Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-05 / 149. (302.) szám
4 Csütörtök, július 5. y%ÍG/llAlA(?ÍARjftRMP Az államügyész viszont azzal érvel, hogy a rendtörvény 7. szakasza Soupal esetére is kiterjed, amiért is nem az esküdtbiró- ság, hanem a törvény visszaható erejére való tekintettel az állami törvényszék illetékes. A védelem s vád meghallgatása után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette a végzést, amelynek értelmében a védelem indítványát elveti és a maga illetékességét megállapítja. A vádlott újból megtagadja a vallomást A végzés kihirdetése után az elnök újból fölhívja a vádlottat, hogy feleljen arra a kérdésre, rálőtt-e Rasinra. Soupal megtagadja a vallomást, amire a bíróság fölolvastatja a vizsgálat során fölvett jegyzőkönyveket. A tanuk vallomásai A bíróság első tanúnak Svitorkát hallgatta ki. A tanút vallomása tétele előtt megesketik. Az elnök előtt álló feszület két oldalán levő gyertyákról leveszik az aranyozott kupakot. A gyertyákat meggyujtják. mindenki föláll s a tanú clíogódott hangon mondja az elnök után az eskü szövegét. Majd elmondja. hogy hogyan történi a merénylet, hogyan szaladt Soupal a szomszédos utcába és hogyan fogták el a rendőrök. Azután fölolvassák Weisberger orvos, Führer Károly rendőrügynök, Weiss Arnold állami hivatalnok. Cseh János birósági iroda- tiszt. Reiner Ferenc tisztviselő. Vondrácsek János dr, bíró, Kohout József a utó vállia lat- tulajdonos és Banoska Ferenc rendőrtiszt vallomásait tartalmazó jegyzőkönyveket. Fzek között egyedül az elhunyt Banoska Ferenc rendőrtiszt vallomása nagyobb jelentőségű. Ugyanis Banoska hallgatta ki Soupalt letartóztatásakor. Azt vallotta, hogy Soupal előtte beismerte, hogy Rasint elő.e megfontolt szándékkal gyilkolta meg. Dror- zsák Bohumil és Hild Sztaniszló rendőrök a gyilkos elfogatásit kísérő körülményeket mondották el. Vanaszek rendőrtanácsos elmondja. hogy határozottan emlékszik arra. hogy Soupal a rendőri kihallgatás alkalmával az „agyonlőni" és nem az „eltávolítani" kifejezést használta. Ruzicska elnök figyelmezteti a tanút vallomásának nagy jelentőségére és arra, hogy az „agyonlőni", illetve az „eltávolitani" kifejezés a minősítés szempontjából. mennyire Fontos. Ezután Kalis rendőrtisztviselő tett vallomást. Q irta a rendőrségi jegyzőkönyvet. Kijelenti, hogy a jegyzőkönyvet úgy vették fel, ahogy Soupal a vallomást megtette- és oda nem kerülhetett az „eltávolitani" kifejezés helyett az „agyonlőni" kifejezés. Ruzicska elnök Kalis rendőrtiisztvisető vallomása után szünetet rendelt el, amely délután fél négy óráig tartott. Szünet után A délutáni tárgyalást az elnök fél négykor nyitotta meg. Sláma hivatalnok, aki a gyilkosságnál jelen volt, tett először lényegtelen vallomást. Ezután a Soupal előéletére vonatkozó jegyzőkönyveket olvasták föl. A következő tanú Trebicka-Vlá'sta asszony volt. aki kijelentette, hogy semmire sem emlékszik pontosan. Maid újból jegyzőkönyveket olvastak föl. Baloun, Kahule és Netusil tanuk előzőleg álitólag tudomásul bírtak a merényletről, amiért is az ügyészség bünrészesség címén vádat emelt ellenük. Junius 13-án volt kitűzve ügyükben a tárgyalás, de ezt a Soupal- iigy befejezéséig elhlasztották. Az elnök kérdésére kijelentik, hogy élnek a törvényadta jogukkal és nem tesznek vallomást. Majd felolvassák a boncolás jegyzőkönyvét. A védő tiltakozik azoknak a jegyzőkönyveknek a felolvasása ellen, melyben a vizsgálóbíró személyes benyomásai vannak leszögezve. A védő szerint ez a perrendtartásba ütközik. A bírák erre tanácskozásra vonultak vissza. Rövid tanácskozás után a bíróság elvetette a védelem indítványát és fölolvastatta a boncolásról fölvett jegyzőkönyvet. A védő ezután emlékeztetett arra, hogy Rasin kezelőorvosai a beteg állapotának javulásáról számoltak be, míg a szakértők szerint Rasin menthetetlen volt. Az ügyész azzal érvelt, hogy az optimisztikus bulletinekre közgazdasági okokból volt szükség, mert minden jelentésre, amely arról szólt, hogy a beteg láza esett, a korona emelkedett. Befejeződött a bizonyítási eljárás Ezzel befejeződött a bizonyítási eljárás, amelynek befejeztével az elnök újból megkérdezte a vádlottat,'hogy akar-e vallomást fenni, vagy megmarad-e amellett, hogy nem tesz vallomást. A vádlott kijelentette, hogy a biróság illetékességét nem ismeri el és nem tesz vallomást. A perbeszédek Az ügyész megkezdte beszédének elmondását. Az Ítélet az éjjeli órákban, vagy holnap reggelre várható. A Pasics-merénylet margójára Belgrád, július 3. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Hogy a magyarság ellen hangoztatott, unalomig ismételt irredenta-vád mennyire erőszakolt és hogy a jugoszláviai magyarság ellen a nacionalista sajtó milyen eszközökkel dolgozik: élénk példa a Pasics miniszterelnök elleni merénylet. A belgrádi sajtónak az a része, amelyet vitriolba mártott tollal, szadista tombolással írnak, kedves csemegeként fogad minden alkalmat, amikor az „összeesküvő" és „államellenes" magyarságon üthet, hiszen a belgrádi kávéházi asztalok mellett költött határincidensek, kémfogások és magyar csapatösszevonások hírei után végre igazi témával is foglalkozhatnak. A Pasics miniszterelnök merénylőjéről a letartóztatás pillanatában megállapították, hogy tősgyökeres szerb, sőt belgrádi család tagja. Rajics Mihajlo, a kétségkívül nem normális merénylő, az iskolából való kikerülése óta csaknem megszakítás nélkül az állam szolgálatában állott: a passaui német—jugoszláv jóvátételi bizottság hivatalnoka volt, később pedig a külügyminisztériumban dolgozott. A további vizsgálat során kiderült, hogy évek óta nem hagyta el Belgrádot. Mindezt csak azért soroljuk föl ilyen pontossággal, mert a cseh-szlovák sajtóiroda belgrádi megbízottjai nem átallották világgá sürgönyözni azt, hogy Rajics Mihajlo — Budapestről érkezett Belgrádba. Az a szó: Budapest, a kisantant sajtójának nyelvén nem jelent egyebet, mint azt, hogy Budapesten biztatták föl a merényletre, a magyarok keze van a dologban, a magyar irredenta müve az egész aljas bűncselekmény. Természetesen a belgrádi magyarfaló lapoknak pompás csemege ez a merénylet arra, hogy azon fáradozzanak: nem lehetne-e Rajics Mihajlo személyéről kisütni, hogy álnéven belopódzott magyar tiszt, .a neve mögött nincs-e valami zengzetes magyar név: a származása- révén nincs-e benne magyar vér stb. A „Politika".; amelynek objektivitását magyar ügyekben megszoktuk a nullán alulira taksálni, zseniális fölfedezést csinált és megállapította, hogy Rajics Mihajlo édesanyja — magyar nő. Tehát a merénylet most már egészen bizonyosan a magyarság róvá- sára irható, aminthogy nem történhetik merénylet, vagy politikai bűncselekmény magyar résztvevő nélkül. Nevetni.lehetne a belgrádi elvakultság és felelőtlen acsarkodás ilyen baklövésein, ha a piszkolódás következménye egí^ébként nem lenne olyan végzetes és szomorú a magyarságra nézve. De az ilyen üres és alaptalan lármázások mindig erősen kihatnak a magyar kisebbség helyzetére és a magyarság helyzetét mindig nehezebbé teszik. De kihatnak a két állam barátságos viszonyára is, amely éppen az ilyen erőszakolt és ujjból szopott vádak miatt mérgesedett el. ... Szegény, öreg Rajicsné, ott valamelyik tekergős és otromba kövezetü belgrádi utcában, szerb létére dehogy is álmodta valaha. hogy a politika még „magyaricá“-t csinál belőle ... Petrovics Péter tragikus halálának utőhangjai Prága, julius 4. A P. M. H. junius 27-iki számában megírta, hogy mily tragikus körülmények között halt meg Ipolyságon Petrovics Péter s hogy a haláleset ügyében az ipollysági nmnkásbizto- sitó pénztár vezetősége megindította a vizsgálatot. A vizsgálat eredményéről az ipolysági kerületi munkásbiztositó pénztár vezetőségének eme nyilatkozata számol be: — A kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága által kiküldött vizsgáló bizottság megállapította, hogj) sem dr. Fráter Jenő pénztári orvost, sem az orvosi kart a legcsekélyebb mulasztás sem terheli, mert Petrovics Péter ellátása érdekében mindent megtett. amikor mint könnyen sérült beteget kezelte. Bei gaz olást nyert, hogy nevezett sérülése negyed napra teljesen gyógyult és gyógyulása után 4 napig még munkában is volt. A sérülést követő 9-ik napon tetanus fertőzés pozitív tünete volt megállapíthat'^ és ennek alapján mint súlyos beteg. azonnal kórházba utaltatott. Minthogy a bizottságnak nem áll módjában a kórház belügyeibe avatkozni, vizsgálata csupán a kórházba utalásig terjedhet, mindazonáltal megvan győződve és tudomással is' bír arról, hogy ott is mindent megtettek a súlyos beteg érdekében. — Sem bürokratizmussal, sem inhumá- nussággal nem lehet vádolni azt a pénztárt vagy ama pénztár orvosait, ahol a legnagyobb takarékosság elve mellett elértek egy rendszert, amely a szabad orvosválasztást igen megközelíti, ahol minden pénztári beteg orvosi konzílium tartását kérheti, amelynek olyan központi orvosi rendelője van, melyet a pénztári betegek messze környékről mint klinikájukat keresik fel és amely maga mellett a Vörös kereszt „Anya- és csecsemő- gondozó" intézményét megalkotta és önkéntes ápolónők, önkéntes igazgatósági adminisztratív személyzettel és önkéntes orvossal látja el. — A Petrovics Péter esete egyike am.a tragikus eseteknek, ahol az elhalt hozzátartozóinak és az orvosoknak együtt kell gyászolni, a hozzátartozóknak veszteségük felett, az orvosoknak az orvostudomány még mindig véges volta felett. így könnyebb volna a gyász és igazságosabb a megértés. Ehelyett azonban bűnbakot keresnek hívatlanok. A pénztár igazgatósága mégis hinni akarja, hogy nem az intelligencia hiánya, nem a rosszindulat vezérli azokat, akik e véleményeket terjesztik, hanem a jóhiszemű félrevezetettség. Egyben Fráter Jenő ipolysági pénztári orvos azzal a gyanúsítással szemben, hogy ő Petrovics Pétert még abban az időben is kezelte, amikor rajta már a tetanus tünetei jelentkeztek, anélkül, hogy a bajt felismerte volna, kijelenti, hogy nem igaz, hogy ő Pet- rovicsot junius 7-én, a tetanus tüneteinek kezdetekor megvizsgálta volna. Gyógykezelés céljából csak egyszer, a sérülést követő napon, junius 2-án volt nála. Felkereste ugyan ■még junius 5-én is, ekkor azonban már nem mint beteg, hanem mint gyógyult jelentkezett. Az esedékes táppénzért jött és nem gyógykezelés céljából. Ezután többé nem látta. Negyedmillió fémmunkás sztrájkol Berlinben . Berlin, julius 4.; A németországi 'fémmunkásszövetség funkcionáriusai tegnap esti gyűlésükön egyhangúan elhatárolták, hogy. a birodalmi munkaügyi minisztérium döntését visszautasítják és a 9000 márkás órabér elfogadását megtagadják. Az egyes helyi szervezeteket azonnal utasították a sztrájk megkezdésére. A sztrájk proklamálása, melyben kétszázötvenezer fémmunkás vesz részt, mára várható. Az építőipari ácsmunkások hasonló határozattal kimondották a munka beszüntetését a mai nappal. A többi építőipari szakmák munkásai ma fognak dönteni afölött, hogy a sztrájk ellen, vagy a sztrájk mellett foglalnak-e állást. Berlin, julius 4. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A fémmunkások sztrájkja megkezdődött és nincs semmi remény arra, hogy a kormány valamelyik újabb döntése a mintegy hétszázezer munkás sztrájkját megakadályozná. Berlin, julius 4. A fémmunkások általános sztrájkját a késő délutáni órákig még nem proklamálták. A kormány erőfeszitése- ket tesz, hogy az általános sztrájk kitörését megakadályozza. A népszövetség sürgős vizsgálatot indít a Saar-vidék ügyében Genf, julius 4. A népszövetségi tanács tegnapi vitája a Saarvidék problémáról a következő határozattal végződött: Az angolok ama javaslatára, hogy a népszövetség a Saarvidék legújabb eseményeit gondosan vizsgálja meg, a népszövetségi tanács elhatározta, hogy a vizsgálatot még a jelenlegi ülésezés alatt folyamatba teszi és megbízza a népszövetség titkárságát, hogy szólítsa föl a Saarvidóki kormányzóbizottság tagjait arra, hogy haladéktalanul utazzanak Genfbe és hozzák magukkal az összes szükséges okmányokat. A lausannei konferencia hírei Lausanne, julius 3. A konferencia mai ülésén tudomásul vette az ottomén adósság elosztásáról, a görög-török jóvátételre, a volt szultán civilistájára, az ottomán bank háború alatt teljesített fizetéseire vonatkozó egyezségeket, valamint azt az egyezményt, hogy Törökország Belgiummal, Portugáliával és Cseh-Szlovákiával köteles tárgyalásokat kezdeni kereskedelmi szerződés megkötése céljából. A függő kérdések elintézésére akkor hívják egybe a konferencia ülését, ha az antantdelegátusok megfelelő utasításokat kapnak kormányaiktól. A prágai lengyel követ varsói ntja Prága, julius 4. Bader dr. követségi tanácsos, prágai lengyel ügyvivő a cseh-szlovák—lengyel viszony legutóbbi eseményeivel kapcsolatosan Varsóba utazott, hogy jelentést tegyen Seyde dr. külügyminiszternek. A szinajai kisantant - konferencia Bukarest, julius 3. Dúca külügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy júliusban Szi- najábam a kisantant konferenciát tart, melyen a kisantantbeli államok miniszterelnökei vesznek részt. A konferencia azokkal a külpolitikai kérdésekkel fog foglalkozni, melyek a kisantantbeli államokat közösen érinti. Később Szórajában egy második kisantant konferencia is lesz, melyen Lengyelország is részt vesz. Lengyelország és a cseh-szlovákiai lengyel kisebbség Varsó, julius 3. (Saját tudósítónktól.) A szenátus külügyi bizottságának holnapi ülésén a cseh-szlovákiai lengyel kisebbségek helyzetével fognak foglalkozni. A bizottság ülése elé lázas érdeklődéssel néz Lengyelország egész közvéleménye. Rövid táviratok Antonin érseköt, Tychon patriarcha legfőbb ellenlábasát, az egyházi főtanács megfosztotta áfásától. A balti államoknak julius 9—11-ig tartó konferenciáján Finnországot Vennol lutfügyminiszter fogja képviselni. Aversa, volt betegápolót a római hatóságok letartóztatták, mert azzial gyanúsítják, hogy a Pietravalle elleni merényletnek ő a tettese. Brátjárni román pénzügyminiszter- ma Rómába érkezett. A duisburgi rajmahidon történt bombarobbanás sebesültjei közül ismét meghalt kettő. A belgák a városra hakrnincmi'lliárd márka pénzbírságot róttak ki. A párisi nagyköveti konferencia ismét foglalkozik a Memel-üggyel.’Galvanaukas litván miniszterelnök ma Párislba érkezett. Füssy Kálmán a mentelmi ügyéről. Jelentettük, hogy a képviselőház Füssy Kálmán magyar kisgazdapárti- képviselői,, akit a kassai allajnügyészség egy Iglón 1921 október 15-én Tartott állítólagos álliamellenes beszéde miatt kért kiadatni, nem adta ki. Losonci tudósitónknak alkalma volt beszélni a képviselővel erről a mentelmi ügyéről, amely alkalommal a képviselő kijelentette, hogy nagyon örvendett volna, ha az ügy a biróság elé került volna, mert akkor kitűnt volna, hogy milyen alaptalan és légből kapott gyanúsítások alapján indítanak a szlovenszkói hatóságok eljárást a magyar emberek ellen. A képviselő egyébként úgy nyilatkozott, hogy az iglói rendőrkapitány vádja teljesen alaptalan volt. mert hiszen a mentelmi bizottság jelentése is megdöntötte azt az állítást, hogy 5 Iglón államellenes beszédet mondott. Beszéde egyszerűen üdvözlő beszéd volt. A képviselő úgy vélte, hogy a biróság ítélete nemcsak őt, de a pártját és a magyarságot is érdekelte volna. — Az elemi csapásak következtében károsultak adókedvezményei. A pénzügyminisztérium a földművelésügyi minisztérium intervenciójára elrendelte, hogy a vezér pénzügy iga zga tó sá gok az elemi csapások következtében károsultaknak adófizetési kedvezményt nyújtsanak. A kedvezmény az érvényben lévő rendeletek tekintetbevételével az adónak részletekben való fizetésére és egyes kivételes esetekben moratórium adására vonatkozik.' A rendelet a vagyon- dézsma kérdésében a pémzügyigazgatóságo- kat jóakaratu eljárásra utasítja. — Nem kötelező a háztartási alkalmazottiak biztosítása. A legfelsőbb közigazgatási biróság döntése szerint a háztartási ab kalmazottak betegség esetére szóló biztosítása nem kötelező a háztartás fejére, ha csak egyszerű háztartásról és nem vállalatról, ifetve nem kereseti forrásul szolgáló egységes vezetés alatt álló szervezetről van szó. — tsmét előveszik a tizennyolc hónapos katonai szolgálati idő bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A Prager Presse jelenti: A tizen gyofc hónapos katonai szolgálati idő bevezetéséről szóló törvényjavaslatot — amelynek tárgyalását nemrégiben az egyes előadók távolléte miatt félbeszakították — rövidesen újból tárgyalni fogják és belátható időn belül a kérdés végelges elintésére lehet számítani. jt motfv<n tfondofolnaft a ml fopunA « Aantfadójof
