Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-17 / 159. (312.) szám

Kedd, julius 17. 11 polóstafúta hölgyeknek: 1. H.ágiikor. CPK és Bpájfta diszkvalifikálva. Vasárnapi eredmények: 50 m ifjúsági úszás: 1. Voticky AC S párt a 49.7 mp. — 50 m úszás (szenior): 1.. Mii1l©r AC Prága 49 mp. — 50 m ifjúsági hölgyuszás: 1. Bester kisasszony (Hagi- bofr) 1:4 mp. — 50 m hölgyuszás (szenior): 1. Tautermann kisasszony CPK 57 mp. — 50 m ifjúsági gyorsuszás: 1. Pacovszky ÁCS 40.4 mp. — 50 m vyorsuszás (szenior). 1. Lciner ÁCS 45.J mp. Birkózás Magyar birkózók eredményei Malmöben. Malmőből jelentik: A magyar birkózók Göteborg után Malmöben versenyeztek Dánia és Svédor­szág legjobb birkózóival. de a versenybírók hi­hetetlen elfogultsága következtében egyetlenegy győzelmet sem tudtak elérni Magyar második lett a légsulyban, Radvány a könnyüsüfyban, Ke­resztes második lett a kis középsulyban, Endrődy második' a nagy középsulyban, Varga második a nehézsúlyban. Kerékpár Magyar kerékpárosok a zürichi világbajnok­ságokban. A Magyar Kerékpáros Szövetség Uhe- reckyt és Grimmet küldi ki a zürichi világbaj­nokságra. A göteborgi kerékpárversenyek. Göteborgból táviratozzék: A kerékpárversenyek első napján a 175 kilométeres főversenyt Guiiar Shoeld (Svédország) nyerte 6 óra 00 p 5.6 mp idő alatt. 2. Pagnar (Svédország.) 3. Gie’ov (Németor­szág.) Lawii-Tenms Nemzetközi lawn-íenniszverseny Pöstyénben. i Pöstyénnek. a híres thermális iszapfürdőnek, minden évben megvan a maga sportszenzációja. A múlt évben a nemzetközi sakkveirsennyel tün­tette ki magát, az idén pedig augusztus 5-ike és 12-ike között nagyszabású lawn-tenniszversenyt rendez. A programba mindennemű játékmód fel van véve s ami a versenyt különösen vonzóvá teszi, az Szlovenszkó, Pozsony városa és Pös- tyén-fiirdő bajnoksági dija. A nemzetközi ver­senyt a prágai Lawn-Tennis Associafion védnök­sége alatt a Vág-folyó romantikus strandja mel­lett fekvő uj tennniszpályákon tartják meg. A fürdő látogatottsága a hivatalos vendégnévsor kimutatása szerint julius 1-ig 8200 fürdővendéget mutat föl. akik között sok a nyugateurópai or­szágokból és az Egyesült Államokból való ven­dég. — A szíovenszkói íöldbirtokreforni mai állapota. Az állami földbirtokhivatal kerületi hivatalai szombaton értekezletet tartottak Pozsonyban, amely alkalommal Baár dr., a trencséni kerületi hivatal főnöke, valamint a többi referens terjesztett elő jelentést. Az elfogadott program szerint az egyes föl­osztási biztosságok által ehben az eszten­dőben átveendő föld igy oszlik meg az egyes kerületek között: a pozsonyi kerület­ben 9600, a nyitraiban 6000, a pöstyéniben 5000, a bánódban 800, a váraljaiban 500, összesen tehát 21.000 katasztrális holdat vesznek át. Keletszlovenszkóban >a bárcai kerületben 1600, a bomonnaiban 6400. a lő­cseiben 575, a pálóciban 2600, az eperjesi­ben 850, a tőketerebesiben 1900 katasztrális holdat fognak átvenni, amihez hozzájárul még a tavasszal átvett 3100 hold, úgy hogy Keletszlovenszkóban összesen 17.000 ka- tasztrális holdat vesznek át ebben az évben. Egész Szlovenszkóban tehát 38.000 ka- tasztrális hold az átvétel tárgya, amihez hozzájárul még a zólyomi kerületi hivatal által átveendő 20.000 katasztrális hold. Ed­dig az igénylők tulajdonába mintegy 69.000 hold mezőgazdasági föld jutott, mig a folyó évben 60.000 holdat ad mák az igénylők tu­lajdonába, úgy hogy ennek az esztendőnek végére 129.000 katasztrális hold jut az igénylők tulajdonába, tehát a Szlővenszkó- ban rendelkezésre álló mezőgazdasági terü­let egyharmada. A telepesek építkezéseinek megkönnyítésére a trencséni kerületi hivatal mellett építkezési szövetkezetét létesítenek, amely még ebben az esztendőben száz la­kást épít a telepesek számára. MÖKiAIIMMSMi A hadikölcsönlombard Irta: Kéler Tibor dr. ügyvéd, a Zipser Bank (Késmárk) ügyésze. III. Nem valószínű, hogy egy bíróság az ál­talam javasolt megoldást a mai jogállapot mellett itéletileg a felekre kötelezően 'ki­mondhatná, mert hiszen e vitás kérdésnek ily egyezségszerü elintézése a jogszabályok­nak oly liberális alkalmazásával volna egy­értelmű, mire a jogszolgáltatásban példa még nem volt. De viszont igaz az is, hogy oly világrengető és a történelemben párat­lanul álló események idézték elő a megol­dásra váró kérdést, hogy megokolttá válik a magasabb igazságosság elérése érdekében a megcsontosodott jogszabályoknak a kivéte­les esetben való mellőzése. Kétségtelennek tartom, hogy a hadikölcsönkérdést érdemi­leg kedvezőbben nem fogják megoldani, de egész biztonsággal kell azonban remélnünk, hogy a hadikölcsön-lombardkérdés, tekintet­tel az ebben a kérdésben ma uralkodó jog­bizonytalanságra, törvény utján rendezést fog találni. Mert teljes képtelenség egy jogállam­ról feltételezni, hogy egy ilyen sok milliós érdekeltséget felölelő kérdést éveken át megoldatlanul hagyjon, hogy a feleknek százezrekre menő perköltséget okozzon és ezáltal teljesen megrendítse a közönségnek a jogszolgáltatásba vetett bizalmát. Ezért az egész érdekelt közvélemény­nek, bankoknak és lombardadósoknak közös érdeke, hogy a legerélyesebben követeljék ennek a kérdésnek törvényhozási utón való sürgős rendezését. Azt hiszem a bankok képviselete nem csupán erkölcsi szempont­ból köteles egy méltányos, az adósok érde­két is szem előtt tartó megoldást ajánlani, hanem célszerűségi szempontból is érdeké­ben áll ez, a fent említett okokból és azért is, mert valószínű, hogy a törvényhozás a ban­kok akarata ellenére is: méltányos a két el­lentétes érdek kiegyenlítésére alkalmas meg­oldást fog keresni és megvalósítani. Ami a másik kérdést illeti, melyre Ardó dr. szintén igenlően válaszol, hogy tudniillik a lombardkölcsön-követelések ma már birói- lag érvényesíthetők, erre nézve én azon az ellenkező véleményen vagyok, hogy az ez- iránti keresetek ma még tényleg időelőttiek. Ezt a nézetemet nem a biróságok által e részben felhozott okokkal támogatom, melye­ket helytállóknak nem tartok, hanem a tör­vény 9. §. 1. és 3. bekezdéseinek egybeve­tésével. A 9. §. 1. bekezdése azt mondja, hogy ha a lombardadós lekötött hadikölcsöneit IV. államkölcsönné átalakítja, akkor a lombard­hitelező köteles ezeket az uj címleteket a hadikölcsöncimletek pótlásaként elfogadni. A törvény tehát azt mondja, hogy ebben az esetben ez uj címletekre a hitelező bank tar­tozik a lombardkölcsönt tovább is meghagy­ni, hogy mennyi időre, erre a kérdésre a tör­vény nem válaszol ugyan, de bizonyos, hogy a fenti kivételnek, mely szerint az uj címletek a régi hadikölcsönkötvények pótlásául köte- lezeően elfogadandók. más értelme az adós és hitelező közötti jogviszonyra való tekin­tettel nem lehet, mint az. hogy ez uj címle­teknek az adós által való rendelkezésre bo­csátása esetén a lombardkőlcsön a fedezet hiányának, vagy csökkenésének okából fel nem mondható. További nyílt kérdés marad, felmondható-e a lombardkőlcsön más okból, például azért, mert a kölcsön eredetileg megállapított lejárata bekövetkezett, vagy mert a kamatfizetés elmulasztatott. Az általánosan érvényes jogszabályok szerint kétségtelennek látszik, hogy ezeket a kölcsönfelmondási okokat a törvény lentidé- zett kijelentése nem érintette. Ezzel szem­ben azonban a 9. §. 3. bekezdése úgy szól, hogyha a lombardadós „a rendeletileg meg­állapított határidő alatt“ nem gyakorolja IV. államkölcsön jegyzési jogát, akkor a iom- bardadósság azonnal esedékessé válik. Két­ségtelen tehát, hogy a jegyzési határidő el­mulasztása esedékessé teszi a követelést akkor is, ha az az erre vonatkozó szerződési kikötések szerint csak később járna le és kétségtelen az is, hogy sehol sincsen e tör­vényben kifejezetten kimondva, hogy egyéb okból, mint a IV. államkölcsön jegyzésének elmulasztásából a kölcsönt felmondani nem lehet. Viszont azonban kétségtelen az is, hogy a törvényhozó intenciója a lombardadós ré­szére lehetségessé akarta tenni a IV. állam­kölcsön jegyzését, illetve ennek lehetőségét mega kanta könnyíteni azáltal, hogy a lom- bardadósság prolongálását erre az esetre kö­telezően megállapítja. Ez egyébként sokszor érdekében fog állani a hitelező banknak is, mert lehetséges, hogy az adós csak az után- jegyzéshez szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik most, de nincs meg annyia, hogy ezen felül még egész lombardadósságát is megfizesse. Ily esetben, ha a lombardadós- nak az utánjegyzésből egyáltalában semmi előnye nincs, akkor ő azon lesz, hogy az esetleges rendelkezésére álló összeget is a hitelező bank elől elvonja és lombardirozott hadikölcsöneit végleg elejtse. A fentemlitett határidő, melyen belül e lombardadós tartozott volna tartozásának különbeni esedékessé válása terhe alatt IV. államkölcsönt jegyezni, eredetileg néhány hónapban állapíttatott meg, utóbb ezt a ha­táridőt meghosszabbították egy-két hónap­pal. Majd amikor a kormány látta a törvény pusztító hatását és tapasztalnia kellett, hogy anyagi eszközök hiányában nagyon gyéren történik IV. államkölcsönjegyzés, meghosz- szabbitotta a határidőt bizonytalan időre. Eeredetileg valószínűen a kormány maga sem gondolt reá, hogy ezt a határidőt a végtelenségig kell majd meghosszabbítani, ma azonban a tényleges jogi helyzet való­ban az, hogy ennek a határidőnek a lejárata teljesen bizonytalanná vált. Véleményem szerint a lombardadós si­keresen emelheti a keresettel szemben az időelőttiség kifogását azon az alapon, mert a jegyzési határidő lejárta még megállapít­va nincs. Neki joga van e határidő utolsó napjáig jegyzési jogát gyakorolni és köve­telni, hogy a hitelező bank az uj címleteket a hadikölcsön pótlásául fogadja el; és nem kötelezhető az adós nyilatkozattételre már ma abban a kérdésben, vájjon fogja-e jegy­zési jogát a megállapitotandó határidő lejárta előtt gyakorolni, vagy sem. (Folytatjuk.) — Az Ipari szeszgyárak memoranduma. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége szeszipari szakosztályában tömörült ipari szeszgyárak ma Heinrich Ferenc, Bíró Pál, Görgey István és Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselők kísé­retében megjelentek Káílay Tibor pénzügymi­niszternél és részletes memorandumot adtak át neki, a termelési keretnek a mezőigazdasági szeszipari érdekeltség részéről kért leszállítása ügyében. A memorandum visszautasítja a mező- gazdasági szeszipari érdekeltség törekvését, hogy más rovására akarja fokozni űzőimének rentabi­litását. Ismerteti a memorandum a szeszipart il­lető törvényhozási intézkedéseket is. A pénzügy- miniszter megígérte a memorandum beható tanul­mányozását. — Cíearing-iníézeí Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Mint már megírtuk, a magyar kereskedő világ háborueilőtti tartozásainak rendezéseire clearing-intézeieket létesítettek, de a hitelező és adós közvetetten egyezség lehetőségét is nyitva hagyták. Hír szerint a clearing-inté- zet Franciaországgal már hozzálátott a függő ügyek rendezéséhez. Bár a közvetetten egyezségre kitűzött határidő julius 1-én lejárt már, az ilyen egyezségeket még mindig végre lehet hajtani. Az angol tartozások rendezése is folyamatban van. Angliának 6 millió font követelése van, amivel szemben csupán 600.000 font magyar követelés áll fönn. Cseh-Szlovákiával is történt clearing megegyezés, de a konskribeió még nincs meg. A többi államokkal is megkezdődtek a tárgyalások, kivéve Jugoszláviát és Romá­niát. — Magyar címletek nosztrifikálása. A „Szász gyáriparosok szövetsége44 a követ­kező panasszal fordult a Dresdner Neueste Nachrichten című laphoz: Több taigtársunik jelenti, hogy Cseh-Szlovákia nemrégen bé­lyegzővel látta el a magyar értékpapírokat és emiatt a magyar kormány megtagadta a nosztrifikálást. Meg kell jegyezni, hogy a magyar kormány téved, amikor ebben a le­bélyegzésben a cseh-szlovák tartozás elis­merését látja. A lebélyegzés csupán statisz­tikai célt szolgál és enneélfogva az ilyen ér­tékpapírokat nosztrifikálni kell(?). Amennyi­ben a magyar pénzügyminisztérium az ér­tékpapírok nosztrifikálását megtagadná, aján­latos erről a német kormányt, vagy a „Szász gyáriparosok szövetségét44 értesíteni. — A romániai bankok szövetsége. Ko­lozsvárról jelentik: Azokat a mozgalmakat, amelyek még a múlt év folyamán egy er- délyrészi bankszindilkátus megalakítására megindultak, kormányrészről nem szívesen látták, úgy, hogy ez a szövetkezés abba is maradt és a Banca Nationalia vezetése alatt egy országos szövetség megalakítását hatá­rozták el. A megalakítandó bankszövetség alapszabályainak kidolgozására kiküldött bi­zottság a napokban elkészítette a szindikátus alapszabályát és azokat az összes romániai bankoknak, amelyeknek alaptőkéje megha­ladja a tiz millió leit, tanulmányozás céljából megküldötte. Az alapszabályok szerint a szindikátus székhelye Bukarestben lesz, azonban az ország nagyobb városaiban fió­kokat forr létesíteni — Az iparosok mozgalma Ruszinszkó­ban. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti - Az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet a kereskedők után az iparosokat is tömörü­lésre készteti. A ruszinszkói kereskedők or­szágos szervezetének mintájára a Munká­cson megalakult Ruszinszkói Iparosok Szö= vétségé mozgalmat indított oly irányban, hogy az iparosegyesületeket testületileg csatlakoztatja a Ruszinszkói Kereskedők Országos Szövetségéhez. A Ruszinszkói iparosok országos szövetsége ugyanis ed­digi formájában nem bizonyult életképesnek. Julius 18-án a munkácsi Iparoskor helyisé­geiben értekezlet lesz, amelyen Ruszinszkó valamennyi ipari érdekképviselete vesz részt, hogy előkészítsék a julius 25-én Mun­kácson tartandó iparosnagygyülést. Ezen fognak véglegesen határozni Ruszinszkó iparosainak együttes érdekképviseleteiről, hogy az országos iparosszövetséget a po­zsonyi központi szövetségtől függetlenítsék. A ruszinszkói iparosok teljesen szabad ke­zet kívánnak biztosítani maguknaík speciális viszonyaik szemelőtt tartásával. Valószínű, hogy ezen a nagygyűlésen fogják elhatároz­ni a ruszinszkói kereskedők országos szö­vetségével való fúziót. A terv életrevaló és nem kivihetetlen és remélhető, hogy a ke= reskedők és iparosok össze tudják egyeztet­ni majd közös érdekeiket. — A szíovenszkói málnalermés. Szloven- szkóban, különösen Pozsony környékén igen bő­séges a málnatermés, amelyet körülbelül 600—800 métermázsára becsülnek. Mivel azonban a gyü­mölcsöket földolgozó gyárak nem dolgoznak, nem lehet ezt a nagy mennyiséget eladni, sem másképpen értékesíteni. A gyümölcskereskedők megkísérelték a Hollandiába való kiszállítást, azonban tekintettel a holland—cseh-szlovák ke­reskedelmi viszony feszültségéire, ebben az ügy­ben közbenjártak az élelmezési minisztériumnál, azonban félni kell attól, hogy ha nem lehet gyor­san valamely megoldási módot találni, a gyü­mölcs megromlik. — A vetések állása. A földmivelésügyi minisztórium jelentése szerint júniusban ál­landóan esős volt az időjárás. Az alacsony hőmérséklet miatt valamennyi vetés állása rosszabbodott. Különösen a magasabb ré­giókban beállt fagy a burgonyában, babban, zöldségben, dohányban és tengeriben jelen­tékeny károkat okozott. A rozs rosszul vi­rágzott és kevés a magja. A búzát meg­fogta a rozsda, úgy hogy csak közepes ter­més várható. A nyári vetések termékeny talajon jó kondícióban vannak, a többi vidé­keken visszamaradtak és elgazosodtak. A tafkarmánynövényzet ezidén igen szépen fejlődött, de a nagy eső miatt csak kevés részét lehetett szántani és betakarítani. A cukorrépa rosszul fejlődött eddig és tele van gyommal. A tartós esőzés miatt nem lehetett másodszor megkapálni. Sok helyen háromszori kapálás is vált szükségessé. A hüvelyes vetemények és a len szintén jó kondícióban van. — Az ungvári villamossági részvény- társaság 5 százalék osztalékot fizet. Az ung­vári villamossági részvénytársaság szom­baton közgyűlést tartott, amelyen hozzá­járultak .az igazgatóságnak ahhoz az indit- ványához, hogy a részvénytársaság rész­vényenként 5 százalék osztalékot fizessen. — A bánáti bortermelés válsága. Amint a zágrábi Morgen jelenti, a bánáti bortermelés sú­lyos válságba került. A pincékben még most is mintegy 35.000 hektoliter bor van, amelyet a ma­gas vasúti tarifa és vámok miatt nem tudnak a külföldön eladni. A bánáti Dór a belföldön sem tud piacra találni, mivel a magas vasúti tarifa miatt egyáltalában nem tudják megvenni. Verse- cen a bor ára literenként 1 dinárra szállott le. de nem tudják eladni még igy sem, mivel Szlo­véniában, ahol a bök legfontosabb piaca van, li­terenként négy dinárba, tehát négyszer annyiba kerül a szállítás, mint amennyi a 'bor ára. A bor­termelők néhány nappal ezelőtt Nagybecskere- ken értekezletet tartottak, ámenen a cseh-szlo­vák konzul is megjelent, de itt sem tudtak kiutat találni. A termelők a kormányhoz fordultak se­gítségért. — Jugoszlávia gyapot- és íeníermése. Bel- grádból jelentik: A délszerbiai gyapottelepek, amelyek Tetovó, Tikves és Bregalnica vidékén vannak, bőséges termést ígérnek. Az 1200 ka­tasztrális hold területen levő gyapotültetvényeik háromezer métermázsa gyapotot adnak, majdnem a kétszeresét annak, mint a múlt évben. A föld­művelésügyi minisztérium Délszetfbiában nagy propagandát csinál a gyapottermelésnek. — Ju­goszlávia lennel bevetett területei is évről-évrc nagsmbbodnak. Mig a múlt évben 15.428 hektá­ron termeltek lent (a termés 92.320 métermázsa volt), az idén már 17.708 hektárt vetettek be lennel és a várható termés körülbelül 120.000 métermázsa lesz. A kenderter.melés az idén 35.480 hektáiron mintegy negyedmillió métermázsa lesz. — A Stummer-féle cukorgyár 20 száza­lék osztalékot fizet. Nagyszombatról Írják: A Stuimmei Károly cukorgyár r.-t. (Nagyszom­bat) az 1922/23-iki iizletévét 2.523.,846 K tiszta nyereséggel zárta le, amiből 20 száza­lékos osztalékot (40 koronát) foc fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom