Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-19 / 136. (289.) szám

II. évfolyam 136. (289.) szám. Prága, kedd, 1923 június 19. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Ive, félévre lőO Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szárú ára 1'20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Ste- pánská-ulioe 40. 1. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ulice 18. sz., Telefon 6797. szárú — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A propoganda-grampfőu (fi.) Prága, június 18. A párisi békeszerződéseknek talán egyetlen egy életrevaló eszméje a nemzeti kisebbségek védelme és egyetlen egy fejlő­désre képes intézménye a népszövetség. Mint a habokban fuldokló a mentőövhöz, ugy kapaszkodnak az anyatesttől elszakított népek a nemzeti kisebbségek védelmét prok- lamáló szerződésekbe és azoknak oltalmazó- ját a népszövetségben látják. A népszövet­ségi gondolat végtelen sokat veszítene ere­jéből, ha éppen ezek a népek egy napon csa­lódottan kénytelenek lennének megállapí­tani, hogy Genf felől sem várhatnak igaz­ságot. Az emberek gyakran nem tudnak kü­lönbséget tenni az egész és a rész, a szer­vezet és a szerv között és igy — ha a nép­szövetség egyes tényezői részéről nem ta­pasztalnának elfogulatlan pártatlanságot — ezért nem a nevében eljáró egyes egyéne­det, hanem a népszövetséget tennék fele­lőssé. Az elmúlt hónapban a népszövetségnek több előkelő tisztviselője fordult meg a cseh­szlovák köztársaság területén. Elsőnek jött a norvég Colban, a népszövetség közigaz­gatási és kisebbségvédelmi bizottságának főelőadója. Utazása — úgy tudjuk — magán­természetű volt és éppen ezért elismerésre méltó, hogy időt tudott magának szakítani arra, hogy a cseh-szlovákiai németekkel érintkezésbe lépjen. Azután nemsokára Az- cárate jött, akinek föladata a ruszinszkói vi­szonyok tanulmányozása volt, mert amint jól tájékozott egyének biztosítottak róla, valamennyi a népszövetség előtt fekvő pe­tíció közül a ruszinszkói autonómiára vonat­kozó előterjesztések értek meg legjobban a döntésre. Azcárate az Ehrenfeld autóján száguldott végig Ruszinszkón. Útközben csak annyi időt szakíthatott magának, hogy Munkácson meghallgassa a zsidóság képvi­selőit, Ungvárra visszatérve, még fogadni tudta a ruszinszkói magyarság egyik vezé­rét, de annyi ideje már nem volt, hogy az ellenzéki ruszinok, tehát a hamisítatlan ru­szin közvélemény hangadó tényezőit fo­gadja. Ebből következik, hogy a népszövet­ségi előadó valószínűen csak hiányos és egy­oldalú képet szerezhetett a ruszinszkói vi­szonyokról, de mivel óvatosan kerülte a nyilatkozatokat, benyomásait csak akkor fogjuk megismerni és működésének eredmé­nyéről állást foglalni csak akkor lesz mó­dunkban, ha megismerjük a népszövetséghez készült jelentését. Azcárate még itt volt Prágában, amikor a nemzetek szövetségének két legfontosabb hivatalnoka: az angol Sir Eric Drumond, fő­titkár és Paul Maníonx, a politikai osztály főnöke, megérkeztek a cseh-szlovák köztár­saságba. Az uraknak itt természetesen ki­tüntető fogadtatásban volt részük, amit az­zal viszonoztak, hogy a cselt diákok népszö­vetségi egyesületének felkérésére nyilvános előadáson számoltak be a népszövetség ed­digi működéséről. A kisebbségi kérdés klasz- szikus hazájában természetesen erről a problémáról is nyilatkoztak és ez alkalom­mal erősen aláhúzták a lojalitás kautéláját, amin nem ütköztünk meg.'mert egyfelől .a 'népszövetség • tavalyi közgyűlése Murray határozati javaslatához ilyértelmü záradékot fűzött, de másfelől azért sem, mert az itt élő magyarság állampolgári kötelességeit mindenkor lojálisán teljesítette és igy e te­kintetben sem érheti jogosult vád. Sir Eric Drumond azonban a Prnger Tagblatt szerkesztőjének is adott nyilatko­zatot, amelynél egy pillanatig meg kell ál­lamink. A népszövetségi főtitkár kijelentette, hogy benyomásai szerint a cseh-szlovák köztársaság az antanttal egyetemben a béke egyik tényezője és arra törekszik, hogy a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezett­ségeit a legpontosabban teljesítse. Amikor az újságíró azt a megjegyzést kockáztatta meg, vájjon a főtitkárnak nyilt-e alkalma arra, hogy véleményét összehasonlítsa a ki­sebbségek fölfogásával, Sir Eric Drumond azt válaszolta, hogy a kisebbségek türelmet­lenek, ezért nem helyes,-ha kívánságaik tel­jesítését a nemzetek szövetségénél sürgetik, hanem be kell várni a fejlődést, mert ez tar­tós javulást ígér és remélni lehet, hogy itt olyan viszonyok fognak kikristályosodni, mint Svájcban, aminek előföltétele azonban az, hogy a kisebbségeknek a svájciakhoz hasonlóan, cseh-szlovákoknak kell magukét érezniök. Imigyen szóla Sir Eric. Az, amit mon­dott, nagyjában csak visszhangja annak, amit a benesi propaganda szokott a külföl­dön kikürtölni. Addig,- amig a belföldön a nemzeti állam jelszavával kíméletlenül fo­lyik az ostrom a nemzeti kisebbségek ellen, addig a külföldön a Hradzsin elhitetni igyek­szik, hogy saint-germiaini Ígéretét becsüle­tesen akarja betartani. Ez a propaganda érti a módját annak, hogy a külföld közvélemé­nyét félrevezesse. íme, a népszövetség fő­titkára is azt a nótát fújta, amelyet Benes énekelt bele propagandagramofonjának töl­csérébe. Egy a nemzetek fölött álló szerve­zet vezetőjének nem szabadna megelégednie azzal, amit e gramofonból hallott, hanem neki kötelessége lenne, hogy azoknál --.tá­jékozódjék a viszonyok valóságos alakulá­sáról, akiknek védelme a népszövetség egyik legfontosabb, legnemesebb és legszentebb föladata. Addig, amig azt meg nem tette, vé­leménye teljesen egyoldalii és ezért általá­nos helyeslésre nem is számíthat. Ez vonat­kozik különösen arra, amit a „keleti Svájc­ról mondott. Klofác ismert kijelentése óta ez a gondolat ismételten föl-fölbukkan a nyu­gati publicisztikában. Idehaza azonban, saj­nos, nem látjuk semmi jelét annak, mintha a kormány ezt a kedves szólamát megvalósí­tani, vagy akár csak megközelíteni akarná. Az, ami a nemzetiségi kérdés tekintetében itt minálunk folyik, éppen ellenkezője annak, amit Svájc szabad polgárai, Teli Vilmos utó­dai, az ő államuktól megszoktak. Az a lég­kör, amely minálunk uralkodik, az uralkodó nemzet hibájából különbözik olyannyira a svájci hegyek alpesi atmoszférájától. Amott a túlnyomó német többség nem igényel ma­gának különb jogokat, mint amilyeneket a francia, az olasz, sőt a rétoromán kisebbség bír, emitt ez uralkodó cseh nemzet nyilvání­totta az állam ellenségeinek a számban vele egyenlően erős nemzeti kisebbségeket. Sir Eric Drumond ezeket az igazságokat nem látta meg és igen nagyon tévedett, amikor a cseh-szlovák szolidaritásnak itt természet­szerűen hiányzó érzésére hivatkozott. Sir Eric Drumond téves kijelentésével nem tett jó szolgálatot a népszövetségnek. A kútba esett demars megingatta a kisantant kártyavárát. — A nagy hűhó után Nincsics bukás előtt áll — Az uj bolgár kormány nem akar tudni a kisantaníról — A bolgár ellenforradalmat Olasz­ország financirozta — Prága, ju/mus IS. A P. M. H. vasárnapi szá- mábUn miögnta belgrádi jelentés alapján, hogy a kisantant nagy hűhóval beharangozott dema-rsa az uj szófiat kormányhoz angol intervenció foly­tán maradt el. Ezt ráz értesülésünket megerősítik az azóta érkezett belgrádi hírek. Ezek a hírek arról szólnak, hogy Nincsics retirálása a jugo­szláv politikai közvéleményben mély elkesere­dést és nyugtalanságot váltott ki. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Nincsics óriási apparátus­sal és vásári dobveréssel készítette el-ö a fegy­veres intervenciót is hangoztató demarsot és Iép- ten-nyemon hangoztatták a belgrádi kormánypoli­tikusok, hogy Jugoszláviának fegyveres interven­ciója nagy diplomáciai silker lenne, mert az Jugo­szlávia’ tekintélyének erős növekedését jelentené ! úgy a Balkánon, mint egész Középeurópában. A I kisantant a demarssal kapcsolatiban föltűnően j hangoztatta, hogy Bulgáriával1 szemben oly mó- jdon kíván fellépni, ahogyan azt saját érdekei, {nem pedig a többi szövetséges hátaiknak érdekei i követelik. Elképzelhető, hogy ezek az előkészü­letek most, amikor az angol követ intervenció­jára Nin estesnek csúfosan vissza kellett vonulnia, a belgrádi politikai közvélemény előtt alaposan megtépázták a Nincsics államférfim és diplomá­ciai képességébe vetett bizalmat. A bolgár eeméiiyek tehát megingatták Nin­csics alatt a külügyminiszteri széket, de ezen­kívül megingatták a kisantant mindég hangozta­tott egységét is, amelyről kiderült, hogy homok­ra épített kártyavár. Ma már hivatalos nyilatkozatokból tűnik ki az, hogy a kisantant a bolgár esemény elkikel kap­csolatban nem voít egységes. Eipséit tábornok bukaresti bolgár követ együk interjújában kije­lentette, hogy úgy tapasztalja’, hogy a román hi­vatalos körök szimpátiával fogadják Szíambu- limszfki bukását és kijelentette, hogy kétségtelen az, hogy Jugoszláviának ama terve, hogy Bulgáriát bevonja a kisautantba, Sztambulisiszki bukásával kétségessé vált. Belgrádi lapjelentések élesen támadják Ro­mániát azért, mert a szófiai demars ügyében ugyanolyan magatartást tanúsított, mint annak­idején a Károly-puecsal kapcsolatban. Belgrádi politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy az uj bolgár kormány háta mögött az olasz kormány áll és erre abból is következtetnek, hogy a belgrádi olasz követség a többi követsé­gekkel ellentétben a jugoszláv kormánnyal nem is lépett érintkezésibe, hogy közölje a bolgár kér­désben elfoglalt álláspontját. Igen érdekes nyi­latkozatot tett Korosee dr., a szlovén klerikális párt vezére, aki kijelentette, hogy hiteles hizouyitékai szerint a bolgár ellenforra­dalmat Olaszország finanszirozta és tekintette* Jugoszláviának Olaszországgal fönnálló viszo­nyára, világos, hogy Olaszország a bulgáriai ese­ményeket Jugoszláviára mért ütésnek szánta. Poincaré is cserbenhagyta Renest és Nincsicset Berlin, június 13. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelen rése.) A Mór genpos inak jelentik Szó­fiából: A francia miniszterelnök a bolgár kor­mányhoz táviratot intézett, melyben elismeri az uj bolgár kormánynak békés szándékait. Kije­lenti, hogy támogatni fogja azt a politikát, mely Bulgária fejlődését békés utón mozdítja elő, En­nek bizonyítéka lesz, ha Bulgária eleget tesz nem­zetközi kötelez ettsé g e i n ek. Nincsics a kisanlanl súlyos diplomáciai vereségéről. Románia és Görögország is ellenezték a Jugoszláv intervenciót. Belgrád, június 17. (Jugoszláviai tudósítónk távirata.) Nincsics külügyminiszter fogadta a pár­tok vezéreit és nyilatkozott nekik a szófiai de­mars elmaradásáról. Szenzáció számba ment a külügyminiszter ama leleplezése, hogy Románia, dacára annak, hogy Románia és Jugoszlávia kö­zött titkos szerződés van, a legerélyesebben a demars ellen dolgozott. Különösen a román kirá­lyi család követett el mindent az intervenció megakadályozására. Nincsics