Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-21 / 188. (341.) szám

Kedd, augusztus 21. 3 yj/iiGr4i^(?wRyfr/{xip Szeptember eleién találkozik Bethlen ésBenes Újabb Treuga 3Dei előtt — Gömbősék okveteilenkednek — A kisantant helyet kér a katonai ellenőrző bizottságban — Bethlen a sürgős döntés szükségességéről Budapest, augusztus 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök kétheti szabadságra Balatonföldvárra uta­zott. Távolléte tartamára a kormányzó Da- ruváry Géza külügyminiszert bízta meg a minisztereinökséfe ügyeinek vezetésével. A miniszterelnök minden valószínűség szerint résztvesz Magyarország képvisele­tében a Népszövetségnek szeptember elején Genfiben tartandó plenáris ülésén. A szom­bati minisztertanács éppen ezért behatóan megvitatta a Népszövetség elé kerülő ma­gyar ügyek anyagát. A Magyarság arról értesül, hogy Bethlen a Népszövetség ülésezése után határozott helyen találkozni fog Benes cseh-szlovák külügyminiszterrel, akivel, mint a kisantant teljhatalmú megbízottjá­val, a magyar kölcsön ügyében fog tár­gyalni A népszövetség ülése pár napi? tart csupán s így a találkozás még szeptember első felében megtörténhetik. Egyes hírek j szerint a két államfórfm találkozása Genf- ben, vagy pedig Velencében fog megtörténni. A miniszterelnök szabadságra utazása szoros összefüggésben van azzal, hogy a kor­mány semmi körülmények között nem haj­landó a földöirtokreformnovellát a nyári szü­net megkezdése előtt letárgyaltatni a nem­zetgyűléssel. A jövő hét szerdáján összeülő parlamentnek még le kell tárgyalnia az in- demnitás vitája alatt benyújtott kisebb tör­vényjavaslatokat és a kormánypárt felfogá­sa szerint szeptember elején már megkezd­heti a parlament a körülbelül két hónapra terjedő vakációját. Kormánypárti körökben utalnak arra hogy a parlamenti helyzet olyan, hogy sem­miféle bonyodalomtól nem lehet tartani 5 így a miniszterelnök bátran útra kelhet. Szá­molnak azzal is, hogy a miniszterelnök kül­földi tartózkodása alatt újra proklamálják a Treuga Deit. Az ellenzéki pártok hajlandók is erre”, egyedül a fajvédők azok, akik e té­ren nehézséget akarnak támasztani. Azt 1 szik azonban, hogy a miniszterelnöknek kül­földre való utazása előtt a fajvédőket is sike­rül majd leszerelnie. A kisantant kívánságai A Daily Telegraph diplomáciai munka­társa jelenti, hogy a kisantant a Magyarországnak nyújtandó kölcsönjavaslattal összefüggésben azt a kívánságot intézte a nyugati hatalmakhoz, hogy a Budapesten lévő szövetségközi ka­tonai ellenőrző bizottságban képviseletet kapjon. A kisantant arra hivatkozik, hogy a trianoni szerződés 133—139. cikkelyeiben csupán ar­ról van szó, hogy a szövetségközi bizottság­ban a szövetséges és társult nagyhatalmak­nak képviselve kell lennie, ez azonban nem Azt nem llehet biztosan tudni, hogy a kutya mért volt elégedetlen, Azért-e, mert elvárta volna, hogy egy olyan erős ember jobban felcsomagoljon, vagy pedig azért, mert általában nem szereti az elmenőket. Tény az, hogy valósággal szökni kellett tőle. A kapunál keserv-esen vonítva búcsúz­tatta el a s-zokatlan látogatót. S olyankéit hatott, mint a külvárosi kereskedő, aki még la kapuból is -ajánlja távozó vevőjének üzlete visszamaradt kü 1 öniliegessége-it. Dohár tehát mint házőrző letette a vizsgát. Nem kapott szemrehányát, úgysem ér­tette volna meg, hogy nem föltétlenül szere- tetet érdemlő úriember az, aki fehérneműt és ezüstöt visz el a házból, amikor senkii sincs otthon. — Jó, jó — mondta a feleségem aggo­dalmaskodva. — Eddig rendiben van a dolog. De mi lesz, ha valaki betör és Dollárt is el akarja vinni? — Akikor bizony vele megy a kutya is — jegyeztem meg habozás nélkül. — Dohár a jóhiszemű kutyák családjába tartozik s miniden hivó szót követ, — Ezt pedig meg kell akadályoznunk. — És hogy gondolod ezt? — kérdeztem. — Úgy - válaszolt a feleségem —, hogy veszünk eg„ házőrzőt, amelyik nem keverék, amelyik ugat s amelyik, ha kell, harapni is tud. S igy is lön. Most két kutyánk van. A nagyobbik vigyáz a ki-sebbre, hogy el ne kó­száljon a betörőkkel. zárja ki azt, hogy a bizottságban más álla­mok kiküldöttjeit is fel ne vehetnék. Bethlen sürgős döntést kér a jóvátételi bizottságtól Egy angol lap a Daily Telegraph hírével egyidejűén Bethlen István gróf miniszterel­nökkel folytatott beszélgetést közöl. A mi­niszterelnök a többi között a következőket mondta: — Ha Magyarországon segíteni akarnak, akkor nem szabad időt vesztegetni. Már sok idő múlt el azóta, hogy a kisantant sorsunk­ról tanácskozott és mi még máig is teljes sötétségben tapoga- tódzunk és nem tudjuk, hogy vájjon helye­sek-e a konferenciáról kiadott hírek. — Remélem azonban, hogy szomszéda­ink a józan gondolkozással és baráti érzés­sel ítélik meg helyzetünket. A sinajai konfe­renciáról kiadott kommünikék arra engednek következtetni, hogy a kisantant bennünket más szemüvegen néz, mint Ausztriát, mert állítólag mi a békeszerződést nem tartjuk be és nálunk irredenta mozgalmak vannak, Úgy gondolom, felesleges is ismételnem, hogy mi a békeszerződést teljesítjük. — Az az elv, hogy vaíld be bűneidet amiket nem követtél el s mi megbocsátunk neked és anyagi segítséghez juttatunk, olyan amelyet «. magyarság nem respek­tálhat. Párls, augusztus 19. Ploíncaré a dl a r le* viliéi hadi emlékmű leleplezése alkalmából inagy beszédet mondott. Beszéde elején, az ánitánítail foglalkozott: — Ha ez a szövetség megmentette az életünket — mondotta —, iákkor nem lelhet azt mondani, hogy most, (mikor az életünk már meg van mentve, a szövetség fölöslegessé vált. Mi franciák minden szót bűmnek tartanánk, mely alkal­mas volna ama, hogy a szövetséget meg­lazítsa. Mindent elkövettünk és el fogunk követni, hogy politikánkat a szövetségesek politi­kájához közelebb hozzuk és velük együtt mindig hajlandók leszünk oly megkönnyí­tések után kutatni, melyek közös akciót eredményeznének. Anglia például a nagyszabású munka­nélküliség miatt panaszkodik. Mi azt kíván­juk, hogy Anglia teljes munkaképességét ki­fejthesse és csupán azt kell megjegyezni, hogy az angol kormány csalatkozik, mikor azit képzeli, hogy ez a munkanélküliség a Ruihr-megszállásnak közvetett vagy közvet­len eredménye. Mikor ma egy éve London­ban voltam, még nem szádot tűk meg a 'Ruhrt, azonban Anginában és Skótorsizágban nagyobb munkanélküliség uralkodott, mint ma. De nézzük Anglia kereskedelmi statisz­tikáját. Ez azt mutatja, hogy a Ruhrvidék megszállása után Anglia ki- és behozatala ■súlyban és értékben felülmúlja a múlt év első hét hónapjának exportját és importját. Ugyanez áll a tranzitókereskedelemre is. — Épp olyan szerencsétlen érvelés a Ruhr-vidék zálogbavételének törvényessé­gét kétségbevonoi. Nagyon egy-szerü volna erre a békeszerződés szövegével v-agy szö­vetségeseink egykori nyilatkozataiíval vála­szolni. Azonban nem volna jó, hia valameny- nyien a probléma praktikus megoldására tö­rekednénk? Európa csak akkor fogja gazdasági és mo­rális egyensúlyát ismét megtalálni, amikor Európában a békét szolid alapokon ismét helyreállítjuk. A.béke azonban a békeszerződések lojális végrehajtását és az okozott károk teljes jóvátételét követeli. Franciaország nem ki­van mást és Anglia sem kívánt mást, tehát végeredményben meg kell hogy egyezzünk. Poinoaré ezután a francia imperializmus vádjával polemizált. Stresemann kancellárrá való kinevezése előestéjén a birodalmi gyű­lésen azt a vádat emelte, hogy Franciaor­szág Napóleont utánozza, a német nép lelkét nem ismeri és provokáiásával kihívja. Poin- caré ezután felvetette a kérdést, hogy ki kezdte a provokációt. Nem-e Németország, mely megtagadja a békeszerződés végre­hajtását? Poincaré ezután az 1870-es hábo­— Az egész világnak tudnia kell, hogy amikor én Párisban Magyarország nevében a népszövetség intervencióját kértem, ezt a lépést nem tehettem volna meg, ha országom nem mutatkozott volna hajlandónak anyagi és politikai tekintetben mindenütt oly kezes­séget nyújtani, amelyet szuverén államtól jó­zan módon követelni lehet. A népszövetség augusztus 20-án összeül és ha a jóvátételi bizottság ezideig döntést nem hoz. akkor Magyarországra nézve több hónapi időre | lehetetlen lesz a népszövetség pénzügyi bi- j zottsága segédét kikérni. Az ilyen halasz­tás következményeiben beláthatatlan. A ma­gyar aratás jó, de a kölcsönről folytatott tár- gjmlások hosszú ideig tartanak. Ha Magyar- országon segíteni akarnak, ismétlem, nincs idő a halogatásra. Minisztertanács Szombaton este minisztertanács volt, amely a drágaság elleni intézkedésekkel fog­lalkozott. Szóba került a kartellek árdrágító és árfelhajtó tevékenysége. A közélelmezési minisztert megbízták egy a kartellek árdrá­gításai ellen való törvényjavaslat kidolgo­zásával. A köztisztviselői összeférhetetlenség A részvényügy tanulságai után a kor­mány nemcsak ia képviselői, de a köztisztvi­selői ossz ef érh e t el en s é g e t is szigoritani kí­vánja A kormány rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy köztisztviselők nem lehetnek igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjai semmiféle magánvállalatnak sem. Azok az ál­lamtitkárok és egyéb közfunkcionáriusok te­hát, akik egyes vállalatokban helyet foglal­nia! és Elzász-Lo ihaniiigia okkupád ójával foglalkozott és kijelentette, hogy egy igaz­ságtalan béke örökké veszélyben forog; a szövetségeseknek kötelességük tehát az, hogy a versai'üesi békeszerződésen ne en­gedjenek változtatni és ügyeljenek, hogy annak pontjait pontosain végrehajtsák. London, augusztus 19. A Párisiből érke­ző előzetes jelentések, melyek Poinoaré vá­laszával foglalkoznak, nem hangolják opti­mizmusra az angol sajtót. A lapok azt tart­ják, hogy az angol kormány a normális vi­szonyokat fentartott problémák megoldása érdekében ismét miniden lehetséges enged­ményt megtett azért, hogy a francia állás­ponthoz közeledhessen, azonban ez a törek­vése teljes eredménytelienséggel járt Páré­ban. Az Observer kijelenti, hogy az egyet­len kedvező momentum a párisi jelentések­ben az. hogy remélni lehet, hogy Poinoaré váíasizában ponifcról-pontra meg fogja jelölni az általános francia politikai irányelveket. A Sunday Times igy ir: — Bár a francia po­litika mostanáig feltűnően határ ozatillan volt, mégis teljességgel megközelithetetlennek mutatkozott. Ez a megközelitlhe tétlenség most kissé engediett és az angol kormány a szerencsétlen Ru.br-dkció tisztázása érdeké­ben ajánlatában sok jogáról lemondott, sok áldozatot hozott. Az angol kormány hajlan­dó a német jóvátételből való részesedését leszállítani és a szövetségeseknek vele szemben fennálló adósságait oly mértékben csökkenteni, hogy azok alig teszik ki Anglia amerikai adósságának az összegét. A lap megjegyzi, hogy ha ezt az ajánlatot Francia- ország visszautasítja, akkor azt söha többé meg nem újítják ily bőkezű és elnéző módon. Stresemann válaszolni fog Poincarénak Berlin, augusztus 20. A M'ontagspost jói informált helyről arról értesül, hogy Strese­mann legközelebb válaszolni fog Poincaré tegnapi beszédére. A lap kijelenti, hogy Poin- caré tegnapi beszéde nem elégítette ki a n érne tor s z ág i v árak ozást. Kedden adják át Londonban a francia választ Páris, augusztus 20. A Petit Párisién szerint a belga külügyminiszter a francia válaszj egy zéket a szerdán összeülő minisz­tertanács elé akarta terjeszteni. A francia nagykövet kérésére azonban a belga kor­mány már most foglalkozik a jegyzékkel, hogy a francia válasz legkésőbb kedden el­küldhető legyen Londonba. A Journal sze­rint a francia jegyzéket kedden fogják Lon­donban átnyújtani. Brüsszeli Havas-jelentés szerint a belga váltasz megegyezik a francia jegyzékkel. olyan amelyet u magyarság nem respek- nak, kénytelenek lesznek állásukról haladék- tálhat. talanul lemondani. Poincaré Közeledni ahar síiielsédescüiez A vasárnapi beszéd — Polémia London és Berlin felé — Az angol sajtóban kevés az optimizmus Paris, augusztus 20. A reggeli lapok je­lentése szerint a francia jegyzéket ina este vagy holnap reggel adják át a párisi angol nagykövetnek. A Havas-ügynökség Briisz- szelből arról értesül, hogy a belga király eV uazása előtt jóvátételi kérdésről tárgyai Theunisszal és Jasparral. A Liberté úgy tud­ja, hogy a felszabadított területek minisztere tegnap este a Ruhr-vidékre utazott. Letartóztattak egy német mérnökiét Brüsszel, augusztus 20. (Havas.) Meuigjan német mérnököt letartóztatták. A mérnök bevallotta, hogy elinöke egy szervezetnek, amely több vasúti merényletet követett el. Chamberlain kritizálja az angol politikát London, augusztus 20. Chamberlain teg­nap Binmtoghamban beszédet mondott Ang­liának Franciaországhoz való viszonyáról. Kijelentette, hogy Európa békéje minden ne­hézség és félreértés dacára az Anglia és Franciaország közötti szövetség fönntartásá­tól függ. Hol van ebben a pillanatban az az ■en tente cordiale, mely évekkel ezelőtt meg­volt? Úgy hiszem, — mondotta — hogy szö­vetségeseink az utóbbi napokban elfelejtet­ték, hogy a szívélyes egyetértés mindkét ol­dalról az egyetértés akaratát és egyforma készséget követel meg a tekintetben, hogy a nehézségeket mérlegeljék. Ha arra gondo-; lünk, hogy Franciaország magatartása sok' tekintetben belátásnélküli volt, akkor vájjon mondhatjuk-e azt, hogy Anglia oly magatar­tást tanúsított, amilyet kellett volna? A csa- ornán innen mindnyájan megegyeztünk ab­ban, hogy Németországnak mindazt meg kel. fizetni, amennyit fizetni tud, hogy jóvátegye azokat a károkat, amelyekért felelős. Talán igaz az, hogy a szövetséges kormányok a múltban többet követeltek, mint amennyit Németország fizethet, de viszont igaz az is, hogy Németország nem tett erőfeszitéseket arra nézve, hogy kötelességeit teljesítse. Ily körülmények 'között jogosítottak a szövetsé­gesek arra, hogy Németországra súlyos fel-, tételeket szabjanak és oly ellenőrzést köve­teljenek, amely szükséges áhhoz, hogy Né­metország kötelességeinek eleget tegyen. Eme nézet dacára az a véleménye, hogy a Ruhr-megszállás nagy hiba volt. Véleményé szerint a főcél az, hogy megállapitsák Né­metország fizetőképességének mértékét s hogy abban a pillanatban, amikor Németor­szág teljesitőkép essége kicsiny, a reá rótt teher is kicsiny legyen s hogy miikor a tel­jesítőképesség nő, akkor ismét nagyobb fize­téseket legyen köteles teljesíteni. Chamber­lain kijelentette, hogy a legutóbbi jegyzék­ben tapasztalható az angol kormány és a szövetség közötti véleménykülönbség s egé­szen rendkívüli dolog, hogy az angol kor­mány most azt a vádat emeli, hogy a meg­szállás, amelyhez annak idején sikert kívánt, kezdettől fogva jogtalan volt. Szerinte ez inkonzekvencia, logikátlan és céltalan. Nem kiséri bizalommal a kormány külügyi politi­káját és elővigyázatosságra inti a kormányt. Az antant ma egy fonálon függ és minden ügyetlen lépés romba döntheti a legutolsó tiz-tizenkét év eredményét. A pillanatnyi helyzet veszedelmes Európára, a szövetsé­gesekre, Angliára és az egész világra nézve. * A német kormány a márka alátámasztása érdekében Berlin, augusztus 20. A Welt am Mon- tag parlamenti körökből arról értesül, hogy a birodalmi kormány legutóbbi ülésén azzal a kérdéssel foglalkozott, miképpen lehetne a német márkát alátámasztani. — Berlin vá­Az egész életre szili óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom