Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-03 / 147. (300.) szám
Kedd, julius 3. $ ■■—■■»—■ rwwwnrTOm—n urmvmmummmmamaammmiűevs^- Z,TSHni A szociális biztosítási javaslat i. A német szocialisták arra ösztökélik a kormányt, hogy a Ruhr-kérdésben mérsékeli magatartást tanúsítson. Nem látszik kizártnak, hogy a kormány a passzív ellenállás feladásába beleegyezne azzal a feltétellel, hogy a megszálló csapatok számát tizenöt- ezerre szállítanák le és az okkupációnak tisztán technikai jelleget adnának. A polgári pártok másképp képzelik el a Ruhr-kérdés megoldását. A szociáldemokrata felfogás szerinti Berlin, július 2. (Saját tudósítónktól.) Alkalmam volt egy magasrangu vatikáni diplomatával beszélgetni, aki a Vatikánnak a Ruhr-kérdésben elfoglalt álláspontjáról a következőket mondotta: — A pápa őszentsége Mons-ignore Testia jelentése alapján elhatározta, hogy a ruhrvidéki ínségeseknek segélyt ad. — Valószínű, hogy a pápa mielőtt az ismeretes levelét megírta, megszerezte Anglia és Olaszország erre vonatkozó jóváhagyását. — Tény az, hogy a Vatikán növekvő ellenszenvvel figyeli Franciaország erőszakosságát, mert csak ennek tulajdonítható, hogy a pápa Franciaország ellen Igen éles hangot használt. A pápa szokásához híven jól meggondolta, mielőtt ezt a döntő lépést megtette. — Valószínű, hogy Jonard vatikáni francia követ pozíciója megrendült, mivel nem sikerült Gasparri bíboros államtitkát közvetítésével a pápai jegyzék elküldését megakadályozni. E jegyzék magas erkölcsi nézettel van telítve, annak gazdasági vonatkozású részei pedig Amerika tetszését is biztosan megnyerik. Nagyjelentőségű az a tény, hogy a pápa a Ruhrvi- dék azonnali kiiiritése mellett foglalt állást és a német teljesítmények nagyságát egy páírtonki- vüü bíróság megállapítására akarja bízni, — Valószninü, hogy a pápa magatartása nagy befolyással lesz a belga katolikus pártokra és hogy ennek következtében Theunisra nehéz feladat vár. — Meg kell jegyeznem, hogy a pápai jegjr- zék nem kimondottan németbarát jellegű, mint amilyennek a francia sajtó beállítja. A pápa mint semleges és pártokon felüláíló bíró egyformán foglal állást az igazságtalanság ellen, akár Franciaország, akár Németország követi azt el A jegyzék jelentősége abban tejük, hogy a pápa a viszály eliminálását egy harmadik tényező jóakaratu beavatkozásától kívánja. Dalmo CarnevaÜ. A pápa levelének előzményei Róma, julius 2. Mesaggero azt írja, hogy a vatikáni francia követ az államtitkár megkerülésével közvetlen kihallgatást kért a pápától. A lap szerint ez a szokatlan fcfrmia azt bizonyítja, hogy Franciaország az incidenst lehetőleg gyorsan és koncitliáns formában akarja elintézni. — A belga vatikáni követ a Messagero munkatársának kijelentette, hc-gy teljesen légből kapott az fegyverszünetet nem tartják kielégítőnek. Egyrészt számítanak Franciaország engedékenységére, másrészt a Ruhrvidék Lakosságában napról-napra nő az elszánás, hogy a passzív ellenállásban kitart a végletekig. Nem felel meg a .valóságnak az, hogy a német kormány kísérletet tesz egy semleges hatalom közvetítésével közvetlen érintkezésbe lépni a francia kormánnyal. Dafmo Carnevali. a hir, hogy a belga kifrály kérte a pápát ismert levelének megírására. Róma, julius 1. Jonard, a vatikáni francia követ egyórás audiencián volt a pápánál. Az audiencián a jóvátételi és a Ruhr-kérdést beszélték meg. A francia követ ismertette a pápával azt a nagy hatást, melyet Gasparri bíboros