szerint a monar- chista gondolat erősödését remélte elérni Romá­nia c magatartásával. Súlyosbította a helyzetet az, hogy Görögország Románia álláspontjára he­lyezkedett ugyanebből az okból, Cseh-Szlovákla volt az egyetlen állam, amely Jugoszláviával tel­jes szoidaritást vállalt. A jugoszláv kormánynak bizonyítékok vannak a kezében, hogy a bogár forradalmat Olaszország finanszirozta. Olaszor­szág Albániában hasonló mozgalmat finanszíro­zott, melynek a bolgár forradalommal egyidejűleg kellett volna kitörnie. A bolgár forradalom várat­lan kitörése következtében Albániában csak helyi zavargások következtek be, mert az egységes forradalmi mozgalom még nem volt teljesen megszervezve. E zavargásokat még máig sem sikerült elnyomni. Michajcsev tanár az uj prágai bolgár követ Belgrád, junius 17. (Jugoszláviai tudósí­tónk távirata.) A Politika jelentése szerint az uj bolgár kormány Michajkov egyetemi tanárt nevezte ki belgrádi bolgár követté a visszahívott Todorov követ helyébe. Á prá­gai bolgár követséget a visszahívott Dasz- kalov helyett Michajcsev dr. egyetemi tanár veszi át. — Tegnap este Morfov dr.. volt épitkezésügyi miniszter. Lausanneba uta­zott, ahol a bolgár delegáció vezetését át­vette. Olaszország jegyzékkel intette le Nmcsicset Frankfurt, junius 18. A Frankfurter Zei­tung római jelentése szerint Jugoszláviát hi­vatalos olasz jegyzék intette attól, hogy a bolgár ügyekbe beleavatkozzék, vagy a neuiliy-i szerződés védőiéként lépjen föl. Olaszország tudtára adta Jugoszláviának, hogy ez a szerep a nagyhatalmakat illeti. A balkáni konfliktus és az angol-francia eMentét Belgrád, junius 17. (Saját tudósítónktól.) A Vremja című lap azt irja, hogy a balkáni konfliktus nem egyéb, mint újabb kirobba­nása. az angol—francia ellentétnek, amely a görög—török viszály kapcsán a lausannei békekötéssel — úgy látszik —- nem nyert végleges elintézést. A lap szerint a forrada­lom kitörését és győzelmét az angol diplo­mácia segítette elő. A Modracsek-párí beolvadása a cseh szociáldemokrata pártba. A haladó szocialis­ták szabadszervezete (Modracsek-csoporO tegnapi konferenciáján jóváhagyta a vezető­ségnek a szociáldemokrata párttal folytatott tárgyalásainak eredményét és egyhangúan állást foglalt amellett, hogy a Modracsek- csoport a szociáldemokrata pártba lépjen be. Az értekezleten megjelent Habrman szociá­lis népjóléti miniszter is, aki az uj párt tag­jait üdvözölte. A konferencia elhatározta a helyi és megyei szervezetek íöloszlatását. A Pokrokové Listy a jövőben a cseh szociál­demokraták érdekeit fogja szolgálni. A cseh-szlovák félhivatalos vélemény a ma­gyar körjegyzőkről. A Cesike Slovo foglalkozik azzal a jegyzékkel, amelyet a magyar kormány initézett -y hatalmaikhoz a párisi jóvátétel} hatá­rozat megváltó ztatása céljából. A cseh-szlovák külügyminisztermrn szócsöve ugy véli, hogy a magyar kormány valószínűen azért határozta el magát erre az újabb lépésre, mivel a bulgár ese­mények miatt a mostani hangulatot kedvezőbb- neje látja. A Cesike Slovo azonban azt hiszi, hogy a magyar kormány feltevése helytelen, mivel szerinte az antantkörök is nagyon iái • tudják, hogy Protogerov macedón vezér Horthy közvet­len szomszédságában készítette elő ezeket az eseményeket. (?) A prágai FremdenWat; azt a kéretlen tanácsot adja tehát Magyarországnak, hogy kezdjen hozzá a saját valutájának rendezé­séhez. 10® cseii-szl. KoronáCrí fizettek ma, junius 18-án: Zürichben 16.68 svájci frankot Budapesten 21950.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát Berlinben 445000.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom