Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-04 / 148. (301.) szám

2 Szerda, JuMus L s%i(^r^umR/fmés előtt rámutat anak a szükségére, miszerint a német jegyzékre válaszolni kell, nehogy Né­metország mai helyzetének megnehezitésé- vel fokozzák azoknak a veszélyeknek alehe- tőségét, melyek egész Európát fenyegetik. A kommüniké ezután dementálja az angol kor­mány külön jóvátétel! politikájáról közölt hí­reket, bár elismeri, hogy az a huza-vona. mely a német jegyzék megválaszolását mai napig lehetetlenné tette, növelte az elégület- lenséget az angol politikai körökben, A pápa interveniál Berlinben Milánó, július 3. A Corriere della Sera értesülése szerint a pápa utasította a né­metországi pápai nunciust, hogy igyekezzen meggyőzni a német kancellárt annak a szükségességéről, hogy Németországnak le­hetővé kell tenni a jóvátételi tárgyalások megkezdését azáltal, hogy a ruhrvidéki el­lenállást megszünteti. Az olasz lap e jelen­tése politikai körökben nagy feltűnést kel­tett. juíius 14-én a franciáik nemzeti ünnepén szán­dékoznak a rajnai köztársaságot kikiáltani. A pápa levelének utőhangjai Paris, julius 3. Dubois bíboros levélben válaszolt Gailhard-Bancel katolikus párti képviselőnek a pápa levelét illetőleg hozzá intézett kérdésére és kijelenti levelében, hogy a pápa nem gyakorolt kritikát a Ruhrvidék megszállásának kérdésében, sem pedig nem sértette a francia patriotizmust, hanem csak az objektív igazság útját akarta egyengetni, Crewe és Poincaré szópárbaja London, julius 3. A Havas-ügynökség je­lenti: Egy Reuter-jelentés megcáfolja azt a hirt, hogy Crewe leírd párisi angol követ és Poincaré legutolsó tanácskozása igen éleshangu vita ke­retében játszódott le. A szociális biztosítási javaslat II. A német szocialisták politikai vitát kezdenek a Reichstagban Berlin, iulius 3. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Breitscheidnek, a né­met szocialista Párt vezérének a Prágai Ma­gyar Hírlap számára adott tegnapi nyilatko­zata révén elsőnek közölhettük a német bel­politika azon fontos eseményét, hogy a né­met szocialisták a Cuno-kormány ellen fog­lalnak állást. Azóta már a berlini sajtó is foglalkozik az esettel s most azt az érdekes hirt közli, hogy a szociáldemokrata párt még •a német birodalmi gyűlés nyári szünete előtt vitát fog kezdeni Németország egész bel- és külpolitikai helyzetéről. Úgy értesülök, hogy a szociáldemokra­ták parlamenti frakciójának tegnapi ülésén elhatározták, hogy a pártnak az állami pénz­egység problémájával szembeni álláspontját, úgyszintén az állandó értékű bér- és az adó­kérdések tekintetében elfoglalt álláspontját a parlamentben szőnyegre hozzák és erélyes intézkedéseket követelnek a kormánytól. A szociáldemokrata szónokok nagy politikai beszédeinek főtárgyát a külpolitikai helyzet fogja képezni, különös tekintettel a ruhrvi- cléki helyzetre és a szabotázs-cselekedetekre. Abból az éles hangból, amellyel a szociálde­mokraták néhány nap óta a Cuno-kormányt kritizálják, ama lehet következtetni, hogy a birodalmi gyűlés nyári szünetét megelőző hét rendkívül mozgalmas lefolyású lesz. Julius 14-ére tervezik a Rajna! Köztársaság1 kikiáltását Berlin, julius 3. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Lokálanzeiger azt a Köln­ből érkező hirt közli, hogy a Ruhrvidék ha­tárainak légmentes elzárásával egyidejűleg a rajnai szeparatisták intenzív propagandát kezdenek a rajnai köztársaság fölállítása ér­dekében. A francia kormány által támogatott propaganda két vezére Dorden dr. és Smith Prága, julius 3. A betegsegélyzö intézet a következő se­gélyekben részesíti tagjait: I. Betegsegély: I. a biztosítottaknak és ez ok családtagjainak ingyenes orvosi segítséget nyújt, valamint gyógyszereket és egyéb gyógyeszközöket bo­csát rendelkezésükre. 2. A keresetképtelen biztosítottak a keresetképtelenség negyedik napjától kezdve legfeljebb egy évig segély­ben részesülnek és pedig az I. bérosztályban 2.70 koronát, a II.-bán 5, a III.-ban 8, a IV.- ben 10.60, az V.-ben 13.30, a Vl.-ban 16, a Vll.-ben 18, a VIII.-ban 20, a IX.-ben 22, a X.-ben pedig 24 koronát kapnak naponkint. II. Szülészi segélyt nyújt és pedig 1. szülész­nőt és ha szükséges orvost rendel ki. 2. A szülés előtt hat héttel és a szülés után hat hétig pénzbeli segélyt nyújt a betegnek. 3. Azoknak az anyáknak, akik maguk táplálják gyermeküket a szülés utáni tizenkettedik hé­tig bezárólag pénzbeli segélyt ad. III. Temet­kezési segély: 1. Az átlaos munkabér har­mincszoros összegét kapják azoknak a bizto­sítottaknak a hozzátartozói, akik előbb hal­tak meg, mintsem betegsegélyezésre irányuló igényük megszűnt volna. A segély nem ha­ladhatja meg a 150 koronát. 2. Ha két éven aluli családtag halt meg, a biztosított 60 ko­rona segélyt kap. A 14. éven aluli családtag elhalálozása esetében 180. idősebb családtag halála esetében pedig 250 korona segélyt kap a biztosított. Családtagnak számítandó az a nő is, aki a biztosítottal legalább hat hónap óta együtt él, valamint a törvénytelen gyer­mek is. A törvény módot nyújt az egyes be- tegsegélyző intézeteknek, hogy a segélyeket a törvényben megjelölt feltételek mellett föl­emeljék, vagy leszállítsák. A központi biztositó intézet a következő járadékot nyújtja: 1. rokkantsági és aggkori járadékot, 2. nevelési járulékokat, 3. özvegyi járadékot, 4. járadékot az árváknak és 5. végkielégítést. Ezekre a járadékokra igényük van azoknak, akik 200 hétig tagjai voltak a biztositó intézetnek. A rokkantsági járadék­ban részesül az, akik betegség vagy vala­mely testi avagy lelki fogyatékosság miatt erejéhez, munkaképességéhez, gyakorlatához és foglalkozásához képest harmadrészét sem képes teljesíteni annak, amire mint egészsé­ges ember képes volna. A rokkantsági járu­lék áll egy 500 koronás alapjáradékból, amelyhez hozzájárul az egy heti befizetett járulék ötödrésze. Aggkori járulékban azok J részesülnek, akik hatvanadik életévüket be­töltötték. Az aggkori és rokkantsági járadé­kot élvezők tizenhét éven aluli gyermekeik után járadékuk egy tizedrészét kapják. Öz- t vegyi járadékban részesül az a nő, akinek , férje aggkori, vagy rokkantsági járadékban ■ részesült. Az az özvegy, akire nézve a rok- I kamtság föltételei megálapithatók, rokkant­ig} járadékot kaphat. Özvegyi segélyben részesül az a férfiú is, akinek felesége őt ki­tartotta. Az özvegyi járadék fele annak, amit a biztosított élvezett. Járadékban részesül­nek azok az árvák, akik tizenhetedik életévü­ket nem töltötték be, ha atyjuk, illetve any­juk rokkantsági, vagy aggkori járadékot él­vezett, vagy arra igénye volt. A törvénytelen