Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-12 / 130. (283.) szám

Kedd, üunius 12. hogy körös antantjegyzék elküldése kívánatos Né­metországnak. Poincaré közölte Londonnal, hogy Franciaország azonnal hajlandó a jóvátétel! kér­désről a január 2-iki francia javaslatok alapján tárgyalni, mihelyt Németország feladja a passzív ellentállást. Az antant közös válaszjegyzéke csak arra a követelésre szorítkozna, hogy Németország szüntesse be a passzív ellentállást, mely esetben a tárgyalásokat megkezdik. Két francia altisztet agyonlőttek Dortmund, junius 10. (Berlini szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Egy összetűzés alkalmával három német munkás agyonlőtt két francia altisztet. Öt németet agyonlőttek Dortmundban mények fontosságával tisztában van és semmi körülmények között sem fogja ma­gatartásával a ruhrvidéki munkásság sorait megbontani. A tárgyalások folyamán Ünter-Westen tábornok franciaországi impresszióiról be­szélt és abbeli meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a Ruhrvidék kiürítése csak akkor követ- kezhetik be, ha Németország egy nagyobb összeget fog előzőén lefizetni. ígéretekkel a problémát megoldani nem lehet. A Franciaországban uralkodó általá­nos hangulat arra enged következtetni* hogy a francia kormány jóvátételi politikáját a többség helyesli. A szakszervezetek képviselői kifejtették a tábornoknak, hogy Németország mindig haj­landó a lehetőség határain belül az újjáépítés munkájából a maga részét kivenni. Ennek egyetlen föltétele a munka szabadsága és a német birodalom határainak tiszteletben tartása. A megegyezés azért ütközik nehéz­ségekbe, mert Franciaország a gazdasági kérdéseket politikai céljaival köti össze. Ha Franciaország a kérdést a gazdasági oldalá­ról fogja elbírálni, akkor a megegyezés lehe­tősége magától adódik. A . német nép min­denkor kész lesz gazdasági teljesitmények- kel és erős munkával küzdeni azért, hogy nemzetének és hazájának szabadságát ki­vívja. T. O. Schweriner. HgaXőilos Pozsonyi tudósítónk jelenti: Óriási ér­deklődés mellett szombaton éjjel hirdették ki az ítéletet a Benczy-féle rablógyilkossági bünpörben. Kavecska elnök csak nagy üggyel-baj- jal tudja lecsöndesiteni az ajtón betóduló tömeget. A tolongásban velőtrázó női siko­lyok ballszanak az éjszakában. Két nőt maid agyonnyomtak, kettő pedig elájult. Mindenki feszült izgalommal várja az sküdteket, akik már egy órája tanácskoznak. Kilencvenhat feszélt izgalommal várja az esküdteket, akik teszi figyelmüket. És már harmadik napja... Benczy idegesen szól az őrének: — Tizenöt évet kapok, ennyire számí­tok. De legjobb szeretném, ha adnának egy revolvert, hogy főbe lőhetném magam... Éjjel háromnegyedtizenegy órakor jön­nek ki az esküditek. A legsúlyosabb kérdé­sekre igen -nel feleltek. Csak a H1 i n k a elleni merényletről nem hallunk. Nem is tet­tek föl erre vonatkozólag kérdést, mert a terv csak terv maradt. Pedig a védő: Sdm- kovics Pál dr., beleharsogta védőbeszéde során a terembe: „Ha Tajovszky őrnagy annakidején megteszi a följelentést és Prá­gában is komolyan veszik a Hlinka elleni merénylet tervét és letartóztatják a két vád­lottat, akkor nem történik meg a keresztúri családirtás ...“ A bíróság félórai tanácsko­zás után hirdeti ki az Ítéletet: Benczy Józsefet kötél általi halálra, Miklosovitsot Í2 esztendei fegyházra Ítéli. Miklosovits sírva jelent be semmiségi panaszt. A védők is ugyanezt jelentenek. Hágel dr. államügyész megnyugodott az Íté­letben. Simkovics dr. védő szerint az Ítéle­tet Brünnben újra meg fogják változtatni, mert az esküdtek a ténykérdésben tévedtek: Benczyt mondották ki abban a cselekmény­ben bűnösnek (a soffőr elleni merénylet), amit tulajdonképpen Miklosovits követett el. a ruszlnszttói Kormáníjzóság sulq®$ nidvcsrialEensága ö rciszinszhói reSormffltsssofcfta! szemben. Ungvár, junius 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mi­kor a kárpátaljai református egyházkerület megalakult és a püspökválasztás megtörtént, a tanügyi referens.. olyasféle nyilatkozatot tett egy újságíró