Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-12 / 130. (283.) szám
3 { . I Kedd, junius Ú. Válasz Nincsics magyarellenes beszédére. Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk távirata.) Nincsics jugoszláviai külügyminiszternek pénteki beszédét, mely a magyar kormány ellen s mint az utólag beérkezett jelentésekből megállapítható, általában a magyarság ellen éles támadásokat tartalmazott, a magyar politikai életben felháborodással fogadták. Az Újság kérdést intézett illetékes helyre, ahol azonban azt a választ kapta, hogy hivatalosan nem nyilatkoznak mindddig, mig a magyar kormány ebben a szomorú ügyben állást nem foglalt. Beavatott politikai körökben és kitünően informált helyeiken a lap munkatársai alábbi nézeteket hallották arról a kérdés-komplexumról amelyre a jugoszláv külügyminiszter expozéja rávilágított: Éppen az ellenkezője áll annak, amit a jugoszláv külügyminiszter állít. Magyar- ország részéről mindig nyilvánvaló volt a jóakarat, de ez a jószándék éppen a jugo- szlávdknál hiányzott. Nincsis miniszter ur csak általánosságokat mond, konkrét tényeket nem sorol fel és éppen ezért beszédét kimondottan politikumnak kell minősíteni. Vallatni különös célt akart elérni szavaival. Talán éppen azt, hogy a párisi ellenőrző missziók Budapestre érkezésének előestéjén újabb akadályokat állítson a békés megértés útjába. A magyar kormány köztudomású tényekkel tudja bármelyik fórum előtt igazolni, hogy csak a békét kereste. Magyarország tényleg és effektive fáradozott a jó szomszédi viszony kiépítésén és ebbel! törekvését mindig a kis-entente hiúsította meg, Ebben a munkában a jugoszlávoknak is nagyrészük van. Erről tanúskodnak az alábbi tények: — A portorosei konferencián épper magyar részről teljesztették elő az indítványt a gazdasági közeledés, az import-export tilalmainak és akadályainak csökkentésére és a forgalom korszerű szabályozására. Az indítványt éppen Jugoszlávia utasította vissza. Ugyanez történt a gráci konferencián is. Ott tudvalévőén útlevél-egyezmény jött létre a Népszövetség kezdeményezésére. Az egységes tipusu útlevél és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdések megoldása Jugoszlávia és Románia magatartásán hiúsult meg. A gráci egyezményt ugyanis Olaszország, Csehország. Ausztria és Magyarország sorra ratifikálták, csak Jugoszlávia és Románia nem. Itt van továbbá annak a purparlénak az iigve, amelyet még Bánfíy Miklós gróf akkori külügyminiszter kezdeményezett Genfben azzal a céllal, hogy gazdasági megegyezés jöjjön létre Magyarország és a kis-antant államai között. A magyar kormány lelkesen Karolta fel az akciót és késznek nyilatkozott a szükséges lépésekre. Az volt a véleménye, hogy akár bizottság utján, akár más utón nyélbe kel! ütni a gazdasági megegyezést. Sajnos, éppen jugoszláv részről zárkóztak el a tárgyalás elől. Ezek ismert tények. Éppen így közismert az internálással és állítólagos halálraitéléssel kapcsolatos állandó vád is. Mindössze annyi történt, hogy jugoszláv kémeket fogtak el a magyar hatóságok. Ez nem a mi specialitásunk, mert hiszen minden országban vannak ilyen esetek. A jugoszláv külügyminiszter talán éppen Sever Boldizsár ügyére célzott expozéjában. Sever Boldizsárt kémkedés miatt tényleg letartóztatták Magyarországon s ügye még folyik. Magyar részről kicserélését javasolták, de ez elé a jugoszlávok akadályokat gördítettek. — Nincsics expozéját Bethlen István gróf sikeres római utjának szemszögéből kell mérlegelni s akkor sokat megért az ember. A Pesti Napló szerint a magyar politikai körökben úgy ítélik meg a újból felcsattanó kisantant-hangokat, mint újabb hangulatkeltést a kölcsön feltételeinek megnehezítésére vagy lehetetlenné tételére. Hivatkozni kell ezzel szemben Bethlen legutóbbi nemzetgyűlési beszédére — Írja a lap — mely lojálisán hirdette fokozott készségét a kisantat- tal való barátságos megegyezésre. E-nyílt és lojális beszédnek bizonyára nem méltó visszhangja Nincsicsnek újabb és ismét csak általánosító kirohanása. A Budapesti Hírlap vezércikkében ir a Nincsics támadásáról s ezeket konstatálja: — Hol keressük e kitörések s e müfel- háborodások okát? Elsőbben is természetesen Bethlen utjának erkölcsi sikerében. Nyilvánvaló, hogy a jóvátétel! bizottság szavazatát a francia elnök döntötte el. Tehát egy hajszálon múlt, hogy nem az angol és olasz javaslat győzött. Ez méltán megdöbbenti a kisantant tagjait, kiknek eddig sikerült a n^gy-antant által Magyarországot szomorú .sorsára juttatni. Az első eset, íme, a mikor a magyar nemzet a Nyugat fóruma előtt szóhoz jut, igy kihozza sodrából azokat, a kik minden sikerüket annak köszönhetik, hogy eddig az ö rágalmaikkal szemben mi szóhoz sem juthattunk. Az Újság igy ir: — Üldözünk, internálunk, halálra ité- liink-e szerb nemzetiségüeket? Ez ténykérdés. Kideríthető, megállapítható. Rezisztá- lunk-e a jóvátételi bizottságnak? Erről maga ez a bizottság is tudhat egyet-mást. Háborúra készülünk-e? Ha az eddigi nemzetközi megállapítások nem nyugtatják meg Szerbiát, nekünk ugyan semmi okunk nincs újabb vizsgálat ellen tiltakoznunk. Vállaljunk tehát minden vádat és minden panaszt, ahogy a határincidensek esetén vállaltuk és ajánljuk fel és követeljük meg ezeknek objektív fórum által való megvizsgálását. Szolgáljunk bizon3Útékokat a kételkedő Szerbiának és ellenbizonyitékokat a tudatosan vádaskodó- nak. Nekünk ez a módszer van előírva, helyzetünk, gyöngeségünk és a magunk elhatározása alapján, mely Bethlen Istvánt és Káflay Tibort a nagyhatalmakhoz indította. Apponyi Albert gróf visszautasítja Nincsics vádjait Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Albert gróf egy újságíró előtt kijelentette, hogy Nincsics beszédének jelentősége nem a tartalmában rejlik, hanem aihibian a nyilvánvaló szándékosságban, hogy Magyarországgal szemben rossz hangulatot teremtsen oly pillanatban, amikor Magyarország külföldi segítséget kér. Az egész beszéd csak egy láncszeme a kisantant törekvéseinek. A magyar kormány kétségtelenül nehéz feladat előtt áll, — mondotta Apponyi — és mindenkinek meg kell gondolni, hogy hazafias dolog-e a föladatnak megoldását apróbb giáncsvetésekkel megnehezíteni s talán lehetetlenné tenni. Gömbösek nem lépnek ki az egységes pártból. Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Azokkal a hírekkel szemben, melyek arról szóltak, hogy Gömbös és hét társa kilép az egységes pártból és megalakítja az uj fajvédelml pártot, Eckhardt Tibor ma kijelentette, hogy erről szó sincs. A nyilatkozat szerint sikerülni fog a Gömbös-csoport és az egységes párt többsége közötti ellentéteket kiküszöbölni. Radoszlavov vall bolgár miniszterelnök a bolgár forradalomról. — A P. M. H. szerkesztőségének telefonbeszélgetése RadoszlavovvaL — Prága, junius 11. A bolgár forradalomról érkező hírek kapcsán fontosnak tartottuk azt, hogy a bolgár kérdés legkiválóbb szakértőjének, Radoszlavov volt bolgár miniszterelnöknek véleményét kikérjük. Munkatársunk, akinek több Ízben alkalma nyitott az in contuima- ciami halálra ítélt miniszterelnökkel beszélgetni és aki berlini tartózkodásának ideje alatt személyes összeköttetést tartott fenn a kiváló politikussal', a mai nap folyamán szerkesztőségünkből telefonon hívta föl Radoszlavov miniszterelnököt, aki a kővetkezőket volt szives mondani: — A bolgár forradalomról csak any- nyit tudok, amennyit az újságok írtak, de meg kell jegyeznem azt, hogy a forradalom nem a szó szoros értelmében vett forradalom volt, mert hiszen elejétől végig alkotmányos