gyermekek csak abban az esetben kapnak já­radékot, ha az apaságot bíróság állapította meg, vagy az apjuk a bíróságon kívül be­ismerte. A járdák féíárváknál egy ötödé, tel­jesen árváknál pedig két ötödé a rokkantsági vagy aggkori járadéknak. Ha a biztosított meghalt, mielőtt a kétszáz hét letelt, hozzá­tartozóinak végkielégítésre van igényük, amely fele a rokkantsági járadéknak, amely­re a biztosítottnak igénye volna, ha a vára­kozási idő letelt volna. A járadékhoz az ál­lam hozzájárulást biztosit, amely az aggkori és rokkantsági járadéknál 500 korona, az öz­vegyi járadéknál 250. a félárvák járadékánál 100 és a teljesen árváknál 200 korona. Az ál­lami hozzájárulás az árváknál az 500 koronát felül nem haladhatja. A járadék helyett a biz­tosítottak természetbeni ellátást is kaphat­nak rokkantsági vagy aggkori intézetekben, ha ehhez bozájárulnak. Notórius részegeske- dőket akaratuk ellenére is gyógyintézetekbe lehet elhelyezni. A betegsegélyzö járadéko­kat utólag fizetik ki hetenkint, az aggkori és rokkantsági járadékokat havonta előre fi­zetik. A javaslat ezután részletesen foglalko­zik az orvosi szolgálattal és a biztosító inté­zetek gazdálkodásával. A biztosítási járulék felét a munkaadó, második felét pedig az alkalmazott fizeti. \ biztosítási járulékot az a betegsegélyzö in­tézet veti ki, amelynél a bUtositott be van jelentve. A munkaadó köteles az alapszabá- iyoKban mcghTározott határidőben megfi­zeti az egész biztosítási iá dékoi, az alkal­mazottra eső részt azonban levonhatja az ál­ló. mázott fize'é.'ébŐ! Ha ezzel a jogával nem él, úgy a későbbi kifizetéseknél csak akkor eszközölhet levonást, ha azóta négy hét nem telt eh A betegsegélyzési intézetek ellen a bizto­Palóc sóhajtás Haj, be nagyon szeretném, ha te engem szerétnél. Kisutcától — Nagyutcáig, a virágot mind egy szálig koszorúba kötözném. Koszorúba kötözném, széntelt vízzel öntözném; árva csillag sugarával, liétszerhétszin szív árvánnya! parádésan megkötném. Parádésan megkötném, a hajadba bekötném, — — oszt úgy járnál nrhnódra, koszorúsán, himbálózva Ha te engem szeretnél, rámás csizmát viselnél. t/L # De ha engem nem szeretsz, mezítláb is elmehetsz. Ne járj, mint egy puccos dáma, vasárnap a csizmádra ezüst patkót ne veress! Ezüst patkót ne veress, engem ne is emlegess. Ne hidd azt. hogy ö! a bánat, kerüld el a mi utcánkat, Nehogy erre lépegess! Ne hogy erre lépegess, hogy még engem kinevess — — Mit tudnád te asszonyészvcl, hogy a búra borult égen a két szemem nvit keres, ha te engem nem szeretsz! Amerika. Tarnócy Árpád. A királykisasszony — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Péchy-Horváth Rezső Odakünn derengett. Friss szürkeséggel didergett a havas tájék végtelentje az ég ne­héz ólomkárpitja alatt s keskeny, halvány fénycsikok táncoltak be az átláthatatlan, vizes párával páncélozott ablakon. Sejtel­mesen, késett sietséggel suhantak szanaszét a hajnali ködök s irigy mohósággal nyelték el magukba a mozdony lecsapódó, messzire elkigyózó, szélesen szétterülő, szeszélyes rómaiak okát formáló fehér füstjét. A világosság lassan., félénken lopako­dót t be a kocsőszakaszba. Hajnali párák úsztak, imbolyogtak és fázósan rezzenhetett össze az, aki látó szemekkel figyelte a téli reggel nehézkes megújulását. Szürke párák suhantak el