előtt, hogy a kárpátaljai re­formátus egyházkerületet addig nem ismer­hetik el hivatalosan, araiig erre nézve a re­formátus egyetemes zsinat nem határoz. A Berták Béla református püspök személyére vonatkozóan a megválasztást sem veszik tu­domásul, mivel Berták nem tette le az előirt fogadalmat. Mindezeknek a1 kijelentéseknek tisztázá­sa végett junius 4-én Sütő Áron egyházkerü- leti főjegyző, püspökheilyettes, Bary Gyula református lelkész, Polchy István dr. egy- házkerüileti helyettes főgondnok, Bakó Gábor dr. egyházkerületi jegyző és Vozáry Aladár beregi egyházmegyei főjegyző tagokból álló küldöttség kereste fel Ehreufeld helyettes kormányzót, Blaha miniszteri tanácsost és a távollevő Pesek tanügyi referens helyett Beszkid dr. referenst és meghívta őket a ju­nius 7-én lefolyt püspöki beiktató ünnep­ségre. Úgy a helyettes kormányzó, mint a töb­bi exponens a küldöttséget a legszivélyeseb- ben fogadták és megígérték, hogy vagy sze­mélyesen jelennek meg a beiktatáson, vagy pedig képviseltetni fogják magukat. Beszkid; dr. ezenkívül azt is kijelentette, hogy az egy­házkerületre és a püspök személyére vonat­kozó lapjelentéseket nem tartja valódiaknak, mivel az a benyomása, hogy az egyházkerü­let vagy a püspök személye ellen semmi kormányaikéi,ó nem indult meg. Ilyesmiről a kormányzóságon mit sem tudnak. A küldöttség a legkellemesebb benyo­mással távozott el Ungvárról. Annál nagyobb volt a meglepetés: amikor a juratus 7-iki be­iktató ünnepségen se a kormányzóság, se a tanügyi referátus nem képviseltette magát, sőt még az udvariasság legelemibb követel­ményeinek sem tett eleget azáltal, hogy tá­volmaradását kimentette volna, illetve okát adta volna, hogy miért nem jelent meg az ünnepségen, mely a ruszinszkói református- s ágnak első és legnagyobb történelmi jelen­tőségű ünnepe volt. A kormányzóság eljárását provokálás- nak veszik, mely a református egyház ellen irányul és el vaunak készülve arra is, hogy a kormányzóság az első lépésnél — a pasz­máriyzősíuT ft,r-•*'*•■> w-v felháborodást kel­tett. c*£l —i.-u.4úv* ttáfff* metf lelitcdcir Dortmund, junius 11. (Wolff.) Tegnap esti záróóra után a francia őrségek lövöldöztek a já­rókelőkre. öt személyt agyonlőttek, egyet meg­sebesítettek. A német kormány és a fegyverszünet Berlin, junius 11. A cseh-szlovák távirati iroda jól értesült helyről azt közli, hogy a né­met kormány nem hajlandó bármit is tenni, hogy a Ruhrvidéken a passzív ellenállás megszűnjön. Németország csak az esetben tehetne ilyirányu lépéseket, ka francia részről szintén biztosítanák a fegyverszünetet, amire azonban eddig a legcse­kélyebb jel sincsen. ♦»»»»♦»♦♦»♦♦»♦♦»»♦♦♦♦»♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*>♦♦ tlnter-Westen angol tábornok tárgyalásai a ruhrvidéki német szakszervezetek vezetőivel. Berlin, junius 10. Unter-Westen tábornok Párisban volt, hogy a hangulatot megismerje. Párisból Es- senbe utazott, hogy most már a német mun­kásvezérek véleményét is megismerje. A tá­bornok Breddemann (keresztény szakszer­vezet), Gráf (bányászszakszervezet), Steger képviselő (keresztény bányászszakszerve­zet) és Woldt (szabadszervezet) urakkal be­szélt. A tábornok a következő kérdést in­tézte hozzájuk: — Milyen hatással vara a megszállás a lakosság élelmezésére? Steger a legfontosabb közlekedési esz­közök megbénítását emelte ki. amely a la­kosság élelmezését rendkívül megnehezí­tette. Katasztrófáról azonban eddig nem le­het szó. Ezután Breddemann részletezte az élel­mezési bajokat. Az élelmezés kérdése — mondotta — nálunk közlekedési kérdés. Számtalan esetben gátolták meg az élelmi­szerek gépkocsin való behozatalát és a vá­rosok minden erejüket megfeszítik, hogy a betegek és a gyerekek részére szükséges tejet megszerezzék. A tej- és húsellátás azért rosszabbodott, mert a megszálló csa­patok a tejet és húst a maguk részére fog­lalják le. Essen városának statisztikai hiva­tala elszomorító adatokat közöl a gyermek- halandóságról. A franciák és a belgák eljá­rása arra enged következtetni, hogy a meg­szálló csapatok a német ellentállás letöré­sére