésén foglalkozhasson a magyar kérdéssel. A lap szerint Bethlen nem fog külön tárgyalni Benessel, akivel csak a népszövetség ülésén, tehát csak a jóvátóteli bizottsággal folytatott tanácskozásai után fog Géniben találkozni. A Times Bethlen-interjuja Bethlen. István gróf miniszterelnök a Times tudósítójának interjút adott és a következőket mondotta: — Több, mint három hónapja ismertettem Magyarország ügyét a jóvátételi bizottság előtt. Ezelőtt két hónappal kértem a hatalmakat, hogy vegyék revízió alá a bizottság határozatát, azonban semmi sem történt. A népszövetség tiz nap múlva ösz- szeül Genfben, de a szövetséges hatalmak megegyezése nélkül nem támogathat bennünket. Megegyezés hiányában a népszövetség szétoszlik, de nem változtat ama helyzeten, amely ma a legaggasztóbbak egyike Európában. Lehet-e azt várni tőlünk, hogy fölszinen tartsuk magunkat a zuhanó pénz áradatában, amikor kezeink pénzügyileg össze vannak kötözve. Nyomatékosan kérem a hatalmakat, hogy tiz napon belül hozzanak határozatot az angol-olasz javaslat alapján, mert ha kénytelenek volnánk a népszövetség jövő ülésszakáig várni, akkor a következmények végzetesek lehetnek. Összeült a nemzetgyűlés A' nemzetgyűlés ma délben tizenegy óraikor tiz napi szünetelés után összeült. Az ülés iránt, amelyet Szoitovszky Béla elnök nyitott meg, meglehetős csekély érdeklődés mutatkozott. Az elnök: Bemutatta a budapesti amerikai követség köszönő levelét a nemzetgyűlésnek Harding elnök halála fölött kifejezett részvétéért. Ezután napirend értelmében folytatták az adóvalorizációs javaslatok részletes vitáját. A javaslatot a Ház részleteiben is második olvasásban elfogadta. Vass József dr. népjóléti miniszter be- tereszti az épitkezésekről szóló törvényjavaslatot. Zsilinszky Endre (fajvédő): Támadja a javaslatot, mert szerinte az építkezési kölcsönnel a kormány ismét a nagybankok segítségére siet, hogy nekik állampénzen palotákat emeljen. Ezután az elnök napirendi indítványt terjeszt elő, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap tartsa és napirenden az építkezési Javaslat tárgyalása szerepeljen. Rassay Károly az elnök napirendi indítványával szemben azt indítványozza, hogy Lendvai István mentelmi ügyét tűzzék ki holnap napirendre. Daruváry Géza miniszter elnökhelyettes a kormány nevében hozzájárult Rassay kéréséhez. A Ház úgy határozott, hogy a nemzet- gyűlés holnapi ülésének utolsó napirendi pontja a Lendvai István mentelmi ügyében lévő állásfoglalás lesz. A nemzetgyűlés azután áttért az interpellációk meghallgatására. Östör József az ágfalvai vámőrség túlkapásai és jogtalan fegyverhasználata ügyében terjesztett elő interpellációt. többé szabadulni, csak egy tiszta férfi fel-1 magasztosuüt lelkének mélységes fehér öblén, halk áhítatának magános elzárt révében; s megkímélné magát az ily erőszakos és durva kéjenceik zaklatásaitól, minit -ez a C. C. Gallus is. És a törékeny halk költőié gondol, kinek eklogáit szavalta ma is a színházban, Virgiliusra, kit ma egész Róma ünnepel, ki sápadt és ébrem álmodó, távoli rejtelmes világok, panaszos, hüs titkok ihlett hordozója, s érzi, hogy verseinek zamata, fellüktető zengő ritmusa, melyek most benne örvény- lenek, forranak, lassan leülepednek lelke fenekén és akikor a reménytelen szerelem csodás kristályát kezdik lassan kijegecesi- teni. És mig igy a vágy lassankint belé öltö- gette már balzsamos fullánkjait valami eljövendő és titkon kívánt belső fényesség után, szive mélyén meggyujtotta áhítatának első illatáldozatait, oltárán a nagy Ismeretlennek, kit várva-várt lelke hétfüggönyös szentélyébe. De ekkor már a Fórumon jártak és kábult tűnődéséből, mint valami zsibbadt szédületből, panaszos fuvolaszó riasztotta fel. Lehet, hogy már előbb is hallotta, csakhogy érzékein át nem jutott a távol öntudatához. Különösnek találta, hogy egészen a közelből hallatszott, mintha közvetlen a fülébe fújná valaki epedő panaszát valami rettentő vágynak, oly súlyos és megrázó volt e hangok beszakadása lelkének egy pillanatra nyitva felejtett basadékán. Honnan e furcsa és megfoghatatlan muzsikus, ki most látatlan követi őt, mintha a szive mélyéről zenélne valami elrejtett fájdalom, amit nem tud kitépni? Vagy a lelkiismerete muzsikálna ily kesergőn e borongös hangok árján, melyet mintha hallott volna már! Igen, e«z. a dal, 'Aphroditére! nem valami álom játszik tán csupán vele, vagy csufondáros manók űznek gonosz tréfát fölz-áklatott lelkének vérző vergődése fölött? Dehát ez tudatalatitiságá- ■nak kriptájába zárt és rég elbontott emlékek halott szelleméit idézi, minit valami csoda- tévő mágus egy bűbájos éji órán! Varázsos szellő ez a hang, mely a rejtelmes sípokból zokog s mely múltjának szűrt ezüst vizén lágyan felé hajtja emlékei korhadt vitorlásait. Ni, itt úsznak már felé (vagy ö úszik feléjük emlékezése hajóján?) a hazai partok; szent DyoniS'OB, hilsz ez Phrigia! A vörös sziklás partu, az olajfákban és mirtuszokban dús, fügefákban áldott Phrigia! És már kavargóit benne a varázsos fuvola víg ütemére az emlékezéseknek rejtekükből felriasztott tankaszárnyu hada, melyek elsötétítik eszmél és ének egét és réglátott vonalak, színek, rég neim hallott bangóik, hazai izek és illatok dús zamatát hintik el benne kusza egymásra halmozásban. Ez itt a város Panormus, mely a fehérlő házak skatulyaszerüségével integet felé kar- ‘osu és ájtatos pompázatában az aranytetejü templomok vakító oszlopcsarnokának. Itt kiköt az emlékhajója s lába már a honi földön tapos, az édes szent szülőföldön, berohanja pillanatok alatt a kedves ösinnerős tereket méltóságos és komoly épületekkel, csacskán locsogó kuitjaival, ahol délén te az aisszonyok százai süröignek, fejükön a kétfülü korsóval, átfutja mind az utcákat ódon lapostetejü házaival, a kerítéseken át kibökolő babérbokrokkal, dús gyÜTiDötcsü fügefák balzsam - illatával hódítón, hogy aztán egy alacsony küivárosii házikó előtt megálljon alázatának boldog reszketésében, gyermeki szeretetének váratlan és mámoros föllélkesülésében, mint egy jámbor vezeklő, ki hosszú évek múlva aléltan érkezik zarándoklása céljához (és a rejtelmes tündérsip, ez érthetetlen szeli előidéző fuvola csialk játszik, egyre játszik). Beszédül az ajtón... és már ott piheg az édesanyja remegő keblén, ki öt bizton elveszettnek hiszi azóta... Azóta, hogy innen azon a rémes éjen őt a részeg és állati katonáik — Antonius katonái — elhurcoltálk ájult meztelenségében roskadozva, kiinzó ölelések és kegyetlen röhögések közt meggyötörtem! Még az emlékezése is megcsuikJik e rémségék feltámadásán és ismét hirtelen lendülettől korábbi életére gondol: Itt láítja magát, mint gondtalanul játszadozó kiisl'ánykát enyhe örömök felhő ti enségében; mint a fiúgyermekekkel pajkosan banourozó serdülő lányt, majd végül... (de, isteneik, ez a osodasip megőrjíti, amiint igy emlékét fájón korbácsolja folyton előre) ...s végiül minit... mint hófehér és tiszta hajadont, ki szende szeméremmel, fojtott vágyakozással várja, elfúló szívvel hallgatja — ó hányszor várta és hallgatta babonás holdas éjeken, amint valaki... ott a rácsos ablaka alatt felküldte hozzá sóhajait, éppen... éppen... ily kábító muzsikába öltözötten, ugyanily igérző hangok közé rejtve és... mintha éppen valami hasonló dalt lihegett volna kesergő sípja... nem-! Éppen ugyanezt a dalt, most már megismeri határozottan, ugyanezt a dalt, hisz annyiszor epedett fel hozzá könnyes és lázas fojtó éjszakákon, midőn a templomok titokzatos kertjeiben az éji pávák rikoltóztalk messzi hangon s a hold a palotáik tetejét aranykan- I csókból ezüst vízzel öntöző. K á 11 a y Tibor pénzügyminiszter: Nyomban válaszolt az interpellációra és szigorú vizsgálat megindítását ígérte. Hírek a pénzügyminiszter bukásáról A nemzetgyűlés folyosóm ma ellenőrizhetetlen forrásból híre terjedt annak, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter lemond állásáról. Illetékes helyen ezt a hirt a legerélyesebben megcáfolták. Apponyi Amerikába megy A kopenhágai interparlamentáris konferencián résztvevő magyar képviselők ma hazaérkeztek a fővárosba. Apponyi Albert gróf Berlinben való utazásakor az előtte tisztelgő magyar intézet tagjainak kijelentette hogy szeptember második felében Amerikába megy, ahová a Harward- és több más egyetem előadások megtartására hívta meg. Amerikában az európai államok gazdasági helyzetéről fog fölolvasásokat tartani. Fajvédő beszámolók Á szélső jobboldali ellenzék két tagja: Eckbardt Tibor és Lendvai István a kettős ünnepeket arra használta fel. hogy választói előtt beszámolót mondjon. Ecpbardt Tibor vasárnap mondott beszédet kerülete székhelyén, Kiskundorozsmán és megokolta a-z egységes pártból valló kilépését. Rajta kívül Gömbös Gyula és Zsínkay János mondottak még beszédet. Lendvai István ceglédi választói előtt jelent meg, hogy háromheti képviselői működéséről adjon számot. Beszédében a szokott módon támadta a kormányt, amelynek „eltávolítása" — úgymond — már csak rövid idő kérdése, majd hozzátette, hogy addig nem lesz nyu-gság, „amíg meg nem valósítjuk a becsületes dolgozó keresztény magyarok diktatúráját". Beszélt a részvényügyről. amelynek során szerinte beigazolódott, hogy Ulain vádjai helytállóak. Lendvai t Budavári László követte a szószéken, aki olyan lázitő beszédet mondott, hogy egyesek már a lámpavasat emlegették. Életbelép az uj uzsorabirósági rendelet Az igazságügyminiszter uj uzsora'biró- sági renddete augusztus 25-én lép életbe. Ji rendelet értelmében az uzsorabiróság ítélete jogerős és az ellen perorvoslatnak nincsen helye. Az elítéltnek a büntetést, amelyet nem lehet fölfüggesztem, nyomban meg kell kezdem. Halasztást a büntetés megkezdésére csak az igazságügyminiszter adhat, ő is azonban csak egy ízben és legfeljebb harminc napra. Az uzsorabiróság ezentúl a Markó-ut-cai törvényszéken fog tárgyalni. A horvát köztársasági párt minden kapcsolatot megszakít Belgráddal Prága, augusztus 22. A horvát köztársasági párt képviselői elhatározták, hogy Belgráddal m égsz akit amak minden összeköttetést és felhatalmazzák Radiosot arra, hogy a horvát szeparatista törekvések megvalósításának érdekében szükséges lépéseket megtegye. — A prágai Tribuna értesülése szerint Pasies ősszel lemond, hogy távozásával megkönnyitse a horvát probléma megoldását. Utóda állítólag Jovanovics Lyuba lesz. Anglia még nem ismeri el a görög királyt London, augusztus 21. A Reuter-ügynökség jelentése szerint az angol kormány még nem döntött a görög király elismerését illetően. Ha a görög választások teljesen törvényes és alkotmányos kormányt eredményeznek, akkor az angol kormány az egész problémát újból vizsgálat tárgyává fogja tenni. 3 Az egész életre sióié óm