államtitkárhoz a jóvátételi kérdésben irt levele keltett Franciaországban. • A szenátus ülése Prága, julius 2. A szenátus ma este hat órakor ülést tartott. A napirenden az alkotmányjogi és költségvetési bizottság jelentése szerepel a 'képviselőház ama határozatáról, amelyben Prága város asszanációs körzetének megállapítása és Prága város kisajátítási joga van szabályozva. Ezután az ipari és kereskedelmi bizottság tesz jelentést a képviselöháznak az ipartestületek választásáról szóló törvény megváltoztatásáról hozott határozatát illetőleg. Majd az alkotmányjogi és a költségvetési bizottság tesz jelentést a képviselőháznak a villamosítás jogi és pénzügyi előnyeiről szóló törvényjavaslatról hozott határozatáról. Ezután az ipari, kereskedelmi, költségvetési és külügyi bizottság tesz jelentést a Hollandiával kötött kereskedelmi szerződésről. A technikai forgalmi', Ipari, kereskedelmi és 'költség- vetési bizottság ismerteti Brabec dr. és Sou- kup dr. szenátorok jelentését a párisi VIII. nemzetközi parlamentáris kereskedelmi konferenciáról. Végül a nemzetvédelmi, nemzetgazdasági és költségvetési bizottság tesz jelentést Lnkes szenátornak az állalmi ménesek újjászervezéséről szóló javaslatáról. Az ülés lapunk zárásakor folyik. Á szenátus munkarendje Az ülés előtt klubelnöki értekezlet volt, amely a munkarenddel foglalkozott. Úgy értesülünk, hogy holnap, ha nem lesz plenáris ülés, akkor a bizottságok fognak ülésezni. Szerdán plenáris ülés lesz. A szerdai ülés elé kerül mindama törvényjavaslat, amellyel a képviselőház a tavaszi ülésszakban foglalkozott és amely még nem került a szenátus elé. A szerdai üléssel befejeződik a szenátus tavaszi ülésszaka. Egy másik verzió szerint szerdán nem lesz ülés és csak julius Prága, julius 2. A képviselőház nyári ü ésszakának utolsó ülésén, csütörtökön — amint már jelentettük — Svehla miniszter és Harbman népjóléti miniszter előterjesztették a szociális biztosításról szóló javaslatot, amelyet a ház még azon az ülésen ki is osztott a szociálpolitikai és költségvetési bizottságnak, amelyek ősszel fogják előterjeszteni a jelentésüket. A javaslat hat részből és 278 szakaszból áll. Jellemző, hogy a kormány a megokolást nem nyújtotta be a javaslattal egyidőben, hanem iazt csak később fogja beterjeszteni. Az első rész az általános rendelkezéseket foglalja magában és mindenekelőtt a biztosítás mérvéről és a biztosítottakról szól. A biztosítás kiterjed a betegekre, valamint a rokkantakra és aggokra. Résztvesznek benne azok, akik cseh-szlovák területen munka- béri, szolgálati, vagy tanulói szerződés alapján munkát vagy szolgálatot teljesítenek. Azok, akik a köztársaság területén kivül dolgoznak, csak akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha munkaadójuk itt lakik. A törvény vonatkozik a házi műnk ásóikra is. azaz olyan személyekre, akik noha nem iparosok, egy vagy több munkaadó részére a műhelyen kivül végeznek munkát. A biztosítási kötelezettséget a rendelettel ki lehet terjeszteni olyan iparosokra, aki'k otthoni munkát végeznek egy vagy több vállalkozó részére, még akkor is, ha azon kivül saját maguk számlájára is dolgoznak. A betegség elleni biztosítás kötelezettsége nem terjed ki az állam és a közjogi testületek, valamint azok vállalatainak (így a vasútiaknak) alkalmazottaira, a bányatársládáknál biztosított személyekre, szolgákra, házi varrónőkre házi tanítókra és azokra, akik váltogatva különböző munkaadóknál teljesítenek szolgálatot és az idegen követségek alkalmazottaira. Az aggkori és rokkantbiztositás kötelezettsége a most említett személyen kivül nem vonatkozik azokra, akik a valamely biztosításra kötelezett foglalkozásba való lépésekor, vagy a törvény életbeléptetésekor hatvanadik életévüket betöltötték, továbbá az ügyvéd- és közjegyzőjelöltekre, azután azokra, akik rokkantsági, aggkori, vagy özvegyi járadékot élveznek, végül azokra a rhagánalkalmazottakra, akik az 1920. évi 89. számú törvény alá esnek. A biztosítottakat munkabérük alapján tiz osztályba sorozzák. Az I. osztályba tartoznak azok, akiknek napi munkabérük legfeljebb 6 korona, a II.-ba a legfeljebb 10, a III.-ba 14, a IV.-be 18, az V-ikbe 22, ia Vl.-ba 25.50, a Vll.-be 28.50, a Vllí.-ba 31.50, a IX.-be 34.50, a X.-be pedig a napi 36 korona munkabért keresők tartoznak. A heti munkabért élvezőknél bérüket hattal, a havidíjasoknál pedig hússzal kell elosztani, hogy megkapjuk a napi munkabérek átlagát. A rokkantsági és aggkori biztosítás szempontjából asaiwtBBSMS négy osztály lesz, úgy hogy az előbb említett I—III. osztály alkotja az A) osztályt, a IV— V. osztály a B) osztályt, a VI—VII. osztály a C) osztályt, a VIII—X. osztály pedig a D) osztályt. A munkaadók alkalma zottaikról jegyzéket kötelesek vezetni és azokat legalább tiz évig megőrizni. Ha e tekintetben durva gondatlanságot követnek el, úgy a mindenkori kereseti viszonyokhoz képest állapítja meg a biztositó intézet az illetékeket. A munkaadó továbbá köteles alkalmazottait, akikre a bizositási kötelezettség kiterjed, három napon belül bejelenteni és ugyancsak három napon belül az esetleges változásokat is bejelenteni. Minden hónap első hetében jegyzéket kell előterjeszteni az alkalmazottainak kifizetett bérekről. A biztosítási szervezet sejtjei a betegse- gélyző pénztárak, amelyek a járások székhelyein fognak működni. Szerveik: a megbízottak közgyűlése, az elnökség, a felügyelő bizottság és az igazgató. A közgyűlés a viszonylagos szavazati rendszer alapján négy évre választott megbízottakból áll, számukat az alapszabályok állapítják meg. A "közgyűlés választja meg az elnökséget és a döntőbíróságot, ellenőrzi a számadásokat, megállapítja az alapszabályokat és határoz amaz igények érvényesítéséről, amelyek az elnökség és felügyelő bizottság hivatalosko- dásábói származnak. Az elnökség tiz tagból áll. akik közül nyolc tagot az alkalmazottak, kettőt pedig a döntőbíróságban helyet foglaló munkaadók választanak négy évre. Az elnökség feladata az orvosokkal, bábákkal, orvosi és gyógyintézetekkel a szerződés kötése és a tisztviselők alkalmazása. A felügyelő bizottság tiz tagból áll; két tagot az alkalmazottak elnökségi tagjai választják az alkalmazottak sorából. nyolcat pedig a munkaadók. A felügyelő bizottság felügyel az intézet gazdálkodására, a törvény és alapszabályok betartására és jelentést tesz a közgyűlésnek a zárszámadásokról. Az igazgatót, pénztárost és föszámtisztet a központi biztositó intézet nevezi ki és ez gyakorolja felettük a fegyelmi jogot. A központi biztositó intézet székhelye Prága, Ez" intézi az aggkort és rokkantsági biztosítást. Szervei: a bizottság, az elnökség és az igazgatóság. A bizottság áll az elnökből és negyven tagból. Az elnököt a köztársaság elnöke nevezi ki négy évre. A bizottság negyven tagja közül tiz az alkalmazottak. tiz a munkaadók és húsz a szakértők sorából kerül ki, Az elnökség az elnökön kivül tizenkét tagból áll, akik közül három alkalmazott, három munkaadó, hat pedig szakértő. Az elnökség legalább hat tagjának Csehországban kell laknia. A háromtagú igazgatágot, amely kollegiális szerv, a bizottság nevezi ki a Szociális 4-én fejezik be az ülésszakot. A Vatikán növekvő ellenszenvvel figyeli a franciák erőszakosságait Egy magasrangu vatikáni diplomata nyilatkozata a „P. M, H.“ részére Tárcarovatunk: Szerda: Tarnóczy Árpád: (Amerika). Palóc- sóhajtás. P échy-Horváth Rezső: A királykisasszony. Csütörtök: Merényi Gyula: Levél Phrynéhez. (Vers.) Ferenczy Sári: Mórija bűne. Szombat: Bolgár Mózes dr.: A zsákmány. Vasárnap:M é c s László; Két nagybátyám, (Vers.^ Szederkényi Anna: Az apasági törvény. A budapesti Nemzeti Színház Shakespeare-ciklusa — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — írta: Schöpflin Aladár Évtizedek óta nem volt a Nemzeti Színháznak olyan nagy eseménye, mint az a Shakespeare-ciklus, amely most, jundus utolsó heteiben zajlott le. Tizenkét egymás után következő estén tizenkét Shakespeare-darab, mind a legnagyobbak, legnehezebbek, rendezőnek, színésznek egyaránt legbonyolultabb problémákat nyújtók. Van köztük olyan, mint a Lear király, A velencei kalmár, Szent- ivánéji álom, melyeket a tél folyamán már kipróbált a színház, de a többinek rendezése, szereposztása, betanulása egészen uj s amelyeket évek óta nem láttunk magyar színpadon. Óriási munka, amit a színház végzett, még pedig olyan évad végén, melynek kezdete és közepe is tele volt munkával: uj darabok, uj betanulások, felújítások jóformán hétről-hétre követték egymást, a színház lólekzctvétcl nélkül dolgozott, minden színész mindig foglalkoztatva volt s a közönségnek nem lankadhatott egy pillanatra sem az érdeklődése. óriási siker: az összes előadások ebben a nyári időszakban! — zsúfolt házak előtt játszódnak le, a közönség lelkesedik, a szinlapokon a legtöbb napon a keresztbe nyomtatott jelentés: minden jegy elfogyott és a belső siker is rendkívüli, mindenki érzi, hogy az előadások igazán jók, a színház feladata magaslatán áll. így következtek sorra a darabok: Viz- kereszt, Hamlet, A velencei kalmár, Lear király, Macbeth, Sok hiühó semmiért, Július Caesar, Szenti váméit álom, III. Rikárd, IV. Henriik I. része, Romeo és Júlia, A vihar. A színház személyzetének minden tagja résztvesz az előadásokban, miért szükség van mindenkire, hiszen ez a tizenkét darab egész viliág: az emberi élet mindenféle árnyalata és az emberi nem legtöbb egyéni és tipikus formája benne van. A színház szempontjából Shakespeare azért is megbecsülhetetlen, mert páratlanul gazdag és változatos, annyi alakot, élő, mozgó, az élet egészébe belekapcsolódó figurát teremtett, színházi szempontból nézve annyi különböző szerepet adott, hogy a világ egész többi drámairodalma összevéve sem éri föl az ő adományát. És nincs ismétlődő alakja vagy szerepe, mindegyik más, épp úgy nincs relief nélküli szerepe, mindegyik, a legnagyobb és a legkisebb is. módot ad a színésznek arra, ami művészetének lényege: emberek ábrázolására. Minden színész Shakespearen próbálhatja ki a maga mesterségét és a maga regiszterét. Nincs itt módomban, egy ilyen rövid beszámolóban, az egyes előadások, színészek és rendezők munkáját külön elemezni. A nagyok, Pét hős, Ód'ry elsősorban most Is magukkal ragadtak: erőteljes színészi originali- tássál csinálták a maguk dolgát, az ő Hamletjuk, Antomiusu'k, Rikár dijuk különbözik mindenki másétól, de mégis Shakespeare! alak, a