egy uj fegyvertársat: az éhséget vá­lasztották. A tábornok ezután arról érdeklődött, hogy a megszállás minő hatással van a gyer­meknevelésre. Steger, Breddemann és Gráf válaszuk­ban kifejtették, hogy a rendes iskoláztatás és neveltetés szinte lehetetlenné vált, mivel az iskolák nagyrészét a megszálló csapatok lefoglalták. A megszállás első heteiben 940 iskolahelyiséget foglaltak le. Ennek követ­keztében a gyermekek tízezrei nélkülözik a rendszeres tanítást. A lakáshiány szintén nagy mértékben növekedett. A megszállás rendkívül rossz hatással van az ifjúság er­kölcseire. Számos család tagjai különváltan élnek, mert a forgalomzavarok sokszor he­tekre választják el a család tagjait egy­mástól. — Hozzávetőleges számítással meddig tarthat a Ruhrvidék lakosságának ellent- állása? — volt a következő kérdés. A szakszervezet képviselői válaszukban kijelentették, hogy az ellentállás föladásáról addig szó sem le­het, amig a német nép és a német biroda­lom érdekeit nem bietosiíották. Steger kiemeli, hogy a bányászok elke­seredése rendkívül nagy, mert meggyőző­désük szerint a franciák betörése a németek jóindulata és jóakarata ellenére történt meg. Breddemann kijelenti, hogy az ellentállás nem utasításra történik, hanem a nép spon­tán érzelmeiből fakad. — Milyen hatást gyakorol a meg nem szállott területen élő munkásság a ruhrvi­déki küzdelemre? A kérdésre Woldt úgy válaszolt, hogy meggyőződése szerint a meg nem szállott területen élő munkásság a ruhrvidéki cse­Merénylet készült Pasics ellen. Bukarest, junius 11. (Saját tudósítónk táv* irata.) A Dimineata értesülése szerint a belgrádi rendőrség összeesküvésnek jött a nyomára, mely Pasics miniszterelnök ellen irányult. A rendőrség idejekorán leleplezte az összeesküvést, sőt egy házkutatás alkalmával kezére került az összees­küvés résztevvölnek egész névsora, melyből meg­állapítható, hogy a merényletet részben demokra* ták, részben pedig a katonai liga tagjai tervezték. A kompromittáló iratok szerint Pasics miniszter- elnököt junius 5-én kellett volna meggyilkolni. Pablo de Azcárate körútja Ruszinszkóhan. Ungvár, junius 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Je­lentettük mér, hoigy Pablo de Azcarate Ung­várra érkezte után másnap autába ült és a Verchovinára ment. Mivel a kormányzóság és a rendőri hatóságok az első napon minden felvilágosítást megtagadtak, csak később tudtuk meg, hogy a népszövetségi kiküldött Nagybereznán. Túr járom étén, Munkácson és Várpalánkán járt. (Várpalánkán bizonyára a régi Rákóozi-várat tekintette meg.) Kőrútján csak azokat láthatta, miket kísérői jónak lát­tak megmutatni az előkelő idegennek. Junius 8-án, pénteken, ismét Ungváron tartózkodott. Ez alkalommal a kormányzó­ság levélben értesítette a ruszinszkói ma­gyar pártok szövetségének titkárságát, hogy délelőtt 10 órakor megjelenhetnek a népszö­vetségi kiküldött előtt, aki meg akarja hall­gatni a magyar pártok képviselőinek véle­ményét is. A magyar pártok nevében Ánky Ákos pártelnök megjelent a zsupán át uson, ahol Pablo de Azcarate negyed J 2-től fél 1 óráig fogadta 3 magyar pártvezért, ki me­morandumokat adott át neki. A kiküldött körül csoportosuló hivatalos körök információi szerint Pablo de Azcarate csupán informálódni jött Ruszinszkóba, hogy az itt történt beruházásokról és egyéb intéz­mények felállításáról, meggyőződjék. Pablo de Azcarate a kíséretében lévő Necias kijelentése szerint „nem ellensége a magyarságnak", amit az is bizonyít, hogy junius 8-ára délután ismét elutazott Ungvár­ról és a kiszivárgott hírek szerint Bereg­szászt kereste fel, ahonnan több magyar köz­ségbe is kirándul. A népszövetségi kiküldött közelébe ma­gyar ellenzéki ujságiró nem juthatott. Csu­pán az Uj Közlöny szerkesztője kapott tőle párperces kihallgatást, de vele sem volt haj­landó pölitikai kérdésekről beszélgetni. Pablo de Azcarate különben Ruszinszkó tanulmányozására mindössze öt napot szen­telt. Környezetének kijelentése szerint több­re nincs is szüksége, mert hiszen az itteni őslakosság sérelmeit aiz eddigi memorandu­mokból jól ismeri. Feltűnő, hogy ugyanakkor, amikor a ma­gyar pártok vezetőségét a professzor magá­hoz kérette meghallgatás végett, a legna­gyobb ruszin párt, a Kaminszky-párt veze­tősége meghívót nem kapott. Ezt különféle­képpen kommentálják, de azért remélik, hogy a kiküldött a rendelkezésére álló idő alatt alkalmat fog adni arra, hogy az ellen­zéki ruszin pártok vezetőivel is beszélgetést folytasson. ’ , Mindent megmagyaráz azonban az a ki­jelentés, melyet hivatalos helyről kapott a sajtó és amely szerint ,Pablo de Azcarate a ruszinszkói kormányzáság vendége". Infor­mációit tehát nem is szerezheti'másoktól, mint magától a kormányzóságtól. Ehhez nem kell kommentár. Boromisza Tibor szatmári püspök Ruszinszkóba érkezett. Ungvár, junius 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ju­nius 9-én reggel indult el az agg, 83 éves gyémántmisés főpásztor Szatmárról autón, hogy a programmban kitűzött időre Ru- szinszkóba, illetve Ungvárra érkezzék. A püspök e kőrútjára csupán Pakots Károly titkárját és a huszárját hozta magával. Nagyszőllősre érve. a város határában Buzitnikay Gyula ugoosai főesperes, tisza- ujfaki római katolikus plébános fogadta és üdvözölte a püspököt, aki Kaminszky János dr. nagyszőllösi földbirtokos vendége volt. Innen gyorsvonaton jött el Csapig. Közben Beregszászon Ékkel Lajos beregszászi és Szabó Lajos munkácsi esperes-plébánosok üdvözölték. Csapon már várta az Ungvár­ról eléje utazó küldöttség, névszerlnt Lő- rinczy Jenő nyugalmazott alispán, római katolikus egyháztanácsi elnök, Fibiger Sán­dor dr. gimnáziumi hit tanár, Sirulszky fő- esperes, kis rá ti plébános, Gaar Iván raun- kásbiztosit ópénzt ári tanácsos, egyháztaná­csi jegyző és Tömajkó János egyházi ta­nácstag. Csapon a püspököt Lőrinczy Jenő nyugalmazott alispán üdvözölte, amiért a 'főpásztor meghat ottan mondott köszönetét. Ungvárra a vonat 2 óra 25 perckor érke­zett. Az állomás pefronján várták a püspö­köt Bacsinsaky Ödön, Ungvár kormány­biztos-polgármestere, ki a Város polgárai­nak nevében választékos ruszin és magyar beszéddel üdvözölte a város falai között a főpásztort. Az agg főpap hajlott alakja a kormánybiztos szavaira pillanatra kiegye- nesiilt és a következő szavakkal köszönte meg az üdvözlést: . — Sajnálom, hogy anyanyelvükön nem válaszolhatok, de boldognak érzem ma­gam, hogy részint egyházunk hivei, részint e város más polgárai szeretettel fogadnak engem. Azután a görögkatolikus egyház kép­viseletében jelenlévő Karczub és Sztankai kanonokok léptek elő díszruhában. Az üd­vözlő beszédet Karczub kanonok mondotta el magyar nyelven. A római katolikus egy- háztamács részéről Kerekes István dr. ta­nácstag üdvözölte meleg szavakkal a fő­pásztort. Az állomás előtt a díszes fogatok vég­telennek látszó sora állott. Elsőnek Ba- csinszky kormánybiztos-polgjármester ro­bogott a kocsisor élén, utána a püspök diszhintója következett, ez után pedig több mint ötven kocsi száguldott végig a váro­son a római katolikus templom elé, ahol a hívek ezrei szorongtak és éljeneztek. A püspök a templom mellett felállított zöldgallyas sátorban egyházi ruhába öltö­zött és az „Eece Sacerdos magnius" hang­jai mellett, melyet a katolikus ifjúság ve­gyes énekkara adott elő, a templomba vo­nult. Innen rövid Ima után a plébániára ment, hogy az ut fáradalmait kipihenje. * A bérmálást a püspök díszes mise után aggkorára való tekintettel ülve végezte, de tekintettel arra, hogy a bérmálandók szá­ma az e ze rh áromsz ázhat vanat meghaladta, befejezni nem tudta és igy a bérmálást dél­után is folytatta. A bérmálás! szertartást óriási tömeg nézte végig, úgy hogy a templom zsúfolásig meg telt. Ungvárról a püspök megindult bérma- körutjára, mely egy hónapot vesz igénybe. Az olasz néppárt a proporcionális választási rendszer mellett. Róma, junius 11. A néppárt elnöksége s a néppárt parlamenti csoportjának vezérlöbizottsága egyhangúlag a proporcionális választórendszer mellett foglaltak állást ellentétben a kormány vá­lasztási reformtervezetének jelenlegi formájával. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom