Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-21 / 188. (341.) szám
2 péti úgy, mint a háborúban — sőt ha lehet még inkább — léiéért harcot. A Ruhr-megszállás — De nem gondolja kegyelmes uram. hogy ennek a hajrcnak a modora nagyon veszélyezteti az esetleges eredményeket is? A Ruhrvidékre való bevonulás részben szétrombolja Németország gazdasági erőit, résziben fejleszti a reváns gondolatot — A Rmhr-vidékre való bevonulás — legalább is eredeti tervezetében — kizárólag gazdasági rendszabály akart lenni s nem Franciaország hibájából történt, hogy politikai hatásai egyre erősebben kerültek előtérbe. Franciaországnak szüksége volt a produktív zálogok megragadására, mert joggal hihette, hogy a német kormány a két rossz — megszállás és fizetés — közül a kisebbik rosszat fogja választani. Hogy a német kormány által támogatott passzív rezisztenciának milyen súlyos belpolitikai következményei lesznek, azt már ma is látni. Az antant egysége — Mj a véleménye kegyelmes urnák Dran- ciaország és Anglia jövendő viszonyáról? — Azok a nézet elétr esek, amelyek a két hatalom között ma fennállanak, korántsem olyan jelentékenyek, mint amilyeneknek azokat a középeurópai sajtó tartja. Nagy-Britannia gazdasági konszolidációja nagyon is érthetővé teszi azt az engedelmességet, amellyel Németország irányában viseltetik; fájdalom, Franciaország nem engedhet meg magának hasonló fényűzést. Az antant bomlásáról beszélni nem lehet; e dezor- ganizált Európában ma az antant az egyetlen hatalmi csoport, amelynek kilátása van arra, hogy a helyzetet megmentse. Az antantnak világtörténelmi hivatása volt a háború alatt; mind addig, mig a Népszövetség Amerikával és Németországgal ki nem bővül, ez a világ történelmi hivatás további feladatokat ró az antantra. G. P. A szlovenszkói községi választások szeptember tlzenhatodlkán fesznek. A szlovenszkói zsupánok szombaton, f. hó 18-án értekezletet tartottak a belügyminisztériumban, amelyen Ehrenfeld ruszinszkól alkormányzó Is részt vett. Az értekezlet a községi választások kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy a községi választásokat szeptember tlzenhatodlkán tartják meg. Nemtelen fegyverek. Az érsekujvári A Reggel és ennek nyomán a Rnszinszkói Népszava azt a hirt kolportálta, hogy a ru- szinszkói magyar kisgazdapártban kétféle irányzat küzd egymással. Az egyik a mérsékeltebb. mely a cseh agráriusokkal keres kapcsolatot s ez Bakó Gábor dr. körül csoportosul, ia másik az intrazigensebb, mely Egry Ferencet követi. Ezekkel a hírekkel szemben Nemtelen fegyverek clmü cikkében a Kárpátaljai Magyar Gazda tegnapi számában Bakó Gábor dr. nyilatkozik s kijelenti, hogy a magyar kisgazdapárt sohasem volt egységesebb, mint ma s hogy a ruszinszkói magyar gazdatársadalom egységesen követi a párt célkitűzéseit. Ezért „aljas hazugság"- nak minősíti a két egyhurom pendülő lap hírét s kijelenő hogy ő sohasem tárgyalt a cseh agráriusokkal, de törhetetlen híve pártjának. Tárcarovatunk: Szerda: Kerényi Rezső Edgár: Sírok két elárvult szem után (Vers.) Gergely Sándor: A stoikus. Csütörtök: Donászy Kálmán: Cytlheris I. (A szegedi Dugonics Társaság pályázatán első dijat nyert novella.) Péntek: Darvas János: Mikor a halálhárfát hallottam. (Vers.) Donászy Kálmán: Cytheris II. Szombat: Vass Béla dtr.: Lerbier kisasszony legényélete (Viktor Matrguerittc regénye.) Vasárnap: Szercday Gr u bér Károly: Nincs menekvés (Vers.) Zsoldos László: Ami megmaradt a „faluból" Dollár — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta-- Falu Tamás Kaptam egy kis kutyát. Aki adta, egy szép asszony, í elhat alma zott, hogy nevet adhassak neki. Odahaza csak kutyásnak hÍvták. a keresztelőjét még nem tartották meg. Eszembe jutott a leggyakoribb kutya- név, a Fillér. Ezt a nevet nem adhattam neki. Mert aki ma Fillérnek nevez valakit, az ki- engesztelhetetlon becsületsértést követ el. Valamikor vofl/t ugyan a fillérnek is becsülete. Ma csak a dollárnak van. A kutyás tehát a Dollár nevet kapta. Ha az ember kutyáit kap, természetesen az ősei iránt érdeklődik legelőbb. Notaiben.e a kutya ősei iránt. — Milyen fajta ez a kutya? — kérdezte, m, jobbról-bairól vizsgálativá a négylábú ajándékot. Benes ismét vizet prédikált... A szociális béke, a nemzeti igazság, a demokrácia és a kisebbségi jogok szép szólamai Kongó szavak tettek nélkül Prága, augusztus 20. A béke és szabadság nemzetközi asz- szonyligiájárnak podiábráéi nyári iskolájában Giirsia dr. miniszter szombaton Benes dr. külügym i n isztérnek a szociális békéiről szóló fejtegetéseit adta elő. Benes — Girsa utján — a szociális béke ellentéteként a háborút jelöli meg, mely a gyülölség romboló hullámait és a szociális zavarokat hozza magával s megállapítja,' hogy ez az irányzat az abszolút, állandó uraí!omratörekvés, a politikai és gazdasági expanzió s az erőszakos egoizmus rendszerében nyilvánul meg. A világháború tisztán vetítette a történelem felszínére ezeket az okokat. A világháború után világosan láthatjuk, hogy a szociális béke elsősorban a politikai demokrácia érvényesítését s a középkori abszolutizmus megszűntét jelenti. A szociális béke az államnak azt a modern fölfogását jelenti, mely szerint az szabad és egyenjogú polgárok közössége, akik önkéntes fegyelemmel és kölcsönös megbecsüléssel vesznek részt a közös munkában. Jelenti a demokrácia elvei alapján álló államok közötti uij viszonyt, mely nem törekszik féltékeny viszályokra, hegemóniáira és hatalomra, de verseng egymással az együttműködésiben és kultúrában. Láthatjuk azt, hogy a nemzeti igazság nélküli nincs béke s így tisztelni kell a nemzetek szabadságát és, mindenekelőtt ama nemzeti töredékek szabadságát, melyek gazdasági vagy geográfiai okok folytán szétszórtan élnek s ezt a szabadságot önálló nemzeti államok keretében nem érvényesíthetik s amelyek arra vannak Ítélve, hogy idegen államokban kisebbséget alkossanak. Az elnyomott nemzetek fölszabadítása előrehalad ás és a békének egyik faktora. Hasonló faktor a nemzetközi kisebbség védelmi elv érvényesítése, amelyet a béke érdiekében még általánosítani kell A szociális igazság megvalósítása is előfeltétele a békének. Majd kiejtette, hogy a esdi-szlovák politika a nagy összcomil ásnak nemcsak szociális szellemét fogta fel, de reformok utján a szociális béke alapijait teremtette meg s arra is tekintettel volt, hogy a kisebbségekkel szembeni kötelességeit teljesítse. Repesnek ez a fejtegetése szép és okos szavak, helyes politikai elvek konglomerátuma'. A beszélő Benesre vetett újabb fénysugár, amely azonban csak élesebben domborítja ki a cselekvő Benes sokszor megrajzolt alakját. Az a durva és kiáltó ellentét, (mely Benesnél a szó és a tett között mutatkozik, jellemzője a mai politikai atmoszférának, annak a kiforraflam, nagy összevisszaBasch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 súgnak, amelyben konzekvenciák nélkül lehet ■vizet prédikálni és bort iszogatni, amelyben nincs fórum, nincs politikai morál ahhoz, hogy a kimondott szó valóságos cselekedetbeli értéke fö'libeosülhető lenne. Ungvár, augusztus 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hodzsa Milán oseh-szlovák földmivelésügyi miniszter pénteken délután öt órakor Ungvár- ra érkezett. Útját ez alkalommal különös jelentőségűvé tették és minden fémrí és pompát kifejtettek úgy a hatóságok, mint a kormányt támogató pártok vezérei. A miniszter fogadására úgy a város vezetőségének feje, mint a zsupanátus és a kormányzóság vezetői megjelentek az állami hivatalok fejeivel együtt. Hodzsa Frankenberger Ottó dr. társaságában érkezett. Azután a fogadtatás és az ezt követő „oerele" a legszigorúbb program szerint folyt le. Frankenberger dr. bemutatta a miniszternek a helybeli hivatalok vezetőit, majd előlépett Zseltvay János zsupán és áradozó szavakkal magasztalta a minisztert. A miniszter a többek között a következőket felelte: — ... Úgy én, mint a kormány mindent elkövetünk, hogy Podkarpatskü Rus népét hozzásegítsük az igazi demokráciához és a tökéletes békéhez ... Legyenek meggyőződve, hogy a konmánynyak őszinte óhaja Pod- karpatska Rus népét a boldogság felé segii- . feni. Ezután a tisztelgések és a viszont tisztelgések egész sora következett. Este 6 órakor a miniszter teát adott, melyen meghívóik alapján Papp Antal püspök, Gébé Péter kanonok és Sztojka Sándor püspöki titkár, Tahy Ábris róm. kath. főesperes, püspöki helynök, Árky Ákos, Kerekes István dr. és Bakó Gábor dr. magyar pártelnökök, Weánberger Izidor hitközségi elnök és egyéb egyesületek elnökei jelentek meg. Ott voltak a hivatalos világ reprezentánsai és az újságírók meghívott része. A miniszter több mint egy félórás cerolét tartott és mindenkihez volt egy-egy konvencionális kérdése. Ezen a teaestén kézbesítették a miniszternek a „Határszéli Újság" akkor megjelent számát, melyben Korláth Endre dr. Hodzsa Milánhoz .intézett nyílt levélben értesíti a minisztert arról, hogy miért nem vehet részt a teaestélyen. A miniszter különbem hosszabb ideig csak a püspökkel beszélgetett. Kerekes István dr.-tól a közegészségügy felől érdeklődött. Kerekes dr. a következőket mondotta: — Miniszter ur! Ne vegye rossz néven, hogy ittlétét mint Jó alkalmat felhasználom és a szakmájába vágó aratási és cséplési eredményekre hívom fel figyelmét. Ezúttal arra is kérném, hogy utazása alatt nézzen ibe a gazdákhoz is és tőlük tudja meg, mijük termett, annál is inkább, mert a referensek Amit Benes mond, az sokmilliós, zépen festő papirmárka, melyért a valóságos csehszlovák politikai életben semmit sem adnak s amelyet a tettek aranyparitására valorízál- i va jegyezni sem érdemes. Kedd, augusztus 2!. és gazdasági tudósítók adatai sokszor hiányosak. — Tudnia kell miniszer urnák, hogy a ruszinszkói gazdákat ez évben nagy csalódás érte, mert ötven—hatvan százalékkal kevesebb a kenyérmag a múlt éviihez képest és így már előre gondoskodnia kell a városi és falusi ellátatlanok részére lisztről, illetve kenyérről. mert üres hassal jó közegészség- ügyi politikát csinálni sehoil sem sikerült. Továbbá ne feledkezzék meg a referálásoknak utasításokat adni, hogy tudják meg, nincs-e hiány Ruszmszíkó egész vidékén vetőmagvakban? A kizárólag szociális és közgazdasági Irányú beszédet a miniszter látható érdeklődéssel hallgatta és megköszönte. Árlky Ákos dr. kulturális sérelmeinket tette szóvá, persze, ez a téma a miniszter ■előtt egy cseppet sem volt szimpatikus. Szentgyörgyi Adolf dr.-tól, az ügyvédszövetség elnökétől az ügyvédek száma felől érdeklődött. Válaszában kijelentette, 'hogy a ruszinszkói ügyvédi kamara megvalósítását feltétlenül szükségesnek tartja. A teaestély különben a késő esti órákig eltartott. Szombaton reggel a miniszter hivatal- vizsgálatot tartott, majd autóba ült és Uzsok- ra ment. Uzsok megtekintése különben minden miniszter és prágai személyiség mszin- szkói programjának egyik sarkalatos pontja. Hogy miért éppen Uzsok, nem tudjuk ... Franciaország elismeri a görög kormányt Paris, augusztus 20. " A Matin jelenti, hogy a francia kormány hajlandó György király görög kormányát azzal a feltétellel elismerni, hoigy az alkotmányos szabadságot Görögországban helyreállítják. Poincaré Mária román királynénak, a görög királyné leányának Párásban való tartózkodása alkalmaival ezt tudomására hozta. Radics Londonba érkezett London, augusztus 20. (Havas.) Radics István horvát pártvezér ma ideérkezett. Nagy spanyol vereség Marokkóban Madrid, augusztus 20 (Havas.) Hivatalos kommüniké szerint a fölkeltik makacs ellenállása a spanyol csapatokat visszavonulásra késztette. A spanyolok vesztesége tizenkét tiszt, köztük egy alezredes s a legénységből 721 a halott és a sebesült. A szabadságos katonákat azonnalra behívták, A hadügyminisztérium államtitkárja kijelentette, hogy a szenvedett veszteségeket újabb csapatpótlásokkal hozzák helyre. A „választási diktátor" útja Ruszinszkóban A teaestély, melyen a magyar pártok vezérei közül is megjelentek — Keverék — mondta a szép ass-zony. Az apja foxi volit. Egész biztosan foxi. Az anyja homályban van. A bejárónőmmel járt be a foximhoz. Úgy látszik, a kutyus anyja is bejárónő volt. — És ügyes? — Gsodamód. És hűséges. Egész nap az ember lábát nyalja. És kitűnő házőrző. Ezt a tulajdonságát, úgy látszik, az anyjától örökölte. Nézze a feje alakját, vau benne valami a házőrzőik karakteréből. A kútyüst mégagyszer megköszöntem s a hónom alá kaptam, hogy ezutáni állandó tartózkodási helyére szállítsam, Kiinn lakom a városligetnél, egy magános házban, jó nagy kert mélyén, jóleső nyugalom szállott meg, hogy ezután lesz, aki ‘vigyáz rám s őrködik állmaim felett. Dollár nagyon barátságosnak mutatkozott. Jó ismerősiként üdvözölte feleségemet s azonnal otthon érezte magát rögtönzött hajlékában. — Dollárkát egyelőre bent tartjuk a lakásban — mondta feleségem. — Az éjszakák hűvösek, megfáznék szegény. Az ilyen kiiis kutyák nagyon kényesek. Majd pár hónap múlva, lua meg erősödik, kitesszük a szabadba. Dollárka tehát bennlakó lett. Nem is panaszkodott ezen intézkedés ellen egy hanggal sem. Általában nem liga lőtt. Ha valamivel nem volt megelégedve, nyöszörgőit, sirt, morgott. Ha örömet érzett: ugrált. Az ugatást mellőzte mindkét esetben. Úgy látszik, nagyon közönségesnek tartotta a gondolat- közlésnek ezt a módját. Nem volt az a házbalépő, akit ne fogadott volna kitörő örömmel. Mindegy volt neki. hogy !evélhordó-e az illető vagy kéményseprő, vagy pedig selyemhurisnyás ilránő. JMbuden vendégnek kijárt a cipőcsók, a lábhizelgés, a kézreugrás. Egy kicsit már kezdtünk kételkedni Dollár házőrző mivoltában, sőt mindinkább kezdett kialakulni bennünk a meggyőződés, hogy Dollárnak tulajdonképpen szállodád portásnak kellett volna születnie, aki aranyszegélyü sapkában áll a hotel kapujában s örömtől repeső szívvel klsérgeti be a vendégeket. — Várj csak — mondtam a feleségemnek — most majd kipróbáljuk Dollár erényeit. Utóvégre egyszer tisztába kell vele jönnünk. Felkértem egy barátomat, akit Dollár még sohasem látott, hogy csináljon nálunk próbabetörést. Ellmentünk hazulról s a házban csak Dollár maradt, hogy megvédje kincseit. A barátom megvárta az estét. A tőlünk kapott kapukuiccsa! meglehetős zaj kíséretében kinyitotta a kaput s óvatosnak mutatott lépésekkel a ház felé osont. Dollár csakhamar észrevette, elébeszaladt, megcsókolta a cipőjét, megölelte a nadrágját s olyan magasra ugrált körülötte, mintha be akart volna ülni a zsebébe. Dollár boldog volt, hogy rtiincs többé egyedül a házban s bizonyára keserű szemrehányást érzett irántunk, hogy nem gondoskodtunk számára társaságról. Ujaibb kulcs zörgötit ellő a zsebből. A lakás kulcsa. Dollár kissé kiörülte mágiát. Leült a küszöbre s várta a következőket. Egy tolvajlámpahatásu zsebvillanylámpa kigyullt a sötétségben, a kulcslyukra sütött s ■a kulcs nagy zajjal megtalálva helyét, megfordult a zárban. Az ajtó kinyílt. Most a második számú boldogság-roham ragadta el Dollárt. Megint elkezdett cipőt nyalni, nadrágot ölelni, kezet csókolni s a kabátzseb páholyába törekedni. Örvendezett, hogy a vendég otthonosan érzi magát s miniden tessékelés nélkül megy be a lakásba. Az ajtó mellett belül egy előre odakészíté tt táska állott s rajta a szekrény kulcsok bevertek. Az állbetörő fogta a táskát, megcsörgette a szekrénykulcsokat s tétovázva indult a J eh ér nemű s z ek r én y felé. Dollár követte. Leült a szekrény előtt s oldalt csapott fejjel nézte a táska megrakd- sát. Tetszett neki ez a művelet s hálásan nyalta közben az ismeretlen kezeit. A táska már tömve volt. A zsáikmány- 'szerző kifelé akart indulni, de a kutya eléje állt Nem engedte. Valami olyas volt az arc- kifejezésében, hogy nincs megelégedve a végzettekkel. A jobb fülét fölasapta. odaállt az ismeretlen ember elé, mint ahogy a kivont kardu katonatiszt áll a csapat élére és félre- magyarúzhatatlUinul vezetni kezdte a másik szobának abba a sarkába, ahol az cziist- nemüek vannak elhelyezve. A barátom nem akarta halálosain megsérteni Dollárt s kivett néhány ezüst kanalat. Dollár most a harmadik szoba felé vezényelte vendégét. A vendég azonban már eleget tudott s nem törődött többé Dollár zúgolódásaival. I