költő szárnya magával emelte a színészt olyan magasságokba., amilyeneken még alig jártak. Bayor Gizi, Gál Gyula, Kiss Ferenc, d!e a többi elsőrendű színész Is mind csúcspontján áll művészetének s külön meglepetés N. Tasnády Ilona finom., bájos és kifejező játéka a Sok hűhóban; ez a színésznő már vagy egy évtizede tagja a színháznak, de csak most az idén fedezte fel Hevesi figyelmes szeme. Vitázni lehet az egyes előadásokról, különböző szempontokból különbözőképp lehet rólak szólni, volt köztük jó és volt jobb, d!e — ezt elismeri mindenki — kivétel' nélkül becsületes müvészmunka valamennyi, tehetség, lelkiismeretesség müve. Általában véve pedig ez a ciklus nagy forduló a magyar Shakespeare -játszá s d ol gában. Egész a legújabb időkig a rendezésnek és a színjátszásnak az a stílusa volt nálunk uralkodó, melyet még annak idején Paulay Ede honosított meg s amely két támasztékra volt felépítve; a bécsi Burgszinház régi tradíciójára és a meiningiek realisztikus játékára. Mind a kettő már kiélte magát és kül- Söségessé vált, inkább akadályává a művész érvényesülésének, mint eszközévé. Heves? álláspontja a Shakespeare-játszás stílusában, amely, ha jól tudom, lényegileg összhangban van azokkal a törekvésekkel, melyek mostanában minden kulturnemzet színpadát foglalkoztatják, nem veti el végső radikalizmussal a régebbi játékmódot, csak továbbfejleszti: a nielniiugeni realizmus küslőségességét bensőbbé teszi azzal, hogy kevesebbet törődik a díszlet bútoripari diszével, lehetőleg leegyszerűsíti mindazt, ami a színpadon a dolgok kérgére tartozik, igen fokozott hangsúllyal emeli ki a szöveget, rendkívüli mértékben gyorsítja az előadás tempóját. A díszlet a lehető legegyszerűbb, nem egyszer csupán csak jelzés. Ezzel meg van oldva a Shiaikespeare-rendezés legfogasabb problémája: a gyakori színhely változások nem okoznak annyi gondot, nem késleltetik minduntalan az előadást és nem nyújtják ki az elfáradásig azt az időtartamot, amíg egy tragédia vagy vígjáték lefolyik szemünk előtt. Lehetővé válik, hogy a szinhelyváltozás nem egyszer csak éppen jelezve van azáltal, hogy a függöny Összecsapódik és a következő pillanatban újra szétnyílik, hogy különböző szin- belyeken lejátszódó jelenetek összevonassanak, és mindenek felett az a fontos, hogy Shakespeare teljesen, cs-onk itaitlan.ul, törlések, össze visszaforgatások nélkül kerüljön elénk. A színház kiszabadítja a költőt a dramaturg és a rendező önkénye .alól s azzal hódol meg előtte, hogy teljes érvényesülést enged neki. Az eredmény: a teljes Shakespeare-darab rövidébb idő alatt pereg le, minit azelőtt a csonkított. Hogy a végcél merre van, azt a Sok hűhó semmiért előadásán láttuk: az eredeti Shakespeare-szinpadon lejátszott előadás. Shakespeare ilyen színpadra gondolta müveit, másféle előadás okvetlenül visz bele több-kevesebb idegen elemet; az igazi Shake- spearehoz valahogy igy, a színpad berendezésének a régi angol színpadhoz való visszatérésével lehet eljutni. Rendező és színész invenciójának dolga, hogy ezt miképp lehet elérni. A közönség, úgy látszik, kész követni őket a merész utón; a Sok hűhó előadásán teljes volt a hatás és egészen szokatlan., ün- mepllésszerü a taps. Amit ezzel a Sbakespearc-ciklussal elértek, az .alighanem még nem a végleges eredmény, inkább kiindulása egy fejlődésnek, amely még váratlan megoldásokra is fog vezetni. Azt hiszem, a magyar színjátszás ezzel uj állomás felé indult Hevesi Sándor vezetése alatt.