bázison mozgott A királynak uj kormánya van. Ennyi az egész. — Mi a kegyelmes ur véleménye a forr adatom kitörésének okairól? — Sztambulinszki kormánya a lég- erőszakosabb eszközökkel igyekezett letörni az ellenzéket. Sztambulinszki, mint azt a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával is mondottam, egy minden parlamenti tradícióval ellentétes rémuralmat teremtett és érezte, hogy a talaj nem biztos alatta. Erre már abból is következtettünk, hogy a szobranjét, amelyben azelőtt egy kis számú többség fedezte a kormányzását és ennek a többségnek a segítségével az emlékezetes szófiai ítélet előtt még korlátlan cselekvési szabadságot is kapott, közvetlenül az említett ítélet meghozatala előtt föloszlatta. A választások Sztambulinszkinek látszólagos győzelmet hoztak, de a nép növekvő elkeseredéssel szemlélte áztacnbulinszki rémuralmát. A nép elkeseredése nöttön- nőtt és most forradalom alakjában robbant ki. Milyen külpolitikai hatása lesz a forradalomnak? — A bolgár forradalom tisztán belpolitikai jelentőségű és ezért teljesen indokolatlannak tartom például a szerb kormány nyugtalanságát. Bulgária uj kormánya is változatlan lojalitással fogja a békeszerződés reá vonatkozó rendeletéit megtartani és továbbra is kifejezést fog adni Bulgária ama külpolitikájának, amely úgy az antanttal, mint a szomszédos államokkal a1 barátságos jó viszony föntartását célozza. •— Kegyelmes ur hiajlandó-e a bolgár belpolitikában aktív részt venni? — Erre nem határoztam el magam. Egyelőre Berlinben maradok; valószinti: hogy a közel napokban Prágában leszek s akkor alkalmunk lesz erről a kérdésről még részletesebben beszélni. Eddig tartott a iKidkiwül érdekes beszélgetés, amikor a központ bejelentette, hogy a hat perc letelt és a beszélgetést félbeszakította. A Prager Tagblatt esti lapja azt jelenti, hogy Radoszlavov több menekült államfér- fiuval csütörtökön elutazott Berlinből és útlevele Budapestre szólt. Fönt közölt telefonbeszélgetésünk ezt a hírt, valamint a belőle levont következtetéseket teljesen halomra dönti. M ISuBar^riclélc imaitlróssdtaio Berlin, junius 11. (Berlini szerkesztőségiünk teliefanjeraentése.) A ruhrvidéki passzív ellenállásban elsősorban érdekelt szakszervezetek közölni szándékoznak a kormánnyal azt, hogy beleegyeznek a ruhrvidéki fegyverszünet megkötésébe, ha ennek révén a német kormányt mint egyenrangú tárgyaló felet a konferencia zöld asztalához engedi az antant. A fegyverszünet alatt egyrészt a pasz- sziv ellenállás megszüntetését, másrészt a kiutasi tások, letartóztatások és a megszálló hatóságok egyéb atrocitásainak megszüntetését értik. A Welt am Montag szerint a különböző politika! pártok köreiben is tárgyalnak annak a lehetőségéről, vajon nem lehetne-e a ruhrvidéki fegyverszünetre valamilyen bázist találni. Nagy érdeklődés kisérte Relnhaben német néppárti képviselőnek azt a kijelentését, hogy e tekintetben a döntést a Ruhrvldók lakósságára keli bízni. Komoly aggodalomra ad okot a Rajna tartomány politikai jövője. Tartani lehet attól, hogy Anglia Francia- országnak pénzügyi téren tett esetleges engedményeit a Rajnatartomány egy része úgynevezett Internacionalizálásának megengedésével akarja megvásárolni. A Rajnavidéken általánosan ismertek azok a tervek, melyeket Franciaország erre az esetre elkészített. Különösen a centrumúért foglalkozott behatóan ezzel az üggyel. Ez alkalommal felvetődött az a kérdés, vájjon nem volna-e ajánlatos, ezeket a veszélyes terveket azonnali népszavazás elrendelésével megelőzni. Ezt a tervet úgy a centrum, mint a Rajna vidék képviselőinek a birodalmi kancellárral megtartott tanácskozásain elvetették. félwátféfeSi pr®Si!éii£«i iMtfoldásában. Newyork, junius 10. (Saját tudósítónk jelentése.) A newyotki sajtó vezető helyen foglalkozik állandóan a jóvátételi problémával s általában azt a felfogást vallja, hogy a német memorandum által teremtett helyzeti reménykedésre ad okot. Bizonyosra veszi, hogy London egy konferencián a jóvátételi kérdés teljes őszinte megvilágítását provokálná, mely akciójában biztosan számíthat Amerika morális támogatására. «ara&c»fi esi !*<es>smf«srOTacica London, junius 10. A német jóvátételi memorandum már valószínűen a kormány holnapi tanácskozásán szerepelni fog. Az angol lapok hatalmas cikkekben magyarázzák •a német memorandumot. Általános az a vélemény, hogy a javasolt .annuitások talán megfelelnek Németország jelenlegi fizetőképességének, azonban nem reprezentálják Németország későbbi fizetőképességének fokát. Az angol lapoknak az a véleménye, hogy a jóvátétel ügyében konferencia hivandó össze. Az Observer legfontosabbnak Németországnak azt a javaslatát tartja, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg Németország teljesítőképességét. Nem kell hangsúlyozni — Írja az Observer —, hogy oly nemzetgaz- dászok, mint Baldwin és Bradbury, a jóvátételi összeget Németország jelenlegi teljesítőképessége alapján fogják megállapítani. Németország belsejében van, hanem Lon- Európa leggazdagabb állama. Iparának gazdagsága ma nem a Ruhrvidéken, sem pedig Németország belsejében van, hanem Londonban és New Yorkban. Németországnak nincs belső adóssága, föl lehet tételezni tehát, hogy meg fogja-e fizetni a januári konferencián követelt tételeket. Egy másik helyen azt Írja az Observer, hogy ha a német memorandum nem is olyan, hogy azt a jelenlegi formájában el lehetne fogadni, azonban föltétlenül megérdemli, hogy tárgyaljanak róla. A Sunday Times nyomatékosan fölhívja a kormányt arra, hogy minden erejével hasson oda, hogy a német javaslatot a szövetségesek egy konferencia alapjául elfogadják. Amennyiben a jóvátételi kérdés tisztán pénzügyi és gazdasági kérdés, a német jegyzék hatalmas lépést jelent a racionális megoldáshoz. Kétségtelenül vannak a javaslatban részelő, melyek inkább katonai, mint pénzügyi jellegűek. Ezekkel szemben azonban Anglia nincsen közvetlenül komolyan érdekelve. Anglia és egész Európa legfőbb érdeke az, hogy a politika és stratégia problémáit, melyek főként egy kiszámíthatatlan jövő problémái, elválasszák a gazdasági és pénzügyi problémáktól, melyek a jelen pillanatnak legégetőbb problémái. Anglia fegyverszünetet javasol a Rnhrvidéken Páris, junius 10. A Petit Párisién jelentése szerint az angol kormánynak az a szándéka, hogy Franciaországot és Németországot arra bírja, hogy a Ruhrvidéken feigyverszünetféllét kössenek. Anglia ezt u.gy képzeli él, hogy a jóvátételi tárgyalások alatt Németország visszahívná valamennyi megbízottját, kik a passzív ellenállást rendezik, viszont ezalatt Franciaország is mérsékelné nyomását a Rnhrvidéken. Diplomáciai tárgyalások Londonban Páris, junius 10. (Saját tudósítónk távirata.) Curzon lord a francia, olasz és belga követeket hétfő délutánra tanácskozásra hívta meg. Baldwin nyilatkozik a jóvátételi kérdésről London, junius 10. (Saját tudósítónk jelentése.) Baldwin miniszterelnök hétfőin délután a jelek szerint nagy beszédet tart a jóvátételi kérdésről és a Ruhr-kérdésről. Páris közölte Londonnal véleményét a német jegyzékről London, junius 10. Franciaorsziágnaik a német memoranidiuirnria vonatkozó megjegyzései ma este 'megérkezteik a külügyi- hivatalba.. Francia haditanács Páris, junius 10. (Saját tudósítónk távirata.) Poincaré miniszterelnök tegnap délután hosszasan tanácskozott Foch mar- sailai. Franciaország csak a passzív ellenállás feladása esetén tárgyal Páris, junius 10. Saját tudósítóink távirata.) Páris és Brüsszel végleg megegyeztek abban, Hí égési életre éra
