Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-19 / 136. (289.) szám
II. évfolyam 136. (289.) szám. Prága, kedd, 1923 június 19. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Ive, félévre lőO Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szárú ára 1'20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Ste- pánská-ulioe 40. 1. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ulice 18. sz., Telefon 6797. szárú — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A propoganda-grampfőu (fi.) Prága, június 18. A párisi békeszerződéseknek talán egyetlen egy életrevaló eszméje a nemzeti kisebbségek védelme és egyetlen egy fejlődésre képes intézménye a népszövetség. Mint a habokban fuldokló a mentőövhöz, ugy kapaszkodnak az anyatesttől elszakított népek a nemzeti kisebbségek védelmét prok- lamáló szerződésekbe és azoknak oltalmazó- ját a népszövetségben látják. A népszövetségi gondolat végtelen sokat veszítene erejéből, ha éppen ezek a népek egy napon csalódottan kénytelenek lennének megállapítani, hogy Genf felől sem várhatnak igazságot. Az emberek gyakran nem tudnak különbséget tenni az egész és a rész, a szervezet és a szerv között és igy — ha a népszövetség egyes tényezői részéről nem tapasztalnának elfogulatlan pártatlanságot — ezért nem a nevében eljáró egyes egyénedet, hanem a népszövetséget tennék felelőssé. Az elmúlt hónapban a népszövetségnek több előkelő tisztviselője fordult meg a csehszlovák köztársaság területén. Elsőnek jött a norvég Colban, a népszövetség közigazgatási és kisebbségvédelmi bizottságának főelőadója. Utazása — úgy tudjuk — magántermészetű volt és éppen ezért elismerésre méltó, hogy időt tudott magának szakítani arra, hogy a cseh-szlovákiai németekkel érintkezésbe lépjen. Azután nemsokára Az- cárate jött, akinek föladata a ruszinszkói viszonyok tanulmányozása volt, mert amint jól tájékozott egyének biztosítottak róla, valamennyi a népszövetség előtt fekvő petíció közül a ruszinszkói autonómiára vonatkozó előterjesztések értek meg legjobban a döntésre. Azcárate az Ehrenfeld autóján száguldott végig Ruszinszkón. Útközben csak annyi időt szakíthatott magának, hogy Munkácson meghallgassa a zsidóság képviselőit, Ungvárra visszatérve, még fogadni tudta a ruszinszkói magyarság egyik vezérét, de annyi ideje már nem volt, hogy az ellenzéki ruszinok, tehát a hamisítatlan ruszin közvélemény hangadó tényezőit fogadja. Ebből következik, hogy a népszövetségi előadó valószínűen csak hiányos és egyoldalú képet szerezhetett a ruszinszkói viszonyokról, de mivel óvatosan kerülte a nyilatkozatokat, benyomásait csak akkor fogjuk megismerni és működésének eredményéről állást foglalni csak akkor lesz módunkban, ha megismerjük a népszövetséghez készült jelentését. Azcárate még itt volt Prágában, amikor a nemzetek szövetségének két legfontosabb hivatalnoka: az angol Sir Eric Drumond, főtitkár és Paul Maníonx, a politikai osztály főnöke, megérkeztek a cseh-szlovák köztársaságba. Az uraknak itt természetesen kitüntető fogadtatásban volt részük, amit azzal viszonoztak, hogy a cselt diákok népszövetségi egyesületének felkérésére nyilvános előadáson számoltak be a népszövetség eddigi működéséről. A kisebbségi kérdés klasz- szikus hazájában természetesen erről a problémáról is nyilatkoztak és ez alkalommal erősen aláhúzták a lojalitás kautéláját, amin nem ütköztünk meg.'mert egyfelől .a 'népszövetség • tavalyi közgyűlése Murray határozati javaslatához ilyértelmü záradékot fűzött, de másfelől azért sem, mert az itt élő magyarság állampolgári kötelességeit mindenkor lojálisán teljesítette és igy e tekintetben sem érheti jogosult vád. Sir Eric Drumond azonban a Prnger Tagblatt szerkesztőjének is adott nyilatkozatot, amelynél egy pillanatig meg kell államink. A népszövetségi főtitkár kijelentette, hogy benyomásai szerint a cseh-szlovák köztársaság az antanttal egyetemben a béke egyik tényezője és arra törekszik, hogy a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeit a legpontosabban teljesítse. Amikor az újságíró azt a megjegyzést kockáztatta meg, vájjon a főtitkárnak nyilt-e alkalma arra, hogy véleményét összehasonlítsa a kisebbségek fölfogásával, Sir Eric Drumond azt válaszolta, hogy a kisebbségek türelmetlenek, ezért nem helyes,-ha kívánságaik teljesítését a nemzetek szövetségénél sürgetik, hanem be kell várni a fejlődést, mert ez tartós javulást ígér és remélni lehet, hogy itt olyan viszonyok fognak kikristályosodni, mint Svájcban, aminek előföltétele azonban az, hogy a kisebbségeknek a svájciakhoz hasonlóan, cseh-szlovákoknak kell magukét érezniök. Imigyen szóla Sir Eric. Az, amit mondott, nagyjában csak visszhangja annak, amit a benesi propaganda szokott a külföldön kikürtölni. Addig,- amig a belföldön a nemzeti állam jelszavával kíméletlenül folyik az ostrom a nemzeti kisebbségek ellen, addig a külföldön a Hradzsin elhitetni igyekszik, hogy saint-germiaini Ígéretét becsületesen akarja betartani. Ez a propaganda érti a módját annak, hogy a külföld közvéleményét félrevezesse. íme, a népszövetség főtitkára is azt a nótát fújta, amelyet Benes énekelt bele propagandagramofonjának tölcsérébe. Egy a nemzetek fölött álló szervezet vezetőjének nem szabadna megelégednie azzal, amit e gramofonból hallott, hanem neki kötelessége lenne, hogy azoknál --.tájékozódjék a viszonyok valóságos alakulásáról, akiknek védelme a népszövetség egyik legfontosabb, legnemesebb és legszentebb föladata. Addig, amig azt meg nem tette, véleménye teljesen egyoldalii és ezért általános helyeslésre nem is számíthat. Ez vonatkozik különösen arra, amit a „keleti Svájcról mondott. Klofác ismert kijelentése óta ez a gondolat ismételten föl-fölbukkan a nyugati publicisztikában. Idehaza azonban, sajnos, nem látjuk semmi jelét annak, mintha a kormány ezt a kedves szólamát megvalósítani, vagy akár csak megközelíteni akarná. Az, ami a nemzetiségi kérdés tekintetében itt minálunk folyik, éppen ellenkezője annak, amit Svájc szabad polgárai, Teli Vilmos utódai, az ő államuktól megszoktak. Az a légkör, amely minálunk uralkodik, az uralkodó nemzet hibájából különbözik olyannyira a svájci hegyek alpesi atmoszférájától. Amott a túlnyomó német többség nem igényel magának különb jogokat, mint amilyeneket a francia, az olasz, sőt a rétoromán kisebbség bír, emitt ez uralkodó cseh nemzet nyilvánította az állam ellenségeinek a számban vele egyenlően erős nemzeti kisebbségeket. Sir Eric Drumond ezeket az igazságokat nem látta meg és igen nagyon tévedett, amikor a cseh-szlovák szolidaritásnak itt természetszerűen hiányzó érzésére hivatkozott. Sir Eric Drumond téves kijelentésével nem tett jó szolgálatot a népszövetségnek. A kútba esett demars megingatta a kisantant kártyavárát. — A nagy hűhó után Nincsics bukás előtt áll — Az uj bolgár kormány nem akar tudni a kisantaníról — A bolgár ellenforradalmat Olaszország financirozta — Prága, ju/mus IS. A P. M. H. vasárnapi szá- mábUn miögnta belgrádi jelentés alapján, hogy a kisantant nagy hűhóval beharangozott dema-rsa az uj szófiat kormányhoz angol intervenció folytán maradt el. Ezt ráz értesülésünket megerősítik az azóta érkezett belgrádi hírek. Ezek a hírek arról szólnak, hogy Nincsics retirálása a jugoszláv politikai közvéleményben mély elkeseredést és nyugtalanságot váltott ki. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Nincsics óriási apparátussal és vásári dobveréssel készítette el-ö a fegyveres intervenciót is hangoztató demarsot és Iép- ten-nyemon hangoztatták a belgrádi kormánypolitikusok, hogy Jugoszláviának fegyveres intervenciója nagy diplomáciai silker lenne, mert az Jugoszlávia’ tekintélyének erős növekedését jelentené ! úgy a Balkánon, mint egész Középeurópában. A I kisantant a demarssal kapcsolatiban föltűnően j hangoztatta, hogy Bulgáriával1 szemben oly mó- jdon kíván fellépni, ahogyan azt saját érdekei, {nem pedig a többi szövetséges hátaiknak érdekei i követelik. Elképzelhető, hogy ezek az előkészületek most, amikor az angol követ intervenciójára Nin estesnek csúfosan vissza kellett vonulnia, a belgrádi politikai közvélemény előtt alaposan megtépázták a Nincsics államférfim és diplomáciai képességébe vetett bizalmat. A bolgár eeméiiyek tehát megingatták Nincsics alatt a külügyminiszteri széket, de ezenkívül megingatták a kisantant mindég hangoztatott egységét is, amelyről kiderült, hogy homokra épített kártyavár. Ma már hivatalos nyilatkozatokból tűnik ki az, hogy a kisantant a bolgár esemény elkikel kapcsolatban nem voít egységes. Eipséit tábornok bukaresti bolgár követ együk interjújában kijelentette, hogy úgy tapasztalja’, hogy a román hivatalos körök szimpátiával fogadják Szíambu- limszfki bukását és kijelentette, hogy kétségtelen az, hogy Jugoszláviának ama terve, hogy Bulgáriát bevonja a kisautantba, Sztambulisiszki bukásával kétségessé vált. Belgrádi lapjelentések élesen támadják Romániát azért, mert a szófiai demars ügyében ugyanolyan magatartást tanúsított, mint annakidején a Károly-puecsal kapcsolatban. Belgrádi politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy az uj bolgár kormány háta mögött az olasz kormány áll és erre abból is következtetnek, hogy a belgrádi olasz követség a többi követségekkel ellentétben a jugoszláv kormánnyal nem is lépett érintkezésibe, hogy közölje a bolgár kérdésben elfoglalt álláspontját. Igen érdekes nyilatkozatot tett Korosee dr., a szlovén klerikális párt vezére, aki kijelentette, hogy hiteles hizouyitékai szerint a bolgár ellenforradalmat Olaszország finanszirozta és tekintette* Jugoszláviának Olaszországgal fönnálló viszonyára, világos, hogy Olaszország a bulgáriai eseményeket Jugoszláviára mért ütésnek szánta. Poincaré is cserbenhagyta Renest és Nincsicset Berlin, június 13. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelen rése.) A Mór genpos inak jelentik Szófiából: A francia miniszterelnök a bolgár kormányhoz táviratot intézett, melyben elismeri az uj bolgár kormánynak békés szándékait. Kijelenti, hogy támogatni fogja azt a politikát, mely Bulgária fejlődését békés utón mozdítja elő, Ennek bizonyítéka lesz, ha Bulgária eleget tesz nemzetközi kötelez ettsé g e i n ek. Nincsics a kisanlanl súlyos diplomáciai vereségéről. Románia és Görögország is ellenezték a Jugoszláv intervenciót. Belgrád, június 17. (Jugoszláviai tudósítónk távirata.) Nincsics külügyminiszter fogadta a pártok vezéreit és nyilatkozott nekik a szófiai demars elmaradásáról. Szenzáció számba ment a külügyminiszter ama leleplezése, hogy Románia, dacára annak, hogy Románia és Jugoszlávia között titkos szerződés van, a legerélyesebben a demars ellen dolgozott. Különösen a román királyi család követett el mindent az intervenció megakadályozására. Nincsics szerint a monar- chista gondolat erősödését remélte elérni Románia c magatartásával. Súlyosbította a helyzetet az, hogy Görögország Románia álláspontjára helyezkedett ugyanebből az okból, Cseh-Szlovákla volt az egyetlen állam, amely Jugoszláviával teljes szoidaritást vállalt. A jugoszláv kormánynak bizonyítékok vannak a kezében, hogy a bogár forradalmat Olaszország finanszirozta. Olaszország Albániában hasonló mozgalmat finanszírozott, melynek a bolgár forradalommal egyidejűleg kellett volna kitörnie. A bolgár forradalom váratlan kitörése következtében Albániában csak helyi zavargások következtek be, mert az egységes forradalmi mozgalom még nem volt teljesen megszervezve. E zavargásokat még máig sem sikerült elnyomni. Michajcsev tanár az uj prágai bolgár követ Belgrád, junius 17. (Jugoszláviai tudósítónk távirata.) A Politika jelentése szerint az uj bolgár kormány Michajkov egyetemi tanárt nevezte ki belgrádi bolgár követté a visszahívott Todorov követ helyébe. Á prágai bolgár követséget a visszahívott Dasz- kalov helyett Michajcsev dr. egyetemi tanár veszi át. — Tegnap este Morfov dr.. volt épitkezésügyi miniszter. Lausanneba utazott, ahol a bolgár delegáció vezetését átvette. Olaszország jegyzékkel intette le Nmcsicset Frankfurt, junius 18. A Frankfurter Zeitung római jelentése szerint Jugoszláviát hivatalos olasz jegyzék intette attól, hogy a bolgár ügyekbe beleavatkozzék, vagy a neuiliy-i szerződés védőiéként lépjen föl. Olaszország tudtára adta Jugoszláviának, hogy ez a szerep a nagyhatalmakat illeti. A balkáni konfliktus és az angol-francia eMentét Belgrád, junius 17. (Saját tudósítónktól.) A Vremja című lap azt irja, hogy a balkáni konfliktus nem egyéb, mint újabb kirobbanása. az angol—francia ellentétnek, amely a görög—török viszály kapcsán a lausannei békekötéssel — úgy látszik —- nem nyert végleges elintézést. A lap szerint a forradalom kitörését és győzelmét az angol diplomácia segítette elő. A Modracsek-párí beolvadása a cseh szociáldemokrata pártba. A haladó szocialisták szabadszervezete (Modracsek-csoporO tegnapi konferenciáján jóváhagyta a vezetőségnek a szociáldemokrata párttal folytatott tárgyalásainak eredményét és egyhangúan állást foglalt amellett, hogy a Modracsek- csoport a szociáldemokrata pártba lépjen be. Az értekezleten megjelent Habrman szociális népjóléti miniszter is, aki az uj párt tagjait üdvözölte. A konferencia elhatározta a helyi és megyei szervezetek íöloszlatását. A Pokrokové Listy a jövőben a cseh szociáldemokraták érdekeit fogja szolgálni. A cseh-szlovák félhivatalos vélemény a magyar körjegyzőkről. A Cesike Slovo foglalkozik azzal a jegyzékkel, amelyet a magyar kormány initézett -y hatalmaikhoz a párisi jóvátétel} határozat megváltó ztatása céljából. A cseh-szlovák külügyminisztermrn szócsöve ugy véli, hogy a magyar kormány valószínűen azért határozta el magát erre az újabb lépésre, mivel a bulgár események miatt a mostani hangulatot kedvezőbb- neje látja. A Cesike Slovo azonban azt hiszi, hogy a magyar kormány feltevése helytelen, mivel szerinte az antantkörök is nagyon iái • tudják, hogy Protogerov macedón vezér Horthy közvetlen szomszédságában készítette elő ezeket az eseményeket. (?) A prágai FremdenWat; azt a kéretlen tanácsot adja tehát Magyarországnak, hogy kezdjen hozzá a saját valutájának rendezéséhez. 10® cseii-szl. KoronáCrí fizettek ma, junius 18-án: Zürichben 16.68 svájci frankot Budapesten 21950.— magyar koronát Bécsben 212500.— osztrák koronát Berlinben 445000.— német márkát
