Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-12 / 130. (283.) szám

£

Kedd, junius 12.

lekedésiigyi miniszter Timo Kazaszov, szocialista, kö'Zimunkaügyi miniszter Jankó Szto- j eresen.

Tegnap este egész Szófiában nagy tüntetések voltak, melyeken a lakosság örömének adott kifejezést Sztambuliaszki kormányának bukása fölött. Hasonló tüntetésekről érkeznek hirek az ország minden részéből. Csak egyes helyeken fordultak elő rendzavarások, a lakosság azonban a hatóságokat spontán támogatva, mindenütt helyreállította a rendet. Az uj köziigazgatási funkcionáriusok mindenütt megkezdték hivataloskodásukat. Czanko'ff miniszterelnök látogatást tett a külföldi diplomáciai képviselőknél, kik örömüknek adtak kifejezést afelett, hogy a hatalom átvétele erőszakoskodások nélkül történt s megígérték a miniszterelnöknek kormányaik morális támogatását.

A bolgár nép ünnepli Stambulinszky legyőzőit

Szófia, junius 10. (A Bolgár távirati iroda jelentése.) Az uj miniszterek nagy tekintélynek örvendenek a bolgár közvélemény előtt, melynek bizalma mindinkább nő az uj kormánnyal szemben. A kommunista párt vezetői ma bejelentették a belügyiminiszternek, hogy a kommunista párt lojálisán fog viselkedni. Rendkívüli intézkedéseket nem tettek, a cenzúrát sem rendelték el.

Belgrád, junius 10. (Jugoszláviai tudósítónk jelentése.) A belgrádi kormány minden lépést megtesz az antanthatalmaknál, hogy meghiúsítsa Bulgária visszatérését a központi hatalmak politikájához. Ha a szófiai forradalomban a bolgár

haderők nagyobb egységei is részt vennének, akkor a belgrádi kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége a fee'vveres intervenció, hogy a Balkán békéjét megőrizze.

lteff&€!!fiiw£§)KI BVüüBBiszfitericBBBács

Belgrád, junius 10. (Jugoszláviai tudósítónk távirata.) A bolgár kormány erőszakos megbuktatásáról érkezett hirek lázas izgalomba hozták a jugoszláv fővárost. A politikai körök meglepetése annál nagyobb, mert Stambulinsky pozícióját olyan szilárdnak tartották, hogy kizártnak látszott a macedón forradalmárok akciójának sikere. Az első hírek után azonnal összeült a rendkívül! minisztertanács, hogy foglalkozzon az ui helyzettel. Mértékadó köröknek az a véleménye, hogy a szófiai katonai forradalom felborulással fenyegeti a neully-l békeszerződés által teremtett helyzetet, tehát Jugoszlávia, mint az e tekintetben leginkább érdekelt ország. fokozott figyelemmel kell, hogy kísérje a bolgár események fejlődését. Mivel a szófiai forradalom következtében a nlsf egyezmény Is megszűntnek tekinthető, a belgrádi kormány Intézkedéseket fog tenni a szerb határ védelmére a bolgár bandák tá* madásal ellen. Föltétlenül megbízható helyről szerzett értesüléseink szerint a detronlzált Ferdinánd király híveinek győzelme leírhatatlan benyomást gyakorol az udvarhoz közelálló körökre. A bolgár forradalmárok győzelmét veszélyes precedensnek tartják s attól félnek, hogy a példát más Bab kán-államok ellenzéki blokkjai Is követni fogják. A jugoszláv kormány erélyes Intézkedésekre készül, hogy elejét vegye minden hasonló meglepetésnek belpolitikai tekintetben.

Belgrád a Károly puccsal hasonlítja össze a szófiai eseményeket

Belgrád, junius 11. A ma éjszaka érkezett bolgár jelentések szerint az uj kormány, melynek 'hatalma egyelőre Szófiára támaszkodik, megnyerni igyekszik a vidéki helyőrségek támogatását. Ezt az akcióját á régi Ferdinánd-féle rezsim reaiktiivált tiszt- jei/vel hajtja végre. Az eddigi hírekből még nem látni tisztán, vájjon Boris királynak volt-e tudomása a Sztambulinszki-kormány elleni akcióról és tá mosatta-e azt, vagy pedig csak a helyzet nyomása alatt nevezte ki az uj kormányt. Sztambulinszki sorsáról eddig még nem érkeztek megbízható jelentések. Ebből a körülményből arra következtet Belgrád, hogy Sztambulinszki biztonságban van és még nem kapitulált. Emiatt Szófia még mindig tart a parasztság fegyveres ellenforradalmától. A belgrádi kormtánynak .megbízható értesülései vannak arról, hogy a szófiai összeesküvésben olyan tisztek is részt vettek, akiket a nemlly-i békeszerződés alapján a hadseregből elbocsátottak. Ez a körülmény arra készteti a belgrádi politikusokat, hogy a szófiai puccsot a legutóbbi magyarországi Károly-puccsal hasonlítsák össze. A két puccs között csaipáfn az a különbség, hogy

Ferdinánd exkirály — ha egyáltalában van valami morális összeköttetés személye és a mostani puccs között — egyelőre még a háttérben marad. A jugoszláv kormány egyelőre megvárja az események további fejlődését s csak azután fog a kérdésben állást foglalni. Egyelőre megszigorították a bolgár határforgalom ellenőrzését. Bulgáriából érkezett utasok szerint Bulgáriában vésztjósió csend van, a közelgő viharnak a csöndje. A forradalom éjszakáján a rendőr- igazgatón kívül több rendőrt is megöltek.

Szófia a forradalmárok hatalmában

Belgrád, junius 10. (Jugoszláviát tudósítónk távirata.) A jugoszláv sajtó hírei szerint a bolgár főváros teljesen a hadsereg és a macedón bandák hatalmában van. A városban nyugalom uralkodik, de a lakosság attól tart, hogy a komuitácsik véres bosszút állanak Stambulinsky hivein a Stambulinsky- kormány gaztetteiért. Szófiában számos letartóztatás történt. A volt kormány tagjain kívül számos képviselőt is letartóztattak. A külfölddel a vasúti forgalmat ismét helyreál- litották. A forradalom teljesen vértelen volt, egyedüli áldozatta a szófiai rendőrprefektus, akit a forradalmárok agyonlőttek, mivel nem akart a forradalmi mozgatóimhoz csatlakozni.

Daszkalov prágai követet visszahívták

Szófia, junius 10. Daszkalov prágai bolgár követet visszahívták.

A Icistimácsni beawoilfoziSf.

Belgrád, junius 11. (Jugoszláviai szerkesztőségünk távirata.) A jugoszláv kormány meghagyta a külügyminisztériumnak, hogy hiv ja fel a kisantnat kormányainak figyelmét arra a veszedelemre, mely a bolgár nép nagyarányd felfegyverzésében a tartalékosok behívásában rejlik. Jól informált helyről úgy értesülök, hogy a kisantant képviselői Londonban, Rómában és Párisbanf felhívják a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy a olgár események vesélyeztetik a neuill-i békeszerződésnek a bolgár hadseregre vonatkozó szakaszait és komoly veszélyt jelentenek kö- zépeurópa békéjére.

Nincsics külügyminiszter |a bolgár eseményekről

Belgrád, junius 11. Nincsics külügyminiszter a szkupstina mai ülésén a következőket mondotta: A kormány még nem rendelkezik oly részletes információkkal, hogy teljes képet alkothasson magának a helyzetről. Csak annyit tudunk, hogy a tartalékos tisztek ligája a hadsereg és a macedón forradalmárok segítségével erőszakosan megbuktatta SztambuHnsky kormányát y

és fölfordulást idézett elő Bulgáriában. Uj kormány alakult Cankoffal az élén, Szta/m- bulinsky sorsa ismeretlen. Bármily izgalommal kísérje is a jugoszláv közvélemény a bolgár eseményeket, azt hiszem, hogy a felelős tényezők megőrzik hidegvérüket és nyugodtan bevárják a>z események további fejlődését. Az uj bolgár miniszterelnök közölte szófiai követünkkel, hogy Bulgária úgy Athénnel, különösen pedig közvetlen szomszédaival, meg akarja őrizni a jó viszonyt és eleget fog tenni minden nemzetközi kötelezettségének. Bulgária tudja jól, hogy mit kell tennie, ha velünk ló viszonyban akar lenni.

Jugoszlávia nem maradhatna nyugodtan akkor, ha azt látná, hogy Bulgária megsérti a neuillyi szerződést.

Biztosak vagyunk abban, hogy ez esetben támogatást nyernénk minden barátunknál és szövetségesünknél.

J^índennap add át a lapot egri* tétováxá ísmerősődneft. vnőg meg nem ^»ő«ődift arróf. Aoéy a Utáltai ÜKaévac J€tor- fap a maitvactátf érdekeit sxof^áfja 1

Tárcarovtaunk:

Szerda: Pech y-H o r v á t h Rezső: Litia néni

hagyatéka.

Csütörtök: Győry Dezső: A miailomréti vigalom. (Vers.) Orosz Sándor: A vendég. (Nimród.) Péntek: Gergely Pál: Jüan Riolxepin „összes

élete".

Szombat: Hickel Mária Paula: Várady, a csizmadia.

Vasárnap: Merényi Gyula: Megváltás. (Vers.) Dutkó Zoltán: Terra con variiazione.

Az ellopott város.

(Kisch Egon Ervin történelmi komédiája. A prágai Német Szinház szombaton bemutatott újdonsága.)

Pár nappal kolini veresége előtt a Prágát os= troinló Nagy Frigyes hitét veszi, hogy Daiin hadserege a fölmcntésére közeledik. Ebben a vál* ságos órában a stettini fegyházból maga elé vezetteti Kásebierí, korának legnagyobb tolvaját és megbízza azzal, bogy a városiba lopózva fürkész* sze ki a császári csapatok erejét. Úgy beszél vele, mint a becsületes ember szokott a tolvajjal: kurtán, megvetően; szárait rá, bogy Kásebier. aki valamikor Prágában pellengéréül állott, netn fogja kilétét elárulni. Nem is ígér neki semmit. A tolvajok királyát kárpótolja az, hogy Hohcnau kisasszony, Keltli marsall kedvese, aki női inlvol* tát gondosan elpalástolva zászlósi szolgálatot teljesít a marsallnál, hogy lelke eszményképét: a

nagy királyt minél többször láthassa, szinte átmenet nélkül beleszeret és önmagát ígéri jutalmul, Belopózlk Prágába. Egy zsidóvárosi lebujbán megtudja, hogy a város megadásra készül minden föl tó tül nélkül. Ezt a fontos hírt el is akarja vinni a királynak, de Margit egy öröm* leány, szerelmével magához láncolja, titkát kifürkészi és hogy megtartsa, elárulja. Kásebier hamar föltalálja magát és szerepet cserélve, bemond!;) az osztrákoknak, hogy a fölmentő sereg

útban van. Árulásával „visszalopja" a kapitulálni kész várost II. Frigyes kezéből, a poroszokat Ko- linnál megverik, amire visszavonulni kénytelenek. A tolvajok királya pedig elégtételt szerez magának a burkusok királyától: osztrák parlamentér gyanánt Ismét eljut Frigj'-es elébe, aki gyanútlanul ebédre invitálja a betegápolónői kosztümbe öltözött Margittal együtt. Ebéd közben azután lerántja a parókáját, a király tehetetlen, mert hiszen Kásebier osztrák parlamentér, Ho- henau kisasszony pedig szintén elvesztette a csatát Margittal szemben.

Ez a mulatságos történelmi anekdota, amelynek állítólag históriai alapja is van, magva Kisch Ervin Egon,, a tehetséges prágai újságíró komédiájának, amelyet a prágai német szinház szombaton este adott elő. A költői szabadságnak történelmi tárgynál mindig vannak korlátái, senki sem vitathatja el a költőtől a jogot, hogy elképzelt események középpontjába nagy históriai személyiségeket állítson, de gondosan ügyelnie kell arra, hogy sem a miliőt, amelyben az illető élt, sem annak történelmileg elfogadott jellemrajzát, sem pedig a nagy históriai okozati összefüggéseket meg ne változtassa. A szerző ezeket az elveket nagyjában szem előtt tartotta: Frigyes király az ő komédiájában is az a kiváló ember, aminek a történelemből ismerjük, lelki nagyságát különösen a vereség utáni napok leírásánál domborítja ki Kisch: értékéből pedig semmit sem von le azáltal, hogy egy tolvajt küldött ki kémkedni. De az író nézetünk szerint túlságosan messze ment, amikor a kolini csata és vele együtt Csehország sorsát voltaképpen Kásebier kezébe tette le. Ez túlzás, mint ahogy túlzás, sőt Ízléstelenség, hogy a porosz király szájába az aktualitás hatását keltő habstourgcllenes nyilatkozatokat, ad, melyeket sem a német közönség, sem az elfogulatlan kritika jjóméven nem vehet.

Kisch Ervin Egon kitűnő újságíró, akinek Írásait a csehországi német és cseh lapok közönsége szívesen olvassa. Ebben a darabjában is a riporteri ügyessége érvényesül núndenekfölött. A prágai zsidóvárosban játszó második fölvonás főként azért nyerte meg legjobban a közönség tetszését, mert a XVIII. század ruháiba öltöztetett alakok zsidó zsargonjukkal, szlávos németségükkel vagy délnémet kedélyességükkel mind olyan típusok, amilyeneket a mában, vagy a közelmúltban itt Prágában megszokott. (Bennünket talán emiatt az idegessége miatt nem elégített ki a második felvonás.) A riporteri szemfülesség nem kárpótol teljesen a szerkezet hiányaiért, Bohózattá elnyújtott novellatémánál (a szerző már valóban felhasználta egyik novellájánál) ezt szinte lehetetlenség elkerülni. A második fölvonás terjengősége miatt csak lazán illeszkedik be a cselekménybe és az első és harmadik fölvonásból is sokat bátran törölni lehetett volna. Egy másik hibája a darabnak, hogy a cselekményt előrevivő személyek — ellentétben a mellékalakokkal — az egyetlen Frigyes királyt kivéve, egész valószínűtlen jellemek. Kásebier pózoló szemtelensége minden emberi határt fölülmúl. II- sebill von Hohenaut madame sans géne-szerü mondásai kezdetben rokonszenvessé teszik, de ez a rokonszenv egyszerre megszűnik, amikor minden átmenet és kellő megokolás nélkül fölkínálja magát a tolvajnak. Margit, az örömleány pedig annyira patológikusan szentimentális jelenség, hogy valóságában hinni neim tudunk, már csak azért sem, mert erőtleneknek rajzolt lelki tulajdonságainak kulcsával aligha tudná kinyitni egy agyafúrt tolvajkém féltve őrzött titkát. így, ahogy megrajzolta őket Kisch, ez a három alak egy beteges morálfilozófia megtestesítője, egy filozófiáé, amely a tolvajok és utcai leányok erkölcsi reha- bilitásálban leli a kedvét.

Ha a közönség mindezek ellenére mégis melegen ünnepelte a szerzőt, ennek magyarázatát Kischnek prágai összeköttetéseiben és darabjának helyi vonatkozásaiban kell keresni. A sikerhez hozzájárult a kitűnő rendezés, valamint a főbb szerepeket alakitó színészek önfeláldozó buzgalma. Koch II. Frigyes kitűnő maszkját adta. Heim (Kásebier) elsőrendű volt. Schmidt Anita temperamentumosán játszotta meg a zászlós parádés szerepet, inig Voss Anita (Margit) igen nehéz feladatát jól oldotta meg. (f. e.)

Kramár újból beszél.

„Parlament nélkül is...“

Prága, junius 11.

Az utóbbi időben olyan hirek terjedtek el, hogy a koalíció megállapodott abban, hogy a petka vezérei nem fognak a népgyü- léseken beszélni. Kramár azonban, úgy látszik, nem sokat törődik ezzel a megállapodással, mert vasárnap is beszédet tartott egy nemzeti demokrata népgyülésen, amelyet Melnikben tartottak meg.

Kramár szükségesnek tartotta a koalíció föntartását. Majd igy szólt;

„Mi, mint nemzet, nem adjuk ki az államunkat senkinek és ha ez nem menne parlamenttel, akkor mennie kell parlament nélkül is.“

Úgy vélte, hogy a kommunisták kommunista programmal nem lehetnek tagjai egy kormánynak, amelynek célja az államot megerősíteni. A németektől azt követelte, hogy lojálisán és föltétel nélkül ismerjék el, hogy ez az állam nemzeti állam. A németek kormányképességének ideje szerinte csak akkor következhet be, ha a németek demokratikus érzelmekkel telnek meg, ha senkit sem fognak veszélyeztetni, ha Francia- országhoz közelednek és ha a cseh-szlovák éllam létét szláv szövetség fogja biztosítani. Hangoztatta, hogy a koalíciónak lojálisán kell teljesíteni, amiben megállapodott. Kassai beszédéről azt mondotta, hogy a bolsevi- kiekről éppen úgy nyilatkozott a külügyi bizottságban és a képviselőház plénumában. Úgy vélte, hogy az utóbbi időben őt csak azért támadták, mert Kassán és Prágában ünnepelték. Személyes esetével kapcsolatban kikelt a cseh sajtó egy része ellen. A parlament legközelebbi föladatairól beszélve, a szociális biztosításnak az iparosokra és mezőgazdasági munkásokra való kiterjesztését is követelte. Sürgősnek mondotta a vagyonadó rendezését, mivel a válság fontosabb, mint a papirostörvény. A vámok kérdésében úgy nyilatkozott, hogy az ipari vámok a mezőgazdaság érdekeit is szolgálják. A költségvetés összeállításánál két szempontot tart szem előtt. Az egyik a takarékosság elve, a másik pedig az, hogy semmi szín alatt újabb bankjegyeket ne nyomjanak.

A beszéd után vita fejlődött ki és Kramár válaszok a benne elhangzott felszólalásokra. Egy résztvevőnek arra a kérdésére, hogy a képviselők tiszteletdijait mikor fogják leszállítani, nem nyilatkozott világosan és nem adott nyílt választ arra a kérdésre sem, hogy milyen a fölfogása Benes külpolitikájáról.

Benes a tescheni kérdésről. Benes külügyiminiszter tegnap Máhrásch-Ostrauban előadást tartott a oseh-szlovák függetlenség elérése érdekében vívott diplomáciai küzdelemről Előadásában rámutatott arra, hogy a cseh-szlovák diplomáciai küzdelem nem fejeződött be a fegyverszünettel, mivel csak a békekonferencián kezdődött meg a harc a határokért és a köztársaság egyéb érdekeiért. „Különösen nehéz volt — mondotta a miniszter — a Teschen miatt vívott küzdelem, amiről jelenleg lehetetlenség beszélni. Azonban mondhatom, hogy azért volt nehéz, mivel nem ellenség állott velünk szemben, hanem olyan álltam, amelynek léte ugyanazon az alapon nyugodott, máiul államunk léte. Tudtam, hogy nekünk ezzel az állammal nem szabad ellenséges viszonyba kerülnünk és hogy vele a jövőben mégis együtt kell dolgoznunk. A béke- konferenciáin lefolyt küizd elemről elmondhatom, hogy a legnagyobb energiát szenteltem Sziléziáinak és nagyon sajnálom, hogy előbb nem tudtam meglátogatni."

A koalíció meg akarja nyerni a cseh iparospártot. A Lidové Noviny a koalíció kérdésével foglalkozva, újból azt a megszokott szólamot hangoztatja, hogy a koalícióra már csak azért is szükség van, mert az ellenzék nem annyira kormányellenes, hanem sokkal inkább álliamellenes magatartást tanúsít és politikájában nem annyira a kormányt, mint inkább az államot, annak intézményeit, területét, belső szerkezetét és demokratikus állainforiuáját támadja. Ebből arra .a következtetésre Jut, hogy ha egy politikai párt, amely nem államéílenes, ellenzékbe lép, akkor magatartásával az állam ellenségeinek a majmára hajtja a vizet. Ilyen párt az iparospárt, amely a németekkel, a kommunistákkal és a szlovák néppárttal együtt van ellenzékben. Pártérdekeit tehát az állam érdekei fölé helyezi, állam érdekei azonban megkívánják, hogy egyetlen cseh pártot se zárjanak ki a koalícióból.