a zörgő ablak tábla előtt s oda­künn, a hóval borított rétek, folyók, dom­bok, halmocskák fölött otrombatestü, irom- bacsőrü, éhes varjak szédelegtek. A vasúti töltés két oldalán lomhán hömpölyögtek a Nyitna piszkosszinti, éhes vadvizei. A kis tanítónő fölnyitotta azurszin sze­meit. A fejét is fölemelte a vőlegénye vál­láról s mint akinek az álma sokatigérő fiatal életként hirtelen kettészakadt, fölkerült a szinpompás, csillogó álomvilágból a szürke, didergős téli hajnalba. A két szempár tüze egymásba melyedt, melegen, szerelmesen. A kezek egybe simultak és a forró ajkak is megtalálták egymást. Csókjuk hosszan tar­tott, mint az örökkévalóság. A lány keze lehanyatlott, póklábszerü, selymes szempil- Jái lecsukódtak és rakoncátlan, szófogadat­1 lan szöszke hajáról hátnaesett a fekete prémsapkia. Leheletük keskeny, ideges, remegő pá­rasugár formájában lóvéit előre a fütetlen kupéban. Röviden, piihegve léíegzettek. A mindenható szerelem szivedobogásának harsonázó szimfóniái töltötték tele a puha­üléses, mámorosán ringató kocsi interiőrjét. Vége szakadt a csóknak. A lány fölkelt, a két kezével kecsesen a hajához nyúlt, amely aranyszin csigákban rendetlenkedett a homloka előtt és a fülei fölött. A fali tükör mindezt vigasztalanabb színekkel konstatál­ta, mert az átutazott éjszaka törődöttsége a rózsás kis arcot is kuszáíttá, fakóvá, szín­telenné változtatta. Az eredmény elégedet­lenséggel járt, de hiszen — miint Lear bo­londja mondja — „még eddig nem volt szép asszony, ki ne fintorgatta volna a száját, mikor tükörbe nézett**. A háta mögött leselkedő fiúnak odaszólt hát: — Most. ne nézzen ide! Fésüliködni aka­rok, mert nagyon borzas vagyok. Pedig n e ms o k á ra m égé rkezünk. — Édes! — kérlelte a fiú és a hangjába belevitte a lelke minden mélységes alázatát- — hadd nézzelek! Hadd lássalak lebontott hajjal, hogy magam elé képzelhessem a mennyország minden csillogó káprázatát! Engedd meg, édes! Édesen durcáskodot a lány: — Nemi! —■ Engedd, édes! Engeded? Válasz helyett hirtelen megbomlott a sárga limjpatak és elterült a lány vállán. Csillámló aranyzuhutag gyanánt omlott le, amelynek fénye megszégyenítette a kívül ébredező téli hajnal sápadt arany ragyogását. sitási járadék miatt indított keresetek, ügyé­ben az intézet döntőbírósága határoz, amely az elnökből és tizenkét ülnökből áll. Hat ül­nököt a megbízottak közgyűlése választ a biztosítottak sorából, hatot pedig a felügyelő tagjai választanak a munkaadók sorából. Az elnököt a társasbiróság elnöke nevezi ki jog­tudó egyének sorából. A döntőbíróság három tagú tanácsokban Ítélkezik. A köztársaság te­rületén Prágában, Brünnben és Pozsonyban biztosítási bíróságot létesitenek. Az utóbbi Szíovenszkó és Ruszinszkó területére fog ha­táskörrel bírni. A biztosítási biróság az el­nökből és húsz ülnökből fog állni. Az elnö­köt a szociális népjóléti miniszter nevezi ki az igazsllgügymiiniszter hozzájárulásával a hivatásos bírák sorából. Az ülnököket vá­lasztják. Nem lehet ülnök az, aki a biróság székhelyétől több mint huszonöt kilométer­nyi távolságra lakik. A biztosítási biróság ha­tároz a betegsegélyzési intézetek határozatai ellen és a rokkantsági és aggkori járadékok miatt beadott panaszokról stb. Prágában a közigazgatási biróság mellett felső biztosí­tási biróság lesz. A legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke felügyel a legfelsőbb biztosí­tási biróság működésére. E biróság négytagú tanácsokban határoz. Elnökének jogtudó egyénnek kell lenni, az egyik ülnöke az al­kalmazottak, a másik a munkaadók sorából kerül ki, a harmadikat a népjóléti s az igazság­ügyi miniszter hozzájárulásával a legfelsőbb közigazgatási biróság elnöke nevezi ki a bírói testület vagy a népjóléti mmlsztérium tisztviselői karának tagjai közül. Annak, aki biztosításra kötelezett fog­lalkozásból kilép, anélkül, hogy más biztosí­tásra kötelezett állásba lépne, önként is biz­tosíthatja magát ama bérosztályhan. amely­ben edd’g volt. Önként biztosíthatják magu­kat a Hl—V. osztályban olyan személyek is, akik különböző munkaadóknál végeznek szolgálatot vagy munkát (mosónők, szolgák), továbbá házi tanítók és házi tanítónők. A katonai szolgálatot teljesítők is biztosítva vannak az aggkor és rokkantság esetére az alatt a föltétel alatt, ha előbb is biztosítva voltak, vagy ha a tényleges katonai szolgálat­ból való visszatérésük után hat hónapon be­lül belépnek a biztosító intézetbe. Török hadikésziiiődés a Boszporusznál London julius 3. A Reuter-ügynókség konstantinápolyi jelentése szerint a szövetsé­ges hatóságok konstatálták azt a tényt, hogy Konstantinápoly közelében fegyvert és hadi­anyagot hajóznak ki és Konstantinápoly kör­nyékén török tisztek tartózkodnak. A felső Boszporusz európai partján levő erődöket tö­rök legénységgel látták el. A szövetséges fő­biztosok tiltakoztak ez ellen a török hatósá­goknál, mert a tényekben a mudániai szerző­dés durva megsértését látják. üfo rezdxar tansioaiot. tarts*I fé&ítefe&sé&cefrivafiiet is A fésű fogai kéjjel mélyedtek bele az eleven, csillogó aranyíolyamba. Kuszálták, simogatták, cibálták, dédelgették a vékony szálakat, amelyek odaadó engedelmességgel hajlottak meg alatta és simultak egybe. A fiú a lány mellé húzódott, hogy egész közelről érezhesse a lebontott hajrengeteg­ből kiszálldosó pompás illatot. Aztán a két ■kezét szelíden kinyújtotta a haj felé. A két tenyerébe fogta a szöszke hajzuhatagot, si­mogatta, cirógatta élvezetesen pirosra tűzé­sedéit arccal. Hirtelen az ajkához kapta a tenyerében kéjesen szétterített aranyhajat és csóközönt lehelt rája. A leány mosolygós szemmel, nedves, szétnyílt szájjal nézte és élvezte a hódolatot... Aztán a fiú a fülke sarkába h-uzódott és pompás élvezettel nézte a piktori képet. A szemei mosolyos derűtől fénylettek. De a káprázatok pillanata igazán csak egy pilla­natig tartott. A kalászszin haj engedelme­sen — mint valami kincses korona — borult a homlok fölé. — Meséld el, édes — mondta a fin hir­telen, maga mellé vonva a lányt —, amikor királykisasszony voltál. Úgy, de úgy szere­tem azt hallani tőled! A lány hátradobta magát a párnákon és huncut pajkossággal nevetett föl. Fogai, mint valami megfizethetetlenül drága gyöngysor szemei, élénken csillogtak. Egészséges kacagása a fiút is megszólaltatta és most ketten nevettek, gondtalan kaca­gással. — Jé, hát az neked annyira tetszik? Hát hallgass ide! Tavaly vakációkor, a-mlkoi bezártam az iskolám kapuit, elutaztam haza Bányára. Kivettem egy kis lakást és a há­rom testvéremet govallérosan meginvitál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom